Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1880-11-07 / 45. szám
Lehet, hogy a szultán megfogja engedni a csapatok alkalmazását, de jelenleg változásnak még nem vehetők észre a jelei. Az amerikai elnökválasztás eldőlt Garfield, a republikánusok jelöltje választatott meg az Egyesült Államok elnökévé. A szerb miniszterválság el van intézve. Az új konzervatív kabinet tagjai: Pirocsonácz Milán, miniszterelnök és igazságügy miniszter; Garasanin Milyutin, belügyminiszter; Mijatovics Csedomil, pénzügyminiszter; Novakovics Stojan, vallás- és közoktatásügyminiszter; Leojanin Milojko tábornok, hadügyminiszter; Gudovics Jevren közmunkaminiszter. Az angol kormány erélyesen hozzálát az írországi liga által indíttatott mozgalom elnyomásához. Az agrárius liga tagjait, mint összeesküvőket, törvényszék elé állíttatja. A nép még mindegyre forrong Görögország folytatja hadi készülődéseit. A magyar képviselőház pénzügyi bizottsága hitelesítette a közoktatási, a kereskedelmi, a közlekedési tárczák és az összes kisebb tárczák jelentéseit. Legközelebb, valószínűleg hétfőn íog előkerülni a képviselőházban a Horvátországgal kötendő pénzügyi egyezményre vonatkozó törvényjavaslat. E tárgy elintézése után, mint rendesen, most is néhány napi időköz fog engedtetni az állami költségvetés tanulmányozására, s csak azután fog megkezdetni e fölött az általános vita. Érzelgés-e az állatvédelem? Mai nap gyakran tapasztaljuk, hogy ha valakinek álláspontja ellen küzdeni akarnak, az érvelés fegyvereit — talán kényelem- vagy lelkiszegénységből — mellőzve, rendszerint valami országfutó jelszavat ragadnak meg és avval sújtják az ellennézetűeket. A nagy tömegre ez a kényelmes eszköz nagyon hat, mert a tömeg legjobban szereti e kurta pro- ceszszust, kiváltképen ott, a hol gondolkodni kell. Az állatvédelem eszméjének is vannak ilyen ellenesei. Az állatvédő-egyesületek, vagy bármilyen az állatvédelemre vonatkozó intézkedés ellen a humanitás és erkölcsiség szempontjából nem is igen lehet küzdeni. Mert a közérzületet sérthetlen alapjában megtámadni még sem merik, lévén ennek egy igen veszedelmes következménye: a józan gondolkodásúak méltó haragja. Legegyszerűbbnek találják tehát egy jelszót használni és ezzel az ügyet nevetségessé tenni. Leginkább halljuk ezt a szót: érzelgés; az állatvédelem eszméje csak érzelgés és igy a társadalmi tévedések, a beteges kinövésekhez sorolandó. A kik igy ítélnek, két kategóriába tartoznak. Egyik része azért ítél úgy, mert a dolog velejét nem ismeri, az ügytől távol áll és általában csak a gúnyolódásban leli kedvét; a másik rész pedig, komolyan összehasonlítván az állatvédelem eszméjét saját világnézetével, a legjobb akarat mellett sem képes az állat- védelemben humanitást fölismerni és igy csupán érzelgést lát a dologban. Az előbbi részszel szóba állani nem akarunk; az utóbbiak iránti tiszteletből kötelességünknek tartjuk nehány szót koczkáztatni. Minden erénynek van bizonyos határa, a melyen ha túllép, bűnné fajul el. így pl. a takarékosságból fösvénység, a jó indulatból gyöngeség, a büszke önérzetből gőg, a szigormelyeket különben jelenleg szintén a nápolyi múzeumban őriznek. Meglehet, hogy orvos lakott ezen épületben; de még ez eddig csak puszta feltevés, mert mind az épület, mind a belső berendezés a legnagyobb egyszerűséget, sőt aránylag a többi lakokhoz szegénységet tüntet fel. Ezután még egy kis korcsma, egy egész csoport romba dőlt apró, szegényes ház után ismét a város széléhez érünk s feltűnik előttünk Pompejinek harmadik kapuja, a liercu- lanumi kapu, melyen keresztül vezetett az út a Pompejivel együtt eltemetett, de még ki nem ásott Herculanum városába. A herculanumi kapu Pompeji egyik legmagasabb pontján áll s mindenfelé a legszebb kilátást nyújtja. Maga a kapu gránitkövekből van faragva, s mint egy 20 méter magas és ugyanoly széles. Három átjárója van, kettő oldalt gyalogosok és egy középen kocsik számára. A kapun kimenve egy tágas síkságra érünk, mely azonnal felismerhető, hogy — temető. A legpompásabb síremlékek egész csoportjai állnak itt, jelelve azoknak hamvait, kik eltemetve is még egyszer eltemettettek. Hogy ezen síremlékek megszemlélése az utasoknak megkönnyítessék, keresztben és hosszában, széles, kövezet ut építtetett az ásató- bizottság által, és így lehetőve tétetett minden egyes síremléket közelről megtekinteni, a nélkül, hogy a magasra nőtt gaz és apró bozót között kellene járni. Először a temető hosszában épített útra lépve a legelső sir Marcus Cerrinius Kestitutus bői keményszivtíség válhatik, ha nem tartjuk meg a kellő határvonal!. Hasonló módon a részvét, a társadalmi erények e gyöngye, is elfajulhat, ha émelygőssé válik, mely esetben erkölcsi értéke ugyan nem száll alább, de a szép érzet szempontjából tekintve, nem marad többé azon a fokon, a melyet humanizmusnak mondunk, hanem tovább megy egykét fokkal egész addig, a hol kedélybetegség- I nek, érzelgésnek nevezhetjük. A mérséklet, bármily terén találkozunk vele, mindig tetszésre talál, szép és nemesnek tűnik föl az előtt, a ki a mérsékletet fölismerni képes. A részvét a humanizmus határai között legszebb mérsékletben tűnik elő min- ! denki előtt, akinek érző szive van. És ez mindenkinek van, kivéve az olyan embereket, a kik sok évi spekulativ gondolkodás következtében elfeledték már a szív sugalatára is hallgatni s egyedül az ész ítélete szerint mérnek pneg minden dolgot. Jól tudjuk, mely okoknál fogva nézik ezek az emberek a részvétet gyöngeségnek, és azért méltányoljuk az ő magas álláspontjukat; hanem azért — kiindulva ama szabályból, a mi egyeseknek igaz, az nem lehet mindig igaz az egész emberiségnek — csak meg kell maradnunk azon szavunk mellett, hogy a részvét az érző szivek előtt az erények gyöngye, mert kifolyása a jóindulatnak. Lássuk már most, mily fokig terjed a humanitás az állatvilág iránti részvétben és hol kezdődik a nevetséges érzelgés? — Éhez szükséges kimutatni, mily viszonyban van az ember az állathoz,mindkettőt természeti lénynek tekintve. Kétségtelen, hogy az ember ura az állatoknak, mert épen ezen állásánál fogva használja föl őket saját érdekében és czéljai szerint, a mint kulturális föladata igényeli. Kérdés marad azonban: vajon az ember föltétien ura-e az állatoknak, vagy van-e korlát, mely azt mondja: ennyiben igen, de annyiban nem! Van igenis korlát, és ez benne fekszik az ember fogalmának lényegében: az ember eszes és erkölcsi teremtmény. Az ész és erkölcsiség ellen nem szabad vétkezni még az állatokhoz való viszonyban sem. A természetben is az intelligensebb lény uralkodik, és épen mert legintelligensebb, uralkodik az ember mindenek fölött. Elveszi az állatoktól a gyapjút, pelyhet, tejet, tojást, mézet; tanítja terhet hordozni, házánál tartózkodni és számos mesterségre; leöli, hogy testének minden részét fölhasználja, vagy pedig hogy ártalmatlanná tegye; sőt megfosztja szabadságától és életétől is a tudományok és mulattatás érdekében. Ez mind jól van igy. Jól van pedig azért, mert ez által sem az észszerüség, sem az erkölcsiség ellen nem vétkezik. De igenis vétkezik ezek ellen, ha túlterheli, utolsó erejét kiaknázza, ha roszul táplálja, ha megbénítja és mégis használja, ha kínos módon megöli, ha életörömeitől megfosztja és üldözi minden hasznos és egyéb józan ok nélkül. Ezer meg ezer eset adja magát elő annak, a ki nyitott szemmel tekint akár a nagybirtokos óljaiba, földjeire és konyhá jába, akár a szegény parasztgazda kis gazdaságába, hogy lássa, milyen nagy tere van a nemes részvétnek, és mily nagy mértékben hiányos az emberek nagy részénél az értelmiség és erkölcsi érzület, és mennyire közel áll számtalan ember az értelemnélküli vad állatokhoz, a melyek jogot nem ismernek, csak szenvedélyt, azaz tiszta áliatiságot. Azt mondják: csak az eszes lénynek van sírja. Ezt sokáig őrháznak tartották, miután a herculanumi kapuhoz legközelebb van és csakugyan hasonlít a mi mai „faköpenyeink*-hez. Azután, néhány jelentéktelen, kisebb sírkő után következik Mammia papnő síremléke, a ki különben nevét a már fentebb is leirt „Augusteum* által is megörökítette. Mammia papnő síremléke után egy fensík következik, mely nem tartozott a temetőhöz. Itt valami majorság, vagy villa volt. Vannak régészek, akik azt állítják, hogy ezen épületek egyike volt Cicero villája. Ez azonban szintén csak puszta feltevés, a mely még eddig semmi által nincs bebizonyítva, — sőt valószínű, hogy az itt látható épületek egy tulajdonoséi voltak és valami gazdasági vagy majorsági czélra szolgáltak. Ezen dombról lemenve ismét a temetőbe érünk s az első síremlék, melyet találunk,Tyche Mausoleuma. Ez kétségkívül a Pompejiban látható síremlékek legérdekesbbike, mely a napnál világosabban mutatja, hogy a rómaiak halott- I jaikat megégették, mert eunek boltozata nem i omlott még össze és egy keskeny nyíláson ! át be lehet jutni a sírbolt belsejébe, hol két ! sorban mintegy fél ölnyi magas fülkék vannak s ezekben máig is látható néhány olajlámpa ; és különösen egy terracottá-ból faragott és három üvegből készült, de ólomborítékkel beöntött urna vagyis hamvveder, melyek mindegyikén különböző temetési szertartások vannak ábrázolva. (Vége küv.) joga. Hát a csecsemőnek és az őrültnek nincsen-e joga, noha esze egyiknek sincsen? — Azért, hogy valaki vagy valami nem tud a társadalom által fölhatalmazott bíróság előtt panaszolni, ninc3 neki joga? Ez ragadozó állatokhoz, de nem emberhez illő fölfogás. Az emberiség életczélja megkívánja, hogy az állatok tehetségeit, erejét, életét használatba vegye; de az emberiség méltóságával meg nem egyezik, hogy a használást azon fokig vigyük, midőn rájok nézve bénaság, betegség, kínlódás, szóval, a szenvedések hosszú sorává lesz az élet. Ez a határvonal, hol az embernek joga az állatok fölött megszűnik. Ez okból az állatvilágról való gondoskodás humánus eszme, a mig kizárólag az állat jogaira szorítkozik. Ha ezen túl menne, ha az emberek érdekkörébe és jogterére lépne az állatvédelem eszméje, akkor túlzásnak, beteges érzelgésnek mondható. A humanizmus az állatvédelemben megóvja az állatot kegyetlenségek és durvaságoktól, túlkapások- és kihágásoktól, a mennyiben nem engedi, hogy ilyen cselekedetekkel az ember méltósága megsértessék. Ellenben, ha valaki annyira megy az állatok iránti előszeretetben, hogy ezeknek örömei és szenvedései iránt több részvétet tanúsít, nekik nagyobb jogot tulajdonít, mint a mennyit a józan ész kíván és követel: az már valóban szentimentális fölfogás volna és szellemi kórtünetnek vehető. A humanizmus az állatvédelemben az ész tiszta és világos elismerésének és a szív nemes érzelmének egyaránt lehet kifolyása. Azt hiszszük, a gondolkodó fő könnyen megtalálja a mértéket, a mely szerint az állatvédelem eszméje mérlegelendő, és örülni fog, ha ezen embert és Istent egyaránt tisztelő gondolat mindinkább terjedni kezd. A nemes szív pedig magával hordja a mértéket, hogy megkülömbőztesse a humánus eljárást az érzelgéstől és ez; a jószivű részvét, a mely nem viszi a dolgot a játsziságig vagy nevetségig. A állatvédelem eszméje és ennek szolgálatában minden intézkedés, felszólalás és cselekedet csakis üdvös következményű lévén, pártfogásra méltó, szép, jó és igazságos és ezért minden nemes emberbarát figyelmébe ajánlható. Mádai Mátyás. A VIDÉK. Pápa, 1880. november 4-én. Városi közgyűlés október 30-án. Dr. Lővy László indítványa folytán a közgyűlés elhatározza, hogy a Tarczy-ünnepélyen egy küldöttség által magát képviselteti. E küldöttség tagjaiul polgármester ur vezetése alatt megválasztattak : Gyurácz Ferencz, Kiss Gábor, Kis László, Dr. Lővy, Nagy Boldizsár főjegyző, Néger Ágoston; Osvald Dániel árvaszéki előadó és Üzente János városi ügyész. — A nép- számlálás keresztülvitelére kellő számú ügynökök választattak. Városunk 15 számláló csoportra és 3 felügyelő biztosságra van felosztva. — A központi választmány újból megalakíttatott. — A virilisek névsorának összeírására egy 5 tagú bizottság választatott. — A tűzoltóegylet terjedelmes beadványban jelezi, hogy pártolás hiányában feloszlóban van. 1500 forint évi segély szükséges fennállásához; azonkívül csak úgy kaphat működő tagokat, ha azok — más városok példája szerint — bizonyos terhektől mentek lesznek. Már a nyár folyamán engedélyezett kedvezményeken kívül kéri működő tagjait a személykereseti adó után járó városi pótadó fizetése alól felmentetni. De, hogy a városi pénztár ezen engedmények folytán túl ue terheltessék, a működő tagok számát 150-nel kéri megáliapítatui, kiknek városi adója személyenként 1 írt 20 kr., és 2 forint. Többen szólaltak fel e hasznos egylet mellett, ellene csak egy ember beszélt. A tűzoltó egylet kérvéuye elfogadtatott annak évi segélyezése 1500 forintra emeltetik. Ezen összegből ezer forint a ház- és 500 forint a többi adónemek után fog kivettetni. Ezen határozat által az egylet eddigi pártolói nyernek, mert belevonatnak általa azon nagy számú háziurak is az adózásba, kik a tűzoltó- egyletet eddig egy fillérrel sem segélyezték. A Pápa városi és vidéki takarékpénztár ügye mindig roszabbra fordul; 60.000 forint hamis váltója van az intézetnek és Kraus Samu váltóhamisító összes vagyonának becsértéke uem igen haladja meg ez összeget. Kraus Samu folyton értekezik ügyvédjével. Az utóbbi a megcsaltak múlt vasárnapi gyűlésében még azt merte proponálni, hogy elégedjenek meg a leltározott vagyonual, mert különben csődöt mond. Ilyforma pressióval akar könnyíteni cliense sorsán. Kraus Samu tartozásai folyvást szaporodnak. Az említett gyűlésen már 160 ezer forint volt bejelentve. Mi pápaiak csak csodálkozunk azou, hogy Kraus még folyton szabad lábon van. Baja nem veszélyes, számtalan ismerőse látogatja, értekezik ügyvédjével. Itt az a hír, hogy új hamis váltókat csinált, mi által, azokat a kiket rászedett, még jobban károsítja. Ha ezen hir nem való, úgy még szerencse, mert senki sem akadályozhatja őt uj váltók fabricatiójában és mindig lesznek olyanok, kik azokat elfogadják. Már régen kellett volna őt a börtönbe szállítani, ha másképp nem, ágyastul. Leginkább sajnálandó az említett takarékpénztár, mely szép virágzásnak indult és most majd liquidálni lesz kénytelen a közönség nagy kárára. Jelentékeny kárt még csak a győri hitelbank szenved, melynek 40,000 frtnyi hamis váltói vannak. A többi pénzintézetek csak csekély összegben vaunak érdekelve, ugyanez áll a privát hitelezőkre, kik kivétel nélkül olyanok, hogy köny- nyen birják a veszteséget. A Pápa városi és vidéki tanítóegylet múlt pénteken tartotta közgyűlését. Tagok csekély számban voltak. Különféle indítványok letárgyalása után Bánfi János elnök úr jeles értekezést tartott az ifjúsági és népkönyvtárakról. A megyei bizottsági tagok választása élénk mozgalmat keltett városunkban. Volt különféle fusio és confusió. Az eredmény következő. Megválasztattak az I. alválasztó kerületben dr. Fényvessy Ferencz, Kovács István, dr. Koritschoner Lipót és Fischer Adolf; a II. kerületben Szilágyi József, Gyurácz Ferencz és Szente János. ‘Polgár. Tudomány és művészet. Széchenyi Béla gr. keletázsiai nagy útjáról egy terjedelmesebb munka indult meg füzetes kiadásban — fájdalom — német nyelven „In fernen Osten* czim alatt Kreitner Gusztáv cs. k. főhadnagytól, ki a gróf egyik utitársa volt. Szabó Mihály, tanítóképezdei igazgatótól megjelent „A házinevelés alapelvei,* felsőbb leánytanodai és családi használatra. Igen hasznavehető mű főkép szülőknek és nevelőknek. Örvendetes jelenség, hogy hazai mű- festőinket már a külföldi műárusok is mindig több és több megrendeléssel keresik föl. így Stöckl A. bécsi műárus a többi között Vastagh Gy. Molnár J. Brodszky S. s más müfestőknél több képet rendelt meg. Hevesmegye közgyűlése elhatározta, hogy az orsz. m. képzőművészeti társulat részére évenként 250 frtot adományoz; továbbá egy állandó képzőművészeti bizottságot választott, mely a megye nevében a társulattal érdekeltségének megfelelő összeköttetésben legyen állandóan. J_R OPAL 0_M. P. Szathmáry Károly művéből, a\ emberi művelődés történetéből a 11 -17. tüzet jelent meg legutóbbi ismertetésünk óta. E füzetek Nagy Sándortól az ókor befejezéséig terjednek s a középkorból a vallásos fejlődést, társadalmi mivelcséget, lovag világot, a nővilágot, hűbériséget ^politikai műveltséget, törvény, valamint a középkori költészetet tartalmazza. Görögország Nagy Sándor hősi alakjával nyer befejezést, mig Bóma művelődés története egyike az ókor legszebb részleteinek, a görögöktől átvett szépészeti formák itt mind nagyszerűbben tárulnak elénk. A finom ízlésű görög elme szüleményei a rómaiak nagyszabású, hatalmas viszonyai közt, a nagyravágyásnak, a kéjelgéssel határos kényelemnek lesznek eszközeivé. Csodálattal szemléljük a dúsgazdag, római patrícius lakása belsejét (223 ábra) szobájának pompás díszítményét (229 ábra) a Caesarok paradicsomi nyaralóit (230 ábra) és fürdőit (232 ábra); a nép szenvedélyeit felingerlő amphitheatrumokat (222 ábra) és cir- cusokat (231 ábra) látjuk összeomlani e társadalmilag elkorhadt világuralmat, melynek kül- fénye káprázó, de belélete rohadt, a tróntól le az utolsó plebejusig. Megbecsülhetlen értékű az ó-korhoz adott betűrendes névjegyzék, melyet ily teljességben magyar műnél hiába keresünk, s mely rögtön útbaigazít bármely ó-kori személy, tárgy vagy esemény iránt. A 14-ik füzettel kezdődik meg a középkor, melynek érdekes részletei közül szerző látszólag a lovag — és nővilágot, valamint a költészetet dolgozta ki kiváló előszeretettel ez utóbbit, sok szemelvénynyel bővítve. Terünk nem engedi kellően méltatni e díszes kiállítású művet s azért csupán arra szorítkozhatunk, hogy az teljesen beváltja, amit ígért mind tartalmilag, mind az ábrákat illetőleg s azért melegen ajánlhatjuk, minden háznak, hol serdültebb ifjúság van. Egy-egy füzet ára 30 kr. az I kötete 4, frt díszes kötésben 5 frt. A „Képes Családi Lapok“ Az 5-ik számának tartalma: Begéuy a zárdából. Elbeszélés, irta Degré Alajos (Vége) — Halottak napja. — Gazdag vőlegény, Fáj er Antal költeménye. — Az a hant, mely ide köt. Mészáros István költeménye. — A temetőben. Mendek Mariskától. — Az igaz gyöngy. Elbeszélés irta Milesz Béla. (Vége.) — Az elvesztett kincsek. Spanyol beszólyke. — A vadmacska és zsákmánya. — Bómai menyasszony áldozata. — A kávéról vegytani tekintetben.
