Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1880-11-14 / 46. szám
VI. évfolyam. I88Q. 46-ik szám. Veszprém, November 14. ——=ai f A S és „Hív. Értesíti" alti« railnt;. Előfizetési dij: 2é8i évre 6 írt — kr. h Fél évre 3 frt — kr, Ij Negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes példány ára 1 <S\ m 15 kr. KÖZGAZDASÁGI, HELT1 *fc ÉRDEKŰ, MIVELÖDÉSI ÉS (0-a* OJ VESZPRÉM MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. SzerkesztSség és kiadóhivatal : Vár, 4. sz. Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is; elfogad és nyugtáz KRAUSZ ARMIN kínyvkersiiedéie Veitpréaln. HIRDETÉSEK: egyhasábos petitsor 6 kr. RVILTTER petitsoroukint 15 kr., s külön minden beigtatásért 30 kr, bélyeg. ÖN« ro -a* Segítsünk! Törpe jellem tulajdona valakit a szerencsétlenségben elhagyni. A magyar jól ismeri barátjait ép úgy, mint elleneit; azokért kész, ha szükség, utolsó csepp vérét kiontani, ezekkel nyíltan szembeszáll, velők megmérkőzik, üssön ki előnyére vagy hátrányára a küzdés, mindegy. De ha elleneit ön- hibájok miatt szerencsétlenség, elemi csapás vagy bármi más nyomor éri, a magyar hüvelyébe ereszti kardját, megnyitja szívét, erszényét és — segít. Horvátország felett megnehezedett a gondviselés keze múlt kedden, nov. 9-én. A földrengés, melynek hatását kisebb nagyobb mértékben az egész Dunántúl érezte, Zágrábot, Horvátország fővárosát, rommá, lakosait hajléktalanokká tette, hajléktalanokká ép most, midőn a munkás kéz ember és marha számára már beszerezte télire az élelmet és nyugodtan készült tűzhelye köré gyűlni, hogy az együttlét örömeit élvezze. A horvátok, mint tudjuk, ellenségei a magyaroknak; fáj, hogy ép azon nemzetnek kell némi szupremacziája alatt lenniök, amely nemzet ellen ők a szabadságharcz alatt elvakítva és félrevezetve küzdöttek. Ez természetes, ez emberi dolog, amin épen nincs mit csodálkoznunk. Sok bajt, sok kellemetlenséget okoztak nekünk eddig a horvátok, de a magyar mindig tudott méltányos, türelmes és higgadt maradni irányokban. Ma szünetel a küzdés, ma elnémúl a kölcsönös ellenszenvnek minden még a leggyengébb hangkitörése is, ma nem politikai ellenféllel, nem nemzet- vagy nemzetiséggel állunk szemben, hanem az elemektől sújtott szerencsétlen embertársainkkal, akik könyörültünk- és részvétünkre méltók, akik ma anyagi segélyünkre szóróinak, akiknek nyomorát enyhítem emberbaráti kötelességünk. Aki fel tudja fogni, mi jelentősége van egy fővárosnak egy országra, egy nemzetre, annak anyagi és szellemi fejlődésére, az könnyen beláthatja, mit vesztettek a horvátok fővárosuknak, Zágrábnak vesztében. Amit ész, akarat, lelkesültség évszázadokon keresztül gyűjtött, az néhány másodpercznek áldozata lett, az ma romokban hever könytelt szemeik előtt, ők maguk hajlék nélkül bolyongnak utczáikon, viharnak, esőnek, hidegnek, éhségnek egyaránt kitéve. Ma nekem, holuap neked. A természet erői ellenállhatatlanul működnek a föld gyomrában és kifelé való hatásukban nem tekintik, kopár sziklatömeget ráznak-e meg a föld felületén vagy virágzó városokat döntenek halomra. Az az erő, mely Zágrábot elpusztította, a mi talpunk alatt is tombol és bármennyire kérkedünk is előrehaladott természettudományunkban, akarva nem akarva be kell vallanunk, hogy ezen óriási erővel szemben egészen tehetetlenek vagyunk. Hiába fürkészszük a földrengés okát, biába viszszük azt akár vulkanikus erőkre vissza, akár tulajdonítjuk azt a hold és nap vonzó erejének ép úgy, mint a tenger árapályát, mindegy, ez ellen magunkat védeni soha nem fogjuk tudni, mert az Isten mindnyájunkkal szabad. Egy most a feladatunk, segítsünk a szegény horvátokon, aki mivel tud, ruhával, élelemmel, pénzzel. Nem tudjuk, lesz-e országos segély gyűjtés megindítva vagy sem, egyet bizonyosan tudunk, azt ugyanis, hogy gyors segélyre van szükség, mert az idő télre fordúlt. Addig, mig általános gyűjtés rendeztetik, szerkesztőségünk szivesen vállalkozik bármily segélyadomány közvetítésére. Emberbaráti szeretettel hívunk fel tehát mindenkit, aki teheti, segítsen, enyhítse horvát testvéreinknek nyomorát, hogy az önhibájok nélkül őket ért csapást könnyebben elviselhessék. Ma nekem, holnap neked! Heti szemle. — nov. 13-án. A szultán táviratilag reményét fejezte ki Dulczigno közvetlen átszolgáltatása iránt, de magáról a tényről, vagy legalább olyasmiről, ami közvetlen bekövetkezését jelezné, semmi hírt sem hallani. Az albán liga bizottsága értekezett Dervis pasával, ki a bizottság tagjainak tudomására hozta, hogy Duleziguót azonnal át kell adni a montenegroiakuak, mert a berlini szerződésnek végre kell hajtatnia. A dulczignoneliek az ellenállásra el vannak tökélve s e miatt nem is vettek részt a Dervis pasánál tartott értekezletben. * Francziaországból meglepő hírt hozott a táviró. A Ferry minisztérium beadta lemondását. Oka ez volt: A minisztérium azt kívánta, hogy a nyilatkozatában bejelentett új törvényjavaslatok közül a kamara mindenekelőtt a közoktatásügyi javaslatot vegye tárgyalás alá és csak azután tűzze napirendre a biréságok újjászervezésére és a sajtótörvény módosítására vonatkozó javaslatokat. A kamara ellenben nagyon jelentékeny többséggel elhatározta, hogy először is a bíróságok újjászervezésén vonatkozó javaslat vétessék tárgyalás alá. í határozat miatt a kabinet benyújtotta lemondását a köztársaság elnökének. Ezen válsá; az újabbi hírek szerint úgy fog megoldatn, hogy a képviselőház bizalmat fog szavazni i kabinetnek, mely viszont magáévá fogja tend a ház által megállapított napirendet. A félreértésen alapult válság megoldásának ez a leghelyesebb módja. * Pétervári hírek szerint Gorcsakoff kercze; helyébe, ki öreg és gyengélkedő, orosz kar- czellárrá Lobanow herczeg fog kineveztetni, WGF’ Lapunk mai számához egy ki jelenleg londoni orosz nagykövet. Lobanow utóda Londonban Wahyew lesz. * Perzsiában a kurdok invasiója egyre nagyobb mérveket ölt. Oroszország kijelentette, hogy Perzsia felszólítására kész segélyt nyújtani a kurdok ellen. * Írország nyugoti részében az eddigieknél még komolyabb zavargásoktól tartanak. Magán- táviratok szerint polgárháború kitörésétől is félnek. * A magyar képviselőház igazságügyi bizottsága folytatólag tárgyalta, és be is fejezte a csőd törvényjavaslatnak a kényszer egyezségre vonatkozó intézkedéseit. Közigazgatási bizottság. 1880. nov. 8-án. Az alispáui hivatal ügyforgalma okt. hóban volt 1030 db, szeptemberről maradt 28; ezekből elmtéztetett 993, megyebizottságba tétetett 26, nyilvántartásba jött 3, elintézetlen maradt 36. — Pénzforgalom: köz- munkaváltságba befolyt 4826 frt 50 kr. nyilv. betegápolási alapra 1027 frt 69 kr. térítmény- kép 14 frt 32 kr., a magánosok részére előlegezett tápdíjak 216 frt 49 kr. a betegápolási alapból továbbítás végett beterjesztetett, — vadászjegyekből 48 írt, különféle pénz- forgalom 1587 frt 36 kr. és 2 db arany, a jegyzői nyugdíjalapra 20 frt összesen 7740 irt 36 kr. és két db arany. — A közbiztonság októberben kedvezőtlen lefolyásúnak nem mondható; Horváth István, bódéi tehenes, az erdőben meggyilkolva találtatott és Farkas Pál, Kát pusztai csősz orozva agyonlövetett. Szökési eset őt volt. Hét hirtelen haláleset merült fel. Tűzeset tíz volt 42292 frt kárral, melyből 37217 frt 50 kr. volt biztosítva. A megyei főorvos jelentése szerint az okt. havi közegészségi állapot kedvezőbb volt a szeptember havinál. A heveny fertőző kóresetek közöl a roncsoló toroklob Vilonyán megszűnt, ellenben Dégh községben az ennek hatarában levő Hunyoros pusztán szórványosan kiütött. A hasznos házi állatok egészségi állapota okt. hóban kielégítő volt, csak 7 darab gulyabeli marha bunkóztatott le Vár-Palotán, mint ebmarás következtében megveszett. A megyei árvaszéki elnök terjedelmes jelentést adott be, melyben a gyámhatósági intézkedés alá jutott hagyatéki ügyek közöl hátralékban levő 716 dbnak származását és lebónyolítása végett tett intézkedéseket részletesen tárgyalja. Ezek után az árvaszék bel- ügyeire térve kéri a közigazgatási bizottságot, méltóztassék a megyei árvaszéknek meghagyni, hogy valamint az állam minden rendes hivatalában, úgy az árvaszéknél is hatá- roztassanak meg a felvilágosításadásra szánt órák s hogy a hivatalos titkok megőrizhetők legyenek, mondassák ki, mikép a telek elnöki engedély nélkül semminemű hivatalos helyiségbe be nem bocsáttatnak. Az árvaértékek átvételénél a telekkönyvi kivonatok megszerzése körül sok akadályt csinál a bólyegíizetés és a kivonatoknak miutegy 15 ezerre menő óriási, száma, melyet a két telekkönyvi hivatal csak évek múlva győz meg. Az árvaszék ügyforgalma: elnöknek kiosztatott 303 és elintézett 303, Kőrössy Imre ülnöknek 360 és elintézett 234, Tőttössy Mihálynak 359 és elintézett 193, Pongrátz Dánielnek 3G1 és elintézett 194, Koller tián- dor jegyzőnek 169 és elintézett 169 ügydarabot. A megyei tanfelügyelő úr jelenti, hogy a vinári községi iskola bérhelyiségének tetőzete okt. 8-án leégett, a tanító ingóságai elégtek és számára államsegélyt kért, továbbá, ha a pápai hitközségek egyesülésének indoka az anyagi és szellemi erőknek a kulturális érdekek előmozdítása czéljából történt összpontosítás volt, úgy ezen eseményt az oktatásügy érdekében örvendetesnek kell nyilvánítania. félív „Hiv. Ért.“ van csatolva. A kir. adófelügyelő jelentése szerint Pápa adóhivatali kerület okt. hóban 40107 frt 56 kr. Veszprém a. h. k. 42165 frt 34 kr. Zircz a. h. k. 15106 frt 11 krajczár adót szedett be. Szózat Magyarország népnevelőihez l I. Lelkiismeretűnktől indíttatva, az ifjúság iránti szeretetből és az emberiség érdekében fordulunk a haza népnevelőihez. Reméljük, hogy bizalmunk méltányolva lesz, és szavunk jóakaró megfontolásban fog részesülni. Világszerte egyletek léteznek és alakulnak folyvást, melyek az állatok oltalmazását tűzték ki föladatúl. Számos ember van, ki ezen törekvést társadalmi kórtünetnek vagy legalább is túlságos érzelgésnek veszi és azt mondja: hasznosabb lenne egyleteket alapítani az emberkínzás ellen, mert ez előbbvaló és inkább büntetésre méltó, mint az állatkínzás. Ez okból az állatvédő egyletek törekvései iránt vagy ellenséges, vagy legalább is közömbös indulattal viseltetnek. Azonban a dolog mélyére pillantva, a gondolkodó ember más eredményre jut. Azt találja ugyanis, hogy az emberkínzás az állatkínzásban leli alapját, hogy utóbbi, ha nem is anyja, de mindenesetre öregebb testvére az előbbinek, hogy gyökere azon kegyetlenségeknek és durvaságoknak, melyekkel találkozunk az emberek között. A gondolkodó ember fel fogja ismerni azon életigazságot: ki a hogy tanult bánni az állatokkal, úgy bánik el embertársaival. Egy német tanító, Garbs F., Dannenberg városában (kinek rőpirata szolgál felszólalásunk alapjául) következőképpen nyilatkozik: Minden időben kötelességemnek tartottam küzdeni tanulóim ellen, ha szívtelenséget tanúsítottak emberek és állatok iránt. De mit használt? Bár rávezettem az illetőt igazságtalan eljárásának beismerésére, kimutattam az okokat, jóvá tetettem a hibát, szóval szigorúan a peedagogia értelmében jártam el; mégis mit használt mind ez? Rövid idő múltán uj és hasonló esetek merültek fel és a küzdelem a szívtelenség ellen nem szűnt meg soha. Kérdeztem magamat: hát igazuk van azoknak, kik állítják, hogy az ember természeténél fogva kegyetlen és vérengző, az irgalmasság és szeretet pedig csak a nevelés eredménye? — Ez nem lehet, feleltem magamnak, hiszen az állatok épen természetöknél fogva részvétteljesek társaik iránt. A házi állatok közül a sertést, tehenet gyakran lehet megfigyelni, midőn társuk jajveszéklésénél elősietnek segítségére és a szabad szárnyasok egy-egy madárka siralmas sikoltására oda gyülekeznek és részveyő mozgást tanúsítanak. Es csak az ember, Istennek a legfőbb szeretetnek eme képmása, az ember, kit a teremtés koronájának mondunk, egyedül ő lenne természeténél fogva szeretet nélküli és alantabb az állatoknál? Lehetetlen! Tehát nem annyira a gyermekekben, hanem mibennünk, kik szülőknek és nevelőknek valljuk magunkat, továbbá az életviszonyokban, előítéletekben és szokásokban kell a kegyetlenségek okát keresni. Mi felnőttek tudatlanságunkban és így akaratlanul plántáljuk a szívtelenséget és fojtjuk az eredeti szivjósá- gotaz ifjú kebelben már első életévétől kezdve. Álljon itt e nézett igazolására néhány példa. Mivel a gyermekek nagyon szeretnek állatokkal játszani, a gyermekjátékok közt jelentékeny helyet foglalnak el a fából, bőrből, rug-gyanta és más anyagból készített állati alakok. Ha a kisded nagyobb testvérei vagy bárki mástól ingereltetik, ezen élettelen tárgyakon boszulja meg magát. Tépi, szakgatja, töri, üti-veri. Így tanulja meg az állatokat jog- és akaratnélküli lényeknek venni, melyek a szülék által csupán pénzbeli értékök szerint taksáltatnak a gazdaságban. — Az élettelen játékkal való bánásmódot csakhamar átviszi a
