Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-08-01 / 31. szám

Francziaországban az intransigensek, kik­nek élén Rochefort áll, a harczot az oppor­tunisták ellen teljes erővel megkezdették és elkeseredéssel viszik Sokan azt hiszik, hogy ezen két republikánus párt közti barcz j a köztársaságra nézve válságos fog lenni. Az intransigensek remélik, bogy a jövő válasz­tásoknál győznek és Gambettát meg fogják buktatni. Oroszország és China még mindig há­borúskodnak. A koczka még nem dőlt el. Bul- j gária is forrong. A belügyminisztérium által a büntető törvénykönyv életbeléptetésének tárgyában ki­adott körrendelet felhívja a törvényhatóságokat, hogy a kihágásokról s azok büntetéséről szóló helyhatósági szabályrendeleteket haladéktala- núl gyűjtsék össze. A VIDÉK. Pápa, 1880. julius 28-án. Városunk egyik népszerű és mindenki által mélyen tisztelt polgárát veszítette el. Békássy Lajos múlt szombaton délután egy negyed órai szenvedés után tődőszélhüdésben meghalt. Az 1848—49-iki szabadságharczban ban mint százados vett részt, azért büntetésül mint közember lett besorozva az osztrák had­seregbe. A hatvanas években a somlyó-vásár- helyi választókerület két ízben megválasztotta képviselőjének. Mióta Pápára tette át lakását, e város társadalmi élete igen sokat nyert. Nem volt benne egy parányi gőg a legalsóbb rendű emberek irányában sem, és nem csak le­ereszkedő, de szívélyes és barátságos volt. A mily «zilárd és állhatatos nézetei és meggyőződései voltak, ép oly türelmes és elnéző volt mások nézetei irányában még akkor is, ha azok az övéivel ellentétesek voltak. A közügynek buzgó pártolója volt. Ezekből látható, hogy méltán megérdemelte polgártársai tiszteletét. Julius 26-káu csaknem az egész városi lakosság ki­sérte ki a kálváriái temetőbe. Béke hamvaira! A pápa-keszthely-sz.-györgyi vasút nyomjelzési munkálatai tökéletesen be vannak fejezve. A mérnök urak megfeszített szorga­lommal dolgozt.ak a költségvetésen, melynek a szerződés szerint augusztus végéig késznek kell lenni. Tegnap este tiz óra után egy a dove- cseri ut elágazásánál levő nagy gabnaasztag kigyuladt. Elégett körülbelül ezer kereszt ga­bona. A tulajdonosok Berger és Hofmann molnár urak, biztosítva voltak. Polgár. A hazai ipartársulatokhoz! (Az országos magyar iparegyesiitet érdekében.) Nagyon gyakran hangoztatják főleg a vidéken, hogy az iparügyek egyöntetű fejlő­dése megköveteli, miszerint a hazai iparosok­nak az ország fővárosában egy központi kö­zege legyen, mely minden közérdekű ipar­ügyben hivatva volna az iparosoknak tanács­adóul szolgálni és minden oly ügyben, mely az ipar érdekeivel szoros kapcsolatban áll, előmozdítólag hatni, a vidéken megindult kez­deményezéseket támogatni, és az iparérdekü intézmények létesítését kezdeményezni. Az országos magyar iparegyesület ala­kulása óta oda törekedett, hogy a hazai ipa­rosoknak ily központi közegévé váljon; s ha Írásomat, hanem ha akadt olyan türelmes ol­vasó, ki végig olvasta levelemet, úgy az fo­gadja jobb sorsra méltó áldozatkészségéért köszönetemet s ne átkozza meg azt az órát, melyben ez az unalmas levél megszületett! Hegedűs János Kirándulás. AUó-EOrs. balatoa-FUred. Hajókázás vitorlás hajón. Yoatig Richard, hajótulajdouoa. Szekrényes! kapitány távuszó. Fényképezés. ,Mit Balaton vidéke“, ezt csak ügy oda- vetőleg szokta mondani a saját vidéké szép­ségére büszkélkedő. Csak kicsinybe múlt, hogy mi nagy-somlyóvidékiek is meg nem resz- kéroztuk e kifejezést, mert mi tagadás benne, ép úgy vonz minket a mi vén Somlyónk, s elhiteti vetünk, fuincs ennél szebb vidék*, mint az ezüstös Balaton saját vidékbelieit. Menjünk, lássuk 1 Szép kis társaság fölkere­kedik, melynek igénytelenségem is tagja volt, s eljutottunk Alsó-Eórsre, hol szívélyes fogad­tatásban részesültünk Kropf Iguátz kedves és regényes fekvésű szőlőhajlékában, mely a Ba­laton szélétől mintegy 70 méternyi távolságra, jobban mondva közelségre fekszik. Csakhamar mindnyájan a veráudán termettünk. Majdnem imára buzdultunk a természet fönséges pano­rámáját látva, majdnem költői ihlet váltotta fel prózai lelkületűnket, gyönyörűen tárult előttünk az ezüst sik, melyet a nap sugarai ezüstöztek. Másnap a társaság hazánk büszkeségét Balaton-Füredet tette megszemlélése tárgyává. Utunk, mely egy órát vett igénybe, csak né­e törekvés eddig még nem valósulhatott oly mértékben, mint kívánatos volna, ennek fő­képen az az oka, hogy eddig a vidéken nem sikerült kellő érdeklődést felköltenie és kellő támogatásra találnia. Az ujabbi időszak azon­ban e tekintetben is kedvező változást hozott, amennyiben örömmel tapasztaljuk, hogy egye­sületünk iránt az érdeklődés az ország min­den részében fokozódó mérvben nő, s köz­hasznú törekvéseink rokonszenves támogatásra kezdenek találni. Ennek következtében iudíttatva érezzük magunkat ezen alkalmat arra használni fel, hogy a hazai ipartársulatokat, főleg azokat, melyekkel eddig összeköttetésben állani sze­rencsénk nem volt, kellő mérvben tájékozzuk azon föladatok iránt, melyeket az orsz. m. iparegyesület a hazai ipar általános érdekei­nek előmozdítása körül maga elé tűzött. Az iparegyesület mindenekelőtt legfőbb feladatának tekinti, hogy a hazai ipartársula­tokkal is szoros összeköttetésbe lépjen és ezeket közhasznú iparérdekű törekvéseiben tőle telhetőleg támogassa, de másfelöl a hazai ipartársulatok támogatásától oly súlyt nyerjen, hogy mint a hazai iparososztály szószólója kellő nyomatékkai és hatással emelhessen szót a törvényhozás, a kormány és a hazai közön­ség előtt — a hazai ipar, és különösen az ipartársulatok érdekében. Ez irányban óhajtjuk, hogy a hazai ipar­társulatok egyesületünkben feltalálják azon központi vezérközeget, melyet eddig — saj­nosán nélkülöztek. De továbbá a vidéki ipar­társulatok kívánságára szívesen szolgálunk ta­nácsadással, javaslatokkal vagy utasítással az iparos-tanonczok oktatására nézve, iparos-hi- telegyletek, betegsegélyző- és temetkezési, nyersanyagbeszerzési, fogyasztási, iparos ifjú­sági egyletek létesítése és alakítása tárgyában és általában minden oly ügyben, mely az il­lető helybeli ipar fejlesztésére és az általános iparviszonyok javítására, vagy az iparos osz­tály érdekeinek előmozdítására nézve befolyás­sal bir, és melyre nézve a társulatok köz­hasznú intézkedések életbeléptetésére törek­szenek. Magától értetik, hogy az egyesület tö­rekvéseit a hazai iparosok egyértelmű törek­véseivel teljesen azonosítani igyekszik; mire nézve tanúságul szolgál többi közt az egye­sületnek az ipartörvény módosítása tárgyában a II. iparosgyülés fontos elvi határozatai nyo­mán részletesen kidolgozott, a törvényhozás­hoz beterjesztett és a lapokban kellő mélta­tással ismertetett emlékirata. Hogy azonban az ezen emlékiratban ki­fejtett kívánságok ne maradjanak írott mu­laszt, hanem mielőbb megvalósíttassanak, az egyesület ez ügyet állhatatos és erélyes mű­ködése tárgyává tette; és a dolog ma már végre oda van érlelve, hogy a törvényhozás és kormány a jövő ősszel behatólag fog az iparügygyei foglalkozni. Éppen erre való tekintettel igen kívá­natos volna, hogy minden életre való ipar­társulat sorakozzék az iparegyesület körül, hogy az egyesület a kiviteli kérdésekben az ipartársulatok zömének képviselőjéül léphessen fel, és hogy másfelül, az ipartársulatok az egyesülettel való összeköttetésük utján ez ügyekben folyton tájékozva lehessenek és a további szervezkedésekben az egyesület tá­mogatásában és útmutatásában részesülhes­senek. Egyébiránt az egyesület más irányban is sikeres működést fejt ki a hazai iparosok hány pereznek tűnt; mert Lovas, Palaznak, Csopak és Arács elragadó szépségű szőlő­hegyei és villái annyi látványosságot nyúj­tottak, hogy a sok jobbra balra nézésbe majd nyakunk fáradt bele. Eljutottunk Balaton-Fü- redre. Mit szóljak erről ? Ehhez ügyesebb toll, tönkeltebb lélek kívántatik ennek leírására, ezt látni kell, ezt leírni C3ak költő tudja. Ki ni mit látok! épen most közeledik a part felé a balatoni hattyú, fehér szárnyaival a Balaton sima tükrén úszkáló vitorlás hajója Young Richard angol hajóépítőnek. Menjüuk, lássuk. A hajó kiköt, s megpróbálkoztunk mi is a hajóba juthatni s magunkat kissé a Ba­laton medrében meghimbáltatni. Sikerült is. Nyilsebességgei repül s visz bennünket a vi­torlás hajó. Tetszett nekünk e mulatság. De bezzeg a Balaton közepén már czigány-félí- lemme! néztünk egymásra, nagy szél támadt, a Balaton hullámai mély barázdát képeztek, hajónkat mérgesen kornácsoita a vad bullám, mely épen nem tágított, sőt már a hullámok csapásaiból nekünk is jutott elég, vizesek let- tüuk, hajónk már téloldaláu úszott. Egyik tol­mácsunk által egyre kérdezteitük az angoltól, mi lesz velünkv nem itt veszünk-e el? nem hagyjuk-e itt ma bőrünket? De az angol csak hidegvérűen mosolygott, mely nekünk némi vigaszul szolgált. Ami küzdelmüuk még csak tűrhető; sokkal nagyobb volt ennél Szekré- nyesi kapitány küzdelme, kivel esetleg a Ba­latonban találkoztunk, ki épen próbauszását tette, s ki legközelebb szándékozik Balaton- Füredről Siótokra átúszni. Szekrényesi kapi­tány próbauszását Füredről Tihanyba minden kiséret nélkül tette. Kétségbeejtő látvány volt, érdekében. Különösen megemlíthetjük, hogy az állami szükségleteknek a hazai ipar által való fedezése érdekében évek óta folytatott sürgetéseinknek számos czikkre nézve a leg­jobb eredménye lett. így például ma már a honvédség szükségletei és több más szükség­letek az egyesület közvetítésével kizárólag a hazai ipar által fedeztetnek. Hogy minden felmerülő iparűgyi kér­désben mennyire igyekszik az egyesület az iparosok igazi érdekeit a törvényhozással, kormány nyal, bíróságokkal és magánosokkal szemben érvényre emelni, arra nézve legyen szabad utalnunk az évi jelentéseinkben fog­laltakra s azon eredményekre is, melyeket az egyesület működésünk folyamában ez irány­ban felmutatni képes volt. Mindezek alapján felhívjuk a hazai ipar­társulatokat, hogy az országos magyar ipar­egyesület törekvéseit méltányolván, ezen egye­sülethez csatlakozzanak. Lépjenek az ipar­egyesülettel szoros összeköttetésbe és közöljék vele sérelmeiket, indítványaikat, melyek szá­mára mindenkor készen áll az iparegyesület lapja a »Magyar Ipar* (egyszersmind német nyelven »Industrie-Zeitung für Ungarn“ ezim alatt). Felhívjuk a t. ipartársulatokat, hogy jegyzőkönyvi nyilatkozattal tagjaink sorába lépni és a nyilatkozatot az egyesülethez (Bu­dapest, Ferencziek-bazára 1. em) beküldeni szíveskedjenek. Az egész évi tagsági díj őt frt, melynek fejében egyesületünk lapját, a »Magyar Ipar“-t minden díj nélkül kapják. Mert minél nagyob tagszámmal, tehát minél jelentékenyebb szellemi és anyagi erővel bí­runk, annál hatályosabban fogjuk a magunk elé tűzött feladatokat megoldhatni s annál sikeresebben fogjuk az ipartársulatok és a hazai iparosok érdekeit minden irányban kép­viselhetni. Az általános érdeklődésnél fogva, mely az ipar-ügyek iránt nyilvánul, most az ipa­rosoknak kétszeres kötelessége saját érdekü­ket, mely egyszersmind országos érdek, tár­sulási közreműködés utján megvalósítani, — és általános csatlakozás által lehetővé tenni, hogy az iparnak képviseletére hivatott legte­kintélyesebb országos testület legyen közvetítő kormány, országgyűlés és iparos, közönség és termelő között. Reméljük, hogy a t ipartársulatok kész­séggel fogják ezen alkalmat felhasználni, hogy egyesületünk hazafias czéljainak elérésében közreműködjenek, és midőn ez ügyet újból is legjobb indulatukba ajánljuk, vagyunk haza- fiúi tisztelettel: — Az országos magyar ipar­egyesület nevében: Gróf Zichy- Jenő, elnök. Mudrony Soma, igazgató. Gelléri Mór, titkár. HÍREINK. t «Békássy Laura férj. Tóth Lászlóné, Békássy Aloizia, Tóth László s gyermekei Mária és Kamilla, — Békássy Antónia félj. Hollán Ernőné, Békássy Gyula, Békássy Ká­roly és Békássy Emília férj. Guary Kálmánná — az összes rokonság nevében is — meg­tört szívvel jelentik forrón szeretett atyjuk, ipa, nagyatyjuk és felejthetetlen testvérüknek Békási Békássy Lajos urnák 1848-49-ki hon­mint küzd a makacs hullámok ellen, minden egyes hullám közeledtével lebukott, hogy a hullám feje fölött elcsapodhasson, de egyik nagy hullám a másikat érte, s így a kapitány nagyrászt egész testével a viz alatt úszott. Pár órai küzdelmei után a tihanyi partra ért, hol reá kocsi várakozott, mely őt vissza vitte Füredre. Újabb hírek szerint augusztus 1-én fogja a füred-siófoki távuszást megpróbálni. Nem tudom, a kapitány ur mit szólt, midőn küzdelmei után a tihanyi partra ért, mert nem voltam körülötte, de midőn mi visszajutottunk ismét a füredi partra, én azt mondottam »Hála Istennek*. Mi kéjhajóká- zásra indultunk, s a hullámok oly galibát csináltak, hogy hajókázásunkban minden volt, csak kéj nem. No de hagyján, amint a partra jutot­tunk, felejtettünk mindent, sőt uj tervet csi­náltunk. Egyik társuuk Schönauer Antal sa­lamoni ispán műkedvelő féuyképészuek kedve kerekedett a vitorlás hajót, mely bennünket meglehetősen ineghirabátt, albumában meg­örökíteni. Elhatároztuk, hogy fölkérjük az an­golt, száilítsou el bennünket Alsó-Eörsre, hol Schönauernek fényképészeti készletei vaunak, melyeket somlyóvidékéról, a balatonvidék szép­ségeit lefényképezendő, magával hozott. An­golunk sziveseu beleegyezett. Másnap reggeli 9 órakor kezdődött a vitorlázás. Haladtunk ismét nyilsebességgei, de ma már szelíd és csendes minden, a Balaton mintha csak ki akart volna magán tenni, mintha csak meg akarna bennünket vigasztalni és engesztelni tegnapi csintalan magaviseletéért. Egy óra alatt Alsó-Eörsön voltunk. Itt Schönauer ló­véd százados s volt országgyűlési képviselőnek Pápán folyó hó 24-én d. u. 3 órakor élte 56-ik évében tüdőszélhüdésben történt gyászos elhunytét. A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 26-án délután 4 órakor fognak a rom. kath. egyház szertartása szerint — saját kivánatára — a kálvária sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozatok Pápán folyó hó 27-én délelőtt 8 órakor a plébániai főtemplomban és Békáson folyó hó 28-án délelőtt 10 órakor a családi kápolnában fognak az Egek Urának bemutat- tatni. Kelt Pápán, julius 25-én 1880. Áldás és béke hamvaira! *Uj mise. — Perger József, kegyes-ta­nítórendi áldozár és tanár úr, múlt csütörtö­kön, julius 29-én d. e. 8-kor tartotta Való Mihály tanár úr vezetése mellett a helybeli sz. Anna-kápolnában első sz. miséjét. Szívből kí­vánjuk, hogy az uj áldozárt az Isten sokáig éltesse. 'Köszönet. — Azon tisztelt barátaim és ismerőseim, kik beteg ágyamban engem fel­keresni s részvétük által megroncsolt lábamra jótékony balzsamot nyújtani szívesek voltak, — fogadják mélyen érzett szívélyes köszöne­téin nyilvánítását. Veszprém, 1880. julius hó 28-án — tisztelettel Klec\ár Ferenci. «Magyar királyi belügyminiszter. Kör­rendelet. 33.113. Az 1880 évi Lll. tcz. alap­ján az 1880. deczember 31-iki álladékot eló- tüntető »népszámlálás* — mely iránt a tüzetes utasítások a földmivelés- ipar- és kereskedelmi miniszter úr által legközelebb fognak kiadatni — számláló lapokkal fog eszközöltetni, mely­nek mindegyikére az illető háznak száma is okvetlenül feljegyzendő lesz. Nehogy azon okból, hogy egyes házakról a házszámok el­tűntek s nem pótoltattak, vagy hogy egyes házak házszámokkal ellátva nem is voltak, a törvény és azon alapuló utasítások értelmé­ben eszközlendő népszámlálás akadályt szen­vedjen, ideje korán figyelmeztetem s utasítom a törvényhatóságot, hogy a községben, pusztá­kon, tanyákon, szállásokon, telepeken s. a. t. létező házak házszámainak rendbehozatala iránt oly értelemben rögtön intézkedni, hogy az eltűnt házszámok pótoltassanak, az eddig még nem számozott házak pedig számokkal ellát­tassanak, — felelősséggel járó kötelességének ismerje. Budapesten, 1880. évi julius hó 21. Tis{a. 'Városi közgyűlés. - Múlt hétfőn jul. 26-án városi közgyűlés volt, mely a megüre­sedett városházat illetőleg ugyanazon bizott­ságot, mely most ki volt küldve, megbővítve több szakértő által, küldte ki a végett, hogy költségvetést terjeszszeu be. mibe kerülne a helyiségnek felsőbb népiskolává, úgy szintén mibe kerülne 7. és 8 főgvmnasiumi osztályokká való átalakítása. — A Boszniába mozgósított hadkötelesek hátrahagyott családjait segélyező bizottság beadta számadásait, ezek szerint 553 frt 37 kr. többlet maradt, mely hasonló es­hetőségre gyümölcsözőleg fog el helyeztetni. — A Halász-féle iskolaház meg fog vétetni kisdedovodának. — A tisztviselők netán fel­merülhető fegyelmi vizsgálati ügyeinél kisza­bott pénzbírságot a város a kisdedovodának alapjához óhajtja csatoltatni. •Keresztszentelés. — Forintos István, kanonok úr ő nagysága almádii szőlejében saját kőbányájából gyönyörű szép kőkeresztet állított, mely múlt vasárnap, julius 25-én d. e. 10 órakor szenteltetett fel ünnepélyesen. A felszentelést vizeki Tallián Lázár ő nagysága végezte számos Veszprémből ezen magasztos ünnepélyre kijött paptársa segédlete és a szom­fényképezte a vitorlás hajót, két angol mat­rózzal, egyike a hajó orrán, másika a kor­mánynál pohár bort tartva éljeneznek a part felé. Ezután a vitorlás jármű, bennünket a partra szállítván, tőle búcsút véve, vissza­indult Füredre. Schönauer folytatta az alsó-eörsi parton fényképészeti szenvedélyét, lefényképezte ven­dégszerető házi gazdánk Kropf Ignácz szőlő­hajlékát, továbbá Hecs, Endrődi (líupricz- téle) Ízléses szőlőhajlékait, Alsó-Eörs regé­nyes fekvésű községet, a Balaton partján mű­ködő halászokat csónakaik- és hálóikkal stb. Megjegyzendő, hogy a műkedvelő fényképész, kinek képei meglehetősen sikerültek, oda nyi­latkozott, miszerint az illető szőlőtulajdono­soknak, kiknek szőlőhajlékát lefényképezte, ha hozzá fordulnak (lakása Salamon, u. p. Pápa), szívesen szolgál egy tisztelet-pól- dáuynyal. Tűnik a nap, egyre távolabb és távo­labb, miudig kisebb, még csak egy pont, 3 végre ez is eltűnt. De óh mi váltja fel? Ott a távolban bukkanik fel a hold, mely mintha csak kedvünkért, oly tiszta és fénylő, hogy az egész Balatont egy 13 karátos óriási tallérra formálta. Enyhe lég mellett az épület erkélyéről szemlélve, s a látványban gyönyör­ködve, elmerülve önkénytelenül elnémultunk. Tan adósságunk jutott eszüuköe? Nem! felej- tánk minden bajt, lelkünk áthatva a magas­ban merengett, s a teremtés e remekéért magát a teremtőt áldottuk. Karsay Károly,

Next

/
Oldalképek
Tartalom