Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-05-25 / 21. szám

a felügyelőséghez, akkor a községi jegyzők könnyebben, kevesebb költséggel s szigoruabban tudnák a felügyeletet vezetni s igy megmenekednék a község 1. két kocsiíuvartól. mely inkább az utak javítására volna szükséges s

2. a két-két forint napidij kifizetésétől, mert az illetékes körjegyző adószedés alkalmával legfelebb egy frt dijért megvizsgálná, jelentését az illetékes hivatalhoz bektildené, a megmaradt 2 frt pedig kertészeti eszközök beszerzésére lenne fordítható, mert ezek nélkül a gyermek dolgozni s a faiskola művelését jól megtanulni nem képes.

Ismétlem, egy körjegyző több eredményt tudna felmutatni. Miért? Azért, mert a faiskolavizsgáló távoli lakhelyénél fogva kétszer jön csak, s rövid látogatása alkalmával a hiányokat orvosolni nem tudja. De a körjegyző látva a kert elliagyatottságát, elrendeli annak illő bekeríttetését, a vadonczok gyűjtését stb. s ezt gyakori községlátogatásai alkalmával sürgetné.

Vagy, hogy illetékesebb közeget említsek, nem lenne-e czélszerííbb, ha a tanfelügyelőséghez kapcsoltatnék a faiskola-felügyelőség ? Ez által az ügy inkább nyerne, mint vesztene.

A jelen rendszer mellett azonban egy lépést sem haladtunk, s ha igy lesz ezentúl is, ott leszünk, hol előbb.

Hogyan szerezhetne magának a faiskola-felügyelő biztos tudomást a fentebb elősorolt körülményekről, mikor egy nap 3—4 községet is bejár. Tekintve a tavasz őszi látogatáskor reánk viradó rövidebb napokat, összevetve a némely napon három község látogatására szükséges utazást s az étkezést: csekély idő jut egy-egy faiskola megvizsgálására. Igaz, hogy van oly faiskola is, mely vizsgálatra nem szorul, mert évek óta répát és burgonyát terem a nélkül, hogy hivatalos megintés történt volna időközönként, megyei statútumok felett, de itt elfogulatlanul Ítélve, s a megye nagy részéből viszhangzó elégedetlenséget tekintve nem vétünk az igazság ellen, ha e különben üdvös szándékkal alkotott szabályrendeletet terhesnek s eredménytelennek nyilvánítjuk. Teher, mert költségbe kerül s fuvarba, mely utóbbit nem ritkán a legszorgosabb kenyérkereset félbenhagyásával lehet eszközölni; czéltalan, mert körülbelül nyolcz év előtt, mióta e rendelet áll, most is csak úgy áll minden, mint azelőtt. A hol nem volt faiskola, ott most sincs, erre példákat tudnék felamint meglátta Ilon levelét. Hallgatott. Tagadni nem merte, hogy ismeri a vonásokat, az igent kimondani pedig nem volt elég lelki- ereje Ella látta a levél hatását, odament jegyeséhez, megfogta kezét s merev szemeit azéba mélyesztve, sziszegte.

— Ön egy nyomorult gazember.

Aztán undorral ellökte magától azt a

kezet, amelynek bírása más körülmények közt oly boldoggá tette volna.

Szirmay elképedve kezdett könyörögni.

— De Ella az Istenre kérem hallgasson meg...

— Ne szóljon — szakítá az ingerülten félbe — nem akarom mentségeit hallani. Ön egy aljas ember Béla. Ön hazudott nekem ma reggel, mert a fiatal leány önnek kedvese, aki önt őrülten szerette. Ön tönkre tette az én életemet Béla, mert szerettem önt. Mentse meg legalább őt, mert én nem létezem többé önre nézve. Menjen, tegye őt boldoggá. Itt van jegygyűrűje. Én nem akarok boldoggá lenni másnak boldogtalansága által. Menjen...

Szirmay kétsegbeesve tördelte kezeit.

— Ella...

— Végeztem. Isten öuuel. Jerünk atyám!

Még egy lesújtó pillantást vetett a

nyomorultra a szép nő s atyjával távozott.

Szirmay, mint villámtól sújtott állt ott egy pillanatra magában, aztán letörölve arcza verijtékét, eszmélni kezdett.

— Igaza van e nőnek, nekem kötelességem megmenteni Ilont. Ő szeret. Ellát csak nőmül óhajtottam, de érzem, hogy Ilonnal sokkal boldogabb leendek.

Szirmay egész nyugodtan tért lakása

hozni; a hol volt, ott most is van, s fentartása nem függött a felügyelőségtől.

Ha nyolcz év óta az évi 4 frt költséget s két kocsifuvart teljesen a faiskola élvezte volna most már tele volna faiskolánk eszközökkel s vadon- czokkal, mig igy a felügyelőség daczára van olyan faiskola, melyben alig van egy pár, a karvaly által elpoty- tyantott magból kelt csemete.

Olyan ez intézmény, mint a költészetben a frázis; szép, de nélküle a tárgy érthetőbb, s világosabb. Néha gyönyörködtet, de néha csökkenti az eszme értékét.

Ezekután talán nem leszünk szerénytelenek, ha a minden nemest felkaroló Vármegyében bízva, hinni merészeljük e tárgynak legközelebbi közgyűlésen leendő megvitatását.

Cs. Ferenc^.

Heti szemle.

— máj. 24.

A képviselőház a lefolyt héten elfogadta Kis-Küküllő megye székhelyének Dicső-Szent- Mártonba való visszahelyeztetését; a rendőri bejelentésekről s a vágvölgyi vasút megvételéről szóló törvényjavaslatokat. Jelenleg a kassa-oderbergi vasút ügye van szőnyegen; az ellenzék hevesen megtámadta e törvényjavaslatot. — A horvát tartomáuj’gyülés 8 — 10. közt fog tárgyalásainak folytatása végett össze- bivatni.

*

A görög török határrendezés tárgyalását a jövő hó elején fogják megkezdeni. Az európai interventio a nagykövetek gyűlésének segélyével történik meg; a gyűlés határozatait egyhangúlag fogja hozni. A nagykövetek a berlini szerződés 24. czikkének és 13. jegyzőkönyvének alapján fognak közvetíteni.

*

Miután a szultán helybenhagyta Kelet- Rumélia szervezeti szabályzatát, Aleko pasa legközelebb Kelet Ruméliába megy, mely alkalommal kiáltványt intéz a bolgárokhoz. — Sándor fejedelem, ki a napokban volt Bécs- ben s ő felsége által fogadtatott, jun. 17-én fog Várnában bolgárterületre lépni.

kelet-ruméíiai csapatod" szäfijäli meg a szorosokat, de jogáról nem mond le s élni is fog azzal, ha szükségét fogja látni. Ezúttal a porta csak a déli és nyugati határokat rakja meg csapataival. — A szultán kiáltványt intézett az albánokhoz, melyben elvárja tőlük, miszerint nem fogják őt gátolni szerződésszerű kötelességeinek (uovibazári conventió) teljesítésében. — Epirusz határán és déli Görögországban egy-egy tábor állíttatott tizezer ember számára.

A közigazgatási bizottság ülése.

Veszprém, 1879. május 12-én.

Az alispáni szakjelentés szerint az al- ispáni iktatóba érkezett ápril hóban 1268

űgydarab, márcziusról elintézetlenül maradt 10. — Elintéztetett 1120, nyilvántartásba vétetett 2, bizottsági tárgyalásra fentartatott 102, elintézetlen 37.

A közigazgatási bizottság iktatójába érkezett 80 ügydarabból elnökileg elintéztetett 24, ezen ülésre felvétetett 56.

Az ápril havi pénzforgalmat következő adatok tüntetik fel: vadászati jegyekért befolyt 96 frt; az útfentartási alapra 539 frt 60 kr.; a nyilvános betegápolási alapra 663 frt 31 kr.; a házi pénztárba térítményképen 49 trt 49 kr.; kórházi tápdíj fejében kiutaltatott 919 frt 95 kr.; magánosak által megtéríttetett 322 frt 92 kr.; különféle czimen 669 frt 3 kr ; a szegedi árviz-károsultaknak 5245 frt 38 kr. 2 db arany és 1 ezüsbuszas.

A közbiztonság nem volt kedvező, mert, mint a beérkezett jelentések tanúsítják, 2 gyilkosság és 4 lopás fordult elő.

A gyilkossági esetek következők:

1. Farkasdy Gergely, pere-pusztai (Takácsi) lakost, lakásától mintegy 200 lépésnyire meggyilkolva találták.

2. Koronczay János, gergelyi lakos, állítólag neje és az evvel tiltott viszonyban élő Nagy Gergely által meggyilkoltatott.

Tüzeset 4 fordult elő, 6000 frt kárral, melyből biztosítás által 1900 frt van fedezve.

A megyei árvaszéki elnök jelentése szerint a márczius hóról elintézetlenül maradt 500 ügydarabhoz ápril hóban 460 érkezett, elintéztetett pedig 495, elintézetlen 465 ; tehát a hátralékok száma 35-tel csökkent, mi annál kedvezőbb, minthogy Körössy Imre ülnök úr ápril 17-től folytonosan beteg volt.

A veszprém-városi árvaszéknek márczius végén volt 12 hátraléka, mihez járult ápril hóban 54; elintéztetett 58, elintézetlen 8

A pápai árvaszékhez ápril hóban érkezett 34 ügydarabból elintéztetett 21, elintézetlen 13.

A kir. adófelügyelő jelentése szerint a folyó év első negyedében beíolyt államadó fejében 209192 frt 9 kr; vagyis a múlt év megfelelő szakához képest 4787 trt 36 krral több; ápril hóban azonban 34881 frt 7 kr., vagyis 4716 frt 47 krral kevesebb folyt be, mint a múlt év ápril havában.

A kir. tanfelügyelő iskolalátogatásai alkalmával tett egyes tapasztalatait adja elő; közöljük a következőket:

Lókuton a r. k. iskola növendékei a magyar nyelvben igen szép előmenetelt tesznek ; sajnos azonban, hogy a beirottaknak alig fele látogatja az iskolát, minek oka azonban nem az iskolai hatóságban van.

Bakonybélben a r. k. iskolának úgy külviszonyai mint belélete teljesen rendezett;

ror7í,’ "i;oi fizetéséből

1877-rol 37 frt. 1878-ról 153 in meg M

lókban van, a folyó évről pedig semmi sem lolyt be. — A faiskolát az abban levő közős kút miatt czéljának megfelelőleg kezelni nem lehet.

Berbidán a kir. tanfelügyelő egy izr. zúgiskolát talált; bezáratása iránt a szükséges intézkedéseket megtette.

Balaton-Főkajárou a ref. iskola egyik tanterme a czélnak semmi tekintetben sem felel meg; az egyházi elöljáróság a hiányok pótlását ígérte. — Az izr. iskola 20 gyermek számára ugyan elég tágas, de nem elég világos.

A jelentés vége Molnár István és Horváth Lajos iskolalátogató urak jelentéseit ismerteti, melyek szerint: K -Teleken a közs. iskola falai sülyedezőben vannak ; felszerelése

felé. Érzé, hogy mégsem szerette ő oly forrón Ellát, mint ahogy ő gondolá. Pillanatnyi fel- hevíilés okozta szerelem lehetett ez, s talán jobb, hogy igy történt, mert tán megbánta volna rövid idő múlva. Érzé, hogy bűnt követett el, amiért eltántoríttatni hagyta esze által szivét Ilontól, akit oly bensőleg, lelke mélyéből imádott.

Sietett haza, hogy átöltözve Ilonhoz mehessen.

Pedig ha tudta volna, hogy otthon a halál vár reá !...

Amint belépett, szolgája átnyujtá Ilon levelét.

Megdöbbent. Bizonyos balsejtelem vett szivén erőt s nem merte felbontani a máskor oly szívesen látott sorokat.

— Balgaság — gondolta magában — ki tudja mit ir. Ne lássunk mindent feketének előre.

(Folyt, köv.)

V. Sárffy Ignác\.

Az önérzelem*

Az öuérzelem az öntudattal karöltve jár s azért többször fel is cseréltetnek. Kezdetben midőn az öntudat még homályos, az öuérzelem sem nyilatkozik, de később az öntudat világa mellett miut testi- és lelki erőnknek s egyéni méltóságunknak érzelme jelen meg. Ezen érzelemnek tárgya tehát az ember saját „éu*-je.

* Mutatvány dr. Németh Antal győrtankeril- leti kir főigazgatónak a napokban megjelent „Az érzelmek és azok neveléséről“ ezímü jeles müvéből.

Az „én“-nek képzete központja azon körnek, melyet összes képzeteink alkotnak és betöltenek.

Az „én* azonban különösen az ő kifelé való tevékenységében számos akadály- és korlátra bukkan s amennyiben az akadályokat legyőzi s a korlátokon áttörhet: az önérzelem ep oly mérvben nyer hatályosságban. Az „énképzet“-nek a külakadályok legyőzése általi emelése alapítja az önérzelem magasabb fokát. Minél teljesebb ezen legyőzés, annál bensőbb és erősebb az önérzelem. „A lelki életnek mindazon jelenségei tehát, melyek az én-képzetet erősitik, minők a kivívott siker, mások részéről nyilatkozó elismerés, dicséret, tisztelet stb. mind emelik az önérzelmet; ellenben az olyanok, melyek az „én“-t gyöngítik, minők a meghiúsult törekvések, megvettetés, gúny, szenvedett erőszak s a korlátozás minden neme, az önérzelem sülyedését idézik elő*.

Minden lény érvényesíteni törekszik „én“-jét. A gyermek kedvet lel oly foglalkozásokban, melyek által „én*-jének fölénye nyílatkozbatik, örül, ba a tárgyakat helyökről elmozdítani bírja s azokat átalakítani tudja. Az „én* ténykedése így megy át képzésbe és működésbe; kedvet talál aoban, ha élő- és élettelen tárgyak felett erejét érvényesítheti. A műveletlen ember pedig átalában csak anyagi erőket és ellenállásokat ismervén, testi erejével iparkodik azokat legyőzni s ha önnön testi ereje nagy, akkor keblében könnyen támad az erőszak- és uralomvágy; ellenbeu a müveit ember szellemi erejével iparkodik ,ékjének megfelelő előnyt teremteni.

Az önérzelem lehet igaz vagy hamis.

hiányos, a gyermekek tankönyvekkel nincsenek kellően ellátva.

Péterden a r. k. iskola északi fala igen nedves; a gyermekek a magyar nyelvben nagyon hátra vannak.

Láziban a gyönyörűen épült 2 tanteremmel biró és teljesen felszerelt iskola a segédtanítót nehezen nélkülözi.

Bársonyoson az isk. udvarán levő kút kávája és a tanító pajtájának tűzfala düledező.

Romándon a kath. isk. igen alacsony; a faiskolát hozzá nem értő egyén kezeli.

Takácsiban a r. k. iskola falán igen nagy repedés van; a kijavítás tervben van; — a ref. isk. 92 gyermek részére szűk.

Marczalton a r. k. isk. sötét, falai, talaj- zata és a padjai roszak. — Uj iskolát készülnek építeni.

Vaszaron a r. k. isk. 2 terme 270 gyermek részére szűk; a 3 terem építésére a szükséges intézkedések megtótettek.

A megyei főorvos a f év első negyedének egészségügyi viszonyairól terjeszt be kimerítő kimutatást, melyet azonban csak jövő számunkban ismertethetünk.

A VIDÉK.

Kiállítási levelek.

ii.

Sz.-Fejérvár máj. 22-éu.

Fényes múltjához méltó üunepet ült 17. Sz.-Fejérvár a munka, a szorgalom diadal- ünnepét. Nincs okunk többé pirulnak hátramaradásunkon. Valóban örömmel telik el az ember szive, ha látja hazai összes iparunk előrehaladását, gazdagságát. Mindenki a legnagyobb elragadtatással szól kiállításunkról. Több szakférfiú oda nyilatkozott, hogy kiállításunk egyes osztályai versenyeznek sót felülmúlják a bécsi világkiállításéit. A kereskedelmi miniszter a kiállítást szakemberek által tanul- mányoztatni és annak eredményéről magának Írásbeli jelentést tétetni szándékozik. A t. közönségnek nem ajánlhatom eléggé a kiállítás megtekintését, az erre fordított idő és pénz bő kárpótlást fog nyújtani a szemnek, szívnek.

A megnyitás napján az idő egészben véve kedvező volt. Már kora reggel hullámzott a nagy tömeg az utczákon. A házak töl voltak lobogózva, az ablakokból szőnyegek lüggtek alá. Ő fensége bevonulása imposáns látványt nyújtott. Elől jöttek a bauderisták, azután több mágnás saját fogataikon, majd a szóno- 1-“1- (ltAir Seidel.) Amerre csak ment ő fensége, mindenütt íölhaugzott a lelkesült „éljen.* A püspöki palota előtt egy diszszázad katona volt felállítva, hol Grat tábornagy és Holtán tábornok várták ő fenségét. A palota lépcsőin az apáczák növendékei képeztek sorfalat s a „hymnust* énekelték. Majd a testületek üdvözölték a főherczeget. 10 órakor ő fensége a diadalkapuhoz hajtatott, hol előbb gr. Zichy Jenő üdvözölte szép, nagyszabású beszéddel, majd br. Kemény Gábor minister. József főherczeg válaszában kiemelte: menynyire örül, hogy az ország szivében a kiállítás oly íényeseu sikerült, hiszi, hogy ez a külföld elismerését és barátságát is kivivaudja részünkre, kiemeli Zichy buzgalmát és kitartását, s végül Isten áldását kérve a vállalatra, azt megnyitottunk nyilvánítá. (Beszédjében

Hamis az önérzelem, ba az „én“-nek képzelt, túlbecsült tulajdouságaiu alapszik s rendesen hiúságot, kevélységet szül; hamis akkor is, ha az ember önnön magát tulajdonságainak valódi értékén alul helyezi. Ezekkel szembeu áll az igaz öuérzelem, mely az „én* valódi értékének helyes ismeréséből iörrásozik s ez szülöauyja az alázatosságnak és szerénységnek.

Az önérzelem hatályosságra nézve lehet gyenge vagy erős. A gyenge önérzelem testi és lelki erőinknek hiányos fejlesztéséből ered s mint a félelem, csüggedés és erőtlenség érzelme lép fel. Az erős önérzetemnek pedig alapja testi és lelki erőink magasabb képzettsége s ha testi fejlett erő fél-vagy áimtívelt- séggel párosult, akkor rendesen önzéssé fajulván mint önfejűség, makacsság, uralomvágy, a tekintélyek és jó tanácsok megvetése nyilatkozik.

Az önzés pedig kioltja az embertársaink iránti szeretetnek legutolsó szikráját is a szívből- Ilyenkor aztán hasztalan hirdetjük az isteni Mesternek egyedül világboldogító parancsszavát, hogy szeressük felebarátunkat, mint magunkat! Nem kellene felednünk, hogy „aki megszüuik szeretni, megszűnt élni“. Kétségbevonni nem lehet, hogy a társadalmi „jó“-nak, az emberi nem boldogságának alap- föltétele a felei szeretet, amelynek nyilatkoznia kell tölfeié és lefelé egyaránt, azaz: ne „pusztán az alattvalóktól követeljünk szere- tetet a föllebbvalók iránt, hanem a tulajdonkép a föllebbvalók gyakorolják azt az alattvalók iránt“; mert a műveltebb lélek, milyet a íöi- lebbvalókban föltételezünk, több alkalmat és módot talál nemesebb érzelmének kinyilat-