Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1881 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1881-01-02 / 1. szám

VII. évfif Min. 1 *81. ssmiii« Veizprém, Jan« 2. ííé^nVűr*^,HIVATALOS ÉBTESÍTŐ“-rel együtt minden vasárnapißp-o-el. Rendkívüli esetekben külön lap adatik ki. ElÖfize- téli ár £dkét lapra: negyedévre 1 frt '50 kr. j félévre 3 frt; egész évre 6 fflEcyes példányok ára 15 kr. Hirdetések dija: egy hasábos pe- titsoronkl 6 kr.; nyilttérben 20 kr. ; minden beigtatásért külön 30 kr. állami b4gilleték fizetendő. (hivatal. Krausz A. könyvkereskedese Veszprémben. Ide kül­dendő mijén előfizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. Hagánvitáknak S személye* jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. — Kéliratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódisá­guk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetlen, vagy német ezim- zetü leveleket a szerkesztőség nem fogad el. A szerkesztőségi iroda: Horgos-utcza 105. sz. a. — Ide czimzeudö a lap szellemi részét illető minden közlemény. közgazdasági-, társadalmi-, helyi- s általános érdekű megyei hivatalos heti közlöny. Előfizetni elhívás .ve »jetiié I“ 99 társadalmi- közgazdasá| hivatalos lözlik ap Veszprémmegye yének Vfi. (1881-il) olyamára. Hat éve immár, íogy közlönyünk Vesz­prémmegye s e város deleinek szolgálatában áll. Mindenesetre elég lő arra, hogy életké­pességét bebizonyíthat Jó s nehéz időkben egyaránt hű őre volt özDnségünk igazának, javának s az lesz ezui. is. Mindenekelőtt a a törekvésünk, * hogy a közönség mindig tál iligos képét láthassa az események fejlődé iek. Ebbéli törekvé­sünkben objective marunk mindig s a külön véleményeknek, még aor is, ha azok töké­letes ellentétét képezn nézeteinknek, szíve­sen engedünk tért mil?. Ami a közéletre folyással bir s arra tényezőül emelőleg ha t, azt támogatni fog­juk minden erőnkből azon leszünk, hogy a visszavonást békés ut< megszüntessük. Mert a higgadt emberek éltve, hogy a béke ál- dásthozó s a küzdelensak rombolással jár. De ha sem a n'yőjő tárgyilagosság, sem órdekwsnk nem hathatnának kiegyenlítőiig s a maU érdekek visszavo­nása gátat vetne utunk, mi az ily klikekkel bizony elfogunk bánniröviden, latba vetve lelkierőnk egész teljét, mivel a jóságos Isten af'-Jrói toll mellé, küalmes hírlapiról pá­lyánkra .«savaiéul ellátt. Hisszük, megvagy« róla győződve, hogy bírni fogjuk mindenha öobb rész méltány- latát s erkölcsi támogatót. Az a közönség, mely e közlöny egyen, becsületes elveit nagy erkölcsi sulyávaHyomósokká teendi, csak önmagát becsüli nj s saját érdekeit védi, ha velünk együtt (igazság nyilt szol­gálatába áll. Az ezérti küzdelem! bennünket mindig ott fog találni a közönség megnyugtat ön­tudatunk, hogy becsülettjkivesszűk abból a magnak részét... Ennyit Ígérhetünk 1 közönség tanúja lesz, hogy be is váltjuk. Nem sok. De nem is kérünk érte semmit. A kért elismerés olcsó portéka. Legyen az e megye- s város érdekeiért kivívott* siker a mi méltánylatunk! * * jje Lapunk mindig irodalmi színvonalon fog állani. Megyénk s városunk összes szellemi in- telligentiáját törekszünk lapunk köré csopor­tosítani, s ágy helyi- mint vidéki nagyszámú munkatársaink támogatásával mindig élénk s szellemes lapot törekszünk nyújtani. Szakczikkek s tárczánk részére a hazai irók nagyrészét sikerült megnyernünk. Külmunkatársaink a következők: Ábrányi Emil, Ábrái Károly, Balás Sándor, Berényi László, Be­nedek Aladár, Dolinay Gyula, Dengi János, Gáspár Imre, Gelléri Mór, Halassy Aladár, Kvassay Ede, Ko- mócsy József, Komócsy Lajos,Kom­játhy Jenő, Kompolthy Gusztáv, Kiss József, gr. Kreith Béla, Lanka Gusztáv, Lukács Gyula, Margittay Dezső, Majthényi Flóra, Milassin Vilmos, Mikszáth Kálmán, Mócs Zsigmond, Odry Lehel, Prém Jó­zsef, Pokorny Jenő,Reviczky Gyula, Rndnyánszky Gyula, Szász Károly, Szabó Endre, Sasváry Armin (Pá- risból), Szatmári Károly, Sipos Soma, Tóth József s gróf Vay Sa­rolt». (Előfizetési feltételemK a lap czímfején olvashatók.) KOMPOLTHY TIVADAR, a „Veszprém“ és „Hivatalos Értesítő“ felelős szerkesztője s kiadója. Az uj év küszöbén. Veszprém, 1881. jan. 1. Egy napja immár, hogy „Hál’ Isten“-nünkkel sírjába kisértük a szo­morú emlékű ó-évet s ma egy uj idő- korszak első perczeit éljük. A jövendő év bizonnyára nagy horderejű eseményeket hord méhében, melyek Veszprémmegye s Veszprém- város minden érdekét közelről érin- tendik. Pár nap múlva lesz a városi tisztújítás; azután az alispánválasztás 3 a tavasz múltán az országos kép­viselő megválasztása. Mindhárom vá­lasztás esetén Veszprém jövője forog kérdésben s ha csak egy esetben is hibázunk, kétségessé- esetleg koczká- zottakká tesszük közérdekeinket. E három esetben polgárságunk legkibatóbb, legfontosabb jogait gya- korlandja. Éljen e joggal szive tiszta sugallata szerint s hinni akarjuk, hogy akkor ez uj év nem lesz meddő többé úgy anyagi- mint szellemi javainkra nézve. A minden érdekünket megölő kö­zönyt, melynek egyenruhájában im mindannyian járunk, le kell most vetni s a hazafiasság egykori lelkesedésével látni a regeneratio nagy munkájához. Mert nagy önmegtagadás, nagy lélekerő s hosszú, küzdelmes út kell ahhoz, hogy az örvénybe vezető té- veteg lejtőről, melyen im állunk, vissza­jussunk a jólét ama csendes stádiumára, melyen egykor a „régi jó idők“-et éltük. Csak ne csüggedjen el közülünk senki s ne mondja azt, hogy az erre való törekvés hiábavaló. Nem segít az Isten se, ha maguukon nem se­gítünk. S a Kosznak is van határa s immár ott vagyunk, hogy rosszabb sors már nem érhet, mint a milyent im átszeuvedénk. Küzdjünk tehát min­den erőnkből a jobbnak elősegítésére; tegye meg mindenikünk azt, mit jogai önzetlen s buzgó gyakorlatával a köz­jónak tehet s lehetetlen, hogy a siker áldása ne kisérje törekvéseinket. Ezzel a biztos tudattal lépjük át az újév küszöbét s adja a Minden­ható, hogy népünk jobbreménye vala- hára teljesedésbe menjen! =Veszprém, január 2. (Hazai szemle.) Uj keserüvi\ forrást fedeztek föl a budai Gellért hegy háta mögött. — A kormány a külföldi sorsjegyek megvevőit ezután mint csempészeket fogja büntetni. — A királyi par 3000 forintot ajándékozott a budapt,. i szü- kölködőknek. — A magyar-franc^ia bizto­sító bank a Mercantile-bank magy r «országi üzleteit megveszi- — Verhovay Gyű január 12-én kezdi meg két heti fogságát váezi államfogházban, a Majtényival való pá: rvjaiért. A nemes báró ott hat hétig fog bri amolni. — Népga\ia címmel a »Somogy derék szerkesztője új lapot alapított, meb a föld- növeléssel, különös tekintettel a Du ián tálra, fog foglalkozni; ára egy évre 2 frt. Aj faijuk! — A Sió mentén Száulöd, Kőröshegy, Szemes, Őszöd, Lelle, Boglár, Fonyód, és B.-I • ­határaiból nagy területek még most . an­nak öntve. — Csoda. A Dráva folya egész keményre befagyott. — L.-Patonán gr el­vadult bikára vadászott a község, de ered­ménytelenül. —Egy debreceni asszony . ülőn ás krisztkiudlit adott férjének, hármas ikre ' it. Mondják a férje örömében roppant megijedt. — Jubileum divat. Muraközben egy mi ee. ? e legközelebb megünnepelte a férjétől v: ik elszökése jubeliumát. No ott aligha k nek az arany lakodalomra. — os\trá pár katona tisztek ismét henczegnek. i héten három magyar városban szurkáltak meg békét polgárokat. Most várják Dinsztliéktől a üd­vözlő sürgönyöket. — A me\ö-telegd -k-v. vadászat alkalmával a vadászok 6 fa; .a;' ej­tettek el. — Érden pedig medvére nép hajtóvadászatot. — A Dunán a A „VESZPRÉM" fÁRCZÁJA. A földrengések rténete. Bzprém, decs. 30. (K. T.) Soha még flengés oly izga­lomba nem hozta a tudóvilágot, mint a legközelebb múlt zágrábi gés. S ez érde­keltség onnan van, hogy lengés s a dél amerikai rengések közt ö|efüggést fedez­tek föl. Az osztrák Falb Budicsillagász; ná luuk a rengések specialis itásával foglal­kozó Dierner szatmári kanoi s Hoytsy Pál tr. hírlapíró, kutatják kiválj e természeti jelenség okát s egyhangzóni állítják, hogy a rengéseknek még borzai bb folytatása lesz nálunk. Napirenden lévén a tknányos világ­ban ez ügy, közönségünkuefcolgálatot vé­lünk tenni, ha a földrengé cronologicus sorrendjével némileg megisnitjük. Nincs a földnek tán síi része, hol e természeti csapás még m pusztított volna. Azon pusztításokról, n« a földrengés okozott, elég fogalmat nyujkk az alábbi statisztikai adatok. Kr. u. 17-től 23-ig inösen Kis- Ázsiát pusztították földrengi; e hat év alatt ott 13 város sfllyedt főztük Mag­nesia, Apollonia és Ephesus. 75-ben a földrengés LJrVea, Hí-n-opo- lis és Colossus városokat jötte romba, s a romok közt a lakosok nagyrésze halálát lelte. A második században, különösen pedig 114-ben és 131-ben különféle földrengések semmisítették meg Nicopolist Syriában, Tyrust és Caesareat Kis-Azsiában, továbbá Colossust, Hieropolist, Laodiceát, Nicomediát, s még több városokat. Az utóbbi földrengés külö­nösen oly erős volt, hogy Siciliáig elhatott, s roppant áldozatokat ragadott. A negyedik században 4 nagyobb föld­rengés volt 315, 342, 353 és 359-ben. Ezek közül a második másodszor pusztította el Antiochiát, s 40,000 embernek okozta ha­lálát; elüatott Olaszország- és Dalmácziába is, s itt is rettentő pusztításokat vitt véghez. Az újabb időben több földrengést jegyeztek föl, nem azért, mintha megszaporodtak volna, hanem mert több és figyelmesebb észlelőik voltak. Néhány várost oly gyakran látogatták meg a földrengések, például Konstantinápolyt, hogy ennek neve a földrengések majd minden időszakában szerepel. A főldrázkódások rendesen néhány má- sodperczig, néha azonban egy percznél is to­vább tartottak. A rázkódások gyorsan egy­másután ismétlődtek, igy a Missisipi, Ohió és Arkanzas völgyei 1811-től 1813-ig majd­nem Joly tonos rázkódásban voltak. E nemű földrengések rendesen valamely tűzhányó kitörésével végződnek; ilyen eset fordult pl. elő az .Antillákon 1797-ben. után itt a rázkódások majdnem 8 hónapon át szakadatlanul tartottak, végre kitört a Gtos- daloup tűzhányó. A calabriai 1783-iki földrengés alkal­mával, mely 65 négyszög míldre terjedt s csaknem 4 éven át tartott, Pignatoro tudós az első évben 999 rázkódást számlált, me­lyek közül 500 rendkívüli erejű volt. A rázkódások többnyire ugyanegy irá­nyúak, bár volt eset, hogy az irányt változ­tatták, pl. a caraceaui földrengésnél a rázkó­dások eleinte észak-déli irányúak voltak, ké­sőbb kelet-nyugati irányt vettek föl. Némely­kor a rázkódások hullámzatosak, például a terra-nuovai földrengésnél, hol némely házak a földrengés által magasabbra emeltettek, mint elébb voltak. A lissaboni nagy földrengés alkalmával a tartomány legtöbb és legmagasabb hegyei csúcsaiktól alapjukig megrepedtek, a repedés­ből villámos láugok lövelltek ki. Ezen ráz­kódások nemcsak az iberi félszigeten, de majdnem egész Európában, Afrika északi vi­dékein, sőt még Amerika partjain is érezhetők voltak. Cadix közelében a tenger hullámai 60 lábnyi magasra verődtek, s egy hatalmas rázkódás a Lissabontól mintegy 10 műdre fekvő setubali sziklacsucsot leszakítá, s az roppant morajjal zuhant a tengerbe. Irland- ban, Kinsale tengerparti városánál egy föld­rengés alkalmával a hullámok benyomultak a városba, s több nagy hajót oda sodortak a város piaczaira. Az 1646-iki konstantinápolyi földren­gésnél a tenger hullámai nem kevesebb mint '' hajó!, vetettek partra, s e földrengés ! következményei tömérdek földrepedés, méiye- 1 dések, ujou keletkezett tavak voltak. A Solfiió j tava e főldregésnek köszöni létrejöttét. 1822. junius havában egy földrengés következtében a Gerbicz-hegy a Sevetcnei al­pok közt összeomlott, — s helyén agy te támadt. A calabriai iszonyú földrengés alkalmi­val fordult elő, hogy egy gyümölcsőskert és egy ház eredeti helyükről egy több szá; cl- nyire fekvő völgybe csúsztak a nélkül hegy akár a háznak, akár a benne lakóknál valami bajuk esett volna. 1356-ban Svaiczban é a Jura-hegységben rendkívül erős föld ngések dühöngtek, melyek több, mint 60 heg; tó cm- lasztottak össze. 1618. szeptember 4-én Olaszország! 3i Conto-hegyről földrengés alkalmává óriási darab szakadt le, iszonyú robajjal gördült a hegy lábánál fekvő Plür városkára, melyne-- bázai közül számosat darabokra zúzol . ez alkalommal az omladékok 2400 em mettek el. 1692 ben Jamaikának legmagasabb sülyesztette tengerbe a földrengés. 1833-ban Afrikában a hires Wh . -Bluf hegy omlott össze. 1830-ban Chinát látogatta meg föld­rengés, mely alkalommal a föld három mért- földnyi hosszaságban megrepedt, éo pedig oly mélyen, hogy megmérni nem volt lehetséges. A földrengések pusztításáról most már eleget beszéltünk, vannak azonban e tüne­ménynek új alkotásai is. A 426 lábnyi magas Monte-Nuovo hegy Nápoly mellett, földrengés eredménye. i gy- tí idrengésnek köszöni létre­jöttéi a Jonulo tűzhányó is Mexikóban, mely 1759-bee fceietke t. Lapunk mai számához egy félív »Hivatalos van cgatelv*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom