Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1880-12-12 / 50. szám
Áz adóbeszedés ezen alakja az adózó felekre nézve a leghátrányosabb, legigazságtalanabb és legellenszenvesebb. A tapasztalás mutatja ezt a szeszes italok után fizetendő adónál és ha nem is igy, — de miután az adóalap szintén alkudozás utján állapíttatik meg legalább igen hasonló alakban a jövedelmi adó kivetésénél. — Mindkét esetben, — úgy az állam közegei, mint a fogyasztási adó bérlő, az adózó polgár zsebére üzérkedve, becsületszava szerinti bevallásának hitelt nem adnak és őt már eleve igaztalannak bélyegzik. Akár javulnak, akár romlanak üzleti vagy jövedelmi viszonyai, az állam vagy bérlő részéről a legtöbb esetben az a tendentia. hogy neki többet kell fizetnie, mint az előző évben, s remegve várja a napot, melyen szégyenkedve — egy vádlotthoz hasonlóan — kell állnia az adókivető bizottság előtt, hol a kincstári képviselő őt bevallásának öt vagy talán tízszerese szerint kívánván megadóztatni, neki — hacsak nem akarja egész existentiáját az államnak feláldozni — siránkozni, panaszkodni és könyörületességet felkelteni kell; — a napot, melyen a bérlővel kell hosszú, megszégyenítő alkudozás után egy évre fegyverszünetet, adó fejében többé kevésbbó jó üzletet, kiegyezést kötni. Az adatok, melyekkel az adózó előáll, a kincstári képviselő vagy a bérlő részéről kó- telykedő mosollyal fogadtatnak s — legyen a bevalló a legtisztességesebb ember, hitelre sóba nem találnak. Valamint a kincstári képviselő, úgy a bérlő is mindenkor keveselli azt, a mit a fél bevall, — az sohasem lehet igaz — s a becsületére, szava hitelére külöraben legkényesebb polgár az állam részéről évről évre kénytelen e tekintetben a legnagyobb sérelmeket eltűrni. Nem is tekinti az ily adónemek következtében az állampolgár az államot oltalma- zójának, hanem egyenes ellenségének. A kinek a polgárt kellene védelmezni, az ellen annak kell erejének és eszének egész megfeszítésével védekezni. A már létezőkhöz a nagym éltóságu pénzügyminiszter ur legújabb javaslatával egy uj ily odiosus, vexativ, igaztalan és sérelmes adónemet akar csatolni. A behozandó fogyasztási adónak a nyitott községekre tervezett ezen alakja azomban bennünket kereskedőket bizonyára a nagym. pénzügyminiszter ur intentiói ellen, egyenesen meg is károsít. A pénzügyminiszter ur ezen kiegyezési — systema által teljesen czólt téveszt. 0 a fogyasztó közönséget akarja megadóztatni és valójában csak a kérdéses ezikkeket áruló kereskedőket adóztatja meg. A pénzügyi bizottságban egyik másik képviselő ur ezen javaslat tárgyalásánál a fölött csodálkozott, hogy csakis a kereskedők panaszkodnak ezen uj adó miatt, a fogyasztó közönség nem; és épen azért meg is szavazta a javaslatot. A tervezett adót fogyasztási adó czimén megszavazni ép oly indokolatlannnak tartjuk, mint nem csodálkozhatunk a fölött, hogy kereskedő társaink — és leginkább csak azok — országszerte panaszkodnak ellene, mert a kiegyezési rendszer által ők, illetve mi, és nem a fogyasztó közönség, leszünk egy uj adóval terhelve. Nem fogyasztási, — hanem helyesen elnevezve — czukor, kávé és sör árulásért uj jövödelmi adó lesz ez a kereskedők terhére, — direct és nem indirect adó. Egyik vagy másik kereskedő ugyanis a szerint, a mint kevésbbé lelkiismeretesen fogja bevallani szükségletét, — a mint nagyobb ügyességgel fogja az alkudozást a bérlővel folytatni, vagy jobb viszonyban áll vele, — olcsón fog kiegyezni, mig a többi, — és elég sajnos épen az igazelmüek — lelkiismeretességből, és tartva attól, hogy ha a hatalmas bérlővel a legutolsó mázsa czukor vagy kávéig le nem számolnak, a négy vagy nyolczszoros birság fogja őket sújtani, — teljes szükségletük után fogják a fogyasztási adót fizetni, — megjegyzendő nem a nélkül, hogy a bérlő ne avval a tudattal váljon meg tőlük, hogy nehány mázsát elhallgattak. Az a kereskedő, a melyik olcsón kiegyezett, már egy évig határozott előnyben van vetélytársa fölött. Ő az adót, melytől elég szerencsésen megmenekült, — vagy épen nem, vagy csak részben fogja rávetni a czikkre. Ha a másik, — kinek az utolsó kilogram kávé és czukor után meg kellett az adót fizetni — őt ebben nem követi, elveszti vevőit és egyébb czikkei- ben is kevesebb forgalmat fog elérni. A két rósz közül a kisebbet választván, esetleg ép oly áron fogja adni czukrát és kávéját, mint ezelőtt s a fogyasztási adó az ő nyakában marad. A mondottak által eléggé indokoltnak véljük abbéli állításunkat, hogy a nagym. pénzügyminiszter ur által benyújtott törvény- javaslat szerint a nyitott községekben nem a fogyasztó közönség, hanem egyedül csak a kereskedő fogja a tervezett adót viselni. A mélyen tisztelt képviselőház pénzügyi bizottsága, helyt adva a fővárosi nagykereskedők panaszainak és kellőleg méltányolva a felhozott megczáfolhatlan indokokat, eltérve a javaslatban foglalt külömbőző adótételektől, és azokat az egész országra nézve egységessel helyettesítette; reménnyel tölt el ez bennünket, hogy a mélyen tisztelt képviselőház a mi érdekeinket is figyelembe veendi é9 nem fog oly törvényt hozni, a mely bennünket oly érzékenyen károsítson. Ha a fogyasztási adók behozatala az államháztartás rendezése czéljából elkerülhetetlenül szükséges, adóztassanak meg az országban előállított vagy termelt czikkek az első forrásnál illetőleg a gyáraknál, a külföldről érkezőkre nézve pedig állítassák föl az ország határain a fogyasztási adóvoual, — de mellőztessék az ép oly terhes mint ellenszenves, az államra is hátrányos és már erkölcsi szempontból is elitélendő kiegyezkedési rendszer. Alázatosan kérjük a mélyen tisztelt kép viselőházat miszerint a fogyasztási adóvonal felállítását elhatározván, a nagym. pénzügy- miniszter ur czukor kávé és sör fogyasztási adóróli törvényjavaslatának azon pontját, melyben ezen adónak a nyitott községekben kiegyezés utján leendő beszedését tervezi, — meg ne szavazza. A képviselőház iránt kiváló tisztelettel és hódolattal viseltető Veszprém, 1880. Deczember 8. Veszprémi kereskedelmi társulat. II. Mélyen tisztelt képviselőházi*) Azon bizalom mellyel édes hazánk legelső testületé a mélyen tisztelt képviselőbáz iránt viseltetünk, feljogosít bennünket arra, hogy a tervbe vett uj fogyasztási adó ellen, mint a mely hazánk lakosságának csaknem minden rétegét, de a középosztályt különösen érzékenyen sújtja, jelen kérvényünkéi a mélyen tisztelt képviselőházat megkeressük. A czélba vett adóztatás oly tápszert tesz drágábbá, mely ma már mint életszükséglet minden hajlékban használatik, ez az oka, hogy annak alkalmazása ellen nemcsak városunkban de az egész országban a legnagyobb ellenszenv nyilváníttatik. Nem akarunk itt külön indokokat felhozni ezen említett adó káros voltára nézve, hiszen a mélyen tisztelt képviselőház előtt egész halmaza fekszik már azon indokoknak, melyek bőven megvilágítják annak káros hatását úgy a kereskedő mint hazánk lakosságának más osztályaira; csak azt kívánjuk itt megemlíteni, hogy az utóbbi pár év alatt az adók úgyis már existentiánkat tenyegető mérvben szaporítattak és felemeltettek : például a városunk lakosságára kivetett egyenes állami adó több mint harminczezer forinttal lett feljebb emelve, holott a keresethiány, az elszegényedés napról napra nagyobb mérvben észlelhető. Most ezen uj adó behozatala által uj súlyos terhek fognának válainkra nehezülni, holott az eddigiek úgyis már csaknem elvisel- hetlenek. Egász bizalommal kérjük tehát a mélyen tisztelt képviselőházat, hogy a tervbe vett uj fogyasztási adónak megszavazását megtagadni móltóztassék. Kitűnő tisztelettel a mélyen tisztelt képviselőháznak Veszprém, 1880. decz. 8. legalázatosabb szolgái: Balogh Károly, ‘Brenner Lőrinc\, jegyzi». elnök. = Veszprém, deczemb. 12. (Külföldi szemle.) „Napoleon“ czimmel Napoleon her- czegnek egy új lapja jelent meg. A bevezető czikkben ki van jelentve, hogy a lapot a her czeggel folytonosan összeköttetésben levő egyének szerkesztik A programmban hangsulyoz- tatik, hogy a napoleonisták emanczipálták volna a népet, szervezték volna a demokrá- cziát és a világi társadalmat és megdöntötték volna a pápa világi uralmát. A diktatúrát és a háborúkat csak a viszonyok kéuyszerítették reájok. A respublikát csak a meglepetés és az idegen invásió teremtette meg. A „Napoleon“ az alkotmány revízióját kívánja; kívánja, hogy egy felelős, a nép által szabadon választandó elnök választassák; kívánja az adók revízióját, a franczia demokráczia újjászervezését, a békét és Francziaországnak a külpolitikába való be nem avatkozását. — c'A hatalmak a görög kérdésben folytatják a tárgyalásokat, és ragaszkodnak az európai kereszthez és és a közös eljáráshoz, ami a béke érdekében elengedhetetlen. A görögöket ismételten intik, hogy szüntessék be országukat teljesen kimerítő hadi készülődéseiket, mert azon esetben, ha háborúba bonyolódnak és vereséget szenvednek, Európa nem fog rajtuk s-gíthetni, miután a flotta-demonstráczió semmiféle körülmények között nem ujíttatik meg még egyszer. *) Mindkét kérvény Eötvös Károly orsz. képviselő ur által lesz benyújtandó. Veszprémmegye őszi évnegyedes közgyűlésé. (1880. decz. 6 és 7-én.) Báró Fiáth Ferencz megyei főispáu ő nmltsga d. e. 9 órakor megnyitván a közgyűlést, üdvözli a nagy számmal megjelent b. tagokat, s aztán a napirend első tárgyául felolvastatja ‘Bezerédy Gyula m. alispán következő lemondó iratát, melyet mindvégig fájdalmas hangulattal hallgatott a közönség: Nagyméltóságú Főispán úr ! Mélyen tisztelt közgyűlés! A vármegye junius 7-iki évnegyedes közgyűlésében 273. szám alatt kelt határozatával megrongált egészségem helyreállítása végett 3 havi szabadságidőt nyertem. Ez idő lefolyt — és bár az óhajtott eredményt nem idézte is elő, nem fosztott meg a reménytől, hogy állásomat elfoglalva hivatalos köte.ességemnek ismét eleget tehessek; e reményben vártam napokig, hetekig ... de a pillanatnyi javulás huzamosb rendszeres tevékenységet nem engedvén — elérkezettnek láttam az időt, hogy állásomról lemondjak. Mélyen tisztelt közgyűlés! 8 év óta vagyok oly szeienesés a közönség bizalmából vármegyém tisztviselője lehetni; szép napok kellemes visszaemlékezések fűződnek ez időhöz és ez alatti működésemhez . melyet örömteljessé tett a bizalom, ragaszkodás és jóakaratu támogatás, melyet úgy a megye közönsége, — mint tiszttársaim részéről folyton tapasztaltam. — Kellemes megnyugvással tekintek vissza ez időre, mely érzést részint a betöltött kötelesség tudata, bogy a körben, mely működési terül számomra kijelölve volt tehetségem szerint törekedtem, — részint az önök részéről nem hiányzó elismerés, jó indnlat és újabban is a szives részvét számtalanszor tanúsított nyilatkozatai fokozzák és táplálják bennem; fogadják azért is jelen lemondásommal forró és soha nem szűnő kőszönetemet a bizalomért, melyet belém helyezni, — a támogatásért, melylyel működésemet kísérni, — s a nemes részvétért, melylyel betegségem tartama alatt irányomban viseltetni szívesek voltak; legyenek róla meggyőződve, hogy e kegyességüket becses ereklyeként örzendem meg, mint jutalmát megyém javára és érdekében tett készséges munkálkodásomnak. Szives elnézésüket kérem, ha daczára buzgó törekvéseimnek nem mindig sikerült feladatomnak akkép megfelelni, mint legjobb akaratom szerint óhajtottam, — és ez irányban elkövetett hibáimat kérem nem annyira szorgalom, vagy jó szándék hiányának, mint inkább az emberi gyengeség, úgy erőm és tehetségem elégtelenségének tulajdonítani. Engedjék, hogy e helyütt köszönetét mondjak azon tiszttársaimnak, kik ntóbbi akadályoztatásom ideje alatt, helyettem működni s irányomban folyton a lehető figyelem és kímélettel lenni szívesek voltak; úgy a többi tisztviselő uraknak is, kik hivatalos működésem tartama alatt oldalam mellett jébarát és kötelesség érző tiszttársként megyénk javára közreműködni, úgy jó és rósz napokban egyaránt segédkezet nyújtani mindenkor készek voltak. Fogadják ismételten legmélyebb köszönetem nyilvánítását! Tartsanak meg jó emlékükben! Melylyel maradok örökké hálás, tisztelő szolgájuk — Veszprém, 1880. évi deczember hó 1-én. Beserédy Gyula, s. k. alispán. A felolvasott lemondás kapcsán következőleg határoztatott: 601./12025. 1880. Bezerédy Gyula, m. alispán úr lemondása és ezzel kapcsolatban Pöschl Károly m. biz. tag azon indítványa, hogy a megye közönsége a lemondást ezúttal ne fogadja el, hanem a beteg alispánnak újabban is szabadságot adjon, felolvastatván és tárgyaltatván: Tekintettel lemondó alispán úrnak a múltban szerzett érdemeire s azon szeretet és tiszteletre, mely még mindig nem engedi föladni a reményt, hogy őt egészségi állapota jobbra fordulván — ismét a megye élén láthatja: a megye közönsége Bezerédy Gyula, m. alispán úr lemondását ezúttal nem fogadhatja el. Minthogy azouban az alispáni szék a közszolgálat kátránya nélkül bizonytalan időig betőltethetlenül nem hagyható, fölkéretik Főispán úr ő nméltósága, hogy azon esetre, ha az alispán úr állását a legközelebb 3 hó alatt nem foglalhatná el, az alispánválasztást a legkö\elebbi márcziusi közgyűlés napirendére kitűzni mé tóztassék. Egyszersmind a jelen alkalomból, miután a közigazgatás központi kezelése teljesen megnyugtató és kielégítőnek találtatott, a megyei jegyzői hivatal irányában jegyzőkönyvileg elismerés nyilváníttatik. Olvastatok ezután a m. kir. belügyminiszter leirata a fircp kir. járásbíróságnak telekkönyvi hivatallal való felruházása tárgyában, mely ezúttal tudomásul vétetik, egyszersmind azonban a kérdés eldöntésének sürgősségére való tekintettel megbizatik a m. alispáni híva tál, hogy a szabályos határozatok beérkezte után azok tárgyalása, illetőleg törvényhatósági jóváhagyása czéljából rendkívüli m. biz. közgyűlést hívjon össze. A m. kir. belügymiuiszteriumnak leirata egy Táp a városában felállíttatni szándékolt új gyógyszertár felállítása tárgyában, mely szerint kérvényező kérelmével elutasíttatik, tudomásul vétetett. Megválasztottak a központi választmány tagjai. Ezek: Anyós Tivadar, Auerhaminer Ferencz, Békássy Károly, Csolnoky László, Dr. Fenyvessy Ferencz, Fülöp József, Gaál Lajo9, Hencz János, Horváth Alihály, Horváth Lajos, Kemeues Ferencz, Kenessey Károly, Kenessey Pongrácz, Kleczár Ferencz, Kőrössy Lajos, Kopácsy Viktor, Konkoly Lajos, Kovács Imre, Lévay Imre, Dr. Pillitz Benő, Purgly Sándor, Kosos István, Ruttner Sándor, Dr. Sárkány Miklós, Szabó Imre, Tóth Ede, Tóth József, Véghely Imre, Véghely Dezső és Virágh János m. biz. tagok. A m. kir. belügyminisztériumnak a m. közig, bizottság másodfokú erdei kihágási bíróságához szükséges 5 kültagnak a közigazgatási bizottságon kívül álló, de erdészeti ügyekben szakértő egyének közül leendő megválasztását engedélyezvén: ennek tagjaiul Szabó Imre (veszprémi), Bizel Gyula (devecseri), Büchel Antal (veszprémi), Paczli Jenő (rátótij éc Warrinszky József (b.-nánai) lakósok választattak meg. Az orsz. képzőművészeti társulat részére a nevelési alapból 400 frt szavaztatik meg. A m kir. belügyminisztérium intézvénye a zirczi járási kóroda fölötti védnökségnek királyné ő felsége által leendő elvállalása tárgyában tudomásul vétetik. (Az előterjesztett kérelem csak akkor lesz tárgyalható, ha a kórház már fölállítva lesz.) A név. választmány ez alkalomból fölhivatik, hogy alapszabályait, a védnökség kérdésének figyelmen kívül hagyása mellett, mielőbb terjeszsze be. A közrn. és közi. minisztérium intéz- vénye a Veszprém- győri országút gerenda- vágási szakaszának áthelyezése tárgyában felolvastatván: a kisajátítási tervrajz és összeírás, az intézmény értelmében elkészíttetni rendeltetik, s annak teljesítésével Hunkár Sándor m. biz. tag elnöklete alatt Supka Jeromos, Hunkár Mihály, Ányos László, Ányos Tivadar, Hencz Tamás urak és a kir. állam- építészeti hivatal, a műszaki tervek kiadása mellett, azon felhívással küldetnek ki, hogy a munkálatot a megyei alispáni hivatalhoz két példányban mielőbb beadni szíveskedjenek; az alispáni hivatal pedig utasíttatik, hogy a beérkezendő munkálatot, amennyire lehető, még a márcziusi közgyűlés alatt a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszteriumnoz terjessze föl. Nehogy pedig, mint a jelen évben a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium részéről ismét azon ellenvetés tétethessék, hogy a kérvény az állami költségvetésbe a törvényhatóságoknak közmunka ügyekben való segélyezésére fölvett hitel fölosztása után érkezett be, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium, az előbbi főiiratokban már hangsúlyozott forgalmi és hadászati érdekek tüzetes kifejtése mellett és kijelentésével annak, hogy a műszaki iratok a kisajátítási terv és azzal együtt fölterjesztetni íöguak, a kért pénzsegély adományozása iránt már ezen ülésből fölkóretni rendeltetik. QA földm. ipar- és keresk. minisztérium intézvényében kérdést intéz a tvhatóságüoz, vajon egy, Győr, Komárom és Győrm. Veszprémin. Mosonm. és Komárom megyékre nézve rendszeresítendő új iparkamara felállítása indokolt volna-e: a megye ezúttal indokoltnak nem tartja. Tudomásul vétetik a honvédelmi minisztérium abbeli leirata, hogy a közös hadseregnek Ő felsége által megállapított bókeelhelye- zése szerint Veszprémmegye területén katonaság nem fog állandóan szállásolni. A megyei állandó választmány tagjaivá választattad egyhangúlag: Áuyos László, Ányos Tivadar, Andre Gyula, Antal Gábor, Auerhammer Ferencz, Barcza Kálmán (veszprémi) Béaássy Károly, Brenner Lőrincz, ifj. Bélák István, Csapó József, Csapó Kálmán, Cserny László, Csolnoky László, Csonka Ferencz, Dunst Ferencz, Dr. Fenyvessy Ferencz, báró Fiath Pál, Fülöp József, Fodor László, Gaál Lajos, dr. Halassy Vilmos, Hunkár Mihály, Hundár Sándor, Horváth Lajos, Kenessey Károly, Kenessey Móricz, Kenessey Pongrácz, Kiss László, Kőrössy Lajos, Késmárky József, Kopácsy Viktor, Kovács Imre, (veszprémi), Kórössy Imre, Konkoly Lajos, Lévay Imre, Mányay Károly, Molnár Aladár, Mustos János, Nemesik János, Oswald Dáoiel, dr. Palotay Ferencz, dr.j Pillitz Benő, Piosszer István, Pribék látván, Pöschl Károly, Purgly Sándor, Ruttner Sándor, Rothauser Mór, Rosenthal Nándor, dr. Sárkány Miklós, Szabó Imre, Siáüly György, Szilágyi Józset, Szűcs János, Tóth Kálmán, Tóm József, Véghely Imre, Véghely Dezső, Wertheim Armin és Woita József m. biz. tagok. A közigazgatási bizottsághoz választandó 5 uj tagul titkos szavazat útján megválasztattak: Kisovics József, Tótb Lajos, Gaál Lajos, Csapó Kálmán és Ferenczy Károly m. b. tagok. A közegészségügyi bizottság tagjaiul választattak: Csoluoay László, Dunst Ferencz, Forintos István, dr. Halassy Vilmos, Kőrössy Lajos, dr. Pillitz Benő, Pribék István, Kosos István, Ruttner Sándor, dr. Sárkány Miklós és Véghely Imre. igazoló választmány tagjaiul Csolnoky László, Kenessey Karoly, Kenessey Pongrácz, dr. Pillitz Benő és Véghely Imre valasztatuak. Tudomásul vétetik, hogy az igazolási választmány elnökéül főispán úr ő nmltsga Forintos lstváut, tagjaiul pedig Ferenczy Károly, Lévay Imre és Szabó Imre uradat nevezi ki. Az ált. bíráló választmány tagjaivá lőnek br. Fiáth F. íőispan 0 nmltsga elnöklete alatt Dunst Ferencz, Fülöp József, Gaál Lajos, Rosos István és Ruttner Sándor m. b. tagok.
