Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-22 / 25. szám

megkegyelmeztetését és visszahívását, e párt diadala azonban csak úgy válnék teljessé ha Keireddin pasát is sikerülne megbuktatniok. Ez pedig bajos dolog, miután az angol követ kikelt minden combinatió ellen, melynek czélja volna Mahmud Nedim pasát visszahelyezni hivatalába. * A parlamentnek Párisba való áthelyezé­sét illető congressusi tárgyalás 19-én folyt le Versaillesban. 549 szavazattal 262 ellenében az alkotmány 9. czikkének eltörlését rövid vita után kimondta a congressus erre azt be­zárták. * Az olasz képviselőházban a Nizzába ve­zető vasút tárgyalása alkalmával Depretis mi­niszter állítólag oda nyilatkozott, hogy az olasz nemzet kénytelen volt megválni Nizzától, ez azonban mindenkor részét fogja képezni az olasz családnak. A franczia cabinet Kómából felvilágosítást kért e nyilatkozat ügyében. * Napoleon Lajos herczeget a zuluk meg­ölték. Az angol és franczia cabinet együttes jegyzékben követelték, hogy a khedive önkényt mondjon le. A közigazgatási bizottságból. A közigazgatási bizottság folyó hó 9-én tartotta május hóra vonatkozó rendes ülését. Mint leginkább közérdeküeket kiemeljük a következőket: Az alispáni iktatóba érkezett 1033 ügy, ápril hóról maradt 54; elintéz tetett 998, nyil­vántartásban van 5, megyebizottsági ülésre félretétetett 59, elintézetlen 25. A közigazgatási bizottság iktatójába ér­kezett 91 ügy közül elnökileg elintéztetett 38, ezen ülés napirendjére kitüzetett 51. A pénzforgalom következő volt: befolyt vadászati jegyekért 12 frt, a megyei útfen- tartási alapra 70 frt 40 kr„ a nyilvános be­tegápolási alapba 46 kr., a megyei pénztárba térítményképeu; ellenben a megyei nyilvános betegápolási alapból kórházi tápdíjak fejében kifizettetett 907 frt 33 kr., magánosak által megtéríttetett 361 frt 58 kr; a Boszniába mozgósítottak között kiosztatott 2515 frt, a szegedi árvízkárosultaknak elküldetett 4 frt 91 kr., különféle czimeu befolyt 2 frt 36 kr., a néptanítók jutalmazására kiadatott 21 darab arauy, fiasouczélra befolyt 1 db arany. A megyei árvaszék 465 db hátralékához érkezett 562, elintéztetett ülésben 153, ülésen kivül 421, összesen 574, elintézetlen 453. A veszprém-városi árvaszéknél elinté­zetlenül maradt 8 ügy darabhoz járult 41, el­intézést nyert 32, eliutózetlen 17. A pápa-városi árvaszékhez érkezett má­jas hóbau 39 ügyből 29 elintéztetett, elinté­zetlen 10. A kir. adófelügyelő jelentése szerint ál­lamadó fejében befolyt 145287 frt, 56 kr., mi összehasonlítva a múlt év megfelelő havának eredményével 970 frt 20 kr., többletet tün­tet fel; oly eredmény, mely eléggé kedvező­nek mondható, ha tekintetbe vesszük, hogy a befizetések legnagyobb részben végrehajtás al­kalmazása nélkül történtek. mind három ambót is eltaláltunk. Egy-egy ambó után a nyeremény 4 frt, tehát három után 12 frt s igy az összes nyeremény 4572 frt. A betét értéke tehát, ha tisztán C3ak a ternókat veszszük tekintetbe, 4572-szer yil74g fort vagyis igen közel 39 kr. Az összes betét értéke tehát közel 42 kr., s igy a bankadó nyeresége több mint 58%. 5) Terno-Sécóra játszunk, ha megjelö­lünk három számot, amely ha kijön, a betét 4800-szorosát kapjuk vissza. Az elébbi pont­ban láttuk, mennyi a nyerés valószínűsége a ternónál. — Ha ezt a nyereménynyel szoroz­zuk, megkapjuk a betett forint értékét s ez közel 41 kr. A bankadó nyeresége tehát több mint 59% Szokásos még — ritkábban — négy vagy öt számot (ambo terno) is tenni. A számítás itt már kissé bonyolultabb s azért elég lesz tán megjegyeznünk, hogy az első esetben a betett forint értéke 44 kr. s igy a bankadó nyeresége 56% a második esetben a betett forint értéke közel 47 kr. s igy a bankadó nyeresége több mint 53%. — Megjegyezzük még, hogy az első esetben tiz krt, a második­ban 17 krt számítottunk a betett forintból az ambókra. Száraz számok ezek — megvalljuk, — de igazak s híven mutatják, hogy az esetek­ben a bankadó mily óriás százalékra dolgozik. Az ígérvényekkel (promesse) való játéknál e százalék még tetemesen nagyobbodik, úgy hogy ott a 80—90 százalék nyereség épen nem rit­kaság. , Óhajtjuk, hogy midőn az olvasó Orlice ur csábító hirdetéseivel vagy az ígérvényekkel való játszás nagyhangú felhívásaival találkozik, gondoljon vissza a száraz számokra. Készünk­ről őrülünk és czélunkat elérve látjuk, ha sike­rült a lotterián való játszás hátrányairól az olvasót meggyőznünk. Sárkány Jenő. A kir. tanfelügyelő jelentése csaknem kizárólag Vár-Palota iskolai viszonyaival fog­lalkozik. A r. kath. iskoláról megjegyzi, hogy tantermei túlságos nagyok, melyeket a két termet elválasztó falba illesztett közös kályha kellőleg bemelegíteni nem képes; a tanulók előmenetele azonban minden várakozást kielé­gít; eleven, értelmes és szabatos feleleteik tanúskodnak a tanító helyes tanítási módsze­réről. — Különös elismeréssel nyilatkozik továbbá a jelentés az irg. nénék zárdájában el­helyezett leányiskoláról, melylyel gr. Waldstein Jánosné, szül. Kálnoky Adel őnagyméltósága magának a hálás utókor előtt is maradandó emléket emelt. — A közigazgatási bizottság elhatározta, hogy őnagyméltóságának a köz- művelődés oltárára hozott ezen nagylelkű ál­dozatáért köszönetét levél útján fogja kifejezni. Az ev. isk. ellen kifogás nem tehető; a ref. iskoláról ez nem mondható. — Az izr. isk. szűk és alacsony, kül- és belviszonyai azonban rendezettek. Kiállítási levelek. VI. Sz.-Fejérvár, jun. 19-én. A baromfi kiállítás is megnyílt, azonban az oly silány, hogy róla bővebben szólni fölös­leges. Miután a hét folyamában semmi neve­zetesebb mozzanat nem adta elé magát, foly­tatom a II. csoport ismertetését. Az üveg­iparban Kossuch János czége igen gazdagon van képviselve. A kiállított közönséges és metszett üvegek, közönséges és finom agyag­gyártmányok a körmöczi kőedénygyárból igen érdekes ; lakban mutatják a gyár fejlődésének, menetét. Azon pompás tárgyak is közszemlére vannak kitéve, melyeket munkásaink kiállítási emlékűi ajánlottak fel József főherczegnek Zichy-, Havranek- és másoknak. Sőt még a vizkárosultakról is gondoskodott a gyár, ameny- nyiben néhány száz poharat azok javára áru­sít el. Neumann Beruát ajkai üveggyáros ki­állítása is fokozatos fejlődésben mutatja be üveg-iparát. Görög István parádi üveg­gyáros régi magyar renaissance modorban készített s magyar családi czimerekkel ellátott serlegeket, színes és fehér üvegeket mutat be. Frank és Kis Vilmos opalizált és metszett üve­geket, Goldner Reinhold üveg-vésnök és kö­szörülő (Budapestről) poharakat, billikomokat és üvegbetüket állítottak ki, s ezek a metszés és köszörülés bevégzettségét tüntetik föl. Gr. Károlyi Gyula parádi üveggyára jól van kép­viselve, valamint a „magyar üveggyár részv. társulat“ is, mely utóbbi üvegzsindelyeket is küldött be. Az üveg mozaik és festés magas fokát Both Zsigmond mutatta be. A porczellán iparban az országszerte, sőt külföldön is előnyösen ismert herendi gyáré az elsőség. Tulajdonosa Farkasházi Fi­scher Sámuel (udvari szállító) legváltozatosabb és leggazdagabb csoportokban mutatja be gyártmányait. Régi szép 9tylek művészi után­zatai, kávé és theakészletek, gyertya-, gyufa- és hamutartók szebbnél szebb alakban látha­tók. Igen érdekes egy japáni mosdótál és kanna, különösen pedig két váza, melyeken a négy elem van ábrázolva. Fischer Mór (a he­rendi gyár alapítója) Tatáról szintén remek műveket állított ki. Pompás készletek, kosár­kák s egyéb apró tárgyak mellett a minden­féle imitatiók kiállítása kiválóan ízléses dara­bokban bővelkedik. Hüttl Tivadar ép oly változatos, mint számos tárgyból álló kiállí­tásával kelt érdeket. Tányérjain a rajzok és festések igen szépek. A porczellánfestésben Láng M. (Budapestről) udvari szállító mutat be érdekes és művészileg festett tárgyakat. Schmidt J. (Pozsonyból) csinos tárgyakat küldött. Grosz József porcellán és kőedény gyáros Ízléses theakészleteket és virágtartó­kat állított ki. Fischer J. budapesti majolica gyáros változatos és gazdag kiállításában figyelmet kelt egy szép virágtartó, melynek felső részét két genius tartja, alul pedig két oldalt egy-egy hattyú ül. Kótfogantyus vázái ízlésesek. Egy rózsaszínű és alakú kávékészlet kiválóan szép. Kályhagyára szintén jelentékeny. Fischer M. A. fia Károly tatai majolica és kőedény tárgyai versenyképesek. Az agyagáruk ipara igen gazdag. A szá­mos edényfajok és kályhák nagy változatosság­ban láthatók. Kovács József (Mezőtúrról) kula­csai, albumai, dohánytartói, virágcserepei s más apróbb tárgyai kitűnő minőségűek s vál­tozatos gyűjteményt képeznek. Bozsás Pál és Csizmadia Pál (mind a kettő Tatáról) csinos alakú, tartós korsókat, tálakat, 3űtőformákat, virágszegélyző cserepeket állítottak ki. Sajno- vits Markó (Mohácsról) fekete korsókat, Szől- lőssy J. (Debreczenből) butykosokat, tálakat és óriási korsót, Horváth József korsókat és tej ős köcsögöket, Dehényi Sándor cserépkosa­rakat és virágtartókat, Benyik Gergely faze­kakat és cserépzsindelyeket, Tóth Bálint csu­torákat és virágcserepeket állítottak ki. E sokféle tárgyak nagy tömegében sok csínnal és ízléssel készült darab található. A kályha- készítők közül Weisz János ó-német és saját compositióá kályhái, Szorády rózsaszínű kan­dallója és kályhái, valamint Galamboséi kivá­lóak. Mind a három sok Ízléssel és csínnal dolgozik. A pipa kiállítók körül egész vásár van. A selmeczi pipának, de még a pápainak is nagy a keletje. Mihalik István (Selmeczről), Takács Vendel (Zólyomból), többen Pápáról, a fazekas ipartársulat Debreczenből állítottak ki csinosalaku és jóanyagu pipákat. Végül a zsoboki (múlt levelemből kima­radt) bánya számtalan sok és kitűnő tárgyai, u. m. dohány-, czukor-, szivartartók, csemege­tálak, női toilette-asztalkák, virágoszlopok, a legváltozatosabb szinvegyülékkel bírván, igen érdekesek. A terem, hol a tárgyak vannak el­helyezve, egyik leglátogatottabb pontja a ki­állításnak. A Balatontó hasonlatossága a tengerrel és a balatontavi fürdők gyógytani értéke. A tengeralatti vegetátió, szintúgy a ko- vanyformátiók is részben képviselve vannak a Balatontóbau. Fenekén vannak algák, ásatag osztrigák s kagylók; ezen elkövesedett oszt­rigák, melyek a hajtó hullámok ereje által el­törve csak részekben találtatnak a partokon, formájuk miatt „kecskeköröm“ név alatt is­meretesek, szintúgy neveztetnek a csigák és kagylók sajátságos formái, a mint ezek csakis még az adriai tenger mellett találtatnak „férfi­én nőfej kötők d-nek. A füredi Balatontó für­dők kosarainak falain nő egy szivacs, mely a bőrre hasonló izgató hatással van mint az iszap, s melynek üregeiben Hirschler számtalan kis górcsői kovajegeczet talált. Végre nem akarom említés nélkül hagyni, hogy a Balatonviz az iszap kiküszöbölése által ihatóvá válhatik, épen úgymint a tengervíz a konyhasó kilúgozása által; továbbá hogy azon sajátságos megbetegedés, a „tengeri betegség", (Seekrankheit, ivresse nautique, sea sickness), mely a hajók himbálásai által létrehozatik, ha ezek egyensúlyi határai viharos időben meg­változtatnak, a Balatontó hajóin is észleltetik minden kínos tüneteivel, ha hullámai a szél­vész által hajtatnak. A Balatontó ezek szerint nagyjában azo­nosnak tekinthető a tengerrel; különösen pe­dig azonosok a Balatontó-fürdőben mindazon gyógytaui tényezők, melyekkel a tengeri fürdő bir. Ezen tényezők amott mint itt: az enyhe hőmérsék állandósága, a hullámcsapás erőmű- tani — villamos ütése, a pelagikus áramlás s a tavat környező levegő ozontartalma és nedvessége. A Balatontó, melynek tükre 3000 lábbal a tenger felszíne felett fekszik, Somogy, Zala és Veszprém vármegyék között terül el, 10 mértföldnyi hosszaságban és 1% mért- földnyi helyenként változó szélességben, mély­ségben, mélysége sok ponton 6—7 ölnyi. Zalafolyamou kívül, mely nyugati végébe öm­lik, 31 patak- és 9 partjain eredő forrástól nyeri vizét; lefolyása Siófok mellett csator­nán keresztül Sió folyóba történik, mely a Sárvízbe, a Duna egy mellékfolyójába öm­lik. A pelsoi tó ezen csatorna általi elveze­tése, Galerius császár rendeletére, már a ne­gyedik században állíttatott elő, de elhanyagolva nem sokára elromlott; 1778—80 években újra történtek kísérletek a Balantontó csator­názása ügyében, de ezek felhagyattak; csak 1863 óta lön állandóau helyreállítva az ösz- szeköttetés a Dunával. A Balatontó feneke, melyet leginkább mészkő és basalt különböző árnyalatokban képez, nagyobbrészt homok réteg által van fedve; Füreden ellenben egynemű, ólomszürke kova- gyanta- s vastartalmú anyagokból álló iszap fedi, mely mint bőrizgató hat, s már a vízben, suspendálva, ennek bőrizgató tulajdon­ságot kölcsönöz A Balatontó fenekén erednek ásványi források is, melyek időnként a víztü­kör sajátságos emelkedését és felsodortatását eredményezik; többnyire ott, történik az nem messze a délayugoti parttól, hol közelében a füredi savanyuviz-források erednek, miáltal a Balatontóviz nem (jelentéktelen mérvben só­tartalmú lesz. Ezen észlelés, de továbbá azon körülmény is, hogy nemcsak a Balatontó fe­neke áll oly kőfalakból, a melyekből száraz­földén is savanyuvizek eredni szoktak, hanem hogy partjain is oly sólerakodások találhatók, a mik csakis savanyuvizektől erednek, s végre Schuster, Heller és Preysz különböző időben eszközölt elemzései bizonyítják, hogy a Bala­tontó vize kétszer annyi szilárd alkatrészt és szénsavat tartalmaz, mint a közönséges folyóvíz, s hogy a Balatontó hígított savanyu- viz. Oldott sók tartalma az által is be van bizonyítva, hogy hús és más állati anya­gok a Balatonvizben hevenyen és rothadatla- nul maradnak. A Balatontó mellett tömör homokos part terül ki, melyuek környékét dús tenyészet ékíti. Északnyugat felé nem összefüggő, hanem különálló hegyek határolják, melyek vulkáni eredetük legbiztosabb jeleit viselik s melyeket részint szőlők, részint erdőségek lepnek el; a mélységben váltakoznak rétek szántóföldek­kel, s csak itt-ott emelkednek ki szürke basalt- tömegek. A Balatontó legérdekesebb s legszebb pontjai kétségkívül Tihany félszigete és Füred fürdőhelye; ez utóbbi tökéletes gyógybánási berendezéssel bir s a Balatontó által első sorban égalji tófürdő (Seebad) rangjába emel­kedik. (Vége köv.) Dr. Mangold Henrik, gyakorló fürdó'orvos Balaton-F(íreden. IRODALOM. Előfizetési felhívás a\ „Qdpollo“ zene­műfolyóirat július-dec\emberi folyamára. Az „Apollo“ zeneműfolyóiratot nyolcz évi fen- állása alatt annyiszor ismertettük már és aján­lottuk a t. zenekedvelő közönség figyelmébe, hogy e helyen elégnek tartjuk a hozzánk leg­utóbb beküldött júniusi füzet tartalmának köz­lése mellett a t. közönséget csupán arra figyel­meztetni, hogy a lap kiadóhivatala a folyó évi julius — deczemberi félévi folyamra uj előfizetést nyit. Ezen félévre az előfizetési díj három forint, amiért a t. előfizetők mintegy 30—35 darab válogatott zenemüvet, táncz-, szalon-, és klasszikus zenét zongorára, kedvelt népdalokat elegáns zongora átiratban és külön énekre letéve, s hébe-korba harmoniumra s zongorakisérettel más hangszerekre irt zene­műveket is kapnak. A folyó évi júniusi szám tartalma ez: 1. Ábránd Mendelssohn — Bar- holdy Bódogtól. 2. Szerenád gordonkára és zongorára Bella J. L.-töl 3. Lehullott a fehér rózsa levele, lassú és fris Müller Józseftől. 4. Piros, piros, piros, népdalcsárdás a Piros bu- gyeliáris czímü népszinműben énekelt legkedvel­tebb népdalokból, Vágvölgyi M. Bélától. Ezen szám előfizetés utján csak 50 krba, egy négy oldalra terjedő zenemű tehát csak 12 krba kerül. Hogy a minden egyes számban megje­lenő valamennyi (4—6) zenemű mindenki igé­nyeinek teljesen megfeleljen, az lehetetlen; mert mig a zenekedvelők egy nagy része csaknem kizárólag tánczzeuét játszik, a másik rész csak a klasszikus zenét kedveli, s akinek például nincs alkalma hogy kettősöket (hege­dűvel, gordonkával) játszék, az egyelőre ily zeneműnek hasznát nem veheti,; de épen azért nyújt oly sok félét a vállalat, hogy a rendkívüli olcsó ár mellett mindenki teljesen kielégítve legyen még akkor is, hacsak a neki megfelelő zeneműveket szerzi meg, s mellette még azon előnye van, hogy más irányú zene­művekkel is megismerkedvén, ez által úgy ízlés mint technikai tekintetben haladásra mintegy kényszerítve lesz. Való az, hogy minél régebben járatja valaki az „Apollót“, annál inkább meg­kedveli azt, s nem csekély azok száma, kik az „Apollót“ nélkülözhetlen házi barátúl fo- gadák, és sokan kik kezdetben alig voltak képesek abból egy-két könnyebb zenemüvét lejátszani, szorgalom és kitartás mellett egy pár óv alatt az egészet a vista teljes könnyű­séggel s élvezettel játszák. A t. előfizetők a féléven át hangszerükön havonkint megjelenő „Apollo“-ban oly nemes élvezetet nyernek, aminőt 3 forintért semmi más utón nem sző­rözhetnének, s azért e vállalatot pártolásfa mi is melegen ajánljuk. Megrendelések az „Apollo“ kiadóhivatalához, (Budapest, vár, Verbőczy-utcza 179. sz.) küldendők be. HÍREINK. “Személyi hír. — Ft. Somhegyi Feren czet, a kegyes-tanitóreud főnökét, megyénk szülöttjét, mint szomorúan értesültünk, junius 14-én Budapesten szelhüdés érte. Az orvosi consilium a beteg állapotát eleinte remény­telennek nyilvánította, azonban az utóbbi idő­ben örvendetes javulás állott be. *A veszprémi kegyesrendi nagygymna- sium ifjúsága 1879. évi junius 26. csütörtökön, a megyeház nagytermében a szavalás- és mű- énekből zárvizsgálatot tart, melyre a t. szülő­ket és a tanugy barátait tisztelettel meghívja az igazgatóság. Műsorozat: 1. Vándordal, Abttól. — Előadja: a gymn. énekkar. 2. Len­gyel fogoly. Csengey Gusztávtól. — Szavalja: Dausek Gyula, V. oszt. tanuló. 3. a) Kar, Haydn „Teremtés“ ez. oratóriumából b) Er­délyi vadászdal. — Előadja: a gymnasiumi énekkar. 4. A szegény vándorló legényről. Tolnay Lajostól. — Szavalja: Ivanics Ferencz, 111. oszt. tanuló. 5. A vándor éji dala. Har- monium-kiséret mellett énekli a gymn. ének­kar néhány tagja. 6. A vén czimbalmos. Lo- sonczy Lászlótól. — Szavalja: Weisz Dezső, I. oszt. tanuló. 7. Svéd nemzeti dal. Előadja: a gymn. énekkar. 8. Év kezdetén. Arany Já­nostól. — Szavalja: Keresztes Ferencz, V. oszt. tanuló. 9. a) Csakhogy itt vagy... b) Dal! dal! dal! Hubertől. —Előadja: a gym­nasiumi énekkar. 10. A dalnok átka. Uhland u. Jánzsy G. — Szavalja: Kis Gyula, VI. oszt. tanuló. 11. Bezáró beszéd. 12. Népdalok. — Előadja: a gymn. énekkar. Kezdete 5 óra­kor. Ez alkalommal a tanulók ez évi rajzaiból is lesznek mutatványok. «Hymen. — Bruok Markus Budapestről junius 24-én d. u. 1 órakor tartja a helybeli izr. imaházban Bruck Mór kedves leányával Berthával esküvőjét. Sok szerencsét! «Néptanítóknak! — Megyénk kir. tan- felügyelője 14423. szám alatt a vallás- és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom