Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-03-30 / 13. szám

JzLhB Wcrní K, rn >—■. na k és a szemek jóságának rovására esik. Ha a vetés sűrű szalmája hosszú lesz, a vilá­gosság hiánya miatt elgyengül, hajlandó a megdülésre és késlelteti az érést, ha pedig ritka, nem használjuk ki kellően a talajt; azért egy kaptafára ütni a vetőmag mennyi­ségét valóságos képtelenség, — ez olyan dolog, melyet a hely viszonyait legjobban ismerő gazdának kell átengedni. Aratását soha se halasszuk a teljes megérésig, már csak azért se, nehogy a legjobb szemek a tarlón maradjanak. Mint tapasztalásból tudjuk, legtetszetősebb árpát nyerünk akkor, ha mintegy féléretten, sárgán, nem száraz éréskor aratjuk le; Jakkor, ha a szem már nem tejes s mint a viasz körmünk­kel elcsíphető. A természetbúvárok azt mond­ják, hogy a szem képződése akkor már be­végződött. A vetőmagnak szántat azonban legjobb egészen megérlelni. A learatott árpát renden hagyni nem tanácsos; eső érheti, megsárgul, kicsirázik; legjobb azonnal kévékbe kötni, keresztekbe rakni, utóérés és száradás végett künn hagyni; ha azonban az árpa lóherrel volt vetve, és a here, különösen nedves időjárással az árpa fölé kerekedett, akkor aratására jó napos időt kell választani, hogy csak fél napig is renden hagyva, a here gyorsan hervadjon; igy kell eljárni akkor is, ha az árpa gazos volt. Ilyen állapotban nem kell a behordással sietni; mert kivált födött helyen dohos szagot kap, és a sörfóző méltán tarthat, hogy az ilyen mag csiraképességében szenvedett. Cséplésnél vigyázni kell, hogy a szemek eine daraboltassanak, mi kivált gépek hasz­nálatánál análinkább előfordul, minél szára­zabb volt a mag. ilyenkor legczélravezetőbb, ha a gépek menetét lassítjuk, nehogy a szemek megsértegetése által a termény értéke alább szállíttassék. A kicsépelt árpát jól ki kell tisztogatni és osztályozni, mert ha ezen kellő bánásmód­ban nem részesítjük, a vevő busásan megfizet­teti velünk az általa eszközlendő tisztogatást s még ráadásul azon hulladékot is elviszi, amit mi haszonállatainkkal kitünően tudtunk volna értékesíteni. Ügyelnünk kell továbbá a csiraképesség hiánytalan fentartására; gondoskodni kell jó szellős száraz helyiségről, a hol tetszés szerint forgathatjuk, nehogy a fris magból nagy mennyiségben fejlődő nedvességet összegyüjt- hesse s megmelegedjék. Ha aztán teljesen megszáradt, fölösleges minden szellőztetés, sőt jó, ha a nedves külső levegőről elzárják. * Van nekünk jó portékánk, kezeljük, gon­dozzuk az elmondottak szerint, szaporítsuk, tökéletesítsük a magunkét s ne kapkodjunk külföldi czifraságok után, —tán csak eljön az az idő, midőn tapogatódzó vezéreink ráakadnak a bedugult nyílásra, kibontják, és fogyasztóink visszatódúlnak hozzánk. SMiklós János Színház. Szombaton, márcz. 22-éu Obernyik k. régi színmüve: „Brankovics“ adatott közepes ház előtt. — Soha sem helyeselhető dolog, ha ily nagyobb szabású és terhelő darabokat vesz­nek elő a vidéki kisebb társulatok; mert azok­kal rendesen nem birván megmérkőzni, rontják a hatást, melyet a darab nagy színpadon kelt­het. Brankovics különben is oly mii, melyet jóvá és élvezhetővé csak a színészek művészi játéka teremthet, s ha az nincs, úgy a darab elesett. — Balogh társulata mindent elköve­tett, hogy megfeleljen az igényeknek s a kisebb szereplők alakjait levonván elég élvezhetőén adta elő a darabot. Balogh (Brankovics) jól és helyesen alakított ugyan, de meghaladván többször a szerep erőssége physikai erejét, nem tudta eltalálni némely helyt a hangot. Az atya fájdalmát, midőn fiait vakítva hozzák elébe, jól adta, szintúgy a fiával való heves jelenetet is. — Halmay (11 Murad) kitünően beletalálta magát szerepébe. Szép festői alak volt s arczán, szemén oly híven tükröződött vissza a nagy, szenvedélyes szerelem, melylyel Brankovics leánya iránt viseltetik, hogy szinte hittük, hogy szíve valójában érzé azt és nem játszá. ;— Rajzné (Mara) kitünően játszott. Balog Árpád (Gerő) megtett mindent, hogy szerepét jól adja és ez sikerült is pompásan. — Meglepően jól játszott a kis Némethy G. k. a. ki műkedvelőkép lépett a színpadra. Játéka, daczára a szokatlan helyzetnek, biztos volt és correct. — a többiek kellőkép játszottak. Vasárnap, márcz. 23 án, színre került „Egy magyar huszárkáplár Bécsben.“ Életkép 5 felvonásban, írta Costa Károly, fordította Huszár Imre. E darab valóban egyike a kittí- nőbb életképeknek, mert benne az élet, a való­ság a maga közvetlenségében lép elénk, de mindamellett az eszményiség sem vész el. Hizeleg magyar nemzeti hiúságunknak, feltün­tetvén a huszárruha alatt a magyar tűzről pattant természetet és jellemet éles ellentét­ben ugyancsak a huszárruha alatt nyavalygó német anyámasszony-féle természet- és jellem­mel. A darab sok mulattató komikumot fejt ki, de egynek hiával van, t. i. már a fordí­tásban el kellett ejteni a tősgyökeres magyar huszárkáplár darabos és nevettető német ki­ejtését, ami az eredetinek egyik főkomikumi ereje. Az előadás méltó volt a darabhoz. Rajz Jánosné (Teréz) megnyerő harmóniába össze­folyó arczvonásai híven visszatükrözték mind a házsártos zsémbelő nővért, mind az amor- nyila által talált szeretőt, ki iparkodik mindazt jóvá tenni, amit zsémbelése által elrontott. Játéka fesztelen, modora otthonias volt, mi által az est hősnőjévé magasodott Balogh Árpád (Vendelin) szokott könnyed biztonság­gal játszott. Balogné (Rumpiksburg Elsa) a szerelemsovár aggnőt helyesen alakította. Kiss (István) szép alak volt, elég jól énekelt, de nem ártott volna nagyobb szerepbiztosság. Szabó (Lampel) apaszerepét mindvégig helye­sen játszta. Palotayné (Paulin) elég ügyes volt. Szabóné (Éva) jó czigányasszony volt. Kiss Mariska (Zsuzsi) ügyes szakácsnő volt. Raiznak (Baumann) több bátorságra van szük­sége. Palotay (Lorencz) túlerős hangon beszél. Galló (Boderich) oly jó buta volt, mint a parancsolat. Lukácsi (Nepomuk), ha még fe­szesebb, sem ártott volna. — Közönség elég szép számmal volt. Az előadás annyira meg­nyerte a közönség tetszését, hogy, ha még egyszer adják, sem kell üres háztól félni. Kedden, márczius 25-én színre került „A vereshajú és Veréb Jankó, a falu bolondja.* Irta Lukácsi. — Az előadás színészeinknek most nem sikerült úgy, mint egyébkor. Az egészen bizonyos bágyadtság, vontatottság húzódott végig. A jelenetek, melyek máskor melegítettek volna, most hatás helyet hidegen hagyták a kedélyeket. Alakot teremtettek játékuknak színészeink, de ami azon alaknak életet, erőt adott volna, hiányzott — a lélek. A jellemek nagyobb része ellapult. A mondókák szavalatá­nál is többszöri akadozást lehetett észrevenni. — Legotthouiasabb volt mégis szerepében Balog Árpád (Veréb Jankó), Balog (Keszeg) és Balogné (Boglár Ágnes), Az első furcsa egy alak volt, s egyedüli könnyed játéka legtöbb sikert aratott. Balogné pedig ugyancsak egyedüli volt az, kinek játékában érzés Í3 mutatkozott. Rajzné (Szilaj Kata) nem találta el egészen Lukátsi vereshajú­jának hangját. A többiekről elhalgatjuk véle­ményünket. Szerdán, márcz. 26-án adatott Mátray Bélának Kneisel után magyarosított jeles mulattató vígjátéka: A tiszteletes úr keservei. A darab úgy, mint annak előadása valóban nagyobb közönséget érdemelt volna. A jelen- voltak mind végig a legkedélyesebb hangulat ban tartattak és a jóízű nevetésnek vége, hossza nem volt. Balogh Árpád (Sudaras) szokott szabatos játéka minden izében meg­világította a főszemély szánalmat keltő hely­zetét és élvezetessé tette az abban rejlő komikumot. Rajz Jánosnét (Eliza) szép elő­adása átérzett játéka kedves alakká tette. Palotayné (Anna) a szokottnál nagyobb bátor­sággal játszott; e haladásának felette örülünk. Kiss Mariska (Kató) könnyedén játszott; nem fog ártani ha előadási gyors hevében némileg mérsékelni fogja magát. Halmay (Zordbereki) hatalmas budapesti alak volt, játéka correct- sége által jél hatott. Balogh Alajos (Robot) az iskolamestert minden szögletessége és kisvárosi látkörével együtt jól kifejezte. Kiss (Tölgyesi) szintén jól játszott. A többi szereplők szintén elősegítették az előadás teljes sikerét. Vidéki lapszemle. A „Pápai Lapok“ az utak javítása és jókarban­tartásáról hoz czikket. Az „Esztergom“ Szeged város árvízkárosultjai számára adakozók neveit és adakozásait közli. A „Székesfehérvár és Vidéke“ 34 sz. a városi közvágó hídról hoz czikket. A 35 sz. az adókivetés kérdéséhez szól. A 36. sz. Irányi Dánielnek a polgári házasság és vallásszabadságról tartott beszédéből hoz nagyobb részt. A „Vasmegyei Közlöny“ társadalmunk egyik ragályának a luxust tartja. A „Zalai Közlöny“ 24. sz. Írja: a koronázott királyi pár és nemzet küzérziilete Szegedet ismét fel fogja támasztani hullámsirjából. A 25. sz. „hitelvi­szonyaink és a kisbirtoki földhitel“ folytatás. A „Zala“ a lakás-viszonyokat szellőzteti. A „Székesfejérvár“ 24. «z. bit, remény, sze) retet ez. czikkben hiszi, hogy Szeged szebb lesz mint volt; mert ezt a magyar király mondta. A 25’ sz. előbb a kiállítási végrehajtó bizottságtól a kiállí­tókhoz közöl értesítést, azután valamit a nőkről. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. S. L. Pápa. — Sajnáljuk, hogy mai számunkra költeménye inár hasontárgyat talált Különben még felhasználhatjuk. W. K. Váoz. — De megfeledkezett rólunk ! r. I. Pápa. — Köszönet és üdvözlet. M. J. Tényö. — A sok adakozási kimutatás miatt czikked, kiszedve bár, a hétről hétre halasztás veszélyében forgott. Többeknek Enying. - A közzétételre a „nyílt­tériben felhatalmazást e perczig nem vettünk. Felelős szerkesztő és kiadó: LÉVAY IMRE. Laptulajdonos: KRAUSZ ARMIN. i < i i : 1: I 1 MIRDETBSEK. 1 Fő-üzlet 1 WF* A gazdálkodó < Fiók-üzlet 1 i Székes-Fehérvárott E hölgyközönség figyelmébe, j VESZPRÉMBEN i saját házban. I 1 19 1-1 Ferenczy gyógytár mögött. * Miután legújabb idő óta mind hazánkban, mind pedig a külföldön a nö- és férfi-ruha festés napról napra nagyobb lendületet nyer, annak követ­keztében, az elkészítés is folyton módosításokat kívánván, műhelyemet a t. ez. közönség minden, még a legmagasabb igényeinek is megfelelően rendeztem be. Különösen a női ruhák tarkázásához a legújabb berlini mintákat szereztem meg, minélfogva festés végett minden kívánt Színre bárminemű szinehagyott női és férfiruhát elfogadok és ebbeli megrendeléseket pontosan, jutányos áron teljesítek. Veszprémben az átvevés és kiadás minden héten pénteken történik, de kívánatra, különösen vidékre, postán is szállíthatok, mely esetben az anya­got Fehérvári üzletembe kérem küldeni, honnan nyolCZ nap Után elkészítve szállíttatik vissza. Figyelmeztetem a n. é. közönséget, hogy a Székesfehérvárott ez év nyarán létesítendő országos iparkiállításon mint kiállító részt fogok venni és hogy a kiállítandó festett ruhák minél nagyobb választékban legyenek képviselve, kérném, az e czélra szánt értékesebb festeni valót april 15-éig hozzám behozni, vagy beküldeni; ezeket azonban 5—6 hét után vagyis a kiállítás bezárása után adhatom ki. Magamat az igen tisztelt közönség eddig tapasztalt jóakaró pártfogásába ajánlva, vagyok a legmélyebb tisztelettel SZABÓ ISTVÁN, selyem-festő _____ _________________________ ______ Székesfehérvárott és Veszprémben. Ft kolaj Dr. Schmidt törzskari főorvostól. Minden süketséget meggyógyít hacsak nem születésnél eredt. (Nehéz hallás, fülzúgás tőle azonnal megszűnik.) Ara üvegenkint használati utasítással 2 frt, vidékre 2 frt 40 kr. az összegnek postai utal­ványon előre beküldése mellett főraktár J. Graetznél Bécs VI. Mariahilfer- strasse No. 79. Bizonyítvány. — Betegség következtében több mint 12 éven át. bal-fülemen nem hallottam, a mi foglalkozásomban nagy mértékben zavart és terhessé vált; semmiféle szer nem használt míg néhány hét előtt egy régi jó ismerősöm figyelmeztetett az ön fül­olajára; miután már annyifélét használtam, ezt is haj­landó voltam megkísérlem és azon kimondhatatlan örömben részesültem, már egy fél üveg használata után hogy hallásom mintegy 14 nap malva már helyre állott. Minden ily bajban szenvedőknek tehát legigazabb meggyőződésből ajánlhatom az ön fül-olaját. Plirstenvald. 1878. aug. 8-án. u5 io-8 STEINBERG J. A szent-király-szabadjai határban, — a Kaszavölgyben — Bezerédy- és Vilde-féle birtokok között fekvő, a veszprémi határ szélére dűlő, úgyneve­zett Bolla-féle 1200 □ öllel számított 22 hold 524 □ öl egytagban levő szántóföld, a hozzátartozó 448 □ öl puszta belső fundussal és regale jövö- delmekkel együtt szabadkézből el­adandó, értekezhetni levél által alulirt tulajdonossal 21 3-i Kolossváry János, Budapest, Csillag utcza, 10. sz. 1 ajtó. i 142 Nincs többé 10 8 Egger codeon-mellpastil­lái a legkellemesebb, legbiztosabb gyógysz u köhögés, rekedtség, torokbántalmak, elnyálká- sodás és miudeunemü katarus ellen. Kapható eredeti csomagokban 50 krajezárért, 1 írtért annak készítőjétől „Egg er* A.. Buda­pest, Erzsébettel* 3. sz.4í A szállítás naponkint szakadatlan, postautalványra vagy utánvétellel. |8W^B|^teNaponkint friss finom theasütemény Yj kilo csomagokbau 1 frtjával EGGER A. Budapest, Erzsébettór 3. sz. Kapható Veszprémben: Fereuczy Károly gyógyszerész-, és Tuszkau Mayer társa kereskedő uraknál. Olajgyáramban készült legjobb minőségű gépolajomat van szerencsém a t. ez gép- és malomtulajdouosok becses figyelmébe ajánlani. Kicsiny vagy nagyobb mennyiségben ju­tányos ár mellett. ROTHAUSER L. MÍRCUS, 18 olajgyáros i_i Veszprémben, csorda-utcza 1278. sz. Hektograf legújabb és legczélszerübb irat-több- szörösítö készülék, nálam kapható. !0 KRAUSZ ÁRMIN könyv-és papirkereskedö Veszprémben. Veszprémben, 1879. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Annin könyvnyomdájában. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom