Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1879-07-20 / 29. szám
legújabban kénytelen volt 60 ezer forintot 4°/0-re Budapesten elhelyezni és ezután nagyobb betéti összegek után csak 5%-et íog adni. Fájdalom, sok embernek van pénzre szüksége, de már-már-már sok embernek nincs — hypotékája! »Beküldetett. — Tekintetes szerkesztő úr! Becses lapjának 28-ik számában „a »Veszprém, jó barátja“ aláírással egy czikk közöl- tetik, melybe a t czikkiró a honi ipar hiányai felett elmélkedve egyes példákat hoz fel, melyeknél a honi és jelesen a kisvárosi ipar pártolói a készített munkák silánysága miatt alaposan megcsalódnak. Különösen megemlít- tetik a bútoripar, élénken festi a t. czikkiró egy megrendelőnek csalódásait, ki a kisvárosi asztalos által készített csinos alakú bútorainak eleintén örülve csakhamar szomorúan tapasztalja, hogy a drága pénzen vett és jóknak hitt bútorok alig nehány hó lefolyása alatt megromlanak szét-pattanak és használ- hatlanná válnak. A t. czikkiró egész általánosságban beszél és bizonyosan nem akart egyes helybeli iparosra czélozni, — bizonyítja ezt azon megjegyzése, melylyel elmélkedéseit félbeszakítja, hogy t. i. úgy ne járjon mint tavaly a t. szerkesztő ur járt, a ki egy figyelmeztetésére olyan helyről kapott választ, a hova megjegyzései nem szóltak, és ahol azok miatt megsértődtek. És mégis! A t. czikkiró ur is sértett; sértett akaratlanul egy helybeli iparost, a kire a helybeli közvélemény czikkét érdemetlenül alkalmazta, alulirott ellen pedig azt a gyanút keltette, hogy a kérdéses czik- ket ő irta. Eseményszerű dolog ugyanis egy kisvárosban, hogy valaki házi berendezéséhez szükséges bútorait egy helybeli szegényebb sorsú asztalosnál készíttesse midőn a fővárosban csak úgy hemzsegnek a legnagyobb választékot nyújtó nagyszerű butorraktárak. Az ilyesmi az illető iparos körökben nem marad ismeretlen, és az amúgy is ritkábban előforduló egyes eseteket vajmi könnyen tartják evidentiában. Épen nem lepett tehát meg, midőn tegnapelőtt hozzám jött Kamarell József helybeli asztalos mester úr, kinél én legutóbb házi bútoraimnak legnagyobb részét készíttettem és keserűen elpanaszolta hogy a .Veszprémében megjelent czikket ismerősei ő reá alkalmazzák, és azt mandják, hogy a csalódott butorvevő én vagyok. Ma megint azt is kelle hallanom, hogy a kérdéses czikket én Írtam. E két alaptalan feltevés megczáfo- lására jónak látom kinyilatkoztatni: 1) hogy én mindez ideig nem éreztem magamban hivatást és tehetséget czikkirásra, a kérdésben forgónak Írásával tehát nem dicsekedhe- tem- 2) hogy ez ideig épen nincs okom Kamarell József által készített bútoraim fölött panaszkodni, mert azok mind alakra, mind jóságra úgy árra nézve is teljesen kielégítettek, és az ideig még nem kezdtek el pattogni »a hangok különféle fokozatain fel egész a pisztol- lövés nagyságáig.* Ha az utóbbi eset később bekövetkeznék, — sietni fogok jelen elismerő nyilatkozatomat visszavonni, de úgy látszik, hogy ifj. Deutsch Mór helybeli fakereskedő úr olyan száraz fát adott a nála vásárló Kamarell József asztalosnak, hogy visszavonásra nem leend szükség. A bútorok már több mint két hónapja állanak lakásomban, és úgy saját megelégedésem, mint házamnál megforduló barátaim, jó ismerőseim osztatlan dicséretében részesülnek. Ennyit a félreértés elkerülése, Kamarell József megnyugtatása és a kérdéses czikkuek általam való írásának megczáfolása végett. Teljes tisztelettel vagyok a t. szerkesztő urnák alázatos szolgája Veszprém 1879. julius 17. Wurda Adolf. A fenti sorok után talán fölösleges is kijelentenünk, hogy a minapi czikket nem Wurda Adolf úr írta. Kamarell József úr pedig teljesen nyugodt lehet; ha valakire, bizonynyal ő reá nem vonatkoznak azon czikk- nek szavai, ki a legszolidabb asztalos hírében áll és méltán- Szerkesztő. Majd előbb elvégzi külföldi tanulmányait, majd előbb derekabb ember lesz belőle, akkor aztán haza jön, eléje áll a kis duzzogónak, s akkor megkérdezi tőle, hogy ki a hálátlan, ki a hűtlen ? ... El is teltek szépen a napok, még csak egy hónap , volt hátra ahhoz, hogy Gyula haza jöhessen. Újra megérkezett a nyár is, újra kiköltöztek a virágok megunt helyeikről a vágyott kertbe. Oh, milyen boldogan sóhajtottak fel, mikor az első tavaszi napsugár megcsókolta őket! A kis hónapos rózsa is elfoglalta régi helyét a pavilion keleti ablakában. Megérkezett a nyár első hónapja is, a természet ismét olyan szép lelt, mint a múlt esztendőben. Nellike nem búsult többé, a haj nal ott találta a kertben, édes gondolatok közt. késő estéken a holdvilág is rámosoly- gott merengő szép arczára. Nellike mióta a szentjános-bogárkák megérkeztek, ezekkel szeretet sokat foglalkozni. Ott ült most is, késő estén; a pavilion előtt; lábai mellett a fűben egy fénybogárka ragyogott, tündéri fényt lövőivé szét .picziny körére. Mennyi gondolat fűződött e picziny körhöz! Nellike elképzelte magában, hogy ha ő most olyan picziny tündérré változnék, hogy egy fénybogárka ragyo*Uj mise. — Kislöd községe ritka ün- ' nepélynek volt tanúja f. hó 13-án. E napon tartotta t. Vida József uj áldozár első miséjét j ft. Rőthy Mhály helybeli plébános úr vezetése 1 és nagyrészben seminariumi volt társai segéd- kezése mellett- Már korán reggel sereglett össze nagy számmal a vidék minden irányából a 1 okosság az ujmisés áldásában részesü- lendők. Kislöd csinos temploma e napon kicsiny volt, mert az ájtatóskodóknak felét sem fogadhatá be. Megható volt azon jelenet, mely szerint a vidék vallásos szokása szerént az újmisés egyházi díszben térden fogadta szülőinek áldását és vezettetett harang- és zeneszó mellett a csinosan felékített templomba. Nt. Lei József törökkoppányi segédlelkész úr mondott ez alkalomra gyönyörű sz. beszédet. Vi- désszerte ismeretes az, hogy a kislődi nép többszólamú egyházi énekeit igen szép ösz- hangzatbau szokta énekelni, de a mai napoa különösen kitüntették magukat a gyakorlottabb énekesek, kik egy nagyobb szabású latin misét adtak elő oly jeles sikerrel, hogy az egy városi templomban is élvezettel halgatta- tott volna meg; nagy hatást gyakoroltak az ének és orgona magánrészei és Téczeli János itthelyi tanító urnák művészi orgonajátéka, ki a nép énektanítója és vezetője egyszersmind. A nagyszámból álló veudégkoszoru a lélekemelő ünnepély után ft. plébános úr vendég- szerető hajlékában fényes ebédre gyűlt össze, melyeu a szívélyes házigazda a maga és vendégei nevében pohárköszöntőt mondott királyunkra, megyés püspökünkre és az uj misésre az új áldozár szüleit, kik e napon ülték ösz- szekelésüknek 42-ik évfordulóját a házigazdát és a vendégeket köszönté, mások ismét a házigazdát, a hölgyeket és a vendégek főbbjeit, éltették. Ebéd után kedélyes táncz mellett mulatott a társaság éjféltájig, midőn a vendégek a fiatal áldozárnak a legjobb szerencsét kívánva szétoszlottak. »Liedl Ferencz — Hegedűművész, ki jelenleg városunkban tartózkodik, julius 22-én egy színi előadással egybekapcsolt hangversenyen fog a balatonfüredi színházban fellépni. Ugyancsak ő fog többek közreműködésével aug. 9-én az Arrogante franczia hajó szeren- csétlenei javára városunkban egy bállal összekötött hangversenyt rendezni. A falragaszok bővebb felvilágosítást adnak. »Nyári tánczmulatság. - A veszprémi kereskedő ifjúság majálisának a „Betekins*- ben jul. 12 én kedvezett az idő. Igen szép számú közönség volt jelen; a hangulat eleinte nyomott volt, de később neki melegedett és kedélyes mulatságot eredményezett. Az első francziát 44, a másodikat 54 pár tánczolta. A szünóra alatt valóban remek- és jól sikerült tűzijáték volt, mely felvillanyozta a víg közönséget és hatalmas éljenzésekre ragadta. A táncz reggelig tartott. — Ez alkalommal felülfizettek: Dunszt Ferencz úr 50 kr. Balogh Karoly úr 50 kr- Peczek Gyula 50 kr. Skul- téty Sándor 50 kr. Krausz /ózsef 1 frt. Rá- poch Sándor 50 kr. Rothauszer Adolf 10 kr. Boór /ános 20 kr. Pintér Mór 20 kr. — Összesen: 4 frt. »A „Századok Vll. főzetének mit mivelnek történettudósaiuk czímű rovatában ezeket olvassuk: Véghely Dezső Veszprém-megye monagraphiájának adatait rendezgeti s Veszprém városa közigazgatási s helyrajzi történetét párját ritkító alapossággal összeállította nagy részében kinyomatta, a nyomtatás azonban a város akadékoskodása miatt félbenma- radt. — Valóban ideje már, hogy városunk ezen ügygyei tisztában legyen és a függő kérdésre megadja végérvényes határozó feleletét. A legközelebbi városi közgyűlés lesz hivatva ezzel behatóbban foglalkozni. »Szerencsétlenségek. — Csütörtökön a délutáni órákban Cseh Alajos kápt. számtartó úr kocsisa fát hozott a kápt. faraktárból, de hihetőleg a rósz felrakás következtében egy nehány darab lecsúszott, ez által a lovak megijedtek és elragadták a kocsit kocsistul. Egy gása bevilágítaná egész birodalmát, s ő ott élhetne azzal a várva várt valakivel, boldogan, messze az emberektől... Hát virágjai ?! Nellike hirtelen fölrezzeut ábrándjaiból, egy kicsiny rózsaszirom épou kezére hullott; feje fölött az ablakban ott állt a szegény hónapos rózsa betegen, hervadóban ... Nellike úgy érezte, mintha a rózsát ápolgató szellő azt susogtá volna fülébe: .hálátlan... hűtlen!.. .* Igen hálátlan, hűtlen lett Nellike kis virágjához, elfeledkezett róla nagy boldogságában, pedig másnak nem volt szabad megöntöznie. Hogy tekint most szemébe Gyulának, pedig bizonyosan kérdezni fogja a rózsát!... Másnap megjött Gyula boldogan s első kérdése is az volt Neliikéhez, hogy ki az a hűtlen ? A leányka pirulva mutatott az elhervadt rózsára s remegő hangon szólt: „A hűtlen — én vagyok.. .