Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-12-05 / 49. szám

5-& 4153. wim „T.ÍX ,-----------­■ ***&?? ?---— " ^m-_ - -..... t Ve szprémváros közgyűlése. F. é. 1880. nov. 29-én számos képvi­selő jelenlétében a rendes közgyűlés megtar­tatott. 1881 évi költségvetési előirányzat a szük­ségletnek 20788 írt 10 krban, fedezetnek 17504 frt 42 krban való megállapításával elfogadta­tott ; a fedezetlen 13283 frt 68 kr. tehát az egyes adóforintok után 16 kr. községi pótlék­kal lesz fedezendő. CA költségvetési vita főbb pontjaiban ab­ban öszpontosult, hogy a költségvetésbe jövőre a múlt évi pénztári maradvány, esetleg hiány, a hátralékban levő községi pótlék, általában minden reménylhető jővödelem felvétessék, a hátralékban levő pótlék behajtása siirgettessék, a szegények pótléka a községi pótlékkal együtt szedessék, a behajthatlan adók és községi pót­lékok leírása eszközöltessék, az adóvégrehaj­tásra rendszeresített adóvégrehajtói állomás szerveztessék, az adóvégrehajtásokra kiadott összeg és a végrehajtásból tényleg befolyt összeg közötti különbség kitüntettessék, az adókivetésre a munka szaporodása folytán, ha ezt a viszgálat eredménye igazolja, egy rend­szeresített állomásra tisztviselő alkalmaztassák, a városi állatorvosi állomány 80 frt évi fize­téssel rendszeresítessék, a közvágóhidra sza­bályrendelet készítessék. A virilisek és képviselő választások név­jegyzéke elfogadtatott s a képviselő választási határidő kitűzése végett az alispáni hivatalhoz felterjesztés küldetett. Az 1881. évi jau. 1 — 10 közt megejtendő népszámlálásba számláló biztosokul válasz­tattak : gg &.I. kör, 3 csoportra, 1. 2. 3. poléta: Berger Sámuel, Gutthardt Antal, Kovács Gyula, brutalitások ellen élesebben kikeltek. Ugylát- szik a nemes krix-kraz minister a melléről a hátára fordította az érdemkeresztet! Csődbe jutott Rautman bpesti derék könyvkiadó. Ki­adványai nem szűnnek meg azért. — Gyanús. A fejérvári »Híradó“ szórul szóra Írja: »Idő­járásunk folyton kellemetlen, egészségtelen, ködös; emellett azonban enyhe Mi veszpré­miek megköszönnék az ilyen enyheséget! — CA szombathelyi színházban csepüevők s kók­lerok játszanak. — Sopron táján a kanyaró- járvány pusztít. — Uj szivarnem jő legköze­lebb trafikjainkba. Neve nem jut már eszünkbe. Olyan stinkatores-forma. — ‘Baján franczia klub alakult. — cA za^aegersZeSÍ társaskor alapszabályait a belügyminister helybenhagyta. — Keszthelyen több veszett eb kószál. Sok embert martak meg. — Nagy-Kanizsán dal­kör alakult. Csak aztán ne jusson a legtöbb collega sorsára! Szombathelyen r. k. tanító­egylet alakult — Győrött a hadmentességi díj nagy bajt okoz a hatóságoknak s a pol­gárságnak egyaránt. A külföldre utazóknak nem adnak engedélyt; foglalások eszközöltet­nek. stb — Szt. Gothárdon rablók garázdál­kodnak. Közelebb Czifra F. korcsmárost ra­bolták ki. — Esztergomban lóvonatu vasutat terveznek. — QA zágrábiak javára Szombat­helyen műkedvelői előadást rendeznek köze­lebb. — cA „Fővárosi Lapok“ szerkesztésétől Yadnay Károly újévtől megválik. — oA ron­csoló toroklobb Letenyén pusztít újabban. — Zsandárvilág. Az országos zsandárság életbe­léptetésével Veszprém a VI. zsandárkerülethez, melynek székhelye Sz.