Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-04-20 / 16. szám
A királyi pár. A természet és még inkább a társadalmi szokás által belénk van oltva a folyton magasabb meg magasabb állások, rangok, méltóságok utáni vágy. Ezt dúdolja altatóul bölcsőnknél a dajka, ezzel szorít remegő' karjaiba anyánk, ezzel ereszt az élet útjainak atyánk, ezt bálijuk az iskola, ezt az élet katlied- rájáról szünet nélkül hangzani. A dics- vágy keblünkben szikrát fog, melyből csakhamar a becsvágy üszke támad, és idegeink lázas tevékenységre gyuládnak, mely lázas tevékenység amint közelebb-közelebb viszi sajkánkat az előttünk ködbe burkolt czélhoz, úgy jobban-jobban emészti fel életerőnket, hogy végre felküzdve magunkat a magasba kimerültén felkiáltunk: Mégis jobb volt oda lenn! Ha ez a társadalmi rangfokozatok legtöbbjéről áll, mily mérvben kell ennek állni a legmagasabbról, a királyok trónjáról? Akit akár születése, akár egyéb életkörülményei a társadalom e szédítő magaslatára felemeltek, az vajmi gyakran csak puszta eszköze azon eszmének, rendszernek, kormányformának, mely őt felemelte és vajmi sokszor kell önmagában az embert, a meggyőződést, az elvet, szóval azt, ami egy önálló embernek legfőbb értéke és kincse, áldozatul hozni s mindezért viselni a felelősséget, viselni nem annyira a külvilág előtt, mely elvégre sem túlszigorú bíró, mint inkább saját belvilága, saját lelkiismerete előtt, a melyet sem megvesztegetni, sem tévútra vezetni nem lehet. A teljhatalom, a legszélesebb jogok gyakorlása élet és halál fölött, a hódolat, melylyel mindenütt, barát- és ellenségnél találkozik, a kitüntetések pazar fénye és özöne mind, mind kiragadják őt azon körből, melyben mi közönséges emberek annyi örömet, annyi élvet, annyi boldogságot találunk és felemelik egy rideg magányba, ahol, mint a magas földatmosphaerában, a levegő vékonyabb, ritkább lesz úgy, hogy az igazság szava ép oly nehezen hallatszik oda, mint az ártatlan nyomor nyöszörgése. A felelősség, melyet mindig ajkainkon hordunk és melyet mindig felfelé szeretünk dobni, vajmi sokszor lepattan a közegekről, de soha nem a koronás főkről, kik úgy a jelen, mint a jövő előtt, de leginkább saját lelkiismeretük előtt érzik, mert érezniök kell, annak teljes súlyát, teljes hatalmát. Egy-egy csatavesztett hadvezér ezer mentő okot kereshet és találhat saját maga mentésére és lelkiismeretének megnyugtatására. Legroszabb esetben nyugalmaztatik és fölötte a világnapirendre tér. A koronás főnek maradni kell; minden elvesztett csatában ő szenved csatavesztést, és a sikertelenség szégyenpirja az ő arczára szökik először es az esetleges megaláztatás egész lesújtó erejével őt éri első sorban. A békés intézkedések sikere vagy sikertelensége megtartja, vagy elűzi oldala mellől tanácsadóit, de az egyszer elkövetett hiba súlyos következményeivel neki fáj legjobban, mert míg miniszterei mehetnek, neki maraduia kell és látnia, mi a szomorú következménye a ballépésnek, a balgazdálkodásnak, ami /az ő nevében elkövettetett, űzetett. És aki azon eszmének, azon rendszernek, melyet a koronás fő képvisel, ellensége, az rendesen ellensége szokott lenni magának a koronás főnek is, ha még oly jeles, még oly em- szerető szív dobog is annak alattvalóiért buzgolkodó keblében, innen van, hogy a legjobb király, a legember- szeretőbb fejedelem sincs biztonságban egy-egy rajongó vad szenvedélyétől. Ha mindezt tekintetbe veszszük, nincs mit csodálkoznunk, ha a világ- történelemben találunk fejedelmeket, királyokat, császárokat, akik kivetkőzve minden emberi érzésből alattvalóikat emberszámba sem vették, hanem kényük, kedvük, szeszélyük szerint uralkodtak és magukat minden em- ( béri és isteni törvény fölé helyezve népeiknek nem atyja, hanem ostorai voltak. Mi más színben tűnik fel előttünk uralkodó apostoli királyunk. Uralkodását a legellentétesebb és legsajátosabb viszonyok jellemzik. Trónra lépte első éveiben mindjárt oly veszélyes hullámokat vert a felkavart társadalom, hogy azok szinte végzetesek lettek magyar nemzetünkre; de az igazságért és népeinek anyagi és szellemi jólétéért élő haló fejedelmi nagy lélek teljes férfi függetlenséget vívott ki magának és elhatározta követni meggyőződését, követni lelkiismeretét. Szabadság, nemzeti függetlenség és alkotmányos élet lett a fejedelmi elhatározás következménye — de, fájdalom, a magyar nemzet, valljuk be őszintén, sem az egyik-, sem a másikra nem tudta magát érettnek mutatni és a jószivű fejedelemnek vérző szívvel kelle látnia, mint teszi a magyar maga magát tönkre. De a szerető atya tud, sokat tud, —- felejteni; ha veszély van és népünket saját rövidlátósága, vagy balintézkedései, vagy az elemek sújtják, ott van ő az apostoli király, az első, aki segít, segít mindennel, amivel segíthet és oly példát ad, amilyent bizony sokszor csak arczpirulással követhetünk, mert érezzük, mennyire elmaradunk mögötte, még minérdekeink követését illetőleg is. Királyasszonyunk, e nemes lélek, más érzeményeket nem is táplál keblében, mint amelyek értünk magyarokért hevülnek. Ő csak köztünk érzi, magát otthon, ő magyar nő a szó leg- magasztosabb jelentményében. Huszonöt éve már, hogy e dicső uralkodó pár megosztva hűségesen nemzetünk jó és rósz sorsát, országunk élén áll. Rövid huszonöt év ez, de amely oly tartalmas és dús világrendítő eseményekben, hogy bizton felér egy századdal is. Azon fejedelmi pár, amely ennyi szeretettel népei iránt, ennyi tapintattal válságos ügyei elintézésében tudott eljárni az évek ily hosszú során keresztül, az a fejedelmi pár méltán megérdemli, hogy a legszebb családi ünnepe alkalmával az alattvalók térdre omolva kérjék az egek urát, áraszsza szent áldását Első Ferencz József Apostoli Királyunkra, Erzsébet Felséges Királyasszonyunkra és magas családjára, hogy népeiket boldogító törekvésökben még sokáig, igen sokáig éljenek! Heti szemle. — ápr. 19. Az orosz czár ellen ápr, 14-én reggeli 9 órakor merénylet intéztetett. A tettest azonnal elfogták; magát Szokoloff Jánosnak mondta s állítása szerint a péuzügyminisz- terium vidéki alkalmazottja volt. Újabb hírek szerint a bűnös neve Szolovjeff Sándor s állására nézve tanító volt a pleskavi kormányzóság Toropez községében. Daczára hogy négy lövés dördült el, a czár sértetlenül maradt. E megmenekülés alkalmából Pétervár erö'sen tüntetett a czár mellett. A merénylettevő felett külön legfelsőbb büntető törvényszék fog Ítélni. Valujaff államtitkár elnöklete alatt pedig külön bizottság, alakult mely a merénylet folytán szükségessé vált rendkívüli rendszabályok felett tanácskozik. * Egyébiránt a lefolyt hét meglehetősen csendes volt. Aleko pasa elfogadta Kelet- Kumélia főkormányzóságát. A porta végső engedmény gyanánt a trikaiai kerületet szándékozik átadni Görögországnak. — Sem az angol, sem a franczia kormány nem fog most ellenséges lépést teuni az egyptomi alkirály eiien- Különben az alkirály kérvényeket irat alá az európai miniszterek ellen. Állítólag az indította az alkirályt a csíny elkövetésére, hogy hallotta, miszerint Anglia és Franczia- ország vetélykednek egymással. — Kelet-Ru- mélia vegyes megszállásáról nagyon hallgat a hír, úgy látszik semmi sem lesz belőle. Ezzel kapcsolatban megemlíthetjük azon hírt, hogy a bolgárországi csapatok főparaucsnoka erős miliczia-csapatokat és tüzérséget küldött a ruméliai-török határra. A legfontosabb hadállásokat megszállják és megerősítik. Legújabban 40 orosz tisztet bíztak meg parancsnoksággal a milicziában. Szegednek! Szegedváros és vidéke árvízkárosult szerencsétlen honfitársaink részére következő konyör- adományok érkeztek hivatalomhoz u. m. Kis-Kovácsi község 63. számú gyttjtő- ivén: Szűcs Bálint 10. Józsa István 10. Tolnai Istváuné 5. itj. Komlós István 10. öreg Komlós Istvánná 10. Pozout Jánosné 5. Szalay Józsefué 10. Csordás János 10. Benzák János 5. Mészáros István 5. Márkus Adolf 10. Gergely Ádám 10. Herczeg Sándor 50. Szabó Ferencz 50. Almási János 10. Halasi Péter 10. Gergely József 10. Csordás Sándorné 10. Szántó Gergely 1 frt. Többen névtelenül 20. Pap József 40. Kátosi János 1 frt. Bakó J. 20. továbbá Gergely István, Csizmadia Ferencz, Vég Sándor, Szakács József, Pap Ferencz, Józsa István, Böjtéi János, Csordás János, Márkus János, Pákozdi István, Bencsik János, Vég István, Kovács György, Gergely István, Szente János, Pap János, Heger Fülöp, Boncz Mihály, Gergely József, alsó Gergely István, Virág István, Velegi József és Somogyi József megjegyeztetvén, miszerint a most megnevezettek által adományozott élelmi szerek elárusíttatván, érettük 6 frt 38. folyt be, igy tehát az elől megnevezett községből beérkezett összesen 11 frt 58 kr. Nagy Hidegkút község 84-ik sz. gyűjtő- ivén: Nagy Hidegkút templom pénztárából 1 frt. Tehvald János 20. Heiser József 20. Has Vendel 20. Heiser Simon 20. Henn Márton 50. Heiser Ferencz 20. Girch János 20. Merger Lőriucz 10. Henn Flórián 20. Zipf Ádám 10. Timerei Ferencz 10 Schalbert József 10. Stinerlein Adám 10. Huber Ádám 15. Perger Mátyás 50. Márstein Ádám 20. Ortman János 15. Stahl Antal 20. Schalbert Ferencz 15. Peier István 14. Peier Mátyás 14. Has Mihály 20. Has János 10. Schvarcz N. 30. Peier Mátyás 12. Scher János 10. Heiser L. 5. Heiser Ferencz 10. Lindiger Ferencz 40 Ádám Meierlein 20. Tér Mihály 10. Máhl Ferencz 20. Schalbert Ferencz 10. Heiser József 20. Heiser Lőrincz 15. Echart József 15. Ehart Ferencz 10. Kungl József 10. Tie- mer György 10. Has Jánosné 20. Timer Simon 10 Heiser Mihály 20. Timer Jánosné 30. Schneider Lőrincz 15. Timer Ferencz 20. Ersingné 10. Ersing István 20. Ersing Flórián 20. Ersing Mihályné 20. Ortvein Ferencz 20. Schneider János 10. Összesen 9 frt 95 kr. Ihász Lajos Lőrinte 179. sz. gyűjtő- ivén 50 frt. Mindezen kegyes adományokért úgy a t. gyűjtők-, mint az adakozóknak szerencsétlen honfitársaink nevében hálás köszönetemet nyilvánítom. Az adakozók összegei mind felküldettek a m. k. belügyminisztériumhoz, neveik pedig a lap körülményeihez képest fognak közzététetni. ‘Bezerédy Gyula, alispán. (Folyt, köv.) HÍREINK. «Személyi hírek. — Megyés püspökünk, ő excellentiája a jubilaeumi ünnepélyekre fel fog ráudulni Bécsbe. A székesegyházban nálunk ő Felségük ezüstmenyegzőjét illetőleg az egyházi ünnepélyes isteni tisztelet jövő vasárnap, ápr. 27-én lesz. «Nemes adomány. Kovács Zsigmond megyés püspökünk ő excellentiája a napokban 100 frtot adott át a helybeli jótékony nőegyletnek ő felsége jubilaeuma alkalmával a házi szegények közti kiosztás végett; hasonlólag a veszprémi ft. káptalan a helybeli plebánus- nak 100 frtot bocsátott rendelkezésére ugyanazon alkalommal a házi szegények közt való kiosztásra. 'Hymen. - Kleinik Antal, a helyben állomásozó 7-ik honvédlovas-ezred hadnagya, múlt hétfőn, ápril 14-én kelt egybe özv. Nagy Józsefné kedves leányával, Idával. A násznagyok Kutassy Iguácz ezredes úr ő méltósága és tízemerey János hadnagy ur voltak. Sok szerencsét és boldogságot az új párnak. — Margalit Alfréd úr Veszprémből eljegyezte a napokban Lőwy Irma kisasszonyt Budapestről. Legjobb kivánatainkat! ‘Köszönet-nyilvánítás. — Mindazon jóbarátok, barátnők és ismerősök, kik megbol- dogúlt szeretett Margit leányom temetésén a kellemetlen idő daczára is megjelenni s ez által családom iránt táplált jó indulatuknak kifejezést adni szívesek voltak, fogadják saját úgy családom nevében is mélyen érzett szívélyes és hálás köszönetünket, — én részemről kérni fogom Istent, eugedué meg, ho^y a szomorú viszouiszolgálatot megtisztelőim irányátan csak hosszú idők múltával vagy éppen ae is teljesíthessem. — Veszprém, 1879. ápril aó 13-án, mély tisztelettel Kleczár Ferencz. % ‘Isteni tisztelet. - Ö felségökjubilaeuma alkalmából jövő csütörtökön, ápr. 24-én, délelőtt 10 órakor a helybeli izraelita imaházban ünnepélyes isteni tisztelet fog tartatni. ‘Köszönet. — A helybeli angolkisasz szouyok tan- és nevelőintézete főnőknőjének a nmlgú vallás- és közoktatási magyar kir. miniszter köszönetét mondott azon nemes áldozatkész ajánlatáért, hogy egy szerencsétlen szegedi család leánygyermekét teljes kineveltetésre díjtalanul elfogadja. ‘Felirat. — A megyénk által felküldendő hódoló felirat, melyet tek. Véghely Dezső főjegyző űr szerkesztett és a bíráló bizottság ápr. 16-án elfogadott, lapunk jövő számában lesz közölve. «Megyei közgyűlés. - Az évenkint má jus hóban megtartatni szokott rendes megyei bizottsági ülés, az e részben fenálló megyei szabványoknak megfelelőleg, folyó évi május hó 5-én lévén megtartandó, — ezt megelőző leg april hó 30-án és következő napjain állandó választmány, — május hó 3-án számon- kérőszék, végre május hó 12-én a májushavi közigazgatási bizottsági ülés fog mindenkor reggeli 9 órakor megtartatni. — Felkéretnek e végből az állandó választmány, a számon- kérőszék, a megyei bizottság s végre a köz- igazgatási bizottság igen tisztelt tagjai, hogy ezen ülésekben megjelenni és részt venni szíveskedjenek. Veszprém, 1879. ápril 16-án. Bezerédy Gyula, alispán. «Városi közgyűlés- - Tegnap, szombaton ápr. 19-én, tartott városi rendkívüli közgyűlésen elfogadtatott a városi tanács indítványa a jubilaeumi hódoló felirat iránt, melynek szerkesztésével a városi főjegyző úr bizatott meg, bíráló bizottsági tagok lettek: Véghely Dezső, Szabó Imre, Pongrácz Dániel és Lévay Imre. Továbbá elfogadtatott tek. Bezerédy Gyula úr azon nemessziui indítványa, hogy jövő vasárnap a város szegényei a város költségén megvendégeltessenek, végre tek. Véghely Dezső úr indítványa, hogy királyasszonyunk ő Felsége kérettessók meg, kegyeskednék városunk alázatos kérésének helyt adva városi kórházunk védnökségét legkegyelmesebben elfogadni és megengedni, hogy az magas neve után „Erzsébet-kórház« nevet viselhessen. «Balaton Füreden. — E héten szemé lyesen voltunk Ba'aton-Füreden megtekin- tendők az ottani építkezéseket. Legelőször is feltűnt a Balaton magas vízállása, melyet, fájdalom, itt is jó részben a Balaton lecsapo- lásának lehet köszönni, miut Szeged pusztúlá- sát a Tisza szabályozásának. A Balaton vizé nek leeresztése a Duna magas állása miatt lehetetlen és így a fürdőintézetek vannak abban a kényelmetlen helyzetben, hogy folyton költséges küzködésben kell állniok az árral. Balaton-Füred parti sétányára a hullámok helylyel-kőzzel vizet csaptak, mi a fürdő igazgatóság részéről szükségessé tette hogy parthosszant másfél láb magas kőfalat húzat, azt belül erősen feltölteti, a benrekedt vízmennyiséget kiszivattyúztatja és a szikkadást fris földdel meghordatja. Ezen czélszerű intézkedés a Balaton-parti gyönyörű szép sétányt az idény megnyitására teljes régi élvezhető állapotába teszi. Az uszodához vezető híd a víz némi apadása mellett teljesen ki fog javíttatni. A gőzös kiszálló hídja egészen új és mire e sorok napvilágot látnak, már teljesen készen is lesz. Minél felebb megyünk a fürdőintézet épületei felé, annál örvendetesebb kép tárúl elénk. A Horváth-ház alatt új gyű mölcsbazár épült, ettől jobbra fel egész a kávécsarnok melletti födött sétányig egészen új álé keletkezett két oldalt átültetett és megeredt nagy fákból, mely álé által a gyógytér a Horváth-ház felé nagyobbodott és rácsozatot fog kapni. A kávécsarnok eleje planíroz- tatott egész a vendéglő nagy kapujáig és kőfoglalattal lesz környeskörül ellátva. Maga a gyógyterem impozáns látványt nyújt; földszinti és emeleti magasságot foglal el 5 és fél régi ölben, 5V2 öl szélesség- és 12 öl hosszúságban éjszakon hét, délen szintén hét óriási ablakkal, mely utóbbiak a zeneteremre nyilván egyszersmind páholyablakok gyanánt szolgálnak. A gyógyteremnek az Eszterházy felé eső oldalán van az emeleten a lépcsőfeljárat mellett, a pipere-terem, a mellett a Balatonra néző szép női olvasóterem, mely benyilik a gyógyterem déli ablakai előtt elhúzódó 12 öl hosszú és 3 öl széles zeneterembe. Innen átlépünk a férfi-olvasóterembe. Mindkét osztály helyiségeit, melyek mind parketirozottak, kiegészítik az azoknak megfelelő nő- és férfi- osztályfelügyelők szobái és a női osztály egyenes kijárata a színházba. A gyógy terem éjszaki udvarrészén virágos kert lesz, déli, tehát előrószén 27 öl szélesség és 14 öl ud- varmélysógben a legszebb virágszönyeges kertdiszítmény közepén a szökőkuttal. Valóban ha az ember ezen óriási építkezést itt elnézi, lehetetlen, hogy Simon Zsigmond tihanyi apát úr ő nagyságának hazafias és önzetleu áldozat- készségét ki ne emelje, különösen, ha megfontoljuk, mily mostoha évek jártak a közelmúltban a fürdőkre, mit még növelt az a hazafiatlan eljárásunk is, hogy vajmi sokan akár van ok rá, akár nincs, a külföldi fürdőknek adunk majdnem mindig elsőbbséget és
