Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-11-06 / 46. szám

t5bbé Vallani még nem akar s — mint már kifejezte is Palotán — valószínűleg nem is J __ A lapok téves közleményeire vonat­kozólag Nagy Géza és Sigray Jegyző uraktól egy egy felvilágosító levelet vettünk e hét fo­lyamán, melyek — miután lapunk szflkkeretét túlhaladnák, e helyt nem adhatunk, de a lé­nyeget konstatáljuk szívesen s ez az, hogy az elfogást senkinek másnak, mint Nagy Géza és Kovács jegyző uraknál kell köszönnünk. *Büvészeti előadás tartatott múlt szer­dán városunkban. Az újkori Bosco mutatta be ez alkalommal büvészeti ügyességét a .Korona* termében, mely eléggé megtelt közönséggel. ■ A mutatványok jól sikerültek s általán meg- : lepték a kiváncsi közönséget. ♦Időjárásunk egyszerre téliessé vált. Pár nap óta állandó fagy köszöntött be hoz­zánk váltakozva hóval- esővel. Tavaly ilyen­kor még kánikulai hőségek jártak. Tempora mutantur. *Az „Ország-Világ“ czimü képes szép- irodalmi és ismeretterjesztő lapnak, melyet dr. Szinnyei József szerkeszt és a Wilckens F. C. és fia czég ad ki, megjelent az idei har­madik száma, mint mindig, úgy most is igen érdekes tartalommal és művészi kivitelű il- lusztrácziőkkal. A lap harmadrészét szépiro­dalmi közlemények foglalják el, melyek közül első helyen érdemel említést ifj. Ábrányi Kor­nélnak, a jeles fiatal regényírónak Elvált férj czimfí humorÍ8ztikus regénye; továbbá Re­viczky Gyulának és Ebeczky Bélának csinos költeményei; egy igen kedves Spanyol tárgyú novella és „A báróné szelleme* czimű érdekfe­szítő franczia regény. Az ismeretterjesztő rész­ben Nagy Gyula igen érdekes és tanulságos leírását adja Rákóczi Ferenczjszülőházi kétszáz év előtti állapotának Xántus János folytatja a khinai jövendőmondóról szóló czikkét, Ke- menczky Kálmán az ősvilági emberről érte­kezik stb. Ugyanebben a számban van közölve az érdemekben megőszült Morócz Istvánnak és Haymerle külügyminiszternek életrajza és arczképe is. Végre számos apró rovat, u. m. irodalom, zene, színház, képzőművészet, divat régészet, utazások, közlekedés, sport, társula­tok stb. és rejtvények zárják be a lapot. Az illusztrácziók közül kiemeljük a fürjek ván­dorlását“ az .első áldozást,* a budai gymna­sium képét, a gyönyörű amerikai képeket és végre ,az iskolából* czimfí fénynyomatu mű­mellékletet. Ajánljuk ezen díszes kiállítású és gazdag tartalmú lapot olvasóink figyelmébe, mert valóban megérdemli, hogy minden szalon asztalán helyet foglaljon Az .Ország-Világ* ára egész évre 10 frt., félévre 5 frt., negyed­évre 2 frt 50 kr füzetenként 40 kr. Előfizet­hetni minden könyvkereskedőnél, vagy egye­nesen a kiadóhivatalban, Budapest, IV. ko- roaaherczeg utcza 3. sz. ♦A „Leitha“ bankháznak, Bécs, mai .Bécsi tőzsde* czimü hirdetésére kiváló fi­gyelmet kérünk. X. (Tőke, üzérkedés és sorsjegy-tulaj donosoknak.) Mielőtt valaki sorsjegy-, elhe­lyezési- vagy üzérkedési-papirost vesz, szereti a játéktervet, kamatozást törlesztést, koczká- zatot, az üzérkedési anyag és módozatokat stb. ismerni s részrehajlatlan tapasztalt és szaka­vatott tanácsot nyerni. — A .Leitha“ kiadó- hivatala bankházának, Bécs, Schottenring Nr. 15. díjtalanul kiadott s már 6-ik kiadást ért röpirata valamennyi európai sorsolási terve­zetet, adatokat, sorsjegybiztosítást, felvilágo­sításokat az elhelyezési és üzérkedési nemek és értékek felől, díjak, állásokról stb. számos napilap által elismerőleg megbeszélve nyújtja. — Nem tagadhatjuk, miszerint ezen jóhirnév- ről ismert czég a bank-, tőzsde és váltóüzlet terén újítások után törekszik, s hogy a beho­zott újítások által már is elvitázhatlan érde­meket szerzett magának. CSARNOK. Halottalc estéjén. Az esti szél ringatja a fáknak hulló le­veleit; — a liget mely eddig szép zöld szí­nével gyönyörködtette a szemeket, sárga szint vett fel; a madarak mind elköltöztek már melegebb és szebb tájakra s most már csen­desség uralg az erdő fái közt, hol előbb sok ezernyi madárka siketítő lármával játszado- J zott; a kis pacsirta sem száll többé az egek I felé trillázva; — az egész természet haldok­lik, a kopasz fák suhogása képezi utolsó sóhaját s sűrűn hulló hópelyhekbői borul hallotti szemfedő reája, — minden a halálra emlé- 1 keztet. Az embereknek is eszébe jut ilyenkor a halál, visszaemlékeznek elhunyt kedveseikre, s halottak estéjén szép kegyelettel felékesítik azoknak sírjait. Áldozzunk mi is pár könnyet kedveseink -emlékének s nézzünk szét a sir- kertben. Az egész temető csillogó fényárban úszik. A gazdagnak pompás márványoszlopára sok száz színes lámpa van aggatva s a szegények­nek sírján is lobog egykéi gyertyaszál; hatal­mas virágkoszoruk vannak amott s a szegé­nyeknek sírkeresztjére is tűzött a kegyelet pár virágszálat; gazdag és szegény hatalmas és igénytelen, kiki tehetségéhez mérten, áldoz a halálban egyenlővé lett elhunytjai emlé­kének. Keserves zokogás üti meg füleinket. — Két árva gyermek térdel egy ujonnnan hán­tolt sir előttt, mely csak pár nap előtt fogadá magába szülőiknek meghidegült testeit. Rá­borulnak a durván összetákolt fakeresztre, mely atyjuk és anyjuk nevét viseli magán, zokogva kérdezik az Úrtól, hogy miért kelle nekik egy csapásra a kenyérkereső kedves atyát s szerető édesauyát elveszteniük ? most már nincs többé senki, ki őket ruházná, ki reájuk gondot viselne! — — — Szívfacsaró egy látvány! siessünk odább! A gazdagnak pompásan feldíszített sír­ját, rokonoknak díszes serge veszi körül, kik halkan beszélgetnek egymással. Tán az el­hunytnak érdemeit emlegetik, vagy talán ke­seregnek halála felett, avagy tán jóságát di­csérik, amelylyel vagyonát reájuk hagyván őket gazdagokká tette? Oh nem, ők mással vannak elfoglalva: boszankodnak azon, szerin­tük ostoba és szükségtelen társadalmi szoká­son, mely őket ma a temetőbe kifáradni s a sirt feldíszíteni erkölcsileg kényszerífcette; ne- hányan kőzülök pedig világi dolgokról fe­csegnek. boldogan, mint a verőfényen sütkérező mada­rak folytatták utjokat, éldelve szerelmük fel- legtelen boldogságát. Hosszú utazás után Madridba értek; azt hitték, a mennyország nyílt meg midőn a büszke királyi város meseszerü pompáját ki­tárta előttük. Lakást béreltek maguknak a külvárosban s naponként eljártak a népesebb utczákra s ott a „Fandangó-“t tánczolták. Rövid idő alatt annyi pénzre tettek szert, hogy aranynyal áttört selyem és bársony öl­tönyöket készíttethettek maguknak. Néhány nap elteltével egész Madrid a csodás szépségű audaluziai tánczosnőről be­szélt. Előkelő gavallérok igyekeztek Mata Flo­rida kegyét megnyerni ez azonban királynői méltósággal utasította vissza a tolakodókat. Az ő szive egyedül Alfonzoért dobogott; és nemsokára mindenki tudta Madridban, hogy a szép utczai tánczosnő a mely bájos és igéző, ép oly erényes és megközelíthetlen. Elbeszélésünk idejében IV. Károly ült a spanyol trónon, ki folytonos melancholiában szenvedett s felváltva az aranjuezi escuriálban majd a buen retirói királyi palota fényes ter­meiben elzárkózva töltötte sivár, örömtelen napjait. Helyette neje Mária Lujza és annak kegyencze dón Godoy Manuel uralkodtak, s ezek mindent elkövettek, hogy a buskomor, beteges uralkodónak mindig legyen olyan szó­rakozása, mely annyira elfoglalja beteges ke­délyét, hogy még csak eszébe se jusson az, hogy ő egy ország uralkodója, melynek népe az ő bölcs kormányzásától várja jólétét. Az elnyomott nép jajkiáltása nem hatolhatott az ő termeibe. A szép andaluziai tánczosnő hire a ki­rályi palotába is elhatott, s a királynő meg­parancsolta, hogy az a királyi palotába hivas­sák s ott a király előtt művészetét bemutassa. Alfonzo és Mata Florida legszebb ru­háikba öltözve jelentek meg a királyi palotá­ban. Egy kék selyemmel kárpitozott terembe vezették őket, hol kényelmes karszékében fe­jét mellére hajtva, ült az életunt fejedelem. A csillárok csak gyenge fényt árasztottak szét a nagy teremben, nehogy a világosság izgató- lag hasson a király ingerlékeny, lázas idegeire. A király beesett, viaszsárga arczárói a kimerültség és életuntság tükröződött. Ott ült fehér csipke gallérral díszített fekete selyem öltönyben. Mellete ült neje, a büszke királynő, vakító fényű öltözékben, elhalmozva gyémánt smaragd és rubin ékszerekkel. A király széke mögött állt dón Godoy Manuel a mindenható miniszter, szellemes arczárói méltóságának büszke tudata sugárzott, jobbra és balra fél­körben az udvarhölgyek és lovagok álltak. Alfonzot és Mata Floridát a király elé vezették s az egykedvüleg nézett végig rajtuk, a nélkül, hogy az érdekeltség legcsekélyebb jele is mutatkoznék arczán, és azok elkezdték a ,Faudangó“-t, ezen ősi nemzeti tánczot lej­teni. Megszólaltak a kastagnetták. Mata Florida szemei jobban féuylettek, mint a királynő gyémántjai, ragyogásukban a félelem, remény, öröm, fájdalom és boldogság érzetei olvadtak egygyé. Az emberi szív minden érzelme a féle­lem és remény az öröm és fájdalom, a vágy és epedés olvasható volt arczán és mozdula­tain költők, festészek és szobrászok ezen mű­vészi tánczban gazdag anyagot nyerhettek volna művészi alkotásaikhoz. (Folyt, köv.) Odább egy siránkozó öreg anyókát lá­tunk egyetlen gyermeke sírjánál. Nem kiált az egek felé haragos szavakkal, nem gáncsolja az urnák bölcs intézkedéseit s csak azon ke­sereg, hogyha már egyiknek meg kellett halni kettőjük közül, miért azon életerős férfiú halt meg s miért nem ő, a megtört öreg asszony, kire az élet már úgyis csak teher, s ki örö­mét a világban már úgy sem lelheti! Mindig csendesebb s csendesebb lesz a temető, kezdik leszedni a fényes lámpákat s rövid idő múlva az éj setét leple fedi be az egész tájat s a temetőből csak az árva gyer­mekek zokogása hallatszik mindig halkabban, csendesebben. K ..........y F-----c\. Na ptárak az 1881-ik évre. A „Franklin-Társulat1' magyar írod. intézet által által épen most küldetnek be szerkesztőségünk­nek a következő, közkedveltségben részesülő, csino­san kiállított és a legnagyebc gonddal szerkesztett 1882-ik évre kiadott naptárak. Valamennyiek a föld- mirelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisz­tériumban összeállított legújabb adatok nyomán szer­kesztett országos vásárok kimutatásával vannak el­látva. Nenzeti nagy képes naptár 1882. évre. Szép- irodalmi és ismeretterjesztő tartalommal, Jókai Mór, Sziklai János, stb. közreműködésével szerkeszti Áldor Imre. XIV. évfolyam. „Diana vadászata“ (Mackart J. festménye után) nagy czimképpel, és számos a szöveg közé nyomott képpel. A magyar birodalom kormány­zati, közigazgatási, törvénykezési és tiszti czimtárá- val, a legújabb hivatalos adatok nyomán. Ara fűzve I forint. l8tván bácsi naptára vagyis családos házigaz­dáknak és gazdaasszonyoknak, népnevelőknek hely- ségi elöljáróknak, iparosoknak és földmivelőknek való képes kalendárium 1882. évre. Alapítá Mayer István, szerkeszti Kőhalmi Klimmstein József. Közlemények­kel Nyulassy Antal, Udvardy Imre, Kiss Kezső, Zá- molyi Varga Mihály, Frank tanár, Horváth Béla, Markovich Inczo s többektől, XXVIII. évfolyam. Ára fűzve 50 kr. Protestáns uj képes naptár 1882. évre. Falu­helyi Kálmán, Könyves Tóth Kálmán, Dr. Csiky Kálmán, Bodon József, Kalocsa Róza stb. közremű­ködésével szerkesztette Dúzs Sándor tanár. XXVIII. évfolyam. Több arczképpel, s a protestáns egyház tiszti névtárával. Ára fűzve 50 kr. Falusi gazda naptára 1882. évre. A magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanftók számára szer­keszti Sporzon Pál. Közleményekkel Oroszi Miklós, Erdélyi Károly, Nagy József, Ébner Sándor, Pókai Dezső, Nuszbeck Sándor, Sissorics Károly, Abonyi Károly, Dömötör László, Villási Pál, Iby Ferencz, s többektől. XVIII. évfolyam. Számos ábrával. — Ára fűzve 80 kr. Borászati naptár 1882. évre. Több szakember közreműködésével szerkesztette Dr. Nyáry Ferencz tanár. IX. évfolyam. Számos ábrával. — Ára fűzve 80 kr. Székely-egyleti képes naptár az 1882-ik kö­zönséges évre. Szerkesztőbizottság: Bochor Károly, Buzogány Áron, Deák Farkas, Imecs Jákó, Szász Károly, Szilágyi Sándor, Turőczy Adolf. Első évi fo­lyam. Több képpel. Ára fűzve 30 kr. A magyar nők házi naptára 1882. évre. Szer­keszti Beniczky Irma. XIV. évfolyam. Sok képpel és naplói jegyzetekkel ellátva. Ára fűzve 60 kr. Honvéd naptár az 1882. évre. (Egyúttal katonai naptár.) A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. XV. évfolyam. „Bem tábornok“ (1831-ki arcz­képe) nagy czim- és sok a szövegbe nyomott képpel. Ára fűzve 60 kr. Lidércz-naptár 1882-ik évee. XXI. évfolyam. Tartalmaz bűnesetek-, csodálatos tünemények-, tün­dérregéket, vadász- és utikalandokat, stb. számos képpel. Ára fűzve 60 kr. A „Népzá8zlója“ naptára 1882. évre. A ma­gyar nép számára szerkeszti Áldor Imre. XIV. év­folyam. „Az 1830-ki lengyel szabadságharcz hősei“ nagy czim- és számos a szöveg közé nyomott kisebb képpel. Ara fűzve 40 kr. K08Suth-naptár 1882. évre. Szerkeszti Honfi Tihamér. XII. évfolyam. „A girondiak utolsó perczei“ (Piloty festménye után) nagy czimképpel s több ki­sebb képpel. Ára fűzve 40 kr. A magyar nép naptára 1882. évre. Képes ka­lendárium sokféle hasznos és mulattató olvasmányok­kal ellátva. Szerkeszti ifj. Tatár Péter. XXVII. év­folyam. Sokk képpel. Ára fűzve 30 kr. Neve8*ünk! mulattató naptár a gyönyörűséges 1882. esztendőre, megcsinálta vala egy asztromókus. Számos illustratiókkal. XIII. évfolyam. — Ára fűzve 40 kr. Uj fali naptár 1882. évre. Egy egy egész ív ára 20 kr. Ezen naptárak kaphatók Veszprémben Krausz Ármin könyvkereskedésében. Piacai árak. A piaczi árak jegyzőkönyve. 1881. okt. 28-án| az ele- sógnek folyó ára — Búza, legjobb 79 kilogramm 12 frt - kr. Közép 77 ki. 11.40. Legalábbvaló 75 ki. 10.80. kr. ROZS, legjobb 72 ki. 9.-. Közép 71 kl. 8.S0. Leg­alábbvaló 70 ki. 8 __Árpa, legjobb 65 ki. 8.60 Közép 64 ki. 8.- Legalábbvaló 62 ki. 7.40. Zab, legjobb 40 ki. 7.80. Közép 38 ki. 7.50. Legalábbvaló 37 ki. 7.40. Ku- korlcza, legjobb 75 ki, 7.— Közép 74. ki. 6.80 Leg­alábbvaló 73 ki 6.30. Dara-liszt, métermázsa 22 frt, kilogramm 22 kr. Zsemlye-liszt mm. 18. ki. 18. Fehér­kenyér-liszt mm. 16 ki. 16. Fekete-kenyér-liszt mm. 13 ki. 14. Kukoricza-liszt mm. 7 ki. 8. Bizs-kása mm. 24 ki. 26. Buza-dara mm. 20. ki. 22. Árpa-dara mm. 22. ki. 24. Borsó mm. 13.kl. 14. Lencse mm. 12. ki. 13. Bab mm. 12. ki 13. Köles-kása mm. 11. ki. 12. Métermázsa széna 3.30 Ágy-szalma. 1.40. Takarmány-szalma 2.—. Alom- szalma.60. Köbméter cserfa 3.—. Bükkfa 2.75. Tölgyfa 2.50. Kőszén kovácsnak való mm. 1.76. égetni való mm. 1.74. Faszén hektoliter 32. Lámpa-olaj 38.—40' Kilogram Stearin-gyertya 1.—. Öntött-gyertya64. Petro­leum 24. Lámpabél m. 1%0. Kilogramm szappan 35 KÖZLEKEDÉS. A vonat indúl Veszprémből: Székesfehérvárra (vegyes vonat) 9 óra 7 perez reggel. Budapestre (személy vonat) 4 óra 50 perez délután. Kis-Czell, Szombathely felé (v. v.) 4 óra .09 perez d. u. Ugyanoda (személy vonat) 10 óra 47 perez reggel. Érkezik Veszprémbe: Székesfehérvárról (vegyes v.) 4 óra 39 perez délután. Budapestről (személy vonat) 10 óra 42 perez reggel. Ki8-Czell, Szombathelyről (v. v.) 8 óra 52 perez reggel. Ugyanonnan (személy vonat) 4 óra 46 perez délután. Budapestre érkezik: Az innen reggel ind. vegyes v. 4 óra 58 perez délután. A délután induló személy' vonat 8 óra 47 perez este. Indűl Budapestről: Veszprém felé (személy vonat) 7 óra 10 perez reggel. Székesfehérvárig (vegyes v.) 11 óra — perez reggel. NYILTTÉR. *) HIRDETMÉNY. Jutás veszprémmegyei puszta határában, közvetlen a veszprémi vasúti állomás közelé­ben, a főtisztelendő veszprémi káptalan tulaj­donát képező, teljesen felszerelt és jó karban levő, úgynevezett kőaljai mümalom 2 kerékre s 4 forgó kőre, lakházzal és mellékhelyiségekkel együtt, a jövő 1882-ik évi april 24-kétöl három, vagy több évre is, haszonbérbe ki­adandó. A feltételek Veszprémben az uradalmi jószágfelügyelői irodában bármikor megtekint­hetők, hol az írásbeli ajánlatok elfogadtatnak. Veszprém, 1881. október 28. 109 3-1 Nagy Károly, urodalmi jószág felügyelő. Hirdetmény. 853/1881. A veszprémi kir. törvényszék elnöksége részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a nagyméltóságu magyar királyi igazságügyminiszteriumnak 1881-ik évi aug. hó 5-én kelt 22592. számú körrendeletéhez képest a királyi törvényszék, az annak terü­letén levő királyi járásbíróságok és a vesz­prémi királyi ügyészség számára az 1882-ik évre szükségelt irodai szereknek jelesen pe­dig többrendű papír-faj oknak posta-pecsét- viasz, irétoll, tollnyél fekete iron, kék és vö­rös pastell iron, unió gyanta, ruggyanta, vörös ostya, nyomda szivacs, vörös carmin, kék és vegytinta, átbélyegző fekete és kőnyomda fes­téknek beszerzése a folyó 1881-ik évi no­vemberit 21-én délelőtti 10 órakor a kir. törvényszék hivatalos helyiségében (ülés­terem 5. számú szoba) tartandó árlejtés utján fog biztosítatni. Ezen árlejtésre a vállalkozók meghivat­nak oly megjegyzéssel, hogy a magukkal ho­zandó és elfogadandó anyagminták alapján szállítandó papír és egyéb irodai szereknek minősége és mennyisége árlejtéskor fog meg­állapítani. Az árlejtési egyéb feltételek a királyi törvényszéki elnökségnél megtekinthetők. Veszprémben, 1881. októberhó 28-án. Vlahovits, 1 — 1 110 h. elnök. *Az s rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Felelős szerkesztő s kiadó: K ompolthy Tivadar. Laptulajdonos: KRAUSZ ARMIN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom