Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-11-13 / 47. szám

költözve egy ideig kocsis vagy béresként szol­gál s alig, 'bogy pár forintöt magának meg­takarít, máris önállóságra óhajtván vergődni, egy nőcselédet magához édesget, vele összeáll, lakást bérel, egy vagy két szamarat meg­vesz, azután ezeken falura cserére jár, vagy fát hordogat a szt.-gáli, veszprémi káp­talani, veszprémvárosi s egyéb erdőkből, hol azt többnyire úgy lopogatja, ezek aztán nyá­ron át a telekben a veteményeket pusztítják, télen pedig a birtokosok kárára azok házai­ból baromfiakat s egyéb ingóságokat tulajdo­nítanak el, apró gyermekeik pedig a város­ban szanaszét koldulgatnak, a szülők nem ritkán a kórházat tömegesen lepik el, avagy testi megnyomorodasuk esetén a városi sze­gények közé vétetik föl magukat. Ily szama ras család Veszprém városában jelenleg 71 van, a napszámosokkal együtt mintegy COO család, melyek mindnyájan adófizetőknek vall­ják magukat, s csakugyan adókönyvük is van s feunen hangoztatják, hogy ők porcziózó polgárok, noha egy rozzant nyoszolyán kívül alig bírnak egyéb vagyonnal; már most köny- nyen megmagyarázható, hogy az adóvégre­hajtók leginkább az ily egyének miatt tartat­nak, s noha náluk az adóvégrehajtás ered­ményre nagy ritkán vezet, az okozott költsé­get mégis a fizetőképes polgárnak kell pó­tolni. Már most, ha a város kapitánysága ke­zeli az adóbehajtást, igen természetes, hogy nem csekély figyelmet fordítaná arra, hogy az ily fizetésképtelen egyének adó alá felvéve ne legyenek, hanem amenuyiben itt illetőség­gel nem bírnak, haladék nélkül eltávolíttas­sanak. A vagyonos polgárnál pedig az adó­behajtás, habár nehézséggel jár is, mégis könnyebben lesz eszközölhető, mert minden évnegyedben jó eleve az egész város terüle­tén dobhirdetéssel lennének felszólítva esedé­kessé vált adójuk megfizetésére, különben végrehajtás terhe mellett behajtatik. Én erő­sen hiszem, hogy ily rendszer és kezelés mel­lett nem fordulnának elő oly visszaélések és panaszok a polgárság részéről, hogy azok, kik adójukat megfizetik, ugyanazon megfize­tett adóért újból zaklattassanak. Az ekkép történt kezelés által városunk csupán az adó- behajtási rendszer ezen módosítása által — keveset mondok — ezer forintot megtakarít­hat, mely összeg, szerintem, megérdemli, hogy számba vétessék Hogy minő városi pót­adó van ezidő szerint hátralékban, azt nem tudom, azonban, ha ezek kimutatva lesznek, azt hiszem, hogy fizetésképes egyéneknél al­kalmas időben ennek behajtása sem lesz le­hetetlen. Ezen indítvány helyesléssel találkozván elfogadtatott. Több folyó ügy elintézése után a gyűlés '/27 órakor véget ért. HÍREINK. Veszprém, 1881. nov. 13. *Hymen. Lapunk kedvelt munkatársa, tisztelt Eösze Dezső evangélikus lelkész ur eljegyezte magának magasi Magassy György nyugalomba lépett ügyvéd és külső-vathi föld- birtokos kedves lányát Ilonát. Az ég áldása soha nem szűnő boldogsággal járuljon a kö­tendő szép frigyhez! *Eskiivö. Tegnap délután 1 és fél óra­kor fényes esküvő tartatott a veszprémi izr. templomban, hol Berger Adolf ur kedves lánya Riza és Fisebi Lajos ur esküdtek egy­másnak örök hűséget. Az ég áldása legyen az ifjú páron! *A pápai állandó színház ünnepélyes megnyitása f. évi decz. 7-ére határoztatok az igazgató választmány által, mély az országos jellegű ünnepély rendezésére saját kebléből egy hét tagból álló bizottságot küldött ki. E bizottság tagjai, Kiss László elnöklete alatt: Dr. Fenyvessy Ferencz, Horváth Lajos, dr. Koricsoner Lipót, Mészáros Károly-, Saáry La­jos és Voyta Adolf. ^Műkedvelői előadás tartatik ma va­sárnap a „Nap* vendéglő nagy termében. A I jövedelem két átutazó színésznő felsegélésére fog fordítatni. — Elő fog adatni két egy fel- vonásos darab: „A kék szoba* ez. vígjáték, ! ezt megelőzi ,A párbaj* ez. színmű. Midőn a pártfogoltak nevében a közönség ismert rész­vétéhez folyamodunk, hisszük, hogy az előadás telt ház. előtt fog végbemeuni. ^Öngyilkosság. Súly János városunk egyik legtehetősebb polgára f. hó 12-ére szom­batra virradóra lövéssel vetett véget életének. Az öDgyilkosság okául sokféle versio kering, mi azonban egyelőre tartózkodunk ennek oká­ról nyilatkozni. Veszprémvármegye alispáni hiva­talától. 12384. k. i. 1881. Hirdetmény. A megyei közigazgatási bizottságnak a megye területén újabb időben ismételve előfordult rablások és gyilkosságok alkalmából tett föl- terjesztése folytán, a m. kir. belügyminiszté­rium 1881. évi november hó 3-án 54098. sz. a. kelt rendeletével a rögtönitélő bíráskodási eljárás Veszprétnmegye területére fél évi idő­tartamra rablók ellen engedélyeztetvén: ezen­nel közhírré tétetik, hogy a íöutirt idő alatt Veszprémmegye területén esetleg fölmerülő rablások tettesei rögtönbiráskodási eljárás sze­rint kötél általi halállal fognak büntettetni. Ezen hirdetmény a rögtönbiráskodási szabá­lyok 3. § a értelmében minden községben, pusztán, majorban, malomban, csárdában, és erdészlakban, szóval mindenütt, hol emberek állandóan laknak, a községek elöljárósága ál­tal kifüggesztendő, szóval is kihirdetendő, — az egyházak ajtaiban a lelkészek által kihir­detendő és a kihirdetésnek ily alakban lett megtörténtéről a bizonyítvány a járási szolga- birói hivatalok utján e helyre 14 nap alatt beterjesztendő. Veszprém 1881. évi november hó 7-én. Az alispán szabadságon: Kolozs­várja József, főjegyző. *Heti vásárok alkalmával a gyümölcs­ös baromfi-árusok annyira a járdára rakodnak, hogy ott járni majdnem lehetetlen. Rendőr­ségünk, hisszük, változtatni fog e helyzeten. *A kisebb nagyobb lopások napiren­den vannak városunkban. Különös hajsza van a baromfiakra, nem eshetik éjszaka, hogy egy két tyuk ól meg ne tyuktalanodjék. Vigyáza­tot ajánlunk gazdáinknak ! *Egy szegény nőt már nyolezadszor akadályoz meg a budapesti rendőrség az ön- gyilkosságtól. Ezen nő Éjszaky Ilon, jó csa­ládból származó, megyénkbeli, bakony-magyar- szombathelyi illetőségű. Jelenleg a Rókus- kórházb,an ápoltatik. *Öriási békát, mely egy kis gyermek nagyságával versenyez láttak az almádi-i mun­kások az úgynevezett »Remete“ kút körül. A béka 8—10 méternyi ugrásokkal menekült búvhelyére. *A Gazdasági Mérnök czimű mező- gazdasági és műszaki hetilap legutóbb meg­jelent számai ismét örvendetes és elvitázhat­lan tanúságot tesznek e jeles szaklap helyes irányú és közhasznú működéséről. Csak nehány közlertiényére utalunk e végből, hogy felhívjuk a művelt gazdaközönség, valamint a mérnö­kök, építők, gyárosok és vállalkozók figyelmét e közhasznú vállalatra. Gazdag tartalmából kiemeljük a következőket. Az országos hyd- rográfiai hivatal szervezéséről. Az amerikai mezőgazdaság termelési föltételei. (Az 1873-ki válság. Az egyesült államok földrendszere. — Krreskedői szokások. A szállítási kérdés. Fo­lyók, csatornák, vasutak. A tárifa kérdés. A fuvardijak leszállítása. Húskivitelünk Franczia- országba A magtárak építéséről (4 ábrával.) Mórocz István (Életrajz arczképpel.) A vil­lámcsapásokról. Az olcsó vidéki vasútakról, Kállay Bénitől. A Tisza és közös szabályo­zása. A jó rétek hatása a gazdaságra. Uj szerkezetű hordozható szellőző készülék (2 áb­rával.) Vizeink kihasználásáról. Türr István­tól. Magyarország áruforgalma julius hóban. Az egyesült Államok mezőgazdasági termelése és terményeinek kivitele. Födélszerkezetek nagy szélességű épületekre (3 ábrával.) A bor- deauxi nemzetközi philloxera kongresszus. Rendesen közöl igen érdekes kisebb közlemé­nyeket, híreket, gyakorlati tanácsokat a mező- gazdaság, erdészet, borászat, halászat, házi és gazdasági ipar, építészet és gépészet, építő és gyár-ipar, visszaszabályozás, kiállítás, ta­lálmányok stb. köréből. Rendesen közli az építkezési és szállási árlejtéseket s azok ered­ményét, miért is az építő-vállalkozók szintén nagy hasznát vehetik e jeles szaklapnak. A »Gazdasági Mérnök* megjelenik minden héten, képekkel és részletrajzokkal illustrálva. Szer­keszti és kiadja Gonda Béla műegyetemi m. tanár. Előfizetési ára: egész évre 8 frt, fél­évre 4 frt, negyedévre 2 frt. Az előfizetési dij a Gazdasági Mérnök kiadóhivatalába Buda­pestre küldendő. Ajánljuk e lapot a művelt gazda közönség, valamint a mérnökök, építők és vállalkozók figyelmébe. X) A köszvényellenes sokféle szerek kö­zött Winter Adolf stettini (Németország) gyárosnak saját találmáuyu és e nemben első köszvényirt ó-készülékei oly jó hír­nek és nagy elterjedettségnek örvendnek, hogy annak külön feldicsérése fölösleges. Mindamel­lett, saját érdekében figyelmeztetjük a t- kö­zönséget lapunk mai számában csatolt körle­velére. A „Szegedi képes Naptár“ 1882. VlII-ik évfolyama Burger Gusztáv kiadásá­ban megjelent. A Naptár most is a szokott csinos kiállítású s az árához fölötte tartalmas, számos illustrációval ellátva, a melyek közül kiváló érdekkel birnak a Szeged rekonstruk­ciójára vonatkozók. Itt közöljük a tartalmat, a mely legjobb tájékozást nyújt. — Naptári rész: Az uralkodó ház. Szeged szab. kir. vá­ros köztörvhat. bizottsági tagjainak és tiszt­viselőinek névsora. Visszapillantás az 1881-ik évre. — A szegedi kir. biztosság és városunk ujjáépülése. Képek: Kelemen Mór és Stesser József arczképei, a városi leányiskola-épület, az (uj református templom, a közös hadsereg­beli kaszárnya tiszti pavillonja, a bűnfenyítő törvényszék és börtönhelyiségek épületei.) — Az elásott kincs. (Humor, vers.) — A botos ispánné. Elbeszélés, irta Palotás Fausztin (képpel.) Szegedi népszokások: A szüretelek, a disznótor. — A fiatal pár (Rudolf trónörö­kös és Stefánia berczegnő arczképével). — Az elefánt mint hóhér (képpel) — Hasznos kitől egész Spanyolhon rettegett, és azon ifjú szabadon bocsátásáért könyörgött, ki kevéssel ezelőtt még a huelvai kolostor igénytelen szol­gája volt. A király a páholyban maradt, aggódva várván a miniszter visszatértére. Mata Florida előtte térdelt, a király vigasztalta s bátorítá őt, ezen biztatás már- már mosolyt csalt Mata Florida arczára, szép szemében felvillant a remény sugára, hogy is ne, hisz a király a földön az Isten helytar­tója, minden az ő parancsa szerint történik, és ha ő vissza akarja adni Alfonzét, akkor már annyi, mintha karjai közt volua. Rövid idő elteltével visszatért dón Go- doy Manuel sötét komorság ült arczán. — No — szólt a király hol van ő, ki utáu e gyermek annyira vágyódik? Magaddal hozhattad volna, hogy én is tanúja lehetnék végtelen boldogságuknak. Az lehetetlen, Felség, válaszolt a mi­niszter, az ifjú már nincs itt, a sau yusti ko­lostorba küldték, hogy ott szigorú vezekléssel bűnhődjék vétkeiért a főiuquisitor kereken meg­tagadta szabadon bocsátását nem teheti, hogy a tisztelendő Hieronyrnita rendet annyira meg­sértse, megtette a mit tehetett az által, hogy ezt itt visszaadta Felségednek a vétkezők kö­zül egynek csak meg kell bűnhődni. — És te mondtad neki, hogy én kére­tem, hogy én óhajtanám az ifjú szabadon bo­csátását? — szólt a király, mi közben pilla­natra az erély és büszkeség látszott arczán. — Igen megmondtam, — válaszolt ’doii Godoy Mánuel, de ő hajthatlan maradt, sőt úgy nyilatkozott, hogy elvárja, miszerint Fel­séged nem fog tovább ragaszkodni ezen óhaj­tásához, de én magam is kérem Felségedet hisz valóban nevetséges lenne, hogy ezek miatt a szent inquisitióval ujjat huznáuk, mi által azt csak ellenüuk zúdítanánk, anélkül, hogy hatalmát megtörhetnők. Ez utóbbi szavakat már suttogva mondá. — Hallod? — szólt IV. Károly szomo­rúan Mata Floridához ki összekulcsolt kezek­kel, némáu állt előtte. — Igen, hallom; válaszolt elkeseredett szívvel, hallom, hogy Spanyolország királyának nincs hatalma egy ártatlanul szenvedőt a bör­tönből kiszabadítani, no de van egy, aki az ártatlanokat oltalmazza, a ki képes széttörni a bilincseket kinek hatalma előtt megnyílik a börtön ajtaja és ez az egy az Isten, ő lesz az én segítségem, elküldi az ő angyalát s az fe­lettem fog lebegni, s erőt önt belém arra, hogy vagy megszabadítsam barátomat, vagy ha már úgy kell leuui, hát együtt haljak meg vele. — Megállj gyermekem, megállj! — kiált ijedten a király te meg vagy őrülve, te nem ismered ezeket a szerzeteseket. — Én ismerem az Istent, — szólt Mata Florida, és tudom, hogy ő a hű szerelmet ol­talmazza, megyek, hogy megnyissam Alfonzo börtönét, vagy én is vele szenvedek. És mielőtt a király szavakat találhatott volna, hogy őt ezen őrült szándékáról lebe­szélje, az már eltűnt a nehéz bibor függönyök mögött. 65 3 Istenem! — kiáltott kétségbeesetten a király mit fog ez most tenni, tönkre teszi magát, el fog veszni, és nem fogom őt többé viszontláthatni. — Engedje csak menni őt Felséged, — szól Godoy türelmetlenül, majd észre tér az nemsokára, egyébként találunk majd mást he­lyette, ki Felségedet fölvidítsa. — Nem, nem, — kiáltott a király — vissza kell őt tartóztatni, — neki nem szabad távozni, neki nem szabad itt hagyni engem, gyorsan gyorsan, keresd fel s nyugtasd meg őt és menj még egyszer az érsekhez, talán meghallgatja kérésedet, vagy talán én menjek? Legyen nyugodt Felséged, megteszem a mit tehetek. Ezzel eltávozott, de nemsokára vissza­tért a királyhoz ki könyezve ült karszékében. — Kiadtam a szükséges parancsokat, — szólt, most pedig kérem Felségedet nyugodjék meg, és menjünk az Eskuriálba. IV. Károly, mint egy gyermek engedel­meskedett, és engedte magát a miniszter által fogatához vezettetni. Don Godoy Manuel visszajött a királynő páholyába, ki a feltűnés elkerülése végett, egy ideig még a színházban maradt- A király el­távozása nem okozott feltűnést, mert az udvar és a közönség már hozzá volt szokva, a be­teges uralkodó viszszavonulásához. Ez alatt Mata Florida lakására sietett, komornája által egy fogatot reudelt, legragyo­góbb öltönyei közül néhányat gyorsan becso­magolt. Egy órával később már elhagyta Mad- ridot, és ment ki a néma éjszakába. * * * Estremadura tartományában Placencia városához közel, sürü rengetegtől körülvéve emelkedik a San-Justi Hieronyrnita kolostor nagyszabású koioszszális épület, mely régente apróságuk. — Népdalok. — Adomák (képpel.) — Vásári rész. — Hirdetések. — Bélyegmu­tató. — A szegedi kir. törvényszék, íkir. ügyészség és kir. járásbíróság tiszti személy­zetének és a szegedi gyakorló ügyvédek név­sora. — Szeged sz. kir. város egészségügyi személyzetének névjegyzéke. A naptár ára most is 30 kr. és kapható Krausz Ármin könyv és papirkereskedésében Veszprémben. A „Képes Családi Lapok“ 5. száma valóban gazdag tartalommal jelent meg. A kiadó áldozatkészsége s a szerkesztő tapintata egyaránt meglátszik rajta. Tartalmából ki­emeljük a következőket: ,A temetőbe!* czimü mély érzelemmel irt hangulatteljes költemény (halottak napjára) nyitja meg a füzetet, Ko- mócsy Jószef tollából. Mikszáth Kálmán jog­gal dicsért elbeszélése befejeztetvén, a jelen tüzet Erdélyi Gyulától kezd eredeti novellát „Merész játék* czimmel , melynek ezen első része is felhívja a legbehatóbb érdeklődést. Eredeti dolgozatok még e füzetben: »Ne fe­lejtsen el;* (rajz Malmos Józseftől.) Szerző álneve tudomásunk szerint egy tehetséges ifjú irót rejt. A »Mi vagy nekem?* és „Románcz" csinos költemények dicsérik szerzőiket, Fehér Lipótot és Győrffy Józsefet. Az utóbbi köze­lebb egész kötetet ád ki csinos verseiből. A „Halottak napján* (rajz Thewrewk Istvántól,) a »Rabvallatás“ (karczolat Szirmaytól) kelle­mesen tarkítják a füzetet. Ha még fölemlít­jük a lapban folyó regényt, melynek czime: ,A Kárpátok között* s a melléklet, mely egy ivet ad Smith érdekfeszítő regényéből „Az ékszerárus leányából, akkor sem merít­jük ki a változatos tartalmát. A jövő szám mellékletéül ígéri a kiadó az előfizetőknek Sz. Prielle Kornélia hírneves művésznőnk szín­nyomású arczképét, mely ha olyan lesz, mint a többi (Blaháué, Helvey Laura, Paulayné) e nemű jutalmi kép, egyáltalán nem csodálko­zunk azon nagy pártfogáson, melynek a »Ké­pes Családi Lapok* örvend. Előfizetheti rá Mehner Vilmos kiadónál, Budapesten, papnő­vel de-uteza 8. sz. Előfizetési ár negyedévre 1 frt 50 kr., félévre 3 frt, egész évre 6 frt. CSARNOK. Paraszt-költő a király előtt. A költészet olyan templom — mondja Petőfi — a hova mnzitláb is lehet lépni. — Miéit ne léphetett hát volna bele B o d a Pál, az egyszerű parasztember, a dalok fakó pacsirtája, hisz' ő maga mondta egyszer az ő egyszerűen találó nyelvén, hogy a költészet mezejére öntudatlanul űzi az embert valami, mint az ökröt a zöld fűre. Feljött a fővárosba is, felkeresett írókat, költőket; de biz azok nem tudtak rajta segí­teni. Maguknak is elég bajuk van. Hanem azt látták, hogy tehetséges ember áll előttük, a kiből szerencsésebb körülmények közt talán igazi költő lehetett volna. Nem is riasztották el szenvedélyétől; biztatták — jó tanácsokkal. A mi Boda Pálunk nem is hagyta abba a dolgot: fölebbezett a királyhoz. A mostani hadgyakorlatok alkalmával Mező-Kövesden sa­játkezűig nyújtotta át neki egyik versét. Mi is bemutatunk e »falu nótája* versei közül hármat, melyeknek formaérzéke és gon­dolkodása igazi bivatottságról tanúskodik. Ime e versek: herczegi kastély volt, s hol később az életunt V. Károly császár töltötte önkéntes száműze­tésben élte végnapjait, ő a hatalmas, kinek birodalmában a nap nem nyugodott le, ide menekült, itt keresett nyugalmat, (melyet itt meg is talált. A gazdag kolostor vendégszeretőig tárta ki kapuit szegények előtt, kik segélyért és oltalomért jöttek, és az utasok előtt, kiket az utazás fáradalmai megviseltek, s nyugalomra és üdülésre volt szükségük.] Már öreg este volt. Átláthatlan sötétség borította a kolostort és a rengeteget. Megszó­lalt a kolostor csengetyüje jelezvén, hogy va­laki bebocsátást kér. Midőn erre a páter quar- dián kilépett, egy utazó kocsit látott a zárda kapuja előtt, melyből egy fekete köpenybe burkolt nő szállt ki. Az érkező ajquardián elé lépve kijelenté, hogy a hosszú utazás annyira kimerítő, mi­szerint képtelen a tovább utazásra, és esede­zik, hogy igénybe vehesse a kolostor messze földön hires vendégszeretetét. A quardián nyomban kitárta a kolostor kapuit, és kérte az idegent, kiben egy előkelő hölgyet, sejtett, hogy kövesse. Egy pazar fény­űzéssel berendezett vendégszobába vezette. Néháay perez elteltével a terített asztalra a legfinomanb ételek és a legkitűnőbb borok let­tek felhordva. A San-Justi kolostor hires volt vendég­szeretetéről, itt az idegen a legszivályesebb fogadtatásban részesült a nélkül, hogy kiléte után bárki is tudakozódott volua. (Vége köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom