Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-03-07 / 10. szám

A molnárnak 5C0 forint kára van. Szegény ina?, egy év múlva felszabadult volna. »Sétány. - A külső, úgy nevezett Plosz- szer-sétány mind több-több látogatót kap, de meg is érdemli, mert egész hosszában fákkal be van ültetve és rendes gondozásban része­sül. Dunst Ferencz polgármester úr a nagy­vázsonyi út felé vivő házsor elé egész fel a kálváriáig karfákat húzatott, melyek a kocsik­és lovaknak egész a házak tövéhez való állá­sát akadályozni fogják és így mindinkább elősegítik a sétáló közönség kényelmét, mely e szerint egész könnyen megkerülheti a külső püspökkertet. *A gyorsan számoló fiú. — Olvasóink közül többen látták már azt a csodafiut, a kis Frankit, a ki bámulatot keltett mindenfelé számvetési gyorsaságával. Azt Írják most a ,N. fr. Pressernek, hogy az eljárás egyszerű kulcson alapszik, melyet bármely értelmes gyermek betanulhat. A tett kísérletek sike­rültek. (Ha ez áll, akkor a számolási kulcs megérdemli a bámulatot. Szerk ) »Kőedénygyár. - Herenden Mayer János kőedénygyárat állított, melyet rövid idő múlva majolika-gyár is fog követui Addig is, mig e gyárról részletesebben irhatuuk, tudomására hozzuk ezt megyénk közönségének. »Megugrott tolvaj. - Enyingröl írják, hogy az Enying és Kenese közt levő Tekeresi csárdában a lakszoba és az istálló közt levő kamrácskába tolvaj lopözott, hogy nehány beszállt utasnak lovait elvezethesse, azonban a korcsmáros rajtcsipte, a kamra ajtaját rászo­rította, de míg neje a mulató vendégeket se­gítségül hívta, addig a jó madár a kamra ablakán kiugrott egy vörös huszársapkát és egy furkos botot hagyván maga után. *A veszprémi takarékpénztár pénzfor­galma volt az 1879-ik évben 1417908 frt 86 kr. vagyona áll 3323708 frt 25 krból, az 1879-ik év tiszta jövedelme 25974 frt 50 kr. •Thea-estély. — A polgári társaskör múlt vasárnapi thea-estélye nem volt láto­gatott; férfiak csak voltak, de nő, mint hall­juk, csak kettő jelent meg. »A vessprémmegyei történelmi és régé­szeti bizottság, mint lapunk múlt száma je­lezte, febr. 29-éu tartott Bezerédy Miklós ő méltóságának elnöklete alatt gyűlést. A megye monographiájának pályázata ki fog hirdettetui azon hozzáadással, hogy esetleg nem pályázó, de e tárgyat feldolgozó művek is figyelembe fognak vétetni. A történelmi és régészeti egy­let alapszabályai a minisztérium utasításai szerint át fognak alakíttatni,illetőleg bővíttetni; az évi tagdíj egy forintban állapíttatik meg; a régiségek táraúl megyés püspök úr ő cxcel- lentiájától a deficientiában fog egy terem ké­retni; végül Bezerédy Miklós ő méltósága az egylet alaptőkéjére ajánlott 300 irtot a napok­ban az alispán úr kezeihez fogja juttatni. »Erdöpusztitás. - Népünknek még ke­vés érzéke van az állatok kímélése iránt, de lehet mondani, hogy még kevesebb van a gyenge facsemeték iránt. A város által kikül­dött erdővizsgálók, mint halljuk, több százra menő facsemetét említenek, melyeket gonosz­lelkű emberek kitördeltek a város erdejében. Itt nem segít más, mint szigorú felügyelet az erdőkerülőkre egyrészt, másrészt meg kér- lelhetien és érzékeny büntetése minden egyes rajtakapott erdőpusztítónak. »Kérelem a magyar népdalok kedvelői­hez és gyűjtőihez egy egyetemes magyar nép­dal-gyűjtemény létesítése ügyében. A »Magyar Dal-Album,“ mely 200 magyar dallamot tar­talmaz zongorára alkalmazva, mind hazánkban mind pedig a külföldön oly roppant keletnek örvendett és örvend, miszerint egy év lefolyta alatt öt kiadást ért, mely pártolás következ­tében kiadtuk annak szövegkönyvét is »Ma­gyar Dal-Tár“ czim alatt. Ezen rendkívüli eredmény 'bennünket a két mű, folytatására buzdított, s elhatároztuk, miszerint a »Dal-Al­bum“ és „Dal-Tár“ ezentúl mint a magyar nép dalainak és dallamainak egyetemes gyűj­teménye fog megjelenni, s még ez év folytán közrebocsátjuk mindkettőből a második köte­tet. Az általunk összegyűjtött dallamok száma ámbár meghaladja az ezeret, azonban, hogy gyűjteményünk minél teljesebb és változa­tosabb lehessen, mások szives közreműködésére is szükségünk vau. Ez okból felkérjük hazánk minden vidékének dalkedvelőit: karolják fel ezen minden igaz magyart érdeklő czélt, mely nemzeti nyelv- és zeuekincsünket van hivatva nemcsak egybegyűjtve a feledéstől megóvni, hanem azt valóban mesés olcsósága által ha­zánkban s a külföldön terjeszteni is, s e czél* ból szíveskedjenek az általuk ismert dalokat és azok dallamait (habár csak egy hangra le­téve is) beküldeni. Magyar népünk annyira bővelkedik dalok- és dallamokban, miszerint némi ügybuzgóság mellett néhány év múlva oly népdalgyüjteményt leszünk képesek kiadni, amilyennel kevés nemzet dicsekedhetik. A szi­ves beküldők neveit az illető füzetekben közzé fogjuk tenni. A kéziratokat és leveleket bér­mentve a »Magyar Dal-Album és Dal-Tár“ szerkesztőségéhez Győrbe kérjük intézni. Tisz­telettel kéretnek a hazai lapok e kérelmet — tekintve a nemzeti czélt — szívességből át­venni. *A veszprémi betét és kölcsönközvetitö egylet igazgatóságához a múlt heti szám ezen ovatában intézett kérdésre szolgáljanak fel­világosításul a következők: Ha valamely év­társulat a hatodik év végén a szövetkezetből kiválik, mindenekelőtt ki kell számítói, hogy mi illeti őt az összes vagyonból P Van-e nye­reménye ? és ha van, mennyi az ? Mig ez ki­számítva, és »becsületes számadás* alapján pontosan megállapítva nincs: felosztásról egy­általán szó sem lehet. Ez nemcsak a kérdés egyszerűségénél, hanem a mindennapi tapasz­talásnál fogva is könnyen megérthető az in­terpelláló úr által, midőn naponkint láthatja, hogy a segély-egyletek az üzletrészeket, a takarékpénztárak és bankok az osztalékot nem január elején, hanem a könyvelésre, a »becsü­letes számadás* pontos és alapos megvizsgá­lására és a mérleg megállapítására szükséges több hónap múlva szolgáltatják ki. A keres­kedelmi törvény életbe lépte előtt szokásban volt némely pénzintézetnél az, arait az inter­pelláló úr óhajtani látszik, hogy a mérlegnek közgyűlési megállapítása előtt osztalékot adtak ki; ez azonban annyi visszaélésre adott okot, hogy a keresk. törvény szükségesnek látta a 179. §-ban Dyilván kimondani, hogy a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása ezután a közgyűlés hatáskörébe tartozik, é8 pedig oly szigorún, hogy a 218. § 8-ik pontja ér­telmében, ha az igazgatók a felosztást köz­gyűlési határozat előtt és önhatalmilag telje­sítik, pénzbírsággal meg nem váltható 3 hónapi fogsággal büntetendők. Az alulírott igazgatóság tehát sem tisztességesen, sem törvényesen nem cselekednék, ha, még az alapszabályok 17. §-ának azon szigorú ren­delkezésének ellenére is, hogy az illető óv- társulat által saját kebléből megválasztott liquidatorok utalványozása nélkül, a részesülési összeget kifizetni nem szabad, az I. évtársulat vagyonát mégis most már, önhatalmilag fel­osztani kezdené. Ily körülmények közt, mikor már az interpelláló tételekor a mérleg a kőnyvvezetőség által elkészíttetett, noha az I évtársulat kiválása és a könyvvezető szemé­lyében történt változás miatt, a mérlegnek ez időre való elkészítése, fokozott erélyét s szorgalmat követelt; midőn továbbá a szám­adás és mérleg ennek daczára is, megvizsgá­lás végett már a felügyelő uraknak kiadva vau; midőn a mérleg megvizsgálására hivatott közgyűlés úgy mint az előző években, már- czius hó folytán az idén is meg lesz tartva: az interpelláló urnák a felszólamlásra alapos és méltányos oka nem lehetett. Veszprém, 1880. márczius 3-án. A\ igazgatóság. »Ország-Világ. — A fenyes Kiállítású »Ország-Világ“ képes lapnak vettük a hatodik füzetét, mely változatos szövegtartalom mellett ezen szép képeket tartalmazza: Than Károly. Ürgevadászok. Spanyol pásztorok. Luczern és a Pilátus-hegy. Vadászó róka Hazatérés az Alpesekről. Paulay Ede és az ifjabb színész- nemzedék. A hiéna. Nubiai lakház. A schul- meiszter úr. — E mellett jelenti a buzgó ki­adó, hogy több oldalról nyilvánított óhajra a »Romeo és Julia“ ez. mellékletet nagyobb (6%7 cméter) nagyságban is kiállíttatta és ez ajándékul igen alkalmas kép ára elegáns mos­ható aranykeretbe foglalva 5 frt. *Új zenemüvek. — Táborszky és Parseh zeneműkereskedésében Budapesten megjelent és Veszprémben Krausz Árminnál kaphatók: »Wanderlust“ polka, zongorára szerzó itj. Fahrbach Fülöp. Ára 60 kr. »Pimitzer Frigyes zeneműkiadásában Budapesten megjelent és Veszprémben Krausz Armin könyvkereskedésében kaphatók: ,Be- liczay két eredeti magyar dal* a „Szomszéd uram kakasa* czímű népszínműből, ára 80 kr. „Magyar dalok és tánezok,“ zongorára szerzé Altschul Rezső'; ára 75 kr. Időjárásunk febr. 28. — márcz. 6 Febr. 28. Sz. r. — d. — este derült -f- 2° R Febr. 29. V. r. borús -j- 3° R. d. borongó -j- 6° R. e- derült -f- 2° R. Márcz. 1. H. r. tiszta -f- 2° R. d. napos 13° R. e. tiszta -j- 3° R. Márcz. 2. K. r. tiszta -}- 1° R. d. napos -f- 12° R e. tiszta -j- 6° R. Márcz. 3 Sz. r. tiszta -j- 2° R. d. napos -f- 12° R. e. derült -j- 6° R. Márcz. 4. (Js. r. borús 5° R d. borús -f- 7° R. e. esős -j- 7° R. Márcz. 5. P. r. tiszta -j- 4U R. d. esős -j- 5° R. e. esős -j- 3° R. Márcz. 6. Sz. r. esős -f- 5U R. »A „Koronádban szállva voltak: - Purgly S. Kőkút. Koller L. Zircz. Szőke Ká­roly Devecser. Wertheim Mór Euying. Kun György Szőlős. Krisztiukovics A. Euying. Kohn Ignácz Pest. Bélák L. Csesznek. Heucz J. Zircz Wetteudorfer Grácz. IRODALOM. Az „Apollo“ zenemű-folyóirat márezius havi füzete a kővetkező tartalommal jelent meg: 1. Aradi emlék, franczia négyes. Kiss Józsitól. 2. Bolero, spanyol táncz. Wachtel Auréltól. 3. Az idő szárnyain, gyorspolka. Mül­ler Józseftől. 4 Késő ősszel, népdal, czimba- lomra átírta Állaga Géza. Előfizetési ár: egész évre 6 frt. félévre 3 frt. Egy szám ára 1 frt. Kiadóhivatal, Budapest, I. (vár), Verbőczy a. 179. sz. „Szabadság-költészet, munkásdalok és szavalmányok“ czim alatt Külföldi Viktor ismert socialista író kiadásában Budapesten (Tettey Nándor éí Társánál) egy igen csi­nosan kiállított érdekes könyvecske jelent meg, mely a szabadszellemfí magyar költészet ne­hány régibb és több új erdeti termékeit tar­talmazza Bevezetésül Gáspár Imrének egyik érdekes eredeti tanulmánya szolgál, mely a munkásoknak a szabadság-költészetbeni szere­pét vonzóan ecseteli. Ezen, a néposztályok szen­vedéseit, elnyomatását és szabadságvágyát élénken festő és hangoztató radikális költe­mények közt Csorba Gézának »Kommunisták Riadója* is foglaltatik A füzet ára 60 kr. Vidéki lapszemle. Az „Esztergomi Közlöny“ 9. sz. a ponyvairo­dalomról szólván kijelenti, miszerint a megye meg­tette a kellő intézkedéseket, hogy a „Köztársaság“ ez. zuglap terjesztése a nép közt meggátoltassák* A „Hazánk“ 17. sz. a zopfos nagylelkűség ez. czikkét folytatja s így végzi: le kell tennünk a zop­fos nagylelkűséget, le kell vágnunk a zopfot, melybe kapaszkodva Ausztria most hatalmában tart bennünket, s ha épen kell, hogy vele állami kötelékben éljünk : észszerűbb, természetesb s méltóságosb viszonyra kell vele lépnünk. Csak ez adhatja vissza a nemzetet magának s csak igy menekülhetünk meg a további sülyedéstöl. A 18. sz. Szombathy e lapok ügyében kijelenti, hogy annak ideiglenes szerkesztését e szám­mal átvette. A „Vasmegyei Közlöny“ biztatja a magyar ifjú­ságot, hogy foglalja el a katonai pályát. A „Somogy“ gr. Zichy Ödönnél Surdon tartott beszélgetését a kis gazdaságok más irány és elvek szerinti kezeléséről Írja le a szerkesztő. A „Fehérvári Híradó“ 18. és 19. sz a Zimándy mániát folytatja és fejezi be. A „Sopron“ 17. sz. társadalmunk betegségei­nek okai és gyógyszereit folytatja. A 18 sz. a megye rendkívüli közgyűlést tartott az építendő lovaskaszár­nya ügyében. Ä „Vasmegyei Lapok“ 18. és 19. sz. a magyar nyelv legczélszerübb terjesztési módját abban látja, ha a nem magyar ajkú gyermekeket CBeróbe adjuk magyar községekbe. A „Zalai Közlöny“ 18. sz. hazánk történetének lapjai szerint azért nem népesedett Magyai ország, mert a sok harezban megfogyott. A 19. sz. Zalamegye állítson fel egy lelenczházat. A „Zala“ a nagy-kanizsai takarékpénztár febr. 19-éu tartott közgyűléséből az igazgatóság jelentését hozza a közgyűléshez. A „Székesfehérvár és Vidéke“ 18. sz. a se­gédjegyzö a községeknél. A „Győri Közlöny" 18. sz. az ellenzék akadés- kodását korholja a budgetvitában. A 19. sz. a költség- vetési vitánál az egyesült ellenzék nézetét tartja helye­sebbnek. A „Pápai Lapok“ a megyei közgyűlésből hoz tudósítást, mely szerint ott Purgly Sándor bizottsági tag megbízás folytán a megye közönsége nevében br. Fiáth Ferencz elnök főispán iránt osztatlan bizalmá­nak és tiszteletének ad kifejezést. „The Gresham“ Londonban. Előttünk fekszik ezen Ausztria Magyarországban is mű­ködő társulat évi jelentése a múlt évi január 30-án lefolyt üzleti év felett, mely az 1879. november 20-án tartott rendes közgyűlésén a részvényeseknek bemutattatott, és ebből a kö­vetkező főbb mozzanatokat emeljük ki, melyek e társulat virágzó állapota mellett tanúskod­nak. A mostoha viszonyok daczára, a lefolyt év eredménye fényesnek mondható. Ezen idő alatt 609 j biztosító ajánlat 58.340,600 franknyi összegben tétettek a társulatnak, és ebből 4858 ajánlat 49.427,650 franknyi biztosítási összegben elfogadtatott, és az ennek megfe­lelő mennyiségű biztosítási levél kiállíttatott. A jutalék bevétel a viszontbiztosítások fejé­ben kiadott összeg levonása után 10.813,904,70 frankot tesz, melyben az első biztosítási év 1.433.094,20 franknyi jutaléka benfoglaltatik. A kamat számla mérlege 2.730,443 20 frankot tett ki, és a jutalékbevételhez hozzá­adva a társulat évi bevételét 13 544,347.90 frankra emelte fel. Az év folyamán a társulat­hoz intézett és általa kifizetésre elfogadott életbiztosítási levelekre alapított követelés 6.082.559.40 frankot tettek ki, melyből 133.273.25 frank viszonbiztosítva voltak. Ki- házasítási és vegyes biztosítási szerződésekből stb. eredt követelések, melyek lejárati ideje esedékes voit, 2.803,892.10 frankra rúgtak. Biztosítási levelek visszavételére 927.214.30 franknyi összeg kiadatott. A biztosítási alap, melynek léte a szerződések kivitelét biztosítja 3.375.930.40 frankra emelkedett. Az értékesített értékvagyon főösszege az óv végével 66.576,023.95 frankot tett ki. Minthogy az 1878 79-ki számadási évvel egy 3 éves üzleti szak is lejárt, a társulat kötelezettségeinek mathematikai becslése is eszközöltetett, a melyből kitűnt, hogy 1879. január 30-án a társulat követelési állapota annak tartozási állapotát 2.284,025.80 frankkal túlhaladja. A gyűlés 2.200,000 frank a rész­vényesek és részletre jogosult biztosítottak közötti felosztást elhatározta, mely utóbbiak­nak az 1879. jun. 30-án reájuk eső nyeremény­részlet felől, külön tudósítás fog megküldetni. Fontosnak tartjuk felemlíteni, miszerint ezen a mérlegből eredő felesleg, egy igen pontos számadás eredménye. Egyrészt ezen számadás csak 37j%-nyi kamatláb vétetett, daczára annak, hogy a társulat befektetései átlag egy 4%%-nyi kamatozást hoz, és csak azonnal fizetendő járadékoknál tétetett kivétel, amennyiben a jövő eshetőségei ilyféle üzletekre befolyással nem bírnak. Másrészt a vételi áron felszámított tárcza értékeinek többlet értéke figyelembe nem vétetett, miután ezen értékek nem értékesíttetnek, s igy azonnali nyere- mónyforrásoak nem tekinthető. Ezen többlet értéknek azonban nagy jelentősége van, a mennyiben a biztosítékot melyet e társulat nyújt, erősbíti. A jelentés mellett a társulat értókva- gyonának részletes jegyzéke fekszik, melyek a következő tőkebefektetésekből állanak: 3.717.489.80 frank az angol kormány biztosí­tékai, 12 245 824 70 frank idegen államok biztosítékai, 640.123 55 vasúti részvények, elsőbbségek és törzs részvényekben, 21 millió 616.588.20 frank vasúti és egyébb kötvé­nyek, 8 520.203.20 frank háztulajdonokban, 7.224 198.05 frank betáblázott követelésekben, 12.611.596.45 frank vegyes biztosítékokban. Piaczi árak. Az elesésnek folyó ára a hetivásáron. 1880. évi márcz. 5-én. - Búza, legjobb 78 kilogramm 14 frt 60 kr. Közép 76 ki. 14.—. Legaiábbvaló 75 ki. 13.80 Rozs, legjobb 72 ki. ,11.50. Közép 71 ki. 11.20. Leg- alábbvaló70 kl. 11. Árpa, legjobb 65 ki. 9.60 Közép 64 ki. 9. Legaiábbvaló 62 ki. 8.50. Zab, legjobb 40 ki. 8. —. Közép 38 ki. 7.90. Legaiábbvaló 36 ki. 7.80 Ku- koricza, legjobb75 ki. 8.-. Közép 74. ki. 760. Leg- alábbvaló 73 ki. 7.40. Dara-liszt, méterraázsa 24 frt, kilogramm 24 kr. Zsemlye-liszt m o. 20. ki. 20. Fehér- keuyér-liszt mm. 19 ki. 19. Fekete-kenyér-liszt mm. 16 ki. 16. Kukoricza-liszt mm. 10 ki. 10. Rizs-kása mm. 32. ki. 32. Buza-dara mm. 24. ki. 24. Árpa-dara mm. 28. ki. 30. Borsó mm. 12. ki 13. Lencse mm.ll. ki. 12. Bab mm. 12. ki 13. Köles-kása mm, 13.—.ki 14. Métermázsa széna 3,50. Ágy-szalma 2. 30. Takarmány-szalma 2.50- Alom- szflma 1.20. Köbméter cserfa 3.15. Bükkfa 2.75. Tölgyfa 2.7Ó. Kó'szén kovácsnak való mm. 1.76. égetni való mm. 1.76. Faszén hektoliter 56. Lámpa-olaj 56. 60. Kilogram Stearin gyertya 1. 8. Öntött-gyertya68. Petro­leum 22, Lámpabél m. i5/10. Kilogramm szappan 40. Nyers faggyú 34. Tisztított-faggyú 68. Marbabus 52. Disznó-zsír 96. Kömény-mag 80. Kősó 13. Csukor 56. Magyar-bors. 1.12. Paprika 80. Vörös-hagyma 26. Fog­hagyma 24. Füstölt-szalonna 96. Nyers szalonna 70. Marha zsir 1.40. Sertvés-hus 56. Borju-hus 56. Tojásból 4 db 10. Boreczet 16. Burgonya l.SO. Hektoliter ó bor 24 frt. Ujbor 10.—. Liter ó bor 24. Ujbor 16. Liter szilva pálinka 80. Közönséges pálinka 36. NYILTTÉR. Nyílt köszönet. Hosszabb idő óta nagy betegségben szenvedők voltunk, több orvosokat bajunk or­voslása végett megkerestünk, de gyógyítást nem nyertünk; utóvégre tekintetes POLLAK SÁNDOR fokszabadi-i körorvos úrhoz folyamodtunk s az bennünket rövid idő alatt ; hosszas betegségünkből oly kitűnő sikerrel I kigyógyított, hogy annak meghálálását úgy j magunk mint számos más betegeknek nevé­ben, kiket községünkben gyógyított, becses lapjában nyílt köszönetüuket közhírré tesszük. Kelt Kilitin, 1880. február hó 24-én. Gáspár János, földbirtokos. Bors Apollónia, asztalosné. 13 HIRDETMÉNY. A Szt.-kir.-szabadjai r mint szövetkezetnek feloszlása a veszprémi tekintetes kir. törvényszéknek 1878-dik évi október 18-án 11351. sz. a. kelt végzése foly­tán határoztatott el. Az 1880-dik év január 8-dikáig a tagokkal történt leszámolásával annyira haladt, hogy a tőrzsbetétek minden egyes szövetkezeti tagnak vissza fizettetek. Az esendő osztalék pedig, csak a még köve­telésben levő összegek behajtása után fog ki­fizettetni. Szt.-Kir.-Szabadja, 1880. febr. 26-án. Az igazgatóság. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. F. F. Pápa. — Térhiáuya miatt indítványunkat csak a jövő' számban tehetjük meg. L. M. Pápa. — A vasút keskenyvágányúnak terveztetik. K. - Rátóth. — Felhasználjuk. Üdvözlet. S. J. Kolozsvár. — Észrevételeinket az illető' úr kinek a czikk dedikálva van, magánlevélben fogja közölni. Üdvözlet. Felelős szerkesztő és kiadó: LÉYAY IMRE. Laptulajdonos: KRAUSZ ARMIN. KÖZGAZDASÁG.

Next

/
Oldalképek
Tartalom