Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-03-30 / 13. szám
kereskedősegéd, egy téli kabátot és egy kalapot. Schwarz Lipótné 6 pár uj színes harisnya, 3 pár alsó nadrág, 4 db kalap, 6 db gallér. Ransburger Antal 2 frt. Zircz nagy halottja! Nagyságos és Főtisztelendő Ke- zutsek Antal Imre, a Bold. Szűzről czímzett Zircz-, Pilis-, Pásztói és Sz. Gotthardi egyesült apátságok Apátja 1879. márcz. 28-án este 9 órakor 84 éves korában végelgyengülésben meghalt. A cziszterczi rend tagjai által kiadott gyászjelentés így szól: A magyarországi cziszterczi rend tagjai mély fájdalomal jelentik lelejthetetlen rendfőuökükuek és szeretett atyjoknak Nagyságos és Főtisztelendő Rezutsek Antal urnák, a Bold. Szűzről czimzett zircz-, pilis-, pásztói és sz.-gotthárdi egyesült apátságok apátjának, a jeles Lipót-rend lovagjának, a Quiritek tudományos akadémiája tagjának, veszprémi szentszéki ülnöknek stb. stb. stb. élete 84- dik, áldozársága 60-ik, atyai bölcs kormányzata 21-ik évében a haldoklók szentségeinek ájtatos fölvétele után folyó hó 28-án esti 9 órakor végelgyengülés következtében történt csendes elhunytét. A boldogultnak földi maradványai april hó 1-én délelőtt 9 órakor tartandó gyász-istenitisztelet után fognak az apátsági templomban örök nyugalomra tétetni. Kelt Zirczen, 1879-ik évi márczius hó 29-én. Az örök világosság fényeskedjék neki! A megboldogult született Gyöngyösön, Heves- megyében 1795. okt. 25. A Kendbe lépett 1813. nov. 15. Szerzetesi fogadalmat tett 1817. aug. 15. Uj miséjét mondta 1819. okt. 3. Apáttá neveztetett 1858. decz. 3. Apáttá avattatott 1859. febr. 10. Aranymiséjet tartotta 1869. okt. 3. ‘Ezüstlakodalom. — A herendi porczelláugyár tulajdonosa, Farkasházi Fischer Dezső folyó hó 25-én tartotta ezüstlakodalmát. Ugyanaz nap mentek férjhez leáuyai Gizella és Kornélia, az előbbi Fischer Miksához, az utóbbi Kaufmann Adolfhoz. Az ünnepélyre bel- és külföldről számos üdvözlő távirat érkezett. ‘Hirdetmény. — A táviratok díjazásának eddigi módja folyó év április hó 1-jétől kezdve megváltozik, tízen naptól kezdve a belföldi (magyar-osztrák) forgalomra nézve valamely táviratnak dija áll: tígy minden táviratra változatlanul megállapított 24 krnyi alapdijból és minden egyes szó után 2 krnyi külön díjból. így például egy 14 szóból álló táviratnak dija egyenlő, a 24 krnyi alapdijjal hozzáadva 14-szer 2 azaz 28 kr., tehát összesen 52 kr- ral. Egy 21 szavú táviratnak dija ilyformán, 24 kr. (21-szer 2 egyenlít 66 kr.) A távirati értesítések (30 kros. avisok) ezen túl el nem fogadtatnak. Távirati válaszként legfeljebb 30 szót lehet előre kifizetni, ha a távirat feladója a távirati válasz szószámát meg nem határozza úgy a táviratért mindig egy 10 szavú távirat utáni dij szedetik be, ha tiz szónál többet vagy kevesebbet kíván válaszul fizetni, úgy a feladó tartozik a szószámot a táviratának szövegében kitenni, és a válaszdijt ennek meg- felelőleg lefizetni. Veszprémben, 1879. márcz. 27. Magy. kir. távirda állomás. ‘Balaton Füred. — A födött sétatér fölötti emeleti építkezés Balaton-Füreden oly erélylyel foly, hogy az kívül belül helyre lesz állítva májusig és pedig oly csínnal s építészeti ízléssel, mely meg fogja lepni a közönséget. *A hangverseny jövedelme. - A márcz. 24-én tartott műkedvelő-hangverseny összes bevétele 465 frt. 40 kr. 5 db. tallér és 1 db. ezüstforint. ‘Thea-estély. — A polgári Társaskör mint múlt számunkban jeleztük, ma, vasárnap márcz. 30-án jótékonyczélu thea-estélyt ad az alföldi árvízkárosultak javára. *Tüz. — Múlt hétfőn éjfél után félkettö- kor tűz ütött ki a Benedekhegy alján Vogro- nics kananok ur ő ns. lakása tószomszédságában és egy takarmánynyal telt pajta égett le. A tűz hamar el lett fojtva. ‘Helyes intézkedés. Városunk igen helyesen intézkedett, midőn a rendőrbiztost egy rendőrrel, házról házra küldi, hogy a szemétgödröket és egyéb félreeső helyeket egészségügyi szempontból megvizsgálja. Ezen intézkedés jó eredménye már látható, amenyiben mindenfelé meglehetős gondot kezdenek a tisztaságra fordítani. A tanügyminiszter pedig a főigazgatóságok útján részletes utasítást küldött le a középiskolák igazgatóságaihoz, hogy a tantermekben, és a tauépületek körül a tisztaságot illetőleg mihez tártsák magukat. *A folyó hó 25 én a „Korona“ vendéglőben megtartott hangverseny után a ruhatárnál visszamaradt egy szürke nagy kendő és egy legyező. A tulajdonos Auer Ignácz lakásán Biró Sándor-féle házban mindenkor átveheti. *A szegedi borzasztó katasztrófa nem sokára nemcsak a képes lapok hasábjain, hanem j a színpadon is megjelenítve leend. Ugyanis a ! helybeli színtársulat egyik tagja, kitől a közönség már látott egy színmüvet — „Isten keze* vagy „A szegedi árvíz* czimen a napokban három felvonásos látványos színművet fejezett be, melynek tárgya — a lapok utján közölt számos tragikus episod fölhasználásával a szegedi vész szomorú történetéből van merítve. Az első felvonás a szegedi nép életet tünteti fel az árvíz I előtt; a második és harmadik felvonás pedig a j darabon végig húzódó drámai momentumok keretében magát az árvizet, a szegedi nép hódi es küzdelmét, a mentést s végül az uralkodó által kimondott buzdító szavak hatását hozza színre. Az első felvonás „Az újkori Noé s az újkori Kain* czimet visel. a 2-ik „Az árvíz“ a 3-ik „Az enyészet fölött a szivárvány* czimmel bir. A darabot a szerző a színtársulat tagjai s több érdeklődő előtt olvasta föl, a jelenvoltak elismeréssel szóllanak a műről s hiszik, hogy ennek nagy színpadi hatása leend. A szerepek már ki is osztvák a társulat tagjai között, uj díszletek is készültek e czélra, szóval erélyesen foly a készülődés, hogy a darab diszesen kiállítva mielőbb színre kerüljön. ‘Pápai hírek. - Az úgynevezett „Csóka“ vendéglőben egy 16—18 éves pinczér egyik vendégnek töltött puskáját felvette, s vele tréfából czélozgatott, midőn a fegyvernek megtöltött voltára figyelmeztetve lön, azt oly szerencsétlenül tette le, hogy a puska elsült és a töltés a vendéglős Vinkovich Antal 13 éves tanuló fiának alsó lábszárába fúródott. A fiú erős seblázba esett, folyton önkivüli állapotban vau és felgyógyulásához semmi remény sincs. — Szőllősy Julis nevű 19 éves cseléd a napokban phosphor-oldattal megmérgezte magát, s harmad napra meghalt. Öngyilkosságának oka szerelmében csalódása volt, ennek példájára mint hírlik több nőcseléd megkisérlé az öngyilkosságot, de eszökre térve, segélyért folyamodtak. — A pápai nőegylet, mely a szegediek javára eddig 1300 írton felül gyűjtött, tervezett hangversenyét april hó 1-én tartja a következő érdekes műsorozattal: 1) Nyitány, Cseresnyés K. zenetársulata által. 2) „A bölcső* szavalja Jókai Etel k. a. 3) „Czi- gánynő* zongorán előadják Csoknyai Liza és Súli Gizella k. a. 4) „Vén hegedűs* szavalja Kis Kálmán. 5) „Magyar ábránd* zongorán előadja Tóth Dánielné úrnő. 6) „Szeged* alkalmi óda Soos Lajostól, előadja Dömjén Márton. 7) „Hattyú-dal* harmoniumon előadja Grechenek Béla. 8) „Népdalok“ énekli Súli Ignácz. 9) „A holdvilág elégiája* szavalja Lukács István. 10J „Ave Mária“ zongorán előadja Grechenek Béla. 11) „Windsori vignők* előadja Cseresnyés Károly zenekara. A kezdeményezők tevékenysége és a közönségnek a szegediek iránt tanúsított részvéte a legszebb sikert előre is biztosítják, r. I. •Endrödi Sándor. — „Másodvirágzás“ — czímű elbeszélése jelent meg Aigner Lajos kiadásában, 176 oldalon díszes kiállítással. Az elbeszélés rövid tanulsága: „Egy tündérkertet rombol talán össze a csalódás első vihara szívünkben, de ne mondjunk le az édes reményről, hogy melengető, gyöngéd életet fakasztó sugarak csókjára új lombot hajtanak a megtördelt ágak s az elgázolt pázsit majd friss virágokat növeszt.* — Nyelve tiszta, költői, csak mindjárt legelői a 9 és 10 sort találjuk prózainak, — valamint kellemetlen botlás a szerzőtől az is, hogy hősnőjének haja az első oldalon gesztenyeszín, azontúl pedig szőke. — A kötet ára egy forint. ‘Világtörténet. — Megjelent és hozzánk beküldetett Sebestyén Gyula Világtörténetének 3. füzete. E füzet csinos kiállításban igen érdekes képeket hoz különösen Egyptom múltjából. Egyes füzet ára 30 kr. Ajánljuk e hasznos irodalmi vállalatot művelt közönségünk pártfogásába. ‘Szeged pusztulása czim alatt a f. évi március hó 12-iki szegedi katasztrófát és az azt megelőző eseményeket jónevü magyar Írónk ] Kákay Aranyos Nr. 3 (Mikszáth Kálmán) tollából, ki személyesen tanúja volt ez eseménynek, kiadjuk s jelenleg sajtó alatt van. F. hó 31-én a könyvpiacon megjelen. Ára 40 kr. — Szegeden Endrényi L. és társa. *A Nyilvánosság büntetése. - Bécsben ugyancsak szigorúan járnak el az uzsorások ellen; akik közismertek, simpliciter kiutasíttat- nak. Budapesten a hírlapirodalom a nyilvánosság ostorát alkalmazza ellenük, megnevezvén névszerint azokat, akik az uzsoráskodás hírében állanak. ‘„Székesfehérvári Kiállítási Lapok.“ E czimen elődünk Prém József ur a székesfehérvári kiállítás tartama alatt lapot indít meg, mely összesen 25 — 30 számban fog megjelenni. Á lap 1-ső száma már megjelent és sikrült képben hozza József főherczeget és gróf Zichy Jenőt- A lap változatos tartalmú, csinos kiállítású és valóban sokat ígérő lesz. Egész juuius 15-ig az előfizetési dija 3 frt. A kiállítás iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk. *Uj zenemüvek. — Táborszky és Parsch zeneműkereskedésében megjelentek és Veszprémben Kraus{ Árminnál kaphatók : Ágnes asszony. Lukácsy Sándor legújabb népszínművének összes kedvelt dalai. 1) Egy virág volt. 2) Ritka árpa. 3) Találják ki. (4. Fehérváron szép az élet. 5. A kis leány kertjében. Bácsitól.) 6) Ezerével terem nyáron. Szentirmay Elemértől. 7) Ez a kislány éli világát. 8, Hogy elcsaptak. 9) Jaj de búsan jön. 10) Eszem adta. Énekhangra zongorakisérettel (vagy zongorára, külön alkalmazta Erkel Elek Ára 1 irt. ‘Közegészség. — Az egészségi állapot a lefolyt héten feltünőleg kedvező volt; e kedvező fordulat nagyrészt a légzés szervi báutalmak apadásának kifolyása. Dr Fischer Béla. Halálozás Vinkelman Mária, házi keresztséget élt veleszül. gyengeség; Tóth Julia, 2 éves, agy- hártyalob ; Bolvári Ándrás 74 éves, idülthörghurut; Kuppe Károly, 40 éves, tüdőgümőkór; Időjárásunk márcz. 22.. - márcz. 29. Márcz. 22. Sz. r. — dél. — este esős -|- 3° R. Márcz. 23. V. r. esőborus -j- 10 R dél. borús -(- 2° R. este borús -(- 3° R. Márcz. 24- H. r. esős -(- 1® R dél. havazó -f- 1° R. este havas eső -(- 1" R. Márcz. 25. K. r. borult — 10 R. dél. enyheborús -{- 4° R. este borús 0° R. Márcz. 26. Sz r. borús — 2° R. dél. borús -f- 1® II. este borús -|- 1° R. Márcz. 27. Cs. r. havazó 0" R. dél. havas eső 0° R. este esős -|- 2° R. Márcz. 28. P. r. nagy köd -j- 3° R dél. esőborus -j- 6° R. este borús -f- 6° R. Márcz. 29. Sz. r. esőborus -f- 5° R. dél. esőborus -|- 8® R. Milyen árpát termeszszünk ? Azt mondják, a vízbe fulladó szalmaszálhoz is kapkod; úgy van a mai anyagilag sü- lyedező, alig elszámlálható nevű terhek miatt a szükség tengerébe fulladozó szegény magyar társadalom is; kapkod minden a külföldön a többi silány között legjobbnak talált újdonságokhoz, amiből hite szerint tudja Isten miféle okok miatt feje fölé tornyosult szükségleteit majd pótolkajta; de bármely új fölfedezéshez kapjunk, valamint nem segít a vízbe fulladónak a szalmaszál, úgy mi sem tudunk a külföldi különlegességek után való kapkodás által az örvényből kiszabadulni. Ezen különlegességek hasznát még nem igen érezzük, ha csak, mint az aranykeresés korában, véletlenül valami becses gazdálkodási módot, gazdasági czikket, mégis föl nem találunk, mielőtt a próbálgatásra összes jó anyagunk, vagyonunk rá nem vitt. Vezér-férfiaink majd a szemtermelés helyes módjára, majd az állattenyésztés és értékesítés módjára figyelmeztetnek bennünket; de ez mind hiába, nem találjuk el az orvosságát, mert nem ismerik, vagy nem akarják fölfedezni a baj okát. A gazda közönség a harang után indul, de azt tapasztalja, hogy azon fel nem hizhatik. Uraim, jó portékánk van, de vevőnk nincs; mi oka hát, hogy portékánk nem kelendő ? Mindenesetre tudjuk; mert daczára falusi együ- gyüségüukuek, „az orrunknál tovább látunk,“ hogy mindenek előtt a fogyasztók igényeit kell termelésünk irányadójául tekinteni. Sok portékánk meg is felel a fogyasztók igényeiuek s mégsem felel meg a mi erszényünknek úgy, hogy ez megfelelhetne az állam által ránk rótt terheknek. Van például búzánk, mely a külföld előtt igen becses, scsak azért nem kelendő, mert drágábban szolgáltathatjuk, mint más országok, az ár külömbözet nem felel meg a minőség külömbözetuek, mégis kapkodtunk az ausztráliai búza után. Volt alkalmam látni kiterjedt gazdaságban a fekete zab nagybani termelését, *) most néhány év utáu, nem tudom, mutathatnának e a híréért csak egy marékkai is, pedig akkor __ de ajánlott, felséges (?) termény volt! Árpánkkal épen igy kezdünk lenni; sok embernek tetszik a változatosság, az árpa válfajainak alakja; teszem a különféle csábító nevezett alatt előforduló őszi, tavaszi, hatsoros árpa, mely különben említést alig érdemel; vagy az északi vidékeken otthonos őszi, tavaszi, négysoros apró szemű, fehér, fekete, kopasz, szálkanélküli Viktória, Mandschura árpa; pedig az itt elsorolt árpafajok egyátalán csak igen szerény mértékben elégítik ki a sórgyá- rosok igényeit, vagy a kétsoros meztelen, meg a két soros fekete árpa sörgyártásra egyátalán nem is alkalmas, — csak takarmánynak való. Az etsoroltaknál többet érő, azért felka- pottabb is, a rövid kétsoros árpa, mely éréskor nem csuklik agy meg, mint a közönséges hosszú fejű kétsoros. Ilyen a tönköly, Chevalier, Annát, Kalina, Jeruzsálem, Imperial Prob- stei árpa stb. Ezek mind kielégítik a sörgyárosok igényeit, de kiváló figyelmet érdemel ezek közül a Chevalier árpa. Dicsérik a szemek kerekdedségét, vékony majdnem átlátszó héját. Művelési módja ugyanaz, ami a közönséges árpáé, mivel azonban a fejlődésre több időt kíván, mint a nagyszemü kétsoros, igen korán tavaszszal, ha lehetséges, a hét közepén *) Chevalier (Svalljé) Mihály frauczia n-mzet- gazdászati írótól vette nevét. Hibásan nevezik gaval- lérárpáuak. kell vetni; az igy eszközölt próbavetés kiváló hozamot adott. Gruber állítása szerint a jan. végén vagy febr. elején vetett chevalierárpa szalmája l2/io meter magasra nőtt, a kalász pedig 30—36 szemet adott; súlyra nézve akadt kektoliterenkint 75 kilós is. De hányszor van nekünk módunkban télen, vagy akár igen korán a vetés, s nem lényeges dolog-e, hogy növényünk fejlődését korán, legalább a beköszöntő nagy melegek előtt bevégezze, s vajon érdemes-e a készet a bizonytalan értékű divatért csak részben is mellőzni; vajon nyerünk-e többet mint amink most van, ha a külföldi növény éghajlatunk, talajunk, művelési módunk befolyása alatt oda jut, a hol jelenleg a mienk van? Bizonyára nem. Azért tehát nem is érdemes éghajlatunk, talajviszonyainkhoz nem illő növények felkarolásával drága időnket elfecsérelni ám kisértsék meg és okuljanak saját kárukon nagybirtokosaink, kiknek ilyen kísérletekre elegendő terük és tőkéjük van, és okoljanak a kis gazdák a nagybirtokosok kárán. A chevalier árpának, mivel úgyis lassú fejlődésü hideg agyagtalaj nem alkalmas, ott még a kísérlet is kárba veszettnek mondható; azok különben, kik az újdonságokat feltétlenül szeretik, ám kísértsék meg a könnyebb talajon, én azt tapasztaltam, hogy ez az árpa kötött agyagtalajban a mi árpánkkal haszonban jelenleg nem versenyezhet. A mi árpánkat a hosszú kalászu két soros árpát, a különféle árpák ezen állandó válfaját mely Közép és Kelet-Európábán, Dél- Magyatország kivitelével otthonos, még idáig semmi féle árpa sem múlta fölül. A sörgyárosok nem győzik eléggé mágasztalui ezen szép nagyszemü árpának keményítő tartalmát s lisztességét, a legelőkelőbb sörgyárak ebből födözik szükségletüket.“2) Ezt német szakférfiak állítják, kiknek tömérdek eszközük és módjuk van a megfigyelésre. Az árpának uralkodó válfajai ez idő szerint a hosszú kalászu kétsoros, mint tavaszi, s mint őszi, a közönséges négysoros homokárpa; s ha úgy az ember egyéb és itt is felsorolt czifra nevű árpákból összebigyesztett, úgy nevezett kísérleti tért lát, csak szánakozó mosolylyal felelhet a nagy hangon dicsért czél- talan hiábavalóságra, s önkénytelenül is azt kérdezi az ember:mire való ez? mikor nekünk jó anyagunk van, és csak a fogyasztók által megkívánt előnyök fokozása mellett, termésünk mennyiségének olcsón való szaporítására vezető kísérleti téreket kell berendeznünk, az államnak pedig olcsón hozzáférhető piaczokat szerezni, ha azt akarjuk, hogy a mit bőven és jót termelünk, a magunk és az állam javára jól értékesíteni is tudjuk. A művelési és kezdési mód mindenesetre uagy befolyással van terményünk értékére; azért nem válik kárunkra, ha ismételjük is azon módokat, melyek szerint árpáukat keresetté tehetjük. Természetesen, főkellék ehez a talaj. Az árpa könnyebb féle meszes főidet szeret ugyau, de kivált a kisgazdáknál nem igen válogathat a talajban, meg kell elégednie olyannal, amilyenbe vetik; azt azonban jó lesz megjegyezni, hogy olyan talajba, melyen megdü- léstől tarthatunk, tehát frisstrágyázott főidbe, ne vessük; mert akár megdül, akár nem, terményünk a serfőzők igényeinek megfelelő nem lesz, csak takarmány árpát nyerünk. Hogy mikép kell az árpa alá a főidet elkészíteni, ma már minden jó gazda tudja; nevezetesen hacsak lehetséges, még őszszel szántsunk árpa alá jó mélyen, tavaszszal pedig, ha a magházak engedik, kétszeresen bele fogasoljuk, vagy igen csekélyen alászántjuk, és pedig azért igy, hogy a téli nedvesség a mély felkeverés által ki ne száradjon; tavaszszal iparkodni kell vetni, mint a jól felfogott közmondás is tartja: „Őszit porba, tavaszit sárba* t. i. korán, midőn a talaj porhanyóvá szikkadt; mert „minél jobban megszikkadta földje, annál biztosb az árpa termése.* Iparkodnunk kell lehetőleg egyarányos mélységre aláhozni a magot, ezért jók a sorvetők, s ha vetőmagunk is szép egyenlőn fejlett volt, szép egyenlőn fog is kikelni s egyenlőn fejlődni, ha pedig a sarjak egyenlőn fejlődtek s a magvak egyszerre értek, értékes, kapós terményünk leend. Az aláhozás mélysége is befolyással van az árpa egész fejlődésére; a csekély alátaka- rásnál egyenlő körülmények közt a növény gyorsabban fejlődik s ennél fogva hamarább bekövetkezik az érés; miért is minél silányabb a vetőmag, minél nehezebb, agyagosabb a talaj, annál csekélyebben kell a magot alátakarni, úgy szinte, sőt nevezetesebb befolyással van a termésnek mind minőségére mind mennyiségére a vetés állása Figyelembe kell tehát venni a vető mag mennyiségének meghatározásánál a talajnak physikai tulajdonságait, termőképességét, a vetőmag csiraképességét és az éghajlatot. Jó magból jó talajba kevesebbet, jó magból sovány talajba többet, silány magból sovány talajba-még többet kell vetni, csak arra vigyázzunk, hogy vetésünk állása igen sűrű ne legyen; mert ez a hozam- Jahrbuch für. őst. Laodwirthe 1879,
