Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1880-05-09 / 19. szám

Vidéki lapszemle. A „Pápai Lapok“ a város adósságának kelet- keiését adja elő, rendkivüli kiadásában pedig a köz- igazgatási bizottságnak a pápai ügyekre vonatkozó intézkedéseit hozza. A „Magyar Vidék“ 35. sz. a halálbüntetés meg­tartása mellett kardoskodik. A 36. sz. viseljünk egy­szerű de hazánkban készült szövetű ruhát; ne ke­ressük a külföldit, mikor a hazai kínálkozik. A „Fehérvári Híradó“ 36. sz. a halálbüntetés eltörlését folytatja. A 37. sz. az iskolai takarékpénz­tárok czélszerüségét bizonyítgatja. A „Hazánk“ 35. sz. nem ért egyet azokkal, kik a honfoglalás ezredik évfordulóját meg akarják ünnepelni. A 36. sz. Kossuth iratai. A „Székesfehérvár és Vidéke“ 35 sz. magáévá teszi, amit Irányi Dániel a magyarsajtóról mondott. A 36. sz. Kossuth iratai. A „Vasmegyei Közlöny“ a nevelési felesé­gekről, különösen a félelemnek becsepegtetése a gyer­meki kedélybe. A „Somogy“ a gazdasági körökről szól So­mogybán. A „Keszthely“ nézeteit mondja el B. Irma, hogyan nyerhetők a híi nöcselédek. A „Sopron“ 35. sz. gazdászatunk és iparunk kérdéséhez intézi szavait. A 36. sz. a borászati érte­kezlet jegyzőkönyvét hozza. a „Vasmegyei Lapok“ 36. sz. fejtegeti: mi az oka annak, hogy népünk közéletében alig tapasz­talunk élénkebb tevékenységet, melegebb érdeklődést fokozottabb fejlődést és haladást községi önkormány­zatunkban. A 37. sz. a Kába folyó mint jövendőbeli közlekedési vonal. A „Zala“ Pereire Izsák párizsi bankárnak a „Liberde“ lapban felvetett négy kérdését közli. A „Zalai Közlöny“ 36. sz. a pápa-keszthelyi vasút végrehajtó bizottságának tevékenységét sorolja elő. A 37. sz. elhunyt Berecz János ág. ev. néptanító emlékezetének szentel néhány sort. A „Győri Közlöny“ 37. sz. József főherczeg és fenséges családja Pannonhalmán. A kerti trágyázásról. Mielőtt tovább mennék, megemlítem: e közlemény a „Veszprém“ 16-ik számában meg­jelent .Karoljuk fel a kouyhakertészetet“ czí- mü czikknek mintegy folytatása. A sorok czi- me már mutatja: a tárgy nagyon prózai, megkérem atek. szerk. urat, a tárgyhoz illőeu a Tárcza keretén kívül a lap hátulsó oldalán valamelyik sorokba szíveskedjék a czikknek egy kis helyet szorítani. A „Tárczában“ meg­szokta az olvasó a költői érdekfeszítő leírá­sokat, elbeszéléseket olvasni. Az én soraim közt ezt nem találja fel; mégis szeretnék e soraim iránt érdekeltséget kelteni, annyival inkább, mert szerintem a ki alábbi szavaimat [ figyelembe veszi és követi, a „Veszprém tár- | czájáu“ kívül a saját tárczájábau olvashatja a szép színes bauknótákat — Ez is ér valamit. ! Nemde?! Hogy magamat könyebbeu megér- ' tessem, rövid leszek. A föld adja neküuk a táplálékot. Ma a népesség szaporodásával a szükséglet is foly­ton növekedik. Okszerű gazdálkodással magá­nak az embernek kell a maga és házi állatai táplálékát előteremteni, ki kell szemelni azon növényeket, melyek helyi viszonyaink között táplálékot, ruházatot nyújtanak. Az igények fokozódásával a találékony emberi elme min­den lehetőt elkövet a föld termőképessége minél gyorsabb kiaknázására' Folyton minél többet termelni, ez a gazda közönség jelsza­va. A terményeket széthordjuk, felhasználjuk anélkül, hogy abból egy részt táplálékul a ■ termőképességéből kiaknázott főidnek visza- j adnánk. A növények elhordva mint trágya a jövő tenyészetnek tápot nyújtanak. Mig nem késő okoskodnunk kell, miként pótoljuk adjuk vissza a földnek a termés által felhasznált táperejét. A kerti trágyázásról szólván, a kert-föld az, mely legtöbb trágyát kíván. Először mert évenkint munkáljuk termelünk, abban, másod­szor mert a zöldség-félék különösen a ká­poszta általában évenkinti trágyázás után dísz­ük. A kerttalaj, bármilyen kövér legyen is, nem bir annyi táperővel,termékenységgel, hogy a folytonos termelés után is gazdagon fizes­sen. Javítani kell ezt is. Hát még ha a kert­föld mész, szik, homok, agyag földnemből van. A föld természetéhez a trágya különböző ne­meit — tekintetbe véve a termesztendő nö­vény tulajdonát — alkalmazzuk, felhasználjuk. Első, a mire főleg ügyelni kell, a vetés­forgatás. Hogy ezt czélszerüen keresztül vi- kessük, a kertet több táblákba részekre fel­osztjuk, mindegyik táblába más más fajú nö­vényt veteményezünk, ekkor a következő évi munkálatnál könnyen tájékozzuk magunkat, hol minő növény termett a múlt évben, vi­gyázzunk, hogy ugyanazon táblába az előző évihez rokon fajú növény ne kerüljön. A külső mezei gazdaságban régóta követik ez eljárást, gyakorolják a vetésforgatást. Nagy terjedelmű birtokon, nagyobb területtel biró kertekben azt említettem fel — s beosztást könnyen foga­natosíthatják. — Nem úgy a kisebb kertekben; mégis amennyire a korlátolt helyi viszonyok megengedik, a fönebb mondottak keresztül vitelét, ha csak részben is — jó lesz megkí­sérlem. A mesterségesen készített trágya nemről nem szólok. Röviden csak azokat hozom fel, melyeket közvetlenül a természet bárom or­szága nyújt. A trágya három főosztályba sorozható, a mint Í3 az állat, növény, és ásványország­ból nyeretik. Vegyük sorba. Az állati trágya közül a ló, birka, sertés, s baromfi trágya heves ter­mészeténél fogva agyagfőidre, mig a homok és meszes talajra a szarvasmarha trágya liasz- náltatik sikerrel. A növény-trágyát elrothadt növényekből nyerjük. Itt egy kevéssé időzni fogunk. Gyak­ran tapasztalhattuk,miszerint kertészkedő asszo­nyaink a gazt- gyomot- ha a növónykőzeit gyomlálják fölhányják a kerítésre gyepűre, vagy kívül a gyepűn az útra- a mikor aztán az arra menőnek szeme közé, vagy fejére is hull a földes gyom. Igen roszul teszik ezt édes asszonyaim! Én mást mondok. Ásassa- uak a kert azon végiben, mely felé a talaj lejtős, hova a viz legelőbb összefut, egy mély gödröt; ide aztán hányják bele a kerti hul­ladékot, mindenféle gazt, indát, csutkát, leve­let ; ha szárazság vau időnként öntözzék meg, hogy elébb erjedésnek rothadásnak indulhasson. Az igy nyert trágya legkevesebbe kerül és mégis egyik legjobb; tápereje nem oly tar­tós mint az állati trágyáé, de némely növé­nyek milyen a diuye, s más indás növények fökép ezen trágya-keverékkel diszlenek. Az ásványországból legismereteseb a ko­rom, hamu,- gipsz. A korom magában nem nevel, hanem vizzel vegyítve feloldott állapot­ban alkalmazható, locsolás öntözés folytán dísznövényeket bajt, a mellett az ártalmas ro­varokat, férgeket is elöli vagy elűzi. A hamu a gumós növényeknél, milyen a burgonya — krumpli — csicsóka jó eredménynyel használ- tatik. Legszembetűnőbb a hatása a takarmány féléken, — ha luczerna, vagy rétfőidre őszszel elhintjük, következő tavaszszal már a hatása meglátszik. En a hamut összegyűjtöm, értem a mi a saját házamnál gyűlik 6—8 krajczárórt küblit — és mekkora köböllel — a hamusze­dőnek nem vesztegetem. Mint trágya, az az egy köböl hamu azt hiszem 5-ször 6 krajczárt is jövedelmez. Még egyet, ezzel befejezem. A virág- kedvelőknek virág-tenyésztőknek — ha szép erőteljes élénkszinü, virágot akarnak produ­kálni: az udvarokon összegyűlő trágya lével, vizzel keverve, öntözzék néha néha virágaikat, örömük kétszeres lesz. T^émeth Gerő. Piacai árak. Az eleségnek folyó ára a hetivásáron. 1880. évi május 7-én. — Buza, legjobb 78 kilogramm 12 frt 2) kr. Közép 76 ki. 11.60. Legalábbvaló 75 ki. 11.20 ROZS, legjobb 72 ki. 10.40. Közép 71 ki. 10.-. Leg­alábbvaló 70 ki. 9.50. Árpa, legjobb 65 ki. 8.—Közép 64 ki. 7.50 Legalábbvaló 62 ki. 7.20. Zab, legjobb 40 ki. 7.90. Közép 38 ki. 7.80. Legalábbvaló 36 ki. 7.70 Ku- koricza, legjobb 75 ki. 7.50. Közép 74. ki. 7.20. Leg­alábbvaló 73 ki 7.—. Dara-liszt, métermázsa 22 frt, kilogramm 22 kr. Zsemlye-liszt mm. 20. ki. 20. Fehér­kenyér-liszt mm. 16 ki. Í6. Fekete-kenyér-liszt mm. 13 ki. 13. Kukoricza-liszt mm. 10 ki. 10. Kizs-kása mm. 28. ki. 30. Buza-dara mm. 22. ki. 22. Árpa-dara mm. 26. ki. 28. Borsó mm. 10. ki 12. Lencse mm.10. ki. 12. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. M. J. Tényö. — Köszönjük. Jókor jött. R. D. i. Veszprém. — Közölni fogjuk, de je­lenleg fontosabb ügyek vették igénybe lapunkat.------Veszprém. — Minden czikket megkaptunk. Köszönjük. Magánlevélben hosszasabban fogunk vá­laszolni. Üdvözlet. B. i Veszprém. — Jövőre hagytuk. B. S. Veszprém. — Alkalmilag fel fogjuk használni. A „Gazdasági Mérnök“ t. szerkesztőségének. — Lapunk szűk tere nem engedi meg, hogy jeles lapja felhívását egész terjedelmében közölhessük. Jövőre azonban foglalkozunk vele. Collegiális üdvözlet. Névtelen. — A lovaknak nagy csoportban tör­ténő hajtása itatásra a járó kelőkre csakugyan ve­szélyes, mint erre más oldalról is tigjelmeztetve lettünk. Hatósági intézkedést sürgetünk. Felelős szerkesztő és kiadó: LÉVAY IMRE. Laptulajdonos: KRAUSZ ARMIN. A VESZPRÉMI BETÉT- és KÖLCSÖNKÖZVETÍTÖ-EGYtET igazgatósága az I. évtársulati üzletrészek kiegyenlítését hétfőn majushó lO-én megkezdi. A fizetések az egyleti helyiségben d. e. 9—12-ig, és délután 3—5-ig mindig a nemhivatalos napokon, és pedig a következő rendben történnek: 1. hétfőn május 10-én az 1—80-ig számú üzletrészek, 2. szerdán május 12-én a 81 — 150, és 293, 326, 389, 491 és az 516. számú üzletrészek 3. csütörtökön május 13-án a 151—204, és 210, 277, 286, 293, 332, 333, 389, 454, 484 és a 491. számú üzletrészek, 4. szombaton május 15-én a 205—254., és 259, 313, 317, 349, 482, 503, 535, 545, 549, 551, 578, 581, 585, 590 és 591. számú üzletrészek, 5. szerdán május 19-én a 255 —323., és 526, 542, 544 és 583. számú üzletrészek, 6. csütörtökön május 20-án a 324-403, és a 426. számú üzletrészek, 7. szombaton május 22-én a 404 —462., 511, és az 579. számú üzletrészek, 8. hétfőn május 24-én a fentebb elő nem sorolt üzletrészek, 9. szerdán május 26-án azon üzletrészek, amelyek a fent kitűzött napokon fel nem vétettek. Az igazgatóság a rend fentartása okából egy üzletrészt sem egyenlíthet ki más na­pon mint a mely arra meghatározva van. A f. hó 26-ig bezárólag fel nem vett üzletrészek a pénteki nap kivételével, a hiva­talos napokon, ez év végéig fölvehetők. A fizetés az eredeti betéti könyvecske felülbélyegzése és az egylet törzskönyvében bejegyzett tulajdonosnak sajátkezű aláírásával vagy névjegyével ellátott, az igazgatóság által kiszolgáltatandó nyugta becserélése, vagy az eredeti betéti könyvecske visszatartása mellett történik. Veszprém, 1880. május 7. 55 í-i Az igazgatóság. Itérniiiliisi ajándékul alkalmas imuMsönyvétsd igen nagy választékban ajánl KRAUSZ ARMIN könyvkereskedő. A VIDRA TERÉZIA örököseit il­lető Veszprém városában fekvő 557. szánni liáz eladó, bővebb értesítést ád Plosszer István ügyvéd ur Veszprémben. 4s 3 3 ébteíítésT Van szerencsém értesíteni a m. t. hölgy­világot, hogy a megnagyobbított itö-szabó üzletem akként van felszerelve, hogy a közelgő tavaszi évadra szükséges ruhákat a legrövidebb idő alatt a legújabb divatnak megfelelően kiállí­tani képes vagyok. Különösen vállalkozom teljesen kész női-rnhák kiállítására u. m. Menyasszonyi ruhák 25 frttólj ^ Selyem ruhák 1 feketék) 45 „ £ Selyem ruhák (színesek) 40 „ <ü Legújabb tavaszi (séta) szőrruhák 21 „ J Legújabb tavaszi kabátok 10 „ j $ A legszebb és legújabb minták szerint gyorsan és pontosan eszközöltetnek. 3^* G-iyász-r'U.li.á.ls: gyorsan és olcsón készítettnek. 15 12-7 GOTTSTEIN RÓBERT, nő-szabó üzletében Rozmaring utcza, Hajdú A. úr házában. Vidéki megrendeléseknél egy jól álló derék és a ruhaalj hossza szükségeltetik. "TpB mT" Szövet minták bérmenive küldetnek. I _l+H-l+l+l+l+M+H+l+H-i+l+H-l j ,­r Igen előnyős fekvésű ház a vá- ^j~| — ros kellő közepében (Virág- ^ = i_i utcza 101. sz.) 56 t szabad kézből eladandó. Tudakozódhatni ugyanott. -f-l n+i+i+i+i+i+i+i+i+i+i+i+i+r Házeladás Veszprémben, az úgynevezett apácza- utczában 51. szám alatt levő és a rom. kath. iskola tulajdonát képező liáz minden hozzá tartozó melléképületek­kel szabadon megvehető. Az eladási feltételek alulírottnál megtudhatók. Veszprém, 1880. május 8. Dr. Fehérváry József* 58 2-1 hittanár és elemi iskola gondnok. H—HH oT l^i EIslcLó Jzlslz Veszprémben a Buhim-utczá- ban — Gerlics-Simon-féle — két külön álló épülettel nagy kerttel 593. szám alatt szabad kézből. Bővebb tudósítás özv. LÖRINCZ JÁNOSNÉ-nál sze­rezhető Veszprémben. \± Haszonbérbeadási hirdetmény. A pápai uradalomhoz tartozó s a Pápa-kisbéri országúiban fekvő 49 pápateszéri vendégfogadó és mészárszék, 3-3 a teszéri batárbau levő l46Smo kert, — 13648no() rőt, — 2876120p szántóföld, úgy a szom­szédos szent-iváni határban egy tagban levő 487001200 szántóföld, — 26uoonoo erdei legelő összesen 93% hold földdel f. évi szent Mihály napjától 3 évre Írásbeli zárt ajánlat utján bérbe adatik. 10% bánatpénzzel ellátott zárt ajánlatok f. évi májushó 21-ig lesznek az uradalmi központi hivatalban Pápán leteendők, s az ajánlattevők közt az uradalom szabad választását fentartja. Pápa, april 24. 1880. ___ __________________Az uradalmi felügyelőség. Veszprémben, 1880. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Ármin könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom