Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-01-25 / 4. szám

de szükség esetében védelmezni fogják a nevezettt területet Montenegro ellen.

*

Az afganisztáni helyzetről érkezett hírek ellenmondók. Egyik oldalról az angoloknak kibékülését jelentik a törzsfőnökükkel, más oldalról azonban válságosunk jelzik az angolok helyzetét. Mohamed Ján igen népszerű és 250Ö0 emberrel áll Kabultól ötven rnért- földnyire. 2000 Ingbmani és más törzs is hajlandó támogatására. Ezen utóbbi tényből azt lehet következtetni, hogy az angolok az afgánok részéről új és hevesebb támadásokra lehetnek elkészülve.

*

Prágában, úgy látszik, összeköttetéseik j vannak az orosz nihilistáknak, legalább a | rendőrség élénken foglalkozik a nihilisták j prágai szövetségeseinek kutatásával. Az első | házmotozás Stepan Perencz kereskedősegédnél történt. Több social-demokrata iratot s egy revolvert foglaltak le nála. H.ízmotozások tar tattak ismeretes socialistáknál is, kiknél Budapesten es Amerikában cseh nyelven megjelent

röpiratokat foglaltak le.

* •

A magyar képviselőházban Mocsáry Lajos azon indítványt terjesztette be, hogy a kép- | viselőház 15 tagú bizottságot küldjön ki a i múltkori tüntetések alkalmával a rendőrség és katonaság által követett eljárásnak megvizsgálására.

Megyei közgyűlés.

(Folytatás.)

1879. decz. 1-én.

A községek költségvetési előirányzatai: Gergelyi bev. semmi, kiad. 282 frt 19 kr. pótadó 22 5/10 kr. — Nemes-Szalók bev. semmi, kiad. 320 frt 51 kr. pótadó 19 kr. — Kűlső- Vath bev. 120 frt. kiad 523 frt 29 kr pótadó 15 kr. — Nagy-Gyimóth bev. 470 forint kiad. 470 frt, pótadó nem szükséges. — Ha- limba bev. 342 frt 25 kr. kiad. 342 frt 25 kr. pótadó nem szükséges. — Küngös bev. 151 fit 73 kr. kiad. 515 frt 35 kr. pótadó 12V,0 kr. — Csajágh bev. 1385 frt 23 kr kiad. 2738 frt 77 kr. községi pótadó 16s/,0 kr. a külbirtokosoknál 15 kr. — Mező-Lak bev. 700 frt kiad 707 frt 80 kr. pótadó semmi.

— Lovászpatona bev. 594 frt 30 kr. kiadás 1191 frt 94 kr. pótadó 77/t0 kr. kr. gr. Somogyi Jánosé 58/10 kr. — Fokszabadi bev. 2321 frt 20 kr. kiad. 1852 frt 93 kr. pótadó nem szükséges. — Sió-Maros bev. 745 forint kiad 698 frt 70 kr. pótadó nem szükséges

— Zircz bev. 828 frt kiad. 1380 frt 70 kr. pótadó 5 kr. a zirczi apátság Akii pusztájáé 2S/10 kr. — Tapolczafő 618 frt 28 kr kiadását a közbirtokosság födözi és így a pótadó nem szükséges. — Koppány bev. 766 forint kiad. 736 frt 93 kr. pótadó nem szükséges.

— Szűcs bev. 182 frt kiad. 516 frt 19 kr. pótsdó 11 kr. az urasági 8 kr. — Béb bev. 628 frt kiad. 630 frt pótadó nem szükséges.

— Fenyőfő bev. 438 frt kiad. 587 frt 25 kr. pótadó 15 kr. — Nagy-Szőllős bev. 433 frt kiad. 959 frt pótadó 10 kr. — Oroszi bev. 450 frt kiad. 449 frt 33 kr. pótadó nem szükséges1 — Dóba bev. 425 frt kiad. 876 forint 68 kr. pótadó 8 kr. — Tüskevár bev. 735 frt kiad. 982 frt 28 kr. pótadó 9 kr a győri püspöké 7 kr. a közalapítványé 7 kr. — Torna bev. semmi, kiad. 355 frt 86 kr. pótadó 25 frt. — Torna-Pinkócz bev. semmi kiad. 131

ügy rá szoktam immár sok czifra nótára, Hogy bátran mehetnék labancz-ist- rázsára.

Vetett tőrbe esett kényes ifjúságom,

Bubánatra fordul őröm és vigságom; Elmúlt vigságom, oda nyájasságom, Meghatároztatok régi szabadságom. Megritkult már száma karmazsin csizmámnak, Lekopott perémje parádés ruhámnak; Kosten járja lába kedves paripámnak, Még az is érezi bánatát urának. Hervadt kócsag-toliam lefügg süveg mellől, Koplal jó lovam is alighogy eluem dűl; Nem fémlik fegyverem, pókhállóba merül.

Jaj be szép hasznom van az feleségeinél.

Jobb lett volna nekem az Tatárországban Elbujdosni épen hátsó Indiában; Csontomat letenném az szép szabadságban,

Mintsem nyomorogni igy az házasságban.

Azért felesége hogyha van is kinek,

Jobb lesz ha eladja azt valakinek; Hogyha pedig pénzen nem kéne senkinek,

Hitelben adhatja bízvást akárkinek. Mondám, a mint mondám, mások példájára, Hogy kiki vigyázzon jövendő sorsára, Valaha ne jusson velem egy nótára. Boldog, a ki vigyáz más ember kárára Versemet pedig hogyha bolondságnak

Tartaná valaki és nem valóságnak, Próbálj a meg dolgát a szent házasságnak S nem fogja mondaui ezt históriának.

frt 47 kr. pótadó 37 kr. — Magyar Polány bev. 495 frt kiad. 8S5 frt 97 kr. pótadó 9 kr.

CFolyt, köv.)

A veszprémi izr. taniigy.

(n.) A ki a taniigy iránt bizonyos előszeretet táplál, szívesen vesz tudomást az e téren akármelyik körben kifejtett mozgalmakról. A szellemi haladás és mivelődés korában élünk, miért közérdekű tárgyat vélünk í érinteni, midőn e helyen iskolai dolgokat szellőztetünk. De az érdeklődés még inkább fokozódhatok, ha meggondoljuk, hogy alkalom nyílik egy bizonyos iskola fejlődését évről évre közzé tett kivonatok alapján éber szemmel j kisérni. Bepillanthatunk azon iskola benső éle- : tébe, láthatjuk küzdelmeit, megismerhetjük törekvéseit; de különösen meggyőződést szerezhetünk magunknak arról, hogy az iskola általában, mint szerves egész, éppen oly gazdag változatos mozzanatokban, mint akár egyes ember élete. Erről leginkább tanúságot tesz a veszprémi izr. elemi és ismétlő iskola, mely nek a lefolyt 1878.—79. évi iskolai életéről a veszprémi izr. iskolaszék a tek képviselő testületnek már korábban jelentést tett és melyuek legfőbb pontjaival a t. olvasót és érdeklett köröket tek. szerkesztő úr engedőimével megismertethetjük.

A veszprémi izr. elemi és ismétlő iskolában az 1878.—79. iskolai év szeptember 1-én kezdődött és julius 15-én záratott be. A tanczélt mindegyik osztályban elérték és majdnem az egész, az év elején beirott tanuló ifjúság a vizsgáig az iskolában maradt. A kilépett fiuk közül 13 a gymnasiumba ment át, melynek izr. tanulói az idegeneket elszámítva a 70-et fölülmúlják. Nem lehet tagadui, hogy a gymnasiumnak az izr. elemi iskolákból kilépő tanulók részéről oly szerfölött aránytalanul történő látogattatása nem normális és sok hátránynyal van egybe kapcsolva; hanem a meddig nálunk Veszprémben más .egyéb középiskola mint gymnasium nem áll rendelkezésünkre, ezen aránytalanságon nem lehet segíteni.

A törvény által előirt torna- és énektanítás lényeges átalakulást igényelnek. A mi az elsőt illeti, az izr. iskolaszék a tek. elöljáróságnak már korábban javaslatait benyújtotta. Ugyanis az izr. iskolaszék a tek. polgármesteri hivatal által fólszóllíttatott, hogy nyilatkozzék, hajlandó volna-e esetleg a város által életbe léptetendő és egy város magasabb miveltségi viszonyainak megfelelő torna és fatenyésztésben nyújtandó oktatásban az izr. iskola növendékei számára részt venni Az izr. iskolaszék a tek. elöljáróságnak az említett két tárgy oktatásában való részvétet javasolta; de e dologban való végleges elhatározása előtt közelebbi fölvilágosítást czélzó kérdéseket intézett a tek. polgármesteri hivatalhoz, melyekre a feleletet most várja. Az énektanítás czélszerü módosítása ügyében ajánlja egyrészt egy hármonium megszerzését és másrészt az j énektanításra külön egy zeneművészt alkal- j mazni, ki az elemi iskolában az énektanítást | szivet és lelket nemesítő módon vezetni bírja. Mint értesültünk, ez érdemben a tekintetes elöl járóság részéről már történtek kellő intézkedések, hogy az iskolaszék ezen javaslata legnagyobb részében nemsokára foganatosíttatok.

Áttérvén a jelentés a leányok ismétlő iskolájára kiemeli, hogy a három év előtt nyitott ismétlő iskola az elemiből kilépett leánynövendók számára első pályafutását a

lefolyt iskolai évben végezte és azon leányok, I kik a három évi ismétlő oktatásban részt vettek, a miveltség és a hasznos ismeretekből egy szép mennyiséget vittek magukkal a nyilvános életbe és ez iskolának életrevalóságáról és hasznos voltáról a legjobb bizonyítékot adta. Csak sajnálui való azon körülmény, hogy ezen belátás nem általános, miután nem minden az elemi iskolából kilépett leánynövendék vesz részt ezen oktatásban.

Ezen előterjesztés után javaslatba hozza az iskolaszék a leányok ismétlő iskolája számára egy, már ezen üdvös intézmény életbe léptetése alkalmával szándékolt külön tanítónői állomás szervezésének foganatosíttatását, mely tanítónő elég képes legyen a női kézi munkán kívül egy idegen nyelvet tanítani. Egy ilyen külön tanítónő alkalmazása már azért is kívánatos lenne, hogy ezen nagy leányok, kik most is a kézi munka-osztályt látogatják, az elemi iskola növendékeinek kézi munkában való taníttatásukat ne csonkítsák.

Mint tudjuk, ezen javaslat a képviselő testület által elvben elfogadtatott; csakhogy foganatosítása kedvezőbb időre halasztatott el.

Miután még a Talmud-Tboráhnak csekély mértékben történő látogattatása fölött panasz elmondatik, a jelentés az 1878.—79. iskolai évben történt pénzügyi forgalomra tér át.

E helyen kedvező viszonyok vannak feltüntetve, miután egyrészt az évi előirányzatot egy kis külömbséggel elérték és a hátralék nem több mint 54 írt. Az előirányzat a lefolyt I évre 4307 frt 45 kr., ehhez az 1877.—78. évről lefolyt adósságok 83 frt 85 kr., összesen 4391 frt 75 kr., erre ténylegesen befolyt 4153 frt 50 kr., hátralék 54 frt és kiesett összegek 183 frt 75 kr, összesen 4391 frt 25 kr. o é. ;

A jelen iskolaévben beiratkozott az elemi iskolába 232 és az ismétlő osztályokba 31 növendék összesen 263 As iskolalátogatás tehát az idén ismét 10°/0-kal csökkeut, mi különféle körülményeknek tulajdonítható. Egyik oka abban is keresendő, hogy az iskolai törvényhez híven oly tanulók, kik a 6 életévet még nem töltötték be, visszautasít- tattak. Hogy mennyire üdvös ezen intézkedés szigorú alkalmazása, csak az tudja legjobban méltányolni, ki közvetlenül az oktatással foglalkozik és czélszerüségét idővel azok fogják belátni, kik ez utáu alkalmazzák magukat. E becses lapok 1875. évi 18. számában ez intézkedés szigorú alkalmazása egy Ízben a t. szülők figyelmébe már ajánlva lett; de még eddig nem talált oly buzgó végrehajtást, mint a jelen iskolai évben. Valóban csak üdvözölhetjük egyrészt a tek. elöljáróságot és másrészt a t izr. iskolaszéket, hogy minden tekintetben iparkodnak a népnevelési ügyet kiváló gondozásuk tárgyává tenni, amiért her- vadhatlan babérokat szereznek maguknak a veszprémi izr. taniigy emelése körül és a miért minden emberbarát áldani fögják őket. Adja az ég, hogy tartós siker koronázza működésűket!

Kimutatás

a veszprémi jótékony nőegylet vagyoni álla | pata-, jövedelme- és kiadásairól 1879. évben.

I. Vagyoni állapot.

A Talliáu Pálné-fele alapítvány, a veszprémi takarékpénztárban 5 506 k^nyvlap 15000 frt A veszprémi takarékpénztár alapítváuya

n. o. 4820 k. 1. kamatjaival. 365 frt 36 kr. Az Altstaedter Salamonná és Sweiger 3 féle alapítvány 563 k. 1. kamatjaival. 131 frt 75 kr. Megtakarított összeg elhelyezve u. o. 4335 k 1. kamatjaival. 2198 frt 5 kr. A 4816 sz. földteherment. kötvény Tuszkan M. ajándéka névleges érték, 52 frt 50 kr. Az alapító tagsági dijak elhelyezve u. o. 3308. k. és 2997 k 1. 4Ó0 frt. Munka-alap 50 frt. Készpénz 1879. deczember 31-én, 323 frt 77 kr. Összesen; 18521 frt 43 kr.

Jegyzet. Ezen összegeken kívül kezeli az egylet az úgynevezett népkonyhái alapot is, mely eredetileg 181 írt 89 kr tett, de a takarékpénztárba elhelyeztetvén a 375 ki. ra, kamatjaival együtt tesz jelenleg 226 frt 67 kr.

II. Jövedelem.

Pénztári maradvány 1878. év végén 222 frt 14 kr.JTallián Pálné hagyatékának kamatja 900 frt. Ő mélt. Kopácsy József úr gyermekek felruházására 25 frt. Földtehermeutesít.

I kötvény kamatja 2 írt 44 kr. Balogh szinigaz- | gató a nőegylet javára 22 frt 51 kr. A kóstoló tiszta jövedelme 131 írt 52 kr. Újévi adományok deczember 31-ig 161 frt 52 kr, U nagymélt. b. Fiáth Ferencz főispán úr által kibocsájtott ivén, újévi üdvözlet megváltás czimén bejött 259 frt 90 kr. Takarékpénztári kamat 118 frt 1 kr. Tek. Harabasefszky Henrich úr ajándéka 10 frt Tek. Wurda Emánuel úr ajándéka 4 frt Tagsági dijakból 429 irt 50 kr. Ő nagymélt. Kovács Zsigmond m. püspök úr ajándéka 100 frt. Alapító tagok dijai: Nagyságos Devics J. úr 50 irt. Alapító tagok díjai: néhai Wurda Jáuosné 50 írt. Összesen; 2486 frt 54 kr.

III. Kiadás.

Ő felségeik ezüstmenyegzőjekor kiosztatott 200 frt. Tőkésíttetett 100 frt. Rendes havi segély 688 frt 5 kr. Rendkívüli havisegély 1034 frt 72 kr. Tartalékosok családjainak 40 frt. Alapító tagsági dijak tőkésítettek 100 i'rto Összeg: 2162 frt 77 kr. Pénz készlet decz. 31-én 323 frt 77 kr Összesen: 2486 frt 54 kr.

Veszprém, 1880. január 19-én.

Ezen tételeket a közgyűlés határozatából egyenként megvizsgáltuk és azokat mindenben helyeseknek találtuk.

Altstädter Jó\sefné m. k. Lévay Imre ro k, Dr. Csolnoky Ferenci m. k.

titkár.

Veszprémmegye virilistái.

(Folytatás.)

Herczeg Mór (Halimba) 347 frt 57 kr. Pap Ferencz (Veszprém) 345 frt 87 kr. Prei- sach Gábor (Halimba) 344 frt 41 kr. Szőke András (Dégh) 340 frt 3 kr. Szögyényi Géza (Tiuár) 339 frt 85 kr. Szebauer János (Pápa) 335 fit 62 kr. Csapó Kálmán (Dégh) 334 frt 76 kr. Baráth Ferencz (Pápa) 333 frt 86 kr. Horváth Kálmán (Veszprém) 333 írt 28 kr. { Spitzer Simon (Szápár) 327 frt 55 kr. Szűcs i János (Enying) 326 frt 96 kr. Mozgay Antal (Veszprém) 326 frt 6 kr. Wessel Lipót (Vesz- ! prém) 324 frt 99 kr. Gaál Lajos (Veszprém) I 318 írt 92 kr. Bognár Gábor (Pápa) 317 frt 60 kr. Kubai Hubert (Veszprém) 317 frt 13 kr. Biró, István (Pápa) 316 frt 86 kr. Schlesinger Áron (Siómaros) 315 frt 77 kr. Vég- hely Imre (Veszprém) 315 frt 68 kr. Fülöp József (Veszprém) 315 frt 50 kr. Rothauzer Sámuel (Veszprém) 312 frt 13 kr. FleiscUA szívek harcza.

— Eégi mór történet, - Irta: V. SÁRFFY IGNÁCZ.

(Folytatás.)

... Amit a Megera a Martadinából kiolvas, az szent, az változhatlan. így tartják ezt a I spanyolok. *

Carassa lovagnak megszerezte a Megera a mór vezér italát.

Egyszer aztán arra virradt fel a lovag, hogy a vén Gülelmit jelentették be neki udva- ronczai, mikor még a dagadó kereveten szunyókált a hajnali órákban.

Persze, hogy rögtön lefordult a lovag a kerevetről, s bebocsájtatta magához a vén czi- gányt, akiről senkisem tudta az udvaronczok közül, hogy ő legyen tulajdonképen a csatangoló bujkáló mór vezér Gülelmi. Mert nem látta őt még sisak nélkül a spanyolok közül senki.

Carassa kihajtotta az udvaronczokat a teremből, aztán oda fordult a mér felé, ki komoly és fagyos tekintettel állt meg előtte.

— Miért jöttél Gülelmi ?

— Megmondom röviden. Emlékezel e még rá, hogy a jó minap békülésre nyújtottad a kezedet Carassa?

— Emlékezem.

— Most eljöttem, hogy elfogadjam azt. Ha akarod.

— Hogy érted ezt?

— Neked adom Inoránát.

— Hah! A vén Megera igazat mondott —- gondolta a lovag.

— Kell?

— Ha kell-e Gülelmi! Oh ha kell-e! Nem szenvedett ember a földön annyit, mint én szenvedtem, amióta elválasztottál tőle. Mit kívánsz érte Gülelmi ?

— Békét a mór és sp ínyolok között.

— S egyebet semmit? Ez kevés Gülelmi. Tied trónom fele, koronám, vagyonom...

— Nem kivánok semmit egyebet csak békét, — szakítá félbe Gülelmi hirtelen a beszédet. Ha akarod Inoráuát, jer velem. Eljegyezheted magadnak.

Carassa lovag bűvölt örömmel kapkodta magára ruháit, kardját, kopjáját, sisakját; bekiabálta udvarouczait. akik hanyatt-homlok rohantak a terembe, el nem bírván gondolni, hogy mi érte a fejedelmet. Azok miudegyikét megajándékozta valamivel, aztán utána futott a már előrehaladó Gülelmiuek.

Inoráaa várta őket. Odaszökött a lovag keblére, ledobta aunak fejéről a vassisakot s összecsókolta a lovagot őrülten, szerelmesen...

Mikor aztán nagysokára vége szakadt az őrömnek, Carassa lovag kötött a szép Inoráua ujjára karika gyűrűt piro3 szárú Valiba fűből, amiut ez szokás volt akkori időben. S ezzel eljegyezte magáuak feleségül. — A véu Gülelmi mosolyogva nézte mindakettőt.

— Most már tied a lány lovag Szeresd. Öleld. Legyen a tied Hanem arra esküdjél meg lovag, hogy nem fogod őt érinteni, mielőtt Allah oltára neked nem adja egészen.

— Esküszöm.

— Jól van. Most már szeretheted leányomat.

Azzal ott hagyta őket magukra. Hanem a szeme egy nagyot villámlott, amit dehogy

vett volna észre Carassa vág az ő nagy szerelmében, Pedig 1S j(3 igjt voina észrevenni.

Carassa lovag azt gondolta, hogy ez csak mind álom, ami vele történik.

*

Olyan boldog volt ez idő óta a jámbor ' Carassa lovag. Madarat lehetett volna vele fo- | gatni. A szegényeknek még nagyobb jótevője j volt mint azelőtt. Nem ment el mellette sánta, süket vagy inaszakadt szegény, akinek ne adott volna egy fényes ezüst pénzt tarsolyából. Aki koldusabb volt, annak még arany is jutott.

Azok áldották a fejedelem minden lépését s kívántak neki dicsőséges hosszú életet.

Pedig épen ezt kívántak neki hiába !

Egy Ízben tündérfényü kertjébe ment le a lovag, élvezni az estkoráuy méla csendjét, a dili madár epedő csattogását, a csermely gyé- mántcseppjeinek altató locsogását, de amit leginkább szeretett, a fakadó rózsák csáb-illatát...

A vén Megera ott leselkedett a vártorony szűk, kerek ablakában, s kisérte a lovagot tekintetével figyelmesen.

Hogy nem vette észre a lovagCarassa rózsáihoz sietett s tele tüdővel szívta azoknak hódító illatát.

Egyszerre aztán undorral lökte el magától a gyönyörű virágot.

Mi volt ez ? ?

Ez a halálra iutő.

(Folyt, köv.)