Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-02-16 / 7. szám

Eötvös Károly orsz. képviselőt mint a kör tiszteletbeli tagja, fogják képviselni. *A oseszneki ördög. - Borzasztó rémü­lésbe hozta Csesznek környékét a múlt hetek­ben azon hír, hogy az ősi vár alatti szikla­üregek egyikében maga az ördög, vagy lega­lább is valami száz fejű sárkány húzta meg magát. Az ördögi állatot, nevezzük azt egye­lőre így, senki sem látta, de meg nem hatá­rozható hangját hallotta mindaz, kinek elég bátorsága volt a sziklaüreget megközelíteni. A hír eljutott az épen akkor Zirczen időző megyei alispánhoz is, ki a legbátrabb pandú­rok egyikét küldte ki, hogy a rejtély fátyolét, ha szükséges lenne, akár fegyveres kézzel is lebbentse fel. A parancs azonnal végre lett hajtva; a pandúr minden eshetőségre elké­szülve töltött fegyverrel vállán, fogai között pedig szuronyával létra segélyével leereszke­dett a szikla csúcsától körül-belül 4 ölnyire eső üreghez, melyben csakugyan egy szegény ördögöt talált K. K. lázii illetőségű hadköteles képében, kit 8-9 nap előtt tolonczoztak Buda­pestről haza. Nagy nehezen sikerűit az éhség és hideg következtében kimerült szerencsét­lent a mélységből kiemelni, és Zirczre a sorozó bizottság elé beszállítani, hol elmondta, hogy haza tolonczoztafása után más hely hiányában az említett üregben húzta meg magát, melyből nem tudván kijutni, 8 napot töltött étien szomjan. Igazat mondott-e, vagy pedig elrejtőzködésének valódi oka a katonáskodástól való félelem volt, ne kutassuk; tény azonban, hogy ezen esetben czélt ért, mert a fagy csaknem meztelen lábait annyira megrongálta, hogy a hadi szolgálatra teljesen alkalmatlan­nak találták. »Kivonat a jótékony nöegylet múlt évi számadásaiból. Az egylet vagyoni állapota: A Tallián Pálné- féle alapítvány 15000 frt, más­nemű alapítványok és az alapító tagok által letett dijak kamatjaikkal 752 frt 49 kr- meg­takarított tőke 2073,55; értékpapírban 52 frt a munkaalap 50 frt, készpénz decz. 31-én 222 frt 17 kr, és 1 db arany; összesen; 18135 fr 61 kr, és 1 db arany. A népkonyhái tőke tesz 213 frt 68 krt. Jövedelem. Pénztári marad­vány 1877-ről 530 frt 8 kr., kamatokból 900 frt 24 kr. tagsági dijakból 386 frt, az egylet és a fiatalság által rendezett mulatságok és szini- előadásból 363 frt 41 kr. újévi és másnemű ado­mányok 50 frt, az alapító tagok által lefize­tett dijak 300 frt összesen 2529 Irt 73 kr. Kiadá­sok: segélyzésre 1565 frt 53 kr, a bemondó fizetése 120 frt gyógyszerekre 34 frt 42 kr. gyer­meknevelésre 185 frt, a mozgósítottak család­jainak segélyzésére 80 frt nyomtatványokra 5 frt 50 kr. vegyes kiadások 17 frt 6 kr. az alapító tagok dijai a takarékpénztárba helyeztettek 300 frt; összesen 2307 frt 56 kr. »Nagy-Kanizsáról vettük e sorokat: T. Szerkesztőség! A „bírósági végrehajtók szer­vezése“ és végrehajtási eljárásra vonatkozó javaslatot sajtó alá adtam, s az f. évi február 20-án meg fog jelenni. Megrendelési ára 1 frt. a megrendelések Nagy-Kauizsán Fábián Fe- rencz bírósági végrehajtónál eszközőlhetők. Miután javaslatom a közérdek czéljából Íra­tott kérem a fentebb Írtakat becses lapjába felvenni. N.-Kanizsán 1879. február hó 7. A Tek. Szerkesztőségnek alázatos szolgája. Fá­bián Ferenc^, bir. végrehajtó. »Megrendelési felhivás. — Mehner Vil­mos buzgó könyvkiadó Budapesten igen czél- szerü vállalatba kapott. Ugyanis Dr. Ribáry Ferencz ismert jeles történészünk tollából. „Képes Világtörténet“-et indít meg füzetes Ali Bey a sebzett vad kiáltásával ugrott fel, elrúgta magától az óriást; alakja kiegye­nesedett; ez nem a szerelmes oroszlán többé, hanem a puszták királya, kinek ordítása meg­remegteti a sivatag lakóit. — Kezében megvillant a tőr, hogy az ifjú elé lépett; végig nézte őt hosszan, mint a sértett him, mely boszút készül állani. Az ifjú tiszta szemeivel nyugodtan tekintett reá, még csak karját sem emelte védelemre. — Ali Bey visszadugta a tőrt övébe. — — Ifjú, a te életed kevés az én boszúm- nak! — menj vissza hazádba, ne lássalak Kai­róban többé! — Azzal kezével távozást intett, — az ifjú meghajtá magát s lefelé haladt a dombon. Ali Bey várta, mig eltűnik; akkor odafordult a szolgákhoz, kik reszketve álltak a haragvó basa előtt. Jaj annak, a kit most haragja ér! — — Tiporjátok el a fáklyákat — szólt, aztán kövessetek! — A szolgák kioltották a fáklyákat. Ali Bey belépett a rejtekajtón, melyen át ma este akarta váratlanul meglepni kedvesét. — Jobban meglepte az őt! — Meg is fogja köszönni neki Ali Bey a meglepetést ........ Am int végig ment a kerten, a hűs esti lég magához téríté, visszaadta lelkének nyu­galmát. A tenger is olyan nyugodt — a vész előtt. Belépett a rabszolgák s eunuchok fejé­nek szobájába. Az öreg meglepetve üdvözölte a basát s bocsánatot kért, hogy a csöngetést elmulasztotta — s a termek nincsenek ki­világítva. Hiszen nem várták. — Ne félj öreg, majd kivilágítjuk mind­járt, válaszolt a basa fagyosan. — Hidd össze az eunuchokat, észrevétlenül jöjjenek szobádba — beszédem van velők. kiadásban, füzetét 30 krjával. Az első két fü­zet e hó derekán jelenik meg. E vállalatot addig is, míg tüzetesen hozzászólhatunk, tisz­telt olvasóink becses pártfogásába ajánljuk. ♦Meghivó. — A veszprémi ipar és keres­kedelmi kör, (azelőtt „iparos olvasó kör“) az iparos ifjúsági képző- és segályző egylettel i együtt, saját könyvtára-, illetőleg segélyző egy­lete javára, f. 1879. évi február 22-én a Nap- j vendéglő termében, zártkörű tánczfüzérkét ren- ; dez. Belépti Dijak: család-jegy 2 frt személy­jegy 80 kr. Előre is kaphatók ifj. Rápoch Sándor, Nay Mór és fiai urak, valamint Rutt- ner Sándor úr fiók kereskedésében. Kezdete 8 órakor. Az estély családias lévén a fényűzés mellőzése kéretik. Szives felülfüzetések hirla- j pilag nyugtáztatnak. : »Magyar Lexikon. — A Somogyi Ede által nagy gonddal szerkesztett Magyar Lexi- | colinak 19. és 20. füzete megjelent szokott j csinos kiállításban. Igen érdekes a 19-ik szám két melléklete a reimsi és a kölni székes- egyház, úgy szintén a 20-iké a legfontosabb takarmányok vegyészeti összetételének grafikai ábrázolása. »„Paprika Jancsi.“ - E czim alatt jele­j nik meg Papp Gy tulajdonában Kulcsár Ernő i szerkesztése alatt Budapesten egy élczlap, í előfizetési ára évnegyedre 1 frt- A hozzánk beküldött szám elég változatos és tartalmas. Ajánljuk. »Közegészség. Az — egészségi állapot a lefolyt héten a múlt hetihez képest nem változott Diphteriticus jellegű torokbántalmak a héten is merültek fel, ezek lefolyása azon­ban átlag kedvező volt. Halálozás. Hoffelder Gynla, 4 hónapos, hőrgöslob í Hajek István, 7 hónapos, hörghurut; Dauschek Mihál, 59 éves, veselob; Kozma János, 34 éves, agyszélhüdés; Farkas Pál, 1 hónapos, hörglob; Makai Vincze, 1 hónapos, görcsök; Végbeli Kálmán 2 éves hörglob; Vaczkó Jó­zsef, 1 hónapos, veleszületett gyengeség. — Született 2 fiú 3 leány. Dr. Fisher ‘Béla. »Házasságra lépett Kümmel József Léber Erzsébettel, Kovács Iguácz Szalay Jolánnal. Időjárásunk febr. 8. — febr. 15. Febr. 8. Sz. r. — dél. — este ködeső 0° R. Febr. 9. V. r. tiszta -j- 2° R. dél. napos -f- 15° R. este nagyköd 0° R. Febr. 10. H. r. nagyköd — 1° R. dél. nagyköd -j- 3° R. este szeles -j- 6° R. Febr. 11. K. r. borongó -f- 4° R. dél. borongó -j- 10° R. este tiszta -f- 4U R. Febr. 12. Sz. r. borús -f- 5° R. dél. napos -f- llü R. este borús -f 6° R. Febr. 13. Cs. r. tisztuló + 3° R. dél. napos széllel -J- 7° R. este tiszta -J- 3° R. Febr. 14. P. r. tiszta -(- 1° R. dél. napos -j- 10° R este borult -f- 2° R. Febr. 15. Sz. r. esős -(-1° R. dél. ködesős -j- 1° R. Rövid hírek. Visontán (Somogyin.) jul. hótól februári usig a 900 lélekből álló lakorsságból egy halott sem volt. — A kereskedelmi minister körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz a hernyóirtás ügyében. — Deutsch Bernát és Deutsch József annak alkalmából, hogy ma­gyar nemességre emeltettek, húsz ezer irtot adtak át a miniszterelnöknek azon kéréssel, hogy az összeget valamely hazai czélra for­dítsák. — A városoknak vízzel és légszeszszel való ellátása egy központból már Európában is divatos, de az amerikaiak előbbre vannak már; mert Detrsit város Michigan államban egy központból kapja melegét. Múlt év decz. hóban kezdte meg Detroitban a központi gőz- fütő műküdését s az teljesen kielégítőnek bi­zonyult. — A budapesti állatkert jeles tyu- kászatában levő külömböző fajú tyúkok tojá­saira megrendelést már elfogad az igazgatóság, i és kívánatra árjegyzéket küld bérmentve bár- j hová­Színház. Szombaton, febr. 8-án és vasárnap febr. ' 9-én adatott Halmay Cornélia, a budapesti népszínház tagja felléptével „Egy katona tör­ténete, vagy az ártatlanul szenvedő gályarab“; színmű 5 felvonásban, írták Deunery és Cor- mons, fordította Csepreghy. — Egy egész regény fejlődik itt a néző szemei előtt a leg- érdekfeszítőbb bonyolulatban. Renó János elűz egy a csatatéren megsebesült gróf mellől egy hullafosztogatót és a haldoklótól átveszi annak ékszereit azzal, hogy azokat, egy bizonyos rokonának kézbesítse. — Ezen ékszereket Renó, hadtestétől rövid időre megválva, be­viszi nejéhez őrizet végett. A hullafosztogató azonban nyomon kiséri Renót és távozása után a nőre tör, azt leszúrja és az ékszereket elviszi. A zajra a szomszéd szobában alvó kis leánykája Renónak felébred, kiált, anyját szó­lítja, ki a gyilkos unszolására azzal csitítja a leánykát, hogy legyen nyugodt, atyja van itt. A gyilkosság gyanúja természetesen ezáltal Renóra esik, miben a katonai bíróságot az ártatlanul atyja ellen tanúskodó leánykának vallomása is megerősíti. Renó elitéltetik gálya­rabságra, később találkozik leányával, ki ezalatt 20 éves lett. A hullafosztogató és gyilkos most már nyíltan a csatatéren elhalt gróf helyett adja ki magát és törvény által is kíván birtokaiba visszahelyeztetni, de az ellopott ékszerekből egy — árulója lesz, minek követ­keztében elfogatik s az ártatlanúl szenvedő gályarabnak ártatatlansága kiderül. A színmű megrendítő bouyolúlatokat »tün­tet elő, de e bonyolúlatok nagyonis előtérbe tolják a keresett és kiszámított összetalálko­zását az okok-és okozatoknak, innen van azután, hogy megrendülünk, de teljesen meg nem nyugodhatunk. Ami az előadást illeti, az sikerült, miről tanúskodtak úgy az érzékenyebb szívű nők, mint az edzettebb keblű férfiak könybe lábadt szemei. Balogh Árpád (Renó) szokott biztos játéka mellett hű kifejezője volt azon érze- ményeknek, melyek egy atya keblében támad­hatnak, ki ártatlan leányának még ártatlanabb vallomása következtében Ítéltetik el. Nyíri (Lázár) a mord tekintetű gyilkost, valamint a bitorolt grófi méltóságot a lépten nyomon bátortalanító bűntudattal jól alakította. Szabó (tábornok) az állásának megfelelő komoly higgadtságot egy perezre sem tévesztette el. Kis Mariska (herczegnő) jól játszott. Balogué (előbb Madlén, utóbb apátnő) mindkét szere­pében jól alakított de különösen correct volt játéka az utóbbiban. Balog (Samborán) nélkülözhetlenségének tudatában talpra esetten tüntette fel azon helyzetének komikumát, amelyben az öreg tábornoknál volt. Palotainé (Valentin) igen ügyesen forgolódott. Lukátsy N. mint műkedvelő adta az öt éves Adrienne-t elég bátran és megnyerőleg. Halmai Corn. (Adrienne, 20 éves) jól ható alak, de a külön­nemű érzemények alig észrevehető különbség­gel nyernek arezvonásaiban kifejezést. Sikerűit volt tőle az, midőn atyjára ismer. — Közön­ség mindkét nap csak középszámú volt. Csütörtökön, febr. 13-án, Dóczi koszorú­zott vigjátéka, a „Csók“ adatott. Az előadás sikerült, a szereplők dieséretesen megtanulták mondókáikat, de némelyeknél — mint Raiz (Carló) és itt-ott Kiss Mariska is (Maritta) azon hibával párosult e buzgalom, hogy igazi szépen szavaló előadás helyett recitáltak, ami az eszmékben és nyelvi szépségekben oly gaz­dag mű teljes élvezetét sokban akadályozta. Balog Árpád (a király), Balogné (királynéi és Balog A. (udvarnagy) teljes dicséretre méltók. Kiss (Adolár), Szabó (Fidelio) és Palotayné (Angela) jó játékukkal emelték az előadás sikerét. — Közönségünk már nagyobb pár­tolásban részesíti a derék és törekvő színtár­sulatot ; erről a mai előadásra megjelent válogatott bérlő közönség szép tanúbizonysá­got tett. Vidéki lapszemle. \ A „Vasmegyei Közlöny“ Gazdászati viszonyaink szomorú jelenségei fölött elmélkedik. A „Pápai Lapok“ Pserhofer Sámuel Pápa vá­ros köztiszteletben állott fővárosa és koronás arany érdem-keresztes tulajdonosának f. hó 5-én 78 éves korában történt elhunytét hozza gyászkeretben. Az „Esztergom“-ban a keresk. testület kér­vényt intéz az adófeltgyelőséghez azon kéréssel, hogy jövedelmi adójuk a helyi viszonyokhoz képest igazságos mérvben szabassék meg, és ez idők mostohaságához viszonyítva vettessék ki. A „Székesfehérvár és Vidéke“ 16. sz. borá­szatunk ügye törvényhatóságunk előtt ez. czikkben a bőrgyártás ellen vonatkozólag emeli föl szavát. A 17. sz. a roncsoló toroklob betegségre vonatkozólag a bel­ügyminisztériumnak egy korábbi rendeletéből a gyógy- eljárásra vonatkozó részét hozza emlékezetbe. A 18. sz. az ország folytonos deficzites állapotából az adó­felemelése szomorú kilátására von következtetést. A„Vasmegyeí Lapok“ 12. sz. ezredéves állami létünk megünneplése alkalmával a rodostói remetének emlékoszlopot emelni indítványoz. A 13. sz. a Bába- szabályozás minél előbbi megvalósulusát óhajtja. A „Székesfejérvár“ 12. sz. a kiállítási ügyre vonatkozó több rendbeli fölhívást közöl. A 13. sz. a socialisták káros eszméik terjesztésébe a vallást is be­vonják. A „Zalai Közlöny“ 12. sz. a pestisről folytatja a ezikkét Tersanezky József megyei tiszti orvos. A 13. sz. a uagykanizzai takarékpénztár a febr. 18-án rendes közgyűlést tart, melyre a részvényesek meg­hivatnak. Az igazgatóság által indítványozott 70 frt. osztalék felosztását ajánlja a felügyelő bizottság. A „Sopron“ 11. és 12. sz. Ráth Károly nyílt levelét az ipar-társulatokhoz az ez évben megtartandó országos tpar-gyülés tárgyában hozza. A „Győri Közlöny“ 12. sz. az orosz területen kiütött pestist isten ostorának mondja. A 13. szám a keleti pestis rémterjedései alkalmából felhívja a várost az utczák és köztérek tisztántartására, és tiszta ivó­vízről való gondoskodásra. A „Somogy“ a socialismus terjedésének okait fejtegeti. A „Zala“ hazánk tanügyi állapotát 1877-röl ismerteti Dr. Schvicker J. H. tanár után. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. M. K. Veszprém — A közgyűlés lefolyásáról kérjük szives tudósítását. B. K. Veszprém. — Köszönjük. Bármily mozza­natról szívesen veszünk értesítést. P. L. Veszprém. — Helyes észrevételeit közöl­tük az illető' helylyel és hiszszük, hogy figyelembe fog vétetni. F. F. Nagy-Kanizsa. — Köszönettel fogjuk venni és tárgyilagos bírálatban fogjuk részesíteni. Felelős szerkesztő és kiadó : L É V AY IMRE. Laptulajdonos: KRAUSZ ARMIN Az öreg távozott. Ali Bey állva maradt a szoba közepén, miut a szobor, s nézett maga elé, fogait összeszorítva; azután fölvetette daczos fejét, mintha onnan felülről kérne ta­nácsot. Rettenetes gondolatok lehettek azok, amik agyában megfogamzottak Az eunuchok összegyűltek a szobában, reszketve várták urok parancsát. Ali Bey rö­viden kiadta utasításait; a szolgák arczáu ör­dögi káröröm villant végig. Azután bemeut a női termekbe, akkor már mosolygott. Belépett a Zulejka hálószobá­jába; a szép odaliszk ott feküdt a kereveten. A szobrot alig fedezte a lepel, mely különben is átlátszó volt, miut valami tündérfátyol. Selyem pillái le4 voltak bocsátva; az odaliszk az átélt gyönyörök gondolatán merengett ........ Al i Bey remegve állt meg az ajtóban. Szive agya, lázasan lüktetett. — Ez az istennő ez csalta őt meg! — és ő mégis oly vóghe- tetlenül szereti. A basa megittasult a kéjtől, elfelejtett mindent, — odarohant, az alvó odaliszkot ölébe ragadta s úgy gyönyörkö­dött benne. Az odaliszk fölébredt; azt hitte, az ifjú karjaiban van. — Akkor megpillantá Ali Bey arczát; nem rémült meg, nem jött zavarba. Örömsikoltás röppent el ajkairól, oda simult a basához s megcsókolá. — Oh mint örülök, hogy eljöttél! — Meg akartál lepni, ugy-e? Mennyit sírtam egész nap, hogy ma nem fogsz eljönni! A basa leültette az odaliszkot a köre­veire, oda térdelt eléje, körülkarolta derekát s azt susogta neki: — Vigy el engem magaddal a menyor­szágba ! ........Egyszerre rémes, velőtrázó sikoltás hangzik minden oldalról —, az ablakon vér­vörös világítás hatol be. — Az odaliszk ijedve szökik fel a pamlagról, de a basa megragadja kezeit s övéből kirántja tőrét. — Halálra ijedt odaliszkok rohannak elő minden oldalról, nyomon követve villogó szemű eunuchoktól, kik vad kaczaj közt me­rítik tőreiket a fehér keblekbe........Egy-egy eu nuch fáklyával kezébeu rohau végig a ter­meken, s amerre elhalad, lángba merülnek a szőnyegek, a selyem függönyök.--------Akit me g nem ölt a gyilok, megöli a füst........ A Zulejka kétségbeesett erőlködéssel akarja magát kiszakítni a basa kezéből. Ali Bey térdre rántja az odaliszkot........ — Tudod-e, mit mondtál tegnap? — menydörgött a megsebzett oroszlán; —hogy megölnél, ha megcsalnálak — most hát én öllek meg, hogy te ne őless meg többé ár­tatlan ifjakat! — hogy az én ölelésem legyen neked az utolsó! ........ Azza l átkarolta az odaliszkot, s az éles hegyes tőrt markolatig döfte szivébe. — Ali Bey lefektette őt a kerevetre, még egyszer reátekiutett s azzal kirohaut a füst­tengerből. — A nyaraló négy sarka láugokbau állott. Az eunuchok, — e fekete ördögök, kőrültánczolták a recsegő-ropogó épületet. — Belölről a haldoklók végső kiáltásai hallat szottak — a füst kezdett kihömpölpögui az ablakokon, nyomon követve nyaldosó laugnyel- vektől. Az ipomoea és dolichos indái elégve csavarodtak le az oszlopokról ......... Al i Bey nem bírta elviselni a hőséget, pedig szeretett volna közelről gyönyörködni boszujábau. Lement az eunuchokkal a dereglye fedezetére s onnan nézte összefont karokkal, mint csapnak föl a iángoszlopok; az énekes madarak mint hullnak alá megperzselődve a tüztengerbe; mint szállnak a sziporkák ma­gasra, midőn egy-egy rész beszakad. Hajnal felé miudinkább csöndesült a tűz. Ali Bey haragja lépést tartott a pusztító elem­mel —; mikor az megszüntette rombolását — a basa boszúja is lehűlt, s helyébe lépett a megcsalt szív keserve, a veszteség érzete.... Intett a kormányosnak, indítsa meg a járművet, maga pedig lesietett szobájába, le­vetette magát tigrisbőrrel beterített ágyára, kezébe rejté arczát s zokogott mint a gyer­mek ......... Ol yan nagyon szerette az odaliszkot!....------A romok ott füstölögtek napokig; ne m sokára megérkeztek a puszták fenevadjai s rágódtak a csoutokou. — A iák leperzselve álltak a nyaraló körül, — a márványmedencze, vizét senki sem újította meg többé, az arany halak elvesztek a posványbán, s támadtak he­lyettük mérges kígyók s mindenféle ártalmas állatok. — Az utakat ellepte a gaz, drága nö­vények vesztek ki, mások pedig nőttek buján, szabálytalanul......... Ro mlás, pusztulás mindenfelé — A hir messzire elvitte, milyen rettentő boszut tud állni a hatalmas Ali Bey........ Az egész paradicsomból az omladozó fal hosszában nem maradt egyéb, mint az a terebélyes nagy fa a rejtekajtó előtt, mely évről évre jobban terjeszti ki iombsátorát. A köznép költészete regét mondott nemsokára a fáról, hogy ott ül tövében az Abd-el-Melech, a halál angyala, s éjjelenként előtte könyö­rögnek a meggyilkoltak lelkei, hogy bocsássa be őket az örök nyugalom országába........ Az a halál fája........ Ve szprémben, 1879. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom