Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-08-24 / 34. szám
Athen s Sparta közötti belbáboruban az első megbukott, míg végre mindkettő a makedón igába dől. A rómaiak történetében látja a római birodalmat egy kis városkából világ- hatalomra jutni s a fény tetőpontjából újra a homályba sülyedui, míg végre a szétzüllött birodalom romjaiból phőnii-ként uj fénynyel s műveltséggel újból feléled a római császárság De kérdezzük azon okokat, melyek a görögök győzelmét elősegítek, azon kényszerítő factorokat, melyek az Athen s Sparta közötti háborút létrehozták, vagy ki okozta azt, hogy Görögország folytonos belviszály- ban elzsibbasztott erővel nem tudott egységes államot alkotni, míg Róma, mely mint szigetecske emelkedett az ellenséges népconglome- rat között, a hatalom oly fényes magaslatára tudott emelkedni s fordítva melyek azon okok, melyek ezen virágzó, hatalmas államot aláaknázták s léterejét megtörték, stb. Alig vagyok hajlandó hinni, hogy a tanulók közül sokan tudnának egyes kérdésekre megfelelni. Ennek oka pedig az, mert a fiút nem figyelmeztetik az iskolában azon történeti alapokokra, melyek egy nemzetet uagygyá tenni s azt újra megbuktatni, a tönk szélére hozni képesek. Nem tanulta azt, hogy valamint a mennyiségtanban, úgy a történetnek is vannak törvényei s ép úgy mint az előbbinél az egyes mennyiségtani műveletek soli- daris kapcsolatban vannak egymással; úgy a históriai események is szoros lánczolatot képeznek, hol az egyik esemény a másiknak kifolyása, hol ok s okozat; előzmény s következmény szigorú egymásutánban következnek Épen abban áll a történeti előadás becse, hogy az események hű előadása párosodva légyen azon vizsgálatokkal, miképpen függnek össze a régiek az ujjal s melyek azon psychologist törvények, melyek a történet hosszú lánczolatát összekapcsolják. Ha tehát a történet előadásának gyakorlati hasznot akarunk biztosítani s azt akarjuk, hogy a tanulóban a történet maradandó gyökeret verjen, úgy a moudottak után világos, hogy benne a történeti érzéket s gondolkodást kell nevelnünk. Kitüntetnünk kell egyszersmind azon befolyást, melyet bizonyos társadalmi vagy vallási esemény, a kor politikai eseményeire gyakorol vagy viszont, de egyszersmind figyelemmel lenni arra, hogy azon bonyolult eseményeket, melyeknek nevezetes következményük nincsen, minél rövidebben tárgyaljuk vagy egészen mellőzzük, ellenben a történet oly eseményeit, melyek bizonyos tekintetben mintegy forduló pontot képeznek, hogy azokat kellően méltányolva adjuk elő. Ez a tanulóban az események s személyek iránt érdeket fog kelteni, őt gondolkodásra fogja ösztönözni s arra késztetendi, hogy kutassa a tárgyi összefüggést s az események nemzőokait. Csakis ily előadás után fog a tanuló a történetből következtethetni s tanulságokat vonhatni, csak ily esetben leend a történet az »élet tükre* Csillag S A VIDÉK. Pápa, augusztus 20. A »Pápai Lapok* eddigi tulajdonosa, Yajdits Károly ur lapját eladta Dr. Fény vessy Ferencz urnák, ki September hótól kezdve e lapok szerkesztője is lesz, mig a szerkesztőségi felelősséget Horváth Lajos jogtauár ur vállalta magára, ügy hisszük, hogy a »Pápai Lapok* ily kitűnő erők vezetése mellett igen sokat fognak nyerni Timár Elek ismert ügyvéd, de ki pár év óta Hem praktizált, a napokban halt meg. E gazdag ügyvéd, ki legény-ember maradt, oly túlságos takarékos volt, hogy jobban rá illik a fösvény szó. Sok pénzét és ingatlan vagyonát végrendeletileg rokonainak testálta, de dicséretre méltó volt tőle az, hogy az irgalmas kórház számára mégis hagyott 2500 forintot. E hó végén Dr. Fenyvessy Ferencz ur egy jótékony czélu műkedvelői előadást fog rendezni a Griff termében. Ki Fenyvessy ur kitűnő műizlését, annak ritka ügyességét, hathatós befolyását és megnyerő modorát ismeri, annál nincs kétség, hogy az előadás művészileg összeállított, ügyes csínnal rendezett, érdek-feszítő és élvezetes leend, a miért biztossággal a legjobb sikert lehet megjósolni. ‘Polgár. Almádi 1879. aug. 20-án. T. szerkesztő úr! Kr. ur a »Veszprém* múlt számában közzétett sok szenvedélylyel, de kevés routine-nal összeállított soraiban bizonyítékokat követel tőlem, hogy »kivel volt ő goromba, vagy kit zsebelt ki* az al- mádi-i iürdő bódékbau ? Megvallom, hogy e követelés nagy feladatot ró rám; nem azért, mintha a gorombáskodás bebizonyítására nem volnának adataim, hanem azért, mert Kr. urnák a fürdővendégekre tett megjegyzései közt némelyek annyira nélkülöznek minden tisztességet, hogy azokat nyilvánosságra hozni tiltja a morál és az illem. lllustrálására mégis annak, hogy mily bánásmódban részesülnek a fürdővendégek Kr. ur részéröl, csak két esetet említek fel. Augusztus 5-én d. u. igen sok vendég lévén a íürdőnél, külön bódét a legnagyobb protec- tio mellett sem lehetett kapni. A ki tehát fürdeni akart, kénytelen volt társul mást maga mellé venni. A többi között három kisasszony akart bemenni egy bódéba. Kr. ur azonban ezt meglátván, ilyeténképen adott kifejezést észjárásának : »Hárman bizony nem mennek be, mert nem engedem meg, hogy a bódét tele balházzák.* Inasának pedig ugyanekkor harsány ban gon ilyen szóbeli ukázt bocsátott ki: »Állj ide az ajtóba, s vigyázz, nehogy a vendégek közül valaki ellopjon valamit.* Elhiszem, hogy Kr. ur az ily szavak alkalmazásában még nem látja megsértve az ■ illemet, mert aunak megítéléséhez, hogy adott viszonyok közt mi iliik, és mi nem illik, finom érzék és müveit lélek szükséges Hogy pedig a vendégek kizsebelésére vonatkozó észrevételeim sem voltak alap nél- i küliek, azt Kr. ur soraiból is lehet következtetni. Mert, hogy eddig követett eljárását igazolja, maga magyarázza, hogy a fürdő bódék oldalán látható, és tarifának gúnyolt hierog- lipkoknak mi a practicus értelme. De jó is volt e tarifa értelmét megmagyaráznia magának a szerzőnek, mert közönséges phanta- siával biró ember annak allegorikus jelentőségét még sejteni sem meri. Beismeri továbbá Kr. ur önmaga, hogy egy ízben valakitől a fürdésért járó 10 krt kétszer megkövetelte. Csakhogy Kr. ur ezen eset felemlítéséuél is lényeges tévedésben van. ü ugyanis azt mondja, hogy »ketten ftt- rödtek s egy sem fizetett.* Pedig megfordítva történt. Egy lürdött és kétszer fizetett. Ily körülmények közt csak Kr. ur iráut való kiméletességbol nem akarom ezen ügyet annyira elmérgesíteni, hogy még nevekre is hivatkozzam. Hisz az én eljárásom jogos volta abból is kitűnik, hogy felszólalásomat a fürdő közönség legnagyobb része osztatlan tetszéssel fogadta; de érezte annak jogos voltát maga Kr. ur is, mert válaszában gorombáskodott, a helyett, hogy tárgyilagos lett volna. Ez is eljárás; ahol érvekkel harczolui nem lehet, ott kisegít a gorombaság, — csakhogy nem mindig. És még Kr. ur én tőlem elégtételt kér! Ugyan miféle elégtételt ért V Esküdtszéket ? Avvagy talán az elégtétel adásnak valami romantikus nemét: párbajt vagy istenítéletetV De hisz ezek közül ez utóbbit megszüntette a kor haladó szelleme; az előbbit üldözi a büntető hatalom; az első pedig nagyon költséges. Ajánlom tehát Kr. urnák a bagatell- biróságot! Ezek után levelemet azon biztató ígérettel zárom be, hogy ezen polemiábau az utolsó szó az enyém leend.*) rB. J. H I R E l N K, *A király születésnapja. - Ö Felségének magas születésnapját városunk a szokott ünnepélyességgel ülte meg, azzal a különbséggel, hogy az ima még forróbb volt ajkainkon mint máskor, mert azt az a fejedelmi köny is hevítette, mely az atyai szivü király szemei bői tízeged romjaira hullott. Megyés püspökünk távollétébeu az ünnepélyes szent misét a különböző testületek és nagyszámú hívők jelenlétében Pribék István felszentelt püspök úr ő méltósága tartotta. — A székes-egyház ének- és zenekara ez alkalomból Fnchsnak, Haydn tanítványa — és Kismartonban utódjának, szép C—dur miséjét adta elő a kellő hatással. — A díszebédet, melyen városunk előbbkelői valának együtt, Bezerédy Miklós püspök úr ő méltósága adta. A testben agg, de lélekben ilju házigazda a meghatottság emelkedett hangján ezen szép pohárköszöntést mondta: (j Felsége Ferencz József apostoli királyunk, közelébb, midőn t. i. hu- szouötéves házasságának emlékét ültük, saját alattvalói által majdnem váratlanul a hűségnek, hódolatnak, törhetlen ragaszkodásnak oly fényes bel- s küljeleivel magasztaltatott fel s pedig akkor midőn másutt a fejedelmek ül- döztetnek, miuővel jelenleg egyik európai uralkodó sem dicsekedhetik és e ritka szerencse háromszáz év lefolyása alatt egyik ausztriai házból levő királyunknak sem jutott Ennek folytán ma, midőn Ő Felsége születésének évfordulati napját üljük, semmit íoróbban nem óhajtunk, mint hogy az egek Ura Istene Ő Kir. Felségét, miut akire nézve bebizonyult a deák mondás valósága: opes regum corda sub- ditorom, alattvalóinak boldogítására hova tovább éltesse. — A jelenvoltak hódoló tiszte*) Nehogy ezen ügy a nyilvánosság előtt elmérgesedjék, azt ezen közléssel lapunkbau befejezettnek nyilvánítjuk. Szerit. : létük jeleni állva hallgatták végig a pohárköszöntést, melyet háromszoros lelkes éljennel zártak be. — Ő Felsége születésnapját városunk többi hitfelekezetei is fényesen ülték meg templomaikban. *A nemzet ünnepe. - Szent István király évfordulati nemzeti ünnepén még az ég is felhőtlen tiszta kékjébe öltözött, feltűzve homlokára a legragyogóbb gyémántot — a forrón sütő napot. Hogy ne örült volna tehát a magyar nemzet is, mely már annyi borúra virradt. Városunk lelkes lakói fényesen ülték | meg e napot is. A székesegyházban az ün- ! nepélyes szent misét Pribék István püspök úr ő méltósága, a sz. beszédet pedig dr. lfédey Gyula ur tartotta. A fiatal szónok a vallásosság szükségességét fejtegette, igen j helyes tapintattal a hitetlenség hirében álló I legnagyobb elmék szemeuszedett mondásaiból j vevén győző érveit, melyeknek erejét az előadás higgadtsága is növelte. A díszebédet e na- ponismétBezerédyMiklóspüspökúrő méltósága ; adta városunk főbbjeinek, melyet ezen tőről metszett magyar pohárköszöntéssel fűszerezett: | Árpád atyánk szerzeményét, ami kedves ma- ! gyár hazánkat, sz. István első dicső királyunk, tekintve az akkori kor igényeit, oly czélszerü j törvényekkel és üdvös intézetekkel látta el, hogy a magyar nemzet, ha nem is oly fénye- \ sen, mint Nagy Lajos és első Mátyás idejében volt, de mégis fennáll, sőt némelyek közelébb j ezeréves jubilaeumot készülnek tartani és ott, hol Pusztaszer állott, új várost építeni, minek folytán forrón óhajtom, hogy hazánk necsak e közelebbi ezer éves jubilaeumot tarthassa meg, hanem a másod- vagy két-ezeréveset is és hogy ez idő alatt Szt. István jobb kezének s koponyájának maradványai Budapesten és Székesfehérvárott körmenetileg széthordoztas- sauak, elvégre, hogy a Duua-melléki tartományok mind kivétel nélkül a nagy nemzetet ismerjék el uroknak. Adja Isten! Úgy legyen. — A jelenvoltak lelkes éljenei jutalmazták a ritka magyar érzelmű házigazdát. ‘Személyi hírek. — Bezerédy Gyula alispán úr e hó 17-én tért vissza körüukbe és vette át a megye ügyeinek vezetését. — Véghely Dezső megyei főjegyző úr a napokban távozott el a történelmi társulat gyűléseire Erdélybe. — tízvaratkó Kálmán és Perger Józseí városunkba áthelyezett gyrnn. tanár urak új állomásaikat már elfoglalták. — Auer Lipót oroszországi udvari hegedűművész, városunk szülöttje, ma vasárnap d. u. érkezik városunkba nejével együtt és hétfőn Balaton-Füredre ráudul, hol mintegy két hetet fog időzni. •Kostoló. A nöegylet által Ferenczy Teréz urhölgy elnöklete alatt f. hó lö-áu rendezett »kóstoló* a ,Győre-kert“-ben ismét arról tanúskodott, hogy az egylet folyton képes, mások kedvéért s a saját jóvoltáért, az általa rendezett és rendezendő kedélyes mulatságokkal néha-néha elevenebbé tenni egyhangú életünket. Ételben nem volt hiány, sem a por- cziókban, mert egy egy piczuláért (aki többet nem adott) nem kellett a »jólakásig“ nagyon sokat »kóstolgatni*. Az italok közé—mondják—gyöngébb hiruevüek is elegyedtek; aki ivott belőlök, az jobban tudhatja. Természetes, hogy a kedves »pmczérek* a szolgálatban kifáradva, édes-örömest megpihentették lábaikat egy kis tánczban- Itt sem volt hiány; az első négyest 46 pár tánczolta. Körülbelül 2 óra után lett teljesen vége a mulatságnak. A jövedelem, úgy halljuk, „kóstolóra* elég volt. «Köszönet. — A helybeli jótékony nöegylet mindazoknak, kik a minapi kóstolón resztvettek és ez által az egylet nemes czéi- jait előmozdították, valamint a veszprémi fiatalságnak, mely szives közreműködésével e jótékony vállalatot sikerre* vezette, hálás köszönetét mond. *A „Pápai Lapok“ szerkesztésében szeptember elsejétől kezdve nagy változás fog be- állani. Laptulajdonos és szerkesztő dr. Fenyvessy Ferencz úr lesz, kit lapunk olvasói a „Pápai Lapokéban megjelent és vidéki lapszemlénk által méltatott jeles czikkei után már névleg ismernek. A szerkesztésért való felelősséget pedig Horváth Lajos jogtauár átvállalta magára, ki a nevezett lapnak eddig is tevékeny munkatársa volt. Üdvözöljük a hírlapirodalom terén e két derék férfiút és szerencséseknek érezzük magunkat, hogy velők együtt ugyanazon egy czélra, megyénk anyagi és szellemi jólétének előmozdítására, ugyanazon eszközzel, a sajtóval működhetünk. •Beiratás. — A helybeli nagygymnasi- umba az 1879/g0-iki tanévre a beiratasok aug. 29., 30-, 31. és szeptember három első napján lesznek a délelőtti órákbau. A magáu-, pót- és javító-vizsgálatok pedig ugyanaz napok délutánjain tartatnak. «Beküldetett. - T. szerkesztő úr! Mi lehet aunak az oka, hogy a székesegyházi kar, mely ő felsége születése napján a dere- kasau előadott miséért általános dicséretet vivott ki, a két nappal később eső nemzeti nagy ünnepen, István király napján, olyasmit engedett megtörténni, amire a műértő ember azt moudja, hogy »scandaluin*, a laikus meg, hogy „furcsa*?! Eltekintve a »nemzeti ünnep* fogalmából származható érzékenykedésektől, azt kell hinnünk, hogy a kar vagy a ft. káptalant, vagy a templomi közönséget, vagy — önuönmagát nem tisztelte eléggé. — Egy jól halló „laikus.” (Felette sajnáljuk, hogy ez megtörtént, és hisszük, hogy a székesegyházi kar nem fog többé alkalmat adni, hogy bárki is ellene a nyilvánosság előtt panaszt emeljen. Szerk.) *8186. Veszprém megye alispáni hivatalától. A megye törvényhatósági bizottságának folyó évi május hó 5-én 59. szám alatt hozott azon határozata, melyben kimondotta, mikép az eddigi szabályrendeleten alapuló gyakorlat megváltoztatásával bizottsági rendes közgyűléseit éveukint nem kétszer, május| és november hónapokban, hanem negyedévenkiut, és pedig márczius, junius, szeptember, és de- czember hónapokban, mindenkor az első hétfőn fogja tartani, a magyar királyi belügyminisztérium junius hó 28-án 29877. szám alatt kelt intézvényével helybeu hagyatván: ezen már érvényre emelkedett bizottsági határozat alapján felkéretnek a megye bizottság és a megye állandó választmány igen tisztelt tagjai, hogy az ezennel folyó évi szeptember hó 9-ére kitűzött megyebizottsági rendes közgyűlésre és az azt megelőzőleg szept. hó 5 és 6 án tartandó állandó választmányi ülésre megjelenni szíveskedjenek. Az ülésen a folyó ügyeken kiviil mint legfontosabbak tárgyaltatni fognak. A törvényhatóság 1880. évi költségvetési előirányzata, a magyar királyi belügyminisztériumnak a hadsereg és honvédség állandó beszállásolása, illetőleg laktanyák építése tárgyában julius hó 23-án 34317. sz. a. kelt leirata, s a megye alispánjának ide vonatkozó indítványa; a megye székházának felépítése tárgyában; Szeutes István árvaszéki előadó lemondása folytán megürült árvaszéki ülnöki állásnak választás utján való betöltése. Kelt Veszprémben, 1879 évi augusztus hó 11 én az alispán távollétében Véghely De^ső megyei főjegyző. ‘Jegyzői szigorlat A megyei alispáni hi vatalnál tek. alispán ur elnöklete alatt f. évi augusztus hóban következő jegyzői vizsgák fognak tartatni, és pedig: augusztus hó 25 és 26-ik napján Benvács Antal bársonyosi és Talabér Dezső varsányi lakosok, augusztus 28 és 29 én pedig Kurucz János devecseri és Horváth György ösküi lakosok. «Veszprém vármegyének 1880. évi költségvetési előirányzata a megyei alispáni hivatalban a mai napon szeptember hó 5-ig közszemlére kitétetett s ott a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető. Veszprémben 1879 augusztus 22. Bezerédy Gyula, s. k. alispán. •Műkedvelői hangverseny. Bilaton Fü- reden — mint a M. Á-nak Írják: —Sz. István napján az ottani szeretetház javára műkedvelői hangverseny volt, melyet Tarhóczy Gusztáv és Prém József mint rendezők rögtönöztek, s mely igen jól sikerült. A Károly- féle vendéglő nagyterme az Anna bál óta nem telt meg oly előkelő és nagyszámú közönséggel. — Az ott időző aristocratia több tagja által volt képviselve, kik a jótékony czélra, különösen Cséry Lajosué urhölgy és Jajso- víczky Hona k. a. buzgólkodása folytáu, melyet a péuztárnál kifejtettek jelentékeny felülffze- tésekkel váltották meg jegyeiket. Ott volt b. Fiáth Fereuczné, gr. Cziráky Antalué, Trau- tenberg bárónő, gr. Eszterházy László, id. b. Földváry Lajos, Simon Zsiginond tihanyi apát s mások. A műsor változatos volt egyik-másik közreműködő játéka nagyobb mértéket is igényelhet, mint amilyent a műkedvelőknél alkalmaznak. Tarnóczy Gusztáváé és'báró Duka Tivadar (Pozsonyból) igaz érzéssel és bevég- zett technikával adták elő a zongorán a „Trou- badour-t. Azonkívül Tarnóczy Gusztavué egy hosszabb »Egyveleg‘-gél szűnni nem akaró tapsokra ragadta a közönséget: b. Duka Tódor pedig három csárdást nagy tetszés mellett játszott. Hortoványiné Lonkay Irén népdalai a »Sárga csikó* és »Piros bugyelláris-*ból gyújtó hatással voltak s a közönség azokat ismétel- tetó is. Németh Hona Székely Imre »Sziréu*- jét játszotta szabatosan élénk hatással. Mangold Béla Petőfitől a „Szomjas ember tűnődésé* -t, Krausz Francziska pedig Gyulay Pál ,Éji látogatás“-át szavalta. Ez utóbbi költemény, mely az árvák javára rendezett hangversenyen épen alkalmi volt, az érzésteljes előadás által megindítá a közönséget. Végül a »szeretetház* növendékei közkívánatra maguk is /észt vettek az előadásban, igazgatójuk Nagy Áron vezetése alatt néhány kardalt adván elő összevágóau A mondott czélra mintegy 200 frt gyűlt be. «Badacsonyból írják lapunknak: ügy látszik, hogy a hajdan hires badacsonyi bálok ismét felélleduek. Ugyanis f. hó 16-ún Badacsonyban víg és kedélyes tánczvigalom volt Hertelendy Ferencz úr lakásán, ü Lady patronesse szerepét Pauler Tivadarné ő Exja és Bertényiné úrnők viselték. Az ételek- és italokról az ottani birtokos családok: Skublics, Bogyay, Szentirmay, Pauler, Bertényi, Nagy, Kisfaludy stb. gondoskodtak. — A táucz este 8 órakor kezdődött és tartott szakadatlanul reggeli 6 óráig. Panaszuk uem lehetett a táuczosnőknek, mert legalább háromszor auuyi volt a táuczos, kiket a szives házi úr Magyar- ország minden vidékéről hivott össze. A tán- czosuok közül fölemlítjük a következő neveket : Nagy Sarolta, Nedeczky Emma, Barthodeiszky Mathild,- Skublics Elza és liafaela, Szentirmay
