Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1880-11-14 / 46. szám
gyermek az élőkre, mint kutya, macska, házi nyúl és másokra is. Alkalmilag ezeket is üti- veri, tépi, fojtogatja — és ha ezeknek türelem- fonala megszakad, akkor jaj neki — nem a kicsinyeknek, hanem a kínzott állatoknak, így tanulja meg a gyermek saját fájdalmát csillapítani az által, hogy más ártalanul vert lények fájdalmában és jajaiban leli örömét. Ezer meg ezer más esetben közvetlenül a felnőttektől tanulnak a gyermekek állatokkal rosszéi bánni és fájdalmuk iránt közömbösek lenni. Számtalan szüle nem átalja a madárfiakat és fiatal nyulakat játék gyanánt hozni a mezőről, erdőből; a legyek és pillan gók szárnyait szegni, cserebogaram] mot csinálni, a házi szárnyasokat összekötött lábuknál fogva piaczra czipelni vagy onnan haza hozni. Nem átalják a gyermekeknek megmutatni a hideg vízben tűzhöz tett rákok kínos ficzkándozásait és az elevenen pikkelyei tői megfosztott halak halálvergődéseit! — Mi más ez, mint a gyermekek részvétét mások fájdalma iránt tompítani és a fogékony keblet szívtelenségre nevelni? Uiik-e ennélfogva a kegyetlenségeket az emberi természetnek fölróni, mikor mi magunk vagyunk azoknak okozói? A gyermekek tehát már korán megtanulják az állatokat jognélküli lényeknek tekinteni, melyeknek fájdalma iránt részvétet tanúsítani — gyengeségnek mondatik. Az új paedagogiai elv: az emberben az eredeti jót előbb játszva, később komolyan, gyakorlás által nevelni és megerősíteni A részvét és a szeretet pedig eredeti jó lévén, magától is fölmerül a kérdés: ipiért nem szoktatjuk a gyermeket az állatok iránt szeretetet tanúsítani az által, hogy korán rávezetjük azoknak ápolására, minő: etetés, itatás, pihentetés, tisztántartás, megsajnálás és segítségökre lenni, ha bajuk van? így gondolkodva — mondja Garbs F. A. kartársunk — rájöttem az útra, mely czél- hoz vezethetne. Feltettem magamban: az állatvilág iránt részvétet kelteni, még pedig közvetlenebb módon, mint az a rendes oktatásnál lehetséges. Czélomat az által, hogy a gyermekeket intettem és az állatokról oktattam nem tudtam elérni. Tanítványaimnak föladatul adtam egy különös állatnemet különös ápolás és fölügyelet alá venni, vele különösen foglalkozni és iránta szeretet tanúsítani. És erre egy állatnem sem alkalmasabb annál, mely különféle okoknál fogva a legkegyetlenebb bánásmódban és üldözésben részesül, kivált a gyermekek részéről: és ez a madárvilág. A szokottnál gyakrabban választottam verseket a madarakról, hogy taglaltassam, olvastassam és betanultassam. írásbeli gyakorlatúi is a madarak leírását használtam. Jutalmazásúl az óra végén szép rajzokat és képeket mutattam. Sétáink közben mezőn és erdőben nagy érdekeltséget keltettem úgy, hogy alkalmat nyújtottam a gyermekeknek elmondani mindazt, mit a madarakról tudtak. Az egyik ezt a másik más madarat ismert tolláról, fészkéről, hangjáról, tojásairól stb. Figyelmessé lettek a madarak életmódjára, hasznára és azon örömre, melyet nekünk szereznek. Nem szállt el előttünk egy madárka sem, mely figyelmet nem gerjesztett volna. így rájöttek annak elismerésére: „A madarak jóltevőink.“ — Ebből következtették: .Gyalázat a madarakat üldözni és kínozni.“ Végre: „Az embernek kötelessége, őket oltalmazni.“ A\ „Aradvidéki Tanitóegylet“ állatvédelmi bizottsága. (Folyt, köv.) Kereskedelmünk magyarosodása érdekében. FÖLHÍVÁS ! Az irók és művészek társaságában e hó 11. tartott értekezlet a kereskedelem magyarosítása érdekében egy bizottságot küldött ki oly utasítással, hogy az ez irányban szükségesnek mutatkozó alkalomszerű lépéseket kezdeményezze. Ez utasításhoz képest van szerencsénk a hazai közönség figyelmébe következő felhívásunkat ajánlani. A kereskedelem magyarosodásának nagy- fontosságát és horderejét nemzeti jellegünk megóvása szempontjából is nem kell bővebben indokolnunk. Mint minden államnak, úgy hazánknak is főtörekvését kell, hogy képezze lakosságának nemzetiesedése, institutiónak nemzeti szellemben való fejlődése és államalkotó középosztályának a nemzeti törekvésekkel való assimilátiója. És ba az eddigi viszonyokban megtalál juk az indokot, mely kereskedelmünk elnéine- tesedését következményül bírta, azt hiszszük, hogy a nemzeti törekvésnek hatalmas nyilvá- nulásával viszont elérkezett az idő, melyben a kereskedelem magyarosodása érdekében életerős mozgalmat keli indítani az egész országban, s az e tekintetben eddig élénken mutat kozott hiányokat és mulasztásokat megkettőz- tetett erővel pótolni. És e munkához, mely társadalmi utón indul, nem chauvinistikus tendencziákkal kell fogni. Nem akarhatunk német heczczeket insceuirozni s még kevésbbó tüzzel-vassal, sebbe! lobbal magyarosítani. De meg akarjuk védeni nemzeti jellegünket a kereskedelemben is, a magyar nyelv és szellemnek elvitázhatlau jogosultságát be akarjuk hozni a kereskedelembe, hogy ott neki állandó hajlékot biztosítsunk. E hazafias munkához nem a létező viszonyok hirtelen felforgatása, hanem rendszeres, tervszerűen előkészített megváltoztatása, a németből a magyarba való fokozatos átültetése szükséges és e munkában, ha a pillanatnyi eredmény nem lesz is országra szóló, a kitartás és buzgalom meg fogja teremteni a kívánt sikert és a legközelebbi évek számára már teljesen előkószíteudi kereskedelmünknek minden izében leendő magyarosodását. Ezért e munkában részt kell venni minden hazafias kereskedőnek, és támogatni kell azt a magyar sajtónak és társadalomnak egyenlő erélylyel és jóakarattal. Fölhívjuk tehát mindenekelőtt a magyarországi kereskedőket, hogy: 1. ezégüket magyarul beigtatni, 2. könyveiket, levelezéseiket s általában üzletmenetüket magyarul vezetni, 3 vevőikkel szóval és Írásban magyarul érintkezni szíveskedjenek. Fölhívjuk a hazai sajtót, hogy a kereskedelem magyarosodását minden tőle telhető tisztességes eszközzel akár mint kezdeményező, akár mint támogató előmozdítani igyekezzék, hogy az ez iráuybani magyarosodásnak bíráló és méltányló ellenőre legyen. Fölkérjük a nagy közönséget, hogy mindazon mozgalmakat, melyek a kereskedelem magyarosodása érdekében megindulnak, a legnagyobb mértékben támogatni és lehetőleg előmozdítani szíveskedjék, mivel sok helyütt épen a közönség magatartása bir legdöntőbb befolyással arra, hogy a kereskedők fogékonyak e a megindított mozgalom jelentősége iránt, vagy nem. És hogy működésünknek eredménye legyen és a mozgalom a vázolt irányban sikerrel indulhasson, fölkérjük a vidéki kereskedőket, az olvasókörök, kaszinók elnökségeit, hogy miuden városban a kereskedelem magyarosodásának előmozdítása érdekében kisebb bizottságot alakítani szíveskedjenek. Az egyöntetű működés érdekében felette kívánatos volna, ha e bizottságok alakulásáról, a központi végrehajtó bizottság elnöke (Hubenay József, ujvilág- utcza) értesíttetnék s a vidéki bizottságok működéséről havonkint legalább egyszer a központi bizottságnak jelentés tétetnék s az ügy érdekében felmerült javaslatok, érvényesítés végett hozzája bekűldetnének. Ily utón — reméljük — a siker nem fog elmaradni. A kereskedők, mint jó hazafiak, nem zárkózhatnak el a nemzeti törekvések ez áramlata elől, mely, hogy előbb nem indult meg, nem a jóakaraton, hanem az ügybarátok bizalmatlankodásán múlt. Budapest, 1880. az október 30-án tartott ülés megbízásából: A végrehajtó bizottság. A VIDÉK. Pápa, 1880. november 10-én. Tarczy Lajos 50 éves tanári jubilaeuma méltó ünnepi hangulatra talált városunkban és kitünően sikerült. Már az ismerkedési estély — melyen számos idegen vendég vett részt — igen élénk volt. Az ünnnepély maga a collegium nagy termében tartatott. Már jóval 10 óra előtt megtelt a terem küldöttségekkel és díszes hölgyekkel. Tóth Lajos, a rendezőség elnöke pár szóval üdvözli a megjelenteket és 5 tagot kér fel az ünnepelt ide- kisérésére. Kevéssel 10 óra után Tarczy a terembe lép és élénk éljenzéssel fogadtatott. Pap Gábor superintendens tartalomdús és nála megszokott ékesszólással előadott beszédben üdvözli Tarczyt. Ezután Karsay superintendens a dunántúli ágostai egyházkerület nevében mondott hatásos üdvözletét. A tanári kar nevében Bacsor Lajos röviden, de meghatóan beszélt. Ezután következtek Pápa városa, a helybeli evangélikus és protestáns egyház, a soproni evang. lyceum, a volt tanítványok, kiknek nevében Véghely Dezső megyei főjegyző mondott ékes beszédet; következett a helybeli theologusok, jogászok, gyranasiumi tanulók és az önképző kör küldöttsége. Ezután felolvastattak a száznál több üdvözlő iratok és sürgönyök, melyek egyesektől, testületektől és iskoláktól érkeztek. Ő Felsége a király Tarczyt királyi tanácsossá nevezte ki. — Tarczy válaszában köszönetét mondott minden jóakarójának, azután röviden ecsetelte hazánk és a pápai collegium állapotát ezelőtt 50 évvel, és kitüntette azon roppant haladást, melyet ezek azon idő alatt tettek. Délután banket volt, melyen mintegy 120 vendég volt jelen. A számos sikerült toaszt közül kiemelendők Pap Gáboré, Antal Gáboré, Véghely Dezsőé, és különösen Jókaié, ki humoristikus felköszöntője által óriási tapsvihart aratott. Az újonnan érkezett igen számos üdvözlő irat és sürgöny felolvastatott. Érkezett sürgöny Tisza Kálmán és Trefort miniszterektől, a magyar tudományos akadémiától, számos kitűnőségek intézetek, iskolák és testületektől, valamint az ország minden részében levő tanítványaitól. Négyen versben küldötték üdvözleteiket, ezek közűi nagy tetszésben részesült Kovács Pál veterán irénk satyricus versezete. Az egész nap tartó eső miatt a fáklyásmenet elmaradt. Este fényes bál volt, melyen nem számos, de válogatott publicum jelent meg. A Pápa-városi és vidéki takarékpénztár közgyűlése igen élén! részvét mellett tartatott meg. Az igazgatóság jelentése már elavult, mert már ezelőtt 3 héttel lett fogalmazva. Átalánosau megvan a részvényesek között azon szilárd akarat és elhatározás, hogy az intézetet a súlyos veszteségek daczára fen kell tartani. Többen azonnal kinyilatkoztatták áldozatkészségüket e czél elérésére. Valóban igaz is, hogy különösen a kereskedőknek nagy szükségük van ezen szolidan és ügyesen vezetett takarékpénztárra, melyet Krausz Sámuel váltóhamisításai által csaknem tönkre tett. A közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot, hogy belátása szerint intézkedjék a Krausz vagyonbeü kárpótlást illetőleg, kötelességévé tette még ez évben a közgyűlést összehívni, melyen az alapszabályok netán szükséges módosításán kívül, terjesszen be tervezetet, mikép kell az elvesztett alaptőkét újra kiegészíteni. Utasít- tatott az igazgatóság, hogy az üzletet tovább folytassa, daczára a nagy veszteségnek az üzlet folytatása azért vált lehetővé, mert nagy összegű betétek állandó megmaradása biztosítva lett. Az eddigi felmondások nem érik el az 50.000 frtot, körülbelöl ugyanennyi fekszik készpénzben a takarékpénztárban. — Krausz Samu váltóhamisító, ki mindezen bajokat okozta, tegnapelőtt kisértetett a börtönbe. Tégnap reggel gyenge földrengés volt érezhető; az ingadozás oly gyenge volt, hogy igen sokan nem vették észre. — Ugyan tegnap esett először a hó, de csak hamar elolvadt. ‘Polgár. Devecser, 1880. nov. Il-én. Nagyszerű ovátiónak volt színhelye e hó 6-án este a mi kis városunk, minőt nyugalmas polgárainak már rég nem volt alkalma látni és melynek hőse tek. Steuer József úr, hitközségünk nagy és érdemdús elnöke volt. Ugyanis hitközségünk tekintélyei és többsége elhatározták, hogy nevezett elnök úrnak — az ellene intézett többszöri személyes ellenségeskedésből eredeti megtámadásoknak daczára — egy bizalmi okmányt nyújtsanak át, mely ünnepélyt az itteni fiatalság zene által kisért fáklyásmenettel még magasztosabbá tenni igyekezett. Megkísérlem azon improvi- sált ovátiót néhány rövid szóval ecsetelni. Este nyolez órakor — mint már említőm — nagy fáklyás menet indult zenekisé- rettel a főutezán végig az elnök úr házához. Itt Rosenberger Béla úr, hitközségi és iskolaszéki bizottmányi tag, meleg szavakban fejezte ki köszönetét az elnök úrnak eddigi fáradozásaiért és eredményteljes működéséért. Azután a hitközség tagjainak pártolásáról és támogatásáról biztosítva az elnök urat, átnyújt! a nemzeti szalagokkal díszített bizalmi okmányt, mire természetesen az elnök úr sem mulasztá el forró, sőt elérzékenyült szavakban megköszönni e nem remélt kitüntetést. Miután még továbbra is felajánlá fáradságteljes és göröngyös utakon vezető működését, a roppant nagy számra megnőtt néptömeg a „Zichy“ (Talán Rákóczy? Szerk.) induló kíséretében eloszlott. Topper Ignác\, főtanító. Tudomány és művészet. Arany Jánostól megjelent Aristophanes vigjátékainak II. kötete, mint az I. kötet, remek fordításban. E II kötet négy vígjátékot tartalmaz, u. m.: az Acharnaebeliek, A Madarak, A Békák, és Lysistrate. Venzel Gusztávtól megjelent, „Magyar- ország bányászatának kritikai története.“ Jeles és nagybecsű szakmunka, mely hazánk művelődési gazdasági és jogi történetének egyik fontcs mozzanatát világítja meg. A nemzeti muzeum lépcsőházában fel- állítmdó 12 mellszoborhoz még kettőt készítenek, és pedig Deák F. és Széchenyi I. gr. melhzobrát. A teljes szoborcsarnok tehát állni fog: Mátyás király, Verbőczy István, A költő Zrínyi M. Báthory István, Bethlen Gábor, Páznány, Révay M, Mária Terézia, II. Rákóczy F. Petőfi S. Eötvös J. br. Szalay L. Széchenyi J. gr. és Deák F. mellszobraikból, melyek legnagyobb részt már elkészülvén, nemsokára helyikre állíttatnak. Az orsz. magy. képzőművészeti társulat már rinyitá kiállításának második sorozatát is. IRODALOM. Megjelent a „Szegedi Képes Naptár,( az 1881-ik évre. Kiadja Burger Gusztáv. — Ezen, kezdettől fogva gyorsan nagy elterjedést nyert s azóta is folyton országszerte nagy keletnek örvendő naptárnak ez a VII-ik évfolyama. Kiállítás úgy mint tartalom mit sem enged az előzőknek, sőt ez az évfolyam a múlt évihez képest minden tekintetben haladást mutat. Közleményei válogatottak, hasznosak és mulat- tatók -• képei tiszták, s köztük több, különösen az uj honvédpavillon és honvéd laktanya impozáns épületeinek sikerült, hű rajzai, valamint az állandó hid, a tiszai rakodópart s Szegednek az uj terv szerinti látképével — helybeli és vidéki közönséget egyaránt érdekelni fogják. Tisza kir. biztos és Lechner Lajos, kir. biztosi műszaki osztály főnökének arczképei, a 7-ik közlemény szövegében, szintén jól sikerültek. Bővebb tájékozás végett itt közöljük a tartalomjegyzéket: 1. A fölséges uralkodóház. 2. Évi naptár. 3. Naptári rész. 4. Szeged szab. kir. város köz- törvényhatóságának tisztviselői és bizottsági tagjainak névjegyzéke. 5. A szegedi gyakorló köz-, valamint a köz- és váltó-ügyvédek névsora. 6. Visszapillantás az 1880. évre. 7. A szegedi kir. biztosság és városunk ujjáépüléáe (5 képpel.) 8. Dani bácsi Berlinben, vagy „miért hunezut a német.“ (Vers.) 9. A Báli Julcsa jegykendője. Népies beszély, irta Palotás Fausz- tin. 10. A szegedi romvár. (Képpel.) 11. Az emberi nem állítólagos elsatnyulása. (Közhasznú czikk.) Szegedi népszokások: 12. A kukoricza-fosztók. 13. A Tiszára járók. 14. A tánezhelyek. — 15. Népdalok. 16. Hasznos apróságok. 17. Adomák. 18. Magyar- és Erdóly- honi orsz. vásárok. 19.|Üzleti értesítő. 20. A szegedi kir. törvényszék, kir. ügyészség és kir. járásbíróság tiszti személyzete. 21. Szeged szabad kir. város egészségügyi személyzetének névjegyzéke. Orvosok, sebészek, gyógyszerészek, állatorvosok és szülésznők. 22. Bélyegmutató. — A naptár ára most is csak 30 kr, a mi jeles tartalma és ízlése kiállításához képest igen olcsónak mondható. HÍREINK. "Kitüntetés. - A nov. 11-iki hivatalos lap a következő kir. kéziratot hozza: Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztésére Tarczy Lajos pápai ref. főiskolai tanárnak a tanári pályán és az irodalom terén féiszázadon át szerzett érdemei elismeréséül, a királyi tanácsosi czímet díjmentesen adományozom. Kelt Budapesten, 1880. éri nov. hó 4-ikén. Ferenc\ Jó\sef, s. k. Báró Orc^y Béla, s. k. »Gyászhir. — Fáiszi Ányos Sándornó szül- koltai Mária, úgy fia Miklós, valamint özv. Ányós Farkasné szül. Rosos Mária, mélyen megszomorodott szívvel jelentik forrón szeretett férjének, édes atyjának, illetőleg fiának Fáiszi Ányós Sándornak hosszas szenvedés s a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, életének 47-ik, boldog házasságának 9-ik évében, folyó hó 10-éu d. e. 11 és fél órakor Kardosréten történt gyászos elhunytát. Á bol- dogultnak hült tetemei f. hó 12-én délelőtti 10 órakor, a Mindenhatónak bemutatandó szt. miseáldozat után, fognak a kardosréti családi sírkertbe örök nyugalomra tétetni. Kardosrét, 1880. november 10. Az örök világosság fény eskedjék neki! "Hivatalos látogatás. — Dr. Németh Antal, győrtankerületi kir. főigazgató és kir. tanácsos úr ő nagysága, mint jeleztük, nov. 7-én érkezett városunkba a helybeli nagy- gymnasium hivatalos megvizsgálása végett. A vizsgálatot befejezvén múlt csütörtökön eltávozott hivatalos körútját folytatandó. "Hymen. - Endrödi Kupricz Sándor úr a fiatal költő nemzedék egyik legkiválóbb tagja, jelenleg kinevezett reáliskolai tanár Nagy-Vá- radon, holnap, hétfőn, nov. 15-én vezeti oltárhoz Balaton-Füreden a szép és művelt Écsy Antónia kisasszonyt. Áldást és boldogságot kívánunk a fiatal párra! "Nemes szív és köszönet. - Kopácsy József, nyugalmazott legfelsőbb itélőszéki bíró úr ő méltósága, mint minden évben, úgy az iáén is nemes szive sugallatát követve megemlékezett a szegénysorsu tanulókról és 25 irtot ajándékozott a helybeli jótékony nőegy- letuek azok felsegélyezésére. A nőegylet elnöksége lapunk útján mond a nemesszívü jótevőnek hálás köszönetét. "Kineveztetós — A veszprémi káptalan, mint kegyúr, e hó 6 án nevezte ki Körmendy József succeutor urat ságvári plebánusnak ft. Herman Póter plebánus úr helyébe, ki magas
