Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-11-28 / 48. szám

esteri • Ká­edőné tüldte in el­c meg iudul- ették, ig - csiról, it, — sapka zetett, ttesek ették, mit a ékéuj íz ut­taná­biztos lapba lispán 4210 9-éi átulsl ágbai itt ta kedés rtesít diBpái 415Í nyiuj 1877 cselé ). ok talál tani lbizte lapb ilispá 4171 orszí stól • iczen t tan dés, rtesi ilisp AR. zékének kiigazítására kiküldött válaszmány je­lentése; a képviselő választási határ idő kitű­zése; választási elnökök kijelelése. 3. 1881 ja­nuár 1—10-ik napjain megejtendő népszámlá­láshoz számláló és felügyelő biztosok válasz­tása. 4. a városi gyámpénztár megvizsgálására küldöttség alakítása 5 az 1879 évi pénztári számadásra hozott megyebizottsági határozat kihirdetése. 6. Mértékhitelesítő hivatalt illető intézkedés. 7. Csolnoki-siremlék iránti intéz­kedés. 8. Kanász ház eladása iránti feltételek megállapítása 9 Eszterhay Ferencz kérvénye, kövek díjmentes adományozásáért. 10. Gazda­sági bizottság jelentései. ♦Gyászhir. — Fájdalommal kell jelez­nünk városunk egyik legérdemdúsabb veterán úrnője, özv. Késmárky Gáborné halálát, mely lesujtólag hatott polgárságunk minden körére. Az elhunyt családja fájdalmában bizonyára mindnyájan osztozunk. A kiadott családi gyász- jelentés igy hangzik: Késmárky Amália és férje Bezerédj Imre, Kosos István, Rosos Izabella férjezett Békássy Károlyné Bezerédj Iván, Bezerédj Irma. Késmárky István és Késmárky Erzsébet szomorú szívvel jelentik édes anyjának, anyósuknak, illetőleg nagyany­juknak özvegy Késmárky Gáborné született Ányos Máriának a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. évi november 24-én élte 86-ik évében végelgyengülés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tete­mei Veszprémben f. hó 25-én délután 3 óra­kor fognak beszenteltetni s ugyanezen hó 26-án reggeli 10 órakor a Mindenhatónak bemuta­tandó sz. miseáldozat után Berhidán a családi sirkertben örök nyugalomra tétetni Veszprém, 1880. nov. 24. Béke hamvaira! ♦Az első Rorate-istenitisztelet — ma, hajnali 6 órakor tartatott székesegyházunkban. *A megyei és rendezett tanácsú városi szabályrendeleteknek a büntető törvényköny­vek életbeléptetése folytán szükségessé vált átvizsgálása, — s illetve utánmódosítása czél- jából tegnap rendkívüli megyei közgyűlés tar­tatott. A szabályrendeleteken ezúttal lényeges módosítás nem történt. ♦Thea estélyek. - A veszprémi polgári társaskör saját könyvtára alaptőkéje javára e téli ivad folyamán is rendez theastélyeket s ezek deczembor hó 4 éu és 19 én fognak a kör helyiségeiben megtartatni. Megvagyunk győződve, hogy e jóhirü estélyek azuttal is kitűnő sikert biztosítnak. ♦A szegény gyermekekért. — A vesz­prémi jótékony nőegylet szegény gyermekeknek karácsonyra adandó ruhák beszerezhetóse czél- jából, gyűjtő iveket bocsátott ki. A gyűjtő- iveket Ferenczy Teréz, Terelmes Lajosné és Krausz Arminné úrhölgyek voltak szívesek magukra vállalni. A nemes czél iránti tekin­tetből kegyes adományokat lapunk kiadó- hivatala is elfogad, s hirlapilag nyugtáz. «Színtársulat érkezik városunkba jövö karácsony hetében. A jóhirü Bogyó Alajos tár­sulata ez, ki 1866-ban városunkban folyton telt házak előtt ragadta el a közönséget gyönyörű hangjával Bogyó az 1878-iki párisi közkiállí­táson is fellépett a Trocadero-csarnokban s fé­nyes elismerést aratott. Lapjaink akkor sokat írtak róla. Hisszük, hogy műértő közönségünk igényeit is kielégítendő Azon helyzetben va­gyunk, hogy társulata tagjait is bemutathatjuk Ezek: Bogyó Alajos énekes,(tenor). Szabó Dani enekes, (tenor barit). Bódog Sándor énekes, (bariton). Toldi Ferencz bős szerelmes. Koródy Gyula és Ebergényi Ede szerelmesek Erdélyi Gerő apa Bérezi Miksa komikus bonviván Kiszi Miklós segéd színészek, kar és segéd komikusok. Bácskai György, Téréi Vilmos segéd mi mik. kom. Bodnár súgó. Verner karmester. Kova- csicsné Sarolta énekesnéBércziné Viktoria éne­kesnő. Kalottai Erzsi énekesnő. Szirmainé Teréz anya. Győrgyösi Etel drámai szende. Pap Laura szende vígjáték. Bácskainé, Polodi Lujza, Bod- nárné, Szabóné segéd színésznők, űebreczeni Margit segéd fiatal anya Erdélyiné,Gyurkovics Mathild segéd színésznők. •Dohány-csempészt jelentett föl valami túlságos lelkiismeretes ember Sz.-Kir -Szabad­ján. A pénzügyőrök ennélfogva beható nyomo­zást eszközöltek s meg is találták a tiltott jó­szágát Krausz S. birtokos padlásán. Súlyos pénzbírságra Ítélték. ♦A várost illető helypénzszedési jog az 1881. évre ma, novemberhó 28-án fog árlejtés utján bérbe adatni. Bánatpénzül 200 forint teendő le. ♦Mire okkupáltuk Bosniát? - Most sül ki, hogy tulajdonképen nem is iparczik- keinknek, mint inkább elégedetlen menyecské­inknek szerzett ezáltal kiviteli piaczot a bölcs politika. Ennek igazolásául vettük ma helyből a következő jellemző sorokat: .Nagyon különSe, hogy most már nem a férfiak, hanem a nők ké­szülnek nyakrafőre Bosniába. Ha egy kicsit ösz- szeperelnek férjeikkel, csípőre tett kézzel mind­járt azzal állnak elő, hogy kimennek — Bos­niába. Ily eset már fordult is elő. No hát bár­csak mielőbb váltsák be az ilyenek mind a fe­nyegetésüket. Szerencsés utat! K J. és M. S. férjek.“ Quod erat demonstrandum?! ♦Beküldetett. - A kir. postahivatalnak a város végére történt áthelyezésébe megszo­kásból már csak belenyugodtunk valahogy és az odavezető,, a piaczinál jobb karban levő járdát enyhítő körülmény gyauánt örömest tekintjük. Hanem, hogy egy ilyen jellegű köz­hivatal tájékán, hol este 6—7 óráig közleke­dik a közönség, miért nincs nehány lámpa, — már csak a legprimitívebb közbiztonság te kintetéboi is — alkalmazva, erre választ nem tudunk. A házuak a disznópiaczra és a vásár­térre szögellő sarkán, valamint a kapu mellett legalább egy-egy lámpa okvetlen szükséges, utóbbi főkép azért, hogy a kiszögezett táblát tájékozatlan és idegenek számára megvilágítsa Nem lehetne senkinek rósz néven venni, ha otthon nyert útbaigazítás folytán valahogy a pósta helyett a Zuschman korcsmájába té­vedne; sarokház és a város szélén vau mind a kettő. Kérjük mihamarabb a baj orvoslását. (Néhányan a közönség nevében.) ♦Ama dohánycsempészeti ügyben, mely­ről hírrovatunk más helyén teszünk említést, ma postautján Györffy Gyula aláírással sz. kir. Szabadiról egy nyilatkozatot vettünk, me­lyet nagy terjedelme miatt egészben nem kö­zölhetünk. Elmondja ebben, hogy Krausz Sa­lamon úr többek előtt azzal vádolja, hogy ő lett volna a feladó. Györffy e vádat határo­zottan visszautasítja s arról biztosít, hogy ily rágalmazás ellen törvényes megtorlást ké- rend. Legalább — úgymond — kikerül a „gaz Judás“ neve is. Mi úgy hisszük, hogy a t. ez. finanezdirektió az ily spiczlik neveit semmi körülmények közt nem adja ki (ad nótám Lieszkovszky-ügy) s igy az efféle vád ellen törvényes utón soha oltalmat nem nye- rend. Különben probatum est! ♦A kasinó bálja — a zágrábiak felse gélésére tegnap este tartatott meg. Leírását jövő lapunkban adandjuk. ♦Óngyilkosság. — A helyi honvódlovas legénység egyik legderekabb altiszté, Maczár Rudolf 23 éves tizedes múlt vasárnap reggeli 6‘i2 órakor revolverrel szivén lőtte magát s nyomban szörnyet halt. Mondják, hogy a sze­rencsétlent reménytelen szerelem vitte a két­ségbeesésbe. ♦Körmendy József a helyi s2ékesegy házi zenekar tagja, ki egyaránt jó zeneszerző s jó sörmérő, Sport-mazurkapolka czimű újabb szerzeménye legközelebb jelenend meg a Ró- zsavölgyi-czég kiadásában. Zeneértők dicséret­tel beszélnek róla. ♦A dyphteritis Vilonyán - mint ottani levelezőnk értesít — f. hó 14-ike óta szűnő félben van már, amennyiben ez idő óta egyetlen uj megbetegülés sem fordult elő. Tizennegye­dikéig 5 haláleset fordult elő e járvány követ­keztében. ♦A balaton füredi szeretetház harmadik értesítője (1871 —1879-ig) beküldetett szer­kesztőségünkhöz. A 99 lapra terjedő füzet a szeretetház történetét vázolja s az administra- tiórol róva to s kimutatásokat közöl. Lapunk más helyén ismertetjük. ♦Darázs Miska jóhirü zenekara váro­sunkon keresztülutaztábau múlt szerdán igen sikerült zeneestélyt rendezett a Steiner-féle kávéházi helyiségben. Nagyszámú közönség volt jelen, mely zsúfolásig megtöltötte a terme­ket s bő tapssal jutalmazta a derék zenekart. Másnap Budapestre utaztak. ♦Vasúti menetrend. — Okt. 15-ke óta a magyar nyugati vasútuál ezea változás állott be: Veszprémből iudúl Székesfehérvár felé reggel a vegyes vonat 9 óra 7 perez, délután a személyvonat 4 óra 50 perczkor; Kis-C\ell felé délelőtt 10 óra 47 perczkor a személy- vonat, délután 4 óra 59 perczkor a vegyes vonat. A b.-füredi szeretetház. (Ismertetés.) (Az intézet növendékei.) Az alapsza­bály 1 §-a értelmében az intézetbe való fel­vételre igényt tarthatnak oly teljesen vagyon­talan, anyagilag és erkölcsileg elhagyatott fiú gyermekek, kik vagy árvák, vagy szülőiktől kellő értelmi és erkölcsi nevelést nem nyer­hetnek, tehát a kik helyzetüknél fogva külö­nösen ki vannak téve az erkölcsi romlásnak. 1876-ban azonban az igazgatótanács el­határozta, hogy ezentúl a fentebbi kellékek mellett csak teljesen árva fiukat vesz fel. Föl­vétetnek tehát, kik: 1- ször a magyar királyságból valók; 2- szor legalább hat, legtöllebb tizenhá­rom évesek; 3- szór szellemileg mfívelhetők, tanítha­tók testileg egészségesek (különösen ragályos vagy chronikus bajban nem szenvednek), be vannak oltva és munkára képesek. Minden növendék a felvétel alkalmával az intézet or­vosa álta megvizsgáltatik; 4- szer eddigi körülményeik, életmódjuk, anyagi helyzetük és jellemük hiteles kimuta­tása által igazolják, hogy úgy teljes árvasá­guk, szegénységük, mint erkölcsi helyzetüknél fogva a fentebb említett határozat értelmében igényt tarthatnak az intézetbe felvételre. Ellenben nem vétetnek fel: 1- ször kik nem taníthatók; 2- szor kik testileg nyomorékok, vagy ra­gályos betegségben szenvednek; 3- szor kiknek testi alkotása vagy ter­mészete nem engedi meg az intézetbe™ élet­módot, vagy a gazdasági munkákat; 4-szer olyanok, kik megrögzött kóbor életűek, vagy már szándékosan gyújtottak avagy egyébb súlyos bűntényeket követtek el. A felvétetni óhajtóknak hivatalos bizo­nyítványai kell kimutatuiok anyagi állapotukat, erkölcsi körülményeiket, eddigi életmódjukat, | családi viszonyaikat, továbbá a mennyire a körülmények engedik, orvosi bizonyítványnyal kell igazolniok előbbi egészségi állapotukat s a beoltást; hasonlóul iskolai bizonyítványt kell felmutatniok iskolai tanulásukról; — úgy­szintén keresztelő levelük is, (a mennyiben megszerezhető) benyújtandó. — A felvétetni akaróknak írásban vagy élőszóval az intézet igazgatójánál kell jelentbezniök. A felvételért rokonok, gyámok, hatósá­gok, társulatok vagy jó szivü emberbarátok szoktak folyamodni; de több eset volt rá, hogy a növendék maga jelentkezett az intézetben s kérte fölvételét, vagy hogy kóborlás és kol­dulás következtében ^véletlenül vetődött ide. Ilyen esetekben először ideiglenesen helyez­zük el s csak, ha hatóságok utján kipuha­tolták családi, erkölcsi, anyagi stb. viszonyait, helyezzük el véglegesen. Néha megható jelenetekre szolgáltatnak alkalmat az ilyen úgynevezett „magajött* szerencsétlen gyermekek. Legtöbbet az anyagi nyomorúságon kí­vül a szülők embertelen bánásmódja üz el a háztól, kik aztán 1—2 évi kóborlás után em­beri természetükből kivetkőzve, majdnem ál­latias vad állapotban vetődnek ide. Egy ilyen növendékünkkel történt, hogy midőn atyja a hatóságtól vett értesülés foly­tán őt mintegy fél év múlva az intézetben felkereste, elébe erőszakkal kellett vezetni, s midőn atyját megpillantotta, vad ordítással szaladt tőle s csak akkor vett bátorságot hozzá közeledni, midőn az igazgatónak sike­rült megnyugtatni őt a felől, hogy nem fogja bántani. Ennek látására a szerencsétlen em­ber, feltámadván benne az atyai érzés, köny- nyek között panaszlá családi viszonyait, melyek miatt másik két gyermekének sem tudja hol­létét s hálálkodások közt hagyta itt gyermekét. A növendékekről szóló részlétes kimu­tatás (II. melléklet) a jelen értesítvényben azért kezdődik a 31. anyakönyvi számon, mert ez folytatását képezi az 1871-ben megjelent II ik tüzet értesítvénynek, mely 30 növendék­ről ad kimutatást. A mint a kimutatásból kitűnik, a b.- füredi 8zeretetházba keletkezésétől 1879. vé­géig 112 növendék vétetett be és részesült neveltetésben Az intézet országszerte gyűjtött jótékony adományokból jött létre s most is az ország minden részéből befolyó — bár kisebb mér­tékben, mint előbb — önkéntes adományok­ból tartatik fenn ; de a növendékek is az ország különböző részeiből vétetnek fel. 1879- végéig az intézetben volt 118 növendék 25 vármegyéből. A növendékek vallásukra nézve követ­kezőleg oszolnak meg: róm. kath. 93, görög kath. 2, helv. hitv. 17, ág. hitv, 5. mózes vallásu 1. Nemzetiségükre nézve: magyar 88, né­met 9, tót 17, román 3, horvát 1. Az itt kimutatott uem magyar nemzeti­ségűek az iutézetbe lépésükkor magyarul egy szót sem tudtak, azonban úgy a már kilé­pettek, mint a még az intézetben lévők a magyar nyelvet teljesen elsajátították, leg­többen anyanyelvűk rovására, nem lévén az intézetben alkalmuk másként, mint magyarul beszélni 1879. végén, az intézetben lévő 61 nö­vendék közül nemzetiségre nézve: magyar 45, német 2, román 2, tót 12; vallásra nézve: róm kath. Ő7. görög kath. 1, helv. hitv. 11, ág. hitv. 2. * (A növendék viszonya a rokonok­hoz, gyámokhoz, előbbi gondviselőjük­höz stb.) Az intézet a fölvett növendékek iránt elvállalt szülői kötelességekkel szemben fenn­tart magának minden szülői jogót is, s azt a fölvétel alkalmával szerződésileg ki is köti a gyermek előbbi gondviselőivel. — Ebből kö­vetkezőleg a rokonok, gyámok, vagy a gyer­mek előbbi gondviselői, annak nevelésére semmiféle befolyást nem gyakorolhatnak. Az intézet nem tiltja ugyan a rokonok­nak stb. a növendékekkel való érintkezését, de annak a körülmények szerint való megen­gedését az igazgató paedagogiai belátására bízva, s lehetőleg szűk korlátok közé szorítja mert ha igaz az, hogy egy tévútra jutott fel­nőtt embernek, hogy előbbi hibájába vissza ne essék, kerülni kell azon viszonyokat tár­saságokat, helyeket, melyek botlásának szín­helyül szolgáltak; annál inkább óhajtandó, hogy egy kedvezőtlen erkölcsi viszonyokból kiemelt gyermek előbbi viszonyait, személy-összeköt­tetéseit, életmódját teljesen megszakítsa, el­feledje s új élethez szokjék. Elméletileg tehát leghelyesebb volna, ha egyátalábao soha sem érintkezhetnék a növen­dék előbbi gondviselőivel, de a természeti érzés az ellenkező mellett szól. Ugyauis, ha I a növendék zárt falak között tartva, egyáta- j ' Iában nem érintkezhetik azokkal, kikkel előbb 1 közelebbi összeköttetésben volt. feltámad benne a vágy — és pedig valószínűleg gyakran — visszamenni egykori ismerőseihez és pajtásai­hoz. Képzelete mindig azt susogja, hogy meny­nyire fognak régi pajtásai csodálkozni, ha ő olyan ravasz lesz, hogy megszökik s egyszer csak köztük terem, végre tervét meg is kísérli. Ellenben, ha az érintkezés nincs eltiltva, I a gyermek boldognak érzi magát, midőn régi ismerőseit, rokonait és gondviselőjét viszont láthatja s velük, ha csak rövid ideig is, együtt lehet, ez őt felvidámítja s megelégedetté teszi. Sem az első- sem a másodikhoz való egyoldalú ragaszkodás, hanem mindkettőnek a körülmények szerint való tapintatos alkal­mazása a leghelyesebb szerintük. Azért a füredi szer. tetházban csak jó magaviseletü fiuknak s jellemes és értelmes rokonoknak stb. van megengedve a kőlcsöuös érintkezés s igy is mindig csak az igazgató tudtával és bele­egyezésével. * (Iskolai oktatás.) A mint értesítőnk, több részéből kitűnik, a szeretetház növendékei rendes elemi és felső népiskolai oktatást nyer­nek, még pedig kezdettől fogva benn az inté­zetben, az intézet nevelő személyzetétől. É czélra az intézetnek kellőleg berende- ' zett 8 tanterme van, s a családnevelőkül alkal­mazott egyének egyszersmind képzett, okleve­les tanítók is. Csupán a róm. kath. hittan taní­tása végett jár be az intézetbe egy róm. kath. lelkész. A protestánsok saját felekezetbeli taní­tójuk által oktattatnak a hittanban. Az intézetben való iskoláztatás, külföldi szegénynevelő intézeteknél is paedagogiailag leghelyesebbnek ismertetett, s azok majdnem kivétel nélkül igy vannak berendezve. Az ok­tatás oly lényeges eszköz is a nevelésben, hogy annak a nevelő kezeiből kiengedése a nevelés kára nélkül uem történhetik. 1879 végén (1879/80. isk. évben) az in­tézet növendékei 6 elemi és 3 felső-népiskolai osztályban nyertek oktatást. 3 csoportba osztva, 3 tanteremben történt a tanítás. Az első cso­port magába foglalta a népiskola 1-ső, 2-ik és 3 ik, a második csoport a 4-ik, 5-ik és 6-ik, a harmadik csoport a felső-népiskola 1-ső, 2-ik és 3-ik osztályát. Az első csoportot tanította Kopcsák Jó­zsef cs. tanító, a másodikat Weinhold Károly cs. tanító és a harmadikat Guóth Károly cs. tanító. Az igazgató mind a 9 osztályban a tör­ténetet, alkotmánytant, éneket és helv. hitval­lást hetenkiut 14 órán tanította. Az intézetben mind a nevelő-személyzet, mind a növendékek számára külön könyvtár vau berendezve, mely összesen 1112 kötet könyvet tartalmaz. Ebből: paedagogiai mű 111, nyelvtani 14, mennyiségtani 15, termé­szettudományi 60, földrajz és történelmi 84, zenei 10, vallástaui 17, szépirodalmi mű 80, ifjúsági iratok 70 és népiskolai tankönyvek 651 kötet. Taneszközök közül is a legszükségeseb­bekkel el van látva az intézet. Ásvány gyűjte­ményét a nemzeti muzeum ajándékozta. A tan­eszközök száma az auyaintézetben 288 db, a fiók-intézetben a könyvtárral együtt 305 db. * (A vallási nevelés.) A „szeretetház* hitfelekezeti jelleggel uem biró oly intézet, melybe bármely vallásu szegény árva fiú felvé­tetik, saját vallásában neveltetik és egyházi tanaira saját egyházabeli egyén által taníttatok. Természetesen a lehetőség határai között. így p. o. a növendékek majd mind róm. kath., s helv. és ágost. hitv. evangelicusok lévén, ha egy vagy két görök-keleti vagy unitárius nö­vendék is vétetnék föl, s azon idő szerint a ta­nítók között nem lenue az ő egyházukhoz tar­tozó : ezek nem igényelhetnék, hogy saját val­lásukon lévő egyéntől nyerjék a vallási ok­tatást. „A vallási nevelés eszközöltetik: a vallási oktatás, a nyilvános isteni tiszteleten való rész­vétel, továbbá házi áhitatosságok gyakorlása és átalában az egész neveléssel a vallási érzés ébresztése és élénkítése által.“ A növendékek vallásukra nézve jelenleg róm. katholikus (47), gör.-katholikus (1), hel­vét hitvallásuak (11) és ágostai hitvallásuak (2). Hogy minden növendék lehetőleg saját egyháza tanai szerint legyen oktatható, a ne­velő-személyzet is több validsfelekezeti egyé­nekből áll. A görög katholikusok a róm.-katholi- kusokkal együtt főtiszt. Jalsovics Aladár plé­bános úrtói nyernek hittaui oktatást, a két protestáns felekezetbelieket pedig egy helv. és egy ág. hitvallású tanító tanítja. A róm. és gör.-katholikusok a helybeli róm.-kath, a protestánsok pedig a helv. hitv. templomba mennek nyilvános istenitiszteletre, vezetve sa­ját vallásukbeli tanítójuk által. A házi áhítatokat közösen végzik min­dennap reggel és este egy közös imateremben, hol az intézet minden nevelő személye meg­jelenik a növendékekkel együtt. Egy vallásos ének eléneklóse útin az igazgató egy rövid közős imát mond E mellett mindegyik imid- kozhatik saját felekezeti szertartása szerint, p o. a protestánsok szépen megvárják, míg a katholikusok keresztet vetnek magukra s úgy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom