Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-04-20 / 16. szám

VI. nví'olvam. 1879.

16-ik szám.

w

Veszprém, April 20.-=s\a

gro ■ .........

5) <

11 * • .

es „Hív. Értesítő“

aegjelea minden v&aánap

jj

Előfizetési dtj : j! Egész évre . S frt - kr. Félévre ... 3 frt kr. Negyedévre . 1 frt 60 kr.

Egyes példány dra ^ I«» lii*.

ÄV< a«as=a.T«r=r:T.-»i;a Q

KÖZGAZDASÁGI. HELYI

*•ÉRDEKŰ, MIVELODESI ÉS

VESZPRÉM

MEGYEI HIVA TALOS HE TI KÖZLÖNY. fcSierkesztSség és kiadóhivatal :

Vár, 4. sz.

Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is, elfogad és nyugtáz

KRAUSZ ARMIN

tlijitiiMkiifn Ti»,rMtn.

HIRDETÉSEK egyhasábos petitsor 6 kr.

NYILTTÉR petitsoronkint 15 kr. a külítn minden beigtxtásért 30 kr. bélyeg.

~-----eT*

i-I hang vegyül az új tavasz legébe,

Mi ihleté a nyíló életet,

Minek viszhangja száll a messzeségbe,

Mi gyújt örömre aggot, gyermeket? Felhőbe nyúló Kárpát büszke bérczén És Adriánk rengő hullámiban —

Az örvendő honnak testvéri népén Mi szent örömnek ihletése van?...

A zajló múlt ezer fájó sebével Titokszerün távol homályba vész;

Nem küzd nyugalmat űző kételyével Az édes honfi-gondtól terhes ész:

Egy eszme bája bűvöl milliókat,

Egy érzetet vall millió kebel

És annyi ajkon egy hang lesz a szózat —

Nagy ünnep van: egy nem\et ünnepeli

Egy nemzet, a magyar nép, mely a múlton Fájó, de édes emlékkel mereng,

És bölcs, hogy e dicső múltból tanuljon, Amelynek híre századokra leng.

E múlt oly dús a véres küzdelemben,

S örömben oly kevés nyomot hagyott, Hogy a magyar nép annál lelkesebben Köszönt egén minden jobb csillagot.

Egünkön most is ily csillag világol,

Rég várt örömre int a szép jelen;

A honfisziv reménye újra lángol:

Tán a jövő se’ lesz örömtelen.

Mert jó király a honnak minden üdve,

S üdvért a nép csak a királyra néz;

Hol egymásért él nép, király — szeretve, Ott hint a honra üdvöt égi kéz.

Nehéz seb volt, majd elviselhetetlen,

Mit a közelmúlt e hazán hagyott.

De ránk mosolygott Istenünk a mennyben És külde újra szebb, derült napot.

Oh a magyar, ha jobb időkre virrad,

Nem régi bajt oly szívesen felejt. . . .

Dicső király, te boldogítni bírtad Az érted lángoló magyar kebelt !

HSv0?'

Rég volt, hogy oly szent vonzalom köté le A trónhoz egy egész nemzet szivét;

Rég volt király, ki népéért úgy éle,

Hogy népe üdvén lelje mindenét:

Magyar szívben magasztosúl az érzet,

S buzgó fohásza Istenéhe’ száll —

Nem ronthat ott a honra még enyészet,

Hol népe szívét bírja a király.

S mi nemzeteknek — századoknak álma,

E népnek az most édes öntudat,

A hódolat buzgó örömre válva A trónra büszke érzettel mutat:

Ott látja szende angyalát az égnek S\ent frigyben, osztva égi vigaszát... Királynénk, te szived nyujtád e népnek S nyeréd szivével együtt e hazát! —

Ily frigyet Isten alkot szent egében S jutalmul csak kegyelt népének ád,

Mely annyi vész közt, bízva ős erényben,

Dicsőn kivívni tudta létjogát.

Negyeds\á\adja most, hogy frigyre lépett A lelki nagyság s angyal-érzelem S két géniuszként boldogítva népet,

Üdvöt sugárza szét e nemzeten. —

Népek — s ti millióknak fejedelmi,

Jertek, nézzétek a magyar királyt,

Nézzétek öt, midőn népét ölelni Siet, örömben-vészben egyaránt;

S nézzétek eszményét a népohajnak,

Kit minden honfi lelkesedve lát,

Ki fénye, büszkesége a magyarnak:

Nézzétek e honnak védangyalát;

Nézzétek lelkesülni e\t a népet,

Midőn királya nagy nás\ünnepén Szivvel-lélekkel egy imába mélyed,

S öröm csilláma rezzen át szemén,

Nézzétek — és a drága honnak élni,

Szeretni azt — ne szűnjék vágyatok: Fellelkesülten szebb időt remélni E\ ünnepen tőlünk tanuljatok!

Pintér Kálmán---------------La

punk mai azámáhcz egy félív „Hiv. Ért.“ van eaatolva.