* Egy könycsepp vegyült a viszontlátás öröme közé, s ezt a könycseppet Nellise hullatta az elfelejtett rózsáért. P. K. darabig igy vágtattak, egy sarkon megütődve a kocsi felborult, a fa leesett és a kocsi ketté válva tovább ragadtatott, a kocsis a két első kerék között tovább hurczoltatott mig nem a lovaskaszárnya előtt a katonaság föltartóztatta, már mindenki a kocsist agyonzuzottnak vélte, de szerencsére egy nehány kisebb külső sérülésön kívül komolyabb baja nem esett. Pénteken délután Vessel urnák a lovai a hosszú utczából vágtatva jöttek a várba fel, de különös, hogy annyi járó kelő között, de még az ut szélén levő edény-kereskedők között sem okoztak valami említésre méltó kárt, pedig ugyancsak vágtattak egy kocsi elejével, tigyan az nap délután Kreutzer István kocsiját kiküldte az aratókhoz szalma-kötelekkel azon meghagyással, lmgy előbb a Balog-tóban egy kevéssé áztassa meg, a kocsis jobbnak vélte a kocsival együtt behajtani, ott azonban az egyik lova rögrön belefalt, mig az ember és a másik ló csak nagy nehezen szabadult meg a benfulladástól. A kocsisok nagyobb gondot fordíthatnának lovaikra. »Jégeső és égiháború. — Múlt hétfőn, jul. 14-én d. u. 6-kor nagy égiháború vonult városunk felett el, mely azonban erejét csak Székesfehérvár felett öntötte ki. Mi az elejét kaptuk, hatalmas esőt vegyest jéggel, a villám több helyütt, különösen a sz. Anua-kápolna közelében a Bohuniczky-házba beütött, a geren- dázatot egy kissé megrongálta, de nem gyújtott A bennlakók, képzelhetni, mennyire megrémültek. »Fehérvári levelezőnk írja: E hó 15-én Zichy Jenő tiszteletére ünnepélyt rendezett Sz.-Fejérvár városa. Délután 5 órakor gyűltek össze a városház nagy termében a végrehajtó bizottság, a városi képviselő testület, honnan a gróf lakására mentek a Magyar király szállodába. A terem közepén levő asztalon volt a diszalbum, s vörös bársony szekrényben az ünnepelt tiszteletére vert arany, ezüst és bronz érem Midőn a gróf a teremben megjelent, zajos éljenzéssel fogadtatott, s Havranek kitűnő beszéddel üdvözölte. Kiemelte bészédjé- ben a gróf érdemeit a kiállítás megteremtése, s igy követve Fejérvár felvirágoztatása körül, mit megjutalmazni nem lehet eléggé, s ez ünnepély rendezése sem akarhat lenni munkásságának méltó jutalma, csak érzelmeink soha nem múló hála érzelmeink hű tolmácsa. Majd felajánlotta az érmeket, mint elismerésünk maradandó emlékét, a diszalbumot, mely szivünk érzelmeit fejezi ki, s végre a város képviselő testületének azon egyhangú határozatát, melylyel önt e város díszpolgárává választotta s a felső városi sétatért, az ön nevének megörökítése czéljából .Zichy Jenő ligetnek* elnevezte! E beszéd alatt többször könyekre fakadt a gróf. Majd reszkető hangon felelve: az érdemben szerényen másokkal osztozkodni akar, mit tett, csak kötelességből tette. E kitüntetés csak ösztönül szolgál neki arra, hogy minden erejét a közügynek szentelje. Végül biztosított bennünket, hogy e várost feledni soha nem fogja. Zajos és szűnni nem akaró éljenzés kisérte a nemes gróf szavait. Az ünnepélyt este 8 órakor a .Maküldeményekkel együtt mielőbb átszármaztathassuk. — Kelt Zala Egerszegen 1879. julishó 4-ikén. Rutséh Dániel, elszállásolási jegyző. Fischer László, elszállásolási elnök. — Tisztelt Bajtársak! A dunántúli kerületi szövetség közgyűlését 1879-ik évi September hó 1-én Zala Egerszegen tartja, — azért tisztelettel felkérem tisztelt tagtársaimat, — miszerint az érintett gyűlésre az ügy fontosságát figyelembe véve minél számosabban megjelenni szíveskedjenek s egyszersmind figyelmeztetem bajtársaimat, miszerint netáni inditványaikat 1879. évi augustus hó 2-ig hozzám beküldjék, hogy a közgyűlés tárgysorozatába felvétethessék. — Zala-Egerszegen. 1879. juliushó 1-én. Kovács N. kér. szövetségi elnök. *A Képző Művészeti Szemle tartalma: Humor a művészetekben. Reviczky Gyulától. Az amazonok harcza. (Rubens. Feuerbach.) Prém Józseftől. Lotz Károly. Vidéki múzeumok érdekében. Károly Gy. Hugótól. Hírek a műtermekből. Vegyes közlemények. Illuszt- tratiók: Lotz Károly arczkópe. Múzeumi falfestmény Lotz Károlytól. Vignetták, rajzolta és metszette Morelli Gusztáv. * A magyar országos segélyzö nöegylet a vidéken meglepő érdeklődésnek Örvend, így pl. Balassa Gyarmaton Kövy Tivadarné ívén 86 rendes tag és 12 rendkívüli tag, S. A. Uj helyen 84 rendes és 1 alapító tag iratkozott be egyletünkbe. Makón, Zentán, Sopronban, Kaposvárott, Zala-Egerszegen, Nagy-Bécskere- ken és Temesvárott tömeges részvétet mutatnak a lelkes hölgyek Maros Vásárhelyen megalakult a megyei választmány Béldi Gergelyné urhölgy elnöklete alatt s ez alakítja Marós- Torda megyében a fiókegyleteket is. Kasáán gróf Szapáry Lászlóné kezdeményezésére szintén virágzó fiókegylet és megyei választmány jött létre. Szegeden 180 tagból álló fiőkegy- let Wőber Györgyné, a szegedi jótékony nőegylet elnökének elnöklete alatt létesült és az anyaegylet által Szegeden felállított összes intézményeknek, u. m. gyermekkort, bölcsőde népkonyha, kosárfonó iskola, varróműhely vezetését elvállalta, minek folytán a központi választmány azon helyzetbe jutott, hogy ottani megbízottját Guttmann Emilia kisasszonyt, ki 4 hónapon át fáradhatlan buzgalommal és önzetlenül egyedül a czél nemes voltát tekintve működött, e nehéz föladat teljesítésétől felmenthette Guttmann Emilia e hó közepén érkezik Budapestre. Az egylet tágabb körben is meleg részvétre talál. Így .Magyarország* t. szerkesztősége az általa gyűjtött pénzt hát ramaradt részletét 330 frt a szegediek segélyezése czéljából neki adományozta Schwarzenberg Adolf herczeg Becsből az általa rendezett kerti ünnepély jövedelmének maradékát 4000 frtot szintén a vizkárosultak gyámólílása végett az egyletnek juttatta. Dr. Bauer Miksa ki a magyar országos segélyzö nőegyletnek a a szegediek részére már ismételve nagyobb mérvű ruha és pénzadományokat küldött meleg érdeklődését ismét azzal mutatta meg, hogy a berlini szerszámgyárosokhoz, iparosok és kézművesekhez a lapokban felhívást bocsátott közre, melyben hathatós szavakkal ecsetelvén gyár király szállodában* rendezett bankett követte, melyen a város előkelő közönsége kivétel nélkül részt vett. Felköszöntések természetes nem hiányzottak. A társaság a leg- derültebb hangulatbau oszlott szét. *A könyvkereskedő urak figyelmébe. — Valami boszantó szokásuk van a fővárosi könyvkereskedő uraknak, melyet az előzékenység leple szokott legtöbbször eltakarni. Minden megrendelés nélkül nyakára küldenek az embernek egész csomag könyveket, az igaz, hogy csak megtekintésre, de azt nem veszik figyelembe, hogy annak a visszaküldése, különösen a csomagolás sat. mennyi kellemetlenséget okoz annak, aki ahhoz nem ért. Hozzánk több oldalról érkezett e miatt neheztelés, de mi maguuk is saját tapasztalásunkból tudjuk ezt, azért figyelmeztetésül felhívjuk a könyvkereskedők figyelmét, hogy könyvjegyzékeket mindig szívesen vesz a vidéki közönség, de meg nem rendelt könyveket soha. »Rósz út. - Mint szerkesztőségünket értesítik, a Szabadiba vezető, de városunk határában levő közlekedési út felette gödrös és átkozott roszjáratu. Gondoskodni kellene a jó karba helyezésről, mielőtt végkép elromlanék és a javítás tömérdek sokat igényelne. *A zalaegerszegi önk. tűzoltó egylettől ezen felhívás küldetett be: Szeretett baj társak! Zala-Egerszeg városa belátván a tűzoltó iutézmény hasznosságát és czélszerüségét, — hogy ezen elismerésének tényleg is kifejezést adjon, — a zalaegerszegi önkéntes tűzoltó- egyletet egy zászlóval ajándékozván meg, — ennek ünnepélyes fealvatását 1879-ik évi augusztus 30 és 31-ik napján határoztuk megtartani — A tüzoltóügy terjesztése és fejlesztése tekintetéből, de különösen a tűzoltó- egyleti társ szellemből folyó bíy társi szivesség- gel bivjuk meg önöket zászlóavatási ünnepélyünkre s bajtársi szeretettel felkérjük; miszerint ezt minél nagyobb számú megjelenésükkel emelni s ezúttal neküak valódi tiszta örömet szerezni szíveskedjenek. — Ide mellékeljük a jelentkezési ivet, azon kéréssel, miszerint ennek egyes részeit kitöltve augusztus hó 10-ig beküldeni ne terheltessenek, hogy az igazolási és vasúti igazolványokat a többi a pusztulás iszonyú látványát, szerszámok min- denuemü gépek, műhely berendezési czikkfek stb. adakozását kérelmezi, hogy a szegedi sújtott iparosok és kézműveseknek lehetőség nyittassék a legégetőbb szükségletek beszerzése után munkájokat folytatni. A gyűjtés eredményét annak idején közölni fogjuk. v »Képes világtörténet. - A dr. Ribáry Ferencz által szerkesztett és Mehner Vilmos által díszesen kiadott Képes Világtörténetnek vettük 11-ik füzetét. Különösen szépek e füzetnek képei: A héber templomi szent edények. Babylon bevétele Cyrus által A zsidók Babylonban. »Külföld Irodalmi havi folyóirat 7. számának Tartalma: Herder Cid-je és a spanyol Cid. Beksics Gusztáv. — A szerb népköltészetről. Radics György. — Stanley: Az ismeretlen világrészen keresztül. T. G. — Dr. M. Schasler: A materialistikus és idealistikus világnézet. Kapossi Lucián dr. — Arany János: .Buda halála* német fordításban. (Első ének). Sturm Albert. —• Chalupka Samu; Költemények. Bachát Dániel. — Rövid Közlemények: H de Parville: Tudományos csevegések; Fr. Erbs: Zola és Assomoir-ja; Morei- Fatio: Spanyolország a XVI. és XVIII. században; Heilenbach: Az emberiség balitéletei! W. Sonntag: Temetkezési szokások stb. •Uj zenemüvek. — Az „Apollo“ zenemű- folyóirat legújabb (julius havi) száma következő tartalommal jelent meg: 1. Dalcsokor eredeti dalokból, Magurányitól, 2. Ábránd Mendelssohn — Bartholdy Bódogtól. 3. Örömteljes viszontlátás polkamazur Au Lajostól. 4. Mazurka Fauzlen J. L.—tői 5. Szépen ragyog . . . eredeti magyar műdal szerzé id. Ábrányi Kornél. 6.- Jó lenne, de jaj lenne, népdalcsárdás Vágvölgyi M. Bélától Az Apollo előfizetési ára a julius de- czemberi félévre 3 frt,, mely az Apollo kiadó- hivatalához (Budapest vár, Verbőczy-utcza 179. szám.) czímezve küldendőbe, legczélsze- rübben postautalvány utján. Az Apollo ezen egyetlen hazai zenészeti közlönyünk nyolezévt fennállása alatt már is egy oly becses magyar zeneirodalmi gyűjteményt alkotott mely úgy kiállítás, mint tartalomra nézve bármily zene*
