Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-11-23 / 47. szám
abban az esetben is, — vagy talán épen az esetben, — ha e lépések Anglia és Franczia- ország óhajai ellenére irányultak. * A külpolitika terén a .kérdések“ száma egygyel szerencsésen megfogyatkozott. S ez nem más, mint az arab — tabia .kérdés.* Az e végett kiküldött nemzetközi bizottság hosszas és fáradalmas viták és tanulmányozások után végleg elintézte a vitás kérdést, — szótöbbséggel, még pedig úgy, hogy Arab — Tabia Romániáé lesz s a dunai hid is csak e pontnál építendő. A többséget alkották: Ausztria-Magyarország, Anglia, Francziaország és Németország megbízottjai; a kisebbséget pedig: Orosz-, Olasz- és Törökország delegátusai. * Az orosz trónörökös Haymerle báró külügyminiszterrel tartott értekezlete alkalmával hir szerint elmondotta, hogy a czár politikájának czélja, hogy Európa békéje fóntartassék, sőt arról biztosította, hogy ő is örül, hogy kifejezhette atyja legőszintébb vágyát. — Vajon a tények nem fognak-e bennünket az az ellenkezőről meggyőzni?! * A török-angol viszály kezd elmérgesedni, mit bizonyít a kővetkező eset: Pár héttel ezelőtt Fejzul, arab szultán, kinek nagy területe van Adentől északra, követet küldött Stam- bulba azzal az ajánlattal, hogy elismeri a szultán szuverenitását, ha a porta segít neki az angolok ellen. A minisztertanács ismételten tárgyalta az ügyet és a szultán a mellett nyilatkozott, hogy Fejzul szultánnak egy hadtestet kell küldeni, hogy ez segítsen az araboknak az angolokat kikergetni Adenből és „ezeket a tengerbe dobni.“ — .Legyen szabad kérdeni,“— mondja egy török lap, ,nem veszedelmesebb-e az angolok barátsága, mint az oroszok ellenségessége, s nem leiine-e jobb, az orosz szövetséget keresni s igy lemondani az oly kevéssé hatékony s oly ártalmas angol védelemről?“ Az angol óhajok ellenére Mahmud Nedim Pasa szilárdan ül hivatalában s kilátásai vannak a nagyvezérségre. * A magyar képviselőháznak Bosznia és Herczegovina közigazgatási tárgyában kiküldött bizottsága tárgyalás alá vette az erre vonatkozó törvényjavaslatnak e ház által f. hó 18-diki orsz. ülésében hozzá utasított 1 -ső §-át; beható eszmecsere után a §. szövege következőkép állapíttatott meg: 1. §. ,A minisztérium a monarchia közös ügyeire nézve fennálló törvényeink szellemében felhatalmaz- tatik, illetőleg utasíttatik, hogy Bosznia és Herczegovinának a közös minisztérium által vezetendő ideiglenes közigazgatásába alkotmányos utón befolyjon.* Közigazgatási bizottság — nov. 3-án. A veszprémmegyei kir. építészeti hivatal ügyforgalma 102 darab volt. Elintéztetett 69, folyamatban van 13, elintézetlen 20. Az államúti szállítások és építkezések az orsz. kerületi felügyelőség által folyó hó 26-áu és 27-én kedvező eredménynyel felülvizsgáltattak. Az ezen évben készült országúti műtárgyak novemberben fognak felülvizsgáltatni. A veszprémvárosi árvaszék ügyforgalma október hóban 63 darabot tüntet elő; elintéztetett 33, elintézetlen maradt 30. A pápavárosi árvaszék ügyforgalma október hóban 32 ügydarab volt, elintéztetett 31, elintézés alatt maradt 1. Az adófelügyelöség aggodalmát fejezi ki, hogy az október havi adófizetés jóval kevesebb leend, mint a multévi. Az elöljárók e A mozgás által az erő eszközei az iz- j mok, csontok vastagodnak, az emésztést fo- i kozza és nagyobb étvágyat hoz elő; a tüdő működését gyorsítja és általa a vérkeringést ' előmozdítja. Hozzájárul a gyakori izzadás, í bőrpárolgás által előidézett egészséges bőr- i működés, gyorsabb lesz a járás, erősebb a kéz, élesebb a szem. A tornászat által gyorsabb és természetszerűbb lesz a gyermek fejlődése, sőt az elmaradt fejlődés pótlólag előjöhet érettebb egyéneknél is mindaddig, mig a szervezet a hanyatlás korszakához nem közeledik. Ezenfelül némely görbülések és mozgáshiányból származott betegségek, sőt a belrészek bajai is nem egyszer megszűnnek. Sok elsatnyult gyermekből erős, egészsé ges, edzett, életvidor ifjat nevelt már a tornászat, kire saját környezete alig ismert rá. A tornázás e mellett gyakorolja az idegeket. Mig a tehetetleu ügyetlen test ezerféle nonputáremnek van lépten-nyomon kitéve, addig az ügyes ember segít magán és másokon; mint ezt árvíz, tűz, háború, fürdés alkalmával elégszer láthattuk. A mozdulatokban való arány, könyedség, otthonosság első tekintetre ajánlja az embert; azon felül az önuralmat, a férfias érzületet, bátorságot, lélekjelenlétet is nagyban kifejti, a jellem is tekintetben a legnagyobb közönyt tanúsítják s alig sikerül — mondja az adófelügyelőségi jelentés — személyes megjelenés alkalmával! felszólítás s törvényes büntetéssel való fenyegetés útján őket legalább némi közreműködésre ösztönözni. A közmunka- és közlekedésügyi m. k. minisztériumnak a megye területén működő gőzkazánok hivatalos vizsgálatát elrendelő leirata folytán utasíttatnak a megye területén levő gőzkazántulajdonosok, hogy gőzkazánjaik után a vizsgálati bizonyítványt 14 nap alatt mutassák be. Lepsény község által szabályszerűen szerkesztett 1878. év végével fennmaradt adóhátralékokról szóló jegyzékekben megállapított és pedig vagyonhátrahagyás nélküli elhalálozás folytán 30 frt 59 kr. végelszegényedés folytán 115 frt 18 kr, ismeretlen helyre költözés folytán 47 frt 52 */2 kr. összesen 193 frt 29'/2 kr. adóhátralék behajthatlanság czí- raen leíratni határoztatott. A veszprémi püspök értesíti a közigazgatási bizottságot, hogy a peremartoni iskolaszék kész a berhidai izraelita gyermekeket méltányos feltételek mellett iskolájába befogadni, csak hogy az izr. szülék nem akarják gyermekeiket keresztény iskolába járatni. Ennek folytán határoztatott, hogy a berhidai szülék az izraelita vallás tanítására tarthatnak tanítót, a többi, a törvényben előirt tantárgyban való oktatás végett pedig a peremartoni róm. kath. iskolába tartoznak gyermekeiket járatni, nehogy izr. zugiskola keletkezhessek Berhidán. A vecsei reform, iskola épülete úgy közegészségügyi, mint közbiztonsági szempontból veszélyes. A község megígérte, hogy rövid idő alatt eszközli a kívánt javításokat. A II. országos iparos-gyűlés központi bizottságának kérvénye a magyar országgyűlés képviselőházához(Vége.) Erre vonatkozólag az iparosság azon nézettől van áthatva, hogy nem ignorálhatja ugyan az újabb időben több helyütt létesült szaktanmühelyeket. melyek azonban leginkább csak a házi iparra vonatkoznak, azonban az ami a valóságos műves-iparra vonatkozó oktatás terén eddig történt, nem tekinthető egyébnek, mint kezdetnek, mert hiszen az alsó iparos-oktatás országos szervezése még csak tervben van, a középoktatás tekintetében pedig csak az első intézet megnyitása van kilátásba helyezve. Miutáu pedig az iparosoktatás szervezésére az iparosság önsegélyes ereje nem elégséges és különben is a méltányosság és az ország érdeke azt kívánja, hogy amint más hivatásu osztályok számára az állam gondoskodik kellően felszerelt tanintézetekről, szükséges, hogy ugyanez történjék az iparos oktatás tekintetében; hogy tehát az állam a czél fontosságához mért eszközökkel és rendszeres tervszerűséggel ragadja meg a kezdeményezést, és e czélból mindenekelőtt egy alkalmas iparos oktatási központi közeget létesítsen. Az iparos-osztály különösen a kézművesek anyagi erejének fokozására és azon czélra, hogy a kisiparosok a tömeges termelés által élvezett előnyöket az öusegélyes társulás utján megszerezhessék, közkereseti és termelő szövetkezetek alakítása és fejlesztése lévén szükséges, e tekintetben nagyon kívánatos az államnak nem ugyan anyagi, de igenis morális támogatása, és különösen oly törvényhozási intézkedések, melyek által e szövetkezetek a legnagyobb adóügyi kedvezményekben része- síttessenek. A fentebbiekben megérintett háromféle szervezet keretében az orsz. iparos gyűlés álhatározottságot nyer, vidor kedélyt ád, s igy magyarázódik a tornázás visszahatása a szellemre, s képző hatása a jellemre. „Megbocsáthatlan nagy hiba a tornát elhanyagolni.* Ebből látjuk, hogy az iró a tárgyat több oldalról megismerteti, a dolgot kimerítőieg tárgyalja világos könnyű stylban ir, a leirot- tak megértése fejtörésbe nem kerül. tízülők, nevelők, községi könyvtárak számára készült e könyv, de használhatja azt mindenki. A tornászat czimü részt, mint alkalmi czikket választottam a közlésre. Miért? Újabb időben annyi tantárgygyal terhelik a népiskolát, . oly sok tudományt vernek a kis iskolás gyermek fejébe, hogy mire az iskolából kikerül, mint kész tudós áll elő, sokau legalább azt akarják. Az iskolázás mindenütt kezdetét vette, falun sok szüle igy gondolkodik : A nyáron kifutkosta magát a gyermek, a mit tudott, elfelejtette, most hát helyre pótolhatja a hibát. Felküldi kora reggel az iskolába — tarisznya elemózsia persze nem hiányzik, — hogy délig meg ne éhezzék, délben rövid ideig engedik otthon lábatlautal részletesebben formulázott kívánalmak tapintatos és elvszerü érvényesítése által a hazai iparos-osztály termelő képessége bizonyára igen tetemesen emeltetnék, s ez által a hazai ipar fokozatosan oly színvonalra juthatna, mely a velünk versznyzo külföld iparát mindinkább megközelíthetné. De — mint érintettük — egy másik irányban is fontos feladatok teljesítése kívántatik az államtól, t. i. abban az irányban, hogy a hazai ipar terinelvényeinek értékesítését gátló akadályok lehetőleg elháríttassa- nak s az iparos munka jutalmazó foglalkozást nyerhessen. Erre czéloz mindenekelőtt a vásárügynek törvényhozás utján leendő czélszerü rendezése, normativ szabályok alapján és a felesleges tőke és időpazarlás mellőzésére czélzó azon elv érvényesítésével, hogy a vásártartás csak oly községeknek engedtessék meg, melyek a vásárlátogatási pénz- és időveszteséggel arányban álló áruforgalom színhelyei lehetnek. Hasonlag e czélra szolgál a házalás, továbbá a vándorraktárak, önkéntes végeladások és árverések törvényhozási szabályozása, és pedig oly értelemben, hogy ez által nem csupán a vevő közönség óvassék meg a házalók, vándorraktárak s t. eff. általi megká- rosíttatástól, hanem a rendes telepes üzleteket sújtó, többnyire visszaélésekkel összekötött verseny a kellő korlátok közé szoríttassék. Miután az iparosok termelvényeinek értékesítésére sok helyütt igen károsan hat a közköltségen eltartott, tehát jóformán ingyenes fegyencz-munkának a szabadon űzött iparágakban való értékesítése is, kívántatik, hogy a fegyencz-munka oly szabályozást nyerjen, mely által a szabadon űzött ipar azzal szemben méltányos védelemben részesíttessék. Ezen a hazai iparczikkek értékesítésére vonatkozó inkább negativ védő rendszabályok mellett különös nagy fontossággal bir azon positiv iparpártolási elv, miszerint az állam szükségleteinek fedezésénél kizárólag a hazai ipart vegye igénybe. Kívánatos, hogy ezen elv következetesen és öntudatos tervszerűséggel érvényesíttessék, annál inkább, mivel amellett, hogy az állam ezáltal a magánfogyasztásnak is irányadó példával szolgál, ez egyszersmind egyik leghatáiyosabb és legközvetlenebb eszközét képezi a nemzetre nézve nagy fontossággal biró termelési ágak meghonosításának vagy fejlesztésének. Ezekben összesíthetők a II. orsz. iparos- gyűlés által kifejezett kívánalmak, azok rész- letesb kifejtése a jegyzőkönyvi euunciatiókban és az egyes előadók és szónokok nyilatkozataiban foglaltatván. Egyenkint, elszigetelten alkalmazva, a fentebbiekben javasolt rendszabályok bizonyára nem fognák a hazai ipar gyors fejlődését előidézni, de együttesen, mint egy összevágó rendszernek szabatosan és következetesen keresztülvitt részei, nem téveszthetnék el üdvös hatásukat, noha nem tagadhatjuk, hogy mindannyian összevéve is csak aránylag gyönge eszköz ahhoz képest, mely az erélyes nemzeti iparfejlesztési vám- és pénzügyi politikában s ezekkel összefüggésben az iparfejlesztés czéljait folyton szemelőtt tartó közlekedési és hitelügyi politikában rejlenék. A mennyiben azonban, a most érintett nagyhatású eszközök alkalmazásától részint fennálló szerződések, részint pénzügyi helyzetünk által nagyrészt el vagyunk zárva, ama másodrangú kisebb eszközöket annál erélyesebb elhatározással, annál behatóbb gyökeres- séggel kellene alkalmazásba vennünk. A második országos iparos-gyűlés alulirt központi bizottsága, midőn a hazai iparosok kívánalmait a mélyen tisztelt képviselőháznak előterjeszteni szerencsés, az említett országos iparos-gyűlésen képviselve volt hazai kodni, mindjárt iskolába küldik, hogy tauuljon estéiig. A szigorú tanító se mulaszt el semmit hogy a gyermekek minél többet tudjanak, 7 — 8 óra hoszat ülnek naponkint az iskola kemény padján, parancsszóra ülnek le parancsszóra állnak föl — egyenes merev testtartásban ülve töltik el a nap nagyobb részét. A törvény megszabja, hány órát tanítson naponkint a tanító, a kiszabott időben a törvény kívánta tantárgyakat az ügybuzgó tanító, el is végezheti. A testmozgásra test- gyakorlásra is kell időt fordítani. Ezt az iskolateremben, jóidőben kint a szabadban gyakorolhatja. A hoszas ülés különösen gyermekeknél a test fejlődésére kártékonyán hat. De tovább nem folytatom. E közlemény megírásánál kettős czái lebegett előttem, egyik, hogy az említett műre a közönség figyelmét fölhívjam, másik hogy a szülők és nevelők a gyermekek testi nevelését el ne hanyagolják, inkább a gyermekeknél nyilvánuló cselekvési ösztönt okszerűen ápolják s fokozatosan fejlessék. Ezt ha elértem, mint szokták mondani: egy csapással két legyet ütöttem. Németh Gerő. ! iparosság nevében azon tiszteletteljes kérelmet fejezi ki: miszerint a fentebbiekben jelzett és a mellékelt jegyzőkönyvben szabatosabban előadott rendszabályokat legjobb belátása szerint a lehető leghatásosabb eszközökkel érvényre juttatni méltóztassék. Az iparos-osztály reményteljes bizalommal tekint a törvényhozás ez iránybani intézkedései elé, meglevén győződve, hogy a mélyen tisztelt képviselőház is melegen óhajtja az ipar terén elszaporodott bajok orvoslását s a hazai ipar előmozdítására czélzó intézkedések sürgős megtételét, annyival inkább, mivel ma már nem lehet kétséges, hogy az egyoldalú mezőgazdasági termelés egyrészt a folyton növekedő kulturigényekkel, másrészt a mezőgazdasági termelés terén mind veszé- lye3b mérvben fellépő versenynyel szemben, egymagában nem nyújthatja többé a biztos fennállhatás és gazdasági fejlődés eszközeit. Midőn ezért az előadottak kegyes figyelembevételét s a mélyen tisztelt képviselőház mielőbbi erélyes intézkedéseit ismételve kér- nők, maradtunk legmélyebb tisztelettel Budapesten, az 1879. évi május 31. és jun. 1-én tartott II. országos iparos-gyűlés központi bizottságának 1879. évi okt. 6-án tartott üléséből Ráth Károly, elnök. Bakay Nándor Szeged, Dobay János B.-Gyula, Fritz Péter Budapest, Dr. Gaál Jenő Arad, Gelléri Mór Budapest, Gyubek Lajos Eger, Jónás János Budapest, Lengyel Antal Szolnok, Mudrony Soma Budapest, Mudrony Pál Budapest, Molnár Gedeon N.-Kőrös, Nagy István Győr, Radvány István Miskolcz, Rainer Fe- reucz Szeged, Dr. Szabóky Adolf Budapest, Steinacker Ö. Budapest, Dr. Szandics A.Újvidék, Strasser Albert Temesvár, Szentléleky Máté Pozsony, Streimann József Gyöngyös, Stock Endre Buaapest, — bizottsági tagok. Petroleumforrás Zalában. Most, midőn Máramarosban petroleum- forrásra akadtak, alkalomszerűnek találjuk a megyei főjegyző és levéltárnok urak szívességéből eredeti szövegben közölni azon levelet, melyet megyénk 1786-ik év febr. 1-én tartott gyűlésében 203. sz. alatt tárgyalt és közhírré tett, mely Zalában petróleumtorrásról tesz említést. Vajon erélyes és kitartó kutatás nem vezetne-e ezen forrás felfödözéséhez. ? Inclytae Universitati Comitatus Vesz- primiensis. Ex oífo. Veszprimii. 245. Inelyta Universitas! In Inclytorum Comitatuum Szaladiensis processu Insulano prope locum Peklenicza, Tosegani ad possessionem Bacsindol, Crisiensis denique ad dominium Moslavina pertinente sylva Peklenicza, e terra scaturit oleum quoádam ‘Bergöel vo- citatum, quod si curandis scabiosis, ac vul- neratis pecoribus applicetur, juxta assertum earum partium incolarum saluberrimum effectual producere refertur. Quod proinde I. Universitati finem in eum significandum habeo: ut hujus ölei usum et applicationem in gremio sui pro omnium in omnem eventum notitia publicari facéré velit. Quaeis favoribus et beuevolentiae com- mendatus jugi cum respectu et aestimio sum Inclytae Universitatis Jaurini die 17-a janu- arii 1786. Servus obsequentissimns, obligatis- simus et paratissimus C. Franciscus Győry m. p. A VIDÉK. Balatonfő K&jár, 1879. nov. 20-án. T. szerkesztő úr! Becses lapja 45-dik számában közlött Szommer Antal körorvos urnák levele igen sötét színben tünteti fel a balatonfő-kajári elöljáróságot. A t. orvos úr is épen úgy tett, mint valamikor azon idegen utazó, ki a Dunán Rév-Komáromnál meglátott néhány talpszállító tótot és az egész magyar nemzetet olyannak festette. A tisztelt orvos úr is egypár embernek téves eljárásáért az egész elöljáróságot pe- lengérre állítja, hogy a veszett eb állítólag a sertvés falkát megmarta, azt a kanász egyes embernek igen, de a község házáuál az elöljáróságnak nem jelentette és az érdemben elöljárói gyülésüuk nem is volt. Hogy a balatonfő-kajári elöljáróság mily értelmes egyénekből állhat, és a közegészség ügyről minő fogalmai lehetnek, bizonyítja azon tény is, hogy a múlt nyáron, midőn a szomszéd Füle községben egypár gyermek elhalt toroklobban, a község elöljárósága a tisztelt orvos urat felhívta, hogy az iskolás gyermekeket vizsgálja meg és ha netán nevezett nyavalyának valami előjelei mutatkoznának, a szükséges intézkedéseket megtehesse, mit jelenlétemben a t. orvos úr teljesített is. Az állategészségügyre nézve itt van a t. állatorvos úrnak e nyilatkozata. Nem áll tehát az, hogy szakértő közegre az öregurai- méknak nincs szükségét
