Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-04-11 / 15. szám

lenesen felmentetett 17, elővezettetett 313, ebből bevált 79, töröltetett és pedig mint egy éves önkéntes 1, mint időközben elhalt 10, mint másutt illetőséget nyert 2, mint végleg alkalmatlan 24, visszahelyeztetett 210, jogosan távol volt 19, jogtalanul 6. — A tnásodik korosztályból felvétetett 273, ideiglenesen felmentetett 18, elővezettetett 225, ebbő! be­vált 49, és pedig 19 a közös hadsereghez, 30 a honvédséghez, töröltetett mint elhalt 1, mint végleg alkalmatlan 10, visszahelyeztetett 166, jogosan távul volt 15, jogtalauul 14, felülvizsgálatra küldetett az 1 és 2. korosz­tályból 3. — A harmadik korosztályból fel­vétetett 192, ideiglenesen felmentetett 26, elővezettetett 141, bevált a honvédséghez 29, mint alkalmatlan töröltetett 5, mint halott 2, visszahelyeztetett 107, jogosan távul volt 14, jogtalanul 9. ♦Új megyebizottsági tag - Körmendy Dániel virilistának Pápán febr. 27-én történt halála után Wurda Manó úr hivatott meg megyebizottsági tagnak, mint legtöbb adót fizető következő tag. *Veszprémmegye néptanítóihoz! - Rill József volt képezdei tanár a f. év kezdetével „Magyar Paedagogiai Szemle“ czím alatt tan­ügyi havi közlönyt indított meg, melynek programmját és tartalmát a néptanító urak a a »Néptanítók lapja 1879 évi 22 és 1880 évi 2 és 3. számaiból már ismerni fogják. E folyó­iratnak kitűzött czélját a következőkben lehet megvilágitaui. 1. Méltatja a jelesebb tanítók törekvéseit, amennyiben díszes kiállításban külön melléklet gyanánt arczképeiket és a sző- i vegben életrajzaikat közli, a néptanítói urak { jeles kortársaik törekvéseinek megismerése ál- j tál tettre buzduljanak. 2. A paedagogiai tu­domány terén az olvasót a kor színvonalú i j tartva kiterjeszkedik a tanítók egyleti műkö­désére és minden a tanítóknak szükséges tud- ! uivalók közlésére. 3 Havonkint egyszer jelen­vén meg a lap, a tanítóknak mindig marad j ideje annak egész tartalmával megismerkedni, ; a felvetett gondolatokat tovább fűzni s ami a j fődolog: a lap 12 füzetének ára 12 tanító arcz- képével csak 2 frt 50 kr. s igy azt a legsze­gényebb anyagi körülmények közt élő tanító is megszerezheti. A megrendelés és előfizetési pénz egyenesen a .Paedagogiai Szemle“ kiadó hivatalához Budapest statio utcza 9 szám in­tézendő. A fenntebbieknél, úgy még annál fogva is, mert a „Paedagogiai Szemle* csak jó iskolákat s jó tanítókat akar tekintet nél­kül az iskola jellegére, s reform törekvéseiben a meglevő viszonyok keretén belül mozog, hazafias kötelességemnek tartottam ezen a po­litikai hirlapok és tanügyi közlönyök által már eddig is elismerésben részesített lapot a nép­tanító urak kiváló figyelmébe ajánlani. Vesz­prém, 1830. rnárcz. 30-án. Sthály György, kir. tanfelügyelő. ♦Jegyző szigorlat. - Szűcs Ákos Kenes- séről ápril hó 23 án és 24-éu fog jegyzőszi­gorlatot tenni. ♦Püspöki körlevél. Vettük megyés püs j pök úr ő excellentiájának ápril 1-én kiadott körlevelét, mely a m. k. pénzügyminisztérium rendeletét közli az okiratok bélyegelése tárgyá­ban, majd a budapesti m. k. tudományegye­tem hittudományi karánál megüresiilt egyház- j történelmi tanszékre való pályázatot. Jelenti továbbá, hogy Miller Lajos volt enyingi plé­bános márcz. 11 én 67, Bagoly Lajos csab- rendeki márcz. 13-án 27 éves korában elhunyt. ! Végre, hogy Köteles János tótvázsonyi lelkész május hó 1-re lelkészi hivataláról lemondott. I ♦A honalapítói emlékszobor kérdése és az orsz. m. k. zeneakademia újjászervezése, i Irta Borsodi Szilágyi Dezső. — Ily czimü munka küldetett be a szerkesztőséghez, mely­ben az iró figyelmezteti a m. haza közönsé­gét, hogy Magyarhon ezredéves jubileumát nem sokára megülendi, örökítsük meg hon szerzőnknek nevét, emeljünk szobrot a halha­tatlannak, mert mint mondá, szégyen volna az egész nemzetre és fiaira, ha elfeledkeznék arról, ki neki életet, nevet és örök hazát adott.* — A honalapítás ezredik évfordulója bármily nagy ünnepélyességgel tartatnék is meg a nemzet által, ez nem lenne emlékszerüvé, vagy csak rövid ideig tartó s ismét a feledés homálya borítaná. Kell tehát emlék, mely századok hosszú során át hirdesse a honalapítás ezre­dik évfordulójának történt megünneplését. A A füzet írója az emlékszobor felállítását az ország fővárosában látná jónak, annál is inkább, miután a nagy honalapító Árpád e tájon bírta főszékhelyét (Csepel-sziget) sőt állítása szerint itt nyugszanak drága porai is. — Ázutáa be­szél a honfoglalás történelmi lefolyásáról rész­letesen. Végre a honalapítói emlékszobor lé­tesítésének kérdését fejtegeti. Az évre nézve, hogy mely év tűzessék ki az ünuepélyességek megtartására, azt attól függőnek tartja, hogy honnét számítjuk az európai fennállásunkat. — Lehet 884-től, mert a m. nemzet ez év­ben költözött ki ősi lakhelyéről; másodszor 889-től, mely évben a m. nemzet a haza föld­jére rálépett. — De végre lehet a számítást venni 897-től is, mert az összes terület csak ez évben vált a magyar nemzet tulajdonává. — Á szerző a 884 évnél marad. — A szobor a főváros mely pontján emeltessék föl ? A szerző két helyet jelöl ki; az egyik a Huszár- féle telek, a második a népszínház tájéka a körúti oldalon lenne. Okadatolja az említett he- i lyek előnyösségét. Az emlékszobor költségeinek beszerzésére országos gyűjtést s adakozást tar­tana legczélszerőbbnek s pedig mielőbb szer­vezendő országos gyűjtő bizottság által. Végre sürgetiazügy kivitelét, nehogy későn legyen. Az említett lüzetbez függelékül van még kapcsol­va a m. k. országoszeneakadémiáuak a fővárosban nagyobbszerü építetése, mert a füzet Írója a mostanit nem tartja czélszerünek. — A füzet­hez van két tervrajz is kapcsolva. — Ára a füzetnek 80 kr, — kapható Aigner Lajos ke­reskedésében. ♦Ajándék — Dr. Sárkány Miklós ba j konybéli apát úr ó nagysága két ezüst és egy bronz emlékérmet, melyet a benczerend alapítójának 14 százados születési évforduló­jára veretett, volt szives a veszprémi nagy- gymnasium éremtárának ajándékozni, miért ! a gymn. igazgatóság hálás köszönetét mond. *A sétányok. — Sétányaink a legna gyobb gondozásban részesülnek. A belső végstől-végig erősen megkavicsoztatott a mel­lékes kocsiúttal együtt; a Plosszer-sétánynak pedig azon része, melyre a Nagy család által ajándékozott földrész dől már végig be van fásítva; e sétányoldalou két uj hid is emelte­tett; a Nap vendéglővel szemben levő és csak imént elkorlátolt rész szintén megkavicsoztatott. ♦Korai égiháború. - Múlt szerdán, ápr. 7-én, ugyancsak terhes felhők borúltak a lát­határra. ügy este nyolczadfélig meglehetős csendesen czirkáltak az égen, de ekkor már egy pár villámlás mutatta, hogy villanyosak a felhők. Néhány perezre rá oly sűrű villám­lás, erős égzöngés és hatalmas záporeső, szó­val oly égiháború állott be, amilyen a legha­talmasabb kánikulának is becsületére vált volna. A villám úgy városunkban, mint a kör­nyéken több helyütt lecsapott, városunkban a Jeruzsálem-hegyen egy szegény iparos házába, de nem gyújtott. Az erős fény és roppant dörgés meg légnyomás következtében a házi asszony hallását egyik fülére elvesztette. A hő­mérő -j- 9°R. alégsulyméró'720 millimétert mu­tatott Csütörtökön, ápril 8-án délelőtt % 11-kor borsóuagyságú jégeső volt úgy, hogy utánna az éjszakibb helyeken a jég órákig megma­radt. A mi őseink bizalmasabb lábon álltak az időjárással és így ők a Szentgyörgynap előtti égzöngést jó jelnek vették. Már csakugyan ránk férne a jobb jövőnek, ha egyebe nem is, de legalább a sovány reménye, ♦Haladunk. —"Maholnap oda jutunk, hogy még csak pirongatni sem lesz tanácsos senkit sem, annyira érzékenynyé válik még az éretlen gyerek is. Enyingről írja levelezőnk, hogy Kirisics Antal lepsényi vendéglősnek tizenötéves fia, János meglehetősen szeretett mulatni. Ezért őt anyja megpirongatta. A fiú annyira megneheztelt, hogy magát agyonlőtte. Ápril 4-én temették el. ♦A közigazgatási bizottság múlt hétfőn, ápr. 5-én ülést tartott. Az alispáni hivatal márcziushavi ügyforgalma: beérkezett 1070 ügy, eliutéztetett 953, megyebizottságba téte­tett 56. nyilvántartásba 5, elintézetlen 56. A pénzforgalom: közmunkaalapra befolyt 1052 frt 98 kr. ny. betegápolási alapra 1446 frt 16 kr. megyei pénztárba térítménykép 1 frt. ma­gánosok által megtérített ápolási költség 426 frt 83 kr. a nyilvános betegápolási 477 frt 09 kr. különféle pénzforgalom 581 frt 171/2 kr. és 3 db arany, a jegyzői nyugdíjalapra 88 frt, vadászjegyekéit 78 frt, a szegedi árvizkáro- súltak részére, 22 frt 94 kr. a néptanítók ju­talmazására átvétetett és kiosztatott 39 db arany, összesen 4174 frt 12 ya kr. és 42 db arany. — A közbiztonság márczius hóban kedvezőnek nem mondható, kisebb tolvajlási ; esetek merültek fel. Tűzeset 4 volt 5116 frt 50 kr kárral, állítólag ebből csak 500 frt van biztosítva. Hirtelen halál volt 2. Szökés volt 5. A főorvosi jelentés szerint a közegészségi állapot márczius hóban kedvezőbb volt, miut februárban. Külső-Vatbon két takonykóros ló­val való vigyázatlan bánás következtében há­rom kocsis vérmérgezésbe esett, kettő közölök meghalt, egy gyógykezelés alatt van -. A fő­orvos úr szigorúan utasíttatui kéri az állat­orvosokat, bogy a takony kóros lovaknál a fennálló állatjárványi szabályrendeleteket szi­gorúan megtartsák. A hasznos háziállatok egészségi állapota különben eléggé kedvező volt. ♦Pápáról Írja levelezőnk. — A Pápa­Keszthelyi vasút előmunkálatai folyó hó 1-éu megkezdettek; 3 mérnök szorgalmasan dol­gozik Lóskay főinéruök ur vezetése alatt. Lós- kay főmérnök ur múltja teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a kész tervezet úgy technekai mint pénzügyi szempontból teljesen meg fog felelni tett Ígéretének és a közönség igényeinek. Az előmunkálati költségek fedezé­sére a Pápai Lapok szerint befolyt összesen 8443 forint. — A folyó hó 3-án tartott is­kolaszéki gyűlés főkép a rajztauodával foglal- t kozott. Elnök ur bemutatta a szegény sorsú iparos tanonezok részére vásárolt rajzeszközök számláját. Az iskolaszék felhatalmazta elnök urat, hogy a szükséges gipszminták vásárlása végett értekezzék a rajztanár úrral és ha ennek Bécsbe utazása szükséges az utazási költséget állapítsa. A rajzban magukat kitüntető tanon­ezok ez évben is pénzjutalmat fognak kapni. De mivel e czélre semminemű alap nincs, a szükséges pénz megszerzése végett gyűjtés fog eszközöltetni. A polgári leányiskola tanonczai által rendezett zene-szavalati előadás 50 forint 50 krajezár tiszta jövedelmet hozott. Ezen pénzen az ifjúsági könyvtár részére könyvek fogunk vásároltatni, a vásárlás teljesítésével a polgáriskolai tanári testület bizatott meg. ‘Polgár. ♦Segély. — A magas minisztérium rövid idő múlva folyóvá teszi a sorsjegyek elárüsí- tásából befolyt összeget a Boszuiában meg­sebesült, megcsonkúlt vagy elvérzett katonák családjai számára. ♦Vetőmag. - A minisztérium által me­gyénknek vetőmagra adott 4000 frt már meg­érkezett. ♦A fecskék. — A tavasznak hírnökei a fecsegő fecskék már megérkeztek. Talán csak nem lesz okuk megbánni, hogy ily korán visszavágytak hozzánk. ♦Talliánkút. — A Tallián-kúton szaka datlanul és keményen folyik a muuka. Már 11 ölnyi mélységben kiüregelték a kutat. Lő­porral robbantanak; egy-egy robbantás egy-egy ágyú szavával ér fel. ♦A tudomány hatalma. Dr. Siemens Londonban a Royal Society-ben egy virágcse­répben bimbóban levő tulipánokra bocsátotta a legteljesebb villanyfényt és negyven perez múlva azok teljes kitejtett virágban pompáz­tak a nézők nem kis bámulatára. Ugyancsak e tudós kísérletet tett répa-, bab-, uborka­magoknak villanyfény által való kikeltetésére, ami a legrövidebb idő alatt sikerült. Már most csak a* a kérdés, vajon olykor-olykor, mikor a különböző vetések és vetemények csak egy pár napfényes napra szorúlnak, nem lehetne-e a hiányzó napfényt villanyfénynyel pótolni ? Megérdemelné, hogy kis területen kísérlet té­tetnék. ♦A,Képes Családi Lapok' 27 ik számának tartalma. A leendő magyar királyné. A rózsatő. Mese, irta Bognádfy Lajos. — Vérnász. Elbe­szélés, irta Sümegi Kálmán. — Lant és kard, vagy: Petőfi élete és halála. Irta Áldor Imre. — Az akolban. — Az északi fényről. — A számok szerepe a népek életében. — Részlet Arauy János „Toldy szerelméből * A sors szeszélye. Közli Muravánszky Mihály. —A ban­kár úr titkai. Braddon E regénye. — Humor. Adomák. — Mozaik. Szerkesztői üzenetek. — Képek. Stefánia herczegnő. — Az akolban. — Az északi fény. Három kép. — Toldy szerel­méhez. — A szultán stereoscopja. — A Hu­morban Két kép. A melléklapon a hét hirei. Hetinaptár. — Kérdések és feleletek. A borí­tékon. Talányok. — Taláuyfejtések és meg­fejtők nevei, — Hirdetések. ♦Uj zenemüvek. Az „Apollo“ zenemű- folyóirat legújabb (ápril havi) száma következő tartalommal jelent meg: 1. Koronázási ma­gyar, szerzé Palotásy János. 2 Légyott, pol- kamazurka, szerzó Kiss József. 3. Fecském, fecském... népdal, czimbalomra átírta Állaga Gáza. 4. Nocturne, zongorára szerzé Magu- rányi József. 5. Sirva jön a magyar nóta... j dal, szövege Arauy Jánostól, zenéje Juhász Aladártól. Az Apollo előfizetési ára egész évre 6 forint, félévre 3 forint, mely az Apollo ki- adóhivatalához (Budapest, vár, Verbőcszy- utcza 719. szám.) czitnezve küldeudők be, legczélszerüebben postautalvány utjáu. Az Apollo ezen egyetlen hazai zeuészeti közlő nyiink nyotez évi fenuálása alatt már is egy oly becses magyar zeneirodalmi gyűjteményt alkotott, mely úgy kiállítás mint tartalomra nézve bármily zenegyüjtemény diszére válik olcsóságra nézve pedig vetekedik a legolcsóbb külföldi kiadmányokkal s ezért pártolásra mél­tán ajánlhatjuk. ♦Közegészség. — Az egészségi állapot a lefolyt héteu elég kedvező volt. A légzésszervi bántalmak, melyek hónapokon át nálunk szo­katlan számmal és inteusitással merültek fel, valahára szűnni kezdenek. Egyéb bántalmak közül csak a szórványosan felmerülő tavaszi váltólázak érdemeluek említést. Dr. Fischer Béla. Elhaltak. Plank Mária, 8 éves, himlőben. Özv. Kézsmárky Józsefné, 78 éves, végelgyengülés­ben. Jó Terézia, 64 éves, tüdősorvadás, Schef­fer Lajos, 1 éves, nyavalyatörés. Klumpler György, 89 éves, végelgyengülésben. Szeute Fereucz, 56 éves, gyomorelfajulásban. — Született 2 fiú, 3 leány. Idójárásuuk ápril 3. - ápr. 10. Apr. 3. Sz. r. — d. — este tiszta -J- 90 R- Apr. 4. V. r. tiszta -f- 5° R d. forró nap -j- 17“ R- e. derült -j- 10° R. Apr. 5 H. r. tiszta -j- 6° R. d. borougó -j- 14° R. este szeleseső -f- 9° R Apr. 6. K. r. borús -{- 7° R. d. esős -f- 10° R. e3te esős -f- 7° R. Apr. 7. Sz. r. borongó -j- 5° R d. borús -j- 11° R este viharos -)- 9° R. Apr. 8. Cs. r. nagy kőd -f- 6° R. d. borús -j- 11° R. 63te eső- borus -j- 6° R. Apr. 9 P. r. boru3 6“ R. d. borús -f- 8'’ R. este borús -j- 6° R. Apr. 10. Sz. r. borús -f- 4 1 R. d. esős -J- 5° R. ♦Árverések. — Barta István 535 írtra b. iugatl. ápr. 26. Lovász-Patouáu. — Fábián Miüályué 525 írtra b. iugatl. ápr. 20. Vámo­son. — Végb János 797 írtra b. ingatl. ápr. 21. V.-Palotán. — Rechuitzer Márton őül) írtra b. ingatl. máj. 1. Tordeiniczen. — Schwarzer József 800 írtra b. ingatl. ápr. 28. Diszeleu. — Soós István 2560 írtra b. iugatl. ápr. 28. Csóthon. — Pirger József 1396 írtra b. iugatl. ápr. 2G N.-Démeu. — Német Mi­hály 975 írtra b. ingatl. ápr. 26. Kis-Jenőn. — Tóth Istvánná 490 írtra b. ingatl. ápr. 7. Veszprémben. Mecsnobel István 1034 írtra b. ingatl. ápr. 9. Padragon. ♦A „Korona“ ban szállva voltak: - Kalmár László Fehérvár. Lövi Jakab keresk. Budapest. Kaloszti Győr. Veisz Armin Buda­pest. Krausz Mór Budapest. Likey N. Lincz. Schlesinger Budapest. Schvenda K. Budapest. Tóth Lajos Pápa. Tarczy L. Pápa. Vitt Ká­roly Pápa. Fesler K. Pécs. Báró Ajroldi Szo- boszló. Steiner M. Pápa. Ányos Pál Zircz Hertelendi N. Kanizsa. Boda József Debreczen. Galizenstein J. Budapest R. Kohn Budapest. Neuman Fehérvár. Rosenberg Budapest. Vidéki lapszemle. A „Pápai Lapok“ állítja, hogy a magyar tár­sadalom az anyagi érdekek terén megteszi kötelessé­gét, de a szellemi téren vajmi keveset tett még. Az „Uj Esztergom“ 25. sz. a Benczések ünnepe. A 26. sz. egy deputatio felkéri gróf Csáky Károly primási udvari káplányt, hogy noha nem folyamodott az esztergomi plébánosi díszes állásra, fogadná el azt. A gróf elfogadta. A „Sopron“ 27. sz. gazdasági regenerácziónk ügyében nem a tkeoriától, hanem a helyi körülmé­nyekkel számoló és ezeket figyelemre méltató gya­korlati intézkedéstől vár eredményt. A 28. sz. st. Be­nedeknek 1400-ik születési évfordulója ünneplésének alkalmából hozza czikkét. A „Magyar Vidék“ 26. sz. Kiss László urnák a pápa-keszthelyi vasút ügyben tett reflexiói közé csúszott egy passusára tesz észrevételt a szerkesztő'. A „Fehérvári Híradó“ 28. sz. az iskolai taka­rék pénztárak czélszerüségét bizonyítgatja. A 29. sz. azzal foglalkozik: reáliskolák legyenek-e Székesfe­hérvárott, vagy polgáriskolák. A „Hazánk“ 27. sz. még egyszer az általános politkai helyzetet fejtegeti. A 28. sz. a habarék párt bomladozását s nem sokára be is következő halálát és Angliában a libériába pártnak már eddig is majd­nem határozottnak mondható gyözedelmét őszint* örömmel registrálja. A „Székesfehérvár és Vidéke“ 27 sz. a közok­tatásügyi miniszter által az országgyűlésnek benyúj­tott gymn. éd reáliskolai javaslatában semmi előre való igyekezést sem lát; egyedül azt róvja fel érde­mül a javaslatnak, hogy a turnatanítást összeköti ka­tonai fegyvergyakorlatokkal és széllövészettel, de ho­gyan lesz az gyakorlatilag is kivive, arra kiváncsi. A 28. sz. a múlt és jelen felett mereng. ‘A „Vasmegyei Lapok“ 28. és 29. s*. a polgári iskolákról szól a szülök érdekében. A „Somogy“ a regényirodalom és az irodalmi házalás czímíí czikkét Jókai Mórnak ajánlja a szer­kesztő. A „Vasmegyei Közlöny“ a szombathelyi ügy­védi kamarának a letolyt 1879-ik évre vonatkozó működéséről szóló jelentést hozza. A „Keszthely“ elég szomorú biz az, hogy miud az urak, mind a főldmiveseknél a nagyravágyás és módfeletti urhatuámság ütötte fel mérges kígyóként fejét. A „Zala“ a közegészségügyről szóló czikk Írója a nép életet jól megfigyelte. A „Zalai Közlöny“ 28. sz. milyen szép patri- archialás életet éltek a családok hajdan, és milyent élnek ma. A 29. sz. a s'dyemtenyésztés ügye ha­zánkban. A „Győri Közlöny“ 28. sz. az orezággyülési pártok szóban volt fusiáját törekszik nevetségessé tenni. A 29. sz. a közraktárak felállításáról ir. Közegészség. Járványos fültőmirigy lob. A szájban összegyűlendő nyál, a mely az étkeknek péppé való átváltoztatásánál játszsza fontos szerepét, az arezbor és az izomzat alatt helyt foglaló s a szájürrel csövek (canalisok) által kőzlekedósbeu levő mirigyek készített folyadéka, egy ilyen mirigy körülbelül a já- romhid-, fülkagyló- s alsó álkapocstól környe­zett tájékon, természetesen mindkét arczfélen egy-egy fekszik, ez a fültőmirigy. E mirigy lobos (gyulladásos) megbete­gedését akarom rövideu a nagyérd. olvasó kö­zönséggel megismertetni, amennyiben ezen mirigy meglobosodása a gyermekkori beteg­ségek sorában nagyobb szerepet akarna ma­gának kivivni, mint amilyen nálunk eddigelé neki osztályrészül jutott. A fültőmirigylobja orvosilag másodlagos s elsölegesre oszlik. A másodlagos gyuladás az, ha a fültő­mirigy lobja nem önálló betegség, azaz, ha már súlyos testi bajokhoz szegődik; igy elő­fordul tiphus-, kanyaró-, himlővel párosulva, néha roncsoló toroklob (diphteria) társaságában is. Azonban a fültőmirigy ezen kóros elválto­zása a nem orvosi közönséget kevésbbé érdekli. Az elsőleges fültőmirigylobról akkor vau szó, midőn a mirigyen kívül a test egyéb szervei gyuladásban nem szenvednek, ha tehát a fültőmirigy maga beteg. Ezen kórnem nálunk igen ritka ugyan, de miután f. é. ápril hó 4-én éppen Öskün lépett fel járványosán s nincs kizárva az es­hetőség, hogy maholnap más községet is fel­keresve járvány képet nyújtana s különösen a családfőket ejtené rémülésbe, ezeknek meg­nyugtatására kővetkezőket közölhetem. Az elsőleges fültőmirigylob kedves ha­zánkban ritkábbau észlelhető. Európa éjszaki tartományaiban u. m. Német-Alföld, Anglia, Schveicz, Francziaországbau gyakori járványt képez, a nép előtt ott uagyon ismeretes s nála .Mumps“ nevet visel- Többnyire nagyobb gyer­mekeket lep meg, egy éven alóliak- nem kü­lönben felnőtteknél alig fordul elő. A betegség kitörési időszakában a gyer­mekek levertek, fejfájdalmakról panaszkodnak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom