Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1880 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1880-01-04 / 1. szám
anyagi erő szükségeltetik. A kevés számú tagjai áldozatkészségére támaszkodó egylet nem rendelkezett nagy anyagi erűvel, annál- fogva csak lassan, kicsi körre szorítkozva folytatta útját a nagy, a magasztos czél felé, melyet maga elé tűzött. Munkálkodása nem volt zajos és nagy föltünést provokáló, mindamellett a kivivott foutos eredmények által nemsokára magára vonta nemcsak az országos kormánynak, hanem egyes, a szép, a nemes és üdvösért lelkesülni tudó testületek és hatóságok figyelmét is. Az ország kormáuya s az említett hatóságok annálfogva siettek az egyletet némi évi segélyben részesíteni, hogy megkönnyítsék a kevés tagot számláló társaság nemes küzdelmét. A társaság elég kitartó buzgalommal iparkodott kitűzött czélját elérni. A harcz, melyet az előítélettel, a részvétlenséggel, az anyagi akadályokkal folytatott — tekintve azt is, hogy úttörő volt e téren — nem volt könnyű s az egylet mégis diadalt aratott. A magas kormány felismerte az egylet által kitűzött nagy czél jelentőségét; iskolát alapított az .Országos nőipar-egylet“ iskolájának mintájára s állami segélyben részesítvén az egyletet, feljogosító azt, hogy növendékeit államérvényes tanítói oklevelekkel lássa el. Ezt nem mint sikert hozzuk föl; ez csak állami elismerése a sikernek, melyet a kisded társaság eddigelé kivívott. Az áldásdús eredmény, melyet az egylet eddig kivívott, ott észlelhető azon — fájdalom eddigelé nem országosan kiterjedt — körben, melyben az egylet hatását, korlátolt anyagi viszonyai között kiterjeszteni képes volt. Az egyleti iskola számtalan növendéket bocsátott vissza már eddigelé is a családokba, kik a nyert iparoktatás után nemcsak a családnak hasznos tagjai, hanem alkalmilag, ha a sors úgy akarná, mint önálló kenyérkeresők is megfogják állani helyüket a társadalomban. Növendékei közül többen különböző magán, egyleti és állami iskolákban, mint kitűnő tanítónők lettek alkalmazva. Az egylet módot nyújt a lánynyal biró, bármely anyagi viszonyok között élő családapának, hogy lányát tisztes jövője iránt saját erejének és tehetségeinek kifejtése által biztosítsa. Az egylet — eddigelé .Országos* czimének nem megfelelő körbe ugyan — va lósította a nő önállósítását Hogy ez egylet .Országos“ czimének megfeleljen; hogy üdvös működését a korona minden területére kiterjeszthesse; hogy a uemzetgazdászati, emberbaráti, társadalmi és családerkölcsi tekintetekből fölötte fontos czélt: a nőipar kifejlesztését nagyban és általában elérhesse, az egyedül a társadalom lelkes fiai és leányai akaratától függ. Ha önök filléreikkel azon anyagi helyzetbe hozzák az egyletet, hogy azt tenni képes lesz, ki fogja terjeszteni működését, az egész országra s productiv elemmé, önállóvá s a társadalom minden tekintetben hasznos tagjaivá fogja tenni ama nőket, kik jövőjüket önmagukban akaiják biztosítani. A czél, mely kormányzati utón sok eze- rek kiadásával érhető csupán el, társadalmi utón csekély áldozattal elérhető. kintélyesebb magyar gépgyárost, összesen pedig 116 magyar kiállítót tudtunk össze olvasni. A kocsik, hiutók kiállításában többek között leginkább feltűnt Porszt Pereucz pesti kocsigyáros. De ismerünk több ilyen előkelő kocsigyárost a fővárosban, kik azonban a ki állítástól távol maradtak. Miokból tevék, ezt nem tudhatni és csak sajnálni lehet, hogy ez iparágunk, mely különösen] fővárosi képviselői által mindig bátran versenyzett a külfölddel, ez alkalommal még méltóbban representálva nem volt. Midőn jelen munkálatunkkal kiküldetésünk értelme szerint, a sz. fej érvári kiállítás tanulmányozása alapján a t. megye közönségének hazai ipar viszonyaink fejlődését örvendetes tudomására hozni volt szerencsénk, s midőn a részletek között iparunk és mezőgaz- dászatunknak ez alkalommal észlelt árnyoldalait is felderíteni megkísértettük: a legtisztább hazafias kötelesség érzetből tevők azt azon feladatot tűzvén ki magunknak különösen, hogy az általánosan tapasztaltakból következtetéseket vonjunk le megyénkre, hogy a megyénk köréből tapasztaltakat kiemeljük, s hogy így különösen megyénk érdekének szolgáljunk igénytelen munkákkal. Hogy hazai iparunk fejlesztése érdekében szerény véleményünk szerint mit volna tenni szükséges arra, alkalmilag itt ott megjegyzéseinkkel rámutattunk; de hogy ez irányban miként járjon el a t. megye közönsége, arra határozott javaslatot tenni, — mint már bevezetésünkben mondtuk — magunkat hivatottaknak lenni nem éreztük. Azonban azt hisszük, hogy valamint valamely bajnak orvoslása csak gyökerénél törAz .Országos nőipar-egylet“ alapszabályainak 5. §-a szeriut az egylet alapító tagjaivá lehetnek azok, kik egyszer mindenkorra legalább 50 írt alapítványt tesznek s azt vagy készpénzben kifizetik, vagy kötvény által biztosítják az egylet részére s csak annak 6%- tóli kamatait fizetik évenkint. Rendes tagjaivá, kik 3 évre évenkint 3, pártoló tagjaivá, kik ugyauannyi időre 1 frt évi tagsági dijat kötelezik magukat az egylet pénztárába befizetni.*; Látható ebből, hogy a társadalom minden osztályának lehetővé van téve csekély adományával egy valóban nagy jelentőségű közérdek valósításához hozzájárulhatni. Az áldozat nem nagy s az eredmény nemzeti lon- : tossággal biró. Ugyanazért bátorkodunk nagynevű főpapjainkat, jobbraódú lelkészeinket, főuraiukat s nagybirtokosainkat, országgyűlési képviselőinket, köztörvényhatóságainkat, városainkat; a magán, egyleti és hatósági tisztviselőket, s J általában minden lelkes honfit s honleányt fölkérni, hogy aláírásaikkal lépjenek az egylet tagjai közé s hassanak oda becses körükben, hogy a társadalom mentői több nemesen gondolkozó egyéne tömörüljön egygyé egyletünk kebelében a nagy, valóban nemzeti és emberbaráti czél valósítása végett! Budapest, 1879. évi szeptemberhó. Hazafiúi tisztelettel a{ országos nőipar-egylet nevében : Békey lmrené, Halász Dezsőné, Kugler Mária, Tarnóczy Gusztáv, alelnökök. Ruprecht- j Demidoff (Jornélia, elnöknő Margitay Dezső, I egyleti titkár. __ He ti szemle. — jan. 3-án. Az európai események rohamos változása és folytonos alakulása annyira magára vonja és leköti a figyelmet, hogy a nagyfontosságú tények és viszonyok alig engedik, bogy a messzefekvő világrészekben viselt dolgokról megfelelő, részletes tudomást szerezhessünk magunknak. Dél-Amarika nyugati partjain hónapokon keresztül elkeseredett küzdelem foly. Három, természeti kincseiről ismert tartomány tusakodik egymással a hegemónia miatt: Chili, Peru és Boliviz. A két útóbbi egyesült az előbbi ellen. A győzelem koczkája épen anuak a léinek javára esett, melynek részén az igazság van: óriási áldozatok és erőfeszítések árán Chilli lett a győztes. Ezen, nyolcz hónapon keresztül tartott véres küzdelemnek vége felé közeledése ránk, európaiakra nézve is fontos; mert Európa is megérezte a forgalom természetszerűleg beállott pangását. * Afghanisztánból az angolok újabb győzelméről értesülünk. Kabul környékén a rend és nyugalom helyreállíttatott. Hir szerint az emir maga irta alá Cavagnari halálos Ítéletét s megparancsolta, hogy a meggyilkoltak hulláit Kabul utczáin végig hurczolják. Ezért most az emirt őrizet alatt Pesaverbe küldték. Angol lapok azt is hiresztelték, hogy az angolok Kabul lecsendesítése után rögtön Mervbe *) A pénzküldemények — Iegczélszerübben poatautalránynyal — „Békey lmrené úrnő ő nagyságának, Budapest, zöldfa-atcza, kecskeméti palota“ cziin alatt küldendők. A befolyt összegek a nevek kitételével nyilvánosan nyugtáztatnak. ténbetik meg tökélyetesen, úgy a mi iparviszonyaink javításának is azzal kellene megkezdetnie, hogy I. gondoskodjunk jó iparosok neveléséről, megfelelő iparos tanodák és iparos tanműhelyek felállítása által, és hogy II. vegyük fel az iparriszonyok rendezését az ipartörvény revisiójával. Nem szándékunk küldőink elhatározásának elébe keriilui ez úttal sem, de szabadjon koczkáztatnunk ezen véleményt, kifejezést adván általa azon meggyőződésünknek: miszerint csak igy mozdítjuk elő a magyar ipart a leghatályosabban; csak úgy nyitjuk meg a magyar ipar csarnokát a társadalom minden osztályainak; csak úgy győzzük le azon dőre előítéletet, mely társadalmunk némely rétegeiben a kereskedés és ipar ellen még mindig meg nem szűnt: ba oda törekszünk, hogy az iparosok belviszonyai rendeztessenek és a tanonczok szakszerű oktatásban részesüljenek és kellőleg kimüveltessenek! Meg kell nyernünk iparunk részére a jobb osztályokat is és semmivel sem mozdítjuk elő hatályosabban iparosaink versenyképességét: mintha őket szakértelem úgy műveltség tekintetében is, a versenyző, előttünk világító országok iparosaival egy színvonalra felemeljük. Veszprém, október hó 10-én 1879. — Ifj. gróf Nádasdy Ferenci, s- k- mint kiküldött elnök. Bpttner Sándor, s. k. kiküldött bízott, jegyzője. ‘Brenner Lőrinci, s. k. kiküldött bizottsági tag. TÖschl Károly s. k. kiküldött bizottsági tag. Kovács Imre, s. k. kiküldött bizottsági tag. nyomulnak. A mervi kán engesztelő követségét azért bizonyára szívesen fogadja az alki- rály, de Mérv megszállásáról aligha fog lemondani. * Berlinben pár nap előtt a rendőrség egy titkos sajtót fedezett fel, mely állítólag a nihilisták szolgálatában áll. A nyomdát azonnal lefoglalták, s a tettesek ellen a vizsgálatot megindították. Erős a gyanú, hogy az ifjúság fogja szolgáltatni a legtöbb bűnrészest. j * Párizsban az új kabinet megalakult. Radikális elemekből áll. A kabinet élén a Sajna I megye senatora, Charles de Freycinet, minis- tereluök és külügyminiszter áll. A szélsőbal kivételével valamennyi köztársasági párt képviselve van az új kabinetben. A minisztérium I ezen szelleme valószínűleg nyilatkozni is fog ; belügyi politika terén, nevezetesen az iskolák í és hivatalok purifikálásában. Azt azonban igen bajos megmondani, bogy a külügyi politikában is fog-e és mekkora hatást gyakorolni ez a változás. * Konstantinápolyban új affaire adta elő magát: egy galatai utczában a török csőcselék és angol matrózok közt véres verekedés történt. A provokáló fél egy török zsibárús volt, ki az angolokat szidalmazta. Öt angol | megöletett, 25 török megsebesült, 400 török befogatott. Az aftairnek a mai komoly viszonyok közt valószínűleg komoly következménye lesz. * A Spanyol senatusban ismét zivataros ülés volt. Okot az szolgáltatott reá, hogy a hadügyminiszter nem fogadta el több tábornak a lemondását, hanem letette őket. E miatt oly zavar, ingerültség és szenvedélyesség támadt a gyűlésben, hogy az ülést föl kellett oszlatni. Egyébiránt a spanyolországi viszonyokat leginkább megvilágítja azon gyalázatos merénylet, mely az imént múlt év utolsó napján a fiatal királyi pár ellen elkövettetett. A merénylő egy fiatal, alig 20 éves czukrász- segéd, magát Francisko Oteronak nevezi. Bűntársai is vannak. Nevezetes körülmény, hogy a merénylő feltűnően hasoulít Moncasihoz, ki tavai intézett merényletet a királyra. Azt sem érdektelen tudni, hogy kilencz év előtt ugyané napon lőtték le Prim tábornokot Madridban. A merénylet nem sikerült, a királynak hajszála sem görbült meg; de a tett mindig undok, mindig nyomorult, mindig aljas marad, elkövetője pedig méltó az emberiség megvetésére. A szerencsés megmenekülésen örvend az egész világ; de a ki a pártszenvedély és a politikai fanatismus által az örvény szélére sodort Spanyolország belviszonyait ismeri, az a melegen érzett öröm mellett egy balsejtelmet is táplál keblében, mely balsejtelem, hogy ne teljesítsék.- engedje a népek és nemzetek sorsát intéző gondviselés! Megyei közgyűlés. (Folytatás.) — decz. 1-én. Szilasbalhás községnek a vágóhíd és hus- vizsgálat tárgyában alkotott szabályrendelete azon felhívással adatik vissza, hogy azt 1876. XIV. tőrvényczikkel öszhangzásba hozza. Szűcs János enyingi ref. lelkész 326 frt 96 kr. kétszeresen számított adóösszeg alapján a megye virilistáii közé felvétetik. Grűnfeld Herman és Ignácz szeutmi- hályfai bérlők kérvénye, hogy a virilisták közé | felvétessenek visszautasíttatott. A szilasbalhási választó kerületben Sebestyén Antal és itj. Bélák Istváu és a pápavárosi első választó kerületben Horváth Lajos lemondott megyebizottsági tagok helyett új I választás rendeltetik el 1880. január 20 iki | határidővel. Az 1880-ik évbeu a veszprémi és Vesz prémvárosi és a devecseri sorozó járásban Bezerédy Gyula, a pápai és , Pápa városiban Véghely Dezső, a zirczibeu Ányos László, az enyingiben Tóth Kálmán urak fognak világi elnökökül működni. A kir. államépítészeti hivatal utasíttatik, hogy a veszprém györi országút Gerendavágási szakaszának áthelyezése alkalmából szükséges lejtméreteket, illetőleg műszaki felvételeket teljesítse. A közigazgatási bizottságból kilépett dr. Sárkáuy Miklós, Pöschl Károly, Csonka Fe- rencz, Véghely Imre és Ányos László urak újra beválasztattak A megyei lótenyésztési bizottság tagjaivá megválasztattak: Hunkár Sándor, Pöschl Károly Bekeffy Ignácz, Purgly Sándor, Vertheim Hermann, Hunkár Mihály, Ányos László, Szabadhegyi Kálmán, Koller János, Konkolyi Lajos, Ihász Lajos. Nemes Sándor, Kis Berzseuy község 1861. 1862. 1863. valamint Ferenczy Antal 1864. bírája ezen évek számadásainak terhei alól felmentetnek. A veszprémi püspökség kérvénye melyben Városlőd községből az ottani vasúti állomáshoz vezető úton létező és a Torna folyóba siető vadvizek levezetésére szolgáló áteresz | megnagyobbítását és áthelyezését kéri elfo- j gadtatik. Szent-Gál község azon kérvénye, melyben Szalay János közbirtokosság! pénztárnok szímadásra vonását kéri, elutasíttatik. A m. számvevőség előterjeszti ezen községek számadásait.: Ajka-Rendek 1873. 1874. Acsád 1876. 1877. Almádi 1877. Alsó-üör- | zsönv 1875. 1876. 1877. Bakonybél 1878. B.-Nána 1878. B.-N.-Sz.-Király 1878 Borza- vár 1878. Bozsok 1877. 1878 Csajágli 1878. Csetón.v 1878. Csögle 1878. Dégh 1878. Du- dar 1878. Esztergár 1878. Felső Görzsöny 1876. 1877. F.-Iszkáz 1878. és y41879. Fok- Szabadi 1878. Gyepes 1874. 1875. 1876. ' 1878. Iharkút 1878. Kolontár 1861. Kúp 1878. : Leányfalu 1878. Litér 1877. Lókút 1878. ‘/2 1879. Magyar-Barnag 1878 '/41879. Mar1 czaltő 1871. 1872. 1873 1874. 1875 Mencs- liely 1878 és Mező-Komárom 1878. N.-Ganna 1878. N.-Gyimóth 1869. 1870. 1873. 1874 1876. 1877. 1878. N.-Tevel 1877. 1878. Nagy-Vázsony 1878. és '/21879. N.-Szalók 1878. N.-Barnag y21879. Noráp 1878 Noszlop 1876. 1877. Nyögér 1878. Öskii 1878. Péterd 1878. Pór-Szalók 1878. Porva 1878. Románd 1878. Siófok 1878. (Folyt, köv.) Közigazgatási bizottság ülése. — decz. 9-én. A megye összes szolgabirái utasíttatnak, bogy a községek biráit és jegyzőit az iskolamulasztó gyermekek szüleit kötelességük teljesítésére komolyan figyelmeztessék, szükség esetén ellenök az 1876. V. tczben körvonalzott fegyelmi eljárást alkalmazzák. Az ajka-csingervölgyi kőszénbánya-tár- stilat gőzmozdonyainak próba alá vételére Paál Dénes és Noszlopy Viktor urak küldetnek ki. Gr. Eszterkázi Móricz folyamodványa a bitbizományi erdőbirtokaibau f. évi okt. hóban dühöngött vihar által okozott károk miatt kinyerendő adóleengedés iránt elutasíttatott. A megyei főorvos indítványára, úgy a szolgabirák, mint a polgármesterek utasíttat- tak, hogy a községi szegények ellátását a legnagyobb figyelemmel foganatosítsák és eljárásukról időnkint jelentést tegyenek. Csernye község elöljárósága utasíttatik, miszerint az ágostai hitvallásuak tantermének hátulsó falától a trágyalével beivódott földet hordássá el, ugyanott az egész fal hosszában legkevesebb egy méternyi széles árkot huzasson. Iparunk helyzete. Gr. Zichy Jenő emlékiratából. Újabb időben — és különösen mióta az j országgyűlés az Ausztriával való kiegyezés ügyével foglalkozott, mindinkább, terjed az országban az a nézet, hogy a magyar ipart támogatni, fejleszteni és növeszteni kell. Általában el van terjedve a tudat, hogy mint kiválóan mezőgazdasági ország Wbbé meg nem állhatunk, hogy szerepünk, melyet még csak egy évtized előtt is, mint Európa nyugati államainak gabnatára, oly jól betöltöttünk, lejárt. Az őstermelési erő nagyobb mérvben megáldott vidékekre ment át. És ha nem akarunk az anyagi tönk szélére jutni, a haladás terére kell lépnünk, és ez érdemben sokoldalú tevékenységet kifejtenünk. Ez az általános érzet még jobban ter- | jed most, midőn az ipar terén tagadhatatlanul haladással találkozunk. Bármennyire általános is a kívánság az ipar emelése érdekében a legutóbbi évtized fényesen bizonyítja, hogy Magyarországban haladunk e téren. Avagy nem haladás-e az, hogy az ország különböző vidékein gépgyárak keletkeztek és sikerrel dolgoz nak, hogy érdeink gazdag fakészletét fűrészgépek, és más faipar telepek értékesítsék, — hogy vashámoraink a legújabb találmányok szerint berendezve dolgozzák fel vezérczikkein- ket? Avagy nem haladásra mutat-e az, hogy a világkiállításon iparosaink nagyszámú kitüntetéseket vívtak ki, és hogy országos kiállításaink mindinkább nagyobb tanúságot tesznek iparosaink életrevalóságáról? Midőn igy egyrészt öntudatosan mondhatjuk magunkról, hogy az ipar Magyarországon újabb időben haladt, másrészt a helyzet javítására folyton törekvő ösztön hatalmánál fogva is, az az általános észlelhető, hogy az ország közgazdasági állapotának gyökeres átalakítása czéljából országos mozgalmat kell megindítani. Országos mozgalmat, mely az iparérdekek fölismeráse és ápolására vezessen. Ezen két egymást látszólag kizáró körülményből azt kell következtetnünk, hogy bármennyire haladt legyen is iparosságunk, nem emelkedhetett oly mértékben, a mint ezt a a létező viszonyok, nevezetesen az iparos fel- dolgozására kínálkozó nyersanyag nagy menynyi- sége, az ország fogyasztó képessége, és a helyzetünk által kínálkozó természetes előnyök kiaknázása megkövetelik. Szóval, hogy saját iparosságunk más országok ipara által kiszorult azon helyekről is, a melyek természetszerűen, és első sorban a mi iparunknak ke- lendőségi piaczai lehetnének.
