Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-02-22 / 8. szám

VI. évfolyam. 1880. 8-ik szám. Veszprém, Február 22. és „Hív. Értesítő ‘ megjelel miniéi vasárait. Előfizetési dij: Egész évre 6 írt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes példány ára 15 líi% li\ KÖZGAZDASÁGI, HELYI ÉRDEKŰ, HIVELŐDÉSI ÉS (0 =6* VESZPRÉM MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. o)-3* 19 Szerkesztőség és kiadó­hivatal : Vár, 4. sz. Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is. elfogad és nyugtáz KRAUS2 ÁRMIN lísyvlereikedéae Vesipéntei. HIRDETÉSEK: jj egyhasébos petitsor 6 kr. NYILTTÉB petitsoronkint 15 kr., s külön minden beigtntásért 30 kr, bélyeg.---— fó GM Veszprém város és megye jövője. Előtted a küzdés, előtted a pálya, Az erőtlen csügged, az erős megállja. És tadod, az erő micsoda? Akarat, Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat. Ezen idézett néhány szó, nemcsak hogy koszorús költőnktől Aranytól Íratott, de minden szó arany, arany annak és azoknak, kik maguknak és j igy szeretett hazánknak és mindnyá­junknak dc\ znak. Veszprém város, környéke és majd a megye jobb jövőjét megteremteni, mit több ízben is mulasztottunk, itt az alkalom. Itt az alkalom az eddigi zilált helyzettől és majd a tönkremenéstől magunkat megmenteni, mert az eddig ölbe tett kezek pihenését a megbánás és anyagi helyzetünk csökkenése kö­vette, értem a vaspálya-kérdést, mely a múltban is Veszprém városát és kör­nyékét csak emelhette volna, de azál­tal, hogy nem voltunk egyetértésben, hogy nem voltunk elég éber figyelem­mel, fáradozással és áldozatkészséggel, a balaton-vidék lakói nyerték el azon időben (1859) a déli vaspálya vonalát, mely bennünket az elszegényédéshez oly közel hozott, mely idő óta Vesz­prémben az ipar és kereskedelem csak árnyéka annak, a mi volt. Mi is azt mondhatjuk, mint a magyar jó idők­ről, „ha visszagondolunk múltúnkra s eszünkbe jut mostanig, mennyit vesz­tettünk el, alig foghatjuk fel, hogy valaha oly gazdagok voltunk.“ Mint tudjuk, Pápa-Keszthely-i vasútépítés van tervezve; e vasúti-vonal Veszprém város és környékének vég­elbukása volna, mert már most, hol vasut-állomásunk Jutáson van, egészen kivül esünk az ipar és kereskedelem forgalmi vonalán,a termelő felkeresi azon állomásokat, hol a forgalom nagyobb és igy borát, gabonáját stb. magasb áron adja el. Ami a mi állomásunkat illeti, azon időben is az egyenetlenség és valótlan állítások szüleménye volt és közönyös­ségünk magvának termése, mit jelenleg úgy meg kell siratnunk, és bánnunk, mint a déli vaspálya balatontuli vona­lának építése iránti közönyösségünket. Tehát már két Ízben ittuk meg annak keserű levét, mit egyenetlenségünk és viszályunk okozott. Megvalósult ama közmondás, a magyar a maga kárán ta­nul, most még egyszer előttünk van az alkalom,bogy jövőnknek alapot vessünk és szerezzünk, és a csirában levő, de eddig még nem engedélyezett Pápa- Keszthelyi vasút helyett vagy ezzel egyidejűleg Veszprém- B.-Fiired- 1 a- polcza- Keszthelyi vasút építését hoz­zuk javaslatba, mely vonal építésének prém“ utóbbi tárczáját olvassuk, na- engedélye, az alább felhozott érvek gyón könnyen reményt adhatunk annak, mellett csak egyesült erővel és egyet- hogy ha Young Richard úrnak e válla- értéssel volna kieszközölhető. Minden- latról szólunk, még néhány gazdag hez szilárd akarat kell, a szilárd aka- angolt hoz ide, hogy vasutat építsen. rat pedig hatalom, de csak akkor, ha egyszersmind józan is és a lehetőségek körében maradva, erejét legyőzhetlen akadályok ellen nem fecsérli el. Tudva levőleg egy Pécs-Székes- fehérvári vonal már is engedélyezve van, ezen vonal Baranya és Tolna me­gyén keresztül vonul és a budapesti vonalat a m. ny. vasutunkkal Sz.-Fe- hérvárott kapcsolatba hozza és Vesz­prémbe indul, honnan B.-Füreden, Ta- polczán keresztül, keszthelyi állomással jöhetne kapcsolatba, és igy Baranya, Tolna, Pest és Sz.-Fehárvármegye úgy Veszprém és Zalamegye közvetlen vasúti összeköttetésben volna, és ezen megyék 1859 előtt t. i. a déli vas­pálya építése előtt, hozták létre Vesz­prém város és vidékére az élénk üz­leti forgalmat. A b.-füredi vasútról még Kerka- poly miniszter idejében szó volt és a mérnöki dolgozatok meg is történtek; most, hogy a vonal Füredről tovább is építtessék, annál is inkább életképes vállalat volna, mert e kies vidék, ma­gyar fürdő és borgazdag vidék meg­érdemli e vállalatot, miáltal a forgalom borvidékünkön emelkednék és Veszprém központi borvidékké válhatnék, nem különben nagy kiterjedésű faiparunk, melynek központja az alföld, Pest, Tolna, Somogy, sat. vidékekre nézve Veszprém; ha a vasút Pápáról Tapol- czára építtetik, úgy Tapolcza nyer csak, ha pedig B.-Füreden keresztül építtetik, úgy mindkettő nyer és egy csapással két legyet ütnénk, mig ellen­kezőleg B.-Fiired csökkenne és Keszt­hely emelkednék föl, mint magyar fürdő hely, tehát nagyon is kívánatos volna, hogy a B.-füredi uradalom és igazgatóság most kellő időben lépjen a küzdők sorába, városunkban pedig választassák meg egy bizottság, mely a B.-füredi uradalomhoz személyesen Nekünk első sorban az eszmét elvileg kell magunkévá tenni, ha az megvan, úgy élére néhány befolyásos egyént állítani, és ha az alakulás meg­történt, belföldi vállalkozót keresni, an­nak hiányában külföldit utóbbit Young Richard angol és b.-füredi lakos leg- könyebben megteremthetné. Tartsunk össze és egyesített, fáradhatlau erővel kitartással áldozatkészséggel és búz- galommal még elérhetjük azt, mit eddig elhanyagoltunk; fontoljuk jól meg az ügyet, mert ha most is oly közönyösek leszünk, mint eddig, akkor saját sze­génységünkről adunk bizonyítványt szellemileg jelenleg, később időkre anyagilag is. A jelen nehéz viszonyok között ez ügy reánk életkérdés és ha még oly munkába és áldozatba kerül is, meg kell kísértenünk. R. Közöltük e czikket úgy, am nt vettük. Az eszme, az akarat, a buz­galom dicséretre méltó. Igen szeretnök, ha városunk, esetleg megyénk szakértő férfiai közöl többen hozzászólnának ezen ügyhöz és véleményeiket, legye­nek azok pro vagy contra, kifejtenék. Lapunkban kész örömmel engedünk tért bármely irányú véleménynyilvá- nulásnak. Szerk. forduljon ez ügyben; úgy ő nmltsg. báró Fiáth-hoz mint fáradhatlau főis­pánunkhoz, ki mint a magyar nyugati vasút alelnöke e társaságra nézve be­folyást gyakorolhatna, hogy a magyar nyugati vasút is lépjen a vállalkozók sorába, és mint elismert capacitás ő nmltsg.bárhol is előnyünkre tudna hatni, nemkülönben a hazai ipar- és keres­kedelemért küzdő búzgó gr. Zichy Jenő. — Young Richard B.-Füredre jött mint privát vállalkozó egyéniség An- golországból, és mi e szép vidéken nem merünk vállalkozni. Ha a „Vesz­Lapunk mai számához félív Heti szemle. — febr. 21-én. Oroszország iszonyú belállapotának hfí képét tünteti föl a legújabb merénylet a czár és családja ellen, csakhogy az orgyilkosok pokoli terve most sem sikerült. Ugyanis e hó tizenhetedikén délután 7 órakor a téli pa­lota földszinti részében a czár díszes ebédlője alatt levő főőrség szobája alatt robbanás tör­tént, mely alkalommal az ebédlő padozatában 10 láb hosszú és 6 láb széles nyílás szakít- tatott. A finn testőrezrednek épen őrségben lévő katonái közül nyolczan meghaltak, negy­venötén pedig megsebesültek. A császári csa­lád esetleg elkésett az ebédről, és így mene­kült meg. Épen a múlt heti szemlében jelez­tük, hogy aggódva tekinthetünk a küszöb előtt álló ünnepélyekre; és ime, gyorsabban, mint hittük, bekövetkezett az újabb merény­let, mely csakugyan oly állapotok létezéséről tesz tanúbizonyságot, melyekhez hasonlót a történelem alig mutat fel. A legnagyobb for­radalom, a múlt század franczia rémuralma, nem hasonlítható Oroszország jelen állapotá­hoz. mely felett orgyilkosok uralkodnak, kikkel szemben minden éberség, minden elővigyázat és szigor hiábavalónak bizonyult. A nihilisták, a szívtelen orgyilkosok, nem veszik tekintetbe a szenvedő czárnét sem, ki félholtan érkezett fővárosába; őt is áldozatául akarták ejteni őrjöngésöknek, boszujoknak és gyűlöletüknek. Vajon mik történhetnek még ezután?!.,. Az orosz kormány elhatározta, kogy Lengyelország déli részén s Podoliában a galicziai határon több stratégiailag fontos vasutat épít monarchiánk ellen. ,Hiv. Ért.“ van csatolva. A német hadügyminisztérium Berlin megerősítésének tervével foglalkozik. Az erő­sítés Páris erődéinek mintájára történnék s 20 erőd védené a fővárost. ♦ Anglia-Németország és Ausztria-Magyar- ország közt, hir szerint lépések, történtek specialis szövetség kötésére. * Szerbia egy jegyzékben válaszolt ama török jegyzékre, melyben Törökország aggo­dalmainak ad kifejezést a Szerbia által az annectált területrészeken behozott agrarius- reformok miatt. £ jegyzékben Szerbia tudatja a portával, hogy oly törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, mely mindenkire egyfor­mán alkalmazandó reformot hoz be. * A magyar kereskedelmi minisztériumban minisztertanács tartatott, mely egyebek közt Szeged reconstructiója kérdésével is foglalko zott s az összes javaslatok fölött megállapo­dásra is jutott úgy, hogy a királyi biztos előreláthatólag már márczius első felében azon helyzetben lesz, hogy Szeged város tör­vényhatóságával közölheti, minő javaslatok fognak Szeged reconstructiójára nézve a tör­vényhozás elé terjesztetni. A tanácsban Tisza Lajos, királyi biztos, is résztvett. A közigazgatási bizottság ülése. 1880. febr. 9-én. A kir. adófelügyelőség jelentése szerint az 1879-iki évi összes adóelőírás volt 1325540 frt 51% kr., erre fizettetett 1.077.383 frt 52 kr. maradt hátrálék 248, 156 frt 99% kr. Ezután az adófelügyelőségi jelentés összeha­sonlítást tesz Pápa és Veszprém városok adófizetése közt és azt találja, hogy Pápa 1878-ban 85571 frt 27 krt, 1879-ben 78844 frt 56% kit, tehát 6726 frt 70% krral ke­vesebbet, mint 1878-ban. Veszprém fizetett 1878-bau 70408 frt 19 krt., 1879-ben 75727 frt 6 kr., tehát 1879-ben 5318 frt 87 krral többet, mint 1878-ban. A kir. tanfelügyelőség jelentése szerint Tóth Kálmán és Békeffy Ignácz iskolaláto­gatók Siófok, Siómaros és Fokszabadi közsé­gekben, Várpalotán majd Gamásza pusztán hivatalos iskolalátogatást tettek. A teljesített vizsgálatról szóló jegyzőkönyv szerint a sió­foki, siómarosi és fokszabadii iskoláknak kül- úgy, mint belviszonyai teljesen kielégíthetők­nek mondhatók és a gamászai iskola is meg­felel a pusztai iskolák iránt támasztható méltányos igényeknek. Különösen dicsérettel említtetik meg Siófok község birájának azon példás és buzgó eljárása, melyet az iskola­mulasztások ellen kifejt s melynek kedvező ha­tását azon örvendetes eredmény eléggé vissza­tükrözi, hogy a siófoki tanköteles gyermekek a tíz hónapig tartó szorgalmi idő alatt sza­kadatlanul és szorgalmasan látogatják az is­kolát. A nevezett község birájának ezen erélyes eljárása annál inkább elismerést érdemel, mert sajnosán kell tapasztalni azon felületes, lanyha eljárást, melyet a községi elöljárók az iskolai mulasztók ellenében megszabott törvény és kötelességüknek teljesítése körül tanúsíta­nak. Á tanfelügyelő kéri a közigazgatási bi­zottságot, hogy Siófok birájának megelégedé­sét és dicséretét fejezze ki, mi el is hatá­roztatok. A várpalotai iskola állapota megfelelő, csak az izr. iskolánál czélszerütlenek a termek, az ág. ev. iskolánál pedig nem fordíttatik a fatenyésztés és nemesítés gyakorlati oktatá­sára kellő gond. Örömmel jelenti a tanfelügyelő, hogy Pápa városa melegen érdeklődik a nép anyagi jólétének előmozdítása iránt; a háziipar elsa­játítása végett az estimákban a polgári is­kola tantermében póttanfolyamot rendezett be. Vargha József róm. kath. tanító értelmes és szép előadásokat tart itt. A megyei tiszti ügyész jelentése szerint a múlt 1879-ik év végével 28 per volt folya­matban; 1880. január hóban indíttatott 2,

Next

/
Oldalképek
Tartalom