Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-29 / 26. szám

r

}

Melléklet a „VESZPRÉM“ 26-ik számához.

1879. 25-ik szám. Junius 29.

a VESZPRÉM“ rendes heti melléklapja.

~~—:--------- ------------------------- ---•.....---.....................~.........-------------------------------------------------- t

RE

NDELET.

A hesseni légy „Cecidómya destructor“, a gabona neműek ezen egyik legveszedelmesebb ellensége az idén hazánk több vidékén, így Fehér Bács és Pest megyékben igen nagy számban mutatkozik s az ősziekben már is jelentékeny pusztítást vitt végbe. — A hesseni légy nem valami uj eddig elő nem fordult ellensége a gabona féléknek sőt inkább már régóta ismeretes mint a gabona neműek egyik legveszedelmesebb pusztítója- — 1776-ban Éjszak-Amerikában okozott jelentékeny károkat a mikor is azon vélemény ter- jedett el — mely különben be nem bizonyíttatott, hogy hesseni katonák a velők hozott szalmával hurczolják be, nevét is innét vette. Ezen idő óta több ízben hol itt, hol ott, hazánkban szintén többszőr fordult elő nagyobb mennyiségben. — A hesseni légy maga az ivarérett állat nem okoz kárt, károssá csak is az álczák válnak. A légy 2—35 m. m. j hosszú, a nőstény — mely a hímnél nagyobb számban szokott előfordulni 2’5—3-5, a him 2—2'5. Him és nősény nem csak nagyságra, hanem egyéb tekintetben is külömböz- nek egymástól. A nőstény színe bársony fekete, s potroha | a 6 középizen előforduló fekete szinü négyszög kivételével vérvörös, a potroh hátoldalán szintén egy vérvörös vonal húzódik végig. A test minden része rövid szőrökkel fedett, mely a csápokon vöröses színű, a többi részeken fekete. Eldöglés után a színek csakhamar elhalványodnak. A him inkább barnás szürke a vörös szin nem oly élénk, a testszőrök hosszabbak s csak a szárnyakon feketék, különben rozsdabarnák. A szemek egymáshoz közel állanak, felső oldalaikkal érintkeznek, pont szemek hiányzanak. A csapok 16—18 ízből állanak bojtosak és a himnél hosszabbak mint a nősténynél. A tor meglehetős púpos fényes, a pajos félkör alakú barnás. A lábak aránylag hosszúak vékonyak s rozsdabarnák. A tansus 5 Ízből áll. melyek közül az első legrövidebb, a második ellenben feltűnően hosszú, a végső két iz igen finom fekete korommal bir. A szárnyak mindenike három hosszú érrel, bordával bir. Az első borda a szárny belső széléhez igen közel fekszik, s vele párhuzamosan halad egész azoual- pontig, a melynél a szárny kifelé egy kissé elszélesül. A harmadik a másodikkal egy pontból ered, s haladtában a belső oldal felé hajlik el azon a tájon, a melynek átellenében az első borda összefoly, a melső szegélylyel két részre oszlik, az egyik egyeues irányban tovább halad, a másik befelé hajol el. A szárnyak alatti pillérek aránylag, hosszuk és világos barnák. A pozsok 9. gyümüből áll, melyek a nősténynél a hatodiknál kezdve mindinkább elvékonyodnak, az utolsó igen finom ki és behúzható peterakó Csüvé alakult át. A himnél a 8 első potroh gyűrű egyforma, a 9-ik sokkal vékonyabb sárgás barna sötétvörös fogóval a végén. A hesseni légynek évente két ivadéka van. A legyet elsőben április- május hónapokban találhatni, — a kifejlődött légy csak néhány napig él, a megtermékenyített nőstény mintegy 80—100 vöröses barna petét rak a gabona leveleire, — a peték aprók szabad szemmel alig vehetők észre. Egy gabona levélre rendesen két petét rak az ezeret közé. A petéből az időjárás szerint gyorsabban vagy lassabban átlag 5 nap alatt kikelnek az álczák, ezek a levél erezeti között becsúsznak a levél tövéig, a gyökér nyakig, vagy a bütyökig, — itt tanyáznak mindvégig a növény nedvéne * szivása által növekedve, de károsítva egyszersmind a gabonát. A lárva sárgás fehér kukacz, melyen nagyításúéi láthatni hogy 14 gyűrűből áll, melynek két elseje a fejét képezi, ezen két csáppal, felülete csupasz, ránczos. Egy tőn 1-9 szokott előfordulni. Ha az álcza teljesen kifejlődött ami rendesen junius második felében történik, akkor a bőre elkezd bámulni s átváltozik torma alakú bábbá; a bábból augusztus szeptemberben fejlődik ki a légy. Ezen ivadékot melynek fejlődése ápriltól septemberig tart, nyári ivadéknak hívjuk. Az aug. szeptemberben repülő légy petéit az őszi vetésekre rakja.

A kikelt kukaczok lemennek a gyökér nyakig a hideg beáltáig növekednek, akkor felfújják magukat, mi által megrövidülnek, s ezen állapotban mint álbáb telelnek át. Tulaj- donképeni bábbá csak tavaszszal mintegy 14 nappal a légy repülése előtt lesznek. — Az áprilissal megjelenő légygyei a második a téli ivadék fejlődése fejeződik be. — A hesseni légy főleg a búzában és rozsban okoz károkat, kisebb mértékben az árpában. A téli generátio álczája azon növényt, a melyen tanyáz rendesen tőnkre teszi, különösen ha egynél több fordul elő egy főn. Az ilyen megtámadott növények sárgás színük által már ősszel de még inkább tavasszal j könnyen felősmerhetők. A hesseni légy álczájának feleszlé- tét a fiatal növény nyakának felduzzadása is elárulja. — A nyári ivadék a vegetatio gyors fejlődése következtében rendesen nem teszi direct tönkre a gabonát, fő kártékonysága abban áll, hogy a gabona szára azon a helyen ahol a kukacz tanyáz meggyeugül, és a mikor a kalász telni kezd, ezt nem birja meg s ezért ez letörik. Az ilyen a hesseni légy által nagymértékben meglepett gabona oly képet tüntet fel, mintha csorda járt volna rajta keresztül. Különösen kedvező a hesseni légy elszaporodása ha a tarló ősszel nem szánta- tik fel, ekkor az aratáskor kipergett és csak hamar kikelt gabona kész tanyául szolgál a tarlóból előjövő légynek a pete lerakásra, a tavasszal kifejlődő légy ismét azután könnyen átmehet a vetésekre. Elszaporodására különösen hátrányos, ha a párzás ideje alatt nedves idők járnak. — Ellene a következők ajánlhatók: 1. A tarló leégetése és alászántása. Ha valamely gabonatáblán észre vesszük, hogy a hesseni légy ott nagyobb mennyiségben fordúl elő, akkor magasabb tarlót kell hagyni az aratáskor, és ezt a gabona hordása után fel kell gyújtani. Ha a leperzselt tarlót még azonnal alá szántjuk, akkor legbiztosabban kiirtjuk a tarlóban tartózkodó bábot. 2. Kései vetes. Több helyről értesítettek az idén, hogy a kései vetésben nem fordul elő a hesseni légy, ez könnyen kimagyarázható azon időig, midőn a későn vetett gabona kikelt, a légy már eldöglött. Ott tehát a hol a körülmények különben megengedik, jó a vetést lehető későre hagyni, ha az előző terméseken a Cecidómya kárt okozott. — A többi ajánlott óvszerek, mint a vetésnek juhokkali legeltetése a megtámadott növények kigyomlálása stb. részint czélra nem vezetnek, részint pedig kiviheteílenek.

M.-Óvár, 1879. márcz. 28. Cserháti Sándor, s. k.

6100. Veszprém megye alispáni hivatalától. A föld- mívelés- ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium a kalászos veteményekben ez idő szerint nagy pusztításokat okozó „hesseni légy“ (Cecidomia dnstructor) ismertetése és kipusztítása tárgyában szerkesztett útmutatást megküldvén : az így érkezett utasítás a megye összes szolgabirói és a r. t. városok polgármesteri hivatalainak tudomás, és szükség esetén alkalmazás, úgy lapba iktatás végett a hiv. lap kiadójának kiadatik.

Veszprém, 1879. junius hó 18-án. üe^erédy Gyula, alispán. ---------------Magyar királyi belügyminisztériumtól.

KÖRRENDELET.

26.470.Folyó évi márczius 19-én 12298. sz. a. kel- rendeletem kapcsán a körözés megszüntetése végett értesít tem a törvényhatóságot, hogy Baja városából nyomtalanul eltűnt Szabó Ágoston Imre nevű ügyvéd, Pécs város közönségének f. évi május 25-ről 4054 sz. a. kelt jelentése szerint a temesvári közkórházba, f. évi máju3 hó 11-én ápolásba felvétetett.

Budapesten, 1879. évi juuius hó 4-én. A minister helyett Gróf Zichy Ferraris Viktor, m. k. államtitkár.

6223. Veszprém megye alispáni hivatalától. Ezen körrendelet másolatban a megye összes szolgabirói s a r. t. városok polgármesteri hivatalainak úgy a megyei csendbiztos-