Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-11-09 / 45. szám

IRODALOM. Uj zeneművek. „Az Apollo" zeuemfí- iolyóirat legújabb (novemberi) száma követ­kező tartalommal jelent meg: 1. Arabeszk Wachtel Auréltól. 2. Mama nótája, lassú és fris Szabadj Frank Ignácztól, a hires „Hősi induló“ szerzőjétől. 3 Mazarinád induló, Lecocq „Kis Nagysám“ czimfí operettedéből. A népszínház legújabb repertoire darabja. 4. Barátság, polkamazurka Kubinyi Ferencztől. 5. Otto, lengyelke Hölz Lőrincztől. 6. Költe­mény az „Éji violákból“ Tompa Mihálytól. Négy szólamu női énekkar és zongorára zenésíté Feigler Viktór. Hattyúdala ez korán elhunyt jeles zeneszerzőnknek telve szellem- I me! és érzelemmel. Akadémiák s nőidal- egyleteknek igen ajánlható hangverseny darab. Az „Apollo" előfizetési ára az október-deczem- beri negyedévre 1 frt 50 ki\, mely az „Apollo“ kiadóhivatalához (Budapest, vár, Verbőczy- utcza 179. szám) ezimezve küldendő be, legczélszerübben postautalvány utján. Az „Apollo* ezen egyetlen hazai zenészeti közlö­nyünk nyolcz évi fenállása alatt már is egy oly becses magyar zeneirodalmi gyűjteményt alkotott, mely úgy kiállítás mint tartalomra nézve bármily zenegyüjtemény díszére válik, olcsóságra nézve pedig vetekedik a legolcsóbb külföldi kiadmányokkal s ezért pártolásra méltán ajánlhatjuk. Feigler Viktor 1874. évben elhunyt jeles zeneszerzőnknek egy régebben Budapesten megjelent s a Rózsa­völgyi műkereskedő czég tulajdonát képező „Tanító és tanítvány“ czimtí, zongorára négy kézre irt művét a lipcsei „Musikalisches Wochenblatt“ közelebb beható bírálat alá vevén, korán elhunyt művészünk tehetségéről nagy elismeréssel nyilatkozott. Feigler zongora müvei legnagyobb részt az „Apollo" 1872 — 1876 évi folyamaiban jelentek meg. A „Magyar Népvilág“ 31-dik száma következő tartalommal jelent meg: Az 1880. évi költségvetés. Irta: Láng Lajos. — A „Magyar Népvilág“ tárczája. A hazajáró lel­kek (Elbeszélés) Irta: Jókai Mór. — Olasz­ország és Ausztria-Magyarország. — Porosz miniszter az osztrák-magyar és német szövet­ségről. — Gondolkozzunk. Irta: Rakovszky István. — Az afgán ügy. — A zsidók eman- czipálása. — A franczia ügyek. — A keres­kedelmi tárgyalások Németországgal. — Mit költ az ország egy esztendőre. — Elzász és Lotharingia. — Az orosz czár és a német császár. — Az osztrák reichsrátból. — Monarchiánk diplomácziai képviseletében. Mi történt az országgyűlésen. — Szegeden. — Az okkupáit tartományról. — A kávé. — Szegedről. — Csetevájó elfogatása. (Képpel.) — Deák tetemeinek nyugvó helye. (Képpel.) — Különfélék. Alapos mentség. A ki megérzi halálát. — Olvasni való: Halottak napján. (Vers képpel.) — Akaratlan utazás. (Biár Luczián után francziából.) Tizenkettedik feje­zet. Melegország királya. — Minek köszönheti Hermann Ottó megválasztását. — Kijavított hirdetmény. Hogy utaznak az emberek. — Polgárjogi kutyák. — Mi újság? — Gazdák­nak. — Üzleti szemle. Képek: Csetevájó elfogatása. — Halottak napján. — Deák tetemeinek nyugvó helye. — Meghívás a hajósok ünnepélyére. A „Magyar Népvilág“ Jókai Mór képes néplapja, melyet Visi Imre szerkeszt hetenkint egyszer szombaton jelenik meg. Előfizetési ára: Negyedévre 1 frt. Az előfizetési pénzek legczélszerübben posta­utalványnyal a kiadó-hivatalba (Athenaeum épület, Ferencziek-tere) küldendő. „A Képes Családi Lapok“ második füzetének tartalma. Szöveg: 3. szám. Utazás a pokol felé. Elbeszélés, irta Margitay Dezső. A boldogság dalaiból. Költemény Hevesi Jó­zseftől. A medve-akademia. Sacher Masoch i elbeszélése. Amerikai képek. Guarani iudiáu nők. — A gaucho. A chiuin-fa. Margita Néprege Czike Ferencztől. A bankár úr titkai. Braddon E. regénye. Nincs menekvés. A nap fáradalmai után. Útirajzok Afrikából. Stanley H.-tól. Orvosi tanácsadó. A betegség ismer­tető jelei kis gyermekeknél. Kemenczky K.-tól. Humor. Szepike és Pepike. Modern regény 12 kötetben. Irta Németh Béla. A kiváncsi szarka. Mozaik. Statistikai apróságok. Talá­nyok. Szerkesztői üzenetek. 4. szám. Utazás a pokol felé. Elbeszélés, irta Margitay Dezső. Népdalok. Pósa Lajostól. A medve-akademia. Sacher Masoch elbeszélése. Áldozatok kapuja Dahomeyben. Képek a mythologiából. Istenek gyülekezete az Olympon. Pythia, a jósnő. Ambrus apó. Életkép. Jovánovics Emiltől. Kártyázó parasztok. Bajos állapot. Mennyi ideig élhet az ember táplálék nélkül? Dr. H. A bankár úr titkai. Braddon E. regénye. Mozaik. Humor. Az én szegény Laczi pajtásom. Boszniai memoirokból irta Németh Béla. A kiváncsi szarka (Vége.) Orvosi tanácsadó. A betegség ismertető jelei kis gyermekeknél. Kemenczky K.-tól. Sakkjáték. Talányok. Szer­kesztői üzenetek. A harmadik szám képei: Guarani indián nők. A gaucho. A chiuin-fa. Nincs menekvés. .A nap fáradalmai után. A kiváncsi szarka. Öt kép. A negyedik szám képei: Áldozatok kapuja Dahomeyben. Istenek gyülekezete az Olympon. Pythia, a jósnő. Kártyázó Parasztok. Bajos állapot. A kiváncsi szarka. Négy kép. A melléklapokon: A hét története. — Talányfejtések. — Kérdések és feleletek. Magyar könyvesház. — Aigner Lajos kiadásában megjelent és szerkesztőségünkhöz beküldetett a „Magyar könyvesház" 4. és 5. füzete, melyek Irmei Ferencz eredeti szín­művét „Az aranvpróbá"-t hozzák. Ára a két tűzetnek 40 kr. KÖZGAZDASÁG. Phylloxera ügy. S\alay Imre képviselő interpellációja és a szakférfiúk nyilatkozásának meghallgatása után. A phylloxera tovaterjedésének meggát- lása czéljából a földmivelés ipar és keres­kedelemügyi m. kir. miniszter a szőlővessző forgalom tárgyában a következő rendeletet intézte az ország összes törvényhatóságaihoz: A phylloxerának a pancsovai határban történő rohamos fejlődése, mely szerint az ottani szőlőkből már mintegy 700 kát. hold van megtámadva, de ezen szőlőtermésünket nagy veszélylyel fenyegető rovarnak az ország más részeiben is, különösen a borászatilag oly fontos Érmellékeu is constatált fellépése, hol is mintegy 26 hold, nemkülönben a kassai, nagykárolyi, szatmár-németi szőlőkbeui jelent­kezése, hol kisebb, nagyobb területik vannak inficiálva, szükségessé teszi hogy ezen az ország összes szőlőművelésére nézve kiszámít­hatlan károkkal járó baj továbbterjedésének | meggátlása érdekében a legerélyesebb intéz­kedések tétessenek. Tekintettel azon körül­ményre, hogy az Érmelléken és Kassa város határában a phylloxera oly mintaszerüleg kezelt szőlőtelepeken találtatott, honnan évente az ország külömböző vidékeire ezer és ezer számra nemcsak szőlővesszők, hanem gyökeres tövek is vitettek, mely körülményből kifolyó­lag igen valószínű, hogy az országnak még más vidékein is lesznek többé kevésbé meg­támadt területek, ez oknál fogva első sorban szükséges, hogy e szőlővessző forgalma lehe­tőleg korlátoltassék, miért is — az ez iránt meghallgatott szakférfiak egyhangú javaslata folytán ezennel a következőket rendelem: 1. Jelen rendeletem vételétől kezdve úgy sima, mint a gyökeres szőlővessző for­galom illetőleg ezen czikkekkel való szabad­kereskedés csakis az illető község saját ha­tárában lesz korlátozatlan, egyik községből tebát a másikba szőlővesszőt hatósági enge­dély nélkül szállítani ezennel a legszigorúbban megtiltatik. 2. Az egyik község határából bármily közel vagy távoleső más község határába csakis a törvényhatóságtól, — egyik megyé­ből azonban a másikba csakis a vezetésem alatti földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumtól nyert engedély alapján sza­bad szőlővesszőt szállítani. Ennélfogva azon szőlőtelep tulajdonosa, ki szőlőjéből akár sima akár gyökeres vesszőket tovaszállítani kíván, köteles ezen minisztériumhoz folya­modni, honnan is telepe — az ő költségén — egészség rendőrileg megvizsgáltatván szállí­tási engedélyt nyerhet. 3. A phylloxera lépettnek talált szőlő- terület a törvényhatóság által minden további rendelet nélkül, azonnal zár alá helyezendő és onnan mindennemű, úgy gyökeres mint gyökér nélküli szőlő nemkülömben minden fa és cserje nemű ültetvény kivitele teljesen megtiltandó. Nem szükséges a törvényhatóság előtt bővebben indokolnom, hogy az e téren fölmerülhető mulasztás vagy gondatlanság úgy a megye területén létező szőlőterületek, mint később az ország összes szolőmivelésére nézve mily kiszámíthatlan károkat vonhat maga után; annyival inkább reményiem és követelem tehát, hogy a törvényhatóság nem­csak gondoskodni fog miszerint e rendeletem a veszély nagyságára való komoly figyelmez­tetés mellett az összes lakosság tudomására jusson, hanem a legerélyesebben oda is fog hatni, hogy e rendeletem értelmébeni intéz­kedések a legszigorúbban foganatosíttassanak is. Kelt Budapesten 1879. október 21-én B. Kemény s. k. Piaczi árak. Az elesésnek folyó ára a hetivásáron. 1879. évi nov. 7-én. — Búza, legjobb 79 kilogramm 14 frt 40 kr. Közép 77 ki. 14.-. Legalábbvaló 75 ki. 13.30 Rozs, legjobb 72 ki. .9.80. Közép 71 ki. 9.40. Leg- aábbvaló 70 ki. 9.—. Árpa, legjobb 65 ki. 9.— Közép 64 ki. 8. —. Legalábbvaló 62 ki. 7.50 Zab, legjobb 40 ki. 7.—. Közép 39 ki. 6.80. Legalábbvaló 38 ki. 6.60 Ku* koricza, legjobb 75 ki, 7.—. Közép 74. ki. 6.50 Leg­alábbvaló 72 ki. 6.20. Dara-liszt, métermázsa 24 frt, kilogramm 24 kr. Zsemlye-liszt m n. 22. ki. 22. Fehér­kenyér-liszt mm. 20 ki. 20. Fekete-kenyér-liszt mm. 17 ki. Í7. Kukoricza-liszt mm. 10 ki. 10. Rizs-kása mm. 32. ki. 32. Buza-dara mm. 24. ki. 24. Árpa-dara mm. 36. ki. 36. Borsó mm. 11 ki 12. Lencse mm. ll.kl.l?.Bab mm. 11. ki. 12.Köles-kása mm. 10. ki. ll.Métermázsa széna 3.50. Ágy-szalma 2. 10. Takarmány-szalma 2.50. Alom­szalma 1.50. Köbméter cserfa 2.75. Bükkfa 2.50. Tölgyfa 2.50. Kőszén kovácsnak való mm. 1.76. égetni való mm. l.SO. Faszén hektoliter 48. Lámpa-olaj 36. 40. Kilogram Stearin-gyertya 1.20. Öntött-gyertya72. Petro­leum 22. Lámpabél m. 15/10. Kilogramm szappan 40. Nyers faggyú 31. Tisztitott-faggyu 68. Marhahús 52. Disznó-zsir 80. Kömény-mag 60. Kősó 13. Czukor 56. Magyar-bors. 1.20. Paprika 70. Vörös-hagyma 24. Fog­hagyma 22. Füstölt-szalonna 80. Nyers szalonna 70. Marha zsir 1.20. Sertvés-hus 52, Borju-hus 70. Tojásból 3 db 10. Boreczet 14. Burgonya 1.30. Hektoliter ó bor 16 frt. Ujbor 7 frt. Liter ó bor 24. Ujbor 12. Liter szilva pálinka 70. Közönséges pálinka 80. Vidéki lapszemle. A „Pápai Lapok“ a lovaskaszárnya ügyében, e lapok 42-ik sz. megjelent cz.kket hibás kiindulási pontja miatt helyre igazítja. Az „Uj-E8Ztergom“ 19. sz. a halottak napja alkalmából bozza czikkét. A 20. sz. a pénzügyminisz­ter költségvetését mutatja be olvasóinak helyeslő so­rok kiséretében. A „Sopron“ 87. sz. a megyei közgyűlésen elő­fordult tárgyakat és az azok fölött kifejlődött nagyobb viták eredményét hozza. A 88. sz. Pottyondy Ágost bűnügye tárgyalását Írja le. a „Székesfehérvár és Vidéke" 130. szám gondolatok halottak napján. A l31. sz. a közös had­ügyminisztérium hirdetményére a cs. és kir, hadse­regnek kész rnházati, felszerelési és nyeregszerszám- beli, valamint ágynemüekben való szükségletét illetőleg — hívja fel iparosaink figyelmét. A „Somogy“ teljesen meg van elégedve a pénzügyminiszter jövő évi költségvetésével minden tekintetben. A „Magyar-Vidék“ szerint csak egy Pápa és Keszthely közti vasút mozdíthatja elő Pápa város ke­reskedelmét. A „Vasmegyei Közlöny“ Römer Flóris kuta­tásai Sümegen és Keszthelyen. A „Székesfejérvár“ 88. sz. a halottakról em­lékezik meg kegyeleteseu. A 8a. sz. könyvet kér a népnek, az a-j óhajtja, hozzuk oly helyzetbe a népet, hogy könyvek által taníthassuk, befolyást gyakorol­hassunk szellemi életére, gondolkozására érző tehet­ségének fejlesztésére. A „Zalai Közlöny“ 88. sz. a halottak napja alkalmából kegyeletes szavakban emlékezik meg a sirok lakóiról. A 89. sz. Torsauszky úr ügybuzgósá- gát emeli ki azért, hogy a nagy-kanizsai fegyenCaek is ódájában népszerű előadást tartott a borászat és szölöszetröl. A „Vasmegyei Lapok“ 88. sz, a halottak emlé­kének szentel kegyeletes sorokat. A „Győri Közlöny“ 88. sz. egy paraszt vezér- czikk, melyben két gazdaember pipaszó mellett egy­másnak panaszkodik. A 89. sz. a párbér és lélekpénz beszedése sok gyűlölködéssel jár. A „Keszthely“ gróf Festetics Taszító kegyur áldozatkészségét emeli ki. A „Zala“ a zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen okt: 13-án tartott rendkívüli köz­gyűlésének jegyzőkönyvét hozza. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. N. G. Feisö-Eörs. — Vettük, alkalmilag közöl­jük. Köszönet. Sz. A. Balatonfó-Kajár. — KöszünjUk. Máskor is kérjük szives közlését. A „Magyar Vidék“ tek. szerkesztőségének. — Magánsorokban válaszoltunk. H. P. Teme8Vár. — Megkaptuk. Üdvözlet! M. J. Ténye. — A csalánból mi lett ? Felelős szerkesztő és kiadó: LÉVAY IMRE. Laptulajdouos: KRAUSZ ÁRMIN. I B U i 1 > liXÉ SE Ív. Van szerencsém ezzel értesíteni Veszprém város és vidéke mélyen tisztelt polgári és úri közönségét, hogy f. évi október 1-sején a Schill-féle házban a főpiaczon megnyitottam és bármilyen díszítő és kárpitos munkát, úgyszintén előforduló javításokat vagy átváltoztatásokat jutányosán elvállalok, jól és gyorsan teljesítek. Szives pártfogásért esedezve, vagyok mély tisztelettel 62 4—4 WALTER LIPOT, kárpitosmester és díszítő. Kitűnő Rendkívüli olcsó!!! CSÓKAKŐI PECSENYE-BOR |Ä^ljlj LICHTNECKERT ANTAL saját termésfi tiaz- * . '' tán kezelt finom csókái borából palaczkokban e£J lefejtve 11834“ Gscheidt testvéreknél egy liter 1 frt 20 kr. a következő árakért kapható 1872-ik évbeli FilIOlll THEA és RHIIM, bel- és külföldi THEA- I-ső osztályúból 1 literes palaczkkal 70 kr. \1 /VUD í1 Vj literes palaczkkal 45 kr. Finom vörös SÜTEMÉNYEK TOMJAllUi) fűszer-és bor­hárslevelű % literes palaczkkal 45 kr. Az 7o kereskedésében Veszprémben. üvegek: literesek 12 kr. */2 literes 10 krral váltatnak vissza. ! j j I psop iiUAnipuea E : PILEPSIÁT (eskórt) gyógyít levélileg Dr. Killisch külön­leges orvos Drezdában (Neustadt.) Legnagyobb tapasztalás, miután több, mint 11,000 egyén gyógyít tatott. 67 3-2 71 ív • 1—1 Hirdetmény! Szmertnik Béla ur tulajdonához tartozó 80 darab birka, 22 darab tény ész kos, 3 ló, 2 kocsi, 12 darab tenyész-disznó, egy 4 lóerejü cséplőgép, gazdasági fel­szerelések és butornemüek Szentkirályszabadján a MÁRKUS-fóle untakban 1879. évi november 15-én délelőtti órákban nyilvános árverésen eladatni fognak, mire a venni szándéko­zók meghivatnak. Rabélelmezési árlejtés! A zirczi kir. járásbíróság foglyai élelmezésére az 1880-ik évi időtar­tamra szíikséglendő élelmezés végett 1879. évi deczember hó 10-én d. e. 10 órakor ezen kir. járásbíróság iro­dájában 60 frt bánatpénzzel ellátott zárt ajánlatokkal egybekötött árlejtés fog tartatni. A feltételek úgy itt, valamint a zirczi körjegyzőség irodájában meg- szemlélhetők lesznek. Zirczen, a kir. járásbíróságnál 1879. évi novemberhó 6-án. ÁNYOS PÁL, kir. aljárásbiró mint a kir. járásbíróság vezetője l-l Veszprémben, 1879. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom