Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-11-02 / 44. szám

de végre mégis pisztolyban egyeztek meg. A párbaj oka politikai szóváltás volt, lefolyása a következő: A felek 30 lépésre álltak egy­mástól s két ízben lőttek ; Verbovay első go­lyója mintegy másfél lábnyira Eötvöstől síi- ' vített el, Eötvös pisztolya csütörtököt mondott. A másik lövés szintén nem talált. Erre a segédek az ügyet befejezettnek nyilvánították, a következő nyilatkozatot adták ki: Nyilatko­zat. Alulírottak ezennel kijelentjük, hogy az Eötvös Károly és Verbovay Gyula urak kö­zött fennforgóit becsületbeli ügy mai napon j előttünk lovagias úton elintéztetett. Kelt Budapesten, 1879. okt. 25-én Miklós István s. k. b. Mednyánszky Árpád s. k. Simouyi Ernő s. k. Tors Kálmán s. k. — E párbaj folytán Verbovay az »Egyetértés“ szerkesztő­ségéből kilépett és hihetőleg új lapot fog megindítani. ♦Táncziskola. — Van szerencsém ezen­nel tisztelettel jelenteni, miszerint minden­nemű divatos táuczot, több mint 20 évi gyakorlati tapasztalataim szerint, alaposan tanítok és erre nézve magánórákban külön, úgy egyes zártkörű társaságokban oktatást nyújtani óhajtok. — Különösen ajánlom táncz-leczkéimet azon gyengébb ifjaknak, kik egyenes s a test előnyös kiképzésére szüksé­ges illemes járást, csinos magatartást maguk­nak eltulajdonítani kívánják. Figyelmeztetem a tánczleczkékben külön, vagy lakásomon résztvenni szándékozókat, hogy saját érdekűk­ben nálam mielőbb jelentkezni szíveskedjenek, mivel itt tartózkodásom csak hat hétre ter­jed. Táncz- és illem-tanodám a volt sóház épületében van. Mély tisztelettel kész szol­gájuk Fp^sa József, táncztanító Veszprémből. *A „Pápavárosi és vidéki tanító egylet“ október 24-én tartott közgyűlésen felolvasta­tott Stahly György kir. tanfelügyelőnek le­vele, melyben az iskolai és nép-könyvtárak létesítése körül kiváló buzgalmat tanúsító néptanító részére 2 db arany jutalmat tűz ki. Az általános fáradhatlan és áldozatkész buz­galmáról ismert férfiúnak ezen szép tette lelkesedéssel fogadtatott, és ez adott példa után az egylet saját pénztárából 1 db aranyat és az egylet derék elnöke nt. Gyuráti Ferencz ur egy 2 frtos s egy 1 frtos jutalmat tűztek ugyan e czélra. Elhatároztatott továbbá, hogy az egylet »Veszprém megyei tanító egylet* nevet vesz fel és az egész megye tanférfiait felhívja a csatlakozásra. r. /. ♦Hirdetmény. — A cs. és kir. hadügy­minisztérium a cs. és kir. hadseregnek kész ruházati, felszerési és nyeregszerszámbeli, va­lamint ágynemüekben való szükségletét 1881. évi január 1-től fogva további is nagy válla­latok (consortiumok által biztosítani szándé­kozván, Írásbeli ajánlati eljárást hirdetett. A főbb pontozatok, melyek alatt az illetők pá­lyázhatnak. 1.) A szükséglet melynek előállí­tására pályázat hirdettetik, két csoportra, úgy­mint: bőrből és vászonból készült czikkekre oszlik. 2.) Mindkét csoportbeli czikkekre nézve nem pályázhatni, s ekként egy consortium csakis egy csoportra irányozhatja ajánlatát. 3.) Megkivántatik, hogy mindegyik consortium- ban nagy iparosok a monarchia mindkét fe­léből ekként egyesülve legyenek, hogy minden illető iparág megfelelőleg képviseltessék. 4.) A szerződés három évre köttetik, mely eset­leg évről évre meghosszabbítható lesz. 5.) Azon consortium, mely a bőrnemüek szállítását nyerte el, egy millió, a vászonnemüek szállí­tását elnyert consortium, pedig ötszázezer fo­rint értékű kész czikkeket tartozik 1880. évi deczember végéig óvadékképen beszállítani, melyért 5% kamat fizettetik, a szerződés kö­tésénél pedig vagy készpénz, vagy értékpapí­rokban kétszázezer és illetőleg egyszázezer óvatpénz leteendő, mely az említett czikkek mulaszthatjuk el, hogy azt olvasóinkkal rövi­den meg ne ösmertessük, annál is inkább, mert a szerény iró úgy látszik csak rend­társainak szánta müvét, amit bizonyít az, hogy a művön sem a bizományos neve, sem ára nincs kitéve, holott a közönség méltán megkívánhatná tőle, hogy munkásságának gyümölcseit tegye reá nézve is hozzáférhetővé. Váry Gellért ez újabb műve, mely 22 ivre terjed, nem összehányt adathalmaz, ha­nem rendszeres, tagozott egész, mint maga a görög műveltség, melynek történetét meg akarta Írni. Nincs hiány, nincs fölösleg e műben, s a mellett előadása valóban oly népszerű, hogy aki előtt még új a tárgy, az e mű nyomán helyes tájékozódást nyerhet, aki pedig már többé-kevésbbé ismeri, az rendszert, áttekintést és útbaigazítást nyer meglevő ismereteinek rendezéséhez Maga a bevezetés (1—81. lap.) mesteri kézzel vetett rajza a görög műveltségnek; átaláu#s áttekintés, mely vezérfonalat nyújt a részletek megértéséhez. Előadja magának a műveltségnek fogalmát és tényezőit, azután a görög műveltség általános jellemvonásait, végre annak történeti kifejlődését. — Oly hű e bevezetés — ismételjük, — hogy annak ismer­tetésével mig hiszszük, hogy egyrészt élveze­tet szerzünk olvasóinknak, másrészt azzal eléggé jellemző rajzát adjuk e derék munká­nak, melynek részleteire kiterjeszkedni, la­punk szűk kerete úgy sem enged. ________ be szállítása után visszaadatik. b Magyaror­szági vállalkozóknak megengedetik, ajánlatai­kat a szállítandó összes czikkek bizonyos rész­letére is benyújtani, mely esetben az óvadék összege aránylagosan beszállíttatik. Erről az illető körök azon hozzáadással értesíttetnek, hogy a kellőleg felszerelt ajánlatok 1879. évi deczember 15 ig közvetlenül a cs. és kir. kö­zös hadügyminisztériumnál közvetlenül benyúj­tandók és, hogy a közelebbi feltételek az alul- irt kereskedelmi és iparkamaránál megtekinthe­tők. Sopron 1879. okt. 25. A kereskedelmi és iparkamara. ♦Intelligens tolvaj. - Stern Aladár Ír­nok Imrék Béla ügyvéd úrtól 25 frtot, egy ezüst zsebórát és több értékes tárgyat ellopott és meg­szökött. Hetipiacz. — A múlt hetipiaca élelmi czikkekben igen gazdag volt; feltűnő sok ká poszta volt. Zsarnok úr! - A Vörösberényhez tar­tozó márnái szőlőhegyen egy szőlős gazda a végrehajtót, ki mustját adó fejébén le akarta foglalni, ijedtében így szólította meg: »Kedves tekintetes zsarnok úr.“ »Túlzott hir. - Múlt csütörtökön azon hir szárnyalt mindenfelé, hogy két szabadii legény betörési szándékkal ment volna fel szerdán éjjel a várba és ott a baktert agyon- veréssel fenyegette. A hir onnan keletkezett, hogy a bakter egy részeg emberrel csakugyan találkozott, ki őt agyonütéssel fenyegette, de az tökrészeg volt és a rendőrség úgy vitette le a várból, mert a maga lábán lemenni képes nem volt. ♦Érdekes röpirat. - Sok port és vért vert a közelmúltban Bosznia és Herczegovina, igy tehát megérdemlik, hogy az emberek akarva nem akarva velők foglalkozzanak. Komlóssy Ferencz Budapesten »Bosznia és Herczegovina jogviszonya Magyarországhoz a középkorban 1103—1528.* czím alatt érdekes röpiratot irt, a röpirat két részből áll, meg­szerezhető Aigner Lajosnál, ára a két rész­nek 1 frt 20 kr. Ajánljak. ♦„Az emberi mivelödés története, irta P. Szathmáry Károly.*—Ma vettük 3. 4. és 5. füzetét Tettey Nándor és társa czégtől emez irodalmunknak csakis becsületére váló válla­latnak. Mig az első két fűzet az ember előtti kort, az emberi míveltség első nyomait, s az ősember fejlődését a kő-, bronz- és vaskor­szakban, valamint az emberi társadalom létre­jöttét, a vallásos fogalmak, az irás és művé­szet létrejöttét tartja elénk, a 3-ik füzet az őskor irodalmának felsorolásánál bezárja e korszakot s megkezdi a tulajdonképeni tárgy leirását az „ókori mívelődés történeté*-t. Szerző e korszakot igen helyesen két főrészre osztja: a keleti miveltség és a két klassikus nemzet, a görög és római korára. Az előttünk fekvő 5. füzetben csupán az előbbi korszakban szereplő főnemzetek mívelődésének fejlődése ta­lált helyet, az indusoké, továbbá a tsínai, assyr, babyloni méd, perzsa, zsidó, phönici és szyriai népeké, mig e korszak főnemzete az aegypti, csak ezután kerül sorra. Örömmel constatál- juk, hogy végre irodalmunkban is akadt mű, melyben e tárgyat illetőleg szabatos és alapos tájékozást találhat közönségünk, anélkül, hogy hosszas tanulmányba volna kénytelen bocsájt- kozni, mert Szathmáry művének tán épen az főérdeme, hogy rövid forma mellett érdekes és közérthető modorban nyújtja mindazt, mit minden művelt, (de nem szaktudós) embernek tudnia kell. Szerző új világot tár fel előttünk, midőn a keleti népeknek nagy fejlettségét mutatja be, a kiadók pedig nem csekély érdemet vívtak ki maguknak, midőn minden lapon a világirodalom legjavából választott képekkel értelmezik a szöveget. ♦Szomorú. — A veszprémmegyei litéri Matkovics-féle birtokot, mely a 600 holdat Az ember mostoha gyermeke lévén a természetnek, iparkodott értelmi fönsőbbségé- nél fogva a maga szolgálatára kényszeríteni azt. Nem való amaz idealisticus fölfogás, hogy állatok, növények a mi kedvünkért teremtettek; azokat meg kellett hóditanunk. Egyes állatokat, növényeket más éghajlat alá vitt az ember, mert szüksége volt reájok. Sok találmány — mind megannyi fölhaszná­lása a természet erőinek, az emberiség ős­korába nyúlik föl. — Majd a kültermészet meghódítása után saját beltermészetére for­dító az ember figyelmét. A természeten kívül az én fölött is uralomra akart jutni. Ezen önfelismerés által keletkezett a család, ebből az állam, melyben már az egyes saját javát az összesnek volt kénytelen feláldozni, mi által a kölcsönös jog és biztosíték szoros erkölcsi kötelékké vált Mivel pedig egyes dolgokkal való foglalkozás nagyobb teherrel jár, az erre vállalkozók magasabb állást is foglaltak el az államban. így lettek az ős államokban legelőnyösb állású egyének a papok és a katonák. A papság maga már az isteneszmének eredménye volt, melyre az ember a természet megfigyelése utján jutott. Amit a természet­ben nem tudtak megérteni, az az istenfoga- lemban egyesült. Innen van, hogy az ős vallásokban mindenütt jó és rossz istenek voltak, s a vallásos érzés a félelemben nyil­vánult. P. Tóth Kálmán. meghaladja, a székesfehérvár-városi takarék- pénztár húszezer forintért örök áron meg­vette. Ez bizony, mondja a »Székesfehérvár és Vidéke* oly jutányos vétel, hogy vidékün­kön ritkítja párját. ♦A „Magyar iparosok Lapja“-ban olvas­suk. Hogy segítünk az iparon? Balaton-Ka- járon egy tudós iparos akadt, a ki hihetőleg új irányt fog adni az egész iparmozgalomnak. Égy hozzánk intézett levélben a következőket irja: ,Az általa kibocsájtott lap az ipar fejlesz- tősége felől beszél és ott kezdődik, hogy a ta- nonezokat oktassuk. Azzal nem érünk czélt; hiába való pénzpazarlás az; hanem azt kell ju­talmazni, a ki kitűnő iparczikket tud kiállítani. Ez való. Nézetem szerint nincs oktatása a mezei munkásnak sem, mégis látom itt helyben, mi a szorgalom és a ki szorgalmas, az halad. így haladhat az iparos is saját kára és hasznára sat.* — Az iró csizmadiamester ur nevét nem tehetjük közzé, mert nem hatalmazott föl erre bennünket. Szeretnénk azonban, ha a jeles tü­nemény egész iparfejlesztési politikáját velünk közölné, hogy a hálás utókor szobrot emelhes­sen neki. — A hazai posztógyártmányok hasz­nálata iránt az'eimult s a f. évben mutatkozó ér­deklődés mindjobban fokozódik el annyira, hogy az ország e nemű gyáraihoz ma már nap-nap mellett intéztetnek megrendelések. Ezek között kitűnnek a veszprémi: Dukovics Sámuel gyá­rában, valamint a leibitzi és kézsmárki gyár­ban előállított gyártmányok, melyek mindeni- két rendkívüli olcsóság s tartósság jellemzik. Budapesten képviselői körökben már tavaly di­vat volt veszprémi posztóruhát viselni. ♦Veszélyes gyufák. — A gyufagyárosok újabban azt a veszélyes szokást kapták fel, hogy a gyufát mindkét végén meggyujthatóvá csinálják. Ez veszélyes. Az egyik végnek meg­gyújtása után vajmi rövid szál marad és igy legtöbb esetben az mint hasznavehetlen eldo- batik, miből Különösen faluhelyeken igen sok esetben már tüzesetek keletkeztek, A hatóság figyelmét e körülményre felhívjuk egyúttal a a kereskedőkét is, ily gyufákat ne rendelje­nek meg a gyárakból és a szegény népnek ne adjanak el ilyeneket. ♦Ronda hely. - A város öntöző kocsija a Kaszinó előtt áll a vízvezeték mellett, és körülötte, kerekei alatt annyi a sár és ronda- ság, hogy szinte undorodik tőle az ember. A tisztaság érdekében kérjük annak a helynek gondozását. ♦Házasságra léptek Dombi Ferencz Meschl Erzsébettel, Brenner Ernő Vohalszky Emiliával. ♦Közegészség. — Az egészségi állapot a lefolyt héten sem tüntetett fel lényeges változást- — Az uralkodó kórállapotok közül ezúttal is a váltólázas és légzésszervi bán- t álmák érdemelnek kiváló említést. Dr. Fischer Béla. Elhaltak. Utsek Karolin, 16 napos nehézkor. Boőr János, 77 éves végelgyengülés. Arnhoffer Já­nos, 70 éves vízkor. Miklós Teréz 70 éves, végelgyengülés. Stern Béla, 14 napos görcsök. Szüts Imre, 10 napos görcsök. — Született 2 fiú, 2 leány. Időjárásunk okt. 25.-nov. 1. Okt. 25. Sz. r. — d. este borús -f- 6° B- Okt. 26. V. r. tisztúló -f- 3° R. d. napos -}- 13° R. este tiszta -j- 6° R. Okt. 27. H. r. tiszta -f 4° R d. napos -j- 20° R. este tiszta -j- 5° R. Okt. 28. K. r. borúit + 7° R. d. borús + 12° R. este borús -j- 8° R. Okt. 29. Sz. r. borúit -+- 7° R. d. napos -f- 18° R. este derűit -j- 6° R. Okt. 30. Cs. r. tiszta + 4° R. d. ködös + 10° R. este derült -f- 6° R. Okt. 21. P. r. nagy köd + 6° R. d. ködös + 7° R. este ködös + 6° R. Nov. 1. Sz. r. nagy köd -f- 5° R. Rövid hírek. Dr. Tóth János, kegyestanítórendi tanár, szeged városa képviselőinek felügyelője, okt. 25-én ülte tanárságának ötvenedik évfordulóját. Éljen. — H. M. Vásárhely Francziaországuak köszönetét mondott Szeged iránt tanúsított ál­dozatkészségéért. — Budán egy szegény ember a szomszédok macskáit összefogdosta és azokat étel gyanánt elkészítette és megette. — Buda­pesten önművelődési kör van alakulóban. Min­den faluba kellene ily kör, mert sok a művelet­len ember. — Egy orosz törvényszék összes személyzetét törvényszéki pénzek elsikkasztása miatt kérdőre vonták. Gyönyörű állapot! — A solferinói csontházat e hó 25-én kirabolták. De- nique az ember még halála után sincs a tolva­jokéi biztonságban. — Bécsben feltűnő nagy az öngyilkosok száma. — Madarász rablógyilkos nem kapott kegyelmet és igy valószínűleg ked­den fel fog akasztatni. — Szeged számára a ke­mény tél beálltával a kormány 5000 darab vas­kályhát reudelt meg Budapesten. — Strenzl komáromi számvivő századosnak a novemberi előléptetésnél egyszerre négy fiát léptették elő; egyet századossá, hármat pedig főhadnagygyá. Vidéki lapszemle. A „Pápai Lapok“ a házi ipar érdekében szólal fel; fó’leg a földmivesefc télen foglalkozhatnának oly munkák előállításával, melyeknek értékét a személyes munka, ügyesség adja meg. Az „Uj Esztergom“ 17. sz. elmondja : meny­nyire igyekszik függetlenségét fentartani, s hivatását jól átgondolva feladatának megfelelni; elmondja to­vábbá, hogy Esztergom fontosságát nem lehet egyedül „vidéki“ vagy „helyi“ szempontból mérlegelni már csak azért is, mert Esztergom egyszersmind az ország biboros Herczeg-Primásának székhelye; és mégis mily nagy közönyösséget lát e lap irányában a helyi és megyei papság, tanítóikar és a jegyzők légiójából csak egy pár papot, egy tanítót, egy jegyzőt mutat­hat föl előfizetői között. — A 18. sz. az executiórol ír szelíden. A „Magyar-Vidék“ népkonyha felállítását sürgeti azután folytatja czikkét a megyei rendszer reformálásáról. A „Székesfejérvár“ 86. és 87. sz. a reál­iskolák fontosságát igyekszik bebizonyítni, A „Somogy“ nem bízik semmiféle új biztositó társaságban, egyedül az első magyar általános biz­tosító társaságot tartja olyannak, mely megfelel a közbizalomnak. A „Sopron“ 85. és 86. sz. folytatja a be- szállásolási törvény ismerletését. A „Vasmegyei Lapok“ 86. sz. a magyar ipar érdekében gróf Zay Albert ugróczi (Trencsén megye) ipar gyárát ismerteti röviden. A 87. sz. a zúgirászat- ról és művelőiről mondja el nézetét A „Keszthely" a múlt számában megkezdett czikkét: „tekervényes a boszú útja, csak az erény vesz győzelmet rajta“ folytatja. A , .Vasmegyei Közlöny“ az örökbe befoga­dottak érdekében szólal fel, kikről a véderőről szóló 1868. évi XL. törv. czikk 17. §-a egészen megfeled­kezett akkor, midőn kimondotta, hogy felmentésre csakis vérszerinti egyetlen fiúnak lehet igénye. A „Győri Közlöny“ 86. sz. a szüretről ír szü­ret után. A 87. sz. a Győr megyei alsóbb rendű nép roppant pálinka-fogyasztásán jajdul fel. A „Székesfehérvár és Vidéke“ 128. sz. a városi közgyűlés legfontosabb tárgyát a megállapított jövő évi költségvetést közli. A 129. sz. a Borászati lapokban e czím alatt: „a székesfehérvári országos kiállításon történt dolgok szellőztetése“ megjelent czíkkre tesz észrevételeket Petheö Imre. A „Zalai Közlöny“ 86 és 87. sz. általános közgazdászat! helyzet. A soproni kereskedelmi és iparkamarának a minisztériumhoz felterjesztett jelen­tése a múlt évről. A „Zala“ a sok haszontalan költekezésért, milyenek : a pasziták, névnapok, vendégségek, búcsak, szüretek, halotti tor stb. ostorozza népünket. Közgazdaság. Az eleségnek folyó ára a hetivásáron. 1879. évi okt. 1-én. — Búza, legjobb 79 kilogramm 14 frt 50 kr. Közép 77 ki. 14.—. Legalábbvaló 75 ki. 13.30 ROZS, legjobb 72 ki. .10.—. Közép 71 ki. 9.50. Leg- aábbvaló 70 ki. 9.—. Árpa, legjobb 65 ki. 9. — . Közép 64 ki. 8. —. Legalábbvaló 62 ki. 7.50 Zab, legjobb 40 ki. 6.80. Közép 39 ki. 6.60. Legalábbvaló 38 ki. 6.50 Ku- koricza, legjobb 75 ki. 7.10. Közép 74. ki. 6.60 Leg­alábbvaló 72 ki. 6.40. Dara-liszt, métermázsa 24 frt, kilogramm 24 kr. Zsemlye-liszt m n. 20. ki. 20. Fehér­kenyér-liszt mm. 16 ki. 16. Fekete-kenyér-liszt mm. 14 ki. 14. Kukoricza-liszt mm. 8 ki. 8. Bizs-kása mm. 30. ki. 32. Buza-dara mm. 22. ki. 22. Árpa-dara mm. 30. ki. 32. Borsó mm. 11 ki 12. LeHcse mm. 10.fal.12.Bab mm. 11. ki. 12.Köles-kása mm. 10. ki. 12.Métermázsa széna 3.50. Ágy-szalma 2. 10. Takarmány-szalma 2.50. Alom­szalma 1.50. Köbméter cserfa 2.75. Bükkfa 2.50. Tölgyfa 2.50. Kőszén kovácsnak való mm. 1.70. égetni való mm. 1.80. Faszén hektoliter 48. Lámpa-olaj 40. 44. Kilogram Stearin-gyertya 1. 4. Öntött-gyertya 70. Petro­leum 22. Lámpabél m. 15/10. Kilogramm szappan 40. Nyers-faggyú 34. Tisztitott-faggyu 64. Marhahús 52. Disznó-zsír 70. Kömény-mag 70. Kősó 10. Czukor 54. Magyar-bors. 1. 8. Paprika 70. Vörös-hagyma 2G. Fog- hagyma 22. Füstölt-szalonna 70. Nyers szalonna 56. Marha zsír 1.20. Sertvés-hus 52. Borju-hus 56. Tojásból 3 db 10. Boreczet 16. Burgonya 1.30. Hektoliter 6 bor 16 frt. Ujbor 7 frt. Liter 6 bor 24. Ujbor 12, Liter szilva pálinka 80. Közönséges pálinka 40. NYILTTÉR* Kitűnő CSÓKAKŐI PECSENYE-BOR LICHTNERHART ANTAL saját termésű tisz­tán kezelt finom csókái borából palaczkokbau lefejtve Gscheidt testvéreknél a következő árakért kapható 1872-ik évbeli I-so osztályúból 1 literes palaczkkal 70 kr. Vs literes palaczkkal 45 kr. Finom vörös hárslevelű V2 literes palaczkkal 45 kr. Az üvegek : literesek 12 kr. V2 literes 10 krral váltatnak vissza. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. K. I. — H. M. Vásá rhely. — Őrizze meg to vábbra is kegyeletét városunk iránt. Üdvözlet. G. Gy. Győrött. — Magánsorainkat elküldtük. Sz. J. Székesfehérvár. — Az év végéig kérjük szíves türelmét. N. G. Felsö-Eörs. — Köszönjük. S. K. Csorna. — Jelen szűk körülmények közt kevés kilátás van az eszme megvalósítására. Előbb a tanitók és mesterek anyagi helyzetét kellene megjavítani. Üdvözlet. *Az e rovatban j költöttekért nem vállal.felelősséget a szerkesztő. Felelős szerkesztő és kiadó: LÉVAY IMRE. Lap tulajdonos: KRATJSZ ARMIN. Veszprémben, 1879. Nyomatott a laptulajdonos Krausz Armin könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom