Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-04-13 / 15. szám
VI. évfolyam. 1879. 15-ik szám. r Veszprém, April 13-S)ä és „Hív. Értesíti“ megjeleli minden vuárnap Előfizetési díj: Egész évre • . 6 fit - kr- Félévre . . . 3 frt — kr. Negyedévre . 1 frt 50 kr. Egyes példány ára ir> lír. KÖZGAZDASÁGI, HELYI ÉRDEKŰ, MIVELÖDÉSI ÉS j#VO= VESZPRÉM MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. mro= Szerkesztőség és kiadóhivatal : Vár, 4. sz. Hirdetéseket, valamint helybeli előfizetéseket is, elfogad és nyugtáz KRAUSZ ARMIN könyvkeroikedéie Veatprómt&n. HIRDETÉSEK egyhasábos petitsor 6 kr. NYILTTÉR I jietitsoroukint 15 kr. b küliSn minden beiyt.-rt;isért 30 kr. bélyeg.------a Festetich családé. Erre az alispán úr a megyei bizottság elé terjesztette az ügyet, mely ismételve felirt a vallás- és közoktatási magy. kir. minisztériumhoz ; ez elismerte ugyan a megyei alapítványt, de a megyének azt ajánlotta, hogy a családdal együttesen gyakorolja a kinevezés jogát, mit a megye már csak azért sem fogadott el, mert kétségbevonhatlan adatokkal és okmányokkal képes volt kimutatni, hogy a kinevezéshez neki kizárólagos joga van. Ezen értelemben történt a legutolsó felirat is a magas minisztériumhoz, mely elismerte a megyének kizárólagos jogát, miről jelzett intézeti igazgatóság átirata tanúskodik. Megyénk számára tellát meg van mentve egy jog, mely eredményében jótevő, amennyiben egy-egy szerencsétlent díjtalanul részesít a társadalom liumíi- nus intézkedéseinek áldásában. Ez egy eset alkalmából nem lesz fölösleges, ha úgy a magán-, mint a közlevéltárakgondnokait felhívjuk, hogy figyelműket különösen azon okiratokra fordítsák, melyek jogokat tartalmaznak, amely jogok talán még nem évültek el egészen és talán még gyümölcsöző- leg érvényesíthetők egy vagy más irányban. Nem vádolunk senkit hanyagság- vagy mulasztással; ha valakit vagy valamit vádolunk, vádoljuk az emberi természet feledékenységét, mely sokszor pókhálót von oly ügyek- és dolgokra, melyeknek folyton érvényben kellene lenni. így esik meg azután, hogy az egyszer másszor talán nem is bűnösen elhanyagolt jog szép csendesen el lesz felejtve kivált azon a részen, mely a jogot csak szenvedni, de nem gyakorolni van hivatva. Társadalmi intézményeink folyton folyvást változnak; ma ez, holnap az az elv, rendszer, eljárás sat. lesz az uralkodó, mely a felszínről letolt rendszernek fogyatkozásaival vajmi sokszor annak erényeit, árnyoldalaival annak fény oldalait is elhanyagolja vagy legalább nem juttatja úgy érvényre, mint kellene. Még változandóbbak az intézménynél a személyek, mert ezekre legtöbb körülmény hat; ezek azután, míg állásuk követeléseivel teljesen megismerkedtek, nem egy jogot felejtettek el érvényesíteni, nem egy jogot felejtettek el a feledékenységtől megőrizni. Megyék, püspökségek, káptalanok, bármi néven nevezett intézetek, testületek levéltárai, sőt még a jelentékenyebb magán-levéltárak is megérdemelnék, hogy tüzetesebb átvizsgálás alá ejtessenek, már csak azért is, hogy felderíttessék, nem rejtenek-e magukban az illetők által érvényesíthető és igy élvezhető positiv jogokat. Megengedjük, hogy e kutatás talán szunnyadó terheket, kötelezettségeket is hozna napvilágra, de mindegy, a küzügynek, a közjónak ez is szolgálatot tenne. A közügy érdekében van tehát a múlt poros aktáit kiveregetni és a talán azokban szunnyadó jogokat lia- lottaikból feltámasztani. Egy-egy csendes levéltár sok titkot, sok értéktelent, sok liasznavelietlent tartalmaz, de tartalmaz, mint megyénk fenti esete mutatja, sok olyast is, ami megérdemli azt a csekély fáradságot, amelyet kiaknázására fordítunk. Ne legyen szavunk a pusztában elhangzó kiáltás, hanem találjon viszhangra mennél szélesebb körben. Heti szemle. — ápr. 12. A vegyes megszállást elvben minden nagyhatalom elfogadta, a kivitel felett azonban folynak az alkudozások. A leguagyobb nehézséget azon körülmény képezi, hogy a franczia és német kormány vonakodik résztvenui a végrehajtásban; az olasz kormány pedig csak az esetben óhajt e szerencsében részesülni, ha valamennyi nagyhatalom szolgáltat contiugeust. * Nagy port vert fel és fog még felverni az egyptomi alkirály azon ténye, melynél fogva a részben európaiakból álló minisztériumát elbocsátotta. Állítólag a franczia és angol kormány ultimátumot készül intézni az alki- rályhoz, melyben az új minisztérium elbocsátását lógja követelui. A szultánnak igen kényes helyzete lesz, miután az alkirály volt az, ki őt a lefolyt orosz bábomban hatalmasan támogatta. Előfizetési felhívás! Az új negyed elején tisztelettel felhívom előfizetőimet, szíveskedjenek továbbra is nagybecsű pártfogásukra méltatni. A „Veszprém“ és „Hivatalos Értesítő“ előfizetési dija: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre ......................3 frt — kr. Ne gyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Veszprém, 1879. ápr. 5. LÉVAY IMRE, szerkesztő és kiadó. Szunnyadó jogok. Olvasóink figyelmét bizony nyal nem kerülte el lapunk „Hivatalos Értesítődének márcz. 30-iki 12-ik száma, melyben megyénk alispánja, tek. Be- zerédy Gyula úr 2816. szám alatt ezt közli: „A budapesti vakok intézete igazgatóságának márcz. hó 11-én kelt 54. szám alatti átirata értelmében most már hatóságilag elismerve lévén, hogy az érintett intézetben néhai Festetich Antal által alapított egy hely betöltésére valamely Veszprém-megyebeli születésű vak gyermek által a megye van jogosítva javaslatot tenni, — a felvételre megkívántaié kelléket oly felhívással közlöm, hogy a netán ajánlandó fiu-vagy leánygyermeknél az szorosan betartandó lesz, ugyanis kívántatik: sat. sat.“ Szántszándékkal fektetünk súlyt azon két szóra most már, mert enuek története van. Ugyanis a megyei levéltáritok kutatás közben azt találta, hogy megyénk bir joggal a budapesti vakok intézetébe egy megyebeli vakot kinevezni. Buzgó alispánunk nem késett nyomban kérdést tenni Pestmegye alispáni hivatalánál, mire azt a választ uysrte, hogy a nmlgu vallás- és köz- oktatásügyi minisztérium keresendő meg ez ügyben. A megkeresés megtörtént, de a magas helyről azon válasz érkezett, bogy a kinevezési jog Á „VESZPRÉM" TÁRCZÁJA. Zsoldos Ignácz. Egy-egy jelesebb férfiúról akkor szokott a hírlapirodalom megemlékezni, ha az működése derekán valami nagy előléptetés- vagy egyéb kitüntetésben részesül, 'vagy ha élete pólyáját megfutotta. Azok számára akik egy hosszú ernyedetlen tevékenységű élet viharai után a kiérdemelt nyugalom révében most már zajtalanabb munkásság közt élik tisztes öregségük napjait — azok számára ritkán szoktak a nyilvánosság elismerő virágai fakadni. Azok fölött napirendre tér az előretörő világ. Oly férfiúról szándékunk e sorokban megemlékezni, aki köztünk él és tapasztalatdús múltjával magas kora daczára folyton éber figyelemmel kíséri korunk rohamos fejlődését, koronkint hol itt, hol amott hallatva szavát, mely irányt jelel ki a sokszor megfontolatlan fiatal nemzedéknek. E derék férfiú Zsoldos Ignácz nyugalmazott hétszemélyes táblai biró úr ő méltósága, ki ma ünnepli házasságának ötvenedik évfordulóját. E rá nézve nevezetes életmozzanatot megragadva rövid vázlatos leírását adjuk sok évi nyilvános működésének szemeink előtt j tartva az illem parancsát, hogy szerénységét I meg ne sértsük. Zsoldos Ignácz Pápán született 1802-ben, hol atyja orvos volt. Eleinte ő is az orvosi pályára szánta magát, de csakhamar a jogira tért át. Ügyvédi diplomája megyénknek 1826. május 9-én tartott közgyűlésén hirdettetett ki és ő még ugyanazon év julius 3-iki közgyűlésen az akkori meghatározás szerint becsületbeli aljegyzőnek neveztetett ki. A szép reményekre jogosító munkás fiatal emberre nagyobb kitüntetések voltak fenntartva és igy 1827. nov 12. és decz. 5. folytatólag tartott megyei közgyűlésen ugyancsak a pápai járás helyettes tőbirójává lett. Ugyanezen év szept- 15-én tartott tisztújító széken Zsoldos Ignácz főjegyzőnek, a másnap szept. 16-án tartott közgyűlésen pedig táblabirónak neveztetett ki. A következő 1835. márcz. 19-iki emlékeztető gyűlésen gr. Szécheny István kiváló érdemeinek elismerését illető indítványa egész terjedelmében a jegyzőkönyvbe iktattatni határoztatott. A szerencsétlenek iránt melegeu érző nemes szivéről tanúskodik az 1838. év junius 18-iki emlékekeztető gyűlés jegyzőkönyve, mely szerint ő a Duna vize kiáradásai által megkárosultak részére irodalmi müve árából száz pengő forintot ajándékozott.Ez után könyvirodalmi művelődése által tűnik ő ki, szakavatottan irváu a közfogházakról, majd a mezei rendőrségről. Ez utóbbi műve az 1842. aug. 1. emlékeztető gyűlés határozata következtében minden megyének megküldetett. Hogy mily alkalomszerű és jeles volt e müve, mutatja az, hogy Zala megye ugyanazon év nov. 7-én 300 példányt kért abból, Szatmár megye pedig 1843 febr. 6 a szerző érdemeit méltányolván főispánjának táblabírói kinevezésre ajánlotta. 1843 ápr. 24. közgyűlésen Zsoldos Ignácz ország- gyűlési követnek elválasztatott s hivataláról azon fentartással, hogy a következő tisztují- táskor szabadságában álljon főispán úr és a Karok-és Rendeknek bizodalmát kikérni, főjegyzői hivataláról lemondott. Még egyszer találjuk Zsoldos Ignácz nevét megyei jegyzőkönyveinkben 1844. aug. 5-én, midőn Beregh megye mezei rendőrségi muukájából 200 példányt kér, azután az ország irigyelte meg Ót megyénktől és adott szép tehetségeinek, bő és alapos jogi és egyéb ismereteinek, elvszilárdságának és feddhetien jellemének magasabb és szélesebb munkakört a váltó-feltörvényszék- nél, a hétszemélyes táblánál és a Curiánál, mely magas munkakörökben egész 1876-ig működött, mikor is nagy kora őt a valóban kiérdemelt nyugalomra ügyelmeztette, melybe Garibaldit, ki Rómáb an betegen fekszik meglátogatta az olasz király, s nála hosszabban időzött. Ugyancsak Garibaldi fogadta a trieutiek és triesztiek küldöttségét is, s azt mondotta nekik, hogy a juli Alpokon túl lakó olasz testvéreiről ma kevesbbé feledkezett meg, mint valaha — Suvaloff rövid idő alatt visszatér Londonba s átnyújtja visszahívó levelét. Utódjául Szaburoff, az athéni orosz követ van kijelelve. — A román kormány meg pé- tervári követét, Ghika herczeget fogja visszahívni. — Az osztrák-magyar nagy követség s s a porta viszonya mindinkább kedvezővé alakul. Cbambord gróf legközelebb raanifestumot fog kibocsátani. Albán küldöttség ment Olaszországba, mely felajánlotta Albániáuak Olaszországhoz való csatolását. Az angol kormány és Jakub kán közt folyt alkudozások kedvező fordulatot vettek. A viddini hivatalos közegek megsértették az osztrák-magyar konsult, minek folytán lépést tett kormányunk Szent-Pé- terváron, hogy megfelelő elégtételt nyerjen. A közigazgatási bizottság ülése. Veszprém, 1879. ápril 9. Megyénk közigazgatási bizottsága márcz. bóra vonatkozó ülésének szomorúan nevezetes mozzanatát képezte a megyei árvaszéki elnöknek a folyó év első negyedéről szóló jelentése és különösen ennek az árvaszék tevékenységét előtüntető része. Az el nem intézett ügyek oly rohamos szaporodása (rövid három hó alatt 206) milyennel itt találkozunk, méltó megütközést szült a közigazgatási bizottságban, de dicséretet aratni azonkívül sem fog; még pedig annál kevésbbé, mennél fontosabbnak tartja minden érző polgár az elhagyatott árvák ügyét és mennél inkább meg van arról győződve, hogy mig a közszolgálatnak többi ága, a tisztviselőtől ritkán vár többet kötelessége pontos teljesítésénél; addig az árvák ügye, ha nem akarjuk, hogy az árva ügy legyen, annak nem egyszer teljes, tehát még a szorosan vett kötelességen felüli tevékenységét is igényli. — Nem akarjuk kicsinyelni azon körülméuy horderejét, melybe a jelentést tevő elnök úr a fentebb említett szaporodás okát helyezi, de épen azért, mivel az 1877. XX. t. ez. a régi gyakorlattól egészen éltérő eljárási módozatokat állapít meg: elvárjuk az árvaszék minden egyes tagjától, hogy a közügyét saját ügyének tekintse és minden tőle kitelbetőt megtegyen arra, hogy az elintézetlen ügyek száma necsak ne szaporodjék, hanem hogy az eddigiek is mihamarabb feldolgoztassanak. Lapunk szűk tere nem engedi, hogy a különböző szakjelentéseket csak kivonatilag is közöljük; épen ezért mellőzve az alispáni hivatalnak a múlt év második feléről szélé a magát át is helyeztette és jelenleg nyugaloméveit városunkban tölti. De a munkához szokott férfiú nem tud munka nélkül ellenni; folyton folyvást működik ő, figyelemmel kiséri a napi eseményeket, de különösen haladásunk, fejlődésünk azon mozzanatait, melyek az emberiséget az örök igaz, szép és jó eszméi felé vezérlik, innen a classikus műveltségű Zsoldos Ignácz valóságos antik-jellem, mely az emberiséget boldogító eszmékért hévül. Naplói, melyeken szakadatlanul dolgozik, a legbec3esebb anyagot tartalmazzák mindarról, ami az ő hatalmas szellemét bármi tekintetben lekötni, érdekelni vagy egyébként befolyásozni képes. így áll ő közöttünk tiszteletet parancsoló ezüstfürtjeivel, mint egy tisztább, nemesebb, erkölcsösebb kornak Catója, kinek puszta megjelenése felemel és a nagy ősök erkölcseire int. Legyenek e sorok családi ünnepélye alkalmából neki és kedves nejének, Soós Katalin úrnő ő méltóságának szentelve, melyeket úgy a magunk, mint egyéb számtalan tisztelőinek nevében azon óhajjal zárunk be: Adja az ég, hogy ő méltóságaik még sokáig éljenek! a legjobb egészségben! IHp" Lapunk mai számához egy félív „Hív. Ért.“ van csatolva.
