Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-05-04 / 18. szám
magasabb fokán állottak legyen — visszaesnek, elbuknak; szabad népből rabszolgává aljasulnak, erkölcsileg eltörpülnek. Mi. fölöttünk is sokszor meghúzták már a vészharangot, hallottuk a vészkiáltást: Elpusztulunk ! a legrégibb, tősgyökeres családok mennek tönkre, az ősi szép birtok idegenek kezére száll, a magyar nemzet zöme, a közép- osztály is napról-napra mindinkább szegénye dik, pusztul s a bukás örvénye felé siet, az uzsora számos életet kiöl. Kétségbeejtő! Vajon miben keressük ennek okát, ha nem abban, népünk mint keleti nép kényelemszereteténél fogva nem eléggé munkás, és másodszor könnyelműségénél fogva nem eléggé takarékos. Látjuk naponként, hogy a munkás, a nap terhét huzó két kézzel dolgozó napszámos is keserves keresményét meggondolatlanul legtöbbször haszontalanságokra, korhelységre, bor, pálinka s más szeszes italokra költi el. A kereskedés az iparos osztálynál nem annyira a korhelység vagy dologtalanság, mint a fényűzés s a túlhajtott divatmajmolás pusztító férge rágódik, dönti a családot szegénységbe, amit aztán az ilyen elszegényedett családok átélnek, küzdenek, s legtöbbször aljas nemtelen tettekre vetemednek •— az kétségbeejtő s kőnyfacsaró állapot, még látni is borzasztó, mint csikorognak, éheznek a nyomorban, szegénységben. A nép jólétét szivén hordozó, s a nemzet jövőjét féltő egyes emberbarátok, már testületek, még a magas kormány is — a mindig nagyobb mértékben elharapódzó, az általános elszegényedés meggátlására, következtetve a közjó előmozdítására, a vagyouosodás emelésére az által akarnak leginkább hatni: hogy az elemi népiskolákban szoktattassék a leendő családfő a munkásságra, takarékosságra. Tagadhatlan, hogy okszerű gazdálkodás, kitartó, ügyes munkásság és takarékosság által ha most nem is, de később bizonyosan örvendhetünk munkánk sikerén : kiemelkedvén a szegénységből, eljutunk az óhajtott czélra, elnyerjük az általános jólétet. Éhez pedig a kiinduló pontnak, az irányadó útmutatónak az iskolánál kell lenni. Az iskolában a helyi viszonyok figyelembe vételével tanítandók a házi ipar különféle nemei, mint a szövés, fonás, kötés, horgolás, gyékény, szalmafonás, kosárkötés, lombfüré- szelés, stb. mint olyan foglalkozásnemek, melyek a pénzszerzésre keresetforrásul szolgálnak. Tanítandó a gazdálkodás elméletben s gyakorlatilag. Gyakorlatilag ismertetendő: 1. a fatenyésztés és gvümölcsészef, 2. a konyhakertészet, 3 a szőlőszet, 4. a méhészet, s végre 5. a selymészet. Ezen czélra vannak kihasítva a községi faiskola-kertek. Amaz öt pont alatt elsorolt teendők egysége képezheti a községi iskolakertészetet. Egyike a másika nélkül ki nem elégítheti azon kívánalmakat, melyeket e czél- ban egyesíteni szándékunk. Mégis, a vidék, éghajlat, földtalaj minősége megköveteli hogy a neki alkalmas — talán, vagy egyik vagy másik ágát ezen teendőknek inkább mint a többit ápoljuk, fejleszszük. Ezeket tanítva, ezekben példát adva szoktatjuk a gyermeket az iskolában a munkásságra s csak ezeknek tanulmányzása, elsajátítása által sokszorosan, tehát nem csak egyoldalúan lehet emelni a közvagyonosodást. A növendékeknek a takarékossághoz való szoktatása is ezek által — közvetítésekkel a szülék s a házi környezet által leendő megkedveltetése, a családi körben s innét mind tovább-tovább leendő terjesztése, s ez utón a haza gazdagítása, boldogítása: az „iskolai takarékpénztár” által czéloztatik. Üdvös intézmények. De kérdem megfelelhet-e a népiskola ezen kívánalomnak; a várt eredményt elő tudja e mutatni ? Bajos rá megfelelni, nagyon sok itt a teendő és a teher, minden a czélszerü beosztás- és a kiviteltől függ; különben megesketik, hogy sokat markolunk, s keveset szorítunk. Nem kell mindent az iskolától várnunk; magunk is igyekezzünk önboldogságunkon; az iskola lehet útmutató s közvetítő: mi tegyünk legtöbbet. Én közvagyonodásunk egyik emeltyűjét látom a konyhakertészetben, (a gyümölcsfa tenyésztésről más alkalommal szólok) Röviden elmondom mi itt a teendője az iskolának, mit tegyünk mi. Lássuk!* Németh Gerő. Vidéki lapszemle. A „Pápai Lapok“ panaszkodik, hogy Pápa város még most is a Tapolcza undorító vizét kénytelen inni. Az „Esztergom“ részint az adók megszabása, részint azok behajtása körül felmerült több rendbeli panaszokról ír. A „Sopron“ 33. sz. a felséges királyi pár ezüst-menyegzője alkalmából versezetet hoz a magyar nemzethez. A 34. sz. a hivatalos rész után: a német kultúra befolyását Magyarországra folytatja. A „Vasmegyei Lapok“ 33. sz. ő Felségök ezüst-lakodalma alkalmára versezetet hoz Molnár Páltól; utánna Vasmegye közönségének hódoló feliratát közli. A 34. sz. a gyümölcsfa-tenyésztést és méhészetet, — mint igen jó jövedelmi forrást — a népnek megmutatni a falusi tanítók tehetik. A 35. sz. Vasntogye alispánjának jelentését a megyei állapotokról közli. A „Székesfehérvár és Vidéke“ 49. sz. Fehérmegye közönségének O Felségökhez nászünnepélyük huszonöt éves évfordulója alkalmából intézett feliratát közli. Az 50. sz. a kiállítás megnyitása programm- ját hozza. Az 51. sz. az uzsoráról hoz csikket. Az 52 sz. jelenti: daczára a folytonos esős napoknak, a k állítási téren a munkálatok megfeszített erővel folynak. A „Vasmegyei Közlöny“ a királyi pár ezüst- menyegzöjére versezetet hoz fél íven rendkívüli számban. A rendes számban ápril 27. Vasmegye közigazgatási bizottságának működését ismerteti. •Nézeteinket az iskolai takarékpénztárakból ismerik olvasóink. Szerk. A „Somogy“ az ünnepélyek után ez, czil két hoz. A „Ke8Zthely“ az ott megtartott ezüst-menyej zöi ünnepélyt ismerteti. A „Zalai Közlöny“ 34. sz, Kovács Zsigmon veszprémi megyés püspök úr ö excellentiájáuak égj házmegyéje lelki-pásztoraihoz intézett rendeletét köz ápril 24-én tartandó egyházi ünnepély tárgyában. . 35. sz. a hordók hitelesítéséhez ez. czikkben Írja njabb és újabb megszorítások és folytonos bűntett sekkel zaklattatnak azon kereskedők, kik az örökö tartományokban hitelesített, illetve litereztetett bői dókban merészük a Magyarország területén termel bort értékesíteni. A „Székestejérvár“ 34. és 35. sz. gyakorlat észrevételeket közöl az nzsorárél. A „Győri Közlöny“ 34. sz. az erdő törvényi mint a gazdászat egyik palládiumát üdvözli előre h A 35. sz. figyelmezteti a gazda-közönséget, hogy i biztosítást jó eleve eszközölni el ne mulaszsza. A „Zala“ társas életünk fejlődésének akadá lyai közé sorolja a többek közt az egyenetlenkedésl és az előítéletességet. A „Székesfehérvári Kiállítási Lapok“ mi tartsanak szem előtt a kiállítók ez. czikksorozatá folytatja. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. ? ? — Duna-Földvár. — Csak a lényegét használtuk ; fel máskor becses nevét is kérjük. N. Á. Balaton-Fiired. — Üdvözlet. Bármikor szívesen. G. M. Budapest. — Az iparos-gyűlést méltatni fogjak. r. I. Pápa. Rendesen fog ezután mindig menni. Üdvözlet. E. M. Devec8er. — Közöltük. B. I. Veszprém. — Jövő számban. W. K. Pápa. — Megkaptuk. Felelős szerkesztő és kiadó : LÉVAY IMRE. Laptulajdouos: KRAUSZ ARMIN. JfilJF* DET E8 lEüXd. 25 az első magyar gyapju-mosó és bizományi részvénytársulatnak BUDAPESTEN. 3-3 r... á A társaság elhatározta magát — gyapjukereskedő urak gyárilag mosott gyí juért 5 frtot, tímár gyapjúért 6 frtot hátmosásu gyapjúért Átveszünk minden fajta gyapjút gyárilag mosásra és bizományi eladásra, vagy csupán csak bizományi eladásra. A gyapjúk náluuk raktárolási- és biztosítási illetékektől mentesen fekszenek; kívánatra előlegeket is adunk az érték két harmadáig igen mérsékelt kamatra és olcsó eladási provisiot számítunk. Számos ügynökeink és direct összeköttetéseink által a bel- és külföld legjelentékenyebb gyár-piaczain, azon helyzetben vagyunk, hogy a nekünk bizományba adott gyapjúk eladását az utolsó kézbe gyorsan és a legmagasabb árakon eszközölhetjük, s a gyapjú árát a tulajdonosnak készpénzben küldjük meg. A hozzánk czimzett gyapjuküldeményeket az illő pályaudvarokból és hajó-rakodási állomásokról mi hozatjuk el. A küldemények sor szerint kerülnek mosásra, s az utóbbi még a legerősebb tolongás esetén is legkésőbb 3—4 hét alatt eszközöltetik. INetolsini liérdezösltödéselíre kimeritöleg és készséggel adatik víilasz. hogy a t. ez. gyapjutermelo és ve tehát zsírban nyírt gyapAZ IGAZGATÓSÁG. •xxxxxxxxxxxxx# „A tavaszi és nyári idényre.“ X STEINER JÓZSEF X férfi-ruha készítő 29 VESZPRÉMBEN, 3 2 szabadi-utoza, Súly János-féle házban újonnan megnyitott üzletét ajánlja a nagyon t. közönség szives figyelmébe. Férfi- és gyermeköltönyök, miudig a legutolsó divat szerint, jutányos áron készítetnek; ehez való kitűnő minőségű kelmék, belföldi, franczia és angol gyártmány, igen nagy választékban. .Kiválóan pontos és. gyors szolgálat. ,A tavaszi és nyári idényre “ •xxxxxxxxxxxxx* I » U MR AIR és TÁRSA PRÁGÁBAN 31 ÉRTESÍTÉS. 2 2 30 gazdasági-gépgyárosok 20-1 ajánlják e szakmába vágó különlegességeiket, melyek szigorúan pontos kivitel, könynyii járatúk, kiváló dologképesség és tiszta oséplés által méltán jó hírnek örvendenek. Kézi- és járgony-cséplőgépek 1-—8 ló- vagy igás erőre, helyben állóit úgyszinte járatliatók is. Gyártunk nemkülönben többféle nagyságú bepróbált minőségű tisztitórostákat, szecskavágókat, daraörlöket stb. stb. Részletes magyar nyelven szerkesztett képes árjegyzékeket ingyen és bérmentve küldünk. A tavaszi idény alkalmából ajánlok első minőségű kövér és gyenge liptói tavaszi sajtot ls79-ikit, elsőrendű prindza, emmenthall, svájezi, groyi, Gorgonzola, Eidami, Parmesan, Schwarzenbergi, Lim- burgi, Tanzenbergi, Roquefort, Reitenaui, Hagenbergi, Romadour, valódi franczia Imperial sajtokat és 01- inützi sajtoeskákat (Quargli.) — Továbbá kitűnő Salami, caviar, orosz szardínia, valódi franczia olaj- szardinia (Phillip és Canaud védjegyű,) hering, Anchovis, göngy-hering, olasz Peperin, valódi franczia borsó, bab, Champignon-gomba, spárga stb.-féle friss csemegéket a legolcsóbb áron. — Szétküldés minden mennyiségben bárhova utánvét vagy a pénz előre- beküldése mellett. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. Tisztelettel LÖWENSTEIN M. sajt, csemege, és szalámi kereskedése, Budapesten, városháztéren a plébánia templommal szemközt. N EHEZKÓRT (Epilepsiát) és minden ideg-bántalmat levél útján gyógyít specialista JI>r. Iiilliscli Drezdában (Neustadt.) Már több mint 11,000 beteg gyógykezeltetett. u - 2 28 A gazdálkodó “‘Up! | Fő-üzlet j Székes-Fehórvárott { hölgyközőniég figyel] I saját házban. | ebe. 1 Fiók-üzlet \ £ VESZPRÉMBEN » 5-5 J Ferenczy gyógytár mögött. Miután legújabb idő óta mind hazánkban, mind pedig a külföldön a nö- és férfi-ruia festés napról napra nagyobb lendületet nyer, annak követ" keztében, az elkészítés is folyton mó losításokat kiv í iváu, mii helyemet a t. ez. közönség minden, még a legmagasabb igényeinek is megtelelően rendeztem be. Különösen a női rali ík tarkizisához a legnj ibb berlini mintákat szereztem meg, minélfogva festés végett minden kívánt Színre bárminemű szinehagyott női és férfiruhát elfogadok és ebbeli megrendeléseket pontosan, jutányos áron teljesítek. Veszprémben az átvavés é8 kiadás mindéi héten pánta'ten történik, de kívánatra, különösen vidékre, postán is szállíthatok, mely esetben az anyagot Fehár/ári üzletembe kérem küldeni, honnan nyolCZ nap után elkészítve szállíttatik vissza. Magamat az igen tisztelt közönség eddig tapasztalt jóakaró pártfogásába ajánlva, vagyok a legmélyebb tisztelettel SZABÓ ISTVÁN, selyem-festő Székesfehérvárott és Veszprémben. Veszprémben, 1879. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában.
