Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-05-23 / 21. szám

már jó ideje forrongtak, a forrongás most tört ki. A törökök ugyanis nagy számmal ér­keztek a vámsorompóhoz és vonakodtak meg­fizetni a szokásos vámot. A bérlő leeresztette a sorompót. A törökök vezérei erőszakkal át akartak menni a sorompón, mire a rendőrség és katonaság beavatkozott. A törökök ellen­állottak, a katonaság lőtt. A katonák közűi három megsebesült, és egy meghalt. A törö­kök 15 halottat és 16 súlyosan sebesültet vesztettek. * A magyar képviselőház általánosságban és részleteiben elfogadta a magyar királyi honvédség részére Szegeden egy tiszti lakó ház és egy lakó tanya építésére megkivántató költségek fedezéséről szóló törvényjavaslatot. — A képviselőház igazságügyi bizottsága folytatta az erdélyi birtokrendezési törvény- javaslat részletes tárgyalását; közlekedési bi­zottsága pedig tárgyalta a tiszavidéki vasút megváltásáról és az ennek kapcsán teendő intézkedésekről szóló törvényjavaslatra vonat­kozó pénzügyi bizottsági módósításokat. Veszprémi fógymnasium. Hiteles adatok nyomán tudjuk, hogy I Veszprém városának hajdan egyeteme volt. Ma, annyi század lepergése után, küzdenünk kell, hogy egy fógymnasium eszméjét kifejt­sük és azzal városunk lakóit megbarátkoztas- j suk. Más idők, más emberek! A régi kor, úgy látszik, jobban felfogta, mint mi, hogy a szellemi tehetségek kifejtése nélkül nép nem boldogúl, nemzet nem halad- J hat. Az emberiség világversenyének küzdporond- J ján azok számára van a diadal babérja fen- i tartva, akik szellemi fegyverekkel tudnak győ- | zelmet aratni, mert még az anyagi fegyve­rekkel való küzdelemben is a szellem az, : mely uralkodik, győz vagy bukik. Tudja ezt nagyon jól a külföld és mil­liókat, meg milliókat fordított már és fordít J még ma is a szellemi tehetségek — mű- | helyeire, az iskolákra és joggal mondhatta a világ, hogy Poroszország legújabbi nagy győ- j zelmeiben tulajdonkép a porosz schulmeisz- | terek győztek. Városunk is megértette a kor intő sza- j vát és ott vagyunk ma, hogy veszprémi fő- | gynínasiumról beszélhetünk vagyis a hely­beli nagygymnasiumnak a 7. és 8. osztály által való kibővítése-, illetőleg kiegészítéséről. Az első kérdés az, vajon van-e szüksége vá­rosunknak egy nyolcz osztályú főgymnasiumra. Erre határozottan igennel válaszolhatunk. Van szüksége, mint a megye, a püspökség, a törvényszék székhelyének, de van főkép szük­sége azért, mert a jelenlegi hatosztályú nagy- gymnasium ifjúságának feltűnő nagy száma, mely a háromszázat rendesen meghaladja, maga felkiáltó ok, hogy itt a gymnasiumi tanulás teljes bezárt egészet képezhessen. Városunk, mint a megye székhelye, ösz- pontosítja magában a legkülönbözőbb hivata­lokat és így a tisztviselők és hivatalnokok, majd a hivatalokkal folyton érintkezésben levők családját csoportosítja ide, kiknek fe­lette érdekükben van úgy anyagilag, mint erkölcsileg, hogy fiaikat gymnásiumba járas­sák, járassák pedig addig, mig azok a felsőbb tanintézetekre, egyetem-, műegyetem- s theo- logiára érettek, alkalmasak nem lesznek. Az a szerény körülmények közt élő tisztviselő- vagy hivatalnok-család, mely sza­bott fizetésre van utalva, vajmi keveset gyűjt­az ellenségtől menekedett, a rejtek helyét, .ments* =mentő helynek nevezte. Nyögér: n. helység. A nyögsző megfe­lel a nyögésnek, az ér csergedező viznek, és ezen itt rétekben hiányt szenvedő helyen a hegyekből a viz nyögve érvén alá, e körül­ménytől kaphatta nevét. Más alakítás szerint itt a járókelők a dombos helyek miatt, fárad­ságosan, nyögve végzik munkájokat. Óskü. Magyarosodni kezdő tótfalu, nevét ős=régi a kő- szótól nyeri, mert a talaja köves és a hely ős régi hely, és ezen helyen egy török mecset romjai láthatók, melybe az egész község népe beleférhet. Pénzeskut; p. mondaszerint itt egy ká­vás kutban kincseket találtak Pénzes =numo- sus, pénzzel bővelkedő hely. Románd: h. nevét a rom és andalgás szótól vehette, mely ismét megfelel a ro­mán-regényes helynek, s mivel hogy a hely régibb mint hogy azt lehetne vélni, hogy itt oláhok=románok laktak, nevét Románd, regé­nyes helyétől kell származtatni. Somlyóvár: Hires bortermő hegy egy régi elpusztult várral, nevét azon gyümölcs­től nyerte, melyet Somnak nevezünk, s mely itt bőven terem és egykori hires várától nyeri. Lehet különben, hogy itt Sólyom madarakra is vadászatot tartottak a vár urai, és Sólyom várból lett Somlyóvár. Tapolczafó. h. nevét Tapolcza vizétől, mely itt ered, és itt ezen viznek fejét ké­pezi, kapta. — A szlávok a szónak ily ma­gyarázatát adják, Tepla, Teplicza=meleg viz, meleg forrás, és a Szarmatáknak ismét való hét össze és rakhat félre, hogy idővel egy ] vagy két/ talán széptehetségű fiáért más vá­rosban drága szállásbért fizessen, mig ha a családdal együtt tarthatja azt vagy azokat, a tartást meg sem érzi. Amit a tisztviselők- és hivatalnokokról mondottunk, az áll a lakosság többi osztályáról is. Mint püspökség és papnövelde szék­helye szükségessé teszi a főgyranasiumot, j mert a theologia közvetlen a fö'gymnasiumból nyeri növendékeit és így jóformán a főegy- j házi hatóság szeme előtt nőnek tel azok, a j kikre később a hívőket bizhatja, sőt tüzete­sebb kiképzés és nevelés végett a papnövelde termei megnyílhatnak a 7. és 8. gymnasiumi J osztályba járó növendékek előtt is, kiknek szüleiről a humánus intézkedés azután egy | vagy két év terhes anyagi és erkölcsi gond- j jait is leemeli, ami egy nemesszivű egyház- j főnek a legszebb tér, amelyen megyéjének észrevétlenül százezreket, sőt milliókat ad ajándékúl, segélyül. Mint a káptalannak szék­helye azon szempontból is szükségessé teszi | a főgymnasiumot, hogy nemes szivökről és bőkezűségükről ismert kananokjai végre vala- hára megvalósíthassák egy convictusnak azon j szép eszméjét, melyet többen már évek óta terveznek, de kivinni talán ép azért nem j akarnak, nehogy a hat osztályt végzett tanuló ) tovább tanulni az anyagi kellékek hiányában nem bírván azok számát szaporítsa, akiket | röviden proletároknak szoktunk nevezni. Ha j főgymnasium van, convictust is érdemes lesz teremteni és mi hisszük, mert közvetlen kö- j zelből ismerjük a veszprémi káptalan nemes- j szivü tagjait, a káptalan teremteni is fog, amely úgy helybeli, mint vidéki szegény ta­nulóknak ingyen étkezést ad és ez által a hazának derék fiakat. Szükségessé teszi Veszprémben a főgym­nasiumot a mostani tanulóknak nagy száma. Valami sajátságos újjmutatás rejlik e szám­nagyságban, amelyet figyelmen kívül hagy­nunk nem szabad. Környeskörül körül vagyunk véve gym- j nasiumokkal és mégis a veszprémi nagygym- nasium egyike a legnépesebb gymuasiumoknak | és nem egy főgymnasium örülne, ha annyi J tanulóval rendelkeznék, mint rendelkezik I Veszprém. A Bakony friss levegője átszeli Veszprém levegőjét és a várost különösen a fejlődő emberi szervezetre nagyon alkalmassá teszi, innen van, hogy nem egy tanuló van itt a gymnasiumban, aki messze vidékről orvosi tanácsra hozatott ide. Szükségessé teszi a főgymnasiumot a j legújabb miniszteri tauterv is, amelynek tit­kos czélja az, hogy vagy főgymnasiumok le­gyenek mindenütt, vagy semmi. Az al- és nagygymnasiumok annyira össszefoguak zsu­gorodni, hogy maholnap csakugyan nem lesz érdemes mást alapítani, mást fenntartani, mint csak főgymnasiumot. Városunk társadalmi élete is szükségessé teszi a főgymnásiumot; szükségessé azért, hogy oly tényezőt vegyen fel magába, ami­lyent egy 7, és 8. osztályú ifjúság alkotni képes. Városunk fiatalsága, amelyre pedig 8gy város életében oly nagy szükség van, kevés számú, innen van azután, hogy társas életünk ütere oly lassan ver, mert a jótevő fiatal mozgékonyság hiányzik, vagy nincs meg azon mérvben, amelyben óhajtanók. Ötven-hatvan, száz fiatalnak évenkinti szaporulata egyesülve a mostani fiatalsággal egészen más szint, más életet kölcsönözne pangó társas életünknek. Fordítsunk egyet, van az éremnek még 1 kiűzése után a Teplicza szó Tapolczára ma- gyarosíttatott. Üllőfa: puszta, nevét onnét kapja, hogy itt az árnyas fák alatt ülő helyeket készí­tettek az első telepedők, helyesebben azok kovácsok számára üllő fákat készítettek. — Sándor szerint üllő=ünnep. Vid helység: monda szerint Péter ki­rály Németországból hívta be Vid nevű vitézt, ki főispán is lett, később László király ellen harczolváu, csata alkalmával szivébe, mely herczegségre vágyott, lándzsa üttetett, feje, melyre koronát várt ketté hasíttatott e helyen, mely nevét fentartotta. Zircz Magyarázatot kíván. Ezen helynév magyarázatokat 5000 hely­név magyarázatot felülmúló gyűjteményemből azzal adom át, hogy a t. szerkesztőség ipar­kodjék buzdítólag hatni arra, hogy azok, kik ily helynév magyarázatok birtokában vannak, azokat közölni szíveskedjenek. ‘2^. Ensel Sándor. Apróságok. Minerva és a bagoly. Elbeszélték egy társaságban, hogy egy kellemetlen, rút ember, szép, fiatal, s különösen éles eszű lánykát fog nőül venni. Mindenki csodálkozott rajta, mig ellenben Swift, a ki szinte jelen volt, hideg- vérüen felszólalt: — Egy cseppet sem csodálkozom rajta — mondá — hiszen Minerva sorsa az, hogy mindenütt vele van a bagoly. másik oldala is; a szellemi haszon mellett I van anyagi haszon is, amelyben városunk lakói és kizárólag csak városunk lakói része­sülnének. Egy nyolczosztályu főgymnasium itt az ifjúság számát, legkevesebb négyszáz, négyszázötvenre szöktetné fel. E számnak két­harmadát vidékiek teszik, akik tehát csak a tartásdíj fejében, a legenyhébben számítva, 25 egész 30 ezer forintot hoznak be váro­sunkba, vegyük ehhez most, hogy legtöbb ezek közöl itt készíttet, itt vásárol ruhát, lábbelit, tankönyveket, egyéb szereket és más apróságokat; ezeknek szüléi legalább egyszer, de többeké többször pusztán csak fiaik végett bejönnek városunkba, itt időznek, költenek, egyet- mást már csak azért is, mert kezök ügyébe esik, bevásárolnak, szóval nem túlo­zunk, ha azt mondjuk, hogy egy népes fő­gymnasium egy pár százezer forint pénzforgal­mat képes egy városban előidézni. Vegyük még ehez azt a sok munkáskéz szükségét is, amelyet ennyi ember munkába hozat úgy, hogy nincs az iparnak, nincs a kereskedésnek egy ága sem, amely jótékonyan nem érezné ennyi fiatal embernek az ittlétét. A hely­beli tanulókat illetőleg pedig, mily jó lenue azt a meglehetős nagy összeget, melyet a szülék a másutt taníttatás által kivisznek, a városunkhoz kötni, azt itt marasztalni. Ezzel is mennyit nyernénk? Mint tisztelt olvasóink a mondottakból láthatják, a tárgy megérdemli, hogy a fölött városunk komolyan gondolkodjék, gondolkod­jék épen most, midőn az eszme realizálásához, a főgymnasium megvalósításához a legkedve­zőbb alkalom nyílik a város egy házának meg- üresedése által. Ami egy hozzánk beküldött czik- két illeti, Rothauser D. Ignácz úrnak, ki szükségesebbnek véli a polgári iskolát, mint a főgymnasiumot, jövő számunkban kimutat­juk, mennyire lehetetlen és czélszerűtlen olyas valamit akarni, ami törvényeink közé elha­markodva vétetett fel, ami tartós gyökeret sem nem vert eddig, sem nem fog verni a jövő­ben, mert a polgári iskola sem nem hús, sem nem hal, és ép napjainkban van több polgári iskola abban a stádiumban, hogy mint czél- szerűtlen megszüntettessék. De erről jövőre bővebben. Tanügy. A vallás és közoktatásügyi m. k. mi­niszternek a közoktatásról szóló s az ország­gyűlés elé terjesztett nyolczadik jelentésé­ben (187%—1878/9 ) Veszprém m egy érői e{ foglaltatik. E vármegye iskolai ügye a jelen tanév­ben meglehetős lendületet vett. Annak daczára, hogy a tankötelesek száma nem igen változott, az iskolába járóké még kb. 3, a nyáron is feljáróké szintén 3%-kai emelkedett.1) Az iskolai mulasztások meg­büntetése körül azonban még mindig csekély erélyesség mutatkozott; csak 1%-uk büntet- tetett meg. 4 új iskola jött létre; csak %-a az iskolába járóknak volt tankönyve.* 2 3) A tanítók létszáma 9-czel növekedett, minőségök tekintetében is javulás állt be.8) Egy egy tanítóra 65, egy-egy tanteremre 62 *) Mindazonáltal több */4-néI csak télen járt. J) E tekintetben is tagadhatlan a haladás, mint­hogy „szegény gyermekek könyveire“ 1093 frt helyett 2152 frt fordíttatott; de hogy ezen irányban még mennyi a tenni való, kitetszik abból, hogy az isko­lába járók */3-ának nem volt tankönyve. 3) A nemképesítettek száma 15%-ra ment, holott ez az eió'zö évben 20%-ra rúgott. XVI. Lajos udvaránál, az udvarhölgyek egyik legszellemdúsabbikáuak egy piperkőc vicomte szerelmet vallott: — Madame, annyira szeretem kegyedet, mint saját lelkemet! — Ha mégis azt mondta volna: mint saját testemet! válaszolt a nő — és ha az igaz is volna egyszersmind, akkor mindenesetre bálványa volnék önnek. A\ elfelejtett szónoklat. Santevil költő, lelkész volt. — Egykor — egy hirtelen megbetege­dett tisztitársa helyett kellett volna szónok­latot tartania, a mi a legjobban sikerül is, ha Santevil az alapigék feljegyeztetési helyét el nem felejti. Itt más nem segíthetett, mint lélekéberség. Santevil — kissé különös módon bár — hanem feltalálta magát. Elhatároztam magamban — mondá — hogy nektek sok és szép, hasznos és jó dol­gokat fogok elmondani. Ámde mit használ nektek a legszebb szónoklat? Titeket ember jó útra nem térít, hanem gonoszak maradtok mindörökké. Amen! E szavak után — mintha a legtökélete­sebb szónoklatot tartotta volna, nyugodt arez- czal lépett le a szószékről. Hogyan lehet a\ ellenségeket megölni ? IV. Henrik angol királyt megkérdék udvaronczai, miért nem végezteti ki inkább ellenségeit, a helyett, hogy szokása szerint megbocsájt ne­kik, sőt még meg is ajándékozza őket? — Nem végezem-e ki ellenségeimet, ha barátaimmá teszem őket ? tanuló esett; a tanítói fizetések átlaga 348 írtra és pedig a rend. tan. 362.5, a segédek­nél 229 írtra ment (az előző évben 328 frt.) Az iskolai fölszerelés több ága gyara­podott, mi az által vált lehetővé, hogy tan­szerekre 463 frt helyett 1449 frt fordíttatott; a természettudományi tanszereket illetőleg azonban csökkenés mutatkozott. 3 új faiskola, 2 iskolakert, 10 fölszerelt testgyakorló helyiség és 9 iskolai könyvtár léfesíttetett.4) Iskolai takarékpéntárak léteztek: 1. A veszprémi róra. kath. fitanodában betevők száma 28, betét 132 frt. 2. A pápai ág. hitv. isk., betevő 47, be­tétei 159 frt 31 kr. 3. A takácsi ág. hit. isk., betevő 12, tét 23 frt 47 kr. 4. A lovászpatonai ág. hitv. isk., betevő 12, betét 25 frt. Összesen 99 betevő 339 frt 78 kr. betéttel. Az iskolák összes jövedelme 6001 írttal (kb. 3%) növekedett. Egy-egy iskolára jutott 573 frt átlagos jövedelem. (Az előző évben 358 frt.) Egy tan. állomás 436 írtba került. A tanítás eredménye. Az olvasni és Írni tudók száma növekedett, de ezeknél kétszer nagyobb a csupán olvasni tudóké. A többi kötelezett tantárgyak közül ki­váló siker a számvetésben észléltetett, melyben minden jellegű népiskolák jeleskedtek. A természetrajzból, valamint a földrajz és történelemből az ág hitv. és izraelita is­kolák „jeles“ a többiek „elégséges* eredményt mutattatak föl; az alkotmánytan oktatása el­lenben még nem örvend kellő elterjedésnek, a természettanból csak az ág. hitv. és izr. iskolák volt „elégséges“ a többiekben pedig „elégtelen* eredmény. A gazdászat és kertészetben semmi jel­legű iskolák nem tudtak „elégséges* sikerre föl vergődni. A tornászatban elért eredmény ellenben általában „elégséges“ volt; mert ahol az esz­közök hiánya miatt szergyakorlatokat nem is tarthatlak, de sor- és rendgyakorlatok majd­nem minden iskolában megtartattak. A női kézimunka csak az izr. és a városi iskolákban fordultak elő, s pedig „jeles* si­kerrel taníttattak. Az állam hivatalos nyelve e megye mindegyik iskolájában taníttatott. Tekintetes szerkesztőség! Midőn a Veszprém megyei honvéd-nyug- díj-alap állásáról ide csatolt s felülvizsgált kimu­tatást közleni szerencsém van, tisztelettel kérem szíveskedjék lapjában annak tért engedni; s ez által alkalmat nyújtani nekem arra, hogy azon kötelezettségnek, melylyel azok iránt tartozom, kiknek áldozatkészségéből ezen alap keletkezett — eleget tehessek; — a rám bí­zottak fölötti sáíárkodásról számot adhassak. Miként keletkezett a honvéd-nyugdíj­alap 1861-ik évben, azt hiszem — fölösleges taglalni, élénk emlékezetében van az mind­nyájunknak, kiket az akkori események már érintettek. — Minő szellem testesítő meg az l) Az iskolák csaknem mindenike mellett volt faiskola vagy isk. kert. nemkülönben fölszerelt, vagy fölszerelés nélküli testgyakorlóhely ; de csak 15% uk mellett isk. könyvtár. Folytatás a melléklapon. — Kérdő az emberszerető nemes feje­delem. — Volt-e Ön valaha büntetve vagy be­fogva ? — Kérdé a vizsgáló biró. — Befogva egyszer voltam: viszonzá amaz phlegmatice. — Hogyan? beszélje el? — Szolnokra utaztunk ezelőtt sok évvel, midőn azon a tájon még oly mély kátyúk vol­tak, hogy ha a féléves csikó beleesett, mire kikapaszkodott, hét éves ló lett belőle. — A mi szekerünk is ily kátyúba esett, s hogy ki­ránthassuk, az érdemes utazó személyzet le- szállott, s a lovak mellé befogatott. Ez egy­szer voltam befogva. Csináljon ön csendet a karzati zajongók közt — mondá Swift egy gyűlés alkalmával a tanácsszolgának — már is tudja isten hány dolgot határoztunk el, a nélkül, hogy csak egyet is értettünk volna. A{ eredet szerinti magyarázat. Gusz­táv Adolf, Szászországban egy lelkészszel ta­lálkozók, a ki lóháton tette meg a szükséges utat. — Lelkész ur — monda a király — az irás azt mondja: menjetek el széles e világba és nem azt, hogy lovagoljatok. — Fölséged rosszul van értesülve — viszonzá a lelkész — az eredetiben úgy áll Írva; úgy haladjatok, mint tudtok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom