Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-11-23 / 47. szám
Új zenemüvek. — Táborszky és Parsch zeneműkereskedésében Budapesten megjelent és Veszprémben Kraus{ Árminnál kaphatók. 2-ik ábránd magyar dalok felett: 1. Befútta az útat a hó, Állaga Gézától. 2. Hej be szennyes ez a maga kendője. 3. Sötét az éj.. 4. Szőke legény piros barna leány zongora kísérettel hegedűre szerzé Huber Károly. — Ára 1 frt 50. ♦Közegészség. — Az egészségi állapot a lefolyt héten a múlt hetihez képest nem változott. |Az uralkodó kórállapotok közül a légzés szerveinek lobos bántalmai érdemelnek kiváló említést. Dr. Fischer Béla- Elhaltak. Kohn Pinkász, 70 éves, gutaütés; Ba- gyula Teréz, 17 éves, csigolylob; Frank József, 84 éves, végelgyengülés; Gomba Borbélya, 19 éves, hagymáz; Arany Antonia, 6 és fél éves. agyhártyalob; Maehaeik Andor, 31 éves, tüdőlob. — Születet 1 leány. Időjárásunk nov. 15. — nov. 22. Nov. 15. Sz. r. — d. — este havazó 0° ß. Nov. 16. V. r. tiszta (—2° R.) d. borongó + 5° E. este borús 0° R. Nov. 17. H. r. havazó (—1° R.) d. havazó -f 3° K. este hó- borus 0° R. Nov. 18. K. r. tisztuló (—2° R.) d. borús 2° R. este derült (—1° R.J Nov. 19. Sz. r. havas (—1° R.) d. borús -j- 4° R. e. tiszta (—2° R.) Nov. 20. Cs. r. borús (—1° R.) d. hóborus Ou R. e. havazás (—1° R) Nov. 21. P. r. ködborus (—1° R.) ködborus -j- 2° R. e. ködös (0° R.) Nov. 22. Sz. reg. ködös (0° R.)d. nagy kőd -f- 1° R Rövid hírek. Maybach, a porosz közmunkaminiszter, a börzejátékot méregfának nevezte és a tőzsde adó behozatalát indítványozta. Helyes; itt lehet a könnyen szerzett jövedelmet jól megadóztatni inkább, mint a szegény ember véres verejtékkel szerzett néhány krajczárját. — Schwarz Gyula, volt országgyűlési képviselő nem rég elhunyt neje, közművelődési czélokra 12642 irtot hagyott. — Dobra kerül az 1880. év január havában a székesfehérvári színház, mely jelenleg a székesfehérvári színház részvénytársulat tulajdona. Szomorú! — Hayraerle, az új külügyminiszter, felszólította a kormányt, hogy a hazában a főispánok utján igyekezzék mentül több fiatal embert megnyerni a diplo- macziai pályára, különösen a kereskedelmi ügyvitelre. — Budapesten rövid idő múlva alkalmazásba jönnek a közúti vasutakon a gőzmozdonyok. — Sziget-Szent-Miklóson egy pénzügyi fogalmazót az elkeseredett lakosság zsákba varrt és a zsákra ezt irta: „Ez itt egy financz.* — A boxolásban magánórákat ad Halász Zsigmond, az athletikai Klubnak Londonból hazajött boxtanára, Budapesten. Tanulás nélkül is értik ott a boxirozást nagyon sokan. — Nagy-Kár oly ban nov. 11-én halt el egy százhárom éves asszony. Vajon hány ezer csirkének vált temetőjévé? — Lend- vay szobrát, mely a nemzeti színház kiépítése óta az udvaron (Budapesten) huzza meg magát, kéri Nagybánya városa, hol az elhunyt jeles művész született. Bizony nagyon olcsó a művész halála után! — Genuából pár nap előtt nem kevesebb, mint ötezer munkás vitorlázott ki Amerikába, hogy megélhessen. A hires Európa nem igen tud már lakóinak kenyeret adni. — Jászberényben a szemfájás járványszerü. Ipar és kereskedés. A losonczi tanítóképezdének derék tanárai egy tervezetet dolgoztak ki, melynek czélja az, hogy az iparos segédek elsajátíthassák a feldolgozandó termények alaposabb ismeretét. Előfogna adatni a természet- és vegytani szak s a rajz, hetenkint egyszer s pedig vasárnap. A czél, melyet e jeles egyének maguk elé tűztek, igen szép, s igen ajánlatos volna e szép czélt követni minden nagyobb városnak, mert a mint igen jól megjegyzik, ez által a segédek gyakorlati tevékenységükben az eddigieknél tökéletesebb müveket állíthatnának elő. A II. orsz. iparos-kongresszus határozatainak végrehajtását kérik az ipartársulatok. Tekintve az ipartörvény 79. §-a mely oly szabadságot adott a mostani fiatal iparosoknak, hogy társulatba belépni senki sem tartozik, csakugyan igen helyes az ipartársulatok kérése. Jelenleg ott vagyunk, hogy bárki mihelyest tanoncz-éveit elvégezte, ha senkinél sem dolgozott is, mint egyedül mesterénél, rögtön önkezére áll, a nélkül, kogy mesterségét, mely több gyakorlást követel, teljesen el- sajátotta volna, s igy, mint helyesen megjegyzik, iparczikkével a nagy közönség igényeinek megfelelni nem képes s csak az ott lakó értelmesebb iparosok hasznát rontja. A buda- győri vasút ügyében, az annak kiépítésére alakult bizottság e hó 14-én ülést tartott a melyben az engedélyezési kérvény legfontosabb pontozatai különösen az állam részéről nyújtandó kedvezmények lettek megbeszélve és megállapítva. Töri* tábornok besaéde Táeésen a kiállítás alkalmával rendezett banketten: (Véje.) Ezen helyzettel meg kell küzdenüuk, mely küzdelem első fettétele abban áll, hogy mindazon vívmányokat, melyeket más államok érvényre emeltek a töldmivelés terén, mi is alkalmazzuk, szóval: főldmivelésünket a mai gazdászati kultúra színvonalára emeljük. Mert a mi földeink, melyeket szüzföldnek, Kánaánnak méltán tartottunk, ma már azon helyzetbe jöttek, a melyben vannak Olasz- és Francziaország földjei. Ezen más senki nem segíthet, mint maga a birtokos, a gazda, ki ma már jobban kell hogy mivelje földjét, miután annak termelő erejét ápolni kell. Ugyanazért a nemzet vezetőinek, a kormánynak, képviselőknek azt mondjuk, teremtsetek olcsó közlekedést az ország belsejében; fogjanak hozzá egész erélylyel a folyók hajózhatóvá tételéhez és uj viziutak előállításához és öntöző csatornák készítéséhez, melyek által Ínséges évek lehetetlenekké válnak. Az amerikai behozatali invásió ellenében, mely minket elbontással fenyeget, nincs államférfi, a ki tagadni merné azon megczá- folhatlan tényt, hogy ezen invásió ellensúlyozásának csak az lehet óvszere, ha neveljük a föld termőképességét, könnyítjük a szállítás eszközeit és a vitelbért a lehetőségig leszállítjuk. — Dapsy László ur több évi próbatétel alapján bebizonyította, hogy az amerikai buza-termelési módot mily sikerrel lehetne nálunk is meghonosítani; kimutatja ugyanis, hogy már az amerikai vetési móddal holdanként néhány forintot lehet megtakarítani. Dapsy ur 81 kilogramos búzát termelt három • szór nagyobb mennyiségben, mint a nálunk divó termelési mód szerint lehetséges. Elodázhatlan kötelességünk termelésünket fokozni, részint hogy olcsó kenyerünk legyen, részint hogy Amerika által el ne gá- zoltassunk. Téves fölfogás az, hogy a magas gabnaárak mozdítják elő meggazdagodásunkat. Ez lehetett akkor, midőn szekéren kellett szállítani; ma a közlekedés által nem mi általunk, hanem az egész világ gabnakészlete által határoztatik az ár. Ha a nép első szükséglete: búza, kuko- ricza stb. drága, ez befolyással van minden iparra, üzlet és kereskedelemre. De ha a termelési képességet fokozzuk, 2—3-szor annyi terem, mint a régi mód szerint s a gazda bőven megkapja a nagy mennyiségből jövedelmét, s ebből az is önként következik, hogy a népnek nem keilend egyedül csak kenyérért dolgozni, hanem más szükségletei is fejlődnek és elérhetővé tétetnek, s ez által az ipar és a kereskedelem az első szükséglet határain túl is terjeszkedig. Az ipar már régi időtől fogva szépen fejlődött s fejlődik mai napig Erdélyben. De hogy még jobban gyarapodhassék, szükséges, hogy piaczot találhasson. Nem akarok én itt Anglia példájára hivatkozni, hogy — mint tudva van — a család elsőszülött fiát állam- férfiai pályára képezik, a másodikból katonát vagy papot nevelnek, s a többi gazda, iparos é3 kereskedő lesz. Csakis a kis Belgiumot és Svájczot kívánom felemlíteni, hol a gyárak, az ipar annyira ki vannak fíjíesztve, hogy az egész földtekén alig találhatni helyet, hol a belga és svajczi hazája iparának s gyárai termékeinek piaczot ne keresett és talált volna, s annak hazájából ügynöke ne volna. Nem akarom én ezzel azt mondani, hogy ezen említett államokkal rögtön versenyre keljünk, mert ez lehetetlen, de lehető igenis, sőt kötelességünk Romániát, Bulgáriát, Szerbiát és Boszniát beutazva, az ottani szükségletet kikutatva iparczikkeinknek piaczot keresni és találni, mert ez a módja, még pedig gyakorlati módja iparunk fejlesztésének. A fehérvári és az itteni szép kiállítás meggyőzhet mindenkit arról, mennyi van már és mennyit lehetne még teremteni. De hogy azt, a mit látunk, az egész országban főleg a néppel megismertessük, szükséges, hogy mindenki iparkodjék téli hosszú estéken népies összejövetelüket rendezni, az itteni szép eredményt a néppel megismertetni. Szegény a nép, az igaz, el van maradva, olvasni nem tud, de hallani tud, természetes és igaz, józan felfogásban sem szűkölködik: tehát élőszóval kell oktatni és serkenteni. Azt mondják némelyek, hogy az uj is- iskola-rendszer szerint 4—5 év múlva mindenki megtanul irni és olvasni. De nekünk nincs időnk 4—5 évig várni. Ma,midőn minden gőzerővel és villanysebességgel jár, 5 év annyi, mint ezelőtt egy század volt. Ezért egy napot sem szabad mulasztani, hanem mindenki képessége szerint köteles előmozdítani a haladást, mert csak igy fog fölvirágozni földmivelési iparunk. Ki igazán szereti hazáját, az ne vesztegesse üres, semmitmondó frázisokkal az időt, hanem a gyakorlat terén van elég teendő: sorakozzunk, és akkor az amerikai invásiót visszaverhetjük. Nehézségeink vannak! De jelenleg veszély nincsen: azért tegyünk meg mindent, hogy a nehézségeket legyőzzük, hogyha netalán később veszély fenyegetne, minden erőnket teljesen annak leküzdésére fordíthassuk, így cselekedve, fogunk igazán hazafiui szolgálatot tenni. „Az Anker“ élet- és járadék biztosító társaságnál 1879-dik évi szeptember hóban benyujtatott összesen 429 bevallás 814.640 frt biztosítandó összeggel, és pedig: 290 bevallás 598,370 írttal halálesetre, és 139 bevallás 216.370 frttal életesetre. Kiállítva lön 261 kötvény 464.051 frttal halálesetre, és 140 kötvény 179.685 frttal életesetre; összesen tehát 401 kötvény 643.736 frttal. A havi bevétel volt 116.115 frt haláleseti őij, és 91.598 frt betételekben, összesen: 207.713 frt. Halálesetekért kifizettetett 48 241. frt. Ez évben benyujtatott 3979 bevallás, 7.933.569 frttal, és kiállíttatott 3706 kötvény: 6.874.500 frttal, ugyanezen időben bevétetett I. 985.916 frt; — halálesetekért pedig kifizettetett: 458.623 forint. A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizetett 8.837.275. frt, és az 1871/79-ik túlélési társulás (Associatio) eredménye 12.656.084 frt volt. Piacai árak. Az eleségnek folyó ára a hetivásáron. 1879. évi nov. 21-én. — Búza, legjobb 79 kilogramm 14 frt 30 kr. Közép 77 ki. 13.80. Legalábbvaló 75 ki. 13.- ROZS, legjobb 72 ki. _ 10.20. Közép 71 ki. 9.40. Leg- alábbvaló70 ki. 8.80. Árpa, legjobb 65 ki. 9.—. Közép 64 ki. 8.50. Legalábbvaló 62 ki. 7.60 Zab, legjobb 40 ki, 7.30. Közép 39 ki. 7.10. Legalábbvaló 38 ki. 7. — Kli- koricza, legjobb 75 ki. 7.30. Közép 74. ki. 7.— Legalábbvaló 72 ki. 6.60. Dara-liszt, métermázsa 24 frt, kilogramm 24 kr. Zsemlye-liszt m o. 22. ki. 22. Fehérkenyér-liszt mm. 20 ki. 20. Fekete-kenyér-liszt mm. 17 ki. 17. Kukoricza-liszt mm. 10 ki. lO.Bizs-kása mm. 32. ki. 32. Buza-daramm. 24. ki. 24. Árpa-dara mm. 36. ki. 36. Borsó mm. 11 ki 12. Lencse mm. ll.kl.12.Bab mm. II. ki. 12.Köles-kása mm. 11. ki. 12.Métermázsa széna 3.50. Ágy-szalma 2. 10. Takarmány-szalma 2.50. Alomszalma 1.50. Köbméter cserfa 2.75. Bükkfa 2.50. Tölgyfa 2.50. Kőszén kovácsnak való mm. 1.76. égetni való mm. 1.80. Faszén hektoliter 48. Lámpa-olaj 36. 40. Kilogram Stearin-gyertya 1. 20. Öntött-gyertya72. Petroleum 20. Lámpából m. i5/i0. Kilogramm szappan 40. Nyers-faggyú 31. Tisztitott-faggyu 68. Marhahús 52. Disznó-zsir 80. Kömény-mag 80. Kó'só 13. Czukor 56. Magyar-bors. 1.20. Paprika 80. Vörös-hagyma 24. Foghagyma 22. Füstölt-szalonna 80. Nyers szalonna 70. Marha zsír 1.20. Sertvés-hus 52. Borju-hus 70. Tojásból 3 db 10. Boreczet 16. Burgonya 1.20. Hektoliter ó bor 16 frt. Ujbor 7 frt. Liter ó bor 24. Ujbor 12. Liter szilva pálinka 70. Közönséges pálinka 30. A „Magyar-Vidék“ a népkonyhákról szólván, segélyeztetósre csak azon egyéneket tartja jogosultaknak, kik arra reá szoruluak és arra valóban méltók. A nöegyletnek is azt ajánlja, segélyezzen élelmi és más házi szükség készletekkel s ne állítson fel népkonyhát. A „Somogy“ a szolgabiró tömérdek dolgát emlegeti fel. a „Vasmegyei Lapok“ 92. sz. a pálinkaivás szomorú következéseit ecseteli; azután roszalja a magyarok között is oly nagy mértékben alterjedt sörivást a borfogyasztás rovására. — A 93. sz. a hirdetések czélszerüségét és hasznát bizonyítgatja. A „Székesfejérvár“ 92. Ó3 93. sz. az „Egyetértés“ után Kossuth levelét közli Helfy Ignáczhoz. A „Vasmegyei Közlöny“ a halál-büntetés mielőbb eltörlését sürgeti Lob Ignácz. A „Győri Közlöny“ 92. sz. elősorolja: minő források szolgálnak alapul s minő díjszabályzat dívik a kövezetvám illetékre nézve Győrben. — A 93. sz. a vidéki duhaj-életről szólván, példákat hoz fel. A „Zalai Közlöny“ 92. sz. mielőtt Römer Florisnak Kanizsán és vidékén tett kutatásai eredményére áttérne: átveszi a „Vasmegyei Közlönyében megjelent e tárgyra vonatkozó közleményt. — A 93. sz. Zalamegye alispánjától rendeletet közöl a phylloxera terjedése meggátlását illetőleg. A „Zala“ azon Írókat ostorozza, kik állítják, hogy mindenről tudnak irni. Vidéki lapszemle. Az „Uj-Esztergom“ 23. sz. a szabadelvüség elveinek erkölcsi irányát a katholicismussal szem közt veszi szemlélődése alapgondolata gyanánt. — A 24. sz. Palkovits Károly polgármester lemondásának okait táláig ttja. A „Pápai Lapok“ a közigazgatási bizottság intézményt czélszeríítlennek mondja. A „Sopron“ 91. sz. a beszállásolási törvény ismertetésének végét hozza. — A 92. sz. általános Kőzgazdászati helyzet 1878-ban ez. czikk vége. A „Székesfehérvár és Vidéke“ 134. sz. gon dolatok ez. czikkben a műveltségről bőszéi. — A 135. sz. Kossuth levelét közli Helfy Ignáczhoz. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. H. L. Pápa. —• A czímszalagot átírattuk. Üdvözlet. R. J. Budapest. — Magánsoraink mentek. — Zircz. — Köszönet. H. R. Bécs. — Az utolsó perczig vártunk 8 kéziratra, nem kaptuk meg. Üdvözöljük. N. A. Veszprém. — A falusi fiatalság czímií czikke jövö számunkra marad. NYILTTÉR* W : fi I s : 73 10-2 RÍ, Tilt és thea-sütemény a legfinomabb minőségben kapható: GSCHEIDT TESTVEREK ezukrászdáj ában * "V eszprémhen. I *Az e rovatban közlőitekért nem vállal^felelöasóget a szerkesztő. Felelős szerkesztő és kiadó: LÉVAY IMRE. Laptulajdouos: KRAUSZ ARMIN. HIRDETÉSEK. 74 A zirezvidéki í-i takarékpénztár 1880. január l-től kezdve a takarék-betét után 61 Az igazgatóság. Rendkívüli olcsó!!! 1874-ili CSOPAKI egy liter SO kr. 1834-ii íj ztok egy liter 1 frt 20 kr Finom THEA és MII, bel- és külföldi THEASÜTEMMYEK flZMJÁIOS fűszer- és bor70 kereskedésében Veszprémben. 3-s i j j osoio iiuApipuaH Arlejtési hirdetmény. 2814. A devecseri kir. járásbíróság vizsgálati és elitéit foglyainak 1880. évi jauuár hó l-től ugyauazou évi deczember hó végéig leendő élelmezése kívántatik. A vállalkozni óhajtók felhivatuak: hogy az ez iránt alulirt kir. járásbíróság hivatalos helyiségében f. 1S79. évi dsczsmbér ixó 3-án. a.. e. 3 óraikor megtartandó szóbeli nyilvános árlejtésen jelenjenek meg; avagy szabályszerűen bélyegzett írásbeli zárt ajánlataikat a fentkitüzött határidőig ugyanott nyújtsák be. A vállalat 10 száztólijával 25 o. é. forintban megállapított bánatpénz készpénzben vagy tőzsdei árfolyammal biró államkötvényben az írásbeli ajánlatokhoz csatolandó; illetőleg a szóbeli árlejtésre jelentkezők által előzetesen leteendő. A vállalkozó részére járó összeg havonként utólagosan, az igazságügyminiszteri számvevőség helyesbítési jogának íentartása mellett bélyeges nyugtára fog kifizettetni. A szerződési kötelezettségét nein teljesítő vállalkozó a kir. államkincstár irányában teljes kártérítéssel tartozik. Az árlejtési feltételek ezen kir. járásbíróság hiv. helyiségében a hív. órákban betekinthetők. Kelt, a devecseri királyi járásbíróságnál, 1879. évi november hó 3-án. w 3-2 TÓTH LÁSZLÓ, ____________________ kir. járásbiró. Veszprémben, 1879. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában.
