Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-04-10 / 16. szám

Ő toasztot nem mondott, de azért ivott mind a más, mind a maga egészségére, gróf Zichy Gézát bízta meg, hogy mondjon helyette toasztokat s éltessen mindenkit, vagy legalább azokat kik őt éltetik. Carina Anna egészsé­gére is ittak. A toasztok csillapodtával Zichy Géza gr. dr. Baán Endre ügyvéd által bemutattatá magát a jelen volt sok szép hölgy mind­egyikének egyenkint, alig volt a hölgyek közt olyan kihez kérdést ne intézett volna, vagy ő kérdeztetvén ne felelt volna. Szóval ha hiányzik is jobb keze Zichy Géza grófnak mégis a legszeretetreméltóbb, legked­vesebb ember. Ma azaz 7-én társas kirándulás rendez- tetik Doborjánba (Soprontól egy óra járásnyira) hol a „soproni irodalmi és művészi kör“ em­léktáblával jelöli meg e szerény házat, mely­ben Liszt Ferencz született. Ezzel ar Liszt—Zichy ünnepélyességek véget érnek. Ők utaznak külföldre újabb ba­bérokat aratni, mi szegény soproniak meg vissza zöttyeniink a prózai világba s a Liszt Zichy concert után hallgathatjuk reggelenkint a milimári grácziák zengedezését hogy: „Kauft’s ’mer á mülllli óóó!“ D .........cs 1. . , . n. A VID ÉK. Város-Hidvég. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) Valakára véget ért községünkben, — a már 2ya év óta — a lakosságot folytonos iz­gatottságban tartó fejetlenség a múlt hó 30-án végbe ment jegyző választással. Hogy mily hatással volt e hosszú idei bizonytalanság községünkre, azt fejtegetni nem czélom, nem is akarom; feledjük el a multat vessünk reá fátyolt; megvigasztal bennünket azon tudat, hogy 247 szavazóból 205 szava­zattal 42 szavazat ellenében a nép leirhatlan lelkesedése között megválasztott községi jegy­zőnkben t. P i r i n g e r Gyula urban egy lelkiismeretes, példás becsületességül s pontos egyént állított a közbizalom községi ügyeink élére, ki a tapasztaltak után ítélve elszegé­nyedett községünknek jobb útra vezérlője is leend. Isten tartsa meg őt köztünk! Fogadja t. szerkesztő úr stb. Fodor Dénes, Herend, ápril 8. (A „Veszprém“ szerkesztőjéhez.) ügy látszik, hogy a közelgő képviselő választásra országszerte megindultak a moz­galmak. A nagyvázsonyi kerület még mindig politikai álmát alussza, nálunk hallgat a vá­lasztó közönség; életjelt nem tud, vagy tán nem is akar magáról adni. Igaz, hogy a közönyösség váltotta fel, egy idő óta azokat a felvillanyozott kedélye­ket, melyeket a pártok szoktak kifejteni a képviselő választások közeledtével De hisz ez nem is csoda ha igy van, a nemzetet egyik csalódásból, a másikba vezetni, utoljára is el­kedvetleníti a választókat a legszebb polgári jog gyakorlatától. Hogy egyszerre tökéletes reformokat nem tudtak államférfiaink számunkra biztosítani, azért nem volna szabad csüggedni, alkotmá­nyunk iránt közönyössé lenni. A meggyőződésen alapult, politikai né­zetet nincsen joga senkinek gyanúsítani, ha azt nem saját érdekében akarja érvényesíteni. A tiszta meggyőződést, egyik pártnak a másik irányában tiszteletben illik tartani. Sajátságos természete a magyar nem­zetnek, hogy hamar lelkesedik, ha azonnal nem teljesül kívánsága, s szint oly hamar közö­nyössé válik, s reményt vesztve a lovak közzé dobja a gyepiüt, pedig őseink századok mu­lasztását nem lehet évtizedek alatt helyre pó­tolni- Ahoz szinte kitartás, és idő kívántatik. Mi kezdeményezők vagyunk a jövő szá­mára, és a kezdő gazdának többnyire nehézsé­gekkel kell megküzdeni, hanem attól vissza riadni nem szabad, ha azt akaijuk, hogy elébb utóbb czélt érhessünk. Mi letéteményesei va­gyunk a jövő kornak, s igaz bár, hogy az alap nem a legjobban lett megválasztva, a gazda­ság folytatására, ezt tán maguk is belátják annak letevői is, azonban az megvan, azt tán betemetni még sem lenne tanácsos, hanem a mi repedések az épületen észlelhetők azt ok­vetlen ki kell javítani, hogy azon gazdasági elvet s irányt melyet az épület alá helyeztünk össze ne nyomja. Távol van tőlem, hogy én mint egyszerű választó polgára a kerületnek, választó pol­gártársaimnak tanácscsal akarjak szolgálni. Én csak saját meggyőződésemet, és nézetemet mondom el s azt tán tőlem rósz néven nem veszik.*) Fogadja t. szerkesztő úr stb. ______ ____ Fejes Dániel. ,. *1 rly higgadt s becsülendő nézletek kifejtése bízvást csak jó hatással lehet a kerületre. A szerk. híreink. Veszprém, 1881. április 10-én. *Városi képviseleti közgyűlés fog tartatni, holnap délelőtt 9 órakor a városháza tanácstermében. Tárgyai nagy fontosságánál fogva felhívjuk erre a t. képviseleti tagok figyelmét. Napirenden lesznek: 1. Elnöki je­lentés a város felügyelete alatt lévő alapít­ványokról. 2. A mértékhitele­sítő hivatal kezelési ügyének tárgya­lása. 3. A városi kanászlak eladása iránti intézkedés. 4. Az 1880. évi pénztári számadás megvizsgálása. 5. A felsővá­rosi temető ügy rendezése. 6. A városi kőfejtő bérbe adásáról kötött szerződés jóváhagyása. 7. Az évi je- lentéses ügyben kiküldött bizottság előter­jesztése és Krausz Armin ur nyomda költség követelésének tárgyalása, — 8. Az 1881-ik évi költségvetésre hozott megyebizottsági ha­tározat kihirdetése. 9. A közegészségügyi bi­zottság kiegészítése. 10. A kir. adófelügyelő­ségnek az adókezelési ügyek rendszeresítésére vonatkozó felhívásának tárgyalása. 11. A fo­gyasztási adó kezelőségnek 288 frt 15 kr. pót­lók leírása iránt benyújtott kérvényének tár­gyalása. 12. Abelesz Miksa és társainak kér­vénye a Steiner-féle ház kapujának nyitvatar- tása iránt. 13 A városi bazár épület után hátralékban lévő 249 Irt 38 kr. vételi illeték s kamatainak kifizetése iránt intézke­dés. 14. Hooz Lajos városi írnok fizetésének megállapítása. 15. A városi polétások fizetés felemelés iránti kérvényének tárgyalása. 16. Benkő István v. képviselő által a közgyűlé­seknek délutáni órákban tartása iránt tett indítvány tárgyalása. 17. A fazekas ipartársu­lat vörös föld ásatás iránti kérvényének tár­gyalása. 18. Több folyó ügyek elintézése. *Ama hangverseny, mely a felsővá­rosi temető rendezési költségei fedezése czél- jából husvét utáni szombaton, april 23-án fog megtartatni a »Nap“ vendéglőben, bizonyára oly impozáns lesz, milyent városunk aligha látott még. Örömmel jelezhetjük, hogy a ba­latonfüredi Szeretetház igazgatója, a hangver­seny-rendező bizottság kiküldöttei Androvits Imre és Viz János uraknak, kik őt múlt szer­dán e végből fölkerestek, készséggel ígérte meg a Szeretetház növendékeiből alakult 40 tagnyi dalárda közreműködését, a szeretetházi igazgató nagys, Écsy László szives beleegye­zése mellett. Készünkről, kik e dalárdát sze­rencsénk volt hallani, annyit mondhatunk, hogy a művészi tökély oly magaslatán áll e dalárda, a derék igazgató Nagy Áron rend­kívüli ügybuzgalma folytán és vezetése mellett, a milyen tökélylyel az általunk számtalan ismert magyar dalárda közül egy sem dicseked­hetik. Veszprém bizonyára erre a műélvezetre meg fog emlékezni bosszú időkön át. Helyi elszállásolásuk iránt egy, Viz János vezetése alatti bizottság fog gondoskodni s pedig 40 oly családnál fognak elhelyeztetni, a hol isko­lás fiú is van a háznál, kik a szeretetházi kis árva vendég baráti kalauzai lesznek. Fogad­tatásuk ünnepélyessége részleteiről közelebb fogunk értesíteni. Elismeréssel adózunk e he­lyen még K e r s z t Frigyes, Langer Ká­roly s Kreuczer Nina k. a. valamint a helyi dalárdának, kik készséggel Ígérték meg szives közreműködésüket e zeneestélyen, me­lyet magától értetödőleg, tancz fog követni. *Áthelyezés. Lenk Gyula veszprémi kir. alügyész, saját kérelmére Egerbe, szülő­városába helyeztetett át. *A tanulók zenekara. Folyó hó 3-án a régi városház dalárda termében egy a gymn. ifjakból alakult zenekar zeneestélyt rendezett a végből, hogy a közönségnek előhaladottsá- gukról tegyenek tanúságot. A terem zsúfolásig telt meg hallgatókkal, kik a zenekar élveze­tes előadásaiért megelégedésüket nyilvánítván, tehetségükről előnyösen nyilatkoztak. Az ifjak, kik leginkább megnyerték a hallgatók tetszé­sét: Husvéth Gyula, Kiss Sándor, Krausz, Acsády, Gergelyi, Súly, Weisz, Kovács és Paternos Guszti. Különösen kell azonban di­csérettel megemlékeznünk Langer Károly karnagy úrról, ki nem sajnálta a fáradságot és időt s a legodaadóbb buzgalommal oktatta az ifjakat a zenében. A zenekar szép jövőjé­ről eléggé kezeskedik fent nevezett karnagy ur neve. *Kerszt ur mai hangversenye váro­sunkban általános érdeklődést kelt mi arra enged következtetni, hogy az minden tekin­tetben kitünően fog sikerülni. A közreműkö­dők mindegyike oly névvel dicsekedik, mely biztosítja a sikert és a közönség igényeit ki­elégíti. E hangverseny zenekedvelő közönsé­günknek egy nem közönséges élvezetes estét fog szerezni annyival is inkább, mivel a b.-pesti népszínház elsőrendű és a főváros ked- vencz két tagját lesz alkalmunk hallani, kiket Kerszt ur volt szives meghívni és szerencsés | megnyerni a közreműködésre. A hangverseny műsorozata ez: 1. »Bánk bán“, ábránd Székelytől; zongorán előadja Kerszt Frigyes. 2. »Pázmán lovag“, költemény Arany Jánostól; szavalja Rákosi Szidi úrhölgy. 3. Aria, Maillart a „dragonyosok“ czímű dal­művéből; énekli Hegyi Aranka úrhölgy. 4. »Keringő-1, Chopin-től; zongorán előadja Kerszt Frigyes. 5. »Magyar népdalok“, énekli Hegyi | Aranka urhölgy. 6 ,Sellő“, Gyulai Pál költe­ménye; szavalja Rákosi Szidi urhölgy. 7. »Hűség dal“ Boccaceióból, énekli Hegyi Aranka ur­hölgy. 8. »Rákóczy“, Liszt Ferencztől; előadja Kerszt Frigyes. Melegen ajánljuk közönségünk pártfogásába. *Becske A. úr helyi fényképészeti mű­termét különösen ajáuljuk t. közönségünk fi­gyelmébe. Újabban behozta termébe ama ta­lálmányt, mely szerint a fényképezés egyet­len pillanat alatt történik s oly hű, hogy e tekintetben a siker felülmulhatlan. A pillanat­nyi fényképezés lehetővé teszi a legmozgéko­nyabb gyermek fényképezését is. A kitűnő találmányt, mely sok beruházást igényelt, me­legen ajánljuk t. közönségünk pártfogásába. *A Csermák-emlék ügyében Brenner Lőrincz, az iparoskor elnöke, mint ez emlék kezdeményezője s létrehozója tegnapelőtt érte­kezletet hivott össze, mely Androvics Imre ja- vaslatárajelnökül Brenner Lőrincz,— Kompolthy Tivadar ajánlatára jegyzőül Viz Jánost s pénz­tárnokul Balogh Károlyt választván, bizott­sággá alakult, melynek tagjai; Megyessy Jó­zsef, Regényi Lajos, Kovács Károly, Kiss Ist­ván, Husvéth János, Audrovics Imre, Ferenczy Gyula, Langer Károly és Kompolthy Tivadar. Brenner Lőrincz elnök előadván, hogy az em­lék tudvalevőleg már kész s föl is van már állítva a sirkertben, de rácsozata nincs s ezt csináltatni volna szükséges, hogy a leleplezés végre megtörténhessék. E czélra 33 frt van még kezei között. Határozatba ment, hogy bizassék meg Kovács Károly a díszes s tartós vas rácsozatnak elkészítésével, előlegül átada­tott neki a 33 frt s a hátralevő összeget a bizottság neki a leleplezés ünnepélye után fogja átadni. Fel fog kéretni E n dr ő di Sán­dor, városunk szülötte s a Csermák-emlék egyik legelső kezdeményezője a leleplezés al- kamára ódát Írni, lapunk szerkesztője pedig arra, hogy alkalmi emlékbeszédet készítsen. Viz János b. jegyző arra kéretett föl, hogy Csermák életrajzi adatait szerezze meg s gon­doskodjék eleve az ünnepély minél díszesebbé inscenirozásáról. A leleplezés Piinköst hét­fején fog megtartatni. *A siófoki hideg fürdőt, mint érte­sülünk, az ottani nagy vendéglő bérlője Karl- berger vette ki, a ftdő káptalantól. — Igen örülünk, hogy e fürdő végre hivatott s biztos kézre került s igy nem keilend attól tartani, hogy a kirándulók Siófokon csak a fürdő h i- r é r ő 1 fognak hallani, mint ez eddig szokás­ban volt. *A szegény Varga-család ügyében előző lapunk zártakor egy helyi tisztviselőtől oly tartalmú közleményt vettünk, mely mintegy zokon veszi, hogy mi ezt a szerencsétlen nép­séget istápoljuk. A közleményben mondatik, hogy ők érdemetlenek a segélyre, mert nem dolgoznak s hogy a valódi szegények segélye­zését mindig méltóan teljesíti a város, a főtiszt, káptalan s a nőegyletek. Az a mondandónk, hogy ha azt tudtuk volna meg Vargáékról, hogy gyilkolás bűne nyomja lelkűket, még akkor is kisegítettük volna őket a fagyos föld- odúból. Hogy méltók voltak ami jóságunkra, megbizonyítják im azzal, hogy a család igen tisztes életet él most s a családfő becsületes iparos lett ismét. Hogy a város mennyire istápolja szegényeit, azt egyelőre nem tudjuk, de hogy pl. Vargáéknak felsegítésére ami fel- szóllalásunk után legelsőkül helyi derék nő­egyleteink, a zárdaszüzek s a főtiszt, káptalan t. tagjai voltak, arról meggyőződhetett lapunk­ból ama tisztelt beküldő úr is, ki ama sorait bizonyára önfeledt perczben tette papírra. ^Enyingi levelezőnk fájdalommal ér­tesít bennünket egy, az egész vidéken sőt megyeszerte közbecsülésben álló derék ember Münczer Antal, takarékpénztári igazgatónak, ki a közéletben is áldásos s tevékeny részt vett, haláláról. A megboldogultat a közönség igaz részvéte és fájdalma kisérte az örök nyu­galom honába. Béke lengjen hamvai felett! *Azelszökött mosónő köröztetését mai hivatalos melléklapunk hozza. Felhívjuk reá a megye illetékes közegei figyelmét anynyival inkább, hogy alapos az a feltevés, miszerint a hölgyecske nem szökött ki határaink közül. Elfogatása annyival is kívánatosabb volna, hogy végevettetnék a botránynak, mely a ká­rosultak s a helyi zálogintézet tulajdonosa közt, minden jóakaró intelmünk daczára — kifejlő­dött. Mai nyiltterünk egy közleménye világo­san jelzi a két fél ellentétes nézpontját s azt, hogy ebben az ügyben senki sem fog igaz­ságot hozhatni; ily esetek a fővárosban min­dennap 10-szer fordulnak elő s Thaisz úr még sem képes ismétlődésüket megakadályozni, mert akkor be kellene minden zálogházat csukni, vagy a megszorult közönséget még arra a lealázásra is kényszeríteni, hogy maga személyesen vigye zálogbatyuját a zálogházba. Miután ez lehetetlen, az ily károsodások napi­renden vannak s a tanulság az, hogy a gazd- asszonyok csak kipróbált hűségű nőkre bíz­zák holmijukat. *A helyi zenekar most dicséretes buz­galmat fejt ki, uj darabok betanulásával. így többek közt a „Romeo és Julia* nagy operát tanulták be újabban, melyet ma este 8 órakor fognak a STEINER-kávéházban bemutatni. Felhívjuk reájuk közönségünk figyelmét és pártfogását. *Léprekerült. A már hetek óta elkö­vetett zsebtolvajlások végre hőse Ekker Józsefné személyében f. hó 8-án elfogatott. A tettes éppen egy uj lopást akart elkövetni, a midőn egy rendőr, ki már gyanút táplált irányában, hátulról a kezét, melyet már egy vidéki asz- szouy zsebébe nyúlt, megragadta. A tettes midőn fogva érezte magát, minden erejét össze szedte, a rendőrt megfogta s megszabadulni akart, az sikerült volna is, ha a rendőr, ki látva gyengeségét a marczona alakkal szem­ben — segítséget nem hi és együttesen el nem hurczolják. De még akkor is ellenszegült és az egyik rendőr téli bekecsét fogaival tö­kéletesen széjjel tépte. A rendőrség azonnal szoros őrizet alá helyezte. Tehát megszaba­dultunk végre azon helyzettől, hogy folyton rettegnünk kelljen a társadalom a szennyétől. ^Betyárok vendégszerepeli. Pap Mi­hály és bojtárja Kecskés János — litéri — lakosok, múlt szombaton a székesfehérvári hetivásárban 13 db sertést árultak; a sertése­ket igen olcsón kínálták, mi feltűnt az ottani czirkáló rendőröknek, kik a rendőrségnél e miatt jelentést tevén, onnét a 2 gyanús egyén elővezettetése elrendeltetett, kik a rendőrka­pitány előtt beismerték, hogy a sertéseket Ne­mes-Péczelről lopták. IRODALOM. ZENE, Táborszky és Parseh nemzeti zenemű keres­kedésében Budapesten megjelent: és Veszprémben Krausz Árminnál kapható: „A toborzás“ Rátkay László eredeti népszínművének legkedveltebb dalai: 1. Gyöngyvirág a bokor alján. 2. Zöld leveles ko­szorú. 3. Kék csillaggal van tele. 4. Harmat van a faluban. 5. Barna kis legénynek. 6. Haj ! egyszer egy kis menyecskének. 7. Haris szállong künn a réten. 8. Síkos a hó. Enekbangra zongorakisérettel vagy zongorára külön alkalmazta Erkel Elek. Ára 1 frt 50 kr. — „A sohonnai“ Gabányi Árpád népszínmű­vének legkedveltebb dalai: 1. Árok is van. 2. Még azt mondja. 3. Pej paripáin. 4. Fehér galamb. 5. Te kis galamb. 6. Azt mondta. 7. Ne hajts a mende­mondára. 8. Tőlem akár. 9. Szegalet ház. 10. Húzzad czigány. Énekhangra vagy zongorára külön szerzé Sigmond Ákos. Ára 1 frt 50 kr. — „Komoly ábránd“ zongorára szerzé Them Karoly, ára 1 frt 20 kr. KÖZGAZDASÁG. A gyümölcsfák terméketlenségeiről s a termékenység előidézéséről. A sok haszon közül, melyet gyümölcs- fáiuk nyújtanak, fő a gyümölcstermés. A szerves lények föntartják, szaporítják önmagukat, s ha csak keveset is gondolko­zunk e fölött, mennyire bölcsen elintézve lát­juk a fajok f'öntartását úgy az állat- mint a növényországuál. Szaporaságuk ugyanis életök tartamával áll arányban; mert p. o. a cetek, elefántok, melyek tartós életök által' biztosítják fajuk fönmaradását, egyet vagy kettőt nemzenek; nem úgy a rovarok, melyek rövid életök da­czára sem vesznek el, mert némelyikök 30 40 ezer petét is rak; sőt mint a szomorú tapasztálból tudjuk a phylloxera 25 müliárdra szaporítja faját egy nyáron. Hasonlóképen van ez a növényeknél is; vegyük pl. az óriási tölgyet, mely ezer év viszontagságait is keresztül éli, alig hozza meg gyümölcsét minden 4—5-ik évben, vagy ha igen, akkor sem hoz annyit, mint a rövid életű növények, mint például a mák, laboda s pázsitfélék, hátha még a penész- és üszög- gombaféléket is tekintjük, melyek néha egész vidék szőlő vagy gabna termését tönkre teszik. A gyümölcsfáknál is a melyek szép egészségesek, dús növésben vaunak, vagy semmi, vagy igen kevés gyümölcsöt hoznak: ellenben, ha akár szándékosan, akár véletle­nül — például kérgét a féreg megrágta — a nedvkeriugés akadályozva lett, növésében, élet­erejében meg lévén gyengítve, a buja, hosszú hajtásokat — Iáhajtásokat — az úgynevezett tér- mékhajtványok fogják fölváltani, melyek termő­vessző, termőnyárs vagy gyűrűs nyárska és gyürüsbog nevet viselnek; ezek azon hajtvá- nyok, melyek egy vagy több termőbimbával bírnak s adják a gyümölcstermést. Aki tehát gyümölcsfákat nevel s ezek­nek mint föntebb említem főhasznában a gyü­mölcstermésben akar részesülni, szükséges, hogy ezen hajtványokat ismerje, mert mint sokak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom