Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-02-22 / 8. szám

megszüutettetett 1, január régével volt tehát folyamatban 30 per.

A kir. ügyészség jelentése szerint a megyei börtönökben volt január végén 118 férfi és 14 no; meghalt 2. A házi munka után befolyt az állam részére 67 írt 86 kr. a munkások részére 36 frt 52 kr. egyéb munka után befolyt az állam részére 132 frt 75 kr. a munkások részére 113 frt 25 kr. Egy fe- gyrncznek fegyencztársán elkövetett jelentékeny sértési ügye a törvényszékhez áttétetett. A pápai börtönökben van 42 férfi és 5 nő.

Szőke Jánosné csékuti lakosnak János fia, mint özvegy anyának egyetlen gyámola, a katonai kötelékből elbocsáttatik; Őri Pálné veszprémi lakosnak Imre nevfí fia hasonló okból a honvédség kötelékéből; Üzv. Sóti Jó- zsefné mezőszentgyörgyi lakosnak János fia a honvédség kötelékéből; özv. Scherer Antalné szent-istváni lakosnak Antal fia a katonai kötelékből. Démi Pál homokbödögei védköteles- nek kivételes nőstilési engedély adatik.

Marczaltő község 2400 frt. inségkölcsö- nért folyamodik. Pártolólag felterjesztetik.

Tekintettel arra, hogy azon kimutatások, melyeknek alapján az 1879. jul. 7-én 355 sz. a. hozott határozattal a Pápa városában az

1878. év folyamán behajtatlanná vált adótartozások és pedig vagyon nélkül elhalálozás czímen 1521 frt 49 kr. végelszegényedés czí- mén 1841 frt 65 kr. és ismeretlen helyre elköltözés czímén 4194 frt 24 kr. s így összesen 7557 frt 38 kr. leírásba hozatott, a valósággal ellenkező adatokat tartalmazóknak bizonyának be, — ezen most részletezett 7557 frt 38 kr. adótartozási öszegnek újabbi előírása elrendeltetik s a kir. adófelügyelőség utasíttatik, hogy ezen előírást, egyénenként s helyszínén eszközlendő felülvizsgálat és megállapítás útján Pápa r. t. város polgármesterének költségére mielőbb foganatosítsa.

Az adóbehajtás sikeres eszközlése végett az adófelügyelőség felhatalmaztatott, hogy Pápára kincstári végrehajtókat rendeljen ki.

Dégh községben kir. postahivatal felállítását javasolta a soproni k. postaigazgatóság, ez azonban nem fogadtatott el.

Kivonat

a magyar országos segélyei! nőegrlet (veres kereset) 1880. február 16-án tartott választmányi ülés jegyzőkönyvéből.

1. pont. Felolvastatott mindenek előtt az egylet védnöke ü Felsége Erzsébet császárné és királyné legkegyelmesebb kézirata, melyben:

A „magyar országos segélyző nőegylet ‘ választmányának múlt évi deczember 15-én kelt jelentéséből megelégedéssel vette tudomásul azon buzgó tevékenységet, melyet e választmány az egylet szervezése körül kifejtett.

De midőn Ő Felsége a választmánynak ebbeli jóakaratu törekvéseiért őszinte elismerését nyilvánítani kegyeskedik, nem mellőzheti hallgatással a közérdekeltség azon szerény mérvét, mely a fiókegyletek alakulásánál eddigelé jelentkezett, és sem Ő Felsége bizton táplált reményeinek, sem azon magasztos feladat követelményeinek meg nem felel, melyet az egylet czélul maga elé tűzött.

Minthogy pedig az egylet üdvös működése föltétlenül a íiókegyletek minél terjedet- tebb alakulásától függ s bensőleg meg van Ő Felsége győződve, hogy a magyar korona országainak áldozatkész lakói az emberbaráti részvét e nemes versenyében a szenvedett elemi csapások daczára sem fognak visszamaradni, minthogy végre a fiókegyletek létesítése jelentékeny auyagi áldozatokkal nincsen is összekötve, a választmányt egész bizalommal felhívja: hogy minden rendelkezésére álló eszközökkel a nagy közönséget az egylet hazafiui czéljainak előmozdítására és a fiók- egyletek alakítása körül erélyes közreműködésre buzdítani igyekezzék. 0 Felsége végszavaiban még egyszer melegen szivére köti a választmánynak a szervezés lehető siettetését.

Az egylet választmánya Ő cs. és kir. Felsége legkegyelmesebb leiratát hódolatteljes tisztelettel fogadja és elhatározza, hogy:

1. ezen ülés jegyzőkönyvi kivonata a hírlapokban közhírré tétessék;

2. újabb 1000 aláírási iv bocsáttassák ki oly formán, hogy a felszólításhoz a jelen jegyzőkönyv másolata csatolaudó;

3. az ivtartók teljes buzgalom kifejtésére és arra felkéressenek, hogy az alapszabályok

9. §. értelmében mindenütt, a hol legalább is 5 rendes tagot nyertek az egylet részére, a fiókegyleteket megalkossák.

4. Tekintetbe véve az idő előrehaladt voltát és azon körülményt, hogy a fiókegyletek leginkább csak most alakulnak és sok megyében a megyei és városi választmányok egyáltalában még meg sem alakultak: az átmeneti intézkedések f) pontjának azon határozata, hogy az első rendes közgyűlés f. évi márczius hóban tartandó meg, — a felsőbb jóváhagyást fentartva — megváltoztatik s elhatároztatok, miszerint a fiókegyletek első rendes közgyűlésüket márczius 20-ig, a megyei

és városi választmányok april 10-ig tartsák meg: az országos közgyűlés határnapja pedig (az alapszabályok 37. §. alapján) f. évi május hó 10-ére tűzetik ki.

2. pont. Gazda jelenti, hogy m. évi de czember 31-e óta, midőn az egylet 108 alapító, 152 10 frtos rendes és 1843 rendes tagot számított, a tagok száma mai napig 140 alapító, 181 10 frtos rendes és 4284 rendes tagra felszaporodott.

Örvendetes tudomásul vétetik oly megjegyzéssel, hogy miután remélhető a fiókegyletek elterjedése az ország minden községében, s az évi jelentéshez csatolandó kimutatásba az összes tagok névsora felveendő, figyelmeztessenek az illetők, miként erre vonatkozó jelentéseiket legkésőbb f. évi ápril 20-ik napjáig küldjék be.

Gr. Zichy Nándorné, s. k. elnök. üzv. gr. Teleki Sándorné, s. k. aleluök. Ivánka Imre, s. k. gazda. cRibáry József, s. k. jegyző.

A VIDÉK.

Kádárta 1880. febr. 17-én.

T. szerkesztő ár. E hó 4-én kiütött s már 8-án járványossá lett roncsoló toroklob, községünkben ismét fellépett, s egy hét alatt két áldozatot el is ragadott, szerencsére azonban négy betegnél több eddig nem jelentkezett.

Dr. Kerényi Károly megyei főorvos úr, szintén szerencséltetett bennünket s házanként elment oda, hol betegek voltak, figyelmeztette s oktatta az illetőket a baj ragályossága felöl, egyszersmind jó tanácsokat adott, hogy mit tevők legyenek, ideje korán gyógykezelés alá adják gyermekeiket, magokat.

Sajnos azonban, népünk még mind eddig nem látta be a hideg viz hathatós voltát különösen ebben a betegségben, mert a körorvos úr sokszori unszolására, beszédére, sem készítettek jégvermet, mi lesz majd a nyáron? ha ismét fellép a járvány, ha csak egy-két eset lesz is, mivel fogják borogatui, lesz lótás futás a városba jégért, de hiába egy forintot sajnál kiadni az a nép, mert esetleg megtörténhetik, hogy ő neki nem lesz reá szüksége, másnak meg ő bizon nem költekezik és vesződik, olyan nincs.

T. szerkesztő úr! a napokban egy jó barátom figyelmeztetett, hogy a mező-földön a nép ezt a roncsoló toroklobot igen rövid és szabatos kiejtéssel nevezi, ugyanis torokpenésznek nevezi; ez nézetemmel igen megegyez, mert a bajnak keletkezési alapja legnagyobb valószínűséggel penész , gomba-csir-képződésén alapul, de hogy melyik, s hogyan képződik, azt a tudomány fogja majd elhatározni. Én tehát a hosszas elnevezés helyett sokkal helyesebbnek találom ezt a rövidebbet, más részt a nép is szívesen veszi át ezt a nevet, miután a másikat nagyon hosszúnak találja.

Egy igen rósz szokása van népünknek, betegjét ebben a rengeteg hidegbeu felteszi kocsira, s viszi a városba, gyógyítás végett, amint ezt már a „Veszprém* múlt száma is említi, nem gondolja meg, hogy az a beteg menuyit szenved az utón, s mire haza jön, sokkal rosszabbul van, mint mikor elvitte, továbbá ha ragályos a betegség, azt a városban elterjeszti, s ez által embertársának szánt- szándékosán betegséget okoz. Azonban ennek most már eleje van véve, amennyiben a betegeknek a városba való szállítása hatóságilag lett betiltva.

Philantrop.

Pápa február 19.

A múlt vasárnap tartott városi közgyűlésen polgármester úr a Pápa-Sz.-Györgyi vasut-tervezet jelen állapotáról — az e czélra megtartott sikerült értekezletről — referált. A közlemény nagy tetszéssel fogadtatott. Lö- wensteiu Adóit úr az adókivetés körül felmerült számos sérelmeket és a pápai adózók túlterheltetését hozza emlékezetbe. Az ő meggyőződése szerint ezen túlterheltetés csak is onnan ered, hogy az adókivetésnél működő bizottsági tagok nem pártolták eléggé az adózókat, sőt sok esetben azok ellen szavaztak. Ezért indítványozza hogy a közgyűlés az alispán előtt többeket candidáljon, és az alispán úr kéressék meg, hogy ezen névsorból válasz- sza meg a bizottsági tagokat, valamint hasson oda, hogy a magas minisztérium is ezen kijelölt urak közül nevezze ki bizalmi íérfiait. Ez indítvány helyesléssel fogadtatott, a névsor azounal elkészítetett. — A módosított árvaszéki szabályrendelet, csekély módosításai elfogadtatott.

Hatvan év óta van Pápán egy szegény betegeket segélyző zsidó nőegylet. E hosszú idő óta ezen egylet volt a leghatalmasabb pártolója és a legnagyobb vigasza és segélyzője a szegény beteg zsidó nőknek. Volt ezen egyletnek egy pár száz forint alaptőkéje, de az idei ínséges év, a keresethiány, a széles körökbe elharapódzott szegénység, ezen alaptőkét felemésztette. Az egylet választmánya, mely

a pápai zsidó nők crémejé-bői áll — elhatározta, hogy alaptőkéje javára bált rendez febr.

28-áu szombaton a „Griff* fogadó termében. A belépti díj 1 foriut. A jegyek elárúsítását a rendező nők vállalták magukra és már is oly fényes sikert bírnak felmutatni, mely Pápán ritkítja párját. Már közel 400 forintot vettek be. A bál sikere tehát biztos. Dicséretére válik a pápai lakosságnak, hogy valláskülönbség nélkül egyaránt készségesen járulnak e jótékony czél előmozdításához, bár a tiszta jövedelem csakis egy felekezet szegényei számára lesz fordítva.

Tegnap este Liedl Ferencz úr hegedűművész Bogáthi Elza zongoraművésznő és Carlotti Róza operaénekesnő kisasszonyok közreműködésével igen érdekes darabokból összeállított hangversenyt rendezett. Mindegyik közreműködő kitűnő szakavatottságot tanúsított hangszerében illetőleg torkában. A csekély számmal jelenvolt közönség nagy élvezettel hallgatta a művészeket és zajos tapsok által adott kifejezést teljes megelégedettségének.

Polgár.

Fokszabadi 1880. febr. 19.

Tekintetes szerkesztő ur! Ha valamely testrészünk megsérül, s azt a helyett, hogy gyógyirt keresnénk rá, eltitkoljuk, a kór fokozódik. így vagyunk társadalmi bajainkkal is. A szédelgések korát éljük. Nem lesz tehát tán érdektelen, habár szükebb körre szorítkozva, társadalmi bajainkra a nyilvánosság terén rá mutatunk s azokat leplezgetés nélkül ostorozni s ha lehető volna ily utón a társadalom beteg testén ütött sebeket gyógyítgatni. Engedje meg tek. szerkesztő úr, hogy ebbeli szerény soraim becses lapjában helyet foglaljanak.

Nem taglalva azon káros befolyást, mely- lyel egyes maliciosus emberek, a népet erkölcsileg és anyagilag, saját előnyükre, viszke- teges negédességből korrumpálják; nem részletezve amaz undok jellemvonást, mely a személyes önzés, irigység és intriqua körül íorog, ezúttal egyedül azon feljajdulásnak óhajtok kifejezést adni, mely pár községben szüntelenül nyilvánul, s a gondolkozó elemnek nem alaptalan aggodalmakat okoz.

A törvényhozás az 1876: XIV. törvény- czikkel behozta a községi illetőleg körorvosi intézményt; meghatározván azt, hogy orvosát a község választja és fizeti; gondoskodott arról is, hogy a megválasztott orvos hivatala állandó. Ez mind igen szép intézkedés; mert a törvény a községi orvosra egyszersmind igen üdvös kötelezettségeket szab. Fájdalom azonban a praxis azon szomorú eredményt consta- tálja, hogy az orvosi intézmény néhol mély elkeseredettséget szül. Miért? Síért a nép fizeti ? Igaz ugyan, hogy ez okból az együgyü- ség sokszor olyan kifakadásokra veteraül, hogy „hisz nem is gyógyított az orvos és mégis fizessek*, továbbá, hogy „amért gyógyított is megfizettem neki*, ám de a baj kutforrása még sem ez. Az ily tudatlau tömeg ellenvetései elhangzanak, a józanabb rész figyelemre sem méltatja. Más az ami a mélyebben látókat nyugtalanítja, amiért kénytelen feljajdulni. Tisztelet a kivételnek: az orvos megbizhatlau- sága a baj kútfeje. Két testvér községről szólok, melyek körorvost választottak. A fizetés csekély volta miatt mindössze egy pályázó volt, ki mit volt tenni megválasztatott Bármily kevésbbé positiv tudomány legyen is az orvosi: nem lehet szemet huuyni jó érzetü embernek az illető uagyképü fontoskodással párosított ballépései és drasticus bánásmódja előtt. Ez szüli az elégületlenséget; ez a mi közegészségünkre beláthatlan hátránynyal jár. E községekben az orvos iránti bizalom auy- nyira hiányzik, hogy volt eset, midőn a halálos beteg úgy nyilatkozott, hogy inkább meghal, mintsem patiensévé legyen. A nép en- gesztelhetlen gyűlölete törvényes lépésekre vezetett, de a kellő eredmény nélkül. Nincs száuandóbb község, mint amely alaposan bizalmatlan orvosa iránt, akinél egyik fő kellék a bizalom elnyerése. Az orvos nélkülözésének van alakosság azon része kitéve, mely más orvos ért megy, tetemes költségekkel terheltetik; azon rész pedig, mely nem igy cselekszik, mégérzé- kenynyebbeu van sújtva. Az ember lelkében rendül meg, ha a napról napra megújuló vér- lázító dolgokuak tanúja, mely ez egészségügyi körben észlelhetők. 8 mindezen sajnos körülmény abban leli magyarázatát, hogy az orvosi fizetés csekély; tekintélyesebb erő nem nyerhető meg ily nagyon is szerény állomásra. Lehet e ezen segíteni? Látszólag nem; mert a lakosság magasabb fizetés fedezésére képtelen, Az-e a közegészségi törvény intentioja, hogy a nép orvosi segély nélkül állatmódra haljon meg, vagy még rosszabb esetben átkos kuruzsolás áldozatává legyen, mi külömben is még mindig vonz, nem a törvénynek áldásos czélja van: közegészségünk s igy népesedésünk előmozdítása. A gyászos baj röviden abban foglalható egybe, hogy ha az ily állomás — közegészségügyi szempoutból be3züntettetnék, s a községek más egészségügyi körbe osztatnának; vagy a törvény ellenkező esetbeni intézkedése vétetnék alkalmazásba.

Talán már messze is mentem a fekete kép festésében; de a közjó érdekében történt.

Engedőimet kérek tehát s jövőben is kevés tért egyebekre a „Veszprém* becses hasábján, alázatos szolgája

Cz- K.

egykori rendes levelező.

IRODALOM.

„A Képes Családi Lapok“ tizedik füzetének tartalma. Szöveg: 19. szám. A kis macska. Elbeszélés, irta Csiky Gergely. A vágy. Farkas Kálmán költeménye. Lant és kard, vagy Petőfi élete és halála, Irta Áldor Imre. Feleség és nő. Elbeszélés, irta Tompa Kálmán. Végzetes Csalódás. Strauss V. beszélye; Vadászat vízilovakra. Rablók lesben. Gondolatok. A mama büszkesége. Az „Arizona* gőzös összeütödése egy jéghegygyei. A nép házi gyógyszertára. Dr. Schilling után. A bankár úr titkai. Braddon E. regénye. Mozaik. Humor. A czicza jutalma és büntetése. Adomák. Sakkjáték. — Talányok. — Szerkesztői üzenetek. A 19. szám képei: Vadászat vízilovakra. Rablók lesben. A mama büszkesége. Az „Arizona* gőzös összeütödése egy jéghegygyei. Ehető madárfészkek. Silhouettek. Két kép. A kis macska. Elbeszélés, irta Csiky Gergely Éjféli párbaj. Ballada. Arany Jánostól. Az elvesztett otthon. Dubois L. beszélye. A kígyók hazájában. Szabó Endréhez! Vay Sáudor költeménye. Egy távoli világrészből. A tolfosztás. A szakállas keselyű és zsákmánya. Dr. S. J. Egy rejtélyes házasság. Elbeszélés. A bankár úr titkai. Braddon e regénye Mozaik. Humor. Egy fontos föltétel. No lám! Adomák. Sakkjáték. Talányok. Szerkesztői üzenetek. A 20. szám képei: Egy ausztráliai lakbáz belső része. A szakállas keselyű és zsákmánya. A végzetes pillanat. A tolfosztás. Csoda-Galambok. Adomaképek, Két kép. A melléklapokon a hét híréi. — Tárcza. — Talányfejtések és megfejtők nevei. Kérdések és feleletek.

Magyar ifjúság- és népkönyvtár. — Kisfaludy Tóbiás győri főgymn. ny. r. tanár több kitűnő szakértő egyesítése mellett figyelemre és pártolásra méltó ifjúsági és népkönyvtári vállalatot indított meg, mely már eddig több jeles tartalmú számban jelent meg. A mű előfizetési ára egész évre 5 frt 50 kr. E valóban érdemes vállalatot ajánljuk úgy a gymuasiumi és elemi ifjúsági, mint bárhol levő nép-könyvtár gondnokai figyelmébe. A vállalat kiadója Győrött Gross Gusztáv és testv.

Magyar Lexikon. — A Somogyi Ede által szerkesztett és Rautmann Frigyes általánosan ismert díszes kiadásában megjelenő Magyar Lexikonnak vettük 46. füzetét az akadémia palotájának és a 47-iket a III. sz. megyei czímerek díszes mellékletével.

‘Pestalozzi válogatott paedagogiai munkáiból, melyeket Zsengeri Samu fordít és magyaráz, megjelent az 5-ik füzet. A mű maga, másrészt meg az ismert jeles fordító neve kezeskedik, hogy a szakférfiak hasznavehető fordításban bírják a jeles és világhírű paedagognak művét.

A szabadság és a népnevelés. Ez czime és tárgya egy füzetkének, melyet Schwarz Sámuel nagyszombati néptanító irt. Helyes elvek vaunak itt dióhéjban felemlítve, vajha a nép nevelői és vezetői azokat először magukéivá tennék és azutáu azok szerint nevelnék, a népet. Kapható e fűzetke 15 krért Winter Zsigmond könyvkereskedésében Nagyszombatban.

Nemzeti könyvtár. — Az Abafi Lajos által ernyedetlen szorgalommal és áldozattal szerkesztett és kiadott Nemzeti könyvtárnak vettük a 43. 44.45 füzeteit Kazinczy, Katona és Dayka müveivel. Ajánljuk. Egy-egy füzet ára csak 30 kr.

Obernyik Károly. Szépirodalmi összes munkái. Sajtó alá rendezte s életrajzzal kiegészítette Ferenczy József. Budapest. Lauffer Vilmos kiadása. — Lapuuk múlt évi egyik számában, midőn e szép kiadásnak első kötete megjelent, ismertettük lapunkhoz mért rövidségben Obernyik Károlyt. Az előttünk fekvő

II. III. IV. köteteknél tel kell hívnunk t. olvasóink figyelmét egyrészt a kiállítás csinosságára, másrészt meg az egyes kötetek változatos tartalmára. A II. kötet tartalma: Nőtelen férj. Egy kis kaland. Fiatal nagynéne. Magyar kivándorlóit. Anya és vetélytársnő. Khelonis. Braukovics György. — A III. köteté: Az ifjak. Lengyel menekvő. Keleti elbeszélés. Az özvegynő. Az oczeán virága. Karolina. A farsang napjai. A bálkirályné. A gyöngyhalász. A detrehalmi kastély. A magyar sajtószabadság első hatása. Bo3zúeskü és szerelem. Bátyámuram és a nőhonvéd. A gyötrelmek szigetei. Utolsó szerelmem. A hét alvó. A szép rácz leány. — A IV. köteté: Rácz- vidéki kalandok. Persepolis. Egy halott története. A szeszélyes hölgy. Ikertestvérek. A rózsabál. Az ifjú Carbonari. Melánia. Kölcsey Ferencz házi körében. Vahot Imre. Bírálatok. Zárszó Ferenczy Józseftől. — E gazdag és változatos tartalom vonzó irálylyal élvezetdússá teszi e müvet, miért is azt t. olvasóink szives pártfogásába ajánljuk.