Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-02-16 / 7. szám
a szétmáló társulatok jobb tagjait fölveszik a megmaradó társulatok s ezek helyett elbocsáttatnak azok, akik csak szégyenére válnak a színészetnek. Mivel mindenik kerületben csak egy színtársulat működhetik, biztosítva lesz a becsületes megélhetés, viszont az igazgatók igyekezni fognak jó tagok szerződtetése, a kor igényeinek megfelelő darabok szinrehozása által minél nagyobb műélvezetet nyújtani a közönségnek, mert különben elveszítik kerületük bizalmát s ez az igazgatói engedély visszavonását eredményezendi. Azonban a hazai sziniigy országos szervezésére irányuló mindezen törekvések teljes sikert csak akkor ered- ményezeudnek, ha a müveit közönség is elősegíti azok üdvös szándékát, a kik a színészetet magas föladatának betöltésére alkalmassá tenni igyekeznek. E tekintetben igen nagy, de egyszersmind igen nemes és hálás föladat vár a közművelődés minden igaz barátjára. Ezeknek föladatuk lehetővé tenni azt, hogy a szervezés ne szenvedjen hajótörést a közönség közönyösségének jég-szirtjén, hanem hogy a salakjaitól megtisztított, nemes hivatásának betöltésére alkalmassá lett színészet édes otthonra találhasson, tovább fejlődhessék szerte e hazában mindenütt, hol az édes magyar nyelvet beszélik. A vándor-szinészetet vadregényes mivoltából kivetkőztette, czivilizálta, úgy szólván térhez kötötte s ekként meg- telepitette a fentebb röviden vázolt szervezet, most már a müveit közön- gen van a sor, hogy a színész megélhessen, hogy mindenik kerületben jóra- való társulatok működhessenek s hogy a színészet ne sülyedjen vissza oda, honnét csak hatalmas küzdelemmel lehetett kiemelni. Első föladata lenne igénytelen nézetem szerint a müveit közönségnek állandó színi-bizottságok szervezése minden oly városban, mely igényt tart arra, hogy az azon kerületben működő színtársulat koronkint meglátogassa. Ezen szini-bizottság, egyetértésben a színi-kerület székhelyén fön- álló közp. bizottsággal — egyfelől gyámolító, másfelől ellenőrző eljárást gyakorolna. Gyámolítaná a kerületben működő színtársulatot, ahol lehetséges, állandó színház létesítése, vagy legalább czélszerii ideiglenes helyiség előállítása, a közönség érdeklődésének ébresztgetése, kivált kezdetben némi subventió, vagy legalább bizonyos számú bérlet összehozása által; ellenben ellenőrizné a színtársulatot a szín-idény meghatározása s a repertoir megállaáttört fehér selyem öltözet simul végig, a váll fölött gyémántos kapocscsal egybefogva; födet- len válla és karjai mintha márványból volnának faragva, oly teltek, oly szabályosak; az éjsötét fürtök gazdagon omlanak alá, s azok árnyából még inkább kivillan nyakának vakító fehérsége. Lábainál vén rabszolganő ül, a Zulejka kegyencze, kire minden titkát rábizhatja; a gyeppad mögött pedig Achmet áll, az óriási, széles vállu eunüch, aki minden titkát tudja. Az odaliszk megfordítja fejét s az óriásra tekint, azután megszólal ezüst csengésű hangon: — Megtaláita-e a sólyommadár a gerli- czének párját? Az eunuch megértette a képletes beszédet, ahogy a keletiek azt szokták, odatérdelt a gyeppadhoz, és suttogva felelt: — A sólyom lecsapott Kairóban; megtalálta, amit keresett. A Zulejka ajkai körül kéjes mosoly játszott ........ — Szép? — Adonis szobra leszált talapzatáról, válaszolá a rabszolga. — A sólyom még sohasem csapott le olyan ügyesen. — Az odaliszk szemei fölczikáztak. Oh, ha Ali Bey látta volna azt a szemet! — nem a menyország fénye, a pokol lángja világított ki abból; egy daemon mosolygása volt az, aki megragadta zsákmányát! Csakhogy Ali Bey tudott olvasni a csillagokban, amik ott fenn ragyognak az égen, de nem azokban, amik itt lenn intézik a férfiak sorsát a földön. Ezüst harang szólalt meg a bejárat felől. A basa szőnyegekkel földiszített dereglyéje most állt meg a Nílus partján, s látni lehetett, mint siet a szerelmes oroszlán a kert felé, egyedül, kísérőit visszahagyva. pításában. Ily gyámolítás mellet az illető színtársulat sem merítené ki a közönség pártolási készségét, de a színtársulat sem merülne ki a pártolásra való várakozásban; soha nem lenne bizonytalan s lehetővé tétetnék az, hogy kielégíthesse a közönség mű-igényeit. Ily módon közreható kölcsönös törekvés emelné a magyar nemzeti szinügyet a közművelődés s a közer- kölcsÍ8ég hatalmas tényezőjévé, ekkor lehetne annak ferde kinövéseit lasan- kint lenyirbálni, igy találna édes otthonra a vándor-szinész s igy lenne ő a közügynek egyik hasznos napszámosa ! Palotay S%. A. i Új postautalvány-lapok. — A belföldi postaforgalomban most használatban levő levél- j egy gyei ellátott postautalrányi űrlapok el- ! fogytával újalakú postautalványi űrlapok fognak J kiadatni, melyek ievéljegygyel ellátva nincsenek. Ezen új postautalványi űrlapok a kir. postahivataloknál '/2 krért kaphatók. — Az utalványozott összegért járó postadíj levéljegyekben ragasztandó az új utalványi űrlap megjelölt helyére, A legfőbb itélőszék pár nappal ezelőtt kimondotta, hogy az izraeliták házasságát szabályozó 1862-iki cancellári rendelet bármely pontjának megsértésével létrejött házasság érvénytelen, még azon esetben is, ha a kérdéses házasság az izraelita vallás szertartásai szerint érvényesnek tekintetik is. Heti szemle. 1879. febr. 15. Tegnapelőtt nevezte ki ő Felsége az osztrák kormányt. Stremayr elnök és közoktatási miniszter, Taaffe gróf belügyminiszter, Pretis pénzügyminiszter, Glaser igazságügyminiszter, Chlumeczky kereskedelmi, Manns- feld gróf földmivelési, Horst báró honvédelmi s Zemialkovsky galicziai miniszter. A kinevezést ma tették közzé. * A diadalmas angol fegyvereken mély csorbát ütött egy szerecsen király. A zuluk elleni expeditió tönkre ment Húszezer zulu roppant túlsúlyával összetörte a gyenge expe ditionális csapatot. Az angolok vesztesége halottakban és hiányzókban egy ezredes, két őrnagy, nyolcz százados és 38 alantas tiszt, egy törzskari orvos és 573 közlegény A cabi- nettanács e nagy veszteségre elhatározta, hogy a kővetkező csapatokat küldi Caplandra: 6 zászlóalj gyalogságot, 2 ezred lovasságot, 2 üteget, 1 genie századot, 3 század traint, és egy egészségügyi századot. * A múlt hét végén csakugyan aláíratott az orosz-törők békeszerződés, melyet az összes európai sajtó Európa tekintélyének érvényre emelkedése s Anglia és Ausztria-Magyarország politikájának sikere gyanánt üdvözölte E békeszerződés 12 pontból áll, melynek 4 pontja az átengedett terület értékének levonása után 802,500,000 frankban állapítja meg a hadikárpótlást. Az 5. pont intézkedik a tőrökorAli Bey alkonyaikor tért paradicsomába, hogy élete boldogságát, menyországát keblére ölelje. Ali Bey őrülósig szerette a szép odaliszkot; — jaj neki, ba megcsalja! — a szerelmes oroszlán rémítő boszút tudna állani. A harang szavára az odaliszkok a Zulejka köré gyűltek, ki pamlagáról könnyedén fől- ugorva sietett a basa elé. Amikor odaért, nyaka körül fonta alabástrom karjait........ — Csakhogy itt vagy 1 — csakhogy megjöttél én uram! — Oly nehezen vártalak! — Ali Bey ég a vágytól, hogy mielőbb keblére ölelhesse a szép odaliszkot. Karját karcsú dereka köré fonva, siet vele a lépcsőzet felé, s amint a Zulejka termébe érnek, kezével távozást int az odaliszkoknak; mehetnek, a merre tetszik, Ali Beyuek nincs számokra pillantása. Mikor aztán egyedül maradtak, keblére ölelte hölgyét, mint valami húsz éves ifjú, végig csókolta ajkát, arczát, homlokát, szemeit, — hófehér vállait, s suttogta mámorosán.— Oh én boldogságom, — én édes mindenem! Az odaliszk körülfonta karjaival, mint az ihszalag, levonta maga mellé a duzzadó ke- revetre. Ölébe vette fejét, lehajolt föléje, homlokon csókolta. — Ali Bey azt hitte, hogy a hetedik égben van. A rabszolgák ezüst asztalt hoztak a ke- revet elé, ízletes étkekkel, kristály metszetű poharakkal, mikből kétszerte édesebb volt a czyprusi nedv. Ali Bey nem sokat törődött a koránnal, ha a szép odaliszk nyújtotta neki a gyöngyöző poharat. A basa olyan volt, mint a gyermek; a Zulejka metszette le neki a legizletesebb falatokat s tolta ajkai közé; ő pedig nem áUszági orosz alattvalók kárpótlásáról, melynek fő összege nem lehet több 26,750,000 franknál. * Vilmos császár 12-én d. u. 2 y2 érakor nyitotta meg a birodalmi gyűlést a királyi kastély fehér termében. A trónbeszéd a kül- ügyeket csak futólag s a szokott conventiona- lis szólamokban érintette; de annál részletesebben foglalkozott a belügyi kérdésekkel. A socialismus elleni harcz folyni fog tovább is, legalább a császár további rendszabályokat helyezett kilátásba. A szájkosár-törvényt a birodalmi gyűlés elé terjeszti. A közgazdasági viszonyok züllöttségén pedig a védvámos politika által akar segíteni. A berlini szerződést úgy említi fel a császár, mint a török birodalom nyugalmának s az európai békének biztosítékát. A trónbeszéd különösen kiemeli Németországnak monarchiánkkal való barátságos viszonyát, melyet szorosabbra fűzött azon egyezmény, mely a prágai béke 5. pontjának Schleswig északi kerületeire vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte. Országos régészeti és embertani társulat. Magyar Nemzeti Museum ‘Budapest. A »Veszprém“ t. szerkesztőségének. Azon örvendetes mozgalom, mely az utolsó évtizedekben, különösen pedig az 1876-ban hazánk fővárosában összegyűlt nemzetközi ősrégészeti és embertani congressus alkalmából országszerte a régészet terén keletkezett, létesítette az országos régészeti és embertani társulatot is. Ez egyesület van hivatva összekötni mindazon testületeket és társulatokat, melyek hazánkban a régészeti és embertani szakot mivelik; ez van hivatva mintegy gyupontban összefoglalni azon számos szakerőt és műkedvelőt, kik máris mindenfelé szakunk felvirágoztatásán fáradoznak, végre első sorban ez az egylet lesz hivatva a még hazánk földjében rejlő régészeti kincseket tudományosan fölkutatni és népünk minden rétegeiben a szakot népszerűsíteni. A társulat magas hivatását azonban csak úgy töltheti be, ha mindenütt pártfogókat talál és ha sorainkba beáll mindenki, ki honi közmiveltségünk ügyéért lelkesül. Azért kérjük t. ez uraságodat, szíveskedjék hozzánk csatlakozni és saját körében társulatunk érdekében buzgólkodui. A társulat működéséről tagjait havi folyóirat utján folyton tudósítani fogja és gondja lesz, hogy minden tagja tagdíja fejében megkapja a társulati szakközlönyt, az „Archeológiái Értesítőt“. Továbbá lehetőség szerint minden évben egy „Évkönyv“ kiadása által az egész hazában történt régészeti mozgalomról számot fog adni. Vidéki kirándulásai alkalmával a társulat egyes, régészetileg fontosabb pontokat fog fölkutatni és népszerű előadásokban egyes szakkérdéseket közérthető módon fog a nagy közönség elé hozni. Midőn tagjainknak mindezeket ígérjük, bizton reméljük, hogy t. ez. uraságod hathatós közreműködésére számíthatunk. Kérelmünk kapcsán idezárunk egy gyűjtő ivet és a társulati alapszabályokat és kérjük, hogy az ivet legfölebb egy hó lefolyása után társulatunk titkári hivatalához (Nemz. Muzeum) beküldeni szíveskedjék. háttá meg, hogy azt a fehér kezet mindany- nyiszor meg ne csókolja. Azalatt könnyű bajadérek lejtették csábos tánczaikat; aki nézi, annak a szeme káp- rázik ennyi báj láttára, csak Ali Bey marad érzéketlen ; neki mindene a szép odaliszk. A rabszolgák elviszik az asztalt, és illatos rózsavízzel telt arany edényt tartanak a basa és hölgye elé, hogy megmoshassák kezeiket. Azután jön a sorbeth s a nargileh. — A rabszolgák főidig meghajtják magukat s távoznak, csak az óriás Achmetnek szabad megállni az ajtó mögött, a selyem függöny által eltakarva. — Ali Bey végre magára maradt kedvesével, keblére öleié s aztán órákon át beszélgetett vele halkan, suttogva ........ — Meg tudnál-e engem csalni, Zulejka? — kérdé újra a basa, a hölgyet keblére vonva; az odaliszk rá mosolygott azokkal a mély tüzű szemekkel, kőrülfonta nyakát karjaival, s hosszú forró csókot nyomott a basa ajkaira. Aztán elővett egy drága kövekkel kirakott tőrt, azt végig húzta ujjai között. — Látod ezt uram ? — — Látom. — Már most én mondom teneked, ha te engem valaha megcsalnál, vagy megszüunél szeretni, hát én ezt a tőrt döfném a szivedbe, hogy az én ölelésem legyen rád nézve az utolsó ! Ali Bey nagyot kaczagott a fenyegetésre, kivette a tőrt kedvese kezéből s eldobta, a szép nőt pedig odavonta az ölébe, megcsókolta korállajkait, amikkel bevallotta, hogy meg tudná ölni........ Eg y idő múlva ismét megszólalt Ali Bey: — Holnap nem fogok eljönni — — S miért akarod rabszolganődet arezod Társulatunk ügyét ismételten hazafias pártfogásába ajánlva maradtunk Budapesten 1878. november 26-án Hampel József Puls\ky Ferenci társulati titkár. társulati elu8k. cA társulat tisztviselői és válas{tmánya. Tiszteletbeli elnökök: Gr. Erdődy Sándor, Ipolyi Arnold. Elnök Pulszky Ferencz, másodelnök B. Nyáry Jenő, titkár Hampel József, péuztárnok Czanyuga József, ügyész dr. Kaan Ágost. 1. Az ősrégészeti és embertani szakosztály elnökei Dr. Römer F. Ferencz, Dr. Lenhossék József. Előadó Cs. Jelenik Elek. 2. Az antik emlékek és éremtani szakosztály elnöke Pulszky Ferencz. Előadó Boynichich Iván. 3. A magyar emlék-, érem-, czimer-, pecsóttani és fegyvertani szakosztály elnöke b. Nyári Albert. Előadó Dr. Thallóczy Lajos. 4. Az egyházi régészeti szakosztály elnöke dr. Henszlmann Imre. Előadó dr. Ballagi Aladár. CA választmány tagjai. Bubics Zsigmond, Deák Farkas, Do- bóczky Ignácz, Dr. Hegedűs Candid Lajos, Hunfalvy Pál, Dr. Czobor Béla, Dr. Fraknói Vilmos, György Aladár, Havas Sándor, gróf Hunyady László, Nagy Imre, Német Imre, br. Nyáry Albert, Dr. Lenhossék József, Péchy Jenő, Majláth Béla, Nagy Gyula, hg. Odes- calchi Arthur, Ormós Zsigmond, br. Radván- szky Béla, Ráth György, dr. Römer F. Ferencz, Salamon Ferencz, Dr. Szabó József, tíchulek Frigyes, gr. Zichy Jenő, Szilágyi Sándor, Thaly Kálmán, Dr. Vincze Gábor, Zsigmondy Gusztáv, Zsilinszky Mihály. Névsora a Veszprémmé gyei legtöbb államadót fizető bizottsági tagoknak 1879-ik évre< Br. Airoldi Jeromos Oszlop, Oppenheim Manó Csatka, Tarczy Lajos Pápa, Spiczer Jakab Csernye, Boda Imre Sió-Maros, Dienes József Pölöske, Csapó József Dégh, Koréin József Pápa, Halasi Vilmos Veszprém, Halász Károly Szilas, Pőschl Károly Sz-K.-Szabadja, Fromm Miklós Győr, Sörös István Kádárta, Szakonyi István Szalók. Devics József Veszprém, Mat- kovics Tivadar M.-Szt.-György, Mustos János Veszprém, Kőrössy Lajos M.-Szt.-György, Ányos László Kardosrét, Mórocza Zsigmond Veszprém, Pfuhl Kristóf Palota, Bibó Dénes L.-Komárom, Spiczer Ignácz Mezőlak, Sarlay Károly K.-Vath, Zarka Dénes Pápa, Kenessey Móricz Veszprém, Mihályi Sándor N.-Dém, Barcza Bálint N.-Alásony, Szűcs János Enying, Ruttner Sándor Veszprém, Kolossváry Ferencz Vaszar, Cseresnyés Nándor Veszprém, Spiczer Salamon Pápa, Noszlopy Tamás Noszlop, Fischer Sándor Marczaltő, Stinuer József Szápár, Neszmélyi Antal Veszprém, Nay Mór Veszprém, Vertheim Sámuel Enying, Schneider Lipót Pápa, Ányos István Győr, Ferenczy Károly Veszprém, Berger Izrael Hajmáskér, Herman János Derecske, Karácson János, Veszprém, Grünfeld Herman Enying, Grünfeld Ignácz Enying, Békefy Károly Csernye, Troszt- ler Miksa Enying, Bezerédy Imre Berhida, Czompó Gábor Enying, Hoffner Albert Pápa, Ányos Sándor Kardosrét, Vitman Ignácz Mihályháza, Kopácsy István Veszprém, Vá- rady Lipót Jásd, Bermüller József Pápa, Blum Herman Dudar, Stern Armin Dudar, Molnár István Bánk. (Folyt, köv.) látásától megfosztani, uram? — kérdé a Zulejka egyszerre elkomorult arczczal. — — Dolgaim vannak. — Vigyázz jő uram! — szólt az odaliszk, a basa két kezét megragadva; te magad ülteted a gyanút szivembe 1 Mi dolgod van neked éjjel, ha engem szeretsz? — Nos ? — oly hamar kezdjük a féltékenységet? — kérdé Ali Bey nevetve. — Nyugodjál meg, bohó! — majd megtudod holnapután, miért maradtam el egy este ....... Ha nem a vigasztalás nem ért semmit; az odaliszk kezébe rejtő arczát s elkezdett halkan zokogni. Azalatt ujjai között egy pillantást lövelt a selyemfüggőny felé, melynek nyílásában az eunuch szemei villogtak. Megértették egymást s a rabszolga feje gyorsan tűnt el a függönyök mögé. Ali Bey pedig meg nem tudta magának bocsátani, hogy az odaliszkot könyekre fakasztotta. Erővel elvonta kezeit arczárói, s fejét maga felé forditá. Az odaliszk kényein keresztül mosolygott reá; milyen mosolygás volt az 1 — elcsábítaná magát az Eréuyt, hogy lábaihoz boruljon. Ali Bey pilláira leszált lassankint az álom, fejét a Zulejka ölébe hajtá. Látta még, amint föiéje hajol, rámosolyog; érezte amint forró ajkai csókot lehellnek homlokára s bársonypuha ujjaival fürtjei közt játszadozik. Elaludt ........ Pe dig most kellett volna látnia az odaliszkot ; most látni, mikép lesz a kőnyes szemű angyalból ördög, aki kéjtől égő szemekkel gondol a közelgő üdv perczeire, s mig az ő fürtjeivel játszik, mig — mint hiszi — az ő álmai fölött virraszt, addig képzeletében egy ifjút varázsol maga elé, kit vad lángtól hevülŐ keblére szorítva, magával ragad a hetedik ég