Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1880-10-24 / 43. szám
kötelezettségét ez ideig csakugyan nem teljesítette, az iskolát a hitközség költségére egy alkalmas bérhelyiségben ideiglenesen helyezze el s hasson oda. hogy Írásba foglalt kötelezettsége teljesítéséhez haladéktalanul hozzá fogjon s ha a megvásárolt telken építeni anyagi körülményei nem engedik, úgy bocsássa áruba s a vételáron állítsa fel az előbbi leégett iskolát és tanítólakokat. A VIDÉK. Pápa, 1880. október 20. Krausz Samu váltóhamisító ügye még folyton foglalkoztatja a közönséget. Közvetve vagy közvetlenül az egész városi lakosság érdekelve van. Az egyiknek részvényei, a másiknak betétei és legtöbb embernek váltói vannak a pápa-vidéki takarékpénztárnál. Ha az intézet liquidálni lesz kénytelen, akkor bizonyára egy uj krach fog Pápán bekövetkezni, mert városunk lakossága szegény, üzleti tőkéje csekély, utalva van a hitelre; csak a kölcsönzött tőke segélyével képes kereskedését fenntartani, kenyerét megkeresni, kötelességeinek eleget tenni. Liquidálás esetén vissza kell fizetni a kölcsönöket, de újakat csak kevesen kapnának, mert a régi takarékpénztár túl- szigoru a kölcsönök megszavazásában. Krausz tartozása körülbelül 120000 Irt, hogy mennyi ebből a hamis váltó és mennyi tulajdonképeni adóssága, eddig nem tudatik. Vagyona körülbelül 70—80 forintra tehető, a leltározás még csak e hét folyamában lesz befejezve. Legbajosabb az, hogy a károsultaknak gazdálkod- niok kell, mert Krausz sem a cséplést, sem a vetést még nem fejezte be. A károsultak egy 6 tagú bizottságot választottak a gazdaság kezelése czéljából. Valószínű, hogy ezen 6 tagú bizottság egy ispánt fog alkalmazni. Czélszerü volna az okvetlenül nem szükséges m'arha- és ló-állományt minél előbb eladni, mert ez a vagyont naponta kevesbíti. Hiszszük, hogy a tek. törvényszék az engedélyt azonnal meg fogja adni. Jákli János, ki tolvaj lásért elfogatott, tegnapelőtt a város rendőri hivatal börtönhelyiségében felakasztotta magát és azonnal meg is halt. A kertészeti társulat által múlt vasárnap tartott kiállítás igen szépen sikerült. Kár, hogy a rósz idő a látogatók és vevők számát igen megapasztotta. Még sajnosabb, hogy a városi hatóság egy ily hasznos társulat irányában teljesen közönyös. Kellő támogatás és pártolás mellett jelentékeny jövedelmi forrássá lehetne alakítani a kertészetet; mert a város határában minden ehhez szükséges kellék bőven feltatálható. ‘Polgár. Az állatvédelem világszövetsége érdekében a nemess\ivű hölgyeknek ! Nem tagadható, hogy korunk, a mily mérvben képezi az értelmiséget, ép oly mérvben elhanyagolja a szivérzetek művelését. Az ifjúság elvadulása nem ábránd, hanem valóság. A külillem terjed ugyan az alsó nép- osztáljban is. de a mi illik erkölcs, törvény, szóval a belső élet szabályai szerint, az elha- nyagoltatik és mindig inkább kivész még a lyekben kivétel nélkül márványkádak vannak. — Ezután következik egy oszlopzatos udvar, melyen túl a női-fürdők voltak, még pedig az első csarnokban hideg, az utána való nagyobb csarnokban a melegfürdők. Itt is mint általán az egész épületben minden a legnagyobb kényelemmel és egyszerű, de kitűnő ízléssel van építve. Márványból vaunak, még pedig a legszebb fehérszinü márványból a falak, kádak, lépcsők stb. a padlózatot pedig mindenütt a legszebb mozaik képezi. Különösen feltűnő, hogy minden csarnokban a mozaik padlózat, a víznek könnyebb lefolyása végett homorú alakú; a falak pedig a melegség egyforma vezetése és egyenletes fentartása czéljából — belől üresek. Az egész épületet, kivételével a leghátsó kis résznek, mely összeomlott — ekként végig járván a második kijáraton kiérünk a stabiam utczába. Messziről feltűnik itt egy komor, sötét külsejű romhalmaz, a ledőlt szobrok, összeomlott kőfalak közül itt-ott még büszkén égnek emelkedő oszlopokkal. Isis templomának romjai ezek. A romok közt talált több rendbeli kőfeliratokból kitűnik, hogy e templom a 63-ik évi nagy földrengéskor összedőlt, de azután ismét felépült, hogy újra végpusztulásnak induljon. Az egymáson heverő romokból még láthatni, hogy e templomnak 2 oltára volt. Az egyik még meglehetős állapotban van, a másik azonban alá van már egészen mosva a Sarno- patak hullámai által, melyek itt a templom mellett tompa morajjal hömpölyögnek alá. finom körökben is. A szív birodalmában ék- j telenség jellemzi az állapotot. Itt elhanyagoltatik a talaj és parlagon hagyat!k a legjobb termő föld. Az ember-barát, ezt látva, elszomorodik. Aggodalommal néz a jövőbe, mi eredménye lesz az önző haszonlesésre nevelő mai életnek! Előre látja a ki nem elégíthető vágyakból folyó elkeseredést, mely bomlást és romlást hoz majd a társadalomra. Ideje már módokról gondoskodni, melyek a mindenki által érzett szomorú jövőnek elébe állva, jó útra tereljék az életnézeteket. Ideje már, hogy a férfinem, belátva, miszerint a tisztán értelmi nevelés egyoldalúsága a társadalmat kihozza az egyensúlyból, a nőnemhez forduljon segítségért, hogy ez a szív sugalma szerint, lágy érintéssel, édesen oktató hangon erősítse az uj nemzedékben a tiszta erkölcsöket, melyek nem az értelemben, hanem a szívérzelmekben gyökereznek. Hová is fordulna az ember-barát, ki támogassa, ha nem azon lények, kik a kedély világ teremtői és urai, hozzátok, oh hölgyek, anyák, nevelőnők!? — Hivatásszerűen csak is ti nevelhetitek az ifjúságot jóra, szépre, nemesre és mindenre, a mi gyengéd, kedves és kellemes; mig a férfiak csak a haszonra, erőre és bátorságra nevelnek. Hölgyek! a ti hivatástok magasztos és tiszteletre méltó. Ha híven betöltitek, többet tesztek a társadalmi élet fejlesztésének és nemesítésének előmozdítására, mintsem a férfivilág hinné. A gyermek akkor egészséges testben, ha kezetek gyengéd ápolásában részesül. De nem kevésbbé szükséges, hogy érdekelje az anyai szívet. Ha ti nem utaljátok a gyermekvilágot a háladatosságra, tiszteletre, hitre és reményre, más e világon nem teszi meg helyettetek. És mi lenne az élet mindezek nélkül? És mi lesz a világból a szeretet tiszta érzete nélkül? A szeretet minden törvény betöltője. Ezen érzelem gyengülésével meglazul minden erkölcsi kötelék. Ha akartok boldogan élni és boldogságot terjeszteni/, ápoljátok a szeretetet. Hogyan, kérditek? Úgy, hogy palotát építtek a szeretet fundamentumára, palotát, melynek falait teszi a részvét és tetőzetét a szánalom. Tanítsátok arra a gyermekeket, hogy szeressenek minden teremtményt, legyenek részvéttel a szegények iránt és szánják meg a szerencsétleneket! — De ne csak tanítsátok, hanem gyakoroljátok is őket szeretetet, részvétet és szánalmat mutatni tettekben. Hogy ezt könnyen és mindennap tehessé- tek, nézzétek, óh hölgyek! nézzétek az állatvilágot! Nézzétek és fontoljátok meg, hogy az állatok érző lények, s hogy a házi állatok nemcsak munkáinkban vesznek részt, hanem örömeinkben és bánatunkban, jólétünkben és szerencsétlenségünkben is. A gazda vagy gazd- asszony haragjának keserű levét p. o., rendesen a cselédekre bízott háziállatok isszák meg; szintúgy, ha a gazdát szerencse éri, előbb élvezi az ebből keletkező örömet a háziállat, mint bármely más házi lény. Ezen igazságból kiindulva állítható, hogy a háziállatok részt vesznek életünk minden mozzanatában és azért megérdemlik, hogy szeressük, hogy részvéttel legyünk állapotjuk iránt, megszánjuk kínlódásaikban és segítsünk rajtok tőlünk telhető módon. Anyák, nevelőnők! A segélyezésre méltó szegények közé számítsátok az állatokat is. Járjatok elül jó példával és mutassatok szánalmat a szegény állatok iránt. Az Isten is megáld érte. — Nem lehet a gyermek rósz, elfajult soha sem, ha ti, hölgyek, ! anyák! példát nyújtotok a jótékonysághoz, ; nyájasság, barátság és szelíd indulathoz, szó- 1 vul a szeretet cselekedeteihez és éber szemmel ügyeltek, hogy durva esetek meg ne zavarják a gyenge szivet művelődésében. Jó gyermeknevelés az anyák legszebb dísze, legnagyobb dicsősége, legjobb áldása. Isten után a hölgyvilág az első, mi az emberiség boldogságát eszközli. Tietek a dicsőség, oh hölgyek! ha a nemzet erényes, épen úgy, a miként titeket ér elsőben gyász a nép hanyatlásáért. Minden nagy férfi vagy nő valamely nemzetnél egy-egy babérlevél azon nemzet hölgyvilága díszkoszorújában. A legragyogóbb drága kő pedig az anyák szelíd intései és példaadása következtében gyengéd érzelművé lett, valóban szeretetreméltó gyermek. Anyák! hogy gyermekeitek Isten és ember előtt kedvesek és szeretetreméltók legyenek, ébreszszétek és ápoljátok a részvét és szánalom érzetét a szegény, némán örvendező, de némán is tűrő állatok iránt. Ne engedjétek, hogy gyermeketek bármily állatot is dévajságból kergessen és faggasson, kövekkel hajigálja, „ pálczával, ostorral verje, vagy csak rósz szóval is illesse! Ne engedjétek, hogy pillét, bogarat vagy legyet fogdosva, kitépjék annak szárnyait, elevenen tűre szúrják és vele így játékot űzzenek! Ne engedjétek, hogy a madarakat elfogják, fészkűket tojásaiktól és fiaitól megfoszszák! Ne engedjétek, hogy a vágóhidakhoz közeledjenek, és ne mulattassátok a konyha számára leölt állatok halálvergődéseinek szemléltetésével ! Mind e dolgok a gyermek szívében természet adománykép lakó részvétet korán elfojtják és a meleg szívérzelmeket lehűtik, megsemmisítik, miként# a tapasztalat számtalanszor mutatja. Hanem ezeknek ellenében szoktassátok a gyermekeket arra, hogy zord téli idő alkalmával gondosan összegyűjtsék a kenyérhaját és morzsákat stb. hogy utasítástok szerint és felügyeléstek mellett alkalmas helyeken elszórják a szegény éhező és fázó madárkáknak! Oktassátok, hogy ha más gyermek valamely állatot kínozna, igyekezzenek azt szelíd, de komoly módon megakadályozni! Fontoljátok meg jól: minden benyomás, melyet az ember zsenge gyermekkorában szívébe fogad, rend szerint, — a tapasztalat I igazolja — mérvadó és tartós szokott lenni az | egész életre. A fent említett dolgok első pillauatra nagyon kicsinyeseknek látszanak, I pedig azok mind olyauok, mint a termő földbe ! vetett gyom; észrevétlenül kél ki, hogy csak hamar elfojtsa a jó mag nagy részét. Oh mily boldogító érzet az, ha az anya erényes gyermeke zsenge korára visszagondolva i elmondhatja magának: — „hogy jó lett, az j az én művem, abban nekem van legtöbb részem. Az által, hogy korán belé oltottam | gyermekem szívébe a nemes részvétet még az j állatok iránt is, megszokta az emberek iránt I békülékeny és méltányos lenni, megszokta a | szegényeket és szerencsétleneket megszánni, | az érzésteli lényekhez kíméletes lenni, megtanulta melegen érezni minden iránt, mi szép, jó és nemes.* Mily áldása lenne ez az anyai szívnek! Ily gyermekben együtt fejlődnek a bá- ! torság és kímélet, gyengédség és erő, igazság és szánalom, komolyság és szelídség valamint minden erény, mi a jól nevelt embert ékesíti, i a mi dicsőséget és szerencsét nyújt. A templomtól balra és ezzel keskeny folyosó által összeköttetésben levő s még meglehetős ép állapotban fennálló kis épületben laktak a templom mellé rendelt papok. Itt egyik szobában látható egy papnak megkövesedett csontváza, kezében fejszével, melylyel valószínűleg a halált hozó perczekben menekülni akart. Ugyancsak ezen kis épületben számos konyhaedéuyeket s konyhaeszközöket is találtak, melyek azonban különféle múzeumokba, de főleg a nápolyiba széthordattak. Isis templomától kelet felé a Hercules templomának alig felismerhető romjai mellett elhaladva a gladiátorok kaszárnyájához érünk. Ez egy nagy négyszögletű térséget képez, a mely 64 kettős sorban álló oszlop által vétetik körül, s épen ezért a kiásatáskor kezdetben azt hitték, hogy ez valami mulatókért vagy vásártér volt, később azonbau a további ásatásoknál, különösen az oszlopokon itt-ott még megmaradt fedélzet és az alatta levő térségnek apró cellákra osztásából reá jöttek, hogy kaszárnya, még pedig a gladiátorok kaszárnyája volt. Az épület egyik szögletében, óriási vastag falak között megtalálták a gladiátorok börtönét is és ebben két a falhoz erősített nagy vaskarikához lánczolt gladiator csontvázát is, — kiket az iszonyú halál ezen zordon börtön bilincseiben talált. A gladiátorok kaszárnyájából a hátsó ajtón néhány lépcsőn lefelé kimenve egy másik nagy épület romjaihoz érünk. Az előtte álló útmutató táblán levő ezen olasz felirat: hogy »Teatro tragico o Grande* tudtunkra adja, hogy itt volt a Pompeji tragical színház. Ez, a mint romjaiból kivehetni, egy nagy félkör alakú épület volt, középen a színpaddal s e mögött a félkör két végét összekapcsoló melléképülettel. A színpad alant volt, oly formán, mint a mai circusokban és ettől felfelé félkörben emelkedtek az ülő helyek, Az első sorok körös körül fehér márványból épültek, s ezek a legelőkelőbbek számára voltak fentartva, — utánuk a következő sorokban, mintegy öllel magasabban a második helyek, hol a katonaság és az érdemesb polgárok foglaltak helyet, itt már minden közönséges kőből volt faragva, mig legfelül az utolsó helyen, mely a nők és a népség számára volt rendeltetve, ülőhelyek nyomai sem látszanak. (Folyt, köv.) Haj. Egy szál haj mily parányi, s mégis néha mily jelentőségteljes tárgy. Íme az ifjú lelkesül egy szál hajért, mit keblén emlékül rejteget, más meg boszaukodni fog egy szál hajért — mit levesében talál. A najat, mint az emberi fej ékességét már a régi korban is nagy becsben tartották, drága olajokkal kenték és földiszítették virággal és ékszerekkel, sőt egy római imperator a haj ápolásáról egész könyvet irt. A hiúság ott állt az emberiség bölcsőjénél és hű társaként kiséri azt koporsójáig. Valamint a szép és dús hajzat mindenkor kiváló gondozás és hiúság tárgya volt, épen úgy a hajnak hiánya — a kopaszság — mindenkor mint nagy alaki hiány tekintetett, melynek elpalástolására minden képA jövő nemzedék igy teljesen megváltoznék és a mai szomorító állapotok mind jóra fordulnának. Szánalom az állatok iránt! E jelszóval megkezdve a nevelést, csudákat művelhetnek az anyák, a hölgyek, kik a jó erkölcsök hivatásszerű istápolói. Szilajságunk szelidítni, Mérsékelni tüzűnket, Gondunk, terhűnk édesítni, Lelkesítői bennünket: Ez a szép s nagy kötelesség, Melyet rendelt tenéked Óh asszony! a teremtő ég, S ez egyszersmind fő éked. Asszony 1 ki megfelelsz ennek, Te vagy a jó s nagy Istennek Legjobb, legszebb áldása, Boldogságunk forrása. (Kisfaludy S.) E czikket Mádai Mátyás űr Aradról bocsátotta rendelkezésünkre, ki az állatok védelmének nemes eszméjét terjeszti. Örömmel adunk annak helyt, sőt az eszmét lapunkban többször fel fogjuk eleveníteni. Szerk. i—I I R E I N K, "Személyi hírek- - Szabó Imre, a köz kedveltségü szombathelyi püspök, valóságos belső titkos tanácsosi méltóságra emeltetett. — Pribék István ő méltóságának állapotában némi javulás állott be. *Hymen. - Erödi Dániel, gymn. tanár - Nagy-Kikindán, kinek költeményeivel lapunk olvasói többször találkoztak, okt. 11-éu tartotta Kazal Ilonka kisasszonnyal, Kazal János földbirtokos leányával esküvőjét. Boldogságot! "Szép kor egy családban. — Folyó hó 19-én temettük városunk egyik munkás polgárát, Manovill Mártont, ki fiú, apa és öregapa volt egy személybeu. A kiadott gyászjelentés így szól: Alolirottak szomorodott szivvel jelentik szeretett és elfelejthetlen fiuk, apjuk, nagyapjuk, apósuk Manovill Mártonnak folyó 1880. október hó 17-éu este 8 órakor életének 61-ik évében történt gyászos kimultát. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 19-én délután 4 órakor fognak az izraelita szertartás szerint őrök nyugalomra elhelyeztetni. Veszprém, 1880, okt. 18-án Béke hamvaira! Manovill Gáspár és Manovill Sarolta mint szülők. Samu, Kiza, Bernáth, Jóska, Ida, Oszkár és Jakab gyermekei. Manovill Miksa és Aladár, Gross Katicza és Adel, unokái. Manovill Mál- vin szül. Gross, mint menye. *Az ipar legnagyobb barátja. — Gróf Zichy Jenő, aki a magyar ipar terén oly önzetlen és lelkes buzgőságot fejt kijövő vasárnap, okt. 31-én városunkba fog jöni. Czélja egyrészt személyesen megköszönni, hogy a veszprémi egyesült ipartársulat őt 1878-ban tiszteletbeli mesterré avatta, másrészt, hogy az ipartörvény módosítása ügyében értekezletet tartson. A nevezett ipartársulat érdemes elnöke, Gödé Perencz űr, mint halljuk, választmányi ülést tartott, hogy a nemeslelkü és fáradhatatlan buzgalmú grófot a társulat illően fogadhassa. Isten hozza a derék iparbarátot körünkbe. *A veszprém-balatonfüred-tapolezai vasút ügyében — jövő vasárnap, okt. ol-én d. e. 10 órakor Tapolczán közgyűlés fog tartatni, melyre mindazok tisztelettel meghivatnak, akik ezen vonal által érdekelve vaunak. "Fizetésképtelenség. - Nagy feltűnést keltett városunkban, a Tuszkau M. és Társa ezégnek e hét derekán beállott fizetésképtelensége. E ezég évtizedek óta egyike volt a zelhető el lett már követve. Julis Caesart boldoggá tette a tanács határozata, mely megengedte neki, hogy folyton babér-koszorút hordhasson, melylyel azután eltakarta kopaszságát. A hiúság találékonynyá teszi az embert. Vagy nem a hiúság vezetett-e a paróka feltalálására? A parókának régi ősei vannak, mikre egy újkori paróka nem csekély büszkeséggel tekiuthet vissza. Legrégibb e nem- beu azon Egyiptomban Isis templomában talált paróka, mely jelenleg a londoni múzeumban őriztetik. De nem csak álhajjal eltakarni iparkodtak a kopasz fejet, hanem törekedtek az elveszett hajnak újra növesztésére. A lapok folyton telvék hajnövesztő szerek hirdetéseivel. „Nincs többé kopasz fej* a legtöbbnek hangzatos jelszava, az nem tesz semmit, hogy árulójuk, sőt feltalálójuk is kopasz fejű. A haj tömöttsége és hossza igen nagyon változatos, a dús hajzat hölgyeinknek kiváló ékességét teszi, úgy annyira, hogy azok, kik e tekintetben a természettől mostohán vannak megáldva, nem is vonakodnak e czól elérésére idegen hajat, vagy hajfonatot venni segítségül. Régi rósz szokás ez; már a római hölgyek is a germannők levágott hajával ékeskedtek. A paróka és hamis hajfonatok viselése virágoztatta fel a hajkereskedést. Számtalan ügynök foglalkozik a szép haj összevásárlásával. Csak nem rég volt ideje, midőn hir lett, hogy egy fiatal leányka haját utonállók erővel levágták és elrabolták. Hogy ne, hiszen a szép haj fontját ÖO írtossal is fizetik. A hajviselet minden népnél más és sokszor jellemző. Folgárosult országokban a divat
