Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-08-31 / 35. szám

mindig mint versenytársak fognak egymás mellett szerepelni. E meghasonlás a két nagy nemzet sajtójában már lángra lobbant; a né­met sajtó egyre hevesebben kel ki az oroszok ellen, sőt már sugalmazott czikkek nyíltan beszélnek egy esetleges háborúról Orosz- és Németország közt. * Szófiából jelentik: Egy fejedelmi parancs külön bizottságok kinevezését rendeli el, melyekben tagjait felerészben bolgárokból, felerészben törökökből válaszszák. Ezen bizott­ságok feladata lesz a török lakosság vissza­helyezésével előbbi tulajdonába foglalkozni. A rendőrség Philippopelisban több töltényt szállító egyént fogott el. Népesedési mozgalom Veszprém megyé­ben 1878-ban. Statistikailag megvilágítja Dr. Lővy László, gyakorló orvos, Pápán. (Vége.) Mi ennek következménye ? A magyar faj, daczára nagy szaporaságának, még sem szaporodik, talán a szorosan vett magyar faj inkább apad. Magyarországnak háromszor annyi lakossága lehetne mint Angolországuak, de a nagy halálozás következtében, mert itt kétszer annyi ember hal meg évenként mint Angolországban — még fele annyi lakosa siucs, mint Angolországnak; ezért az utóbbi ország gyarmatosítja és civilizálja a világot, míg Magyarországnak bevándorlásra van szük­sége. Angolországban sok a dolgozó és ter­melő kéz, a miért folyton gazdagodik, nálunk kevés az ember, a miért drága a munkás kéz, ennek következménye a szegénység. Angol- ország ezért az adókat le tudja szállítani és adósságát törleszti, mi addig jobban bele­merülünk az adósságba, és e mellett az állam kénytelen az adókat emelni. Igen helyesen mondja Hausner: „a sta- tistika feladata rámutatni a társadalom seb­helyeire és megmutatni az utat és módot, hogy lehetne a meglevő bajon segíteni*. Ha ezt megyénkre alkalmazzuk, be kell vallanunk, hogy közegészségügyünk a lehető legrosszabb állapotban van. Több mint két év óta van meglehetős jó közegészségi törvényünk, de a papíron maradt, nincs, ki végrehajtsa. De ezt nem mondom úgy, mintha szemrehányást akarnék vele kifejezni, mert tudom, hogy né­pünk nem bir még annyi műveltséggel és ismerettel, hogy a közegészségi törvények üdvös voltát lejfogni kepes volna, ügy mint megyénkben, úgy van ez az egész országban. A mily arányban fog az értelmiség és mű­veltség a nép között elterjedni, ugyan oly aráuyban fog a nagy halálozás kisebb számra leolvadni. A törvényhozás felismerte, hogy nagy halálozásunk oka főkép a nagy gyermek- halalozásban rejlik. Elrendelte ezert hogy a szülők kötelesek 7 éven aluli gyermekeiket, megbetegedés esetén orvos által gyógykezel- tetui, különbeni büntetés torlie alatt. Tudom, hogy vagyunk ezen tekintetben Pápán, hol minden szegény ember ingyért kap orvost, milyen lehet a viszony hát még lalun! De őszintén megvallom, hogy még sem szeretném, ha e végett a szülőket megbüntetnék, tudat­lanságuk az oka, hogy nem képesek saját elő­nyüket és hasznukat felfogni. Dgyanez tapasz­talható a még betöltetlen körorvosi állomá­soknál. A fóldmives osztály nem akar köror­vost választani, mert ez által adója, mely már úgy is elviselhetlek még nagyobbodik; másvészt a fizetés oly csekély, hogy abból a legnagyobb takarékosság mellett sem lehet megélni, kivált ott, hol nagyobb városok közel vaunak, mert a paraszt azért mégis a városi orvoshoz fog megbetegedés esetén folyamodni; a megállapított fizetésért a tudomány mai niveau-ján álló orvost nem lehet kapui, aki pedig ezen nincs, az vajmi kevés hasznára volna a közönségnek. Egy körorvosi állomás vau a pápai járásban betöltve oly orvossal a ki különben is a járásban mint gyakorló orvos működött. Két év óta teljesíti legnagyobb lélekismereltel körorvosi teendőit, de még egy krajczár fizetést sem kapott, sőt inkább egy pár száz forintjába vau ezen hivatala, miket ő fuvardíjban fizetett: mi lesz az előre- j látható eredmény? bizonyosan az, hogy ezen ! állomásáról'le fog mondani. Helyén volna itt a halálozás részletezé­sébe belebocsátkozni; de ezt két okból nem teszem; először azért, mert ez e lap keretén már kívül esik; másodszor azért, mert a fő­orvos ur által nyújtott adatok teljesen meg- bizhatlanok. Ha el is tekintenék attól, hogy ő sokkal kevesebb halálozási esetet mutat ki, mint a mennyi tényleg előfordult; már azért sem lehet a meglevő adatok alapján statistikai számítást készíteni, mert azok nagy részének — kik neki az anyagot szolgáltatták — fo­galma sincs arról hogy mi volt a meghaltnak a betegsége, annál kevésbbé van fogalmuk a halál okáról. Még ott is. hol orvos végzi a halottkémlést, sok helytelenség fordul elő, mert nincs a megnevezésekben öszhangzat és egyöntetűség mint kívánatos volna. Az adatok meg nem bizhatóságát bizo­nyítom néhány példával. A főorvosi kimutatás szerint halt meg az egész megyében szélhü- désben 5 — holott magában Pápán 14 halt meg e bajban; ránggörcsben 34 — Pápán 41 ; tüdővészben 28 — Pápán 42; halva született 7 — Pápán 26; nehéz szülésben halt meg gyermek 3 — Pápán 7; éretlen­ségben 19 — Pápán 33 ; öngyilkosságban 7 — Pápán 7 és nem hiszem azt, hogy Pápán kívül egy öngyilkossági eset nem fordult volua elő az egész megyében. A születések és halálozások viszonyítása. Veszprémi járásban született 1575, meg­halt 1472, szaporodás 103, az eredmény há­nyada -f- 028. — Pápai járásban született 1845, meghalt 1558, szaporodás 287, az ered­mény háuyada -f- 0 70. — Devecseri járásban született 1722, meghalt 1258, szaporodás 464, az eredmény háuyada -j- 1*19. — Zirczi járásban született 1963, meghalt 1632, sza­porodás 331, az eredmény hányada 0-81. — Enyingi járásban született 1091, meghalt 1036, szaporodás 55, az eredmény háuyada -J- 0 020. Veszprém városában született 466, meghalt 426, szaporodás 40, az eredmény hányada -|- 01 32. — Pápa városában szü­letett 563, meghalt 646, fogyás 83, az ered­mény hányada — 0'54. — összesen született 9225, meghalt 8028, szaporodás 1280, fogyás 83, az eredmény háuyada 1197. Az 1878-ik évi szaporodás tehát átlag 0-57 — 1877-ben volt 0 61. A születések és halálozások viszonyítása hil- felekezetek szerint. Katholikus született 0093, meghalt 5111, szaporodás 982, szaporodási hányad 0*77, szaporodás 1877-ben 975, ennek hányada 0 76. Evangélikus született 1170, meghalt dás és hiába való elveszett fáradság, ha a kormány és törvényhozás nem takarékoskodnak a nemzet millióival. Akikre jövőnket hazánkat bíztuk, kik minket takarékosságra buzdítanak, intenek, kik szükségesnek elodázhat- lannak tartják a jóútra térést, azok mutassák meg, világítsanak előttünk a takarékosság útján, ük mutassák meg, hogy megtudják becsülni ami keserves nélkülözésünkből összerakos­gatott milliókat, mutassák már vala- liára meg, hogy azok a milliók hasz­nunkra kamatozhatnak; mert minket már uem a haszontalan mendemonda, hanem a kézzelfogható jó eredmény, a valósuláshoz közeledő remény buz­díthat csupán munkánknak hasznosabb befektetésére. Miklós János. A honvédelmi miniszter a legutóbbi mozgósítás alkalmával azt tapasztalta, hogy a községi elöljárók nem tudják kellően, minő elbánás követendő azon vasúti és gőzhajózási utalványjegyekkel, melyekkel a behívott tarta­lékos legénység bevonulásakor az ingyen ked­vezmény jár. Megtörtént sokszor, hogy olyan­nak, a kit ily utalvány megillet, nem adtak, vagy roszszul kitöltött utalványj egy gyei eresztették el az illetőt; olyanok pedig, kik utalványok használatára jogosítva nem voltak, helyesen betöltött lapokkal voltak ellátva. A honvédelmi miniszter tehát utasította vala­mennyi törvényhatóságot, hogy azon alantas közegeket, kik az utalványok kiszolgáltatására hivatvák, ezek czéljáról és használatáról ok­tassák, és ezen oktatást éveukiut ismételjék, az eredményről pedig a minisztériumhoz min­den év márczius végéig jelentést tegyenek. Heti szemle. — aug. 30. A külügyminiszteri válság e perczig siucs még véglegesen befejezve. Annyi tény, hogy Audrássy Gyula grót megy; helyét magyar emberrel akarják betölteni, <ie nem találkozik, aki helyébe léphetne és így idegenre fogják ruházni. Furcsa biz az uáluuk, hogy mennyire szeretünk a külügyekre befolyni és mikor al kalmuuk lenne a magyar befolyást érvényre emelni nincs emberünk. Eddig Haymerle bá­rónak vau legtöbb kilátása a külügyminiszteri tárczára. * A keleti ügy tovább fejük. Novibazár occupatiója küszöbön áll. A közeljövő fogja megmutatni, olcsó vagy drága lesz-e ezeu lépés. * Németország újra terjeszkedik és ten­geri hatalmát növeli. Legújabb hirek szerint Khodus szigetet akarja megvásárolni a roppant pénzzavarban levő szegéuy töröktől. * Oroszország és Németország közt tartós barátság nem lehet; ezek a világcoucertben A „VESZPRÉM" TÁRCZÁJA. Zöldszakái. — Rege. — (Folytatás.) Oh beh gondtalanok azok a szerelmesek! — alattok a határtalan tenger, fölöttök a végtelen égboltozat; a kettőnek kékje össze-, foly egymással, és senki sem tudná megmon­dani, hol végződik a viz, hol kezdődik az ég? — Boldog szerelem! — ott lebegsz egy szál deszkán ég és föld között, s nem veszed észre, hogy aggódó arczczal járnak körülöt­ted az emberek, nem látod azt a lázas fut- kozást árboczokon, hajóköteleken, neked gló­riaként tűnik föl az a vörös fény, mit a távoli villám tánczoltat végig a födélzeten, gyönyör­ködni tudsz a haragos hullámokban, a hojszák röpködésében ........ Ot t ülnek egymás mellett a hajó egyik szobácskájábán. Az itjú nő feje Beppo vállán nyugszik, aki átkarolja karcsú derekat. A hajó minden ingásánál összeér a két arcz, s mind­ketten érzik a villamos ütést; egymás lehel- letétől, szeme sugarától mámorosodik meg a szív, a boldogság kicsordul az ajkon, beszélve aranyos szálakból szőtt képéről a jövőnek........ Néh a megzendül az ég, s az ifjú nő mint remegő őzike simul a férfi mellére; úgy örül­nek annak a távoli dörgésnek miud a ketten, hogy közelebb lehetnek egymáshoz....... Eg yszerre irtózatos szélroham féloldalt veti a járó-művet, mely minden eresztékében megroppan; utánna vakító fénysugár czikázik be az ablakon, s a harag világrázó hangja át­robog az ég egyik sarkától a másikig nyom­ban rá valami végig zuhan a hajó födélzetén, mire a hajósok ajkáról a kétségbeesés vad kiáltása hat le a kis szobában ülőkhöz. — Vége a gondtalan boldogságnak! az ifjú nő remegve kulcsolja össze kezeit, Beppo pedig, mint pihenő csatamén a trombiták szavára, felszökik helyéről, s a mosolygó sze­relmes felölti azt a viharokban megedzett férfiarczot; izmos karján földuzzad az ér, s a midőn kedvesére tekint, ki drágább neki a nagy hajó minden kincsénél: mint a vészt érző paripa magasra kapja fejét, összeszorí­tott fogai közöl a rémület s a férfidacz vegyes kiáltása tör elő, aztán fölszakítja az ajtót, s kirohan a födélzetre. Ott szörnyű látvány tárult eléje! — A főárbocz kettétörve hevert a hajón, alóla most veszik ki azt a nyomorult embert, akit leütött lábáról. A hullámok majd ide, majd oda vetik a hajót, mire az egyszerre féloldali fordul, a heverő árbocz kidöuti a karfát s belefordul a habokba. A kötelek feszült húrokként pattog­nak, a kormányos hiában küzd az elemekkel, a kapitány harsány szavát elkapja a szél, — s a hajó kénye szerint tánczol a habokon, — Isten irgalmára hagyva. Beppo látta, hogy itt már nem tud se­gíteni, vissza akart térni ifjú nejéhez, de amint hátra fordul, kétségbeesve felordít. Neje nem mert lenn maradni, föl jött a lépcsőkön. — A hajó épen akkor sülyedt egy hullámhegyről annak völgyébe; a viz átcsapott a hajón, föl­kapta a tapasztalatlan nőt, s azután lesodorta i a habokba, a leselkedő czápák közé, melyek j már fél nap óta követték a járó művet. Társai hallották az itjú tengerész kiál- I tását, de mielőtt megragadhatták volua Beppot, j ki kővé meredt a rémülettől, az raegelevenülve kisiklott kezeik közül s beveté magát a ten­gerbe.......... És abban a perczben egy hatal­ma s szörny emelkedett föl, mely torkát íöl- tátva, kapta el az ugró ifjút, s azzal elfordult a hajótól, más irányban. A hajóskapitány sajnálta a fiatal párt, emlékezetökre megivott egy pohár rumot, s belenyugodott a gondolatba, hogy egy fél óra múlva épen igy viszi el valamennyiket az ördög. ................Egy idő múlva Beppo föléb­redt. Sima, csontos talajon feküdt, körülötte, szirtes zátonyok, melyeken át partra lehet jutái. Előtte gyöuyörü sziget, pálma iigetekkel, hou- nau édes illatot hoz a szellő. Feje fölött, — hát bizony azt Beppo nem tudná megmoudaui, hogy mi az, ami feje fölött elterül ? — Egyik fele odaér a csontos talajnoz, melyen fekszik, a másik szabadon függ a légben: nem tartja, uem támasztja semmi, s az is olyau csoutle- mezekkel van bevonva.... Biz ezt legjobb volua kivülrői megtekinteni. Be ppo fölállott, kilépett fekhelye szélére, onnan egy erős szökéssel a legközelebbi ho- mokpadra ugrott és visszafordult. Ekkor látta hogy az ő tanyája nem volt más, mint egy rettenetes uagy bálnának a szájürege, mely épen most csukódik be; az óriás állat mozogni kezd, s néhány másodpercz múlva már csak a szökőkút módjára felhatoló vizsugár mutatja merre halad. 1137, szaporodás 33, szaporodási hányad 0 14. szaporodás 1877-ben 4, ennek hányada 0017. Protestáns született 1559, meghalt 1553, szaporodás 6, szaporodási hányad 00012, szaporodás 1877-ben 124, ennek hányada 0-27. Zsidó született 442, meghalt 245, szaporodás 197, szaporodási hányad 1'65, szaporodás 1877-ben 127, ennek hányada 107' — Összesen született 9264, meghalt 8046, szaporodás 1218, szaporodás 1877-ben 1230. A különböző összegek közötti különbség okait már ezelőtt kifejtettem. Az összehasonlítás kedvéért lássuk ezeu arányokat egy szomszédmegyénél, mely úgy területi nagyságra, mint népességre nézve Veszprém megyével majdnem teljesen meg­egyez; ez Sopron megye. Ennek lakossága az utolsó aüspáni jelentés szerint 205 957. Népesedési mozgalma 1878-ban a következő volt; született 9175, minden 22*/2 emberre esik egy szülés; ezer emberre 441/2 szülés; egybekelt 1792 pár tehát egy egybekelés esik 115 emberre; meghalt 7507, tehát meghalt minden 27-ik ember; vagy ezer után 36 és fél; szaporodás 1668 vagy 0 80 mi sokkal kedvezőbb miut Veszprémmegyében. Végül csak azon megjegyzés, hogy me­gyénkben a törvénytelen szülöttek száma nin­csen kimutatva. IRODALOM. Már teljesen megjelent! „A Magyar szabaáságharcze‘ története 1848—49-ben. A nép szamára. Irta Vargyas Endre, Győr- megye kir. tanfelügyelője. Második teljesen átdolgozott és bővített kiadás. 207 képpel. 32 nagy negyedrétü 3 —3 Íves füzetben, íeüér simított papíron, tiszta nyomással. Egy-egy füzet ára csak 20 kr. Minden egyes füzét külön is kapható. Az egész munka egyszerre megvéve 5 frt rendkívül leszállított kedvezmény áron szerezhető meg. — Szép angol vászonba kötve aranyozással 6 frt. A magyar szabadság­ban^, a nemzeti újjászületés eme vórkereszt- sége, mely harmincz évvel ez előtt forougó mozgalomba hozta az országot, egyike hazai törtéuetüuk legnevezetesebb mozzauataiuak. A magyar, tömörülve a jogvédelem zászlója alá, megmutatta ekkor is a világunk, hogy alkotmányát, a nemzet eme palládiumát, mél­tóan megbecsülni tudja s gyáván nem fog elcsenevészni soha. Eme nagy események né­pies nyelven való tüzetes leírását tartalmazza a löutebbi muuka, melynek már első kiadása, zamatos, körmönfont irálya s páratlan szabad szelleme által csakhamar kedvencz olvasmá­nyává lett a magyar uépuek. Maradandó be­cset ád e műnek a 100-nái több jól talált arczkép is, melyekben megismeri az olvasó mindazon férfiakat, kik történelműnk ezen korszakot alkotó napjaioan — többé-kevósbbé lényeges szerepet vittek. Ezennel felhívom tehát a nevezett munkára a n. é. magyar közönség figyelmét és pártolását, annál mkabb is, mert az által, hogy a mű füzetenkint is kapható, minden hazafi iassaukint és észre­vétlenül megszerezheti magának az érdekes vonzó müvet s igy eljuthat még a szegényebb sorsuak asztalára is. — Kivaló tisztelettel SMehner ‘Vilmos. A „SMagyar C\épvilág“ 21-dik száma következő tartalommal jelent meg: Hogy áll a világ? — A „Magyar Népviiág* tárczája: (Nehogy pedig valaki ezt elég könnyel­műen hazugságnak mondja, jusson eszébe, hogy ha Jónás elfért a czetbal gyomrában, az ichneumon eltauyázik a krokodil torkában: épen olyan nyugodtan aludhatta ki magát Beppo a bálna szájüregében, amely ha akarja, sem tudja vala lenyelni.) Az ifjú tengerész bámulva nézi a tova haladó állatot; kezével dörzsöli homlokát, mint a ki kezd valamire visszaeinlékezui. És lassau- kint eszébe jut a szörnyű éjszaka, az itju nő, kit elrabolt tőle az irigy tenger, és azzal le­veti magát a földre és sir keservesen -------­— Ej-ej Beppo Barátom! — rossz em­lékező tehetséged van! szólal meg egy hang. Az itju felkapja lejét, arcza kiderül s őrömtől reszkető hangon kiáltja: — Zőldszakál! — — ügy vau, jó fiú; és nem jutottam eszedbe a veszély idején? — Köszönet, ezer köszönet, derék Zöld­szakái! — Most már tudom, hogy te men­tettél meg___De hajh! — folytatja Beppo sz omorúan, — mit ér nekem az élet, ha lel­kem jobb fele elveszett. Mert nem nyugszom iukább éu is ott lenn, a teuger feaekéu, mel­lette !----­— Nem kell búsulni, az a fődolog, fiatal barátom! szól vidoran Zőldszakál. — Nem megadtam a jogot, hogy parancsolj Zőldsza­kál nevében bármit a tengeren, s úgy feg történni, amint te kívánod ? — — Holla! ujjongott Beppo s tapsolt örö­mében. Valóban úgy fog történni? — Akkor raj tál — Azzal kiegyenesedett s tele tüdővel kiáltá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom