Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-02-13 / 7. szám

, f Csalás miatt váll. Soős Józsefnek kir. táblai it. hirdetés. Magány okirat hamisítás vétségével vád. Kovács Pálnak kir. t. it. bird. Bírói zártörés által elkövetett sikkasztással vád. Bálint József ügyében végtárgy. Ellenszegülés miatt vád. Eisinger Mihály­nak kir. t it. bird. Febr. 17. Ellenszegülés miatt vád. Zseg- raics Gábornak kir. t. it. bird. Súlyos testi sértés miatt vád. Kerehsner Jánosnak cur. it. hirdetés IRODALOM. ZENE. Veszprém, febr. 13. Pirnitzer Frigyes zeneműkiadásában B. Pesten megjelent és minden zeneműkereske­désben, Veszprémben Krausz Árminnál kap­ható: „Les Inséparables.“' Marsch-pollta zon­gorára irta Deutsch Willy. Ára 60 kr. „Sprechen sie mit Mama.” Polka-mazur, zongorára szerzé Deutsch Willy. Ára 60 kr. Uj zeneművek. Táborszky és Parsch zeneműkereskédésében megjelent és kaphatók Krausz Árminnál Veszprémben : Schweizer­haus Rendezvons, polka, zongorára szerzé: itj. Falirbach Fülöp. Ára 60 kr. - „A szerelem sötét verem.“ Lukácsy Sándor népszínművé­nek legkedveltebb dalai. 1. Rózsás kedvvel jöttem én. 2. Nem kell a szomorúság. 3. Hosszú sorban száll a vadlud. 4. Bús az erdő. 5. Repül a szán. 6. Ha én piros rózsa volnék. 7. Mért csalogatsz barna kis lány. Énekhangra zongorakisérettel (vagy zongorára külön) szerzé Erkel Elek. Ára 1 írt. A „phylloxera ügy tanulmánya“ czímtí hivatalos jelentést irt, adott ki s küldött be szerkesztőségünkhez dr. Horváth Géza. A nagy gonddal szerkesztett 2 negyedrétü füzetre terjedő mű magában foglalja szerzőnek, a kor­mány megbízásából a phylloxera ügynek kül­földön tanulmányozását s tapasztalatait e téren. Nélkülőznetlen kézikönyv ez, minden borá szattal foglalkozó gazdának s melegen ajánljuk ezek figyelmébe. Budapest, Weiszman testvérek kiadása. „Páholydalok“ czimmel Dengi János irótársunk Sopronban egy elegaus kiállítású füzetecskét adott ki, Dengi egyike a hivatottabb ifjú költőnknek s dalait benső'ség és meleg érzelem lengi át. Ajánljuk a kis kötetecskét, mely szerzőnél kapható különösebben hölgy­világunk figyelmébe. Az iparfejlesztés ügyében A „Magyar Ipar” a következő figyelemre méltó szakczikket hozza: Ha valaki figyelemmel kisérte az ipar terén felmerült újabb mozgalmakat, nem lehet, hogy fel ne tűnt volna neki ama látszólagos közöny, melyet a mozgalomban a kézipar iránt tapasztaltunk. A gyáripar fejlesztésére egye­sek, úgy mint a kormány mindent iparkodnak elkövetni, hogy felvirágoztassák, különféle ked­vezményekben akarják részesíttetni, szóval a gyáripar kifejlesztésére minden áron töreked­nek. Mi nem vonjuk kétségbe, hogy a gyár­ipar fejlesztése rendkívül fontos egy nemzet életében, de a kik csak erre törekednek, egy­oldalú munkát végeznek. Bármint okoskodjunk is, a kézipar soha nélkülözhető nem leend, különösen figyelembe véve azon fejletlen kort, melyben mi élünk; a kézipar fejlesztését sem szabad szemünk előtt téveszteni. Hogy ez irányban is sok történik, nem lehet tagadni, különösen dicséretes azon törekvés, mely a kézipari szakképzést megteremteni czélozza, de e mellett csodálatos az, hogy a kezipar fejlesztésére épen azon oldalról nem sokat gondolnak, mely nélkül a legmagasabb szak­képzés mellett is az iparfejlesztés békókba veretik t. i. alaptőke nélkül. Számtalan tapasztalatból tudjuk, hogy a leggeniálisabb iparos is tőke hiányában iparát megkezdeni nem volt képes, s mint egyszerű munkás tengette le silány eletét. Azért tehát bármikép okoskodjunk is, az ipar tökéletes kifejtésére ész és> pénz szükséges. Hogy e két tényező mennyire hat az iparfejlesztésre, ama nyugoti államok népei nyújtanak példát, me­lyek azt már rég átlátták; és a hol a kor­mányrendszer az iparfejlesztést egyelőre elő nem segíthette, ott egyesek és intézetek össz- üangzó munkálkodása végezte a dicséretes műveletet. Pl. Francziaországban az iparosok fejlesztésére, mint már előbb is említém, egye­sek, mint testületek évi tisztajövedelmeiknek bizonyos százalékát fordították ily alapra és a Párisban deczember hónapban rendeztetni szokott iparkiállításnál feltűnt önálló szakerő­ket ezen tőkéből támogatták, eb beli eljárá­saikban, oly rendkívüli figyelmet fejtettek ki, hogy az illető munkás fölött, kit a bizalomban részesítettek, minden lépten nyomon őrködtek, mondhatni atyáskodtak, és szellemi s anyagi fejlődéséhez képest tökesegélyben részesítették, mindaddig, mig az illető iparos teljes önálló­ságra nem juthatott. Így teremtette meg a franczia nemzet az oly magaslaton álló jelen iparát. Hogy ebből a tanulságot magunknak is kivonjuk, szükség volna azok példáját követ­nünk. Tehát a kéziparosok segélyezésére egy alaptőkét kellene teremteni, melyet egy szak- bizottság kezelne és időnként a felmerülő szak- tehetségeket gyámolításban részesítené. Azért kívánatos volna még nálunk a deczemberi vagyis karácsoni kiállítást meghonosítani, hol a fiatal szakerőknek mintegy alkalmat szol­gáltatna a versenyzésre, a hol egyszersmind az iparfejlesztő bizottságnak alkalma volna az önálló szakerőket felismerni, hogy azokat jó­téteményeikben részesíthessék. Hogy nálunk e czél elérethessék, egye­lőre a hazai intézetek volnának hivatva ily czélra alaptőkét teremteni és pedig első sor­ban az I. hazai takarékpénztár, a magyar álta­lános biztosító társulat, fővárosi takarékpénz tár s a magyar földhitelintézet. Ez intézetek azok, melyek nemcsak az üzérkedési elvet tartják szem előtt, hanem hazafias érdekeket is iparkodnak felkarolni s nem lehetséges, ha komolyan átgondolják a kézipar fejlesztésének fontosságát, hogy a hazafias czél előmozdítá­sára tiszta jövedelmeik egy százalékát ne íor- dítanák. Tudomásom szerint a m. ált. bizt. társ. ily forma czélra úgyis rendelkezik mint­egy 20,000 frtnyi alappal, a nélkül, hogy tudná, minő hazafias czélra fordítsa ázt. íme tehát itt volna az alkalom a kézipar fejlesz­tésére fordítani. Hogy mennyire üdvös hatása volna az intézménynek, meg kell említenem boldogult Szabóky Adolfnak erkölcsi alapra fektetett ily irányú műveleteit. Sok mester­ember van Budapesten, kik tanulságot tehet­nének arról, hogy önállóságukat ama kamat nélkül kölcsönzött tőkének köszönhetik, me­lyet nekik Szabóky Adolf előlegezett. És hogy, mennyire jól számított, mutatja azon körül­mény, hogy daczára annak, hogy 15 ezer forint tőkét forgatott, oly sok ezer közül csak egy véletlen haláleset következtében vesztett el 200 frtot, mert mindazon mesterember, ki tőle a kezdeményezéshez kölcsönt nyert, leg­első kötelességének ismerte az ily becsület­beli tartozást megfizetni. A fentebbiek után indítványom oda összpontosul, hogy a neve­zett intézetek vegyék komoly figyelembe a kézipar fejlődését s most, midőn nemsokára bekövetkezik az az idő, hogy közgyűléseiket megtartandják, ez alkalmat használják fel alap­szabályaik oly értelmű módosítására, hogy tiszta jövedelmüknek legalább egy százalékát fordítsák a kézipar fejlesztése alapjára s az igy megteremtett alaptőkét egyszerű bizott­ságra bízzák, mely szakbizottság saját belá­tása szerint a felmerülő egyes önálló szak­erőket kamat nélküli kölcsönnel önállóságra segítse s gyámolítsa. Disznó-zsír 90. Kömény-mag 70. Kősó 13. Csukor 52. Magyar-borsi — . Paprika 80.Vöröa-hagyma 34. Fog­hagyma 40. Füstölt-szalonna 96. Nyers szalonna 85, Marha zsir 1.40 Sertvés-hus 56. Borju-hus 60. Tojásból 5 db 10. Boreczet 16. Burgonya 80.-. Hektoliter ó bor 24 írt. Ujbor 13.—. Liter ó bor 24. Ujbor 18. Liter szilva pálinka 80. Közönséges pálinka 40. Közgazdaság. Piaczi árak. A piaczi árak jegyzó'könyve. 1881. évi febr. 11-én az ele- ségnek folyó ára — Búza, legjobb 79 kilogramm 12 frt — kr. Közép 77 ki. 11.60. Logalábbyaló 75 kl. 11.20. kr. Rozs, legjobb 72 ki. 10.—.Közép 71 ki. 9.40. Leg alábbvaló 70 ki. 9. - Árpa, legjobb 64 ki. 7.80 Közép 63 ki. 7 20 Legalábbvaló 62 ki. 6.50. Zab, legjobb 40 ki. 6.30. Közép 33 ki. 6.20. Legalábbvaló 37 ki. 6.—. Ku- koricza, legjobb 75 ki. 6 50 Közép 74. ki. 6.— Leg­alábbvaló 73 ki 5.80. Dara-liszt, métermázsa 22 frt, kilogramm 22 kr. Zsemlye-liszt mm. 18. ki. 18. Fehér­kenyér-liszt mm. 16 ki. 16. Fekete-kenyér-liszt mm. 14 ki. 13. Kukoricza-liazt mm. 8 ki. 8. Kizs-kása mm. 24. ki. 26. Búza-dara mm. 20. ki. 20. Árpa dara mm. 24. ki. 26. Borsó mm. lO.kl. 12. Lencse mm. 10. ki. 12. Bab mm. 10. ki 12. Köles-kása mm. 12. ki. 12. Métermázsa széna 3. 50 Ágy-szalma. 1.80. Takarmány-szalma 2.—. Alom- szalma.80. Köbméter cserfa 3. — Bükkfa 2.75. Tölgyfa 2 50. Koszén kovácsnak való mm. 1.76. égetni való mm- 1.76. Faszén héktoliter 45. Lámpa-olaj 40. 45. Kilogram Stearin-gyertya 1.10. Öntött-gyertya68. Petro­leum 25. Lámpabél m. 15/10. Kilogramm szappan 36. Nyers-faggyú 32. Tisztitott-faggyu 64. Marhahús 52. NYILTTÉR.* mirjdjetiSsek:. iimiiiiiiiiiüSüüiM m iMril Régi gépek becseréltelek! JU gggDHHBgESfgngaBenggasmgggE EREDETI kfITCcMT VARRÓGÉPEK ^LEGJOBBAK A VILÁGON: g/ső re»stii 150 éremmelhito,//efl,e PARIS 18 7 8 arany érem »HIL.Det.PMl*. Mx utánzások < Minden egyes gép HAVI öt évi teljes jótállás. NEW-YORKl , KGER TÁRSAjí mseié. 919. vezérűgynök. jjH Raktár Veszprémben: I Babocsaí tér 226. szám. Sí 51E ikt. 1881. Bérleti hirdetmény. ii Pápa város tulajdonát képező, úgynevezett Antalházi puszta, mely 181, 1200 □ öles hold szántóföldet, és 152 szinte 1200 □ öles hold rétet foglal magában, alkalmas gazdasági épületek­kel, továbbá a városnak a fölső mezőn 155, 1000 öles hold szántóföldből álló telke, azzal egy tagban — a polgári közös iskola számára kimért 43 — szinte 1000 □ öles hold, és a polgári ápolda tulajdonát képező 58 hold szántóföld bérbe adására, folyó évi márczins ló lm délelőtti 10 órator a yárosMz termében nyilvános árverés fog tartatni. A beigérés a pusztára külön, valamint a város fölső mezei földjeire, az iskolai és ápoldai földekre is együttvéve, szintén külön lesz teendő. A bérlet kezdődik folyó évi Szt.-Mihály napkor és tart 6 évig. Kikiáltási ár — az eddigi bér összeg, — vagy is a pusztára 1805 frt, az állami adó fizetése, és az épületek biztosítása, a többi földekre pedig holdanként 8 frt 5 kr., vagyis 2600 frt leend; az utóbbiak után az adót már a város maga fogja fizetni. Bánatpénzül a kikiáltási ár 10Vo-ja lesz leteendő, mely a bérletet elnyerő által leteendő óvadékul ‘/4 évi bérösszegre lesz kiegészítendő akár készpénzben, akár elfogadható- s árfolyam szerint számítandó értékpapírokban, s e mellett a bér évnegyedenkint előlegesen lesz fizetendő., Az árverés határidejéig Írásbeli zárt ajánlatok is elfogadtatnak. Tüzetesebb árverési feltételek a polgármesteri hivatalban mindenkor betekinthetők. Pápán, 1881. január 29-én tartott üléséből. A városi tanács. ÜZENETEINK. N.-SzÖllÖS. Ez jobb ezúttal; de még sem vált be. Még jobbat várunk. R. M. „A 8zedlgyerek.“ Lényeges javítás mel­lett — úgy lehet. Nagy-Vázsony. (Egy becsületes ember.) Igaza lehet; de a kivételes rosszakért az egész osztályt en bloc elítélni, az már nemcsak becsületesség, de bor- nirtság is. Fontolja meg ebbeli kifejezett elvét hig­gadtabban — s hisszük, hogy igazat ad nekünk. A jószándék és rokonszenveért egyébkint fogadja köszö- netünket. Dóba. Kevés terünk volt s így csak a creme-t adhatók. Pápa. R. P. A czikkel árthatott volna. Legkö­zelebb — úgy hisszük egy hét múlva — be fogja látni. Megsemmisítők. S. B. Helyben. A költemény most jobb s kifo­gástalan. Adjuk, mihelyt magyar nevet ir alá. Magyar vers és német név — no bezzeg, ez aztán igazi fele­más cserepár poézis volna. Csak a „Budapest“ közöl a Lefelholcz Gyula-féle poétáktól verseket. Zlrcz. G. 1. Rendben. A lap megy. Üdvözle­tünket ! F. Enying. Köszönjük szives sorait s a figyel­met, de 10 hóval korábban jött. Ama nap november 9-ikére esik. B.-Füred. V. I. Szives sorait köszönjük ; várjuk b. tudósításait egyebekről is a jövőben. V. S. lm. Köszönet. A kiadóbiv. intézkedni fog. „Ligetben.“ Nem ott. A papírkosárban. Köszönet nyilvánítás. Mindazon tisztelt képviselő urak­nak, kik a legközelebbi tisztujítás al­kalmával csekélységemet erkölcsi be­folyásukkal támogatni kegyesek voltak, ezennel mélyen érzett köszönetemet fejezem ki. Or. Fischer Béla, városi tiszti orvos. *Az e rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Felelős szerkesztő s kiadó: K ompoltliy Tivadar. Laptulajdonos: KRAUSZ ARMIN. Veszprémben, 1881. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom