Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-01-19 / 3. szám

A VIDÉK. Kemenes-Ságh 1879. jan. 8-án.* T. Szerkesztő úr! Azt hittem, hogy az adóvégrehajtó bárhová megy is, szives fogad­tatásban nem részesülhet, mert arra mindenütt haragusznak s senki sem viseltetik iránta ro- konszenvvel. Midőn Veszprém vármegye t. kir. adó­felügyelősége által a deveeseri járás tüskevári körjegyzőségbe kiküldetvén végrehajtást eszközlendŐ, néhány községben három hétig egyforma közönyösséggel éltem, mondhatom unalmas volt, azonban hogy Torna községbe kerültem, nagy meglepetésemre egészen mást tapasztaltam. — Az igaz, hogy több nemes és jómódú urakkal volt többnyire dolgom, de olyanokkal, kik a végrehajtót igazán barát- és csaknem testvérnek tekintették. Mindjárt mihelyt a községbe beérkeztem, szives fogad­tatásban részesültem. S éppeu karácsony napja lévén egy házi mulatságba meginvitáltattam, a házi úr (Kovács József) e mulatságra több barátokat és ismerősöket is meghitt. Midőn közeledett a vacsora ideje, egy­szer csak sok és sürü lépteket hallottam, nagy örömemre a közkedveltségű és szeretetre méltó Dóczy család jött be, utánnuk pedig nemso­kára a hires „Anti“ pikulás. Vacsora közben folyt a sok toast és él­tetve lett a házi úr egész családjával. Vacsora után pedig — sajnos, hogy más zeuénk nem volt — rá fújta a csárdást a jó tüdejü piku­lás, s folyt a táncz egész éjfél után 2 óráig. S hogy ilyen soká tartott, urhölgyeink jó kedve és kitartásának volt köszönhető. Különös megemlítést érdemelnek Dóczy Ida, Ilka, Ilona és Juliska testvérek, nem külömben Nagy Janka urhölgyek, kik a mu­latságért csak nem egészségüket is feláldozták. Végre azután ki-ki elment nyugalomra, s másnap újra lett a találkozás. Midőn ilyen jól folytak napjaim az érin­tett községben, egy napon midőn adószedés volt, egy izraelita forma ember toppantott be a biró házához. Nem tudtuk elgondolni, hogy ki lehet, kereste a birót bemutatván neki magát hogy ő végrehajtó. Csak bámultunk e szóra, hogy mit keres ő itt, hisz itt úgyis vau végre­hajtó, több ide nem szükséges. No de elég az hozzá, ő állítása szerint Torna községbe lévén kirendelve neki itt kell mííködnie, s punctum, a községbe két végrehajtó lett. Igen kemény embernek látszott lenni az utóbb érkezett végrehajtó, de mind a mellett semmire sem tudott menni, mert mire munkálatát megkez­dette volna, jött számára az újévi ajándék s rendeletet kapott, hogy állomását hagyja el, attól felmentetik. így neki mennie kellett. Gondoltam, hogy én is úgy járok, de nem akartam hinni mégsem, mig végre a felmen­tési okmányt én is megkaptam. Nagy volt meglepetésem, nem azért mivel tovább végrehajtó nem lehetek, hanem azért, hogy e jó barátságos és amúgy is ked­ves helyet el hagynom kell. S csakugyan úgyis lett, elbúcsúztam s azzal a búcsúszóval mentem le Veszprémbe, hogy az Isten az ily jó népet sokáig éltesse s engedje, hogy nálunk * A végrehajtók oly ritkán szólalnak mog a nyilváno-ság eló'tt, hogy czélszaiűnek találtuk e so­rokat közölni. Szerk. [ minden végrehajtó oly szives fogadtatást nyer- J hessen, mint a milyenbe részesítve én voltam. Teljes tisztelettel maradván tekintetes j szerkesztő urnák alázatos szolgája Somogyi Jerenc\. Törvényszéki csarnok. Végtárgyalások: Január 22-én. Tolvajlással vádolt Szeibert László és társai ellen Sikkasztással vádolt Kovács Antal elleni ügyben. Súlyos testi sértéssel vádolt Sztrenner Ferencz elleni ügyben. Sikkasztással vádolt Pongrácz József és neje elleni ügyben. ítélethirdetések: Január 22-én. Tolvajlással vádolt Vesz- tergom József és társai elleni ügvbeni III. d. birósági. Erőszakos ellenszegüléssel vádolt Hertaer Józsefnek III. birósági. Végtárgyalások: Január 23-án. Tolvajlással vádolt Simon Gáborné és társai elleni ügyben. Súlyos testi sértéssel vádolt Lukacsek Ferencz és társai elleni ügyben. Hamis esküvés miatt elitéit Stern Sa­lamon elleni ügybeni Ili, birósági Ítélet végrehajtás. IRODALOM. Előfizetési felhivás az „cApollo” czimű zenemöfolyóirat 1879. évi folyamára. Díszes kiállítású, válogatott s olcsó zeneművek. Jelige: Dicsó’ zene! csodát teremt hatalmad! Mind benne van, mi nagy, mi szép, mi szent! Akkordjaidban Istenek beszélnek, S egy szebb világ reménye üdve zeng! Ábrányi Emil. A feladat, melyet magunk elé tűztünk az, hogy a zene- és dalkedvelő közönséget jó, díszes kiállítású s mégis igen olcsó zenemü­vekkel lássuk el, s e czélbói klaszikus, táncz­és szalonzenét, ábrándokat, kedvelt s legújabb opera- s operettekből egyvelegeket, átiratokat, mindezt zongorára két- és négy kézre; továbbá legkedveltebb s nagyobbrészt a népszínművek­ben is énekelt népdalokat szöveggel s oly zongora, kísérettel, mely mint önálló zenemű külön is játszható leend, végre zongorakisé- rettel más hangszerekre (hegedű, harmoniumra stb.) irt zenemüveket fogunk kiadni. A nem­zeti zene fejlesztése egyikét képezi legtöbb feladatainknak, a világzene terén felmerülő, terjesztésre érdemes belbecsül műveknek kellő méltánylása mellett. Az „Apollo‘-ban a dalra — tánczra hevülő fiatalság épen úgy megta­lálja a magáét, mint az élet küzdelmei köze­pette uemes szórakozást kereső férfi, s az élet viharai után magasztos harmóniák vigasza után vágyó aggastyán. A uapi sajtó ezen e nemben egyetlen hazai hasznos vállalatot nyolcz óv óta egyhaugu elismerésében részesítő és részesíti mai napig is. Eddigi működésünk alatt azon örvendetes tapasztalást szereztük, hogy minél jobban ismeri valaki az ,Apolló“-t, annál inkább megkedveli azt, s azok száma, kik az „Apolló“-t nélkiilözhetlen barátul fo- gadák évről évre örvendetesen szaporodik. Megjelen pedig a lap minden hó 1-én 5—6 zeneművel. — Egy ily szám előfizetés utján csak 50 krba, egy zenemű az ,Apollo“-ban csak 8 — 10 krba kerül. A zenemüveket egy világ-hirü hangjegyraetsző-intézetben nagy költséggel metszetvén, a nyomás oly tiszta és finom, miuél szebbet a legdrágább zenemű­veknél sem találunk. Az előfizetési ár egész évre 6 fid, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Gyűjtőknek őt megrendelt példány után egy ingyen példánynyal szolgálunk. Tisztelt előfizetőinknek az évfolyam befejeztével teljes tartalomjegyzékét s egy „Apollo“-t ábrázoló remek cziralapot küldendőnk meg. Az előfize­tési pénz legczélszerübben póstautalványnyal küldhető be. Minden megrendelést ily czim alatt kérünk tenni: ,Az „Apollo* kiadóhiva­talának, Budapesten, vár Verbőczyutcza 179. sz. a.“ Ezen kívül minden könyvárusnál is elő lehet fizetni. Ismételve a zenekedvelő kö­zönség szivére kötjük e vállalat pártolását. E pártolástól függ e vállalat felvirágzása, azon vállataté, mely hivatva van a zenészét terén a jó ízlést terjeszteni, hivatva van arra, hogy honunkban a zeneművészet fejlesztése s fel­virágzásának egyik emeltyűjévé váljék, a jót s nemest külföldről is beszivárogtassa hozzánk s viszont hazai zenénket a külfölddel is meg­ismertetvén, annak ott elismerést szerezzen. C„Apollo“ kiadó hivatala Budapesten, Verbőczyutcza 179. ,,Há\i kincstár“ czimmel Dolinay Gyula családi és társadalmi heti lapot indított meg, mely ez év elsejével megkezdte pályafutását. Érdekes tartalommal, díszes kiállításban, meg jelen minden vasárnap. Előfizetési ára negyed évre 1 frt, félévre 2 frt, kiadó hivatal Buda­pest, Sándor utcza, 1459. sz. a. A ,,Lány ok Lapja'1 és „Hasznos Mulattatóra“ Üoliuay Gyula ezen régibb ifjúsági lapjaira, szintén felhívjuk a t. közön­ség figyelmét. A „Lányok Lapja“ 5-ik, a „Hasznos Mulattató* 7-ik évi pályafutását kezdte meg az uj évvel; mely egyetleu körül­mény, élénken tanúskodik ezen folyóiratok életrevalóságáról. Ara az egyiknek egyiknek negyedévre 1 frt, kiadó hivatal Budapest, Sándor utcza, 1459. sz. a. Vettük Dolinay Gyula „Könyvet a nép­nek“ czimű röpiratát. Ezen mű nagy részle­tezéssel, s még nagyobb tárgyszeretettel az iskolai és népkönyvtárak kérdésével foglalkozik. Ezen fontos intézmény tervezői számára nél- külözhetlen utasításokat fejtegetéseket ad; öt ivre terjed, díszesen vau kiállítva, ára 50 kr., de csak szerzőnél Budapest, Sándor utcza, 1459. sz. a. HÍREINK. ’Ezüstmenyegzö. — Ö Felségeik ezüst­menyegzőjét Budapest nagy fóuyuynl fogja megünnepelni. Vajon a vidék és különösen Veszprém városunk gondolkodott-e már, hogy a szép ünnepély meg legyen nálunk is mél­tóan ünnepelve? ’‘Személyi hir. - Tek. Bezerédy Gyula, alispán úr a megyénkben megiudult újouczo- zás végett ma fog városunkból eltávozni és huzamosb ideig távul lenni. Hivatalos elfog­laltsága mellett bizonynyal fog ő magának annyi időt szakítani, hogy ott, ahol megfordúl, személyes meggyőződést szerezzen a megyei Ne ítéljünk felette könnyen. Az az egyén, | ki mást állásánál fogva politikai jogai függet­len gyakorlatára képtelennek tart, azoknak függetlenül gyakorlásában követendő példát mutat. Az, kire a feltevés vonatkozik, tettével megczáfolja azt, vagy ám ha tettéből nem is észleled, mert indokát nem ismered, van-e okod arra, hogy a kisebbítő feltevésben osztozkod­jál ? — Emez a mig mindent önző iudokokra vezet vissza, s másokat saját emelkedése esz­közeiül használ fel, állásában oly munkásságot fejt ki, melynek megvan az a jótékony ered­ménye, a mivel jár oly állás betöltése, mely­től mások java függ, vagy ám kiváló helyze­tében eredményekben gazdag eszméket valósít meg. Azon rögtönzött gyülekezetben az az in­tézkedés, .hogy a. tulajdonképi teendők elvég­zésére a befolyásos egyének válogattalak ki, s a mely neked annyira visszatetsző, az in­tézőnek’ ügyességére vall, mely jobban bizto­sítja a síkért, mintha a legértelmesebb egyének válogattatnának össze, kiknek a sokaságra be­folyások nincs. Ez által a vezetők meguyeretnek a közügynek, s általuk keltetik fel az érde­keltség, követőikben. Az intézőben meg ne csak azt, nézd, hogy minden tette befolyása emelésére szolgál, azt is vizsgáld, hogy a köz­ügynek pártot szerez, s ezzel betölti azt a he­lyet, a mit különben értelmesebb s nemesebb lelkületű egyén nem lenne képes betölteni: nem vehetnéd-e méltán rósz néven, ha midőn valami jónak létrehozásán munkálsz, a siker dicsőségét, a befolyást más ragadná el tőled ? A hivatalos gyűlésen megfigyelt tárgyalás eszméid tárházat elvekkel gazdagította. Ama hírlapíró túlzott kifakadásai mel­lett is jogaid lelett őrködik, s tégedet is hason­lóra tüzel, mig ellenfele elfogult nyilatkoza­tából ha egyebet nem, következtetést vonsz arra, hogy magad elfogulatlanul bírálj. S ha Ítéletet akarsz mondani, kihagyhatod-e azon sokakat, kik nem szereplők, de nem is néma nézők a küzdelemben, nem kutatják a cselek­vések okait, annak veszik, aminek azok látsza­nak, s úgy cselekednek, a mint a saját czéljai kielégítése végett feltörekedett vezető, midőn a közérdekre hivatkozik — kimondja? S ki hagyhatod-e a legnagyobbakat? Egyebet is láthattál. Midőn az eszmék magaslatán állsz, a legnagyobb mértékben visz- szatetsző lehet előtted, hogyan csinálják, hogyan szerzik sokszor a helyi Kitűnőségek számára a népszerűséget, mely egész a képviselő szé­kig felemel. Alig lehet annál valami tökélet­lenebb. Hanem a személyes ragaszkodás jelei olyan eszközök, melyeknél a jó ügy méltób­bakat érdemelne. Hanem különböztetném meg, nem vizsgálnám az iudokokat. iá bár mód fe­lett előnyben látom azt az egyént, ki jelölt­jében az elv megszemélyesítőjec látja, vértezett a rábeszélések s csábítások ellen s a szerint szavaz. A felett, ki csak jóhiszemiileg cselekszik, mikor szavazatát adja, valamint ismét az egyéni érdekből cselekvő felett eunek vau előnye, de ha kárhoztatandó, hogy egy a közügynek hasz­nálni képes s használni aaaró ember előtérbe állíttatását nem illő eszközöknek köszönheti, dicsérhető-e az az eset. na a lelkesült bizalom érdemetlenre pazaroltatik ? Ne sikoljuuk át a kérdés felett. Kiválólag arról az állapotról van szó, a melyre a népszerűség alakulasa s esz­közei tökéletlen volta vall. Kikeresni a legké­pesebbiket, s azt kegyelni, nemde természe­tesnek látszik ? A legtöbb esetben bizony nem teszszük azt. Sokszor nem is tehetjük. Tehe­tünk e sokszor róla, ha azt, ki különben a leg­méltóbb volna, meg se látjuk, s vajon szükség- képeni érdekünk s javuuk eikerülhetleniil ki- váuja-e hogy kitüntetésünk a legérdemesebbre essek? Miről vau szó? Nálunk legfontosabb politikai jogunk gyakorlatáról. Annál, kire vá­lasztásunk esik, arról, hogy jogaink őre legyen. Ha nem is a legnagyobb ész, ha nem is a legnagyobb jellem, ha nem is egyesíti magá­ban a tehetséget az akarattal, a mi az alko­tásnál annyira szükséges, ám a népszerűség szeretetóből teljesítse csak feladatát mint a jogok őre, csak annyit tegyen, hogy fogadja el a jót s vesse el a roszat, szabad intézmé­nyeink legében képessé teszi a szellem érdeme­sült munkásait arra, hogy akadály nélkül dol­gozzanak, bennünket, hogy eszméiket átért­hessük, elfogadhassuk, s mi benyomások befo­lyásainak kitett emberek ezzel s a mit ez eredményez, nem lehetünk-e megelégedve? Szokjuk meg, hogy nemcsak az a legtiszte­letreméltóbb állás, melyre polgártársaink bi­zalma hiv, de az is, hounét a legtöbb jó indul ki, hogy javunkká váljék, s annál méltóbb a tisztelet, midőn azt csupáu a működő személyi­sége szerzi meg. De ha ki a népszerűség által megvehető, megvehető mással is. Epen nem áll. A legnemesebb igyekezet nyer tápot a népszerű­ségből a kitartó cselekvésre, a legmagasabb önérzet méltónak tartja a népszerűség után való törekvést, s ha a népszerűség kegyencze oly gyenge vagy oly rontott, hogy a közönség állapotokról, mint ezt tévé még eddig min­denütt és nem egy helyes intézkedés ép ily tanulmányának következménye. »Hymen. — Folyó hó 14-én vezette oltárhoz tek. Lamperth Sándor veszprémi ügyvéd ur Bombay Emilia kisasszonyt. Az egybekelés Öcsön történt. Tartós boldogságot kívánunk az új párnak! »Legmélyebb köszönettel és hálával hozatik nyilvánosságra az eösküi rom. kath. iskola felépítésére történt kegyes adakozás: I. Ferencz József Ö cs. ap. kir. Felsége 100 frt, József főherczeg ő cs. kir. fensége 20 frt, nagys. Köves János felső-örsi prépost ur 5 frt, t. ez. Maron Imre nyugdíjazott, volt eösküi ispán ur 10 frt, ft. Kiss Gábor eösküi plébános ur 50 frt, összesen 185 frt. Isten áldja meg jótevőinket, kik jó szivüket szük­ségünk idején tőlünk el nem fordították. Eösküi rom. kath. iskolaszék tagjai. ’Halálozás. — A héten két tisztes öreg urat kísértünk az örök nyugalomra, kik az évek hosszú során zajtalan, de ernyedetlen mun­kásságot fejtettek ki és városunkban a köz- becsülés tárgyai voltak. Frédi Ignácz az egyik, ki negyven év óta fáradhatlan karzenésze a székesegyháznak, a másik Udvardy József vár­nagy, ki sziutén hosszú idő óta működött ál­lásában. Nyugodjék mindkettő békében ! ’Bál. - Jövő szombaton január 25 én, a Nemzeti Casinó helyiségében, mint múlt számunkban jeleztük, a veszprémi fiatalság bált rendez, mely nagyon látogatottnak ígér­kezik, amennyiben a vidékről és a szomszéd­megyékből is több fiatal ember nyilvánította eljöveteli szándékát. A bál szépen lesz kiállítva; a rendezőség mindent elkövet annak fénye és sikere iránt. Maga a rendező bizottság tevé­keny elnöke, Kopácsy Árpád úr, személyesen meut Budapestre, hogy a táuczrendet és a fűzértáuez jelvényeit bevásárolja. Végre még különös érdeket fog e tánczmulatságnak köl­csönözni az is, hogy több család e bálon akarja leányát a világnak először bemutatni. ’A székesfehérvári országos kiállítás végrehajtó bizottságának megkeresése lolytán figyelmeztetjük a kiállítaui szándékozókat, hogy a helyek beosztásával foglalkozó bizottság működésének megkönnyítése czéljából, beje­lentéseiket február hó 15-éig eszközölni szí­veskedjenek. A bejelentések megtételének ha­tárideje márczius hó elsejéig terjed; az ezeu határidőn túl bejelentett tárgyak elfogadása iránt — a mennyiben a tér engedi — a vég­rehajtó bizottság esetről-esetre határoz. Egy­úttal jelenthetjük, hogy újabb megállapodások szerint az állatkiállítás nem a tárlat berekesz­téséig, hanem junius 2-ától ugyanezen hó 7-éig fog tartani. Thea estély. - A polgári Társas-körben január 11-én ismét theaestély volt. Látogatók szép számmal voltak, köztük sok új arcz. ‘Jubilaeum. — A veszprémi mészáros­ipartársulat jövő kedden, január 21-én tartja százéves fennállásának ünnepélyét, melyre a meghívók már szétküldettek. Az ünnepély szépnek és érdekesnek Ígérkezik, amennyiben igen sok vidéki mészéros-ipartársulat fog kép­viselőket küldeni. Magának az ünnepélynek sorrendje ez lesz: 1. Az 1879. évi január 21-én reggel 8 és l/2 órakor gyülekezés a „Nap* veudógtogadóban. 2. Reggel 9 órakor isteni tisztelet a püspöki székesegyházban. 3. 10 órakor a társulat százados fennállása történetének a „Nap* vendéglő nagy termébeni előadása. 4. 11 órakor, a társulat keletkezése­ken remek-vágás bemutatása. 5. Délután egy órakor társas közebéd a „Nap* vendéglő nagy előtt tett ígéreteihez hűtelen lett s elárluta ügyét, — egy szabad nemzet közvéleménye, s a mi ennek szószólója — egy független sajtó bir annyi erővel, hogy a hűtelent a közönségre nézve halottá, s árulását ártal­matlanná tegye. Nem cselekszünk helyesen, midőn abban kívánunk tetszelegni, hogy a közönséget ér­deklő szereplésekben csak ferdeségeket lás­sunk. A ki a közszellem felébresztésében vagy ébrentartásában munkás, mindenesetre méltó arra, hogy ne ítéljük el törekvéseit. Ha az eszközöket, melyekkel hat, nem mindig úgy válogatja meg, a mint a szigorú erkölcsbiró megkívánná, nem őt illeti a vád, a ki végre is megtesz annyit, a mennyi telik tőle, de in­kább azokat, kik tán többre lennének képesek és hallgatnak. Melyik ma az a tömeg, mely­nek bár legnemesebb ügy iránti érdeklődését s buzgó részvételét szigorú erkölcsi elvek s emelkedett szellemű cselekvésekkel lehet csak meguyerni ? Az az értelem, az a képesség, melyet a közönség nem ismer, reá nézve olyan mintha, nem léteznék, s legyen bár magában véve oly kitűnő, hogy a legmegengedhetőbb módon a legnagyobb sikerekre lenne képes a közön­séget vezérelni, még akkor is nyomtalanul vesz el, ha nem párosul azzal az ügyességgel, mely szükséges ahhoz, hogy a közönség érdek­lődése fölkeltessék. ‘Barcsa Kálmán,

Next

/
Oldalképek
Tartalom