Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1880-05-23 / 21. szám
nemes tett úgyis önmagában találja jutalmát, — ki részletesebb meggyőződést kiván magának szerezni, mindenkor nyitva állauak előtte az adatok. Lehetetlen hallgatással mellőznöm azt, hogy 1862 és 1866 között lefolyt időszakban voltak, — igaz alig egy—ketten — de mégis találkozott ember, ki az akkori helyzetet iparkodott arra használni fel, hogy ezen alap megsemmisüljön; de köszönet az akkori politikai kormányzat itteni egyik főnökének, ki belátta azt, hogy egy csöndes, zajtalan — minden politikai tendeutiáktól ment, — társadalmilag jótékony intézet, működése ártalmatlan ; — hallott, látott, és hallgatott! — s ha az egylet más irányban működött volna, meg kellett volna tennie azt, mit tudom bizonyosan, — hogy kelletlenül tett volua meg. Most, midőn közel 20 évi működés után is hazafias és helyes tapintatáról meggyőződve ezen eredményt látja, kötelezve érzem magamat ezen körülményt elismeréssel hozni nyilvánosság elé annyival is inkább, mert az illetőnek hazafias jó indulata nélkül lehetetlen volna ezen eredményt a megye közönségének bemutatni. Végül legyen szabad ez alkalommal, midőn ezen alap kezelésétől visszalépek, mind azok irányában, kik tiszta jó indulattal támogattak anuyi éven keresztül nehéz és súlyos feladatom teljesítésében, őszinte köszönetemet nyilvánítni; — egyedüli — s legbecsesebb jutalomnak tartanám, ha törekvésem kebleikben kedvező viszhangra találna. Kelt Veszprémben, 1880. május 13-án. P á á 1 Dénes, kir. főmérnök. Tekintetes szerkesztő úr! Folyó év május 2-iki becses lapjának vezérczikkében közli a legközelebbi múlt közgyűlés tartalmát, mely gyűlés oly életbevágó eszméket pendített meg, s oly kényes természetű ügyeket intézett el, minek csak örvend városunk; de ezek között igen elragadta figyelmemet a kereskedelmi testület azon kérvénye, hogy a pénteki hetivásáron kívül, még kedden is tartassák hetivásár, mi nézetem szerint a veszprémi iparosokra igen káros lenne, s vidékünket tekintve, felesleges. 1) Az iparosokra nézve roppant kárral fog történni, ha létre jönne, mit ugyan nem óhajtok; sőt velem egy véleményen fog lenni városunk iparosainak nagyobb része, mit a hangulatból megértettem, mert ha létre jönne a fent nevezett keddi hetivásár, ép úgy ki- szóllítja a kíváncsiság az a pénzetlenség mint pénteken, mert hisz az a pénzszükség ma már a legmagasabb fokon áll, hiszen ezzel egyértelműben vagyok a t. kereskedelmi testülettel, csakhogy a t. kereskedelmi testületnek nem történnék kárával a keddi hetivásár, mert ők közvetlen üzletükben vannak segédszemélyzeteikkel, akár hetivásár vagy nem, — nem úgy mint az iparosok, kik a hetivásárt kénytelenek a helyszínén látogatni; ki kell hur- czolkodni a piaczra közelebb vagy távolabb eső lakaikból, kik hordárok által, kik saját maguk házi segítségeikkel, eltöltik a napot akár volt haszna vagy nem; azért enni kellett, még jobban bele sodródik az örvénybe a legjobb szándék és akarat mellett is. 2) Ha vidékünket tekintjük, látjuk mily gyérek hetivásárjaink, úgy hogy 3 4 heti vásárba kirakodunk míg egy vagy két darab munkát eltudunk árusítani. 3) Azért is felesleges lenne, ha a keddi hetivásár létre jönne, épen most ért czélt azon rég hangsúlyozott óhajunk, hogy minek vesztegetjük a helybeli országos vásárba 2 napunkat, mikor egy nap is kár, mert sem az országos vásár, sem az előttei sem az utánnai hetivásárok nem érnek semmit, és ahelyett, hogy itt megtakarítottunk néhány napot most vesztegetnénk pénteken túl egyet, s még ehhez jön néhány hétközi ünnep, majd nem is jut dolgozó nap. 4) Feleslegesnek látom azért is, ha vissza tekintünk a múltba, még mig az a déli vaspálya nem volt s még mig meg nem buktatta piaczunkat, mig Somogy, Tolna, Fehér s még ha mondom Baranyából is ide kényteleníttettek hozni terményeiket, mert hisz nem volt a veszprémi tengelyes piacznak párja a vidéken nagy darabon, s akkor megfértek egy pénteki hetivásárba s nem jött annyi, hogy kivül maradt volna, s ma is nyitva áll Veszprém kapui más nap is, nemcsak a pénteki napon, hozhatja mindenki terményeit és ép úgy megkereshetnek mindenféle áruczikkekért bennünket mint hajdauban, mikor dicsekedhetett Veszprém a házi vásárokkal. 5) Összeütköző lenne ma városunkba uj heti vásárt létre hozni, az országban alakult kereskedelem és iparos köröknek azon nézetével midőn azon tanácskozott, hogy mi teszi tönkre eddig az ipart, az tudniillik, az a sok kisebb helységekben engedélyezett búcsú és országos vásárok, s ezen eszméből indult ki egy országos ipar-értekezlet a fővárosban, meg is tartotta gyűlését elsőbb és másodszor s ez utóbbi értekezlet több pontjai közt foglal helyet azon kérelem is, hogy szüntesse meg a magas kormány a sok kisebb községekben engedélyezett búcsú vagy országos vásárokat, vagy legalább ne engedélyezzen több oly helyeken, és mi akarnánk ennek ellenébe még egy hetivásárt ami nem egy negyed évben jönne elő, hanem minden héten; ez az elősoroltakra nézve annyi lenne mint aki maga alatt vágja a fát. 6) Alulírott a legmélyebb tisztelettel kérem fel az ez ügyben kinevezett tekintetes bi zottságot, hogy figyelmen kivül ne hagyja azon indítványt, mely a tekintetes közgyűlésen hangsulyoztatott, hogy halgattassanak meg városunkban törvényesen fenálló testületek elnökei véleményadás végett, hogy ezen indít- | vány nehogy elhamarkodtassék, hogy azután j az átokkal ne forduljon hegyibénk. Veszprém, 1880. május 13-án legalázatosabb kész szolgája N. N. A VIDÉK. Pápa, 1880. május 20-án. Itt az adókivetés ideje és mint több év óta úgy az idén is megjött vele a lakosság izgatottsága. A házbéradónál alig lehet találni tételt, törlés, vagyis jobban mondva felemelés nélkül. De a házbéradő már magábanvéve oly ; tárgy, hol nagymérvű (igazságtalanságok nem igen fordulhatnak elő. Tény, hogy soha sem volt Pápán annyi üres lakás mint tavaly és az idén, a házbér tetemesen alászállott; a bol- ; tok jó nagy része üresen maradt, nem találkozik rá bérlő, mert Pápán csekély a keres- j kedelem, de annál nagyobb az adó. Hogy a krach városunk középosztályát nagy részben tönkre tette, hogy az üzlet és kereset azóta ! folyton csökkent, hogy Pápa hajdanii jeleutő- I ségét mint kereskedő város már 1848 óta, de [ még jobban a vasút kiépítése óta elvesztette j az ismeretes; de mindennek daczára 4 év j óta a kincstári közegek systematice oda működnek, hogy a város jövedelmi adóját évről évre fokozzák. A nemzetgazdászat a, b. czéje azt mondja, hogy kedvező évek után, ha a lakosság anyagi körülményei sokat javultak, j akkor engedhető meg az egyenes adok lassú ! és óvatos felemelése, de hogy sovány év után, mikor a keresethiány évről évre nagyobb mérveket ölt, hogy lehessen a kereseti adót minden évben rohamosan felemelni azt csakis saját kincstári közegeink értik. Helyesen jellemezte ezen eljárást néhány nappal ezelőtt Pozsonyban b.Sennyei „schädliche fiscalischeRüch- sichtslosigkeit“-nak melylyel lel kell hagyni. A múlt szombati közgyűlésen több szóló a lakosság felháborodásának adott kifejezést ezen nem is qualifikálkató eljárás felett. A ki a kereseti adó előirányzatát megvizsgálja és abban a számos ezrekre menő tételeket látja és mellette a neveket az érti e felháborodás jogosultságát. Pápán csekély kivétellel a lakosságnak csak százakra menő jövedelme van, ezen sauyaru keresetből kell a családot fenntartani, ha ebből az állam 13—14 perczentet elvisz, azoukivül a városi nagy pótlék, akkor vajmi kevés marad a szükségletek fedezésére. Adósság és szükölködés ennek a következménye, de a végrehajtó kérlelhetlen, elviszik a szegény ember utolsó holmiját, és sok esetben az az igen szegény akinek lakásában bizonyos kényelem uralkodik. De szükségtelen ezt bővebb fejtegetni. Úgy látszik, hogy ezen túl is sokat kell majd foglalkoznunk az adó ' túlterheltetés jelenségeivel. A közgyűlés egy- | hangulag elfogadta a minisztériumnál kérvényezni egy uj adókivetés eszközlését, mert a jelenlegi munkálatot tárgyalás alapjául el nem fogadhatja. Püspök úr ő nagyméltóságának fogadására egy bizottság választatott- A tűz- rendőri szabályzat a helybeli lapokban közzé fog tétetni és csak a legközelebbi közgyűlésen fog tárgyaltatni. A tűzoltó-egylet kérvénye, hogy működő tagjai a katona tartás, a kézi közmunka és éj éli őrjárat terhei alól felmentessenek elfogadtatott és ennek jóváhagyása végett a megyéhez felirat fog intéztetni. A pápai kereskedelmi és iparbank liqui- datióban, részvényeit tiz forinttal beváltja, a kifizetés már folyamatban van. — A múlt műkedvelői előadás 58 forint tiszta jövedelmet eredményezett. A tegnap tartott iskolaszéki gyűlésen elnök ur jelentette, hogy a j rajztanonczok dolgozatai juuins 6-ikán lesznek } közszemlére kitéve, evvel együtt az irodában a rajztanszerek is ki fognak állíttatni Az általános ipartársulat elnök Brader Sámuel ur j 16 forintot adott át az elnök urnák oly czél- ból, hogy azon szegény tanonczok számára j rajzszerek vásároltassanak. A rajzban mago- j kát kitüntetett tanonczok és rajzeszközök és minták beszerzésére gyüj tetett 82 frt 20 kr. j Polgár. j Közegészség. Az arcz- és hajfestés. A hiúság az a mozgató erő, melylyel a mai korban nagyon sokat keresztül lehet vinni. Ezt, az úgynevezett pipere-kereskedők a mafTok hasznára igen ügyesen tudják értékesíteni; ezek a jó urak hirdetik a lapokban a különféle szereket, melyekkel az arcz egész üdeségét, meglepő kellemességét nyeri, biztos sikerét bizonyítványokkal támogatják, a kopasz fej sürü tömött hajzatát visszakapja, a bajusz, szakái mint a férfiasság jelképe, megnő, szép s nagyszerű lesz, s erre a lépre igen sok ember reá megy, a kívánt szert meghozatja, s ha egyszer nem használ, reá fogja, hogy a második, harmadik sat. üveggel biztosan használ, mig végre boszankodva veszi észre, hogy az egész költségeskedése hasztalanul kivetett pénz volt.*) Az orvosok néha egész ostrom alá vétetnek szépítő szerekért, s ha a kívánt eredmény nem mutatja magát, sok helyen a bizalmat is megingatja. — Mennyi bajt okoz az a hiúság! Különösen a szép nemet vagyok bátor figyelmeztetni, sok szépítő szert használnak, legyenek óvatosak, e szerek legtöbbje higany és ólom érczekből készíttetik, ezek meg is teszik rövid ideig a kívánt hatást, de azután annál rombolóbb a következés, mig a fiatal év el nem múlik, pompáznak, annak elmúltával, mi nagyon is hamar bekövetkezik, az életet is elkeserítik. Legjobb szer a tiszta viz, ha máj- foltok vannak, jó házi szappan naponként többször s bizonyos ételektől való tartózkodás, mint ! zsíros, hús- és tésztás eledelektől. Egy kis j rizspor, magnesia, még megengedhető, de minden más a lapokban kürtőit szerektől óvakodjanak, mert nemcsak az arcz bőrét , rontják el, hanem e mérges anyagok a bőrön j át a vérbe hatnak, az egész szervezetet megmérgezik, innen van azutáu, hogy betegségek j lépnek fel, melyeknek alapokait csak e szereknek lehet tulajdonítani. így vagyunk a haj-festéssel és növesz- ! tessel; a haj-festéshez még több méreget tartalmazó szerek szükségesek, s csak néhány ! napig tart hatásuk, azután jön hozzá fejfájás, gyomorémelygés, s étvágytalanság. A haj- \ uövesztő szerek pedig kilencztized részben haszontalan tárgyak, mert a hol nincs hajhagyma, ott bizony senki sem fog hajat növeszteni, hol pedig még van, s betegség folytán a haj kihullott, ott az orvos is tud ; olyan szert rendelni, mely olcsóbb is, és I használ is. Ü^Qes\mélyi oAntal, körorvos. HÍREINK. •Személyi hír. — Fötisztelendö Farmady Martinián úr, a sz. Ferencz-rend provinciálisa, múlt pénteken, május 21-én délután érkezett városunkba a helybeli zárda hivatalos megtekintése végett. •Nemes tett. — Az elmúlt pünkösdi szent ünnepeu megyés püspök urunk ő nagyméltósága a bérmálás szentségében részesítő székvárosának serdülő híveit, összesen 362 egyént avatván föl a hitnek bajnokaivá. Kővetkező napon a helybeli rom. kath. iskolaszék küldöttsége tisztelgett ő excellentiájánál, tudomására hozván a Sz.-Anna kápolna melletti iskola építésében eddig kifejtett működésének eredményét. A kegyes főpásztor, a mint értesült arról, hogy az építés költségeinek egy része, nevezetesen 2500 frt a mostoha idők nyomása alatt fedezetlen maradt, ezen összegnek azonnali megajánlásával lelki gyermekeit máskép is megörvendeztetni, mert örök hálára kötelező nagylelkű ajándékban részesíteni kegyeskedett. Kedves kötelességünknek ismerjük ő excellentiájának ezen az erkölcsi nevelés és közművelődés érdekében hozott valóban egyházfejedelmi áldozatát részünkről megörökíteni, viszkangoztatni kívánván az érdeklettek és minden jók kebléből fakadó elismerés, hála és köszönet hódolatteljes kifejezését. •Zsoldos Ignácz ö méltóságától e sorokat vettük: T. szerkesztő úr! Fogadja legszi vesb hála-köszönetem ama kitüuő jószívűségéért, mely szerint „a tudományoknak hazánkban! legjogosúltabb képviselője* az Egyetem tanári kara által, csekély személyemre nézve nyilvánuló „szép kitüntetést* legközelebbi becses lapjában fölemlítni nemcsak, de azt, mint nem kétlem, tiszta szivből fakadt, jó kívánatéval is kisérni kegyeskedett. Igaza van, hogy e kitüntetés, mely már nem éveim hosszú sorát, mi csak jó Istenem irgalma s kegyelme, nekem pedig abban semmi érdemem; — de ha volna bennem magamban valami disz-tárgy, egyedül azt illetné, habár éltem alkonyán, s úgyszólván a sír szélén ért — is, midőn a jótékony Gondviselés, a „vanitatum vanitas, s omnia vanitas-“t mindinkább élénkbe állítván, az ezektőli közel megválás különben keserűbb érzetét, mintegy édesbítni s könnyebbé tenni látszik; nem titkolhatom-el, hogy reám nézve is „szép“, és áldom Istenemet, hogy ezt in- | *) Az illető szerárusoknak pedig csak az volt I a czéljok, hogy egy-két próbát tegyenek a lépre ke- í rííltek. Ezen egy-két próbavásárlás elfogyasztja nagy j részét készleteiknek és így a semmiért, sok esetben j a veszedelmes és egéjzségrontó szerekért — jól zse- i beitek, hisz ez volt a czél. __ gy en való irgalma s kegyelméből megengedte érnem. Csakhogy sietnem kell hozzá tenni, hogy ezt előttem s főképen érdemeim parányiságának érzetében, melyről — Ciceróval szólva — „quod sentio quam sít exiguum,“ még sokkal szebbé teszi annak édes örömmel tapasztalása, hogy ha már az „Emlékezzünk régiekről* nem tartozik — is a világ gyön- geségei közé, és ez csak az élet s tevékenység nagy színpadján még kedve szerint szereplő jelességeket szokta is leginkább, sőt tán csakis egyedül ezeket, megtapsolni: tehát im bennem egy már letűnt, s csakis pislogó, mécsecskére lett a közfigyelem ezúttal pazarolva. Valóban ha valahol, itt igazán helyén van a „honor est honorantis“ — szintoly régi, mint igaz mondatot alkalmazni. Többire buzgó köszönetéin — a megemlékezésért — ismételve, nagyra becsült szives jó indulatiba továbbra is ajánlkozva hazafiul s baráti tisztelettel maradok T. szerkesztő úrnak Veszprém, 1880. máj. 18-án, alázatos szolgája : Zsoldos Ignác\. •Veszprémmegye alispáni hivatalától. — A megyei szabályrendeletnek megfelelőleg a folyó évi második évnegyedes megye-bizottsági rendes ülés, melyben kiválólag a megyei házi pénztárról s a nyilvános betegápolási alapról az 1879-ik évre készült számadások felülvizsgálata, továbbá az árvaszéki könyvvivő és ellenőr megválasztása, végre minden azon ideig beérkezendő s a bizottság elé tartozó ügyek fognak elintéztetni és tárgyaltatni folyó évi junius hó 7-én és következő napjain fog megtartatni. A megyei állandó választmányi ülések junius hó 1-én és következő napjain, a számonkérő szék junius hó 5 ik napján, — végre a juniushavi közigazgatási bizottsági ülés junius hó 14-én mindenkor reggeli 9-kor fognak megtartatni, mely ülésekben leendő szives részvételre és megjelenésre a t. megyei bizottság, az állandó választmány, a számonkérő szék, végre a megyei közigazgatási bizottsági tag urak, tisztelettel felkéretnek. Egyúttal raegj egyeztetik, hogy a fent érintett számadások, számvevőileg átvizsgálva, a törvény rendelt határidőben, az alispáni hivatalnál közszemlére kitátetvén, bárki által is a hivatalos órákban megtekinthetők. Veszprémben, 1880. május hó 17-éu Be\eréiy Gyula, alispán. •Szives tudomásul! - A gymnasiumi iíjúságuak junius hó 1-én tartandó tavaszi mulatságára a meghívók ma, vasárnap, küldetnek szét. Akik véletlenségből meghívójukat szerdáig meg nem kapták volna, s erre igényt tartanak, szíveskedjenek ebbeli szándékukat Pintér Kálmán kegyesr. tanárnál jelenteni. •Sétány. — A Plosszer-sétánynak a temető szélét érintő része mindkét végén elláttatott az általunk már jelzett keresztforgó bejárattal és így kényelmes sétányunk van a Szabadi-útezából a temetőn át a külső püspökkert felé is, és vissza. •Igen tisztelt szerkesztő úr.A — , .Veszprém“ czímű hetilap f. évi május hó 16-án megjelent 20-ik számában a híreink rovatában „Gyanús zálogház* czímű közlemény jelent meg, mely személyemet érdekelvén, kötelességemnek tartom arra feleletemet előadni és igyekezni fogok a gyanús czímű kifejezést eloszlatni, melyre vonatkozólag a következőkben nyilatkozom: Az 1872. évi VIII. t ez. 5- §-a azt rendelvén, hogy a szállodák, korcsmák, kávéházak tartása, zálogravaló kölcsönzés stb. iparágak gyakorlására nézve a köz- igazgatási hatóságok fel vannak arra jogosítva közbiztonsági, közerkölcsiségi, s más egyéb közérdekek szempontjából ezen törvény korlátái között, s a helyi szükséghez képest általánosan kötelező szabályokat hozni, ezen törvény alapján Veszprémmegye törvényhatósága 1875-ik évben szabályrendeletet alakított és a magas minisztérium által is helybenhagyott zálogüzlet felállítása tekintetéből akkép intézkedett, hogy Veszprém vármegye területén magán- zálogüzlet az illetékes iparhatóságnál leteendő cautió mellett nyitható, ugyanezen szabály- rendelet 9. §-a azt tartalmazza, hogy a zálogkölcsön után járó kamatláb időnként az üzlet- tulajdonosa által állapíttatik meg, ezen kamatláb azonban az üzlet helyiségében nyilván kifüggesztendő. Én az ilykép alkotott szabály- rendelet folytán a múlt 1879. évben az illetékes városi hatósághoz a magán-zálog- üzlet felállíthatásáért folyamodtam, a megkívánt biztosítékot letettem, az a megyei pénztárnál elhelyezve is van, ezen biztosíték mellett részemre a magán-zálog-üzlet engedélyeztetvén és a múlt évi november 20-án üzletemet megnyitottam, a szabályrendeletnek megfelelőleg a kamatlábat, melyben az üzleti- és biztosítási díjak is bent foglaltatnak, kifüggesztettem és ezen kamatlábat, mint ez ideig meg is tartottam, aki tehát ebben kételkedik üzletemet bármikor megtekintheti és eloszlik azon kételye, hogy nálam uzsorakamattal foly- tattatik az üzérkedés, mert meg kell jegyeznem, hogy a megyei törvényhatóságot nézetem szerint az e tárgybani szabályrendelet alkotásra az vezethette, hogy a zugzálogházak visszaélése alól a közönség felszabaduljon. Midőn ezen nyilatkozatom közzé tételéért esedezném, teljes tisztelettel maradtam az igen tisztelt szerkesztő úrnak. Veszprém, 1880. május 20-án, alázatos szolgája Lengyel Sándor,
