Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-07-31 / 32. szám

4

azo

nban, hogy a pénztárnok úr kedves kötelességének ismerendi ezen határozat tartalmának mielébb teljesen megfelelni s akkor aztán rövid időn kilátásunk lehet arra is, hogy e. m. pénzkezelésünknél a rend és biztonság kedvesen látott mert régen óhajtott ven'dég leend.

De most már magamon a sor, átülni a vádlottak padjára s védekeznem Cseh G. úr vádjai ellen. Azt mondja ő, hogy én a lelkészi és tanítói karhozkör- levelet bocsátottam ki a végre, hogy bizonyos pénzösszeget tagadjanak meg, — és azért, hogy a tisztviselők díjazása szállíttassák le. Bocsánatot kérek, de ez nem egészen felel meg a valóságnak, mert én körlevelet a lelkészi és tanítói karhoz nem irtain; — hanem igenis írtam egyes lelkészekhez, de tanítóhoz egyetlenegyhez sem, a végett, hogy a lelkészek és tanítók által a könyvtárra alapszabályilag kötelezett, de egy — túlnyomólag e. m. tisztviselőkből álló e. m közgyűlés által — a közpénztárba, a felemelt tisztviselői díjak fedezésére átfordítatni rendelt összeget tartsuk vissza és illetőleg tagadjuk meg az egyházlátogatás alkalmával, indokainknak jegyzőkönyvbe vezettetése mellett, ezen két indok alapján: 1-ször mert ez az átutalás — megkérdezésünk nélkül történt; 2-szor ennek daczára is a könyvtári cassa tőkéjének nagy része biztosítva nincs. — A tisztviselők fizetésének leszállítása tárgyában szinte nem Írtam körlevelet, hanem Írtam egy kérvényt a könyvtári cassából a közpénztárba átfordíttatni rendelt lelkészi és tanítói befizetéseknek eredeti czéljukra visszafordítása tárgyában; — a mely kérvény, ha czélja teljesül, meglehet, hogy a tisztviselők díjazásának leszállítására is lehetett volna befolyással, de ezt nem okvetlenül tűzte ki czélul. Legalább azon némely részben módosított alakban, a mint az az egyházmegyére is beadva lett: nem. — Ezen most említett kérvényt küldtem ón el, egyenként, mindenkinek egy- egy másolatot küldve, valami 28 lelkésztársamnak és 8 tanítónak.

Jóllehet ezen ügy egy közvetítő határozattal, melyet alább közlendők el van intézve s épen ezért az e feletti vitát provokáló pénztárnok úrnak meg kell jegyeznem, hogy nem mondhatom itt el mindazt, a mit szü- kcbb körben elmondhatnék: de azt nem hagyhatom megemlítés nélkül, miszerint az általam megtagadott s mások által is megtagadtatni indítványozott összeg nem valami a d ó f é 1 e volt, melylyel az egyházmegyének tartoztunk. A magunk pénze volt az, melyet a magunk javára, alapszabályilag fizetni kötelesek voltunk egy bizonyos meghatározót czélra; az egyházmegye kebelében létesített közkönyvtár részére, a könyvtár használatának jogával járó, évenként fizetendő sé a részvényes olvasók számára könyvek vételére fordítandó részvéuydíj volt ez. — Ezt rendelte — a részvényesek megkérdezése nélkül — más czélra, az e m. tisztviselők díjazásának felemelésére, a közpénztárba átfordítatni egy oly képviseleti közgyűlés, melyben a részvényesek egyik, még pedig nagyobb részének, a tanítóknak, még csaksza vazatuk sincs, — a lelkészek pedig ez átfordítási szándékról értesülve u e m lévén, de meg különben is a maguk zsoldján vitézkedvén, kevés számmal lehettek jelen és igy annak többségét az egyházmegye költségén jelenlevő tisztviselők képezték.

Azon házszabályok, melyeket a kerület elfogadott, legalább elvi tekintetben, irányadók az egyházmegye Jel- járásaira nézve is. — Már pedig ezek X ik fejezetének 59-ik pontja szerint a statútumok, mig annak u t- j á n meg nem változtatnak, érvényben maradnak;

— a megváltoztatásnak útja pedig az, hogy a változtatási szándékot, mint indítványt be kell adni az elnökséghez; a gyűlés azután az indítványnak elvi elfogadása után. véghatározat hozatal előtt leküldi — a kerületen az egyházmegyékhez — és így a megyénél az egyházakhoz — Tehát egy meglevő szabályt csak úgy rövid úton nem is szokás, sőt nem is volna szabad megváltoztatni; — annyival kevésbbé alapszabályt, melynek megváltoztatásához, sőt épen — hogy úgy szólljak

— hatályon kívül tételéhez, bárhol is jelentékeny többséget szoktak megkívánni és pedig a változtatási szándék közhírré tételével.

Azon ellenvetés, hogy a könyvtári alapszabályok úgy sem mindenben tartattak meg: nem ellenem szóll, hanem mellettem. Mert ha már megtörtént az velünk, hogy könyvek szerzésére fordítandó részvénydíjaink csak kis részben használtattae könyvek szerzésére s inkább pénzül kezeltettek; — ha pénzünk kezelését, nem könyvtárnokunk — mint az alapszabály rendeli — hanem az e. m pénztárnoka kezeli; — ha könyvtári bizottság csak mostanában neveztetett ki, pedig mindig kellett volna lenuie; ha katalógusunk csak 1874 óta van; — ha tehát sok dolog nem úgy történt — és épen talán a mi rovásunkra — a mint történnie kell vala: nem furcsa logika lenne-e az a mely ebből azt következtetné, hogy most már miután úgyis hozzá szoktunk a koplaláshoz, csak folytassuk tovább is; nem csak, hanem még le is v e t k e z- zünk ?!

Nem inkább az következik e, hogy miután úgyis sokáig koplaltunk, legalább most már elégíttessünk meg és kárpótoltassunk az elmulasztottakért is? Vagy ha már módosítani kell azokat az alapszabályokat, hát módosítsuk a maga útja szerint, mert különben mindig é r- vényesek lesznek azok és hátha valaki ragaszkodni talál hozzájuk!

És én ragaszkodtam azokhoz és más velem egy jogú társaimat is hasonlóra kértem, illetőleg összbangzó- lag eljárni indítványoztam.

Egyébiránt az indokokat, melyekkel azt igyekeztem kimutatni, hogy az e. m. közgyűlésnek a nevezett cassa- változtatási határozatot hozni sem oka sem joga nem volt — azon kérvényben adtam elő, melyet fölebb említettem, de a melyet — mivel úgy láttuk, hogy jogaink védelme e. m. tisztviselőinkre kellemetlen hatású, — én esperes úrtól a napirendről levétetni kértem, ha azon közvetítő, az elvet megmentő, de az anyagi eszközt mégis megadó határozat jegyzőkönyvbe vezettetik, mely azután ekként nyert kifejezést:

Bh) a könyvtári pénztárba lelkészek és tanítóktól évenként fizetni kötelezett 1 írt illetőleg 50 kr. fizetése ezentúlramegszüntettetik; a közpénztárba azonban köteleztetnek fizetni évenként lelkészek 1 irtot, tanítók 50 krajczárt. — Minden kétségen túl van,

világosan derítené ki, a netaláni rendellenességek orvoslására javaslatot készítene s egyátalán az e. m. pénztárak törvényes rendezése érdemében egy munkálatot dolgozna ki, — azt gyűlést előzőleg két héttel a lelkészi és tanítói karral, mint szinte a kebelbeli gyülekezetekkel közölné a illetőleg a legközelebbi közgyűlésen leendő tágyalás végett Nt. esperes úrhoz benyújtaná. — Kelt Mohán, [ január 4. 1881. Rácz Géza m. k. mohai ref. lelkész.“

Én most is minden pontjában aláírom felszólalá- I sómat; — és én most is úgy vagyok meggyőződve, ] hogy annak, aki a közügyek kezelése körül hiányt vesz | észre: kötelessége felszólalni, tehát kötelességem volt nekem is; mert én most is úgy vagyok meggyőződve, | hogy a pénzkezelésünkben rejlő hiányok nagy része az j e. m. közönség előtt nem volt tudva, tehát titok volt. :

— Mert ha azok közül némelyeket a Nyikos úr elnöklete alatt működött bizottság, azon kimutatásban, melynek .Táblás“ nevet adott, kiterített is; de Nyikos úr, a számvevő, épen legnevezetesebb részére, a kötelezőkkel nem biztosított összegekre nézve, nyomban következő számvételében beterítette. — Sőt titok sokak előtt még ma is az, talán még a bizottság egynémelyik tagja előtt is, hogy a többször hivatkozott .táblás kimutatás* az e. m. pénztárainak állapotát voltaképen nem — a mint mondja —

a z 1878-ik, hanem — amint nem mondja'

— az 1877-ik év végén tünteti ki; tehát titok volt az is, hogy nemcsak az idei, hanem az azelőtti számvételekben is használt .folyó* kamat kifejezés voltaképen a m u 11 évi kamatot jelenti és így a számvételi jelentéseknek az egyes pénztárak bevételeiről, a tőkék folyó kamatairól szólló része, az idei képe helyett mindig a tavalyi photographiáját mutatta.

Tegyük fel azonban, hogy mindezek és még mások nem titkok voltak, hanem hiányok: e feltevés helyesebbeké teszi-e a számvételi jelentéseket?

Tagadom.

A számvevői jelentésnek oly tükörnek kell lennie, hogy abból a pénztárak állapotának valódi képe tűnjék elő. Ha tehát akár a kötelezvény nyel nem biztosított tőkéket kötelezőn levőknek állítja ; — akár a kamatot nem azon évről nevezi, a melyről számítja, tehát ba a m ú 11 évre járt, de csak a folyó évben befizetett kamatot folyó kamatnak mondja, azt pedig egy szóval sem említi, hogy a valóban folyó évre járó kamat nem jött be, vagy beszámítva nincs; — akár a folyó évi kamathátralékot, mint pénztári követelést, ki nem tünteti; akár a tőkét hiányosan mutatja ki, még ha a ki nem mutatott tőkére, vagy legalább annak — mennyiségileg nem tudott — létére, a részben kimutatott kamatok rávallanak is; — akár a bevételeket, vagy legalább azoknak egy részét nem azon évről veszi fel, melyben valóban befolytak; akár a valóban hátralékos, de n é v 1 e g folyónak mondott kamatok adósait csak átalánosságban és ügy nevezi meg, hogy ebből azok tartozásának összegét megtudni lehetetlen: mindegyik esetben, annálinkább ezen esetek tömeges együttlétében, tökéletlen munkáról teszen önmaga ellen szólló tanúbizonyságot, — s egyúttal azon meggyőződésre juttat minden gondolkozó embert, hogy az ilyen számvétel, a minőnek Nyikos úr számvételei bizonyítják magukat (a mint ezt már föllebb láttuk és álább látandjuk): lehet .nesze semmi, fogd meg jól,“ vagy egy varázslámpa által előbűvölt ködfátyolkép; de az e. m. pénztárai valódi állapotának hű tükre nem lehet.

Azt mondja azomban a Számvevő úr, hogy az 0 részéről még hiány sincs, mert például a kötelezőt nem adott lelkészekre és tanítókra vonatkozólag tett ő jelentést az egyházmegyén s ez érdemben az, tavaly vagy harmadéve határozott is úgy, hogy az adósok vagy fizessenek, vagy kötelezvényt adjanak. — Bocsánat! azt nem tudtam, hogy ezelőtt két vagy három évvel tett jelentései a mostani szárnvételére is tartoznak; mert én úgy tudom — s a hol rendesen csele- kesznek, azt is teszik, — hogy a létező hiányokat m i n- d e n évben ki kell mutatni. — De meg ez a jelentés nem is tavaly, vagy harmadéve, hanem jóval elébb, 1874-beu, azután meg 1875-ben történt. — a határozat 1 pedig nem úgy szóll, amint azt a Számvevő úr idézi, hanem így: .pénz.tárnok úr utasíttatik,

hogy

.............a kinlevő tartozási illetékeket hajtsa

b e, vagy ... adóslevelet vegyen;“ — és « ismét: ,e. m. pénztár nők úr fogja őket közigaz- 1 gatási úton fizetésre kényszeríteni.“ Ha tehát itt mulasztásról van szó, ez nem azokat terheli, a kiket e határozatok passive érdekelnek, hanem azt aki a reá bízott a c t i ó t nem teljesítette.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a kérdéses tőkék mennyiségét számvevő úr sohasem mutatta ki s j mikor jelentést tett is, csak azt jelentette, hogy .többen* sem nem fizettek, sem kötelezőt nem adtak. — A kamat- hátralék kimutatás is csak név szerint, de nem a ' mennyiségnek is kitételével történik.

Egyébiránt pedig, hogy volt-é hiány vagy nem, legjobban kimutatja az ez érdemben hozott legújabb 0. m. határozat, mely így szóll:

,b) A befizetetlennek mondott kamatoknál ezek tőkeösszege nem lévén kimutatva, jövőre ntasíttatnalc pénztárnok és számvevő urak, hogy a kamatokkal együtt azok tőkemennyiségét is kimutassák.*

E tárgyhoz még csak annyit jegyzek meg. hogy tartozásomat én még május hó negyedikén elküldöttem pénztárnok úrhoz; — tehát a mint az e. m. határozott, azouképen cselekedtem. :

A többi számvételi hiányokat a pénztárnok úrnak adandó válaszomban látni fogjuk. — Ergo veuio nunc ad fortissimum virum. Pénztárnok úrnak is kívánok néhány szót szóllani, nehogy megnehezteljeu azért, mintha mellőzni akarnám.

Mindenekelőtt, azt kívánom megjegyezni, hogy én nem ,v á d‘-akkal léptem fel ellene a , Veszprém'-ben, hanem azon .határozatok“ tartalmát közöltem, melyeket a legközelebbi e. m. közgyűlés azon számvételi jelentés tárgyalása alkalmával hozott, melyet Nyikos űr a veszprémi egyházmegye pénztárainak 1880 ik évi állapotáról terjesztett be. — Ezeket is csak azért közöltem, hogy a tudvalevő tendentiosus hírt kellő világításba helyezzem.

Most meg hát közlöm a határozatokat

í'ölűí zaj ! többé föl nem vered.

És ne gondoljon rém senki majd.

Feledjen el aki csak szeret...

Ke látogasd meg sírom soha 1 Kö

nnyeiddel óh emlékezet.

SOÓS LAJOS.

UVUVU1UV ttVíl U1V UVUJ T I vitv IgVUJ UV •

Jókainak „szerelem bolondjai“ czimií regé

nye volt

........

Sohasem tartoztam annak előtte azokhoz, a kik a sejtelem, előítélet, előérzet s nem tudom még miféle titokszerű érzeteknek valami jelentőséget tulajdonítanak, de ha a sors által épen e napon úgy szóllván kezembe játElmenetelem előtt még gondosan félre te

ttem az olvasni kezdett regényt, hogy adandó alkalommal azt tovább olvassam, mert csak kiváncsi voltam megtudni hogy vájjon az ember, ezen Isten képmására teremtett ésszel és szabad akarattal felruházott lény milyen bolondságokat képes elkövetni, ha szerelmes ?

___

iüatom pompás kis eb volt, valóban

kedves kis teremtés, melyet tovább is gyöny

örrel szemléltem volna, mert nagy kedvelője vagyok az állatoknak, de ... jaj! rémülettel kellett felismernem, hogy — szabóm kutyája!

Ezen tulajdonsága a barátságos kis állatna

k mindenki másra nézve teljesen közönyös

edig, ha a sors minden kivánsá- lontosan s

ietett volna teljesíteni, r e részbeni kíváncsiságomat kikkor ez idő szerint bizonyára nem szabadságolt joggyakornok, hanem nyugalmazott országbíró volnék.

III.

ralék tehát a szabad, a viruló terül

t kék ég, a zöldelő virányok, lombsusogás, mindezek elfeled- ezer féle bajaimat. Hosszú idő ismét embernek, ismét boldognak párnát s boldogságomat a biztos ;ömött tárczának s az immár re- iéptetésnek édes érzetei csak fo- annyira, hogy egy pillanatban úgy itha nemcsak kibékülve önmagam- ve az egész világgal, de mintha vakmerőség egy ilyen alantas bizonyos nemével a büszke ön- ilóságos graudezzával lépkedtem t utain, a midőn egyik forduló ritka szép piczinyke kutya vonta ílmemet a mint rózsaszín szala- jcsengó'cskéjét csörgetve egyenesen

iszprém, 1881. augusztus 7.

ile.) — Uj lap i

ndult meg Sz.- ; „Fejérvári Szemle“ czím alatt, k egylete“ alakul Budapesten, ílátust állít Szerbia Budapesten, meglövetett Dr. Rózsai Mór főor- iten. — Uj fürdő nyittatott B.- Elégett 52 ház Fájsz nevű köz- Gyiimölcs kiállítás lesz október Löztelken.“ — Német szintársult ki a soproni szinház. — Egy 15 frtot kap az, ki vissza szolgál- idapesti szép leány elvesztett tár- 0 nap lesz a király Miskolczon, szeg e tíz napra 8400 frtot tesz •at halad meg a hévvizi fürdőima. — Fölemelték Sopronban e?ért a jó Soproniak strikkelnek ak árpalevet- — Képes levelező jlvesznek ezután a postán. — Hó lt hó utolján a Kárpátokban. — sta ifjút a budapesti rendőrség lsőbb meghagyásból fogva tart. — it hirdettek ki Aradmegye egész- Porig égett a lugosi tüzér- Emléktáblát á

llítanak Szeg- ay János volt jeles költőnk szüle- A fiumeiek B

udapestre kirán- eznek, hogy nyilt zálogát tegyék szághoz való tartozásuknak a hor- iben. — Keresztény hitre tért kesfehérvári zsidó leány, a kereszt- ónnal esküvőjét tartotta egy ma- imberrel. — Uj kiadást rendez- í Petőfy S. költeményeiből. Egy

1 frt 50 kr. lesz. — A

ugusztus a pápai színházi sorsjegyek hú- ‘inczérnöt nem szabad tartani . sem a vendéglőkben, sem pedig n. — Leégett Az első temesvári s szesztinomító társulat. A kár — Kilépett a katonai kötelék- ovich Ferencz báró. — Kitűnt, ifehérvárott nem a kolera, hanem dühöng. — Több független- iul meg az ősszel hazánkban. — közelében most tartatnak a sági hadgyakorlatok. A századok itóthon és Kádártán vannak el-