Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-03-21 / 12. szám

mitérő. — Több ily adatot is hozhatnék fel; azonban nem akarok hosszas lenni. Kérdem most már: lehet-e bizalom az ily orvoshoz ?.. aki e mellett a kőrtünetek megállapítására nézve talentumát fennen hirdeti. Istenem! mily gyarló az ember, mindig azzal dicsek­szik, ami nincs!... Régi közmondás: »Jó bornak nem kell czégér.* — — Igen sajnál­juk, hogy a t. körorvos ur fényes tehetségeit mi félreismerjük; — pedig maga mondá Ba­lassa tanár azon elismerését, hogy ,Ha Ba­lassa — nem volnék. Pollák szeretnék lenni*, — gratulálok. — Megfoghatatlan azonban, hogy itt, — óh igaztalan sors, — nem arat­hat a t. orvos ur, azon számos merveille — el, miket elkövetett, babérokat; sőt — még azt fogják rá, hogy ő az orvosi tudomáu;. nak nemcsak hogy mostoha gyermeke, de még a „bon sens* is hiányzik dicső talentumából. Éu midőn ballépéseiről szóltam, nem saját nézetem szolgált vezérfonalamul, — mert természetes dolog, hogy mindenki a sa­ját mesterségét érti, — hanem e teaintetben elismert szaktekintélyek nyilatkozatait vettem alapul; mi élő emberekkel bizonyítható; — tehát semmi ratió sincs abban, hogy a t. körorvos ur illetékességemet birálgatja; mert hisz én beismerem, hogy még a B.i meszes ember ítélő képességével sem bírok ez érdem­ben, kinek argumentuma, — a „fama“ sze- réut, — kicsibe múlt, hogy ,ad eaptum* lapdacs evésre nem vitte. Most pedig mivel az, hogy ,ad — im- possibilia nemo obligatur“ megdönthetien axióma: ne kívánja a t. körorvos ur, hogy e téren többé találkozzunk; mert beláthatja, hogy vele, aki közvetlen fegyverforgatásra képtelen, — ez lehetetlen.*) Cf. K. SvFejérvár, 1880. márcz. 18. T. szerkesztő úr! Márczius 15-én a felső­városi olvasókör, ez egyedüli életrevaló kör a városban, kegyelete- s hazafias érzelmeinek, mint mindig, úgy ez alkalommal is fényes jelét adta: e nagy naphoz méltóan felolvasást, a Bzinbázban díszelőadást és társas vacsorát rendezett, melyen vagy 150 vettek részt, s melynek fényét és sikerét gróf Zichy Jenő jelenléte méginkább emelte. Hazafias, szivhez és észhez szóló felköszöntésekben nem volt hiány; hisz ott, hol a nemes gróf van jelen, csak jó és magasztos eszmék hintetnek el, s teremhetnek. Ugyancsak a 15 éré összehívott rendkívüli közgyüléseu a város atyái egyhan­gúlag elhatározták, hogy ő fensége, a trón­örökös jegyváltása alkalmából üdvözlő s hó­doló felirat intéztessék ő felségéhez s a trón­örököshöz E gyűlésen tárgyalták egyúttal Steiner, volt városi kiadónak fegyelmi ügyét i s, ki 700 frt elsikkasztása után megszökött. A prostitutio, amint látszik, már nálunk is tanyát ütött. Színészeink e napokban távoznak Po­zsonyba. Adja Isten, bogy a német város megszégyenítsen bennünket, s a derék társu­latot megérdemlőit anyagi támogatásban részesítse. ST. HÍREINK. •Kinevezés. — A nmlgu m. k. igazság­ügyi minisztérium Lenk Gyula egri törvény- széki jegyzőt nevezte ki a veszprémi kir. ügyészséghez alügyészszé. •Alapítvány. - Devics József veszprémi kananok úr ő nagysága márcz. hó 16-án száz forintot ajándékozott a veszprémi kath. nagy- gymnasiumban alakítandó deáksegélyző egylet alaptőkéjének, miért a gymn. igazgatóság az ifjúság nevében hálás köszönetét mond. •Szép ajándék. - Ha a gazdagok, fölös­legeikből adnak valamit a szegényeknek, nem oly ritka eset, mint ritka eset az, ha sze­gény ad a szegénynek- Ily szép vonást árult el a múlt napokban egy valóban szegény öz­vegy asszony, aki nagy nélkülözések közt megtakarított húsz forintját a városi tanácsnak adta azon kéréssel, hogy az a nála szegé­nyebbek közt osztassák ki. Nevének kimon­dására nem vagyunk felhatalmazva. Találja a nemes lélek szép tettének jutalmát nemes lelkében ! . ’Köszönet. - A veszprémi jótékony nőegylet a kifőző konyhákra a veszprémi ta­karékpénztártól 100 forintot kapott ajándékba, miért a nőegylet elnöksége a nyilvánosság előtt hálás köszönetét mond. •A veszprém-balatonfúredi vasút ügyé­ben — múlt vasárnap, márczius 14-éu dél­előtt tizenegyedfél órakor a városház tanács­termében értekezlet tartatott, melyen városunk polgársága igen szép számmal vett részt. El­nöklő Dunst Ferencz polgármester úr röviden előadta az értekezlet czélját, mire Rosenthál Nándorkörülvonalozta részletesebben ezen czélt az által, hogy veszteni valónk úgy sincs semmi mi C3ak nyerhetünk, ha a pápaiak példájára mi is egy vasutat létesítünk, mely a mi vi­*) E levéllel az ügyet lapunkban befejezettnek nyilvánítjuk. Szerk. dákunk érdekeit lesz hivatva előmozdítani, ez pedig a veszprém-balatonfüredi vasút lehet, j Ezután Késmárky József törvényszéki elnök állt fel és a jelenvoltak feszült figyelme mel- ; lett elmondja, hogy az ügy felette komoly és így komoly megfontolást is igényel. Első fel­adatunk legyen a forgalmat, ennek mérvét, ; irányát úgy most mint a jövőben tanulmá- ; nyozni, azután össze kell pontosítani és kie- I légíteni a mindenoldalú érdekeltséget majd j pénz- és állásbeli tekintélyeket kell megnyerni, e végett indítványozza, választassék egy szü- i kebbkörü bizottság, mely mind ezen igények­nek megfelelve az ügyet tanulmányozza. Ezu­tán felszólalt még Szabó Imre pártolva Kés­márky indítványát; ilusvéth János, ki aggo­dalmát fejezte ki, nem kap-e vasút által a város belforgalma döfést; Véghely Dezső osztva Késmárky indítványát Az indítvány elfogad­tatott és a vasúti bizottság megválasztatott: Késmárky József elnök, Forintos István, Szabó Imre, Paál Dénes, Véghely Dezső, Nagy Ká­roly, Rosenthál Nándor, Kadelburger Emil, Fereuczy Károly, Ruttner Sándor, Benkő Ist­ván, Husvéth Jáuos, Wurda Adolf, Brenner Lőrincz, Szilágyi Mihály és Lévay Imre. Ezzel az értekezlet véget ért. •Az utolsó theaestély. - A polgári tár­saskör ez idén f. hó 14-én tartotta utolsó thea-estélyét, szép számmal 70-en jöttek össze, a mulatság kedélyes és fesztelen volt. A thea-estélyek szép összeget jövedelmeztek a kör könyvtárának. A bizottság rövid idő múlva megállapítja a veendő könyvek névsorát. •A Pápán megjelenő „Magyar Vidék" — szerkesztőt cserélt. Eddig Csobánczy T. szerkesztette, ezután Báufi János úr fogja szerkeszteni. Midőn tisztelt kollegánknak a tövises pályához szerencsét kívánunk, egyúttal óhajtjuk, bogy buzgó törekvéseit megyénk de különösen Pápa vidékének közönsége a kellő méltatásban részesítse. •A szentgali tagosítás ügyében vettük márcz 16-iki kelettel a következő érdekes sorokat: A tagosítás kérdése tegnapi napon oly stádiumba lépett, hogy annak keresztül vitele most már biztosítottnak tekinthető. A közgyűlésen a birtokosság nagy része meg­jelent s az ügy iránt meleg érdekeltséget tanúsított, a gyűlés folyama alatt, a gyűlés tárgyához illő komolysággal tanácskozván el­határoztatott, hogy a tagosítás keresztül vi­tele czéljából szükséges törvényszerű lépések a veszprémi királyi törvényszéknél megtétes­senek, minek foganatosítása iránt tek. Gál Lajos veszprémi ügyvéd úr határozatilag meg- bizatott, mérnökül pedig tek. Peőcz József úr ostfi-asszouyfai lakossal köttetett szerződés. Az előzetes költségek mikénti megszerzése feletti vita volt a gyűlésnek egyik legnehezebb és kiváló tárgya, mely azonban az ügy iránt mélyen érdeklődő birtokosság által olykápp oldatott meg, hogy aláírási ív nyittatott, s tetszés szerinti összegek ajánltattak fel egyes birtokosok által, s ajánlataikat sajátkezüleg aláírva kötelező alakban ki is állították, s az előleges költségek fedezésére magukat irás- belileg kötelezték. Minek folytán a kezdet nehézsége ez által elhárítva lévén, ma ott állunk, hogy Szent-Gál közbirtokossága is el­jutni reményi rövid időn azon pontig, a hol a rendezett gazdasági viszonyok megtererat- hetésének forrása kezdődik. Tóth József, köz­birtokos. •A pápa-keszthelyi vasút végrehajtó bi­zottsága e hó 17-éu Tapolczán gyűlést tar- tytt, melyben a miniszteri engedély az elő­munkálatokra, az alispáni hivatalnak a pápai és devecseri szolgabirőságok által kilátásba helyezett támogatása, továbbá Lóskay Miklós úrral az előmunkálatok elvállalása tárgyában kötött szerződés tudomásul vétetett és elfo­gadtatott. ,Az arad-kőrösvölgyi vasút ismer­tetése* czimű munkája Boros Béninek 100 példányban megrendeltetett. Kiss László in­dítványára a vasút kiépítéséhez teendő pénz-, anyag-, vagy munkabeli ajánlatok gyűjtése czéljából aláírási ivek bocsáttatnak ki. Az elő­munkálatokra eddig 7393 frt. 50 kr. íratott alá. •Gyilkossag-e vagy öngyilkosság ? - Ba- latonfőkajárrói veszszüa márczius 18-iki ke­lettel e sorokat: T. szerkesztő úr! A követ­kező szomorú esetet kérem becses lapjába közzé tenni. Ifjú. Budai István í. hó 14-én (vasárnap délután) 5 óra körül Bocsor István barátja unszólására elment az öreg hegyi pin- czébe, hol 8 óra utánig borozgattak, többek társaságában, ekkor keresztül a földeken a faluba jöttek, Tóth Sándor korcsmájába, itt a korcsmám magán szobájába többeket együtt találtak, hol vígan voltak, beszélgettek dalol­tak, egyszer Bocsor István kiment s többé vissza nem tért, későbben Bódai,István is ki­ment s ez sem tért többé vissza. Éjfél felé az együttvoltak szétoszlottak, s ekkor Tóth Sán­dor azon indítványára, hogy nézzüic meg a pinczét, az udvarban a kerítés mellett ásás alatt levő pinczéhez mentek s Tóth Sándor a kezében volt petróleumos istálló lámpával az űrbe világított, hol rémületükre Bodai István hulláját találták. Az eset igen gyanús. Ifjú Bodai József a mait évbe apja Bodai József házától családja s édes anyjával, az átellenbe levő tulajdon házához költözködött, megelőzte azt az, hogy Bodai József családjával béké- telenkedve saját házát ott hagyta s a szom­szédba ment lakni, ekkor elkezdette árulni birtokát, erre Bodai Józsefné megijedve férje ellen pört indított, s a szerzeményes javakba biróilag bevezettette magát, ekkor Bodai Jó­zsef a tulajdonába maradt birtokot eladta Bódai István tehát kijött az apai házból s át ment a maga házába. Illyeu mérges pörök előzték meg tehát a szerencsétlen halálát. Az ebből kifolyható gyanús izgatásokat elhagyom. A piuczeür, hol a hulla találtatott, 2 öl 4 láb mély, a talajon térdig érő homok, annak ásásáról foly a beszéd a társaságba, tehát tudta hogy ott van, de látta előtte való napokban a munkálat alatt. A bulla homlokán balfelől erős tompa ütés álla alatt bőr horsolás volt látható, a bonczolás előtt, ezt állítja a bon- czolási jegyzőkönyv is. Ifjú Bodai István úgy volt ismerve mint józan mérsékletes, a fukar­ságig takarékos, munkás, szorgalmas gazda. Házát nem szerette elhagyni, fúrt faragott, ami egy paraszt gazda házához szükséges fa eszköz mind maga készítette, a tél folytán csinált kaput, ajtót, 10 ölnél több lécz kerí­tést, csobóját mi egy kádárnak is becsületére válnék. Üres óráiba szeretett olvasgatni, felyül állt kortársain úgy szellemileg mint vagyo- nilag, erős testalkatú ügyes ember volt; kikkel utolsó órájában együtt volt azok csak vidor kedélyéről de nem ittasságáról tesznek tanú­ságot éppen nem hihető tehát hogy a 28 éves 10-ik huszár ezredbeli volt szakaszvezető vak módjára neki ment a pincze gödörnek, vagy hogy egy vidám társaságot ott hagyjon s ön­gyilkos szándékból fejtetőre a gödörbe ugor- jék, ellentmond ennek a talaj homokos volta és a rajta volt sáros ruha. Temetése nagy részvéttel történt 3 éves kis leányt 23 éves fiatal özvegyet hagyott hátra. Adná Isten, hogy egyszer már valami jót is Írhatnék köz­ségünkből. Szives tiszteletem nyilvánítva ma­radok a t. szerkesztő úrnak Balaton-FŐkajáron, 1880. márcz. 18-án. kész szolgája Nagy Áron, községi jegyző. •Felakasztotta magát. — Gróz János czipésznek neje, szül. Steidl Mária márczius 19-én hajnalban felakasztotta magát. Okot erre a megbomlott családi élet adott. •Tűzvész. — Márczius 19-ére viradóra kigyulladt a város éjszaki részéu fekvő pajtája a káptalannak, melyben urasági és gazdatiszti széna volt. Az oltásban dicséretes buzgalmat fejtett ki a tűzoltóság a polgársággal együtt; a városi elöljáróság gondoskodott, hogy elég viz legyen. A pajtán kívül leégett egy kazal széna és vagy három öl fa. A tűz oka nem tudatik, gyaníthatólag valami vigyázatlanság­ból eredhetett. Szerencse, hogy a tűz nem előtte való nap ütött ki, mert akkor az or- kánszerü szélviharban könnyen leéghetett volna a városnak jó része — Márczius 20-án reggel ismét tűzlárma volt, de szerencsére alapta­lanul. •A „Pesti Hirlap". - Tisztelt olvasóink figyelmét felhívjuk a Budapesten megjelenő és olcsósága miatt igen ajánlható politikai napilapra, a »Pesti Hirlap*-ra, mely évi 14 írt előfizetési díj mellett nemcsak jelesen szerkesztett napilapot ad, de még hetenkint egy szépirodalmi képes hetilapot is. A »Pesti Hírlap* vezérczikkeiben nyíltan megmondja föl és le az igazat; a száraz országgyűlési tudósítások helyett hoz érdekes leveleket egy képviselőtől; a színházi előadásokról szellem­dúsak csevegései; rajzol vonzó társadalmi képeket; hírrovata gazdag; figyelmet érde­melnek közlései az írók és művészek pongyo­lában czimen; érdekes törvényszéki csarnoka ; szépirodalmi melléklete hetemdut 4 —5 gyö­nyörű képpel jelenik meg Szóval e politikai lap egészen azon a magaslaton áll, amelyen legelső napilapjainkat látjuk. Ajánljuk t. ol­vasóink szives figyelmébe. •A fametszea érdekében. Az „Ország- Világ* érdemes kiadója Rautman Frigyes ezen figyelemre méltó felhívást intézi a kö­zönséghez: »Hogy a hazai fametszés művé­szetét erőnkhöz mérten emeljük, ezennel fel­hívást intézünk a magukban képességet érező fiatal művészeinkhez, küldjenek be hozzánk mutatványul fametszéseket, hogy azokat egy itteni (budapesti) festőkből alakulaudó bizott­ság bírálata alá bocsássuk s a legképesebb egyént kiválasztassuk. Az ily módon kiválasz­tott ifjút mi aztán hajlandók lennénk egy évre saját költségünkön Párisba kiküldeni, hogy ott magát teljesen kiképezze s később átvegye legközelebb berendezendő saját fa- metszósi műtermünk vezetését. A mutatványok beküldésére határidőül f. évi májas hó 1-jét tűzzük ki.“ •Beküldetett. — Tekintetes szerkesztő­ség! Nem mulaszthatom el egy közérdekű s páratlanul botrányos tényre felhívni a tek. szerkesztőség figyelmét, kérve, hogy e tényt becses lapjában felemlítse. Az eset a követ­kező: A napokban egy született magyar ügy­nökömet felküldöttem Bécsbe, hogy magyar kiadványaimra, különösen az ,Ország-Világ‘-ra az ottan élő magyar családok körében előfize­téseket vegyen fel. Emberemnek Bécsbe ér­kezve első dolga volt, mint ezt a törvény megkívánja, engedélyért folyamodni a rendőri hatósághoz. De minő hátirattal kapta vissza folyamodványát. A hátirat igy hangzott: ,Az engedély meg nem adható 1) mert magyar kiadványokról van szó; 2) mert van elég osztrák kiadó, kiket az osztrák hatóságoknak támogatniok kell s igy külföldieknek hasonló engedély, semmi körülmény közt nem adható.* így állunk hát ebben a dicsőséges Gesaramt- monarchiában, ez az a boldog dualismus? Köztudomású dolog, menuyire elárasztják ha­zánkat évtizedek óta az osztrák kiadók és könyvárusok mindenféle külföldi nyomtatvá­nyokkal, leginkább erkölcsrontó rablóregények­kel anélkül, hogy ügynökeik valami nehézségre találnának a magyar helyhatóságok részéről, avagy csak egy fillér kereseti stb. adófizeté­sére lennének kényszerítve Rajtunk tehát a sor, hogy ez állapotnak véget vessünk s ez okból appellálok az összes illetékes rendőri hatóságokra, fogassák be és tolonczoztassák el a hazánkban nyilván törvénytelenül szerte­barangoló osztrák kolportőr-hadat. Kérem a tek. szerkesztőséget, szíveskedjék e jogos fel­fogásnak becses lapjában erélyes kifejezést adni. — Budapest, 1880. évi márczius 12-én. Kitűnő tisztelettel ‘Qautmann Frigyes, könyv­kiadó. ’Márczius 15 ike — Városunkban és megyénk több helyén szép ünnepélyekkel ül­ték meg márcz 15-ikét. Városunkban Kreutzer Antal vendéglőjében gyűlt szép társaság össze és lelkes pohárköszöntésekkel adott abbeli ha­zafias érzületén.-k kifejezést, hogy nem lesz idő, mig a magyar él, hogy e napot meg ne ülnék. — Lajos-Komárom község egész ün­nepélyt rendezett, melynek müsorozatát itt ve­szik t. olvasóink: 7 órakor kezdődő általános kivilágítás fél 8 órakor diszlövósek. 1. Az ün­nepély megnyitása Varga Mátyás jegyző úr által. 2. Hymnus. (Isten áldd meg a magyart énekli a dalárda. 3. Zene. 4. Népdal. (Nem mondom én) énekli a dalárda 5. Szónoklat Hecht Henrik s lelkész ur által tartva. 6. Hym­nus. (Élj őseink hazája) énekli a dalárda. 7. Zene. 8. Hymnus. (Hazádnak rendületlenül) ánakli a dalárda. 9- Zene. Rósz szokás. - Falusi lakosok azzal a rósz szokással vannak, hogy nászmeueteknél a vőfélyek pisztolyt durrogatnak. Akár hány­szor megtörtént, hogy ily alkalommal szeren­csétlen lövés által az illető vagy magát, vagy mást meglőtt vagy a lovak megijedtek, a ko­csit felborították, két bárom ember is lábát, kezét eltörte, miből azután mindenféle rósz következett. A községi elöljáróságnak volna ez kötelessége eltiltani, s az illetőket szigo­rúan megbüntetni» mert a szolgabiró nem le­het minden lakodalomnál, meg pandúrt sem küldhet mindenhova, elszedetni minden pisz­tolyt, nem gyermeknek való a kés. •A méhészek figyelmébe. — Tisztelt olvasóink emlékeznek még, hogy a székesfe­hérvári kiállításon kitüntettek közt méze-, és javított Zirzen-féle méhkasaiért Árvay József szentkirályszabadjai asztalos, bronzérmet nyert. Nem tehetjük, hogy e derék iparosunkra a méhészek figyelmét fel ne híjuk és az általa készített szép méhkasokat ne ajánljuk. •Balatonfüredi viz. — Akik a savanyú vizeknek nagy buraijai, azok bizonynyal örö­mest veszik azon hirt, hogy friss töltésű ba­latonfüredi vizet már kaphatni városunkban »Wurda Manó fiá*-nál. •Nagyobb felvigyázat. Az ivóvíz hi­ánya városunkban szükségessé teszi, hogy a lovak és marhák itatásra hajtassanak a leg­jártabb utczákou is keresztül. A lovakat ren­desen kötőféken vezetik és így ezek nem is veszélyesek, de a tekeuek, ezek szabadon mehetnek. Legtöbbje ezeknek is annyira sze­líd, hogy nincs mit azoktól tartani; de van egy, kettő, melyek tüstént nyakukba veszik az utczát, amint kihajtatuak és a járó-kelő közönséget ugyancsak szétugrasztják hol ide, hol oda. Így magunk láttunk kettőt márczias 15-én, midőn vágtatva rohantak a komakúttól be a Kósmárkytérre és onnan a Plosszer-sé- táuy felé. Két kis gyerek meg ösztönszerüleg a főispáni lak korlátja tövéhez kuporodott azok elől. Nagysokára és remegve kereste a két tehenet egy gyenge szolgáló és hajtotta haza. Már most ha valami szerencsétlenség talál történni, ki lesz mindezért felelős? Jó lesz intézkedni, hogy a szilajabb tehenek kö­télen vezettessenek itatásra és talán reggel és délben, mikor aránylag legkevesebben jár­nak az útczákon. •A vallás és közoktatásügyi magy. kir­minisztérium a következő körlevelet küldötte szét a haza összes egyházi és világi tanha- tóságakhoz. Minthogy Pestalozzi Henrik a je­les nevelő és ritka einb erbarát elveinek ter­jesztése hazai nevelésügyünkre nézve Csak hasznos lelet, indíttatva érzem magamat a »Pestalozzi válogatott paedagoigiai munkái* czímü Zsengén 8amu fővárosi tanító által le­fordított s magyarázatokkal kisért művet a tanító képezdei s tanítói könyvtárak haszná­latára ajanlani. Miről van szereucsém czíme- det további szives intézkedés végett tisztelet­tel értesíteni. •„Ország-Világ“. — A Rautmann Frigyes által ritka csínnal kiállított »Ország-Világ* képes folyóiratnak vettük VII mümellekietes füzetét. A műmelléklet czime és tárgya; a szegények vigasza, mely öt alakot csoporto­sít; az első és fő-alak egy a szépség teljében levő úri nő, ki jobb karján egy csomag ruha­neműt tart, melyet az ép előtte álló és kezét csókoló háromtagú szegény családnak akar

Next

/
Oldalképek
Tartalom