Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1881-09-18 / 39. szám
VII« évfolyam. ISSI« 30-Ik szil in. Veszprém, szept. IS. Mcgjflcn e lap a „HIVATALOS ÉRTESÍTC“-vel együtt minden vaitárnnp reggel. Rendkívüli esetekben külön lap adatik ki. — Előfizetési ár mindkét lapra : negyedévre 1 fi t 50 kr.; félévre 3 frt ; egész évre fi frt. Egyes példányok ára 15 kr. Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr. ; minden beigtatásért külön 30 kr. állatni bélyegilleték fizetendő. Siadóhiratal: Kraus« A. könyvkereskedése Veszprémben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet s reelamátió. JL n Magánvitáknak s személyes jelJegii támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — BérmOütstlen, vagy német czim- zetií leveleket a szerkesztőség nem fogad el. A szerkesztőségi iroda: Horgos-utcza 105. sz. a. — Ide czimzendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. X közgazdasági-, társadalmi-, helyi- » általános érdekű megyei hivatalos heti k ö x 1 ü n SS Az italmérési jog megváltása. Az ipartörvény 1. §-a azt mondja, hogy a magyar korona területén minden nagykorú, vagy nagykorúnak nyilvánított egyén, nemre való tekintet nélkül, ezen törvény korlátái közt, bármely iparágat, ideértve a kereskedést is, bárhol önállólag é3 szabadon gyakorolhat, ha azonban egy kereskedő bort 50 literen, sört 25 literen, szeszt és egyéb szeszes italokat pedig 50 literen alóli mennyiségben aladni akar, tehát az italmérési jog birtokosai az idézett törvény daczára ezt neki a magyar korona területén meg nem engedik, mert a magyar korona területén borral ötven literen alól, sörrel 25 literen alól, s szeszszel és egyéb szeszes italokkal kereskedést űzhetni 50 literen alól csak azon nehány egyén van jogosítva, ki az italmérési jogot örökölte, vagy pedig az illető tulajdonostól megvette, s ha ezen néhány italmérési joggal biró ember azt mondja, hogy az italmérési jogomat sem gyakorolni nem akarom, sem pedig azt mások által gyakoroltatni meg nem engedem, tehát a magyar korona területén a belföldi borral 50 literen, a sörrel 25 literen, a szeszszel és szeszes italokkal pedig 50 literen alól a ke- reskedbetés lehetetlenné van téve, tehát a belföldi borral 50 literen alól, a belföldi sörrel 25 literen alól, a belföldi szeszszel és egyéb szeszes italokkal pedig 50 literen alól a ke- reskedbetés egyes emberek szeszélyétől függ, a magyar korona területén vagyis egy oly országban, melyben évenkint átlag 14 millió hektoliter bor termeltetik, s mely a sörfőzéshez legalkalmasabb árpát nagy mennyiségben termeszti, s mely a szeszfőzéshez szinte a legalkalmasabb gabnát és burgonyát szinte a legnagyobb mennyiségben állítja elő. Ezen állapotokat nevezik azután a magyar korona területén cultur állapotnak, s államférfiainknak s közgazdászainknak nem tetszik, ha a magyar kereskedő osztály ezen állapotokat ázsiai és barbár állapotoknak nevezi folytonosan, s ezeknek megszüntettetósét követeli minden alkotmányos és törvényes utón a mely csak rendelkezésére áll. A magyar kereskedő osztály vérző szívvel kénytelen nézni azt, hogy mily rohamos- san pusztul e hazának szőlőbirtokos osztálya, s e hazának szesz, sör ás egyéb szeszes italgyáros osztálya, de segítségére az italmérési jog fennállása folytán nem mehet, mert ezen jog fennállása folytán neki belföldi borral, sörrel, szeszszel és egyéb szeszes italokkal kicsinyben kereskedhetni nem szabad, hanem csak külföldivel, s ezen hallatlan absurdum daczára még folytonosan azt vetik szemére, hogy hazafiatlan, mert hazája áruit ismertetni és forgalomba hozni nem akarja. A földmivelési minisztérium folytonosan állít fel vincellér képezdéket, az országos borászati kormánybiztos a hivatalos borvidékeket szorgalmasan beutazza, s a szőlőbirtokosokat folytonosan az okszerű bortermelésre buzdítja, a szesz, cognac, sör, likőrök és egyéb hazai szeszes italok könnyebb előállíthatja végett mint hazai iparnak bizonyos előnyök törvényhozásilag biztosíttattak a jelen évben, azon osztálynak azonban, mely úgy a szőlő- birtokos, mint a szesz és szeszes ital gyáros termelvényét értékesíteni van hivatva, megtiltja az egyes regálejog tulajdonos az elad- hatást egy bizonyos mértéken alól, s hogy hol van itt a logika, ezt kérdi a magyar kereskedő osztály hazánk államferfiaitól és közgazdászaitól. ? Az 1847/48-ik IX. törvényezikk, így szóll: Az urbér és azt pótló szerződések alapján gyakorlatban volt szolgálatok (robot, dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről. Az urbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot,) dézma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. A magyar kereskedő osztály legnagyobb sajnálatára ezen törvényezikk fogalmazója tol- hibából a regálét vagyis az italmérési jog megemlítését kihagyván a magyar kereskedő osztály 33 év múlva kénytelen ennek végleges megszüntetését hazája érdekében minden törvényes utón és módon követelni, s a végleges megváltást az állam által szakadatlanul sürgetni, mert azon okoskodás, melyet némely államférfiu és nemzetgazdász akar, hogy t. i. az italmérhetési jogot az egyes tulajdonosoktól váltsák meg a községek, s ezek gyakorolják tovább, a magyar bor, sör, szesz és egyéb szeszes italokkali kereskedhetóst nem tenné szabaddá, s ez nem lenne egyéb mint gazda cserélésnél, s még hozzá egy oly gazda cserélésnél, a hol a volt a magyar közmondás szerint 19, az új pedig egy híján húsz, vagyis ugyanazon állapot, és csak a tulajdonos nevének cserélése. Az italmérési jogot azért kell az államnak megváltani, hogy az a magyar korona területén örökre megszűnjék, s e hazában ne Cäak a külföldi, de a belföldi szesz és szeszes italokkal, borral, sörrel és cognaccal a szabad kereskedhetés lehtségessé tétessék. A váltsági díjért a tulajdonosoknak az államnak állami italmérési váltsági kötelezvényeket kell adni, s ezek kamatjai és az évenkint kisorsolandó összeg fizethetése végett az államnak italmérési váltsági czim alatt a magyar korona területén az állami borfogyasztási adó jelenlegi módja szerint fogyasztási adót kell szedni mindaddig, mig az utolsó italmérési váltsági állami kötelezvény az azt előmutatónak kifizetve nem leend, s ezen italmérési váltsági czim alatti fogyasztási adót az állami borfogyasztási adó jelenlegi mintájára a bor, sör szesz és egyéb, szeszes italok fogyasztását kell csak kivetni, még pedig oly formán, hogy legmagasabb adót fizessen a szesz és az ebből készített szeszes italok, kevesebbet a sör és legkevesebbet a bor, hogy igy a hazai borfogyasztás folytonosan terjedjen, s a sörfogyasztás el ne nyomhassa, a hazánk népét pedig annyira butító és demoráli- záló hígított szesz és egyéb szeszes italoknak túlmértékbeni fogyasztása meggátoltathasson Minden más mód a hazai borral, sörrel, szeszszel és egyéb szeszes italokkal való szabadon kereskedhetést lehetetlenné tenné újra és a megváltás nem lenne egyéb mint haszontalan pénzkidobás, erre pedig népünknek anyagi ereje már nincsen, minthogy a folytonos experimentálások és nem alapos intézkedések által már úgyis roppant tanulási pénzt kellett fizetnünk. Jromm Antal. — Veszprém, 1881. sept. 18. (Hazai szemle.) Göczl Istvánnak, kit a szolgalelkü becsületbiróság tiszti rangjától megfosztott díszkardot vesznek. — Nők is vannak az aradi rablók közt. — Az elhunyt Szemere Miklós költeményeit sajtó alá rendezik. — A Budapesten felállítandó balottégető kemencze felállítására már egy német vállalkozott — 25 hírlapíró van az országgyűlési képviselők közt. — 80 ezer forintot találtak Te- mesvárott egy pinezében. ~ Ezeres bankót hamisító pinezért fogtak el Nagyváradon. — Sok mérges ki^yó van Kolozsvár vidékén. — Meghalt Szilágyi Dezső édes atyja. — Tóth Ede egy uj népszínművet „Oltár előtt“ adják legközelebb a krisztina városi színkörben. — Ablakadó behozatalán törik fejüket a kormány körökben. — Nemzeti zászlókat lenget a szél a bpesti laktanyákon. Tudniillik a közös helyett a honvédség teljesíti most a szolgálatott. — 107 éves asszony halt meg Nagy-Zerinden, ki 53 évig volt cseléd egy helyen. — Népünnep volt Kassán, az ottani árvaintézet javára. — Betörtek a b. kajári községi pénztárnokboz és az ottani értéktárgyakat eltolvajolták tőle. — Kék savat ajánlanak újabban a pbiloxera ellen. — 1006 építkezési engedély adatott ez évben Szegeden s épült 523 lakház 185 melléképület. — Aranymisét tartott a napokban Peit- ler Antal váczi püspök. — A miskolezi hadgyakorlaton a király, Rudolf főherczeg és több berczeg és tőrangu katona tiszt vesz részt. — 60 rabló garázdálkodik, a mariseli (Erdély) bírótól 46 ezer forintot loptak el. A debreczeni ip. ifj. vándorgyűlés és kiállításról. Veszprém, 1881. szept. 18. (H. G ) A kitűzött czélok elérhetésére a tanácskozásokhoz a veszprémi iparos ifjúság betegsegélyző egylete Krausz Józsefet, az általános ipartársulat Szilágyi Mihályt küld^'-fr A vándorgyűlés határozatai és tar. kozásának lefolyása a hírlapokból elegen ismeretesek, itt csak annak lényegesebi részeit közlőm, u. m.: Az ipartörvóny módosításához a k et- kező javaslat terjesztetik a n. mit. magy k:r. minisztériumhoz. 1. Minden iparos segéd kényszerittes- sék valamely alapszabállyal biró segél-ypénz- tártagja lenni. 2. Oly városokban hol magánúton üy segélypénztárak nem szerveztetnek, a törvény- hatóság által, egy segélypőnztár állítandó fej X,VESZPRÉM“ TÁRCZÁJA. Őszi éjen. Édes illat, fényes csillag , Holdsugaras éjben, Minden alszik, csak a lelkem Álmadozik ébren; Vad galamb büg a berekben Valamelyik ágon, Hejh be jó lesz ott nyugodni, Ahova ón vágyom I Hull a csillag ........, hull a levél.......... Fá j a szivem tája, Én istenem, én teremtó'm Mért vagyok ily árva ? Mire ismét csillag hullás, Levél hallás támad ; Nem fáj semmi, a halálba Ringat el a bánat 1.... Magyar Gyula. Salamon zsidó. „Szegény feleséged megint a láz bántja, Ne menj el az egyszer, ne hagyd őt magára, Gömbölyű szép arcza, nézd, mikép halványul, A pirosság eltün remegő ajkárul, Hogy emészti öt a keserű fájdalom, Szegényt igy evődni, jaj, dehogy láthatom 1“ Salamon zsidó, csak belefá sípjába, Majd szót nem harapja mérgébe1, kínjába’, Zsíros nagy kalapját a szemére gyúrja, Azután kifordul a darándi útra... * * Szegény beteg asszonyt emészti a bánat, Nyugalmat az ágyban, jaj, dehogy találhat, Könnyű kis köpenyét felölti magára, Nem hallgat a cseléd marasztó szavára. „Gyenge kis lábaid hiszen ki se birják, Sebed a tövisek feltépik, szakítják, Remegő tested a hideg szél átjárja, Ne kelj fel, ne kelj fel, jobb néked az ágyba’! Az asszony nem hallgat a tanácsra, szóra, Kimegy, kitámolyog az utcza-ajtóba, Utcza-ajtóból meg a nagy országutra, Hogy mi a szándéka csak Jehova tudja 1 Éles kavicsoktól vérzik mindkét lába, Remegős testét a hideg általjárja, Tövistől megtépve piczike kezei, De ö nem is látja, de ö nem érezi... Salamon zsidó im’ a világát éli. Darándon ugyancsak jé foly dolga néki, Szép lánynak derekát öleli a karja, Csókot is kap tőle mihelyest akarja. „Czifra Lea lelkem, aranyom, gyémántom, Jaj, be jó esik két szép orczádat látnom, Minden édes csókod egy világgal ér fel, ITorró ölelésed egy király kincsével, Oh, édes galambom, hogyha enyém lennél, Egy szegény szivet úgy, be gazdaggá tennél!“ Salamon zsidó im’ a világát éli, Gyűrűjét, galandját csókokra cseréli, Arcza szinte lángol, egészen megszédül Szép Lea csillogó, villogó szemétül. „Vedd lelkem ezt is csak, ezt a finom éket, Kérd az éltem, azt is odaadom néked, Hozok, amit kívánsz, aranyat, gyémántot, Olyat mit szép szemed világa nem látott, Kívánj csak, kérjél csak, most van benne módod, Cserében nem kérek mást, csupán egy csókot — Czifra Lea, lelkem, egyetlen virágom, Légy az üdvösségem ezen a világon!“ Kilincs csattan, ajtó pattan és feltárul... Eltün a kéj lángja Salamon arczárul, Mindenik csepp vére jéghideggé válik, Ijedten vánszorog az ajtó sarkáig. „Itt vagyok, itt vagyok, magam jöttem érted, Ugy-e, hogy itt találsz, ugy-e nem remélted ? Kavicsokon jöttem, töviseken jártam, Sebeim feltépve, megvérezve lábam, Keszketös testem a hideg általjárta, Elhozott, elkísért, a Jehova átka...“ Czifra Lea arcza egyre-egyre sárgul, Fájdalmas sóhaj kél kebléből, ajkárul, „Jaj, hogy igy megycsaltak, hogy igy csúffá tettek, Jaj, hogy én hittem a csalfa szerelemnek!“ „Mig otthon feküdtem az emésztő lázban, S vigasztaló, nyájas szavaidra vártam, Mig könnyes szemekkel az egekre néztem, Addig te fürödtél örömben meg kéjben, Salamon, Salamon, nagy a bűnöd, vétked, Jehova szent atyánk bocsássa meg néked 1“ „Jaj, milyen édes, mily nyájas volt beszéde, Mily forró szerelem tükrődzött szemébe’, És most, hogy igy megcsalt, hogy igy csúffá tett ö, Ö a bűnös s mégis bűnhődjék más kettő ? .. .“ „Mig a szemem otthon csak a nyomort látta, Szeretőd aranyos, bársonyos ruhába’, Aranygyűrű ujján, nyakán gyöngykaláris, Eh mit! ha az asszony a kenyérre vár is 1 Minek látnod, hogy már rongy fedi csak testét, Hogy arczára a bú- s kínnak árnyát festéd, Hogy fájdalom, bánat lakozik szivében, Hogy elhervad, fonnyad, mint virág a réten, Hogy nincs nyugta nappal, éjjel nincs alvása, Nincsen ki hallgasson esdeklő szavára, Hej, pedig maholnap sírban megtört teste, Jaj, szegény ezt tőled dehogy érdemelte! Salamon, Salamon, nem átkozlak téged, Jehova szent atyánk bocsásson meg néked!“ Kilincs csattan, ajtó pattan és bezárul... Hosszú mély sóhaj kél a szép lány ajkán I Hideg borzongatja minden egyes tagját, Szivét megemésztő tüzes lángok marják . „Ne keseregj édes galambom, angyalom, Nézd, ezt az aranyos melltüt is od’adom, Vedd el csak, fogadd el, most van benne módod, Jaj, én egyetlenem, ide még egy csókot I“ Salamon lehajlik megint a szép lányhoz, Nem is veszi észre, hogy az most imádkoz’, Villogó szemeit mint szegzi az égre, Két kezét mint nyomja dobogó szivére. A két ajk összeforr hevesen, tüzesen ... „Jehova kívánja, hogy öt megbüntessem, Aki két életet igy csúffá tud tenni, Annak egy harmadik, negyedik már semmi 1..“ Tör villan, Salamon piros vére csordul... Még csak meg se sziszszen a nagy fájdalomtul, Csak susogja benne az a megtört lélek: „Jaj, egy bűnöm volt csak, hogy úgy szeretélek Veszprémi Soma. Kirándulás a Hortobágyi pusztára. (Vége.) A csárda mellett van egy meglehetős széles folyó, mely a pusztán leesett vizet foglalja össze és azt a Tiszába vezeti, melyen egy ötven öles bosszú, erős kőhíd vezet keresztül. Ezenkívül nevezetes még a közönséges korcsmaszoba, melynek minden része, még azon korhol való, midőn sok szegény legény töltötte ott vig napjait, talán maga Angyal Bandi is azon a szuette loczákon üldögélt, melyet ezelőtt egypárszáz évvel helyezhettek ott el, a sárkemencze, az asztal, az almáriom, mind a régi kor szüleménye. Véfire megér-
