Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-03-09 / 11. szám

Tn. évfolyam. !§§1« 11-ik (rendkívüli) szám. Veszprém, oiárczius 9. II Hl - - - ----------------­.. ... Megjelen e lap a „HIVATALOS ÉRTESITO‘‘-vel együtt minden vasárnap reggel. Rendkívüli esetekben külön lap adatik ki. — Előfize­tési ár mindkét lapra: negyedévre 1 írt 50 kr.; félévre 3 frt; egész évre 6 frt. Egyes példányok ára J5 kr. Hirdetések dija: egy hasábos pe­titsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; minden beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő. Kiadóhivatal: Krausz A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide kül­dendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. Magánvitáknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódisá­guk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen, vagy német czim- zetü leveleket a szerkesztőség nem fogad el. A szerkesztőségi iroda: Horgos-utcza 105. sz. a. — Ide czimzendö a lap szellemi részét illető minden közlemény,-!-?**-—-------------------- 1 ' közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű megyei hivatalos heti k ti % 1 n 11 v. Éljen az alispán! Véghely Dezső, Veszprémmegye eddigi derék főjegyzőjét a megye köz­bizalma egyhangúlag az alispáni székbe iktatta. Mint eleve, megválasztása előtt, ágy most, az örvendetes tény után is annyival inkább szivünkből üdvözöljük öt e helyen, mert meggyőződésünk, hogy nálánál buzgóbb, hüebb embert ez első állásra a megye nem találhatott volna ma. Meggyőződésünk, hogy a megye közbizalmát úgy hálálandja meg, hogy közérdekeinknek pártatlan, lelkes, buzgó őre lesz. Isten adjon neki ehhez erőt s él­tesse többi újonnan választott tiszttár­saival együtt, a megye javára, sokáig! Az alispánválasztás előestéje. (Miicz. 6-án) Alkotmányos életünk egyik legszebb, megyei autonomikus életünknek egyik leg­nevezetesebb napját láttuk régi halottaiból feltámadni a tegnapi s tegnapelőtti nap fo­lyamán Veszprémben. Márczius 6-án a déli órákban érkező vaspályái vonattal megérkeztek megyei kö­zönségünk válogatottabbjai; a délután folya­mában érkeztek az úri fogatok, szállítva a tősgyökeres magyar keblű hazafiakat, a me­gyének hű fiait,’ az alkonyaikor Czell felöl megérkező vaspályái vonat szállította a Pápa és Devecser vidéki megyei bizottságok zömét, úgy annyira, hogy bár 28 bérkocsi, 12 — 15 helybeli fogat, a nagy omnibuskocsi, mind inegrakodtan érkeztek, mégsem voltak képe­sek az érkező megyei bizottsági tagokat be­szállítani, egy harmada az érkezetteknek kény­szerülve volt a második szállításra várakozni. Ha igazán akarunk beszélni, meg kell vallanunk, bogy Veszprém városa, a megye közönségének szinét javát, ily nagy számban bosszú évek óta nem volt szerencsés kebelére ölelhetni, mint ezen a napon! — És mert a megjelentek száma oly nagy volt, oly ked­ves volt, méltán lehet következtetni, hogy A „VESZPRÉM" TÁRCZAJA. Yéghely Dezső Veszprém vármegye alispána. ürömmel ragadjuk meg e helyen az alkalmat, hogy megyénknek tegnap megvá­lasztott alispánát, kit a megyei értelmiség egyhangúlag emelt e tisztes polczra, olvasóink­nak bemutassuk. E rövid életrajzi adatokból meggyőződ­hetünk arról, hogy a benne összpontosult köz­bizalomnak volt mire támaszkodni s van mire fektetnie reményeit a jövőben. Kövid, de egyenes, tiszta s mi fo, a szellemi munkának tisztes útja ez a múlt s hisszük, hogy fényes jelene egy még diszesb jövőt biztosít számára. Született 1840. év november 28-án, me­gyénk fővárosában Veszprémben. Érdemdús atyja Imre, mindnyájunk közbecsülését birta s bírja maiglan, húzamosb időn át Veszprém­megye alispána volt. Véghely Dezső városunkban végezte elemi iskoláit s pedig a ref. hitközség iskolájában; a gymn. első 4 osztályt szintén itt végezte, — a felsőbbeket Pápán, —■ mig a 8 gymn. ennek közvetlen következett kifolyása is oly nagymérvű lett. A megye kebelében felnevelt, a közsze­retettel ölelt, a megyei élet kedves régi baj­noka, a megyének félszázados tisztviselője, a még mindig i!ju lélekkel megáldott veterá­nunk, Kosos István ur, a mi kedves régi vezé­rünk barátságos háza fogadta kebelébe a kö­zelebb és távolabb vidékről érkezett megye - bizottsági tagokat, egy igazi testvéries egyet­értési kör megteremthetése czéljából, és az e hó 7-én bekövetkezendő tiszt- illetőleg alis­pánválasztás feletti előértekezletre. A mindenkit testvériesen fogadó házi úr azzal nyitotta meg az értekezletet, hogy a haza javáért, szabadságáért, a megyei köz­életért honfiúi odaadással küzdő dicsőült édes apának gróf Eszterbázy Károlynak méltó fiát gróf Eszterházy Móricz urat mutatta be az értekezletnek, kit az értekezlet viharos él- jenei között ölelt kebelére. Ezután Szabó Imre, virágos szó­füzérekben gazdag és mégis oly egyszerűen a szívhez és józan felfogáshoz tapadó sza­vaival adta elő mindenek előtt hasznosságát, czélszerüségét, és mindenek felett kívánatos­ságát azon eszmének, hogy egy minden pár­ton kívüli, a politikai nézetkülönbségen kívül álló »megyei kör* alakíttassák, mely úgy a megyei autonómia fenntartásában, mint a megyei közéletben, köztisztviselőség megvá­lasztatásában mindenkor az összetartást, a közmegegyezést és rendet fenntartani leszen hivatva;e tekintetből ajánlatba teszi egy me­gyei társulat szervezését, annak a járáson­ként! müködhetése czéljából és egyöntetűsé­gére a végrehajtó bizottságoknak járáson­ként! megalkotását. Az indítvány egyhangúlag lett elfoga­dásával, a megyei végrehajtó bizottság elnö­kévé gróf Eszterházy Móricz urat; alelnökévé, — egyszersmiud a közpouti vég­rehajtó bizottság elnökévé Szabó Imre urat megválasztván, — az értekezlet a márczius 7-én tartandó alispánválasztási közgyűlés napi­rendjét állapította meg, — elhatározván azt, hogy a megejtendő alispánválasztásnál fő elvül mondja ki azt, hogy az üresedésbe jött és jövendő tisztviselőire nézve a fokozatos elő­léptetést fogja követni, igy kijelölte az alis- púuságra eddigi főjegyzőjét V ó g h e 1 y Dezsőt, a főjegyzőségre eddigi 1-ső aljegyzőjét és tiszt, főjegyzőjét Kolosváry Józsefet, — az 1-ső aljegyzőségre eddigi II aljegyzőjét B e- z e r é d j Victort, és ennek helyére II. al­osztályt s az »érettséget* a soproni ev. lyceumban tette le kitűnő sikerrel. Jogi tanulmányait Budapesten elvégez­vén, Veszprémbe jött vissza s itt először tíaál Lajos egyik legtekintéiyesb ügyvédünk irodájában szerzett praxist. Joggyakornokosko- dása folyamán időközben Marczaltőre költözött s itt kedvencz tanulmányának, a történelemnek szentelt 3 évet, az ottani gaz­dag levéltár áttanulmányozásával. Ez időtájba esik, hogy »Dunántúli történet kedv élők* egyesületének eszméjét pendítette s alapította meg, mely egyesület később alapját veté meg a ma is virágzó »Magyar történelmi tár­sulatnak.“ Ennek Véghely, alapíttatásá- tól máig, igazgató választmányi tagja. Mint a »Dunántúli történet­kedvelők társulatának* tagja, három társával, névleg Nagy Imrével, P á u r Ivánnal s K á t h Károlylyal egy nagyszabású tudományos vállalatot indított meg, a Hazai Okmányt á r*-t 1865- ben, melyből eddig 6 nagy kötet jelent meg. A történelmi társulat megbízásából pedig, mint egyik szerkesztő, 1871-től kezdve a »Zichy-család okmánytár*-át szerkeszti, melyből eddig szintén már 4 kötet jelent meg. Időközben letette V é g h e 1 y i az ügy­védi vizsgát Budapesten, 1864. decz. 12-én s jegyzőül Purgly Sándort; — egyúttal megbízta a végrehajtóbizottságot hogy hatá­rozatát a főispán úr ő excellentiájának je- lontső bö» Az ekként megejtett barátságos érte­kezlet után, a szeretett házi gazda szívességét megköszönve oszlott szét az értekezlet, — városunk polgárai vendégszerető házaihoz — és a »Korona“ rendéglő termeibe. A vacsora után a »Polgári társas­kör* által rendezett thea-estély következett. Tömegesen vett részt abban majdnem ki­vétel nélkül minden, a vidékről megjelent megyebizottsági tag. Itt nem lehet megjegyzés nélkül hagy­nunk a polgári társaskör tagjainak és család­jainak elmaradását; azok, kik megyeszerte kedveshirüvó tették ezen theaestélyeket, a bájosnői koszorú ma végkép elmaradt; no, de annál inkább iparkodtak a társulat elnö­kei: Dunst Perencz, P e r 1 a k y József, a választmány megbízott rendezője P o n g- r á c z Dániel, a vendég urakat szives házi­gazdái szívélyességgel fogadni, a jó magyaros kedvet előmozdítani, miben mondanunk sem kell, hogy a fő szerepet a »Jancsi* bandája vitte, húzván hajnali 3 óráig a kedvessebbnél kedvesebb jó magyar darabokat. A megyei közgyűlés. Veszprém, márcz. 8. Veszprémmegye közönsége tegnap tartotta tavasznegyedi rendes közgyű­lését. Előző napon már rendkívül élénk képet nyíljtott városunk. Számos is­merős arczokkal találkoztunk utczáin- kon s olyanokat is láthatunk, kik csak rendkívüli esetekben látogatnak el megyegyülésünkre. Itt voltak többek közt: Gróf Esz­terbázy Móricz, gróf Nádasdy Ferencz, Báró Fiáth Miklós, Pap János, Rosos István stb. stb. Ezeken kivUl még számosán, kik megyei képviseletünk díszére válnak s kiknek neveit térsziike miatt e helyen mellőznünk kell. A közgyűlést megelőzőleg előtte egy évre rá 1865 május 17-én képesíttetett a váltóügyek vitelére. Ekkor költözött váro­sunkba vissza végleg s kezdett közéletünkre is tevékeny és üdvös befolyást gyakorolni, fő- kint az 1869. képviselőválasztás idején, amikor a balközép ügybuzgó pártvezére volt s végig- harczolta ama küzdelmes pártvillongási kor­szakot. Ugyanez évben méltányolta először ki­tűnő képzettségét s tevékenységét Veszprém, a még akkori nagy község; megválasztván őt főjegyzőjének. A város rendezésekor szintén főjegyzőjévé lett s az maradt a megye szol­gálatba léptéig. Ez idő alatt irta meg Vesz­prém város történelmét is 3 kötetben s e nagy műből eddig az első kötet ki is nyo­matott. Politikailag két ízben szerepelt képvise­lőjelöltül. 1875-ben N.-Vázsonyban, 1878-ban Veszprémben lépett föl a szabadelvüpárt ré­széről. Mindkét esetben a pártra nézve ered­ménytelenül ugyan, mi mindenesetre Vesz­prémmegye javára volt ma ....... 18 78. jan. 3-án a megye a főjegyzői tisztre emelte s 1880. decz. 31-étől kezdve, Bezerédj Gyula néh. alispán halála után he­lyettes alispánná lön. Fényes képzettségét kormányunk is mél­tányolta akkor, midőn őt a múlt év végével a belügyminiszter által egybehívott országos »közigazgatási enquet* tagjául meg­váló este ns. Rosos István vendégsze­rető házánál előzetes tanácskozmány tartatott, melyen egy alakítandó^megyez kör“ eszméje lett elfogadva s részben érvényre emelve. E tárgygyal előző czikkünk foglalkozik. Estendeu társas vacsorára gyűl­tek a képviseleti tagok a „Korona“ fogadóba s innen testületileg a :,Pol­gári kör“-1 keresték föl, hol kedélyes mulatás közt telt az idő .. . * A közgyűlést délelőtt y210 órakor nyitotta meg báró Fiáth Ferencz főispán úr ő eicellentiája s üdvözölvén a rendkívül nagy számmal megjelent tagokat, megnyitódnak je­lenti ki a közgyűlést. Bejelentvén ezután néhai alispánunk Bezerédj Gyula halálát, emelkedett szó­noki beszédben emlékszik meg a java férfi­korában elhúnyt derék alispánunk örökemlékü érdemeiről, haza- s a megye iránt s indítvá­nyozza, hogy ezek csekély méltánylásául e közgyűlési jegyzőkönyv első pontja a megye fájdalmának kifejezését tartalmazza az ő halála fölött. (Helyeslés.) Az indítvány Szabó Imre k. tag abbeli kiegészítésével, hogy e jegyzőkönyvi nyilatko­zat lehetőleg a főispán úr ő excellentiája örök­becsű szavait foglalja magában — egyhangú­lag elfogadtatott. Főispán úr ő excellentiája ezután jelez­vén, hogy a megürült alispáni székre megyénk eddigi ügybuzgó főjegyzőjén, V éghely De­zsőn kívül más jelölt nincs, felhívja a köz­gyűlést, hogy gyakorolja választási jogát. Véghely Dezső nevének kimondását fre­netikus éljenzéssel fogadták a jelenvolt kép­viselők s ez éljenzés mindaddig nem szűnt, mig ő excellentiája az imigy kitüntetett V é g h e 1 y Dezső eddigi megyei főjegyzőt, Veszprémmé gy eegyhangulagmeg- választottalispánánakjelentiki. A képviseleti tagok folytonos éljenzése közt megválasztattak ezután egyhangúlag m e- gyei főjegyzővé Kolosváry József eddigi első aljegyző s tiszteletbeli főjegyző; első aljegyzőnek dr. Bezerédj Vik­tor eddigi II. aljegyző s másodaljegy­zővé itj. Purgly Sándor. Főispán úr ő eicellentiaja ezután Szeglethy Györgyöt, a megye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezi ki. hívta, mely megtiszteltetésnek azonban hiva­talos akadályoztatása végett nem tehetett eleget. Tegnap aztán a megye egy­hangúlag első választott tiszt- viselőjévé, Veszprémmegye alis­pánévá lön! Boldog családot alapított. S e családi öröm mindenha zavartalan volt. Küzdelmes, fáradatteljes napjaiban a boldogság házi őran­gyala uj erőt kölcsöuzött neki. Boldog családja, szerető neje édenné varázsiák otthonát. 1867-beu vezető oltárhoz Székesfejérvárott a szellem s bájban egyaránt gazdag Molnár Julia kisasszonyt, Molnár, Fejérmegye főpénz- tárnoka s később törvényszéki biró kedves leányát, ki ma egy kedves fiúcskával s 3 kicsi leánykájával együtt örvend a szerető családfő oly nagy kitüntettetósének. Az örömhöz, e boldogságukhoz fűzzük mi is a mi szivünk őszinte örömét, nemcsak a veszprómmegyei sajtó, — de Veszprémmegye igaz, őszinte közvéleménye nevében is. Áldja meg őt az ég szerető családjával együtt) további bő javaival — az egész életen át!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom