Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-14 / 50. szám

erre el kell készülve lennünk; de amint ezen túl vagyunk, a kifőző konyhák oly czélszertíeknek fognak mutatkozni, hogy azok helylyel-közzel még a nyári hónapokban is megmaradnának, hisz sokkal könnyebb azt a nehány kraj- czárt megkeresni, mint mindenkinek mindig külön-konyhát tartani és sokkai könnyebb többeknek, — most már a szó igazi érteményében — egy füst alatt főzni, mint mindenkinek külön költekezni. A mostoha-viszonyok tö­mörülést, egyesülést parancsolnak; amit egyesek különválva meg nem tehetnek, ki nem vihetnek, azt könnyen, kevés költséggel kiviszik, ha összeállnak és egyesülnek. Minden utcza legjobban tudja, kik benne a segélyre szoruló házi szegények, minden utcza e szerint legtöbbet tehet azok érdekében. A te­hetősebbek, a hatóság, a nőegylet pénzzel fognak segédkezni, ők segéd­kezzenek fáradságukkal, de meggon­dolva azt, hogy túlságos nagy áldozat nem kívántatik tőlök, hisz nem ingyen főznek ki. Egy szűkkerettí czikknek nem le­het feladata egy megpendített eszmét a legkisebb árnyalatig kifejteni, arra a lap teret nem nyújthat, de csak ajánlhatja a felvetett eszmét úgy a városok és falvak, mint egyes jótékony egyletek figyelmébe. Ha bárhol az eszme termékeny talajra talál, erkölcsi kötelességünknek ismerjük bárkinek is, aki ez ügyben hozzánk fordul, készséggel és a leg­nagyobb szívességgel tanácsot, felvi­lágosítást, útbaigazítást adni. Mi ré­szünkről a segélyzésnek ezen módját tartjuk legkönnyebben kivihetőnek és egyszersmind a legnemesebbnek is, mert ez által nem mellőztetnének azok, akik csakugyan megérdemlik; nincs erőszak téve senkinek szerénységén sem; nem alamizsna, ami nyujtátik, hanem út és mód, hogy még a leg­szegényebb család is kevés költséggel megszerezheti magának azt, ami testi életének fenntartásához elkerülhetetle­nül szükséges. Ajánljuk a kifőző konyhák esz­méjét megyebeli tisztelt laptársainknak, ajánljuk a városok és községek t. elöl­járóinak, ajánljuk a jótékony nőegyle­kár, hogy megyénk kőbányászata még industri- alis kezekbe nem került s hogy a mi anyagunk még kellő méltánylásra nem talált Van nekünk a Bakonyban fekete márvá­nyunk, Vámoson veres márványunk, de ott van a pórias ugyan de bizony nem megvetendő Balaton melléki veres kő; szilárd ez, s véső­vel könnyen idomítható, és minden tulajdon­ságai megvannak arra, hogy kitűnő épület-kő­nek elismertessék. A szappan- és gyertya- gyártás terén már a bécsi és párizsi világtárlatban méltó elismerést küzdött ki magának a budapesti Flóra-gyertya-gyár. Gyártmányai már ott ki­állották a versenyt a többi nálánál sokkal idő­sebb gyárakkal; hazánkra nézve pedig az az érdeme: hogy a legelső ilynemű vállalat s hogy lehetővé teszi,miként az ezelőtt utol nem ért bécsi Milli Apolló és Stearin gyertyák helyett ép oly jó hazai iparterményt használ­hatunk. A magyar ipar egyik gyöngye a világ­hírű herendi porczellángyár is megjelent e ki­állításon és ismét alkalmat adott nekünk tár­gyai szépségén és ízléses és művészies kiállí­tásában gyönyörködhetni. A folyton éber tu­lajdonosok nem mulasztják el a világ változó igényeihez való alkalmazkodást anélkül, hogy lemondanának gyárai egyéni sajátságairól; és igy van az, hogy gyártmányaik egyaránt érde­kesek és becsesek maradtak az 1846-iki ki­állítás óta, a londoni, párizsi és bácsi kiállí­tásokon át ma napig. Egy újabb vívmánya a magyar iparnak a Zsolnay-íéle pécsi Majolica gyár (ő az ál­tala készített gyártmányt Grecque folyasd i teknek; gondolkodjanak a fölött, ha ; segélyeznek, találják el e segélyzésnek azon módját, mely a méltatlanoknak nem ad előnyt a segélyzésre méltók fölött. Heti szemle. — decz. 13-án. Egész Európa szeme Oroszország felé van fordítva. Megdöbbenve szemléli a mind­egyre fenyegetőbb mérveket öltő viszonyokat, eseményeket, melyek a jelenleg létező dynas- tia megbuktatására tervszerűen közremunkál­nak. A czár elleni merénylet hangos bizonyí­téka ennek; meghiusúlta nem félemlítette meg a nihilistákat. Pétervárott az a hír kering, hogy a nihilisták számos kiválóbb egyéniség­hez fenyegető levelet intéztek, s hogy általá­ban a télen újra egész erővel készülnek foly­tatni múlt évi tevékenységüket. Az orosz fő­városban nagy is a rémület. Az összes utczá- kon, főleg a téli palotához közeliebben, szapo­rított rendőr- és katonaőrjáratok állomásoznak. Azt beszélik, hogy a kiválóbb nihilisták, .össze­esküvők szövetsége“ ezimű titkos társulatot alakítottak s megesküdtek, hogy most miud- addig nem nyugszanak, mig a czárt meg nem ölik. így akarják Solovievet, a .vértanút', meg- boszúlni. Másfelől azt is hiresztelik, hogy a czár lemond s átengedi helyét legidősb fiának, kiről mindig az a hír szállong, hogy egyik leg­buzgóbb sürgetője az újításoknak. A trónvál­tozás eshetősége tehát nagyon közeli. És mon­archiánknak van legtöbb oka, hogy a legébe- rebb figyelemmel kövesse, a mi most a szom­széd orosz birodalomban történik; mert poli­tikai körökben is általános a nézet, hogy a trónváltozás egyjelentőségtí egy osztrák-ma- gyar-orosz háborúval. Gorcsakoff herczeg ismét átvette a kül­ügyminisztérium vezetését. Ausztria-Magyar-Németország és Anglia közt hir szerint egyezkedések jöttek létre abból a czélból, hogy közös lépéseket tegye­nek a szultán ellenében, kinek ígéretei mind­inkább megbizhatlanokká válnak. Amint Becs­ből írják, e hírnek jelentőséget tulajdonítani nem lehet- A tényállás ma is ugyanaz, mely néhány héttel ezelőtt volt, midőn az angol hajóhad fenyegetó'dzve közeledett a török vi­zekhez. Az ázsiai reformok, melyeket Anglia sürget, csak a török birodalom felüdülésére és megszilárdítására szolgálhatnak. Ugyancsak ezen okuál fogva a bécsi és berlini kabinet rokonszenvével találkoznak a_ brit kormány ezen törekvései. De az, amit Ázsiában létesí­teni akarnak az angolok, nem európai dolog s nem tartozik a berlini szerződés keretébe. A brit kormány actiója kizárólagosan a cyprusi szerződésre támaszkodik, mely Törökországnak és Angolországnak magánügye, és melyhez az európai hatalmaknak semmi közük. E végből Anglia nem is kérte ez ügyben Európa tá­mogatását, és igy bécsi, berlini és londoni cabinetek közös fellépéséről sem lehet szó. A görög-tőrök határkérdés még mindig vajúdik, — már két év óta, de minden ered mény nélkül. Most, mint Párizsból Írják, a franczia kormány a kérdést „megérettnek“ látja arra, hogy európai mediáczió tárgyává tétessék. A bulgáriai fejedelem a nemzeti párt kihágásai miatt a nemzetgyűlést feloszlatta. Az albánok és montenegróiak közt tör­tént összeütközésről további komoly compli- kácziók nem várhatók. A magyar képviselőház a hadmentességi törvényjavaslatot részleteiben végig tárgyalta és érdemileg változatlanul elfogadta. Tárgya­lás alá került az Angolország és Fiume közt eszközlendő kereskedelmi gőzhajójáratok segé­lyezésére engedélyezendő póthitelről szóló tör­vényjavaslat, melyet észrevétel nélkül fogadott el a ház. Tisza Kálmán a pénzügyminiszter ne­vében törvényjavaslatot nyújtott be az 1880-diki hiány fedezéséről, mely javaslat a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott. Megyei közgyűlés. — decz. 1-én. Az enyingi járási útfelügyelő válaszmá- nya jelenti, hogy az enying-szilasi útra válla­lati úton történt kavicsszállítás a legkedvezőbb eredményt mutatja, miért is azt javasolja, hogy az 1880-ik évre az enyingi járás összes igás közmunkatartozása megválltassék és vállalati utón való kavicsszállításra fordíttassék, a gya­log közmunka pedig a kavics beágyazására és ;.z utárkak kitisztítására használtassék. E ja­vaslat kiadatik az államépítészeti hivatalnak, hogy arról előterjesztését a márcziusi közgyű­lésre beadja. Egyúttal felhivatnak a többi já­rás útfelügyelő választmányai is, hogy a köz­munkát illető indítványaikat február középéig beadják. Hevesmegye Zalár József megyei fő­jegyző által Deák Ferencz arczképének ünne­pélyes leleplezése alkalmával mondott emlék­beszédét megküldte. Tudomásul vétetett. Torontálmegye f. é. szept. 21-én a te- mesi bánságnak az anyaországhoz lett vissza­csatolása évszázados évfordulójának alkalmá­ból tartott ülése jegyzőkönyvét megküldte. Tudomásul vétetett. Árvamegye okt. 7-én 2497. sz. a kelt és a dú-vadak elejtésének dijazása tárgyában a belügyminiszterhez intézett feliratát meg­küldte. Megyénk hasonló irányú felirattal fogja ezen ügyet pártolni. Maros-Vásárhely szabad k. városa kér­vényt nyújtott be a képviselő házhoz, hogy a váltóképességet korlátozza. Ezen kérvényt be­küldte ; megyénk hasonló szellemű felirattal pártolni fogja ezen ügyet. (Lapunk ezen év elején már ezen eszmét megpendítette. Szerk.j Zemplénmegye az általános terméketlen­ség következtében feliratot intézett a bel- és péuzügymiuiszterhez. E feliratát átküldte Tu­domáséi vétetett. Győrmegye a földadó-szabályozási mun­kálatok tárgyában feliratot küldött a pénzügy­minisztériumhoz. Ezen felírat hasonló szelle­művel pártoltatni fog. Pécs szabad kir. város felirata, melyben a budapest-zimouy-belgrádi vasútvonalat a Duna jobb partján óhajtja, tudomásul vétetett. Pest-Pilis Solt-Kis-kunmegye kérvénye a képviselő házhoz, melyben a budapest-zimony- belgrádi vasútvonalt a Duna balpartján óhajtja, tudomásúl vétetett. Gömőr- és Kis-Hont megye a sajóvölgyi árvízkárosúltak részére segély gyűjtést kér. A megye ezt csak fájó tudomásúl vehette. Temesmegye és Temesvár szabad k. vá­ros a déli részeknek az anyaországhoz kapcsolá - sának évszázados fordulója alkalmára veretett bronz-érmet megküldte. Köszönettel vétetett. A magyar gazdák Székesfehérvárott tar­tott orsz. értekezletének határozatai, valamint Grekk)-nek nevezi és szerinte ez sajátképen egy fokkal jobb a kőedényhez hasonlítható Ma- jolicánál) Gyártmányai közvetlen az imént em lített hires porczelláu csoport után voltak kiállítva s nem mondhatnék hogy ezek amazo­kat, beárnyékolták volna, sőt alkalmat szol­gáltattak meggyőződni a felöl, hogy Zsolnay értette, miként lehetett a külötnben igénytelen ipart ma már elismert művészetté emelni. Az üveg-iparnál szintén haladás ta­pasztalható. Megyénk ez iparágnál Neuman Bernát ajkai üveggyárával van érdekelve. E derék gyáros csak egy-két évvel ezelőtt alapította telepét s már is elég érdekes tárgyakat mutat fel, különösen ,az üveggyártás fokozatos fejlő­désének feltűntetésével“ beható tanulmányo­zásról és törekvésről tesz tanúságot. — Me­gyénkben dusau meg van az ezen iparhoz kellő anyag, sőt megvannak az annak keze­lését megszokott munkások is: ezért érdekes volna megtudnunk, mik az okok, hogy ezen ipar nálunk eddig erős lábra nem vergődhe­tett? — Voltak megyénkben üveghutáink, melyek ezelőtt 35 évvel igen szép színes köszörült és metszett üvegeket készítettek, és ma ismét csak ott álluuk, hogy azt lát­hatjuk, miként kezdi meg egy uj válalkozó azon sisiphusi munkát, mely alatt mások már összeroskadtak. Az agyagáruk csoportjában látván a kalocsai és győri nemkülönben a tatai Fi- scher-féle szép fehér kályhákat, úgy a fehér­vári csínnal és ízléssel alakított kandallókat; tapasztaltuk, hogy ez iparág nevezetesen ha­ladott, és önkéntelen eszünkbe jutott: vajha I a mi veszprémi amúgy is nagyon elszaporo­dott fazekasaink, — kik még mindig kezdet- ' leges készítményeikkel csak alig tengődnek, J — szintén haladnának! és a sokkal háláda- tosabb kályhagyártásra művelnék ki magukat. Eddigi készítményeiket még a pórnép tűzhelyeiről is leszorítja a ma már aunyira I olcsón megszerezhető vasedény, mig ellenben fehér és általán csinosabb kályháink nagy I részét messze tájról kell drágán meghozat­nunk. III. CSOPORT. Mezőgazdasági termények és fél készítmények, kerti ipar. IV. CSOPORT. Malomipar és élelmi czikkek. V. CSOPORT. Borok, szeszek, szeszes italok és borászati eszközök. XIY. CSOPORT. Lovak, szarvasmarhák, juhok és sertések. Mindezeket mint mezőgazdászatunkat, mezőgazdászati iparunk terményeit, és az állattenyésztést érdeklő egymással rokon cso­portokat jelentésünkben egybe foglaljuk. A mi mezőgazdászatunk e kiállításon igen szépen van képviselve, gyeugébben az állattenyésztés, még gyengébben a szárnyas állat nevelés, de a leggyengébben a mező­gazdászati ipar. És mielőtt részletes bírálatba bocsájtkoznáuk, már ugyanezen fokozat szerint lehet rámutatnunk mezőgazdászatunk hiányaira, hogy ne mondjuk hibáira, és kitalálni, mit s miként kelljen jobbá tennünk mielőbb- — megyénk kiküldött bizottságának erre vonat­kozó jelentése, mely jelenleg lapunkban kö- zöltetik, véleményadás végett kiadatott a me­gyei gazdasági egyletnek. A jelentés hivatalos másolatban a megyei főjegyző hivatalában meg­tekintés végett kitételett. A nádorcsatorna-társulatnak f. é. aug. 17-én és okt. 9-én tartott üléseinek jegyző­könyve és emlékirata tudomásul vétetett. Pápa város helypénzszedési szabályzata jóváhagyatott. Strausz Béla segédjegyző csótbi lakos, a jákói jegyzőválasztás ügyében a megye által hozott határozat ellen beadta felebbezését. A megye felhívja a pápai járás szolgabiráját, hogy nevezett határozatnak Strausz Béla ke­zeihez történt kézbesítését igazoló ivet ter- jeszsze be. Az alispán pedig megbizatik, hogy amennyiben a kézbesítési ív a felebbezésnek kellő időben történt beadását igazolná, a fe- lebbezést terjeszsze fel a belügyminiszterhez. Dr. Peczek Gyula m. főpénztárnok hi­vatalosan jelenti, hogy a városlődi takács- czipész- szabó- és bognárezéh vagyonának el­árverezéséből befolyt tizenöt krajcárt a letétbe helyezte. Tudomásul vétetett, egyúttal uta3Ít- tattak a szolgabirák és polgármesterek, hogy a még függőben levő ezéhügyeket mielőbb lebónyolítani iparkodjanak. Weiland Mátyás Pápa-Kovácsi község időkori bírája az 1861-ik évről vezetett szá­madására nézve a szokott óvások fenntartása mellett felmentetett. Kádárta községének az őt illető negyed­évi bormérési jog bérbeadását tárgyazó szer­ződése Éndrédi Dániellel törvényhatóságilag jóváhagyatott. Az enying-lepsényi útvonal az ország­utak sorába nem vétetik fel. Bula Theophil zirczi perjel a zircz-járási .Erzsébet“ kóroda-alapra ügyelő választmány elnökségéről lemondott. Az érdekeltség a kó- roda-választmány kiegészítésére felkéretik t. Ányos László úr közvetítése mellett. A m. k. belügyminisztérium fel fog ké­retni, hogy az árvaszéknél két díjnok-állomás rendszeresítését engedélyezze. A betegápolási alap létesítéséhez szük­ségelt pótadó 1880. évtől kezdve minden adó­forint után 3/4 krajezárban állapíttatik meg. Veszprém város tűzrendészeti szabály­rendelete a tiszti ügyész véleményéhez képest újból átdolgozandó. Vikár Lajos veszprémvárosi főjegyző évi fizetése 1200 írtra, Orbán Pál veszprémvárosi Írnoké .450 írtra felemeltetett, és ezen mennyiségben 1880-tól folyóvá tétetik. E határozat a megye által jóváhagyatott. Veszprém városnak a házaló kereskedés szabályozása iránt alkotott szabályrendelete a tiszti ügyészség észrevételeinek megfelelőleg átdolgozandó. Ugyanezen alkalomból a házaló kereskedésnek a megye egész területére kiter­jedő szabályozása iránt szabályrendelet készí­tésével megyei főjegyző elnöklete alatt Ke- nessey Károly, Rnttner Sándor és Brenner Lőrincz urak bizatnak meg. Közigazgatási bizottság ülése. — decz. 9-én. Az alispáni hivatalba nov. hóban beér­kezett összesen 1250 ügydarab, okt. hóról maradt 29, összesen 1279. Ebből elintézte- tett 1046, megyei bizottságba tétetett 166, nyilvántartásba 5, elintézetlen 62. A közigaz­Szó sem lehet arról, hogy mi haladéktalan a külföld intensiv mező-gazdászatát honosítsuk meg nálunk, hanem az adott viszonyok, a rendelkezésünkre álló erők czélszerübb fel­használásával kell, hogy javítsunk mezőgaz- dászatunkon. Mezőgazdászati terményeink szépek és versenyképesek; gabuánk, lisztünk, fáink, bo­raink és dohányunk jóságát kiemelni felesleges. E czikkeinkre nézve csak az szükséges, hogy a számukra eddig megnyert piaczokat megtartsuk,sőt szakadatlanul újakkal szaporítani iparkodjunk. Ehhez közreműködése szükséges mind a társadalomnak, mind az államnak. Amaz keressen minél élénkebb és tevékenyebb üzleti összeköttetéseket, emez részéről támo­gassa ezen törekvést a vasúti- úgy az általános közlekedés- és a vám-politika czélszerü kezelésével. De más feladatunk is van; igy a mi gazdá- szaink a mező gazdászatban az aráuylagos beosztást noha szaklapok, mezőgazdászati ér­tekezések folyton e mellett küzdenek, még mindig nem akarják kellő mértékben magu­kévá tenni. És ezt tapasztalhatni a kiállításban is. Kereskedelmi növények alig vannak kép­viselve. Állatkiállításunk szép példányokat mu­tat ugyan fel, de egészben mégis gyengének nevezhető, mert állattenyésztésünk is kórós. A mi pedig sertéstenyésztésünket illeti, az is sok kívánnivalót hagy hátra. Igaz ugyan, hogy kedvezőtlen pénzviszo­nyaink és járványok állattenyésztésünkre nagy befolyást gyakorolnak, de szintoly nagy be­folyással van reá a maggazdálkodás tulter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom