Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1879 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1879-06-29 / 26. szám

drága (főleg idegen!) franczia pezsgőt, mely­hez nem mesze áll, leszorítaná a térről. A szeszes italok kiállításában sok oly hires gyártó neveivel találkozunk, akiknek köszön­hetjük, hogy nemcsak itthon, de külföldön is fogyasztják gyártmányainkat. Kiállításunk csi­nos és változatos. Igen kevés sörgyáros mu­tatta be gyártmányát, kik közt Dreher igen tetszetős kiállítása foglalja el az első helyet. J. Hallatlan merénylet. A veszprémi kir. törvényszéknél a na­pokban oly eset fordult elő, mely a büntető törvénykezés évlapjain ritkítja párját. Az eset következő: Gabnai István varsányi lakos bírói zár­törés miatti ügyének végtárgyalására folyó juniushó 23-ára a törvényszék elé idéztetett. Nevezett vádlott a tárgyalás napján Rosenthal veszprémi kereskedő pálinkás bolt­jában bizonyos Ács Vendellel, Vincze Sán­dorral s ez utóbbi nejével jött össze; akik a tolvajlási ügyökben hozott kir. táblai ítélet meghallgatása végett ugyanazon napra voltak beidézve. Beszélgetés közben Gabnai István egy kétcsövű töltött pisztolyt oly kijelentéssel mutogatott társainak, hogy azt a bírót, a ki őt ma elitéli, a pisztolylyal azon helyen agyonlövi. Ács Vendel a hallottakat a kir. fogház­felügyelővel még idejekorán közölte; s ez utóbbi a törvényszék elnökének rögtön jelen­tést tett. A személyes bátorságáról általánosan ismert elnök: Késmárky József, Gabnai Ist­vánt minden előzmény nélkül szobájába hi­vatta és ott Cserna Vincze kir. ügyész s Gál Lajos törvényszéki jegyző jelenlétében szigorúan kérdőre vonta: ,igaz-e, hogy töltött pisztolyt rejteget magánál?“ Gabnai István kereken tagadta, hogy nála töltött pisztoly volna: »hiszen olyau rendes ember, mint ő, ilyesmit hogy is te­hetne !“ Vádlott habozó magatartása azonban gyanúsnak tűnvén fel, az elnök annak dolmá­nyát megtapíntóttá, s abban valami kemény tárgyat érezve, a dolmányzsebbe nyúlt, honnét egy kétcsövű töltött pisztolyt vont elő. Erre a megijedt és elsápadt deliuquens fegyveres őrizet alá helyeztetett. Nem lesz itt érdektelen felemlíteni: hogy a bírói zártörésért, — mely ügy miatt tulaj­donkép idézve lön, — 4 havi börtönre Ítél­tetett s ezen ítélet ellen felebbezéssel élt. Ezekután Köves János kir. alügyész a felfödözött merényletnek külön tanács előtt való azonnali tárgyalását indítványozta. A nyomban összegyűlt külön tanács a bűntény tárgyi tényálladékának megállapítása végett mindenekelőtt a bűnjelül lefoglalt pisztolyt vette bírói szemle alá. Ezen szemle megállapította: hogy a pisztoly két erős, szögletes csővel, s puhafa- agygyal bir. A pisztoly mindkét csövének gyú-ürege (piramidl) gyutacscsal (kapszl) ren­desen fel volt szerelve; s mindkét csőben egy-egy puskalövésre való lőporadag volt. A lőporfojtás felett a jobb csőben 5 szem nyúlsörét és 1 szem szatyma; a balcsőben pedig 8 szem nyúlsörét és 2 db vágott ólom találtatott. Ezután vádlott vezetteték elő: Gabnai Istváa, 39 éves, evang. vallásu, nős, 3 gyermek atyja, bakony-tamási szüle­tésű, varsányi napszámos; tolvajlásért, vere­kedésért, s legutóbb bírói zártörésért volt fenyítve. Elnök: Mikor indult el ön Varsányból? Vádlott: Tegnap (junius 22-én) reggel indultam el; aznap estére Veszprémbe értem; és a Rothfischer korcsmában háltam meg. Elnök: Ismeri-e ön Ács Vendelt, Vincze Sándort és ez utóbbi nejét; s ha igen honnan ismeri őket? Vádlott: Még Varsányból ismerem őket; de köszöntésen túl nem szoktam velők beszé­des lenni. Elnök:Hol jött ön össze velők,itt Vesz­prémben ? Vádlott:A takarékpénztár előtti vasgá- ternál. Elnök: Hova mentek innét? Vádlott :_Egy pálinkás poltba. Elnök : Öné ezen pisztoly ? Vádolt: Nem az enyim; csak úgy hoz­tam magammal. Elnök: Van- e fegyvertartási engedélye ? Vádlott: Nincs. Elnök: Hol szerezte a pisztolyt? Vádlott: Szilvágyi József nevű szomszé­domtól kértem kölcsön; mikor Varsányból el­indultam; ő adott hozzá puskaport is. E. Hát a sörétet és gyutacsot hol vette ? Vádlott: Sörét otthon a fiókomban volt; kapszlit Zirczen vettem egy krajczárért. Elnök: Mondja meg ön, miért hozott ma­gával töltött pisztolyt ? Vádlott: (gondolkodik) Hát, kérem a végzésbe az áll, hogy védelemről gondoskod­jam.... Elnök; Ön csalatkozik, midőn azt hiszi, hogy színlelt együgyüségével a bíróságot fél­revezetheti. Mondja meg igazán, mért hozta a pisztolyt? Vádlott: Azért hoztam kérem alássan, mert a bakony-tamásiaktól féltem, hogy meg­ölnek]; mivel azok halálos ellenségeim. ’Elnök: Ön ismét valótlant állít; mert Varsányból Veszprémbe jövet önnek Bakony- Tamásin nem kellett keresztül jönnie; hisz ezen helység az országúitól félre esik? Vádlott: Mégis attól féltem, hogy vala­hol összejövök velük. Elnök: Azután meg ön azt állítja, hogy pisztolyára kapszlit csak Zirczen vett; tehát ott, és akkor, midőn már Bakony-Tamásit még a háta mögött hagyta? Vádlott; (Rövid gondolkodás után) Igen ám; de Pápa felé akartam haza menni. Elnök: Miről beszélgetett ön a tanukkal, a pálinkás boltban.? Vádlott: Nem eredtem velük beszédbe, mert háttal ültem feléjük. Elnök: Ön a tanuk előttt azzal fenye- getődzött, hogy a ki önt ma elitéli, azt pisz­tolyával agyonlövi; s még a töltött pisztolyt is megmutatta nekik. Vádlott: Én sem nem fenyegetődztem; sem a pisztolyt nem mutattam nekik. Elnök: Ez különös; pedig a tanuk mé­gis látták önnél a pisztolyt. Vádlott: Azt megengedem, mert a dol­mányom panyókára volt vetve; és a pisztoly a zsebből kilátszhatott. Elnök: Ezon dolmány volt akkor is önön, melyet most visel? Vádlott: Igenis, ez volt rajtam. (A pisz­toly a dolmányzsebbe próbáltatott; s kitűnt, hogy a zseb oly nagy, miszerint a pisztoly ki nem látszhatott.) Elnök: Mondja meg ön, mert hozott töltött pisztolyt a törvényszék épületébe, talán itt már nem kellett volna a bakony-tamási­aktól félnie? Vádlott: (Zavarral) Iszen csak a tarisz­nyámban hagytam volna; most nem volnék ily nagy bajban... Elnök: Miért tagadta ön a törvényszék elnöke előtt, hogy a pisztoly nála van ? Vádlott: Az ilyenfélét csak nem muto­gathatja az ember. Elnök: Ön a pisztolyt azon szándékkal hozta ide, hogy a bírák közül valakit agyonlő. Hisz ezen szándékát tanuk előtt is kijelentette ? Vádlott. (Habozva.) En nem tudom, mondtam-e, nem-e, lehet, hogy mondtam; de már nem emlékszem rá, mert részeg voltam... Elnök: Ön állítólagos részegségéről eddig egy szóval sem tett említést, s feleleteiből azt lehet következtetni, hogy ön nagyon is jól tudja, mit beszél? Vádlott: (Félig magában) ne tessék en- gemet annyira zaklatni... kis gyermekeim vannak otthon... Elnök: Azt elébb kellett volna önnek meggondolnia. Mennyit költött ön tegnap este óta ételre és italra? Vádlott: Egy forintból 37 krajczárom maradt meg. Következnek a tanú-kihallgatások: Keglovicn Mátyás kir. fogházfelügyelő vallja, hogy Gabnai István szándékáról Ács Vendeltől értesült, s erről rögtön jelentést tett. Késmárky József kir. törvényszéki el­nök a már leirt pisztol elvételi jelenetére nézve nyilatkozik. Ács Vendel hántai tehenes, tanú. Elnök: Hol és mikor jöttek önök össze Gabnai Istvánnal? Tanú; Ma reggel 8 óra tájban a taka­rékpénztár előtti vasgáternál találkoztunk, innét vömmel és mostoha leányommal együtt itt a Szente patika alatt, egy pálinkás boltba tér­tünk be. Elnök: Miről beszélgettek önök Gabnai Istvánnal ? Tanú: Mi is, ő is sorunk felől panasz­kodtunk egymásnak. Gabnai István már a vasgáternál egy kétosővű pisztolyt mutogatott, a pálinkás boltban pedig lassan odaszólt: „ezzel még ma valakinek ártok: mert a ki engem elitéi, azon helyen agyonlüvöm; ha mindjárt felakasztanak is.“ Elnök: És ön nem igyekezett szándé­káról lebeszélni? Tanú: Vagy igen, de nem hajtott rá; kértem tőle a pisztolt is, semmi áron sem adta, erre azt gondoltam, hogy a várnagy ur­nák, a ki nekem ezelőtt 15 évvel jó gazdám volt, a dolgot négy szem közt megmondom. Elnök; Mikor jöttek el a pálinkás bolt­ból? . Tauú; Vöm és mostoha leányom előbb eljöttek, én Gabnai Istvánnal hátramaradtam; és úgy 10 óra tájban együtt jöttünk fel a megyeházhoz. Elnök: Hallott-e még a mondottakon kívül Gabnai Istvántól fenyegető szavakat? Tanú: Még itt a folyosón is azt modta, hogy ma valakit agyonlő. Elnök: Részeg volt-e Gabnai István ? Tanú: Nem vettem észre; a boltban csak egy kupicza pálinkát ivott. Elnök: Hogyan viselte Gabnai István dolmányát ? Tanú: Mint most, akkor is rendesen fel volt öltözve. Vincze Sándor bakony-magyar-szt-királyi napszámos, tanú. Elnök: Látott-e ön Gabnai Istvánnál töltött pisztolyt? Tanú: Igen, ma reggel a vasgáternál, meg a pálinkás boltban is mutogatta. Elnök: Hogyan tudja, hogy a pisztoly meg volt töltve. Tanú: Föl volt kapszlizva rendesen; de meg maga Gabnai István mondotta: »olyan töltés van benne, a milyen kell.“ Elnök: Nem mondta önnek, mi czélból hordja magánál ezen pisztolyt? Tanú: Azt mondta, hogy a ki ötét kiidőzi, azt tüstént4agyonlövi. Elnök: Látszott-e részegség Gabnai Istvánon ? Tanú: Nem vettem észre, rendesen el­beszélgetett. Elnök: Dolmánya hogyan volt rajta? Tanú: Felöltve hordotta. Vincze Sándorné született Nagy Rozália bakony-magyar-szt-királyi napszámosnő tanú. Elnök: Mit látott ön ma reggel Gabnai Istvánnál ? Tanú: Egy kétcsövű töltött pisztolyt. Elnök: Hol látta? Tanú: Először a vasgáternál, azután meg a pálinkás boltban. Elnök: Hogyan tudja, hogy a pisztoly meg volt töltve? Tanú: Maga mondta; még a sárkányát is felhúzta, úgy mutogatta. Elnök: Nem mondta, hogy mért hordja magával ? Tanú: De igen; kétszer is hallottam a szájából, hogy egy hónap híján már két esz­tendőt ült; de a ki őtet mégegyszer kiidőzi, azt azon helyen agyonlövi. Elnök: Részeg fejjel mondta ezeket? Tanú: Az ital meglátszott rajta; külön­ben rendesen elbeszélgetett. Elnök: Dolmányát hogyan viselte? Tanú: Rendesen felöltve. A szembesítések megtörténtével Köves János kir. alügyész vádindítványt tett; mire a bíróság félórai tanácskozás után a követ­kező itéletett hirdette ki: »Gabnai István a veszélyes fenyegetés bűntettében bűnösnek kimondatik; s ezért másfélévi börtönbüntetésre, és a költségek megtérítésére ítéltetik. “ Vádlott és a kir. ügyész ezen Ítéletben megnyugodtak. Közli: Gál Lajos kir. tvszéki jegyző. HÍREINK. Előfizetés! Az új negyed közeledtével ismét, tisztelettel fordulok szíves előfizetőim- és olvasóimhoz, ajándékozzanak meg továbbra is nagybecsű pártfogásukkal és rokon8zenvükkel. A „Veszprém“ és „Hivatalos Értesítő “-re előfizethetni: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre........................3 frt — kr. Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Veszprém, 1879. jun. 21-én. LÉVAY IMRE, szerkesztő és kiadó. 'Eljegyzés. — Lapunk 24-ik számában kőzlött hír, hogy megyénk derék első aljegy­zője Kolosváry József úr a Batta-nővérek közöl a szép Emilia kisasszonyt el fogja je­gyezni, ténynyé vált, mert az eljegyzés e hét folyamában csakugyan megtörtént. Gratulálunk. •Újmise és Tedeum. - V. Sárffy Ignáez, kegyes-tanítórendi áldozár és helybeli gymn. tanár ma vasárnap d. e. y29-kor tartja a kegyes-tanítórendieK templomában új szent miséjét Pribék István felszentelt püspök úr ő méltóságának mauuductorsága mellett. E mise lesz egyszersmind a lefolyt tanévet bezáró hálaisteni tisztelet, mely után a bizonyítvá­nyok ki fognak osztatni. — Tiszta szívünkből üdvözöljük az új áldozárt! •Lemondás. — Balogh Károly, városi tanácsos, junius hó 14-én lemondott a Vesz- prém-városi közmunkaváltságot kezelő állásá­ról és helyette ugyanakkor Szilágyi Mihály városi tanácsos választatott meg. •Majális, illetőleg juniális. — A „Bete- kints*-csel rendesen megszokott történni az a boszantó dolog, hogy az ott rendezendő nyári tánczmulatságokat elmossa az eső. A junius 14-re kitűzött tánczvigalma a vesz­prémi fiatalságnak nem volt megtartható az eső miatt. A rá következő hét minden szép napján találkozott egy pár tánezsovár nő, kik azon reményben, hogy na ma meg lesz tartva a majális, felöltöztek és útnak indúltak, míg valaki fel nem világosította őket, hogy hiszen nem lőttek, tehát ma nem lesz táncz. Végre megjött junius 21-ike, de viharfelhőket is hozott, melyek a rendezőség keblét szoron­gással, a Betekints bérlőét pedig páni féle­lemmel töltötték el. A taraczkok mindannak daczára megszólaltak reményt öntve az aggódó női keblekbe, de választ a menydörgés adott rá azon koromsötét felhőkből, melyek a Ba­kony fölé tornyosúltak. Nagynehezen elosz­lottak ezek a felhők is a nélkül, hogy váro­sunkat érintették volna. A rendezőség nagyot lélegzett, de még idő előtt, mert a Bakonyba leszakadt felhő vize oly mennyiségben öntötte el ismét a Séd parti kertjeit, hogy a Bete­kints tánezhelyisége egy pár perez alatt egészen víz alá került. A rendíthetlen fiatal­ság rögtön gyűlést tartott és elhatározta, _ ha törik szakad, a tánczvigalmat megtartja. Úgy lett. A Séd megsokalva már a fiatalság ilye­tén bosszantását félig meddig visszahúzódott medrébe, de a tánezhely hasznavehetetlen lett. A találó elme könnyen segít magán; a szárazabb helyen a ház előtt egy pár fát a praefectus engedélyével szépen kivágattak, a iehúzodott víz helyét hamar megmurváztatták és oly tánezhelyet rögtönöztek, amilyenen a széles jó kedv kénye szerint tombolhatott. Hire ment ugyan városszerte a Betekints elöntésének és sok családot ez vissza is tar­tott, de mindennek daczára oly szép és válo­gatott közönség jött össze, hogy az első és második francziát 28—28 pár tánczolhatta. Hogy a megzavart, de félig azért mégis meg­tartott tánczvigalom teljes legyen, ugyanazon fiatalság még egy majálist rendezett tegnap, jun. 29-én, melyről jövőre bővebben. Hallatlan merénylet. - Tisztelt olvasó­ink figyelmét felhívjuk e mai czikkünkre, mely részletesen elmondja azon hajmeresztő me­rényletet, melynek törvényszéki elnökünk Késmárky József ő nagysága múlt hétfőn majdnem áldozatúl esett. •Dr. Sárkány Miklós bakonybóli apát úrnak tudori jnbileuma alkalmából a megye elismerését élő szóval és küldőttségileg ma, vasárnap fogja az e czélra megválasztott kül­döttség Bakonybélben tolmácsolni. Lapunk szerkesztője, ki e küldöttségnek szintén tagja, sajnálattal tudatja, hogy e megtisztelő meg­bízatást nem teljesítheti, mert hivatalos állása ép ma követeli személyes itthon maradását, miért is legőszintébb üdvkivánatait küldi a megye ősz tudósának. •Ügyvédi irodaátvétel. - Alulírott jelen­tem, hogy testvérem Vikár Lajos volt vesz­prémi ügyvédnek (hivatalba lépése folytán) ügyvédi irodáját átvettem s ügyvédi irodámat, — szabadi utczában 498. szám alatt — meg­nyitottam. Midőn ezt a nagyérdemű közönség­nek becses tudomására juttatnám: a peres és perenkivüli ügyekben ügyködésemet felaján­lom. Veszprémben 1879. évi junius hóban. Tisztelettel Vikár István, köz- és váltó- ügyvéd. •Püspöki körlevél. - Vettük megyés püspökünk ő excellentiájának junius hó 9-én Vili. szám alatt kelt püspöki körlevelét, mely a Lackenbacher-féle pályadijra vouatkozó hir­detményt teszi közzé, továbbá a nmlgú vallás- és közoktatási m. k. miniszternek leiratát, mely Nast Jenő Stuttgartban nyert tanképesítő ok­levelét a magyarországi iskolákra is érvényes­nek nyilvánítja; Herendi József, nagykozári községi tanító, a tanítói pályától elkövetett tolvajlás miatt eltiltatik; Rumpelesz József kis-szigethi tanító hamis okmány készítése miatt szintén eltiltatik a tanítói pályától. Végre ezen változások történtek az egyház megyé­ben: Virág János nagy-vázsonyi plébános veszprémkerületi alesperesnek, Szentes István ihárosi házi káplán toponári, Schadutz Rezső pápai káplán somogy-szent-balázsi lelkésznek kineveztetett. — Ujváry Ferencz Devecserről Pápára, Szíjártó Károly Felső-Őrsről Deve- cserbe, Udvardy Ferencz Vaszarról Tüskevárra, Kardos Lázár Tüskevárról Vaszarra, Juk Jó­zsef volt toponári ideiglenes administrator Kis-Görbőre káplán-minőségben áthelyeztettek. Boor Antal Kis-Görbőről Tapsonyba külde­tett kisegítő lelkészuek. •Felszentelés. - Megyés püspökünk ö excellentiája múlt pénteken, junius 27-én saját megyebeli növendékei közöl áldozárokká szen­telte Czompó Lajos, Káuzli Dezső, Konráth Károly, Mokkor Pál, Nemes Antal, Nemes Dénes, Petheő János, Rádi István, Veledits Lajos és Vida József világi, Sárffy Ignáez és Tóth Kálmán kegyes-tauítórendi papnövendé­keket. •Értesítő. — Vettük a veszprémi róm. kath. elemi iskolákról szóló ez évi értesítőt. Az értesítő a tanulók erkölcsi viselete- és szorgalmának tanjegyei mellett az előmenetelt általános osztályzatát tartalmazza. A tanulók összes száma 447. •A Séd. — Junius 21-én a Bakonyban történt felhőszakadás következtében a Séd ismét kiöntött és a parti kerteket újra elbo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom