Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-10-19 / 42. szám

hér és fekete no. Humor. A karmauádli eredete. Humoreszk Németh Bélától. Ármányos ficzkó. — Megható fölirat. Mátyás király visz- szatérése a vadászatról Vajda-Hunyad várába. Mozaik. Orvosi tanácsadó. A fejfájás. Hasznos tudnivalók. Talányok. Szerkesztői üzenetek. Képei. Uj temető. Pósa L. költeményéhez. Építkezések az ó's Egyiptomban. A népmonda. Szép Miczike. Hat kép. A luray i csepkőbar- lang. Három kép. Küzdelem életre halálra. A kedves levele. Amiányos ficzkó. Megható fölirat. Külön melléklet. Mátyás király visszatérése a vadászatról Vajda-Hunyad várába. Melléklap. A hét hírei. — Kérdések és feleletek. — Talányfejtések. E füzethez egyszersmind az október havi„Nővilág“ czímíí melléklap és egy szinezett divatkép van csatolva.

HÍREINK,

»Hymen. — Lapunk olvasói előtt gazdasági czikkei után ismeretes Margalit Alfréd úr ma, okt. 19-én vezeti oltárhoz Budapesten Lővy Mór kedves leányát, Irmát. Sok szerencsét és boldogságot a fiatal párnak!

»Halálozás — Böcskei Ignáeznó, ki a szabadi határban a kocsiülésbői kiesett, súlyos sérülései következtében meghalt, f. hó 17-én temettetett el. — Nyugodjék békében 1

»Sajnáljuk. - Lapunk október 5-iki 40-ik számában „Egy veszprémmegyei szatócs megadóztatása* czímíí czikkünkre a „Pesti Hírlap* múlt keddi számában válaszol t. olvasóink előtt múlt évi polémiánkból ismert .„Aradi V. T.“” és szokott modorával minden irodalmi illem ellenére a személyeskedés terére lép át. Mi válaszolnánk erre, mert nem vagyunk azok az emberek akik saját árnyékuktól is meg szoktak ijedni, de Aradi V. T. úrral szemben 1878. május 5-én lapunknak 18-ik számában megkötöttük a kezünket, midőn ezeket írtuk: „Ezzel tartoztunk mind megyénk becsületének és jóhírnevének, mind saját magunknak és lapunknak. Ezek után lesz önben, tisztelt aradi V. T. úr, annyi lovagiasság, hogy álarczát szellőzteti; ha nem, állításainkat az utolsó betűig fenntartjuk, de önnel, mint politikai rimával vagy kalandorral, lapunk hasábjain többé nem találkozunk.“ Nehogy nem — nyilatkozásunkat arra lehessen magyarázni, mintha mi talán meg- j ijedtünk volna, kötelességüuk volt ennyit Aradi V. T. úrnak eszébe juttatni.

•Veszprém vármegye alispánjától. — Az izraelita község elnökségének. Helyben. A nagyméltóságu belügyminisztériumnak párban idezárt intézvényét az e helyről szeptember

16-án 9501. sz a. nagyon tisztelendő Hoch- muth Ábrahám rabbi úrhoz küldött köszönő iratom kapcsában közölni kedves kötelességemnek ismerem. Veszprém 1879. okt. hó ö-én. Bezerédy Gyula, alispán. 42474. Magyar kir. belügyminiszter. Tekintetes úr. Főtisztelendő Hochmuth Ábrahám ottani izraelita rabbi által ő Felségeik ezüst menyegzőik alkalmával a veszprémi izraelita templomban tartottá és a hitközség által kinyomatott alkalmi beszédnek és imának egész jövedelme fejébeu a szegedi árvízkárosultak javára felajánlott és tekintetes uraságod által hozzám föl terjesztett 33 forintot bankjegyben 6 darab régi ezüst huszas és 20 kr. váltópénzben összesen 35 frt 24 krt. a hivatalos lapban közhírré tétetvén, azzal nyugtáztatott. Miről tekintetes uraságodat f. hó 16-áu 9501. sz. a. kelt jelentése kapcsán oly felhívással értesítem, hogy nevezett rabbinak illetve a Veszprém izr. hitközségnek azon nemes adományáért az ínségesek nevében őszinte köszönetemuek kifejezését tudomására hozni szíveskedjék. Budapesten, 1879. szept. 29 én. A miniszter megbízásából Lukáts György, m. k. miniszteri tanácsos.”

•A „Kisbirtokosok orsz földhitelintéze- té“-t létesítő bizottság f. hó 6-án kezdte meg a szavazati jegyek kiadatását és ezt f. hó 16- áig bezárólag folytatandja, azután szavazó jegy ki nem adható. Eddig jegyekért igen kevesen jelentkeznek, aminek természetszerűen csak két következménye lehet, az t. i. hogy az utolsó napokon torlódások fognak bekövetkezni ; a melyek az igazolási eljárásra igen károsan hathatnak vissza — vagy pedig az, hogy a jogosult alapítók csak csekély számban fogják magokat képviseltetni a 19-iki közgyűlésen. — Minthogy pedig mindezen két eshetőség igen káros lehetne az intézetre: ennél fogva ismételve kérjük az igen tisztelt alapítókat, különösen pedig a vidékieket, hogy ha már meghozták az áldozatot és pénzüket ezen szent czélra ajánlották fel, ne sajnálják azon aránylag csekély áldozatot, mely az ide utazásban, vagy a hatalmazvány beküldésében áll, — mert attól, hogy az intézet milyen kezekre fog bízatni, függ az alapitváuyra áldozott pénzünknek és az intézetnek sorsa; sőt minthogy ez intézet országos jelleggel és rendkívüli kiváltságokkal lett felruházva, némileg az országnak hírneve is. Ne rösteljüuk egy kis fáradságot ezen szent czél kedvéért, mert ha most ismét oly eredménytelen lenne a közgyűlés, mint a múltkor, úgy az iutézet iránti bizalom nagyon megingattacnék. Egyúttal bátorkodunk arra is figyelmeztetni a

i tisztelt alapítókat, hogy ezen létesítendő or- j szágos földhitelintézetet a régi „Kisbirtokosok 1 földhitelintézete* czimét viselő részvénytársasággal összetévezteni ne méltóztassék. — Leveleiken az „Országos* jelleg kitüntetendő, — nehogy a beküldendő pénzek és hatalmaz- ványok illetéktelen kezekbe kerüljenek. — Tarnóc\y Gusztáv, bizottsági tag.

*A magyar országos segélyzó nö egylet (veres kereszt) a múlt hónapokról a kővetkező gyarapodást jegyezheti fel: Monoron fiókegylet létesült Gráner Dávidué elnöklete alatt. Hajdu-Szoboszlón a lelkes hölgyek érdekeltsége az emberbaráti eszme iránt eredményezte a hajdu-szoboszlói fiókegylet megalakítását; elnökké Foghtüy Sámuelné választatott. És Mihályfalván Margetsch Károly közbenjárása folytán létre jött az ér-mihályfalvi fiókegylet, melyhez az ér-semjéui rendes tagok is csatlakoztak; elnöke Mátray Istvánné. Dunaföld- várott Széllé Zsigmondné 44 tagot gyűjtött, kik dijak fejében 161 forintot fizettek. A „Szepes Iglói nőegyesület“ ivén 58 tag iratkozott be és Puffier János gyűjtése Királyházán 26 tagot mutat fel. Alapító tagok lettek: Supka Jeromos, zirczi apát, Dulánszky Nándor pécsi püspök, Herczeg Yindischgrátz Lajosué, Báró Lemény Istvánné, Jaukovich László, Jankovics Lászlóné, Somssich Andor, Somssich Audorné, Gf. Dessewífy Miklósné, Gf. Zichy Jenőnn, Gáli Gusztávné és a szarvasi nőegylet. Az egylet tagjainak száma 1928 ; a pénztári egyenleg szeptember 30-áról 20,231 frt 72 kr.

*A szüret. — Az elmúlt hetet a szó leg

szorosabb értemeuyében a szüret hetének ie- hett nevezni. Folyt is a szedés a Balaton partján mindenfelé, de a vígságnak nagyon kevés helyen volt hangja hallható, kitörése nagyon kevés helyen észrevehető. Némi kivételt látszott képezni a palazuaki hegy, melyre múlt hétfőn a veszprémi kegyesrendiek szőlejébe városunkból többen kirándúltak, ott kedélyesen mulattak és oly tűzi játékot reudez- tek, melynek óriási terjedelmű fénye bevilágította több mértföldre a környéket és a szomszédfalvak, sőt a Balatonon túl Somogymegye parti lakosai mind talpon voltak gyönyörködve a különböző és hosszú ideig tartó görögtűz szóváltozataiban. A tiszta felhőtlen csillagos ég rendkivülileg kedvezett. — A szüret eredménye változó; némely szőlőgazdának több termett, másoknak kevesebb, mint tavaly. A mennyiségnek ártott a beállott rothadás, de mely nem annyira a szőlőszem belsejét, mint csak héját támadta meg. A minőség határozottan jobb a tavalyinál. A hét másik felében beállott télies idő sokat ártott.

*Az első hó - Múlt csütörtökön egész erejével beköszöntött a tél, hóval és széivósz- szel. A fák még mindenütt zöld lombúak voltak, a virágok még a szabadban nyíltak és egyszerre hóleplet kaptak. A hőmérő zérus alá szökött és szombatra viradóra becsületes fagyunk volt. A szüretet derékon kapta a mostoha idő és akik még meg nem kezdték a szedést, azok úgyan pórtíl járhatnak.

•Vonatelkéses. — A beállott havas idő következtében múlt pénteken a délutáni első számú vonat Ajka és Varos-Lőd között a hó- fuvatok miatt mintegy 17 órai késést szenvedett. Ha az idő igy tart, szomorú kilátásaink lesznek a közlekedést illetőleg.

*Ez ugyan nem válik becsületünkre. - Tekintetes szerkesztő úr! Tegnap az ellenőrzi- bizottsággal szemlére érkeztem ide és a városi hatóságtól nékem a „Nap* czimii fogadóban egy szoba rendeltetett, melyért a városi hatóság 60 kr. fizet naponta. Ezen szomorú szoba meszeletlen falával és kalendáriummal beragasztott ablakával egy nires költőnk „A kutyakaparó'' czimű költeményére emlékeztet, a korcsmárosné is takaros menyecske lehetett annak idejében, de most nem sok gondot fordít vendéglőjére, illetőleg szobáira, mert reggel vizet mosdani és kendőt csak úgy kap az ember, ha könyörög, a szobaleány pedig, kitől vizet kértem, azt felelte, hogy mi bizony nem érünk rá szolgálui. Most már nem csodálkozom azon, hogy midőn tegnap este haza jöttem, 10 órakor a vendéglő be volt zárva és csak félórai csengetés után eresztettek be. Bizony akkor kevés utazónak lesz kedve oda szállni, hogy oly szolgálatban részesül, mint a „Nap* fogadóban. 1879. okt. 14-én. — G. Gy.

*A „Pápai Lapok“-ban olvassuk: — Rejtélyes gyilkosság. Lukács János b. tamási lakos a múlt hó végén levelet vitt P.-Teszérre, s onnét vissza is indult, de haza nem tért. Azonnal keresésére indultak, s P.-Teszér és Tamási között egy kőhíd mellett, iszonyúan összevagdalt testtel találták, minek következtében elhalt. A hivatalos vizsgálat agyonverést constatált. Azt gyanítják, hogy többen voltak, kik útját állották, s valószínűleg magán boszu működött közre. A pápai szotgabiróság erélyesen nyomozza a tetteseket. — Elszánt menyecske. M. J. tapolczatői lakos hazitérvéu Pápáról a hetivásárból, előkapta az ő kedves élete párját, s úgy eldöugette széles jókedvében, de úgy, hogy az asszony tehetetlen dühében és fájdalmában először meggyujtotta az ágyát, azután kiroha it s sógorának udvarán levő kúthoz érve, belevetette magát. Onnan szerencsésen kihalászták, de oly kétségbeesett ellenállást fejtett ki, hogy környezete kénytelen volt őt megkötözni. E közben fenye- getőd/.ött, hogy majd megszolgál ő annak, ki megkötözte, s állítják, hogy gyújtást is emlegetett. Még azon napon beszállították a pápai szolgabirósághoz, s hűvösre tették a boldogtalant.

*A külföldi szakértők véleménye a Tiszaés Duna-szabályozásról még mindig nincs közzé téve. A Szeg. Napló e vélemény főbb i elveiről következő ismertetést ad: „A külföldi szakértők véleménye a tiszaszabályozási rendszerben hibáztatja azt, hogy a folyamot ártereitől megfosztották, s szűk töltések közé szorították. A folyamnak árterei részben vissza- adandók s töltései a parttól kellő távolságra hátra áthelyezendők. A mi pedig a Duua- szabályozást illeti, azt teljesen elhibázottnak i tekintik, s arra nézve gyökeres reformokat javasolnak azon irányban, melyet Mihálik, Hunfalvy János, Stefánovics és több jeles szakférfiú ajánlott.“

»Városi rendőr kapitányságunk helyes intézkedése. — Tekintve, hogy több rendbeli visszaélések történnek az által, hogy a városban idegen egyének, minden bejelentés nélkül, letelepednek; mindezeknél fogva figyelmeztetnek azon háztulajdonosok és lakosok, kik idegen egyéneket, avagy helynélküli cselédeket házaikba, vagy lakásaikba befogadnak, hogy azt 24 órán belül a rendőr-kapitányi hivatalba annál bizonyosabban bejelentsék, mert ellenkező esetben szigorúan fognak bün- tettetni. A cseléd- és munkás osztályra nézve a kinumaradás ideje, a vasár és ünnepnapokat is ide értve, esti 10 órán túl nem terjed; ennek folytán, mindazon férfi és nőcselédek, úgy szinte az iparos munkások, kik az említett zár órán túl künn találtatnak, a rendőrség által elfogatnak s mint éjjeli csavargókat a kapitáuyi hivatal áristommal fogja fenyíteni. Figyelmeztetnek a sertés tartó gazdák, hogy ha sertéseikből egy-egy elhull, azt esetről esetre, a város kapitáuyi hivatalba bejelenteni kötelességüknek ismerjék.

»Lecsúszott kémény. - Rozenberg Albert, csorda-utczai lakásán, f. hó 16-án a kémény egy része lecsúszott, szerencse, hogy nagyobb veszedelem nem történt, esetleg senki nem volt a konyhában.

»Szomorú dolog, hogy a falusi földműves osztály egy része leginkább a verekedésben és dulakodásban talál élvezetet, u is f. hó 16-án csütörtökön 4 fiatal szentgáli ember a Hindler Antal féle korcsmában kezdtek verekedni, a pinczérről letépték a ruhát, ezután a korcsmárosnét kezdték lökdösni, az ajtót berúgták, inig végre szelét vették, hogy 1 őrség közeledik s igy megugrottak, neveik azonban tudva vannak, és megfeuyíttésükről intézkedés történt. — Pénteken hasonló verekedés történt Kovács Ignácz korcsmája előtt a palotai utczában; litéri és rátoti lakosok oly csekélységen kaptak össze, miszerint az figyelmet sem érdemel, s ha közbe nem lépuelc, tán agyonütik egymást. Mikor érik meg népünk arra, hogy ily verekedésektől és egyéb botrányos dolgoktól vissza tartsa magát ?

•A községek figyelmébe. - Budapesten Barth László és Dobozi István együttes szerkesztése mellett „Községi Közlöny“ jelenik meg évi 6 frt előfizetési díjon. Eddig négy száma jelent; a szerkesztés gondos, a lap tartalmas, rovatai változatosak. Ajánljuk pártolásra.

Suszterinas-tempó. - A suszterinasok

sehol a világon nem állnak valami nagyon í jó hírben ; ország-világ tudja rólok, hogy a lábszíj tartósan nem képes őket különösen utczai viseletűkben féken tartani. Nem fog tehát ártani, ha egyes esetekben példásan megbüntettetuek még hatóságilag is. Múlt kedden d. u. 5 óra tájban a hosszú-utcza és a pápai út közt megszólít egy szuszterinas egy előkelő családból való kisasszonyt, ki egy kis lánykát vezetett és kérdi tőle, kitánczolta e már magát. A kisasszony a legnagyobb zavarban hamarjában nem is tudta, mit tevő legyen, mig végre elparancsolta a semmirekellőt, ki hosszabb feleselés után nagynevetve elfutott. Az ilyen ficzkót csakugyan nem ár- taua jól megtánczoltatni.

»Lapunk zártakor veäzszük buzgó és ritkatevékenységü munkatársunk Vári Gellért kegyesreudi tanár úrnak Váozou megjelent és 314 lapra terjedő nagy „A görög műveltség története* czimű művét, melyet sietni fogunk

t. olvasóinkkal mielőbb megismertetni.

»„Képes Családi Lapok." — Mehner Vilmos kiadásában most indúlt meg a „Képes Családi Lapok* második évfolyamínák első füzete azon dús tartalommal, melyet irodalmi rovatunk hoz. A buzgó kiadó nem kiméi semmi Költségét, hogy vállalatát versenyképessé tegye a költőid hasouiráayú vállalatával. Képei tiszták és szépek, melyeket első művészeink rajzolnak s Morelli G- hírneves művész metsz.

A főlap mellett árfelemelés nélkül megjelenik „A hót története* czimű heti melléklap és a „Nóvilág* czimű havi divatlap képekkel. A lap most már heteukint fog megjelenni és így arra rendesen is elő lehet fizetni egész évre 6 írttal, félévre 3 írttal, évnegyedre 1 frt 50 krral. (Budapest, kalaputcza 4. sz.) Magyar C3aládjaiuk pártfogásába ajánljuk e

folyóiratot, melyek olcsó pénzen 6 írtért háromrendü folyóiratnak jutnak birtokába. Ugyancsak e kiadótól fog legközelebb egy terjedelmes naptár a „ Képes Családi Naptár“ megjelenni. Ára 60 kr.

•Házasságra lépett Bados István Hifi Annával.

Időjárásunk okt. 11. - okt. 18.

Okt. 11. Sz. r. — d. — este derűit -f 7" R. Okt. 12. V. r. tiszta -f- 3° R. d. borús + 9° R. este esős -j- 7° R. Okt. 13. H. r. borús -f- 9° R. d. napos -j- 13° R. este derűit -j- 5° R. Okt. 14. K. r. napos -f- 7° R. d. napos -j- 18° R. este derűit -j- 8 R. Okt. 15. Sz. r. napos -J- 6° R. d. napos + 14° K. este szeles esős -f- 6° R. Okt. 16. Cs. r. esős -j- 3° R. d. havazó -f- 2° K. este havazó -j- 1° R Okt. 17. P. r. hóborús -j- 1° R. d. havazó -f 2° R. este szélvihar + 1° R. Okt. 18. Sz. r. derült (— 1° R.) d. -j- felhős 4° R.

Rövid hírek.

Ő felsége a király október 20-án Budapesten kihallgatást fog adni. — A pápát legközelebb operálták, valami könnyebb baja volt, innen az a sok hír betegségéről. — A cistercita rend bajai gymnaziumának tanárai díszes albumot készíttettek az uj rendfőnök Supka Jeromos számára. — A ínség Temes- megyében a legnagyobb fokra hágott, úgy hogy a kormány 200000 irtot utalványozott az ínséges községek közt kiosztandó vetőmag vásárlására. A pénzügyminiszter pedig elrendelte, hogy a rósz termés által sújtott községeknél végrehajtók ne alkalmaztassanak. Sanyarú állapotok! — Blaháné aszonyt sem kerülte ki az élesszemű adókivetők figyelme, ez évben 900 frt adót vetettek rá. — Az „Antonietta“ nevű magyar bárka Bonából Newyork felé vivő útjában érczárúkkal terhelten aug. hó 11-én az atlanti oczeanou elsülyedt, a legénység megszabadíttatott és Philadelphiába vitetett. — Hátszegvidékén ez ősz folytában már 19 medvét ejtettek el. — Mármaros megyében a farkasok úgy elszaporodtak, hogy fényes nappal is a legvakmerőbben betolakodnak a falvakba és támadásokat intéznek. — A Kaukázusban valami új betegség merült fel, a külső symptomák következőleg folynak le. A beteg kezdetben egyes testrészein erős viszketést érez, keze meg- veresül s apró fekelyek jelentkeznek. E sebek elején aprók, de igen hamar nőnek úgy, hogy néhány óra alatt az egész test feldagad. A fekélyek erre felfakadnak, a bőr megkékül s beáll a halálküzdelem.

Az őszi szántás haszna.

Az őszi szántásnak baszna fölszámíthatlan, azért a kinek módja van benne, a jövő tavaszszal bevetendő földjeit ősszel fölszántani el ne mulassza.

Számtalan az ilyen földnek előnye a másik felett, egyszer télen át a levegőnek behatásai a földet hizlalják, termékenyebbé teszik, a fagy pedig porhauyítja és a könyebb megmunkálást eszközli, másodszor a mi egyik főok, hogy az tavaszi alá szánt főidet őszszel szántsuk fel, mivel a szántás által az úgy nevezett vetési mező féreg (Phalaena noctua graminis) részint elpusztul, részint a varjok, seregélyek barázdabillegetők s más apróbb madarak által kipusztíttatnak.

Az okszerű gazdák mindig elismerték a tavaszinak tél előtt való fölszántásának előnyeit, mivel maguk tapasztalták, hogy az által a föld tulajdonsága javul. Mivel tudjuk, hogy az kevéssé vétetik gyakorlatba, azoknak kik ezt eddig nem tették, az ebből következő főhasznokat soroljuk elő:

1) Abból áll, hogy a megmunkált földre a levegő, világosság, meleg eső, hó, és harmat nagyobb hatást gyakorolhatván, ez által a föld réteg az éltető levegő által uyujtott tápanyagot köuuyebben fölveheti s vele könnyebbeu megtelhetik.

2) A tél előtti munka által a gyom könnyebbeu kiirtható.

3) A hideg és fagy által a lóid por- hauyossá lesz, a mi a szívós és kötött agyagnál sok elönynyel bir.

4j A férgek kipusztulnak, a melyek ellenben a száutatlan földben biztos menedékre lelnek, a fölszántottban pedig a fagy, eső által semmivé tétetnek, sőt még az egereknek is árthat a fölszántás.

5) A tél előtti szántás legnagyobb haszua abban áll, hogy az már a legkorábbi tavaszi vetések: zab, mák, borsó, bűköny, takarmány keverék sőt sokszor még árpa alá is használható.

Az őszi szántás anélkül, hogy beboro- uáltatnék, nyiltan hagyatik a téli fagyoknak kitéve. Tavaszkor megszikkadván koráu hozzá kezdhetünk a munkához kevesebb munka erővel is korán vethetjük el a magot; ebből és későn vetés káros voltából beismerhetjük az őszi szántás nagy fontosságát.