Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-09-21 / 38. szám

lag a megye jogát, mely az alispánt hatalmazta volt fel a beszállásolással, a második sérti és terheli azon köz­ségeket, melyek már múlt évben eleget tettek kötelességüknek és most újra terheltetnek. Megyénk legutóbbi közgyűlése teljesen felfogta és átérezte jogának ezen csorbítását, átérezte egyszersmind azon kényszerhelyzet kínjait is, melybe sodortatott és mely előtte mint bevég- zett tény áll és rajta változtatni nem tud, kifejezést is adott gondolkozás­módjának, nyíltan kimondva, hogy sem nem igazságos, sem nem méltányos dolog, hogy egynéhány község a köz- terhetjiegymaga viselje. Egyúttal fel­iratot is küld a magas kormányhoz, hogy a katonáknak addig, mig állandó laktanyák épülnek, ami a közeljövőben meglesz, évenkinti áthelyeztetését más­más községbe engedje meg. Megyénk a sújtott községek előtt is tisztán áll; körömszakadtig védte úgy anyagi mint erkölcsi érdekeiket, he mindennek daczára nem volt képes mitsem kieszközölni, a törvényhozásra vessenek, mely a legjobb és legneme­sebb szándékát sem vette a megyének figyelembe, sőt a törvény ellenére meg­engedte, hogy az alispáni intézkedés ne érvényesüljön. Vonjuk le mindebből a tanulságot. Vajon művelő eljárás e az, midőn a népnek legszentebb érdekei így mond­hatni lábbal tapostatnak? Vajon mily érzetek keletkeznek ily intézkedés foly­tán azon népben, mely ennyire elha­gyatva érzi magát ép azoktól, akik hivatva volnának anyagi és erkölcsi érdekei fölött őrködni ? Bizony, bizony csak igaz marad az örökre: aki sze­let vet, vihart arat. Heti szemle. szept. 20-án. A múlt hét végén miuden szem Novi- bazár felé volt fordítva. Remény és félelem, öröm és fájdalom, epedó' vágy és kínzó gyöt­relem vegyes érzelmei foglaltak helyet az édes anyák és a magyar rokonok kebleiben; mert feltették azon eshetőséget, hogy már akkor a bevégzés tényéhez közeledő megszál­lás még a tizenkettedik órában is szolgálhat okúi a zeneszó mellett bevonult magyar csa­patok és a szandsák lakósai meg a rendes törők katonaság közti véres összeütközésekre. Ma már jelezhetjük, hogy az occupaczio egy kardcsapás nélkül be vau fejezve, sőt már a bevonult csapatok nagy része hazatérőben van. Október végével csak a következő csapatok maradnak a pazalikban: a 31. ezred Pnboj- ban, Prjepolyéban és Bauyábau a 25. vadász­zászlóalj, Plevlyében pedig a ‘44. ezred. E helységek közt lévő fontos pontokat is meg­szállották ideiglenesen csapatjaiuk, valamint a Boszniából odavivő utat is. A helyőrségeket összekötő utakat a genie-cs apatok felügyelete alatt a 25. vadászzászlóalj és a 41. ezred fogja használható állapotba helyezni. Egyelőre a török csapatok is a nevezett helyőrségekben maradnak, de tekintettel az élelmezés nehéz­ségeire, az epirusi és tesszaliai öszpontosítá- sokra s a török hadsereg létszámának általános csökkentésére, rövid idő alatt oda fogják hagyni a török csapatok a Lim folyó egész vidékét. * A kabuli vérfürdő felbőszített készítői Afganisztánt is elözönlőtték, hol nagy mérvű forradalom tört ki, mely a Néva partjától kapott szikrát. Kétséget sem szenved, hogy a kabuli emirnek is része van a vérengzésben, sőt most már az emir az angolok nyilt ellen­ségei közt foglal helyet, s az angolok elleni általános szent háború mellett lelkesedik. Kabulból parancs bocsáttatott ki, hogy a brit- tekkel minden összeköttetés szétvágassék. A katonaság kijelentette, hogy küzdeni fog a brittek ellen, s az egyes törzseket egymásután lázítja fel. Anglia csak lassan nyomulhat előre a rossz utón, mert nincsenek szállítási eszközei. A legutóbbi rövid hadjárat alatt is 60000 te­véjük veszett el, más teherszállító állatok pedig nem alkalmasak az Afganisztánban való utazásra, mert legyőzhetlen akadályokba üt­köznék élelmezésük. Tehát az afganisztáni eseményeket még most is homály födi, annyi bizonyos, hogy .ízsia egét sürü felhők vonják be, melyek vészterhes méhökből előbb vagy utóbb, de ki fogják önteni a pusztító zivatart, melynek óriási ereje talán Európát is meg fogja rázkódtatni. * Konstantinápolyban egy ismeretlen egyén, (szerb vagy román) 17-én reggel a szultán palotájába akart tolakodni, és két ellenálló őrt és egy tisztet tőrdöfésekkel megsebesített. Az illető egyén tébolyodottnak látszott. * A montenegrói határon Nevesinyében zavargani kezdettek az orthodoxok és néhány volt montenegrói alattvaló, kiket mint csend őröket szolgálatába fogadott a boszniai kor­mány. A zavargók összetűztek katonáinkkal. Mosztárból katonaság küldetett rendreutasítá­suk végett. * A visszalépő külügyminiszter, Andrássy Gyula gróf, hir szerint államkanczellár lesz, s mint ilyen mind a két minisztérium fölött fog állni. Ő volna tehát az első kanczellár, ki közvetlenül az uralkodó után következnék s kezében futna össze a kormányzás minden Bzála; ő nem volna többé miniszter, hanem tQbb annál, nem ellenőrző hatalom, de veze­tője minden politikai ügynek. * Bismark herczeg Becsbe jön, hogy ott találkozzék Andrássy gróffal; Salisbury és Waddington pedig Párisbau vagy Dieppében fognak találkozni. * Gorcsakov herczeg lemondani szándéko­zik a külügyi hivatal vezetéséről, utódjául Lobanov herczeget szemelték ki. * A zulu királyt, Cetewayot, elfogták az angolok. A közigazgatási bizottság ülése. — Szept. 11-én. Az adófelügyelőség azon jelentésére, hogy Veszprém és Pápa rendezett tanácsú városok általában kevés adót hajtottak be, felelősség terhe alatt utasította ezen városo­kat a közigazgatási bizottság, hogy a terü­letükön folyamatban levő adóvégrehajtások ellenőrzésére egy-egy községi elöljárót alkal­mazzanak, hogy így az adóvégrehajtás a várakozásnak megfeleljen. A kir. tanfelügyelő augusztusi ügyfor­galma: júliusról maradt hátralékban 2; augusztusban beérkezett 80; elintéztetett 73; maradt 9. — A pápai polg. leányiskolához az elmozdítottak helyébe az idő rövidsége miatt nem pályázat, hanem miniszteri ki­nevezéssel Bánfi János somorjai polgári isko­lai igazgató-tanítót és Harrach Etelka tanító­nőt alkalmazta. — Marczaltó, M Komárom, Porva új iskolát építtetett, Vaszar község egy harmadik tantermet állított fel. A cseté- nyi róm. kath. és noszlopi ref. hitközségek iskolájokat még mindig nem építették újra. — Elismerőleg nyilatkozott a tanfelügyelő a bakony-sz mt-lászlói róm. kath. hitközségről, mely 1000 frtot vett fel kölcsön leégett iskolájának újra építésére, és ennek biztosí­tására a községnek több tehetős tagja ingat­lan birtokát jelzálogéi lekötötte. — A pén- zeskuti községi iskola építése meghiúsult, mert Zámory Kálmán földbirtokos a telepít- vényesekuek felmondott. A kir. építészeti hivatalnak maradt júliusról 39 ügye, beérkezett augusztusban 73; elintéztetett 76, folyamatban van 21, elintézetlen 15. — A devecser-jánosházi és pápa-kisbéri országutvonalakon foganatba vett műtárgyépítések befejeztettek; a sz. István- berhidai útvonalon építendő műtárgyakra Horváth Sándor vállalkozott. A veszprémi k. ügyészség felügyelete alatt levő börtönökben van jogerejüleg elitéit rab 120 férti, 7 nő; telebbezés alatt 17 férfi 4 nő; vizsgálati fogoly 12 férfi 2 nő, össze­sen 149 férfi, 13 nő. A rabmunka keresménye augusztusban volt az állam részére 53 frt 80 kr. a munkások részére 62 frt 59 kr. A veszprém-városi áivaszéknek volt augusztus végéig 118 ügydarabja, ezekből elintéztetett 82, maradt elintézetlen 36. • A pápa városi árvaszéknek volt augusz­tus végéig 49 ügydarabja, ebből elintéztetett 43 darab, maradt elintézetlen 6 darab. Adóleengedés határoztatott ezen közsé­geknek: Nagy-Ganna 194 fit. 70 kr. Nagy- Szőllős. 765 frt. 99 kr. Suúr 590 frt. 17 kr. Karakó-Szörcsök 531 frt. 38 kr. Kis-Berzseuy 299 frt. 39 y2 kr. Aka 378 frt. 14 kr. Tüske­vár 305 frt. 73 kr. Noszlop 475 frt. 28 kr. ugyanott 107 frt. 61 kr. Csetény 34 írt. 82 kr. Közép-Iszkáz 81 frt. 97 kr. Pölöske 203 frt. 18 kr. Jákó 482 frt. 27 */, kr. Döbrőnte 95 frt. 87 kr. Kúp 33 frt. 29 kr. Torna 250 frt. 38 kr. jégkárok miatt. Fok-Szabadi 495 frt. 9 kr. vízáradás miatt. Vár-Palota 721 frt. 69 kr. jégeső, 474 frt. 55 % kr. vizáradás miatt. Megyei közgyűlés. — szept. 9-én A in. k. belügyminisztériumnak a gyám­sági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. XX. tcz. alapján alkotott megyei sza­bályrendeletre tett észrevételei tárgyaltattak. Ezeknek pontjai, melyekben a gyámpénztári hivatal felállítása alkalmából szükséges tiszti állásokra vonatkozó intézkedésnek, a jelen szabályrendeletből leendő kihagyása, — az alispán pénztárvizsgálati jogának, illetőleg kötelességének nyomatékosabb kifejezése van, elfogadtatnak. A gyámi szolgabirói állomások elejtetnek, hanem azok helyébe a járási szol- gabirák mellé segédszolgabirák adatnak 1000 frt évi fizetés és 200 frt ut iátalány nyal. A hagyatéki leltár két vagy több példányának leírásáért, valamint a hagyatéki tárgyalásokért a szolgabírák által felszámítható napidíjakat fenn kívánja tartatni a megye. Mindennemű zavarnak és netán sikkasz­tásnak elejét veendő utasítja a megye a m. k. belügyminisztériumnak 1879. aug. 3-án 22407. sz. a. kelt leirata folytán a községe­ket, hogy a községi elöljárók közöl nevezzék meg azon tagot vagy tagokat, akik a község részére érkező ajánlott vagy pénzes levelek átvételére feljogosíthatnak. Ezeknek nevei azután tudattassanak az illető postamester­rel is. A községek a központba beszolgáltatandó pénzeket ezután is a járási szolgabírák utján fogják beküldeni, de ezen összegekről minden hó végén kimutatást küldenek be közvetlen az alispáni hivatalhoz. Tudomásul vétetett a m. k. belügy­minisztériumnak leirata, mely szerint 0 Fel­sége Veszprém megyének az ezüstmenyegző alkalmára benyújtott üdvkivánati és hódolati falíratát legfelsőbb köszönetének nyilvánítása mellett tudomásul venni méltóztatott. Pápa városa folyamodott, hogy az 1880-ik évi ápril hó 24 én lejárandó kövezetvámszedési joga további három évre meghoszabbíttassék. A A közmunka- és közlekedési m. k. minisz­tériumnak 11082 sz. a. kelt intézvénye foly­tán ez megadatik a városnak azon kötele­zettségével, hogy utait tartozik gondozni. A m. k. pénzügyminisztériumnak az állandó kataszteri munkálatok tárgyában ki­adott körrendeleté a megye összes községei­nek az illetékes járási szolgabirói hivatalok útján, úgy a rendezett tanácsú városok pol­gármesteri hivatalainak azon utasítással ada­tik ki, hogy azt kifüggesztés sőt szóval való kihirdetés útján is minél tágasabb körben közhírré tegyék. Borsod vármegye kérte a m. k. belügy­minisztériumot, hogy az adóhivatalba elhelye­zett árvapénzek után ne, 4% hanem 6"/0-et adjon. E felterjesztést megyénk tudomásul vette. Temesvármegye jegyzőkönyve, melyet a délmagyarországi részek visszacsatolásának százados évfordulója alkalmával 1879. ápr. 23-án felvett és megküldött, tudomásul véte­tett. Sopron megye felirata, melyben a kép­viselő házat kéri, hogy a községi elöljárók­nak hivatalos eljárásuk miatt boszúból eredő kárait az illető község pénztára térítse meg, tudomásúl vétetett. Ugocsa vármegye feliratot intézett a m. képviselőházhoz, melyben az 1875. VII. tcz. módosítását kéri. E felirat hasonszellemű pártoló felirattal támogattatik. Kolozsvármegye az 1870. XLIl. tcz. módosítását kéri a m. k. belügyminisztérium­tól. Tudomásul vétetik. A csajághi és enyingszilasi úton építtetni rendelt hidakra vonatkozó szerződé­sek jóváhagyatnak. A Devecser község nyugati végénél levő kőhídnak újjá építésére vonatkozó szerződés jóváhagyatik. A pápa-kisbéri és pápa-kisczelli ország­úton levő három hídnak építésére vonatkozó szerződések jóváhagyatnak. A veszprém-pápai országúton levő 15. és 17. számú átereszek újjá építésére vonat­kozó szerződések jóváhagyatnak. Az árvíz által elszakított s a veszprém- győri országúton levő csesznegi híd újjáépíté­sére vonatkozó szerződések jóváhagyatnak. Szabó Imre a püspökségi javak jogi­képviselőjének kérvénye, hogy a Városlődről az itteni vasúti állomáshoz vezető hid helyez­tessék közmunkaerő- és pénzsegéllyel át, a kir. államépítészeti hivatalnak véleményadás végett kiadatott. Tárgyaltatott Pápa városának az 1879. évi utczakövezési előirányzata. Ezen előirány­zat helybeuhagyatik; a műszaki felülvizsgá­lattal a kir. allamépítészeti hivatal bizatik meg; Pápa városa utasítlatik, hogy az eddig e czírnen megtakarított összeget használja fel utczáiuak jó karbau tartására, ellenkező eset­ben a vámszedési jog megvonása helyeztetik kilátásba. A hőgyészmezőlaki útvonal Veszprém- megye szakasza a megyei útvonal hálózatába felvétetik; de előbb Vasmegye kéretik meg, hogy fedanyagot szíveskedjék ehez adni, mert ez útvonal neki vau leginkább érdekében, majd a közlekedési minisztérium, hogy a magy. nyugati vasúttársaságot felhatalmazza, hogy az útvonalhoz szükséges műtárgyak építéséhez bizonyos összeggel járuljon. (Folyt, köv.) A VIDÉK. Papa, 1879. szept. 16-án. Második hete, hogy a székesfehérvári színtársulat Károlyi Lajos ur igazgatása alatt, előadásokat ad városunkban. Bár több jeles tagja van e társulatnak és eddig csak is vá­logatott uj darabokat, többnyire operetteket adtak, még sem részesültek kellő pártolásban. A múlt szombatig a volt balkör termében játszottak, e terem szűk és alacsony, a szín­pad alig volt 3 lépés mélységű, az ezen he­lyiségben! tartózkodás a jelenlegi rekkenő időjárás mellett valóságos gyötrelem volt; szánandó volt úgy a színész, mint a néző pub­licum. Azért dicséretet érdemel az igazgató ur, hogy Thespis sátorát a Griff tágas ter­mébe tette át, és az árakat mégis leszállította. Azóta a nézők száma csakugyan megszaporo­dott. 16-ától fogva bérletet nyitottak 12 elő­adásra, első előadásul adták a „Fourchambault család “-ot. Múlt héten pénteken virradóra tűz támadt a felső hosszú utcza végén; két ház égett le; ügyes tűzoltóink a vészt hamar elnyomták. A leégett házak közül egyik sem volt biztosítva. Szeptember 28-án a tűzoltó egylet nagy gyakorlatot fog tartani; be fogja mutatni a nagy publicumuak tehetségét. E nagy gyakor­latot tombola és tánczünnepélylyel akarják összekötni; a tűzoltóegylet választmánya egy felhívásban a város hölgyeihez fordul, hogy a tombola részére nyeremény tárgyakkal járul­janak ez alkalommal is. Városunk értelmesebb lakossága már az előző években is hálás el­ismeréssel viseltetett a valóban humanistikus egylet iránt, azóta a tűzoltóegylet már több ízben újólag kinyerte a lakosság elismerését hasznos érdemei miatt, azért hisszük, hogy a választmány felhívásának lesz jó sikere Lakosságunkat igen sokat foglalkoztatja a Veszprém megye területén építendő lovas­kaszárnya ügye Átalános a kívánság, hogy városunkban legalább kétszázad számára épít­tessék kaszárnya. Igen jogosult városunk ezen kívánsága; érdemessé teszik őt erre úgy fek­vése, mely lovasság elhelyezésére igen alkal­mas, mint nagysága. Minden, mi egy ily nagy laktanya kellékeihez kívánatos, bőven meg van Pápán. Nincs az egész megye területén hely­ség, mely Pápával kiállhatná a versenyt. Annak idején a város áldozatot is fog hozni ezen czélra, bár a ministeriummal kötött szerződés értelmében a város a beszállásolásból folyó minden terhek alól fel van mentve. Megkö­veteli a lakosság a városi tanács tagjaitól, hogy ezen ügyet éber figyelemmel kisérjék, hogy a város érdekei ezúttal is csorbát ne szenvedjenek. Polgár. T A N ü G Y. A budapesti középipartanoda. Ez intézetben a kisebb és nagyobb iparvállalatokban alkalmazható főbb munkások, különösen művezetők, sőt kisebb és közép- iparvállalatokra vállalkozók képeztetnek ki elméletileg és gyakorlatilag. Az e végből megnyitandó intézetnek három fő szakosztálya terveztetett u. m. az építészeti, gépészeti és vegymüipari. Mind a három szakosztályra készülő és majdan azokban járó tanulók, a közős tanulni valókra együtt oktattatnak ugyan, azonban miudenik szakcsoport saját szakmájára egy­mástól elkülönítve tanittatik. Az intézeti pályafolyam három évre terjed. Az 1879/80. iskolai évben csupán az első osztály nyíttatik meg, melyben még ez év folytán mindenkinek, bármily iránybau fog később tanulni, a közös tanulni valók oktat­tatnak, nevezetesen a magyar nyelvtan, al­gebra és mértan, természettan, vegytan, ásvány és kőzettan, mértani és szabadkézi rajz és mintázás. Az igy előkészített ifjúság hajlama és választott hivatása szerint, az intézeti tanfo­lyam második és harmadik évében elválik és pedig: építészeti a gépészeti és a vegymüipari szakcsoportra; midőn a még szükséges közös tanulni valókra minden szakcsoport bizonyos időben szintén egyesülni fog. A középipartanodába fölvétetnek: a) A polgári vagy reáliskola avagy a gymnasium alsó négy osztályát jó sikerrel végzett ta­nulók ; b) Olyan egyének, különösen iparos­inasok, sőt a segédek is, kik a fönnebb meg­nevezett intézetek kijelölt osztályában tanított tantárgyakból a fölvételi vizsgát kiállják. A tanítás díjmentes, egyszersmind 10 hónapig tartó s folytonos nappali oktatás. E megnyitandó középtauoda az érdekelt szülék, különösen iparosok, iparegyesületek

Next

/
Oldalképek
Tartalom