-Fejérvár, fog tartozni. Gaudeamus igitur! Mórocza Zsigraond, Perlaky József, Rosenthál Nándor, Szilágyi Mihály, Fischer Manó, ifj. Rápocli Sándor, Soós Lajos; felügyelő biz­tosokul : Szabó Imre és Ferenczy Károly. II. kör, 3 csoportra, 4. 5.6. poléta: Beukő István, Eősze Dezső, ifj. Csolnoky Ferencz, Balogh Károly, Gannai János. Bezerédj Viktor, Kopácsy Árpád, Sándorffy Miksa, Vikár Lajos, Weisz Ede, Varga István; felügyelőkul: Brenner Lőrincz és Fodor Gyula. III. kör, 3 csoportra, 7. 8. 9. poléta: Kürti Károly, Keresztes Pál, Husvéth János, Márton Gyula, Breuer Károly, Jánosik Sándor, Kürti János, Huber Károly, Stoll Miklós, Cso­rnai Lőrincz, Viz János; felügyelőkul: Rutt- ner Sándor és Megyessy József. IV. kör, 3 csoportra, 10. 11. 12. poléta: Nagy Iván, Schmied János, Eszterhay Ferencz, Dukovics Sámuel, Kovács Imre, Szeiberling Mátyás, Kajdi Pál, Szabó József, Lipthay Já­nos, Zsófiay Károly \ felügyelőkul: Androvics Imre és Kovács Ignácz. Gyámpénztárban kezelt árvaértékek meg­vizsgálására, a behajtás alatt álló gyámi kö­vetelések és régibb gyámpénztári kivételek állapotának kinyomozására, a behajthatlan kö­vetelések és ezek iránt a felelősség megállapí­tására Pap Ferencz, Szabó Imre,Véghely Dezső, Morocza Zsigmond. Rosenthal Nándor kiküldet­tek, a küldöttségi munkálathoz megkivántató adatok gyűjtésével pedig a városi tanács meg- bizatott. Csolnaki Ferencz volt v. orvos síremlé­kének a város költségén felállítására az építé­szeti bizottság kiküldetett, az erre fordítható költség 900 frtig terjedhet, melybe azonban a már gyűjtött 358 frt 53 kr. beszámítandó. A veszprémi izr. tanügy. (n.) Mint minden évben, úgy az idén is beterjesztette a veszprémi izr. iskolaszék a tek. képviselő testületnek a veszprémi izr. elemi és ismétlő iskoláról szóló jelentését, melyben ezen intézetnek a lefolyt 1879—80. évi iskolai életét három szempontból találjuk megvilágítva. Az első és oktatásügyi rovatban föl- említtetik, hogy a lefolyt iskolaév 1879. szept, 1-én megnyíttatott és julius 15-én záratott be. A tanczélt minden osztályban elérték. Az V-ik osztályból kilépett 17 fiú a gymnasiumba ment át; tehát majdnem minden fiú ezen osztályból az ismétlésre utáltakat kivéve — oly viszony, mely sajnos nem egészséges és mely ismét egy felsőbb népiskola életbelépte­tésének szükségét hangoztatja. Az államnak folytonosan és méltán növekedő követelései azok irányában, kik tudományos pályára lép­nek, okozzák, hogy csak kitűnő tehetségű gyer­mekek alkalmasak azon sikerrel előre haladni; a kevésbé tehetségüek előbb, vagy utóbb meg­buknak, legjobb éveiket elvesztik, vagy leg- fölebb a középszerűségig viszik, melynek anyagi sikere nincs. A fiatal emberek életczéljukat eltévesztik, és csak a szellemi tengődiséget szaporítják; a szülők megint óriási pénzáldo­zatokat elpazaroltak, melyek ha gyermekeik más ipari szakmákat választanak, ezek és az állam számára gazdag gyümölcsöket hoznának. A torna és énektanítás más tanerőkre bízatott. A múlt évben a városi hatóság fól- szólítására táplált reménység, egy közös torna­intézetet kapni, a melyben az oktatás télen nem szakíttatnék félbe, sajnosán, nem valósult. A jobb siker az énektanításban már a lefolyt iskolai évben érezhető volt; nem olyan mér­spekulált, s pátenst kért egy csodás gyógy­szerre, mely is neveztetik »tinctura paprica- na“-nak. A szabadalmat megkapta. Nagy mennyiségű paprika szállítmányok érkeztek Pécsről, Szegedről a nevv-yorki chatam-strect egy storejába, melyben a világhírű dr. Kemény isteni „tincturá“-jáuak főraktára s ,factory“-je volt. Dr. Kemény úr azóta valóságos doktor, (úgy hiszem philadelphiai diplomája van) s vagyon neki New-York városában csak négy palotája, két millió forintnyi értékben. Különösen az orvosi szerekkel, az efféle tincturákkal űzik a legnagyobb humbugot a yankee k. — A »Vinegar Bitters“ föltalálója ma többszörös milliomos, s legalább is Amerika hirü ember. A kik 76-bau a közkiállításon künn voltak Philadelphiában, bizonyára sohasem felejtik el ezt a két szót. Akárhol járt-kelt az ember a városban, a városon kívül, az erdő Bégekben, mindenütt ez a két szó üldözé rém­ként, meszelóvel ide oda mázolva: »Vinegar Bitters.“ A járdákon bemetszve a kövekbe, az újon épült házak falaira festve, a városon járó­kelő kocsikra százszor fölragasztva, szászor letépve, a boltokban takaró papírul kaptad, a vasúti coupék ülésein hevertek, a voual mentén jobbról balról száz, ezernyi mérfölde­ken át sziklákon, hidakon, fákon ott ragyogott »Vinegar Bitters.“ Azután az a hires tinctura nem egyébb, mint egy igen-igen közönséges gyomorerő- sítő sav. A Niagara vízesés mellett ma már egy csinos kis városka áll: »City of the Niagara falls.“ A város kizárólag hotelekből s „Indian- Córiosity-|átore‘-kből áll. Tán nem is szük­séges felemlítenem, hogy ez indián különle­gességeket európai munkások készítik, ennél azonban sokkal érdekesebb az a maga nemében páratlan gyár, melyet itt egy Máyer nevű budapesti magyar ember alapított, s melyben amerikai régiségeket! gyártanak. Ennek a gyárnak három osztálya van, a kő, cserép, s bronzkorszak osztályai. Egy­két évig titokban folyt a mesterség, azután port kerítettek a jámbor atyafiuk nyakába, mely rosszul ütött ki reá nézve, s tetemes pénz birsággal lakolt. A pör eldőlte utáu természe­tesen ledobta az álezát s nyilt sisakkal lépett régi eszméjével az üzleti világba. Routin ja igen szép e téren s szerfölött találékony. Üzlete, illetve gyára a tudományos világ előtt figyelmet vívott, s ha nem is a régiségek becse, de mííkivitele, tökéletessége szerint ma is veszik holmiait. Gazdag ember, — és az mindent mond. Legérdekesebb azonban az irodalmi hum­bug. Ez túl tesz mindenen. A newyorki ,De- mocrat“-nak egy egyszerű nyilatkozata elég volt, hogy Granttól Greeleyhez pártoljon át. Kapott a nyilatkozat szerint 45.000 dollárt. Régi előfizetők nyomban otthagyták, de más­nap az uj táborból volt ugyauauuyia. Amiut a »Democrat“, úgy tesz Amerikában mindea lap, ha az anyagi előnyére van. Ott is esz­köz ugyan a hírlap miut itt, de nem egyes eszmék diadalra juttatására, hanem — a gaz­dagodásra. A szépirodalom kevéssé van képviselve. Longfellow, Bret Harte, Printer műveit olvas­sák, de könyvekre nem szeret pénzt adni a yankee. Mig Bret Harte lapot adott ki, a kö­tőkben ellenben a tornatanításban, mivel a szorgalmi idő alatt az eső volt túlnyomó és azért a tanórákat a szabadban nem tarthatták be. Itt még legyen megjegyezve, hogy ezen tan­tárgytanítás mindaddig hézagos marad, mig ez iskola egy tornateremmel nem rendelkezik, melyben ezen oktatást függetlenül télen nyá­ron egyaránt nyújthatják A tanítótestületnek mikénti alkalmazta­tása után áttér a jelentés a leányok szá­mára berendezett ismétlő iskolára. Ez a lefolyt iskolai évben nem minden osztály­ban felelt meg a hoz'á kötött várakozásoknak. A VIII. osztály szép sikkerrel fejezte he pálya­futását, ellenben a VII-ik és Vl-ik osztály egészen föloszlott azaz ezen két osztálynak legtöbb tanulói tanfolyamaikat nem folytatják. Némelyek a VI. osztályból a jelen iskolai év­ben újra megnyitott és most egyedül fönálló Vl-ik osztályba mint ismétlők léptek be. Ezen pontnál az iskolaszék javaslatba hozza, hogy a tandíj az ismétlő iskola növendékei számára leszállíttassék. A Talmud — Thorah iskola, mint eddig, csak meglehetősen látogattatott. Mégis ezen kevés között van három szép reményekre jogosító tanuló, kik — ha ebbeli tanulmányai­kat nem szakítják félbe — ezen intézetnek egykor díszére válhatnak. A lefolyt iskolai évben ez iskolában is az iskolai takaréktári intézmény szép sikerrel hozatott be. Kettő a kezelő tanító közül olyan szerencsés volt, hogy neveik a sors által megjutalmazandók között kihúzattak és fejenként 25 irtot nyertek Ezen intézmény­nél hátrányokat nem vettek észre, annál in­kább előnyöket, a mennyiben a gyermekek a takarékosságra szoknak és már ideje korán magukról gondoskodni tanulnak. Némelyik tanuló megtakarított filléreit az iskolából tör­tént kilépésekor legjobban fölhasználta, a mennyiben a gymnasiumban szükséges tan­könyveket vették meg azokért. A 11-ik III-ik IV-ik V-ik osztályban megtakarított pénzek 144 frt 77 krra rúgnak, oly eredmény ez, mely ezen iutézmény folytonos és gondos ápo­lására serkenthet. Ezen jelentés második és pénzügyi rovatában fölszámítva találjuk, hogy az iskolá­nak múlt évi előirányzata 3889 frt. Erre a könyv kimutatása szerint a pénztárba tényleg befolyt 3807 frt 70 kr hátralék hozzá nem szá­mítva 137 frt kimaradás 141 frt 15 kr. összesen 3948 frt 85 kr. Ezen ös-zeg összehasonlítva az előirányzattal a 137 frt kimaradástól elte­kintve mégis egy 59 frt 85 kr. plus-ot mutat föl, mi az év közben történt leiratásokban ta­lálja magyarázatát, ennélfogva a lefolyt iskolai év pénzügyi kezelésére nézve kedvezőnek ne­vezhető, miután a hátralékokból is több felé­nél még behajtható. A harmadik és statistikai rovatban ki van mutatva, hogy a lefolyt iskolai évben a leirott 279 tanuló közül a vizsgáig megma­radt az elemi osztályokban 241 és az ismét­lőkben 28; tehát összesen 269 tanuló, mely körülmény igen kedvező eredménynek tekint­hető, miután csak 10 gyermek — ezek kö­zött 4 ismétlő tanuló — nem végezte sza­bályszerűen az iskolai évet. A jelen iskolai évben beiratkozott az elemi osztályokba 246 és a VI. ismétlőbe 15, tehát összesen 261 tanuló. Végre az iskolaszék kötelességének tartja hálásan megemlíteni, hogy a hitközség érde­mes elnöke, mint évek hosszú során át, úgy a lefolyt iskolai évben is a tanulók számára zönség valódi rajongással viseltetett iránta, hanem mikor könyveket kezdett szerkeszteni novelláiból, akkor a yankee-k zsebre dugták kezeiket, s Bret Harte ma úgyszólván az európai könyvpiacz számára ir. A »Herald“ munkatársa Stanley tudó­sításait Atrikából lázas türelmetlenséggel vár­ták a yankee-k s ha egy-egy czikk vagy táv­irat jelent meg tőle, Livingstone felöl, akár másról se beszéltek a yankee-k. Hanem mi­kor Stanley London, Páris s New-Yorkban egyszerre kiadta úti élményeit, a yankee-k olvasták a lapokból nagy figyelemmel a mű ismertetését, — hanem maga a mű, az ott maradt a nyomda raktárábau. Tán sehol sincs úgy kifejlődve a művelt világban a könyv­iszony mint Amerikában, s mi magyarok — hozzátevőleg épen nem panaszkodhatunk. A szépirodalmat a lapok tárczái kulti- válják főleg. A yankee mint reális ember a képzeleti művekre és igy a regényekre mit sem ad. Neki a poezisnek is az életből kell merítve lennie. S aztán mielőtt egyik-másik tárczaczikk olvasására vállalkoznék, megköve­teli a szerzőtől, hogy magában a czimben, ha ez mindjárt 5—6 sornyi is, benne legyen a czikk lényege, hogy eleve tájékozhassa ma­gát, érdemes-e az elolvasásra s ízlésének meg­felel-e? Ebből következik, hogy a tárczák közle­ményei a napi szenzáeziós események poeti- kus kidolgozásai olyanformán, mint azt a mi budapesti német zuglapjaink teszik. Hűen emlékszem még egy ily tárcza- regény czimére a »Tues day-News‘-ből lm magyar fordításban: »Egy borzasztó éj!“ — A kincs a szekrényben; a tulajdonos álma 4 frtot ösztöndíjul ajándékozott; továbbá Ránsburg Lipótné úrnő az iskolának ado­mányozott két vászonra fölvont nagy és jól használható fali térképet. »Ezen a tényleges iskolai viszonyokhoz szorosan alkalmazkodó előterjesztésből“ —igy végzi az iskolai jelentés — ,a tek. képviselő testület láthatja, hogy a lefolyt iskolai év két ismétlő osztály kivételével minden tekintetben kielégíthetőnek nevezhető.* = Veszprém, deczemb. 5. (Külföldi szemle.) A kleznai ütközetben, mely Dulcigno megszállását megelőzte, a törökök 3 zászló­aljjal s egy üteggel vettek részt. Osman pasa a török parancsnok az albánok által tanúsított ellenállás irányában a legnagyobb türelmet tanúsította Csak miután hiába szólította fel őket hadállásaik elhagyására s a San-Giorgio hidra hatolt századra az albánok a túlpartról lőttek, csak ekkor viszouoztatta a tüzet. Köz­hit szerint az albán liga harezosai első erős hadállásuk elhagyására egyes ligától elszakadt törzs árulása folytán kényszeríttettek. Az akczió további folyamában a törököknek a tüzérség kitűnő szolgálatot tett, mig az albánok leg­inkább a lövegek teljes hiánya miatt a további ellenállással nemsokára felhagyni voltak kény­telenek. Veszteségük állítólag 60 —70 emberre megy, törököké alig 50-re. — Németország bukaresti képviselője utasítást fog kapni, hogy a román kormány előtt fejezze ki a Károly fejedelem trónbeszédével való elégedetlenséget s hogy barátságosan figyelmeztesse az ottani kormányt Románia osztrákellenes politikájának következményeire. — A szerb skupstina f. hó hó 20-ikára hivatott össze Belgrádba Az ellen­zék 30 szavazatnál többre nem számít. Ristics és Milojkovics antidynastikus agitaczióval fe­nyegetőznek. — A nihilisták. Charkowban nov. hó 18-án ismét egy titkos könyvnyomdát fedez­tek fel Charkowban. Ez alkalommal fegyverek, hamis útlevelek és pecsétek is találtattak nagy mennyiségben. Veszprém, decz. 3. A »L>e roi est mórt, — vive le roi!*.. így gondolkodtunk legtöbben, midőn e lapok legutóbbi számában megjelent szerkesztői »székfoglalót“ elolvastuk. De valljuk meg, hogy csakis ekkor. Mert a végbement székváltozás ismert és bi- resztelt phasisai oly erős pessimismussal töl­ték el a nyájas olvasók kedélyét, hogy a régi ismeretség minden biztosítékai mellett is gya­nakvó tartózkodással néztünk a »Veszprém* jövendőbeli iránya és cíéljai elé. Annyit beszéltek különféle politikai üzelmek, pártczélok, személyes érdekek, sub- ventio s több eféle dolgokról, hogy — főleg a tapasztalt tényekkel szemben — végre is lehetetlen volt bizonyos kellemetlen benyo­mástól elzárkózni. Ily várakozás és általános érdekeltség töltötte be a »Veszprém“ legutóbbi két szá­mának megjelenése közt lefolyt napokat, mig- len közmegelégedéssel s igaz örömmel olvas­tuk a »megtért apának“ uj (azaz, hogy régi) hitvallását; — s főleg, midőn makacs gya­núnktól késztetve egy sajtó-irodai censor akadékoskodó pedantériájával átböngésztük a lapot, s abban a programm független, szabad és részrehajlatlan elveivel semmi ellenkező „színezetet“ sem találtunk: — tiszta szívből kiáltottunk „Ave“-t! mély! — A térd a mellen; a kés a torkon! A menekülés: Halt, vagy lövök. Az akasztófa alatt!“ Illusztráczióuak azt hiszem elég Legkönnyebb mesterség itt poétának lenni. Valaki a legtermékenyebb poéta hírébe juthat, anélkül, hogy valaha verset irt volna. A zugpoéták valóságos üzleteket tartanak itt, s gyász, — hősi, — szerelmi költeményeket zsákszámra lehet kapni náluk egy-két dollárért. Az illető, ki verset akar lapba igtatni, a beig- tatásért fizetnie kell, akár egy hirdetésért. Hanem aztáu meg is kell nézni azt a részét a lapnak, melyben a mondva csinált poémák díszes alomja illatoz! Hanem hát a kiadó nyer, a zugpoéta nyer, s tán a czimzetes költő is nyer — egy-egy kétértelmű mosolyt yankee- Dulcincájá-tól. Humbug itt, humbug ott, — midenütt csak humbug! Egész köteteket lehetue arról írni, hogy a yankee-k, hogy csalják magukat és a világot. Ott is magáról ítél minden em­ber, s azért tartják egymást elég okosan hum­bugistáknak. Ha valakinek a humbug sikerült, azt mondják smart, derék! okos ember érte; hanem, ha belesül, örökös szégyen az rajta, így állván a dolog, nincs is azon mit csodál- Kozni, hogy mig nálunk ez a jelszó: „Higyj, mig meggyőződöl, hogy megcsalnak!“ addig a yaukee az ellenkezőt vallja: „Ne higyj senkinek, mig meg nem győ- ződöl becsületességéről.“ Igen praktikus elv. S ha valakit Ameri­kában rászeduek, vigasztalhatja magát azzal, hogy: más emberek más szokások, — más az európai humbug s más az amerikai business. Kompolthy Tivadar»

Next

/
Oldalképek
Tartalom