Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-26 / 43. szám

niából; továbbá Br. Eötvös József emlékszobra; a magyer nemzet halottjai képekben; a szé­kesfehérvári kiállítás. Ezeket követi a nővilág, virág naptár és tréfás jövendölésmód az una­lom óráinak elűzésére; rövid szakácskönyv, vadászati tanácsok és a gazdák naptára, a mérges gombák ismertető jelei, hasznos tud­nivalók a háztartás körül és orvosi tanácsadó némely kisebb bajokban és betegségekben, melyek házilag is kezelhetők. Humorisztikus része után van benne budapesti kalauz azok számára, kik vidékről budapestre felrándulnak, mit az ügyes kiadó még azzal is tetéz, hogy mindenben felvilágosítást és útbaigazítást adat a .Képes Családi Lapok“ szerkesztősége ál­tal azoknak, akik hozzá fordulnak. Részletes és becsülendő díjszabályzat található a pósta és távírdákról. Bezárja e bő és változatos tar­talmat a Budapesten lakó ügyvédek és fogor­vosok betűs névsora, lakása és az országos vásárok jegyzéke. Ily gazdag tartalmú naptár csakugyan megérdemli, hogy t. olvasóink fi­gyelmébe ajánljuk annálisinkább minthogy az ára csak 60 kr. 'Az iparosok figyelmébe. - Gelléri Mór jelesen szerkesztett lapja az .Iparosok Lapja* mellett még .Szünóra* irodalmi melléklapot is ad, melynek első száma e változatos tar­talommal jelent meg: Egy anya. Rajz, írta Balázs Sándor. A kis gyűrűs legény. Költe­mény Pósa Lajostól. A hetedik napon. Rajz a népéletből, irta Palotás Fausztin. Akit az örvény sodor, Vázlat Hevesi Józseftől. Min­dennapi történetek. Különféle. Szótagrejtvény. *A soproni kereskedemi és iparkamará­nak szept hó 1-én tartott rendes üléséről vet­tük terjedelmes jegyzőkönyvét, mely bői dióhéjba szorítva ezeket veszszük ki. Az ülést Zergényi Gyula új elnök nyitotta meg szép rövid megnyitó beszéddel. Juu. 6-tól szept. 1-ig 400 ügy érkezett és lett szabályszerűen elintézve. Kamarai illeték fejében 2867 fr Sl/2 kr. ér­kezett be. A kamara a bécsi ,Duna-egyletet* támogatni fogja. A magyar nyugati vasút Grácz- ban a pályafőn tárházat emelt. Az elhalt Pálfy Sándor kamarai tag helyébe Marki József hi­vatott meg. Az elnök indítványozta, hogy Bosznia- és Herczogovinában is állíttassanak fel kereskedelmi kamrák, majd hogy a nem kinostárilag kezelt póstahivataloknál az utal­vány mellett feladható maximál összeg felebb emeltessék. 'Hetipiaczunk folyó hó 24 én. - Az őszi üzleti forgalom nem felelt meg ez ideig vá­rakozásunknak, gabna a legutóbbi két heti piaczunk alkalmával szilárd ár mellett maradt, az utóbbi betipiacz alkalmával számos vidéki közönség volt képviselve, gabnanemű, káposzta és mindennemű élelmi szer gyorsan és jó ár mellett kelt el, különösen burgonya, ebből kevés volt is hozva, mert Zircz tájékán alsó- austriai kereskedők több ezer mázsa burgo­nyát vettek. 'Közegészség. — Az egészségi állapot a lefolyt két hét alatt a megelőző kéthetihez képest annyiban változott, amennyiben a váltólázas kórállapotok nagyobb számmal me­rültek fel. Dr. Fischer Béla Elhaltak. Csőszi János, 52 éves, béllob-, Link Borbélya, 67 éves, tüdővizenyő-, Schmidt János, 3 éves, hörglob-, Kaiser János, 41 éves, szövetközi májlob-, Böcskei Erzsébet, 53 éves erőmüvi sértés-, Kreutzer Adel 2 V2 éves, nehózkór-, özv. Pauer Therézia, 75 éves, végelgyengülés-, Pikier István, 1% éves, gyermekaszály, Orosz Pál, 38 éves, tüdőgümő- kór-, Tóth Ferencz 73 éves, végelgyengülés-, Pap Julia, 47 éves, tüdőhártyalob-, özv. Horváth Julia 45 éves, tüdősorvadásban. — Született két hét alatt 7 fiú 7 leány. 'Házasságra lépett Vörös Sándor Var­sányi Juliannával. Időjárásunk okt. 18.-okt. 25. Okt. 18. Sz. r. — d. jj— este derűit + 2° R. Okt. 19. V. r. felhős -f- 4° R. d. felhős -f- 6° R. este derűit -f 5° R. Okt. 20. H. r. esős -f- 6° R. d. napos -f- 13° R. este szeles -f- 11° R. Okt. 21. K. r. szakadó eső + 8° R. d. esős -j- 6° R. este borús -f- 8° R. Okt, 22. Sz. r. borús -f 5° R. d. bo­rongó -f- 10° R. este tiszta -f- 6° R. Okt. 23. Cs. r. szeles -f- 4° R. d. borús széllel -f 5° R. este szélvihar -j- 5° R. Okt. 24. P. r. esős -f 4° R d. esős -f- 6° R. este kőd -f- 5° R. Okt. 25. Sz. r. esőborús + 5° R d. borús -f- 8° R. Termelési verseny (^Megtartatott 787.9. október hó \6-dn Mauthner Ödön magkereskedű c$ég helyi­ségeiben. Már múlt évben is eléggé méltányol­tuk ama üdvös törekvést, melyet nevezett magkereskedő az által tanúsít, hogy buzdítja a hazai gazdászati és kertészkedő közönséget a tőle vásárolt magvakból nyert termelvénye- két verseny tárgyakép felmutatni, ezeket saját költségén hozatja meg és értékes dijakat tűz ki a kiválóbbakra. Örömmel veszszük tehát hírét, hogy ez­úttal a termelési verseny közönségünk által már nagyobb mérvben lön felkarolva mint az első évben, a kiállítás csoportjai különös szépek és gazdagok voltak és számos látoga­tásnak örvendtek, többek közt a földmivelési minister báró Kemény Gábor is személyesen jelent meg a fent irt czég helyiségeiben és a kiállított termelvényeket alaposan megszem­lélte. Takarmányrépát küldtek; Beszédes Geyza, Ray Mihály, Eibel Károly, Gobóczy Károly, Horváth Pál, Kiss István, Luka György, Németh József, Paál Dénes, Báró Sina, Szabó József, Weiler Jó­zsef és még több termelő. Zöldséget felmutattak: Első sorban terbelédi Beniczky Gyu- láné, ki már múlt évben is kivívta a máso­dik dijat, pompás gyűjteményt küldött úgy mint: 22 babfajt, 6 babfajt hüvelyben, 10 burgonyafélét, 8 ugorka, 2 kalaráb, 5 tengeri, 5 saláta-, 2 paradicsom-fajt, továbbá leveles­kelt, bimbóskelt, czéklát, zellert, pastinákot, petrezselmet, párhagymát és kifejtőborsót. Gobóczy Károlyné a Bihar megyei gazd egyleti titkár neje káposztát, kelkáposztát, kalarábot, tengerit, zellert, sárga répát, ret­ket, burgonyát, zebrababot (indástól) küldött. Szintén kiváló terményeket tartalmazó gyűjteményekkel voltak képviselve: Horváth Pálné, Reutlinger Károly, Berger Ignáczné, a szentjánosi uradalmi kert; kevésbé tökéletes gyűjteményekkel: Beszédes Géza, túri Bély Károlyné stb. stb. A takarmányrépák fényesen igazolták az eredeti fajok tisztaságát, valódiságát és jeles minőségét. Mint első dijat kitűzőt ezüs|, serleget elnyerte Kiss István Sz.-Mihályi bérlő, II dijat Eibel Károly Püspök-Ladány ról, III dijat Beszédes Géza tolnai tiszttartó. (Az első dijat kivivott répák átlagosan 18 kilo, II. dijat nyert 14 kilo, III. díjban részesítettek átlag 12 kilo nehezek voltak.) Azontúl elismeréssel emlfttettek fel: Bay Mihály Gsomaközről és Páal Dénes Csúzról. A konyhakerti növényekre szánt ezüst serleget mint első dijat Beniczky Gyulánénak Ítélték, II. dij Gobóczy Károlynénak, III. dij istvánteleki Horváth Pálnénak jutott. Virágversenyre az időszak előrehaladt- sága miatt nem történtek bejelentések. A versenynek látogatói még egyes nem versenyző termelvények iránt élénk érdeklő­dést tanúsítottak. Nevezetesen feltűntek: A 21 kilos oberndorfi sárga takarmányrépa, a 12 kilos Wred-féle braunschweigi káposztafej, egy bokor sojabab, melyen 280 hüvely vala, a fehér 3%0 kilos és a kék 4 kilos óriás javított kalaráb, a 12 fajból álló pompás tengeri gyűjtemény, a 8 fajból összeállított fejes- és kötözősaláta-gyiijtemény, nehány Rollison’s Telegraph-ugorka, melyek közül egy 6 ctm. hosszúságú is volt. Végre Rozdonyi- nénak különös szép és nagy (1 — 1 >/2 kilosj vöröshagymái és a 90 kilos szép idomú óriás dinnyetök, melyet Békeffy Károlyné küldött Makkról. Valamint a bíráló bizottság úgy a kö­zönség is nagy megelégedéssel nyilatkozott a kiállított termelvények felett, sőt számos példányok általános bámulatnak valának tár­gyai. A közönség éléuk acclamatióval illette a kiállítást és általánosan utat tört magának azon meggyőződés, hogy nem vagyunk kény­szerülve pénzünket külföldre küldeni mag­vakért, sőt ennek éppen ellenkezőjét igazolta e hazai magkereskedés az által, hogy magvai- ból csupa kitűnő termények lettek felmutatva ügy hisszük, hogy a rendező czég na­gyon czélszerü módját találta e vesenyekkel, magát az általa forgalomba bocsátott magvak minőségére nézve tájékozni, és a gazdálkodó­kat valamint a kertészet kedvelő közönséget terményeinek tökéletesbítésére és nemesíté­sére buzdítani. Minthogy pedig a kiállítónak épen semmi anyagi áldozatba sem kerül, méltán óhajtandó, hogy minden évben több­több gazda és kertészkedő vegyen részt a termelési versenyen. Vidéki lapszemle. A „Pápai Lapok“ legutóbbi száma ismét a ka­szárnya ügygyei foglalkozik s harczol a mellett, hogy benn a városban építessék egy új lovas kaszárnya. Az „Uj-Esztergom“ 15. sz. az Esztergom és Vidéke laptársnak nézetét az esztergomi vasútra vo­natkozólag igazítja helyre. A 16. sz az e város iparo­sai érdekében szólván, nógatja azokat; alapítsanak iparkört, teremtsenek iparos szövetkezetét. Végül zá­logházat sürget. A „Sopron“ 83 és 84. sz. a beszállásolási tör­vényt ismerheti. A „Székesfehérvár és Vidéke“ 126. sz. tükör­darabokat hoz a jelen és jövőből a nagy adóztatást és nyomort illetőleg. — A 127. sz. jó fajta gyümölcs­fák ültetését ajánlju leginkább a községeknek. A „Magyar-Vidék“ a jelen alakú megye intéz­ményre mondja ki a pereat-ot. A „Somogy“ a mai társadalom különféle ba­jaival foglalkozik. A „Székesfejérvár" 84. sz. a gazdaember csa­ládja ez. czikk végét hozza, A 85. sz. Szili Kálmán műegyetemi rector ez idei székfoglaló beszédét veszi át a „Magyar Tanügyiből bevezető sorok kíséreté­ben. A „Keszthely“ ily czímü czikket hoz, teker- rényes boszu rósz útja, csak az erény vesz győzel­met rajta. A „Vasmegyei Közlöny“ a vasmegyi gazda­sági egyesület ülésének eredményét közli. NYILTTÉR* Nyilatkozat. Esztergár, 1879. okt. 15. Igen tiszteletreméltó oldalról csak tegnapelőtt figyelmeztettek a „Pesti Hírlap“ f. é. sept. 30-án megjelent 269. számának „Hol az elégtétel ?“ czimli csikkére, mely ellenem azon vádat emeli, hogy én egy szegény falusi szatócst, akinek van egy három­száz forintos háza, évi 10,000 frt jövedelem után ro­vattam meg adóval, „csupa tréfából, vagy fogadásból, annak bebizonyítására, hogy a Tisza Kálmán törvénye szerint minden emberre ki lehet vetni akármilyen magas adót, anélkül, hogy az ellen törvényes orvos­ságot lehetne találni.“ Habár a hírlapi polémiának nem vagyok is barátja, polgári becsületem követeli hogy az egész czikket, mint alaptalan rágalmat, visszautasítsam, s az ügyvédi furfanggal elcsavart tényállást a maga valódiságában előadjam. Az eset a következő: Egy héttel az idei jövedelmi adótárgyalás előtt két cseszneki ur figyelmeztetett, hogy ugyancsak cseszneki lakos Neumann Éliás szatócs és atyja alig fizetnek néhány forintnyi jövedelmi adót, holott úgy az atya, mint fia, főleg pedig az utóbbinak neje oly óriási mérvű uzseráskodást Űznek már évek óta, hogy maholnap, ha a dolog fizetésre kerül, Csesznek és Sz.-Király községek 161 paraszt-gazdája kevés kivé­tellel tönkre jut. Ugyanazt bizonyította egy cseszneki földmives, ki nevezett községnek 20 éven át bírája volt. E három, a helyi viszonyokat bizonyára alaposan ismerő egyén még azt is állítá, hogy Neuman Éliás évi pénzforgalma a 7 —8 ezer forintot megüti, mely összeget ő 100, 80, 60% kamattal forgat. — Én, mint a kivető bizottság tagja, polgári kötelességem­nek tartottam a bizottságot e körülményre figyelmez­tetni, annál is inkább, mert uzsora-törvényünk hiá­nyosságánál fogva, ezt tartom az egyedüli módnak a népünket mindinkább ki zivattyuzó lelketlen uzsorá­sok megfékezésére. Miután a föntebb vázolt tényállást a tárgyalásnál jelenlévő községi elöljáróság valónak bizonyítá, a bizottság egyhangúlag 2000 frtot alapí­tott meg évi adóalapul. Mivel pedig ugyancsak az elöljáróság vallomása szerint Neumann Éliás már 6—7 óv óta uzsoráskodik ily nagy mérvben, mely egész idő alatt e czimen megadóztatva nem lett, a kincs­tári előadó ur, az adótörvények alapján, ugyanez összeget, a legközelebb múlt négy évre is pótlólag megállapíttatni kérte s igy jött létre az emlegetett *Az e rovatban]közlBttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. 10,000 frt. — Igaz, hogy a közigazgatási bizottság e kivetést a cseszneki elöljáróság egy oly értelmű bi­zonyítványa alapján, hogy Neumann Éliás nem uzso­rás, törölte. Csakhogy a törlés ellen föllebbező adó- felügyelő ez ügyben a járási szolgabiróval a hely­színén két Ízben tartott vizsgálatot, mikor is nemcsak az tűnt ki, hogy Nemmann Éliás csakugyan nagyban uzsoráskodik, hanem az is, hogy ö a cseszneki elöl­járókat, kik szintén adósai, fenyegetésekkel vette rá a bizonyítvány aláírására. Mindezek nyomán tehát nem igaz, hogy Neu­mann Éliásra é v i 10.000 frt után vettetett ki az adó, mert ez összeg öt évre szólló eltagadott adóalapot képez. Nem igaz, hogy egy szegény szatócs adóztatott meg akként, hauem igenis egy lelketlen uzsorás, kinél a szatócsság csak szemfényvesztés. Nem igaz, hogy Neumann Éliás ijedtében be­tegedett meg, mert már évek óta mellbeteg. Hogy megijedt, azt elhiszem, mit eléggé bizonyít az is, hogy minden adóslevelet felesége nevére íratott át. Nem igaz, hogy a kivetés fogadásból történt. Azt hiszem, a jelenlegi kormány nem szorul arra, hogy hasonló fogadások tüntessék ki; eléggé kitűnik az magától is. De különben is polgártársaim vagyo­nának rovására, csupán nri passzióból ób sportból fo­gadásokat tenni nem szokásom. Hazugságból pedig a k.rmány ellen politikai tőkét csinálni oly kevéssé tisztességes fogadásnak tartom, hogy azt kénytelen vagyok Neumann Éliás eszközökben nem épen válo­gatós védő ügyvédének átengedi, s hasonló fogás ál­tal csakis oly feje lágyára esett ember engedheti magát heberhugyán félrevezettetni, minő a „Pesti Hírlap“ czikkirója. — Egyébiránt ha a védő ügyvéd ur védencze érdekében a közvéleményt épen most, midőn az ügy a ministerium előtt van, akarja félre­vezetni, 8 ez által kedvező eredményt elérni, azt megértem. De hogy ő, ki magát a nép védőjének hirdeti, egy lelketlen uzsorásnak kell védelmére, ki a neki nagylelkűen megadott polgári jogot a.ként hálálja meg, hogy telhetetlen pióczaként a magyar nép vérét szívja, azt csakugyan nem értem. A „Pesti Hírlap“ czikkének sértő és durva vádjait pedig egyszerűen visszautasítom, kijelentvén, hogy tetteimmel jövőben is nem a „P. H.“ levegö- verdeső czikkirójának megelégedését, hanem megyém megtisztelő bizalmát s polgártársaim szeretetét, mit eddig többszörösen volt szerencsém tapasztalni, igye­kezem kiérdemelni. Végül Csukássy József úrtól, a „Pesti Hirlap“ szerkesztőjétől, kit becsületes és lovagias férfiúnak hiszek, elvárom, hogy nevemet oly „minden habozás nélkül“ engedje lapjában „pellengére állitani“, jelen nyilatkozatomat is szintén „minden habozás nélkül“ fogja lapjában közölni. S ezzel részemről az egész ügyet befejezettnek tekintem. Ányos Tivadar. E PILEPSIÁT (eskórt) gyógyít levélileg I>r. Killiscli külön­leges orvos Drezdában (Neustadt.) Legnagyobb tapasztalás, miután több, mint 11,000 egyén gyógyít- tatott. 67 3-1 Árverési Mröetmény. A homok-bödögei közbirtokosság által ezennel közzé tétetik, hogy a tulajdonához tartozó helybeli három részre felosztott korcsmajog és egy téglagyár, a\ 1880. évi január hó 15-én megtartandó nyilvános árverésen a leg­többet Ígérőnek három egymásután következő évre haszonbérbe fog adatni. Bővebb felvilágosítást ulolirott nyújthat. KOVÁCS PÁL, közbirtokosság! pénztárnok. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. i. 6. Kuszlicza. — Vettük ; köszönjük. Térszüke miatt jövőre. A „Magyar Vidék“ t. szerkesztőségének. — Expediáltatott a többiekkel. Az utóbbi számról is intézkedtünk. Polgár. Pápa. — Üdvözlet. Névtelen. Veszprém. — Az uzsorás bármely vallásfelekezethez tartozzék, egyaránt elítélendő. Or. P. — 0evec8er. — Fogadja köszönetünket. T. J. Szentgál. — Becses sorait lapunk zárta után vettük. Köszönjük. Szives tudósításait jövőre valamivel korábbra kérjük. Felelős szerkesztő és kiadó: LÉVAY IMRE. Laptulajdonos: KRAUSZ ARMIN. Veszprém r. t. város árvaszéke részéröl közhírré tétetik, miszerint néhai Márkus Lajos és neje Kamarell Francziska hagyatékaikhoz tartozó Sz.-kir.- Szabadjai fekvőségek, jelesül 3 h. 111 □ öl belsőség, 56 h. 579 □ öl szántóföld 3 h. 380 □ öl rét, 24 h. 380 □ öl legelő és 26 h. 597 □ öl erdő, a hozzá tartozó urilakkal, gazdasági épületekkel és regáléval mégis a vörösberényi hegyben levő piuczés szőllővel együtt folyó 1879. évi október hó 27-én délelőtti 10 órakor Veszprémben a városi árvaszék irodájában önkéntes árverés utján eladatni fognak. Mire a venni szándékozók oly figyelmeztetéssel hivatnak meg, hogy a fennebbi fekvőségek 10657 frt kikiáltási ár mellett fognak árverés alá bo- csájtatni, továbbá hogy a venni szándékozók tartoznak a kikiáltási árnak 10°/0-kát bánatpénzül letenni, mégis, hogy az árverési feltételek Veszprémben az árvaszék irodájában, Sz.-kir.-Szabadján a községházánál és Kovács Imre gonduok urnái megtekinthetők. Kelt Veszprém r. t. város árvaszékének 1879. évi október 3-án tartott üléséből. DUNST FERENCZ, árvaszéki elnök. Veszprémben, 1879. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Ármin könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom